Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Az eredeti terveimben nem szerepelt, hogy majd farsangozni fogok. Az esetek nagy többségében a farsangról a gyerekek jutottak eszembe, akik beöltöznek rendőrnek, focistának, elefántnak. Vagy nagy, bizarr, ember-arcú-mutáns-csőrikének.
Viszont most egy szuperhősös témájú buli volt kinézőben, ami viszont kifejezetten szimpatikus ötletnek számított. Mert hát, korábban már poénból raktunk össze cuccot egy másik bulira, ahol mindenki a saját karakterének öltözött be, hát, én Super-Sudden voltam, így nem estem most sem túlzásokba. Szinte már elégedett voltam, mikor belebújtam a fekete zakóba és feltettem a maszkot. Az csak külön pozitívum volt, hogy nem kellett egyedül mennem. Mert ugye Fannival korábban megbeszéltük, hogy együtt érkezünk, aki amúgy a szaktársam volt.
Szóval végigvonultam a falun, a korábban említett egyszerű, de nagyszerű jelmezben, hogy végül a tónál állapítsam meg végső úticélom. Ahol már messziről is látható volt Supergirl, akcióra készen, pózba vágva magát. Pár pillanattal tovább csekkoltam, mint illett volna, de nem fogok bocsánatot kérni, Kara Zor-El meg tudja védeni magát. Csak ezután realizáltam, hogy igen, ő Fanni.
- Mondták már ma, hogy szuperül nézel ki? - nyitottam meg a találkát egy rettenetesen szar szóvicc keretében. Még egy mosolyt is megeresztettem, azt hiszem, ennyi tellett tőlem. - Egész sokan bóklásznak a környéken.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Egyszerűen nem tudom elhinni. Jó, persze, megesik sok dolog, mikor a szüleid az egyik nap még maga Rómeó és Júlia, a másik nap meg inkább egy skizofrén kétfejű sárkány, aki rühelli a másik fejeit. Szóval igen, most megint különköltöztek és egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy bumm, az apám a helyi polgármester. Mit keres itt egyáltalán?
De ugye felvettem vele a kapcsolatot, mert ha már a közelben van, akkor jó lenne végre látni is. Sok embernek rossz volt a kapcsolata a szüleivel, nekem pedig kifejezetten istenes. Így megbeszéltük, hogy találkozzunk a teázóban. Nem voltam oda a lepkékért, de azt hiszem, nem lehetünk válogatósak, mert az italaik viszont kifejezetten finomak voltak, jutányos áron.
Otthon még belebújtam a pikás pulóverembe, aminek most egészen finom illata volt, látszik a mosás óta még nem volt rajtam. Kicsit a hajamba is túrtam, egyszer még a fésűt is áthúztam rajta, aztán a kis zsebnoteszemmel, a tárcámmal, meg három kicsi grafittal a zsebemben bandukoltam le a faluba. Már volt egy foglalásom a teaházban, ahol le is kuporodtam az asztal mellé és csendes firkálgatásba kezdtem, míg a fater végre méltóztat betoppanni. Nem, mintha elvárnám tőle, hogy pontos legyen. Nem ez a családunk fő erénye.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Reménytelen eset a családom, mindenkit a négy égtáj felé húz a szíve, jó messze a másiktól, aztán mégis lépten-nyomon egymásba botlunk. Velem és apával is ez volt a helyzet, mégis bagolyban hívtam el teázni. Szégyen rám, én mondjuk inkább kávés voltam, annál is inkább sörös, de ugye ezt nem mondhatod meg, mikor családi hagyomány, hogy a veszekedések is tea felett zajlanak. Azok is csak higgadt eszmecserék, hangosan.
Ugyan tudtam, hogy ki is öltözhetnék, mint ahogyan a szüleim szoktak, de arra nem vitt a szívem, ha nem volt muszáj, nem is csináltam. Azaz, egyetlen egy öltönyöm volt, amit szerettem, de azon egy nagyon nagy, kék-pixel-szív volt látható. AZ meg nem illett az alkalomhoz.
Odaérve az órára pillantottam és meg kellett állapítanom, hogy még korán is érkeztem, ami egyedül rám volt jellemző a rokonaim közül. Illetve, elvileg a papa is elég pontos volt, isten nyugosztalja. Aztán meghallottam a sustorgást az ajtónyitás után és abba az irányba is pillantottam nagy lelkesen. Ez már vagy tizenöt perc várakozás után volt, ami közben a menü egyik sarkába kezdtem firkálgatni.
