Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

A minisztérium rejtély- és misztériumügyi főosztályát mindig is részben az otthonának érezte. Szívesen dolgozott itt, amióta csak felvették, nem kisebb dolgokról mondott le érte például, minthogy a lánya apja lehessen arra a tizenhat évre is, amit sikerült kihagyni, hiszen olyan makacsul ragaszkodott ehhez, hogy inkább elengedte a nőt, aki aztán nem is szólt róla, hogy apa lett. Mindenesetre úgy érzi, akkor is így döntene, ha elölről kezdhetné. Szereti ezt a helyet a maga titokzatos zugaival. Nem véletlenül hívják az itt dolgozókat hallhatatlanoknak. Senki sem tudja, mit csinálnak és pontosan milyen körülmények között végzik az amúgy is roppant rejtélyes munkájukat. Ő sem beszél a sajátjáról, csupán annyit mondott el a családjának is, ami feltétlenül létfontosságú volt, avagy rövidre fogva azt, hogy itt dolgozik és átváltoztatástannal kapcsolatos dolgokat kutat. Egész pontosan a szakterülete a humán transzfiguráció, de nem mesél senkinek róla, hogy példának okáért félresikerült átváltozási kísérletek eredményeit vizsgálja, olyan dolgokat elemezgetve, amelyekről még csak riogatás céljával sem beszél a diákjainak, pedig lehetne. Tudna meglehetősen sok rémálom-alapanyagot szállítani ezekből a termekből és laborokból, ahová Doriánnak különben nincs bejárása, de még tudomása is alig van róluk. Hah, valamiben ő az első, a jobb. Már ettől is roppant boldognak érzi magát minden egyes alkalommal, amikor beteszi ide a lábát. Ezúttal mindenesetre a kutatást mellőzve csak néhány ismerőst felkeresni nézett be, mielőtt még az egykori főnökét keresné meg egy beígért és régóta egyeztetett találkozó okán, csak addig is elsétál ám a régi sarkáig, hogy beszívja a hely sajátos levegőjét, számára kellemes aurájában fürödjön kicsit és körbekérdezzen pár kollégától, hogy mi újság, láttak-e még az utóbbi időben csökött denevérszárnyakkal mászkáló varázslót, vagy olyat, akinek sikerült olyan szerencsétlenül változni át, hogy sündisznóvá alakulnia nem sikerült, csupán a tüskék borították be a testét emberi alakban ragadva. Ilyenkor csak azért nem mondja, hogy ő megmondta, mert nem teheti, lévén, hogy szerencsére az ő diákjai nem szoktak idekerülni, még ha Dante esetében meglehet, hogy nem is múlt annyira sokon. Szerencsére csak gyengélkedő lett belőle, hamarosan pedig már jóval felkészültebben futhat neki az átalakulásnak. Remélhetőleg nagyobb szerencsével is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Catherine

