Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása
QuentinSzeretem a kalandokat, meg az új helyeket felfedezni, most mégis az az érzés jár át, mint amikor először mentem a Roxfortba. Azóta hét teljes év is eltelt, és már nem kell ahhoz apa, hogy átmenjünk a falon, ami a 9 és háromnegyedik vágányhoz vezet. Ami viszont jobban aggaszt, hogy nem ismerem annyira a nyelvet. Márpedig valahogyan kommunikálni kell majd az ottaniakkal, de lehet, hogy nem szakadok le Quentinről, és majd ő fordít nekem. Úgy is sokkal jobb a nyelvérzéke, mint nekem. Apropó, ha meg Quentin: tök jó lesz végre, hogy egy fedél alatt lakunk majd. Igaz, a Roxfortban is megoldottuk, hogy mindig együtt legyünk, sokszor bele is rángattam a kihágásokba, de megérte. Most legalább ez a része kimarad, mert hiába vagyunk külön házban a suliban, a faluban együtt lakunk. Végre felnőttként kezelnek minket is a szülők, bár azt nem tudom, hogy helyesen teszik-e. Ismerve magamat, tuti felrobbantom egyszer azt a helyet, aztán meg költözhetünk össze Quentin őseivel, ami… inkább visszafogom magam.
Időközben eljött az a nap is, amikor utazni kell, így már a vonaton döcögünk Bagolyvalami felé. Vagy Bogoly…? Tudja azt jól Merlin helyettem is, no meg a mellettem ülő legjobb fej barátom, aki éppen az ablakon néz kifelé. Mivel jobb dolgom nem akadt, felkeltem, és megnéztem Ayamet, hogy minden rendben van-e vele. Nem szívleli a vonatozást, de hoppanálva mégsem jöhettünk ide, mert még a végén olyan helyen bukkanunk fel, ahol nem kellene. Megnyugtattam a kis kedvencemet, hogy nemsokára megérkezünk, majd visszaültem a helyemre. Ekkor éreztem, hogy valaki nekiütközik a vállamnak, de mikor odapillantottam, mosolyogva nyugtáztam, hogy az a valaki nem más, mint Quentin.
– Kellett neked annyit olvasnod az este. –halk kuncogás után borzoltam össze egy kicsit a haját, majd úgy helyezkedtem, hogy kényelmesebben feküdhessen a vállamon, én pedig kilássak az ablakon. Igazán odaérhetnénk már.
Időközben eljött az a nap is, amikor utazni kell, így már a vonaton döcögünk Bagolyvalami felé. Vagy Bogoly…? Tudja azt jól Merlin helyettem is, no meg a mellettem ülő legjobb fej barátom, aki éppen az ablakon néz kifelé. Mivel jobb dolgom nem akadt, felkeltem, és megnéztem Ayamet, hogy minden rendben van-e vele. Nem szívleli a vonatozást, de hoppanálva mégsem jöhettünk ide, mert még a végén olyan helyen bukkanunk fel, ahol nem kellene. Megnyugtattam a kis kedvencemet, hogy nemsokára megérkezünk, majd visszaültem a helyemre. Ekkor éreztem, hogy valaki nekiütközik a vállamnak, de mikor odapillantottam, mosolyogva nyugtáztam, hogy az a valaki nem más, mint Quentin.
– Kellett neked annyit olvasnod az este. –halk kuncogás után borzoltam össze egy kicsit a haját, majd úgy helyezkedtem, hogy kényelmesebben feküdhessen a vállamon, én pedig kilássak az ablakon. Igazán odaérhetnénk már.