- Nocsak, akár azt is mondhatnánk, hogy még csak fél lesz két perc múlva! Mégsem mondjuk. Hányszor öltöztél át? - kérdeztem felpillantva rá, egy halvány félmosollyal és felvontam az egyik szemöldökömet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Sikerült időben ideérni, azt hiszem, de nem voltam benne biztos, mert a karóra nem szériatartozék a szuperhősruhához. Kicsit pocsék is lenne, ha mondjuk beleakadna valakibe a nagy balhé közepette, így maradt a jó időérzék és a megérzések arra, hogy tudjam, jókor jöttem-e.
- De gondolom ma elégszer - vigyorodtam el, de nem akartam túlzásokba esni a viccelődéssel. Annyira nem jó a humorérzékem. Az viszont meglepő volt, hogy ennyien itt voltak és még a kinézetek is stimmeltek nagyjából, sehol gagyi, propelleres Amerika Kapitány cosplay. Kicsit úgy éreztem magam, mint valami jobb eventen.  
- Nos, úgy tűnik, hogy tévedtünk, mert elég sokan be vannak öltözve és elég minőségiek is a jelmezek - biccentettem elismerően, hogy not bad, azért elég jó ez a cucc. Még ismerős arcokat is láttam elfekvőben, de nem akartam most köszöngetni, mert elveszek a tömegben és sose jövök elő.
Kicsit kihúztam magam, ahogy a szakterületemre terelődött a szó, ez olyasmi volt, amiről szívesen beszéltem és amit még szívesebben csináltam.
- Mit szeretnél tudni róluk? - kérdeztem, zsebre vágva az egyik kezemet, a másikat lazán magam mellett lógatva. Semmilyen ikonikus fegyverem nem volt, a zsebemben csak egy vape pihent, amiben jelenleg cseresznyés folyadék pihent. Követtem őt, hiszen együtt jöttünk és úgy tűnt, hogy neki konkrét elképzelései vannak. - Nem olyan különleges ám ez az egész.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Ujjaimmal lassan az asztalon doboltam, újabb vonalat húzva a kis pokémonhoz, aki lassan kezdett alakot ölteni az itallap sarkában. A szeme volt mindig az első, amit megalkottam, mert az volt a legkifejezőbb része, a többi már mind puszta kozmetika.
- Nem, tényleg nem illendő, szóval inkább hallgassunk mélyen és tegyünk úgy, mintha az óra nem járna pontosan!
Húztam is vissza a pulóveremet a karórára, mielőtt még túlságosan komolyan vennénk ezt az egész beszélgetést. Úgy terveztem, hogy nem fog ideérni időben, szóval jó sokáig semmi dolgom nem volt a délután folyamán. Pusztán azért, mert ismerem már a családtagjaimat, mint a tenyerem.
- Akkor késhettél volna sokkal többet is, ha mondjuk megtetszik egy pulóver, de a hozzá illő cipő nem - közöltem szórakozottan bámulva ismét a rajzot, megfirkantva az eevee bozontos fülecskéit is.
Felpillantottam, mikor felcsattant, mert nem szerettem, mikor ezt csinálja. Szégyen, vagy sem, de ezt tőle örököltem, nem téptem feleslegesen a számat senki kedvéért. Látszott, hogy melege van, de a pulcsit nem vette le, szóval kissé elmosolyodtam.
- Megint nem volt tiszta inged, igaz?
Átvettem tőle a kis csomagot, megőrizve azt a félmosolyt, ami nem volt tőlem túl gyakori. Szerettem ezeket az ajándékokat, általában kis képeket tartalmaztak, amiket ki szoktam rakni a szobámban.
- Te mindig unatkozol a vonaton. Akkor leülsz, vagy mi lesz? - vontam fel a szemöldökömet, a lábaim törökülésbe húzva. Aztán a tekintetemet inkább a kis csomagra tereltem, precízen felboncolva a papírt rajta.  - És milyen a lakhelyed? Nézz magadnak teát, én már választottam!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

- Mert itt az ilyesmi nem divat, vagy olyan lusta vagy, hogy mindent csinálnak helyetted, vagy oldd meg, mert van két kezed - horkantam fel kissé, jelezve, hogy elég fura ez a hóbortja. Persze, én már megszoktam, így nem bántásból mondta, csupán megjegyeztem.