Micsoda remek munkamegosztás már ez is, hogy ő mehet az ispotályba megtudakolni, mi is történt a Payne lánnyal, miközben Dorián papírokat töltöget, mert azok az átkozott papírok hihetetlenül fontosak éppen és nem érne rá két órával később beírni a pár, még üresen álló rubrikába, hogy melyik tárgyból hány vizsgázó eridonos van. Gebedjen meg. Pedig neki, mint legilimentornak, még csak nem is telne nagy erőfeszítésbe, hogy megtudja, mi a fészkes fene is történt pontosan, aztán utána még kitöltheti a papírjait is, mintha bezzeg az nem számítana ugyanúgy, ha mondjuk az ő aláírásával megy tovább a nyamvadt tanulmányi osztályra az egész. Vagy akár még meg is várhatná, amíg Dorián visszaér, hogy ő írja alá az egészet, ha már egyszer annyira fontos ez a vizsgaidőszak előtti áttekintés és összegzés. Dohog ezen már azóta, hogy beszéltek, pedig annak legalább már egy órája, mégsem apadt a rossz kedve, amin valljuk be, az sem segített, hogy a csodálatos fővárosi ispotály egyik kényelmetlen székén ücsörögve lesheti, mikor ébred már fel a lány. Még csak macskaként sem létezhet, bármennyivel kényelmesebb is lenne az, mert az itt nem megengedett. Minden levegővételnél felmordul kicsit, habár igyekszik visszafogni magát, mégse a lány a hibás, hanem az a hülye sógora, rá haragszik, és különben is eszébe jutott már, milyen érzés volt a gyengélkedőre berohanni, amikor Maja még frissen érkezett levitásként a toronyban volt, amikor az félig bedőlt, mert valamelyik magát okosnak vélő diák úgy gondolta, egyedül fog varázsolgatni, mert az milyen jó móka már. Nagyot sóhajt, miközben felidézi azt az aggodalmat, amit akkor érzett, miközben azt sem tudta, mire gondoljon, mire számítson, egyben van-e még a lánya, akit alig ismer ráadásul. Abba már nem is akar belegondolni, hogy ez amúgy akár Maja is lehetne, még szerencse, hogy felébred a lány és ráköszön.
- Hello - köszön vissza, majd felkel a székről, hogy kicsit közelebb emelje. Ha húzza ezen a padlón, annak éktelen hangja lenne, ennyi jóérzés pedig igazán szorult belé is. Több is, mint gondolná az ember amúgy, csak hát ritkán mutatja meg, pedig mondogatja az anyja egyre többet, hogy ne legyen már olyan morcos, mosolyogjon inkább, legyen kedves.
- Hogy érzi magát? - kérdezi hát, hallgatva az anyai jó tanácsra, még ha most az a jóságos asszony nem is áll ott mögötte, hogy tényleg elmondja. Érdeklődik, mielőtt feltenné a nagy kérdést, amiért tulajdonképpen itt van.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Catherine

Csodás. Nem mondja ki, csak magában gondolja, szépen el is raktározva aztán magának. Ugyan a gondolatban már elkezdett jelentéshez ilyen szubjektív véleménynyilvánításokat nem fűzhet hozzá, mert az meglehetősen szakszerűtlen lenne, mégis úgy véli, hogy ez legalább megadhatja a felhangot meg a remek alapot ahhoz, hogy ténylegesen is megírja a jelentést. Nem szereti a Bagolykövet. Ez nem csak Doriánról szól, még ha a sógora még rátesz egy lapáttal erre a tömény megvetésre, amit alapjáraton érezni bír. Az már csak szerencsétlen összjátéka a körülményeknek, amely során ismét neki sikerült vesztesként kikerülnie a játékból. Nem, ez arról szól, hogy ez az iskola tele van problémásabbnál problémásabb diákokkal, akiket már máshová jó eséllyel fel sem vennének. Kezdi azt hinni, hogy erre épül a Bagolykő teljes léte, hogy befogad olyanokat is, akikről tudni lehet, hogy csakis bajt fog okozni és a balatoni nevelőintézetben lenne a legjobb helye. Ezért is került oda, hogy minden ilyet igyekezzen észrevenni és jelenteni, mielőtt megint történik valami nagyobb katasztrófa. Ugyan kisebb kudarcot vallott, amikor a Levita tornyának remekbe szabott tragédiájáról már csak utólag tudott jelentést írni, de nem szidták le, nem rúgták ki, csak ő szidta magát érte utána még egy ideig, főleg, mert Maja is levitás. Na mindegy. Túlélték, többnyire, azóta pedig még inkább árgus szemekkel figyel minden furcsaságra. Még néhány portrét is sikerült beszerveznie, miután az eridonosokat önkényes alapon lecserélte. Azt hitte volna valaki, hogy csak úgy, mert a szecesszió nagy rajongója. Ugyanmár...
- Olyasmi - dünnyögi válaszul a kérdésre. Ő mégsem az a nagyon barátkozós fajta, és különben is, mit akarna a furcsábbnál furcsább, problémásnál problémásabb diákoktól? Ezt meghagyja Doriánnak, úgyis ő mindenki kedvence. Ezt is igazán megcsinálhatta volna, hogy eljön ide, de most már mindegy. Legalább első kézből értesül a részletekről, amiket majd papírra vet és még ma be is visz a minisztériumba, mielőtt hazamenne.
- És csak úgy, minden ok nélkül magára támadt? - kérdezi hangjában kételkedéssel, szemeit kissé összeszűkítve, ahogy a lány reakcióit figyeli. Ez kicsit hazugságízű neki, mit ne mondjon. - Esetleg le tudná írni pontosabban? Ez ráillik három kviddicscsapat összes tagjára és még vagy ötven mestertanoncra, további lehetőségekről nem is beszélve. Habár azt ellenőrizhetjük, ki nem volt itt és máris szűkebb a kör. Illetve még az érdekelne, hogy maga szerint mi oka lehetett bárkinek is arra, hogy bántsa? Van bármi gyanúja? Mondott esetleg valamit? Tett valamit?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Catherine

- Túlságosan is - dünnyögi elgondolkodva, számba véve máris minden lehetséges tettest, aki csak eszébe jut ez alapján a meglehetősen általános leírás alapján. Hülye Dorián. Ha ő jött volna, akkor most még csak ezen sem kellene kérődzeni, hogy nem látott-e a lány valami különösebb ismertetőjegyet, amely szűkítené a kört például. Akármit. Különben is, ő még csak nem is auror, aki ezt az egész nyomorult nyomozást szakszerűen lefolytathatná. Még csak nem is foglalkozik igazán emberekkel (kivéve, ha van valami transzfigurációra tett kísérletből származó megfigyelhető és elemezhető elváltozásuk, amelyet elemezhet), de még csak nem is szereti őket, ez a nem éppen pozitív előjelű, többségében mindenkire általánosan kiterjedő viszonyulási séma pedig kölcsönösnek tűnik. Ujjai hegyét egymásnak támasztva pislog maga elé, bele a semmibe, miközben az újabb ködös részleteket hallgatja. Mindez nem sokat segít, habár akad pár furcsa egyén az iskolában, az tény, aki bármikor bárkit képes lenne bántani, csak mert az a szerencsétlen rosszkor volt rossz helyen.
- Hm... zavaros... - ismétli meg az utolsó szót. Pontosan ez a baj. Zavaros, neki aztán különösen, merthogy semmi olyat nem mondott még a lány, ami bármerre is továbbvinné ezt az egészet. Most különben is mihez kezdjen? Kerítsen valakit, aki megpróbálhat összehozni egy fantomképet az alapján, amit a lány állít? Vagy a francba is már, mágusok, Merlin áporodott szakállára, vannak képzett gondolatolvasói a minisztériumnak és ha ezt az egész ügyet jelenti - meg is van már a szövegezés félig a fejében, a másik fele pedig meglesz, ha papír lesz a kezében -, csak kölcsönadnak egy jól képzett legilimentort egy fél órára. Mégiscsak olcsóbb dolog elsőre, mint valami extra bájitalt találni erre és gyorsabb, mint ez a láthatóan nem túl sikeres vallatás. Sóhajt egyet, pontot téve a magával zajló tanakodás végére, épp időben, hogy aztán meglepetten pislogjon egy sort a lányra. Ezt meg honnan szedte?
- Nem, szó sincs róla. Legfeljebb az lesz eltanácsolva, aki ezt tette, de nem tudjuk még, ki volt az - válaszolja remélve, hogy ezzel sikerül megnyugtatnia. - Pihenjen inkább, majd visszajövök még, most azonban van egy kis elintéznivalóm - közli felkelve, a széket meg odébb is teszi, hogy ne maradjon az útban pont. Ő bizony most megy, ír egy jelentést és vissza se jön, amíg nincs mellette egy legilimentor.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