Néha vannak ilyen világmegváltó ötletei, mint most az agglegény képző kurzus, amire csak elhúztam egy kicsit a számat, mert nem esküdtem volna meg rá, hogy ilyen valóban létezik, vagy csak az ő fejében.
- Hát nem tudom, ez létező kurzus, vagy csak így... megálmodtad? - érdeklődtem meg végül felvont szemöldökkel, nem akartam az érzelmeibe gázolni, de nem ez lenne az első eset.
Láttam rajta, hogy kamuzik, épp elég ideje része az életemnek ahhoz, hogy az ilyen szemet szúrjon, de nem szóltam egy rossz szót sem, nem akartam vele összekapni egy ilyen semmiségen. De azért elég határozottan kértem meg, hogy most már rendeljen valamit, mert az én teám mindjárt itt van és udvariatlanság, vagy sem, nem fogom megvárni, ha az italom kihűl.
- Miét is fontos, hogy szeressen főzni? Már fontolóra vettem, hogy be kéne irassalak egy tanfolyamra valamelyik ünnep ürügyén - ráncoltam az orrom egy kicsit, mert ez sem életem legudvariasabb napja és még csak meg sem hat. Nem a rossz szándék vezérelt, mikor ez felvetettem. Kissé fura lett volna őt külön látni, de asszem nagy vagyok már, nem okozna lelki törést.
- Nem rossz. Igazából egészen élvezem, hiányzott egy kicsit. Necces, nem tudom, hosszú távon fenntartható-e, de eddig nem volt baj - szusszantam nagyobbat, a kézfejemre pillantva, amin éppen Chari kukucskált apám felé. Talán ő volt az egyetlen a testvéreimen kívül, akitől nem menekült el messzire. - Akarok majd még egy tetoválást. Anya nem fog örülni, asszem.
Mert bár neki is csináltam és többnyire támogató is, azt mondta, ne essek át a ló túloldalára, mert a fia vagyok és nem egy színező. Szóval támogatja az évente egy tetoválás programot.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

Elég nagy választás elé állítottam magam ma reggel, ugyanis nem tudtam eldönteni, hogy ha bemegyek apához a hivatalba, a karácsonyi pikás pulcsimat vegyem fel, vagy inkább azt, amire az van írva, minden zsaru seggfej. Az utóbbi mellett döntöttem, feltoltam a fejemre a pokés baseball sapkámat, meg felvettem a fehér Nike pipőmet és belevágtam a napba.
Először is el kellett mennem bevásárolni, mert rohadtul nem volt már papírom a cigihez és az alkoholosfilcem is teljesen kifogyott.
Aztán jártam a szalonban, csak után indultam el a hivatalba, realizálva, hogy bizony nem csak pár perces késésben vagyok. Meglehetősen elkeserítő lenne, ha akadna fölösleges f.ck to give. De nem igazán volt, így csak beköszöntem.
- Wittnerhez jöttem. Nem, nincs időpontom. Nem, nem akarok egyeztetni. Majd jövök - intettem le a titkárnőt, majd a tiltakozása ellenére is végigmásztam a folyosón, a számból lógott az a bizonyos cigaretta, ahogy kopogás nélkül betéptem az irodába és ledobtam magam lendületből a székre, az egyik lábamat a karfán tartva.
- Sudden in da house. Mi a traccsparti célja? - kérdeztem végül, miközben a titkárnő berontott az ajtón dühöngve, hogy nekem nincs időpontom és ő nem engedett be ide. - Szólj már rá erre!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

Talán megpróbálhattam volna időben ideérni, ha már ide vagyok hivatalos, de baj, ha nem érdekelt? Még csak szívesen sem voltam látva, mert a nő, akinek tudtam a nevét, de nem emlékszem, nem akart beengedni, csak a kis visszereivel, meg a körömcipőjével lassabban haladt végig a folyosón, mint én. A hangja mondjuk nagyon is idegtépő volt, mint egy sziréna, de mission completed, ledobtam magam a karosszékbe és az egyik lábam a karfára dobva jeleztem, hogy amúgy akad itt egy kis gond a túlbuzgó munkaerővel. Egy hangyafarknyi.
- Nocsak, te nem abban az egzotikus bárban táncolsz ma? - kérdeztem vissza, mikor Stella rám zuhant, de kitört belőlem egyből a röhögés, csak a nénit szerettem volna még jobban kiakasztani, meg apát kínos helyzetbe hozni még jobban, szerintem amúgy elég nagy sikerrel. - Persze, hármasban minden jobb. Azt hittem, ez egyértelmű...