- Rothstein Elektra | Vizsga -

Elektra nagyon szépen haladt előre, ami szerény véleménye szerint roppant dicséretes, tekintve, hogy egyszer már dacból abbahagyta a tanulmányait. Úgy tűnik, kellhetett ez a pár évnyi tapasztalat, hogy ne csak ambícióról tegyen tanúbizonyságot, de kitartásról és türelemről is. Az animágiát másképp nem lehet elsajátítani. Sokan le is morzsolódnak menet közben, pedig ő igazán igyekszik nagyon komolyan megválogatni, kit is vesz fel a tanoncai nem túlságosan nagy körébe. Előfordul, hogy valakinek csak többszöri próbálkozásra sikerül, amennyiben nem látja a megfelelő motivációt vagy érettséget, de Elektránál nem tapasztalta egyik hiányát sem, ezért is egyezett bele, hogy oktassa. Egészen könnyedén boldogult a mandragórával, majd a bájital többi összetevőjének beszerzésével is, aztán már csak ki kellett várni a megfelelő alkalmat az első átalakuláshoz, ezért vannak most itt. Mivel a nő kifejezett kérése volt a titoktartás a diákok felé, ezért is választotta a minisztériumot a vizsga helyszínéül. Amennyiben sikeresen átalakul, legalább a Nyilvántartásba is egyszerű lesz leadni az adatait. Az épület előtt vár a nőre, a péntekeket úgyis itt tölti a kérvényekre és a kutatásaira fókuszálva. Most ezek közé iktatta be a vizsgát. Amint a nő megérkezik, már invitálja is, hogy kövesse, egy vendégeknek szóló belépőt nyújtva át, hogy aztán mielőbb le tudjanak liftezni az alagsorba.
- Nos, nem tudom, járt-e már intézményünk alagsorában, de ha nem, akkor üdvözlöm a Rejtély- és Misztériumügyi Főosztályon - mutat körbe leérve, és nem is húzza az időt, már lefoglalta az egyik üres termet, ahonnan még kilátás is van a várható elektromos viharra, még ha felfele is kell nézni hozzá.
- Nem a legcsodásabb a kilátás, ám a célnak megfelel. Remélem, hozta a bájitalt. Izgul? - érdeklődik, közben helyet foglalva az egyik odakészített széken, intve a nőnek, hogy ő is megteheti. Az órájára pillant aztán. - Ha minden igaz, még öt-tíz perc, és neki is rugaszkodhat.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

- Rothstein Elektra | Vizsga -

Ő is reménykedik, hogy azért majdnem negyven éves tapasztalata most sem hagyja cserben és jól ítéli meg a diákjait. Úgy véli az eddig látottak alapján, hogy nem kell delfinre számítania vagy éppen anakondára, esetleg aranyhalra, de adja Merlin, hogy igaza is legyen, ne érje meglepetés. Az átváltoztatástan egyszerűnek tűnhet, ám egy roppant bonyolult tudomány sok szabállyal, és akkor még ehhez hozzáadódik az animágiában az ember személyisége is, így bár évtizedek óta kutatja a témát, képlettel mégsem tud szolgálni, annyira sok a változó. Biztos, ami biztos alapon akad azért a teremben egy tértágított akvárium, ami bármennyire kicsinek is tűnik kívülről, elfér benne egy ámbráscet is. Nem tart idegenvezetést, nem ezért vannak itt, így bár elmondja, melyik főosztálynak is ad otthont az alagsor, az már rejtély marad, hogy pontosan mi is található itt ezen a termen kívül, amelybe bevezeti nem túl hosszú sétájuk végén Elektrát.
- Nézze... szerintem olyan nincs, hogy nevetséges vagy utálatos. Minden állat állat, és ha szerencséje van, nem jegesmedve lesz vagy dromedár, mert azzal itt kissé nehéz elvegyülni. Ezen viszont kár aggódni, változtatni úgysem tud rajta. Mi a patrónusa? - kérdezi meg csak úgy mellékesen. Ugyan nem feltétlen egyezik a kettő, de talán adhat valami kiindulási pontot. Megérti az izgulást, ő is izgult annak idején. Az első átalakulás emlékezetes volt, még akkor is, ha az jó sok éve volt. Még az órájára pillant, majd ki az ablakon. Tényleg közeleg a vihar, állapítja meg magának, mielőtt ismét a nőhöz fordulna.
- Vegyen egy mély levegőt, számoljon el négyig, aztán fújja ki lassan. Rendben lesz. Most már fölösleges rágódni, amint elkezdődik, csak tartsa a pálcáját a szívéhez és igya meg a bájitalt, aztán hagyja, hogy történjen, aminek történnie kell - közli vele, ő pedig majd készenlétben áll arra az esetre, ha valami mégis balul sülne el. A vihar pedig pillanatokon belül elkezdődik, Elektráé a porond.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

- Rothstein Elektra | Vizsga -

- És érez bármi komolyabb kötődést hozzá? - kérdezi meg, ha már rákérdezett a patrónusra. Ő a sajátjához nem, de eddigi tapasztalatai alapján a különbséget abban sejti, hogy míg a patrónus alakja egy emléken alapszik, az animágus alakhoz közvetlenül kell kötődnie az embernek. Részt is vesz egy érdekes kutatásban ennek kapcsán, ám még kőbe vésve semmilyen tényleges következtetés nincsen az animágus alak előzetes megállapítása kapcsán. Még mindig csak bizonytalan következtetésekre képesek és ez talán így is marad örökre, arra viszont legalább jó a kérdés, hogy elterelje a nő figyelmét a vizsga előtti szorongásáról. Akad még pár javaslata ezzel kapcsolatban, és úgy tűnik, Elektra meg is fogadja őket. Aztán kezdetét veszi a várt vihar, tanítványa pedig az utasításokat követve hajtja végre a rituálét, és kezdetét is veszi az első átváltozás. Mint minden alkalommal, most is feszülten szorítja ökölbe a kezét, remélve, hogy véletlen sem maradt ki az elmúlt hónapokban egyetlen lépés sem és nem szembesül semmi katasztrofális eredménnyel, de megkönnyebbülten veszi tudomásul pár pillanaton belül, hogy ezúttal nem akad gond. Alaposan megnézi, körbejárva a fekete macskát, amivé a nő változott, hátán. Elég észrevehető, nap alakú foltot lát a hátán. Úgy véli, az lesz a különleges ismertető jegye.
- Na látja, kár is volt aggódni. Gratulálok, hivatalosan is animágus lett, kedves kollegina. Már csak le kell adni az adatait az Animágus Nyilvántartásnak, és kész is vagyunk. Kérem, térjen vissza az emberi alakjába - szól a nőhöz, elismeréssel a hangjában. Már elő is készítette a formanyomtatványt, amit majd ki kell töltenie Elektrának a személyes adataival. - A hátán van egy nap alakú foltja. Esetleg anyajegy? Mert akkor az lehet az ismertetőjegye. Meglehetősen szembeötlő folt - közli, és együtt ki is töltögethetik a formanyomtatványt azzal a lendülettel. A kitöltött példányt pedig Elektra orra alá tolja végül egy toll társaságában, hogy ha minden stimmel, akkor írja alá. Majd postai úton jelezni fogják, ha megtörtént a bejegyzése. El is köszön aztán, ezt még alá kell íratnia az osztályvezetővel is, Elektrával pedig majd úgyis biztosan találkoznak még a tanáriban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

- Minisztériumi látogatás | Animágus Nyilvántartó Iroda -

Kifejezetten örül neki, hogy olyan tanoncai vannak, akik lelkesen kérdeznek és érdeklődnek mindenféléről addig is, amíg az első nagy átváltozásra készülnek, így amikor egyikük megkérdezte, hogy hol is kell majd bejelenteniük, ha sikerült az átváltozás vagy éppen mi ennek a pontos menete, felajánlotta, hogy látogassanak el ide. Megmutatja. Azzal a lendülettel le is szervezte a dolgot. Még másnap beszélt Győzővel, hogy akad még néhány tanonca, akiknek megmutatná ezt az egyébként nem feltétlen érdekfeszítő helyet, és amint megkapta a rábólintás mellé az írásos engedélyt is, értesített mindenkit, hogy ezen a péntek délelőttön tanulmányi kirándulás címszóval az óráikat is kihagyhatják. Átváltoztatástanból még plusz pontot is kaphatnak, ha írnak egy beszámolót a látogatásról. A Bagolykő bejárati csarnokában gyűjtötte össze a tanoncait, aztán a birtoktól már könnyedén lehetett a Minisztérium épülete elé hoppanálni.
- Hát akkor itt is volnánk. Odabent mindjárt kap mindenki ideiglenes belépőkártyát, mint látogató, és majd a második szintre fogunk felmenni, ahol ez a híres neves Animágus Nyilvántartó Iroda található. Járt már egyébként bárki a Minisztérium épületében? - kérdezi meg a kis bevezetőt követően, és már indul is, hogy mutassa az utat a kitáruló ajtón át. Odabent hűvösebb van, mint az épület előtt. Pillanatok alatt megszerzi a már előkészített kártyákat a recepcióstól, majd a tanoncai felé nyújtja.
- Tessék. Ezt nyugodtan csíptessék a talárjukra. Az Auror Parancsnokság mellett fogunk elhaladni, na meg a Mágiai Vizsgahivatal is útba fog esni, de mivel az iskola diákjaiként vesznek részt az animágia elsajátításában, ezért Önök majd ott vizsgázhatnak, nem kell ide eljönniük. Nem túl gyakran, de előfordul, hogy itt kerül sor az első átalakulásra, amennyiben valaki már nem diákként óhajt animágussá válni. Többnyire úgy öt emberből egy, ha jól számolom - magyarázza, majd elhallgat, hogy ha valakinek kérdése lenne, nyugodtan feltehesse.
- Kövessenek, kérem - folytatja aztán, intve, hogy menjenek csak utána a lifthez, amellyel majd feljutnak a másodikra, ahol megkereshetik az említett irodát is hamarosan. Az esetleges kérdésekre útközben is tud válaszolni úgyis.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