Még fel is horkantam jó hangosan, mintha nonszensz lenne már az is, hogy valaki ezt nem látja be. Vagy nem ismeri magát a tényt. Ugyan kérem...
- Hát tényleg nem, sodorjak neki egy cigit? Lehet lelazulna - tűztem a sajátomat a fülem mögé, mert bár apa elég lazán kezelte a dolgot, annak lehet nem örülne, ha én most itt elkezdenék füstölögni. Stellára néztem ismét, majd elhúztam kicsit a számat. - Még mindig nem tudom, én mit keresek itt.
Aztán az étel átvételét figyeltem, hogy minél hamarabb nyakig turkálhassak abban a bizonyos kupacban és az első, olyan kínaira emlékeztető dobozt szedtem ki, meg a hozzá járó pálcikákat.
- Ez az enyém. Kér belőle valaki? Nem? Nem hallom. Senktöbbetharmadszor? Elkelt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Sok dolgom volt egy kicsit mostanában, olyanok mint meló és persze a nyakamon volt a nyomorult vizsgaidőszak is, valahova a kettő közé meg még egy firkálásnyi időt is be kellett iktatnom Dustinnal, de már meggyógyult a karom és minden a legnagyobb rendben volt. Az én meglátásaim szerint. Anyám szerint nem vagyok normális. Jobban örült volna, ha nem kerül egy fa a bal alkaromra, de ugye erről nem lett megkérdezve, még mutatóban sem. Ezek a dolgaim nem igazán tartoznak rá egy ideje és ezt nem tudja túl könnyen elfogadni.
De most szakítottam időt arra, hogy Stellával összefussak a cukrászdában, ha már egyszer közölte, hogy beszélnünk kéne. Rántottam még egyet a pikás pólón, mielőtt beléptem az ajtón, a hajam is összeturkálva, de aztán a pincér el is kapott, a kezembe nyomva egy kis lapot. Azt hiszem, meg fogom ölni ezt a lányt. De úgy, ténylegesen.
Választásom viszont nem igen van, mert szegény csajnak is szar napja lesz, ha egyedül kell üldögélnie, másrészt engem Stella megöl, ha kiderül, hogy az ajtóból visszafordultam és elmenekültem. Szóval kissé idegesen - nem izgultam, csak a húgom terveztem lecseszni -, sétáltam oda az asztalhoz, majd mosolyodtam el egy kicsit. Legalább annyit a számlájára írhatunk, hogy szép lány.
- Hello! Um, Dávid vagyok. Nem gond, ha leülök? - kérdeztem az üres helyre bökve kissé bizonytalanul.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

- Téves, csak szimplán, Dávid - nevettem fel, hogy megpróbáljam a kínos helyzetet oldani, amit Stella sikeresen összehozott.  Nem akartam úgy leülni, hogy meg se engedte, meg semmi, azt hiszem, az egy kicsit gázul jönne át, ahhoz meg semmi humorom, hogy utána magyarázkodni kelljen. De kis fáziskéséssel pozitív választ kaptam, így leültem vele szemben és kezet is fogtam vele.
- Nagyon örülök - biccentettem aprót, mert hát, alapvetően, asszem így is volt. De nem értettem, hogy a húgomnak miért kellett ilyen beégetősen elrendezni az egész szitut.
A tekintetem a pincérre emeltem, majd pár pillanatnyi fontolgatás után kértem egy fekete teát, mert azt bármikor meg tudnám inni, akkor is, ha inkább kávépárti lennék.
- Őszinte leszek, épp annyira meglepett most ez a találkozó, mint amennyire téged. Azt mondta, fontos, találkozzunk ma, itt. Itt vagyok és... meglepetés - emeltem meg mind a két kezem, rá mutatva, hogy összességében ő, maga volt a meglepetés vendég. Ha elmeséli, nem is biztos, hogy eljöttem volna. Nem, mintha megbántam volna eddig, csak egy tény, hogy nem jól kezelem, mikor Stella a kapcsolataimba turkált. Mondjuk könyékig.
A kezemre pillantottam, majd elmosolyodtam egy kicsit, vonva a vállamon egy apróbbat.
- Igazából nincs különösebben érdekes története, a művészetek tanárom csinálta. Mikor dolgozni kezdtem, terveztem meg, de saját magamnak ekkora mintát nem szívesen csinálnék meg és eddig nem volt meg a megfelelő ember, akire rábíztam volna - meséltem el, hogy is került oda az a bizonyos fa, amin most épp virágok voltak, mert nyár van. Majd a télen lesz rajta izzósor, az jól hangzik.
- Honnan ismered Stellát?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Elég hamar kapcsoltam, hogy azt mondta, neki nem kellemetlen ez a helyet, sőt. Bár én nem igazán tudtam, hogy is álljak ehhez az egészhez. Nem igazán szoktam randizgatni, úgy kb senkivel és ezzel elég jól el is voltam, köszönöm szépen. Mármint tényleg, nem vagyok az a tipikus, romantikus alkat. Ezt bárki megmondhatja.
- Ezért még azt hiszem, el kell vele beszélgetnem. Komolyan - sóhajtottam fel, a hajamba túrva, mert nem éreztem úgy, hogy erre van olyan magyarázata, ami elfogadható lenne. Mármint, tényleg, egyszerűen két embert átverni egy randi kedvéért, nem tudom, hogy mennyire tűnik etikusnak. Pika helyteleníti.
- Igen, mondhatni. De csak a suli mellett - vontam meg a vállamat, mert egyelőre még nem végeztem a képzéssel és addig csak mellékes bevétel volt a tetoválás, nem pedig főállás, mint egy évvel ezelőtt. Jobban esett volna, ha még most is csak ezt csinálnám, de majd talán jövőre. - Üm... persze.
Kicsit olyan furán vette ki magát, mert általában nem szoktam hagyni, hogy összetapogassanak, de most tehettem egy kivételt, a bal karomat az asztalra nyújtva. Büszke voltam rá, friss volt még és nagyon élénk, de már túl volt azon a fázison, mikor még fóliázni kell. Az ujja végigkúszott az egyik ágon, mire halványan elmosolyodtam. Aztán mikor felnéztem, kellett realizálnom, hogy előre kellett egy kicsit dőlnöm, elég közel is voltunk egymáshoz. Kicsit fel is nevettem a helyzeten, olyan furcsa volt. - Van, de semmi felnőttes. Csak egy sárkány, meg Pikachu.
Egy pillanatra fent is akadtam ezen az egészen, hogy honnan ismeri Stellát, mert nekem a húgom egy szót nem szólt arról, hogy az előkészítőben csinálna bármit is. Mentális jegyzet: erre is rákérdezni, hogy milyen alapon.
- Jaaa, iiiigen, ez Pikachu, ez olyan... gyerekkori dolog nálunk - vontam meg a vállamat kissé zavartan, egy pillanatra le is szegve az államat, mert tényleg elég zavarban voltam. - Akkor te az előkészítőben tanítasz gondolom. Mit?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

- Majd meglátjuk - vontam egyet a vállamon. Soha nem szoktam Stellát nagyon lecseszni, ok nélkül meg aztán főleg nem. Tudom, hogy a maga nagyon fura és idegőrlő módján biztos segíteni szeretne, de nem tudom, hogy ez mennyire jó így. Mármint, komolyan.
- Igen, oda, bár csak mesterképzésre, ez amolyan mellékes elfoglaltság. - Pár hónapja még azt mondtam, hogy a meló volt az, ami a háttérbe szorul, de azt hiszem, hogy már senkit nem akarok ezzel átverni. Mégis kinek adjam be, hogy csak plusz az életemben, mikor nem az? Az a lényege, minden más csak adalék.
Azt hiszem, kicsit talán túl közel is hajoltam, de összességében nem volt direkt. Nem szoktam mások aurájába belemászni csak úgy, indokolatlanul. Szerettem a tetoválásaimról beszélni, igaz sokszor nem igazán érdeklődtek utánuk, csak az ügyfeleim, hogy amúgy magamnak is én csinálom-e. Amit igen, igen, amit nem, nem. Szerintem látszik a stílusbeli különbség a fán.
- Öh... Iiigen, Stella a húgom, bár azt hiszem, ez elég egyértelmű. Mármint, ha nem nézzük a szemszínt, eléggé hasonlítunk. De persze, tisztább rákérdezni - dőltem hátra a székemen és a teámba kortyoltam, ami, miután percekig nem foglalkoztam vele, megcsinálta magát. A mágia elég hasznos egy találmány.
Érdekes volt, egyrészt, hogy érdekli a matek annyira, hogy tanítsa, másrészt, hogy Stella amúgy ott dolgozik és ezt nekem valahogy elfelejtette megemlíteni. Véletlen lenne? Nem hinném.
- Értem. Szóval te ezzel szeretnél foglalkozni, már hogy úgy rendesen is? Tanári pálya? - kérdeztem felvonva a szemöldökömet, miközben visszatettem a bögrét oda, ahol eddig volt. Legalább kivételesen a számat nem égettem rommá.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

Az esetek nagy részében pontos voltam. Ma nem. Azt hiszem, hogy kicsit talán túl sokat is húztam az időt az utolsó kliensem tetoválásával, de egyszerűen valahogy nem akart rendesen olyan lenni a minta, mint amit elképzelt. Ez nem tetszik, azt javítsd át, így vagy négy vázlatom volt, mire sikerült eljutnunk a végleges sablonig. Azt hittem, hogy meg fogom ölni a nőt.
De még mind a ketten élve hagytuk el a szalont és én minél előbb igyekeztem is ebbe a foshalomba eljutni, amit mások munkahelynek, meg hivatalnak hívnak, persze, csak jobb körökben.
De ugye nem a legkönnyebb, mert itt ilyen lezárás, ott olyan korlátozás, mintha ezen a istenverte környéken mindenki csak úgy gyilkolászni, meg hoppanálgatni akarna. Aki akar, az bizony már bent is van, nem pedig kintről próbál bejutni. Furák az itteniek.
Legalább Márti nem volt már itt, ez afféle pozitívum, ahogy a Bulbás pólómról levakarva egy tintafoltot beléptem az irodába, a lábammal be is lökve magam mögött az ajtót. Feltoltam a napszemüvegemet a fejem tetejére, majd felemeltem a nagy mekis papírtáskát, mielőtt ledobtam volna magamat a székbe vele szemben. Nem értettem, mégis mi olyan istentelen fontos.
- Csupa fül vagyok. Meg kajás. Te nem? Hoztam azért pluszt, ha arról van szó - vágtam a szatyrot az asztalra, majd ráböktem. Aztán hátradőlve összefontam az ujjaim és az asztalra támasztottam. - Nem szeretek ide járni. Mit akarsz, Bence?
Sok beszédnek sok az alja, kihűl a kaja is, nem hiányzik az. Kicsit eljátszottam a gondolattal is, mennyivel könnyebb lenne, ha csak szimplán bepillantanék a fejébe, de egyelőre... hátha ilyenkor is nagy a szája.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

- Ja, t'om, mondták má mások is egy párszor, szerintem túl rendes is vagyok, ha engem kérdezel - vonogattam meg a vállamat lazán, de aztán csak elővettem egy sajtburit és el is kezdtem beburkolni, mielőtt tényleg kihűl és száraz lesz, meg ehetetlen, kinek hiányzik az? Undorító. Bence odébb tolta a zacsit, pedig szerintem az nem ártott senkinek. Utána mutatta fel az irataimat, ismertem már a saját munkám, nem kellett hozzá több pár pillanatnál, hogy tudjam, azokról van szó. - De ismersz. Juhu. Szóval, minek kell ez az egész hercehurca? Szerintem ezekről eddig is tudtál, Stella nem arról híres, hogy mindig és mindenre vigyázni tud.
Itt talált hamis személyi, ott talált eredeti lakcímkártya, vannak gondok, de ettől még nem vagyok előrébb, hogy miért s kellett bejönnöm ide. Inkább galacsinba gyűrtem a papírt és a tasiba dobtam, hátradőlve, a lábam félig magam alá húzva.
- Nem, egyértelműen felsoroltad a prioritásaim. Most zsarolsz vagy fenyegetsz? Nem mintha bármelyikre rábólintanál, túl ügyvéd vagy te ahhoz - szűkítettem össze kicsit a szemeimet, miközben a gatyámba töröltem a kezem, majd összefontam az ujjaim az ölemben. Miről is van szó?
Elég hamar kint is volt a szög a zsákból, én meg oldalra billentettem a fejemet kicsit, mielőtt még szöget ütött volna a fejembe a dolog. Mármint... már nem kellett a szemkontaktus, a pálcaintés, vagy a varázsige hangos kiejtése, így elég hamar be is adtam a derekam. Erősen az asztal másik felén fontoskodó hivatali elméjére koncentráltam, elszeparálva a saját gondolataimat, lecsendesítve őket.
- Miért is?