- Minisztériumi látogatás | Animágus Nyilvántartó Iroda -

Egészen lelkes és kitartó kis csapat alakult az utóbbi két tanévben a képességoktatás iránt érdeklődést mutató diákokból. Rebekát nem számítva, hiszen ő már nem diákként, önállóan tanulja és jelentkezik nála, amennyiben kérdése vagy problémája akadna, mint ahogy Elektra is tette, három tanonca van éppen, és igazság szerint mindet kedveli. Lédának mindig akad egy kérdése legalább, Ramóna és Jiyun ugyan csendesebbek a maguk módján, de ez nem jelenti, hogy ne haladnának pont annyira kitartóan a cél felé. Már egészen büszke rá, hogy ilyen remekül sikerült megválogatni az arra érdemes jelentkezőket, mert azért mindig kap legalább egy "azért szeretnék animágiát tanulni, mert vicces" indoklást is, ezekre viszont mindig azt válaszolja, hogy tessék töprengeni rajta és egy év múlva újra jelentkezni, ha még mindig komolyan gondolja az illető diák a dolgot. Nem túl gyakran jönnek vissza a következő évben is, de néha még az is megesik azért. Az épületben egyébként gyorsan elintézi az adminisztratív részt, így csak pár perc kérdése, hogy már a lifttel tartsanak a második emeletre, ahol a meglátogatni tervezett iroda is található.
- Nem kell jelentkeznie, csak egymás szavába ne vágjanak, de remek, köszönöm. Ott ugyan nem jártam, de bizonyára ugyanezek a részlegek vannak, mint itt is. Ha érdekli önöket, visszafele megnézhetik lent az interaktív alaprajzot, hogy hol mit is találnak - válaszolja, és már nyílik is a lift ajtaja. Menne is határozottan előre, de Ramóna lelassít és Jiyun pedig becsatlakozik mellé.
- Minden rendben, lányok? Ha bármi gond van, szóljanak bátran - közli, csak hogy tiszta legyen a dolog. Megvárja még a választ, csak azután indul ismét útnak, hogy eljussanak a már említett irodák mellett egy kissé félreeső ajtóhoz, amelyen tábla hirdeti, hogy mögötte található az Animágus Nyilvántartó Iroda.
- Nem egy nagyon látványos hely, mint azt már mondtam. Az engedélyeket az osztályvezető írja alá, az irodában pedig ketten dolgoznak ténylegesen, Ida és Paula, akik végzik a rengeteg mögöttes adminisztrációt és rendben tartják a nyilvántartást. Bármi kérdés, mielőtt bemennénk? - kérdezi meg még, mielőtt a tábla alatti kopogtatót használva jelezné, hogy jó lenne, ha valaki beengedné őket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

- Minisztériumi látogatás | Animágus Nyilvántartó Iroda -

Vár pár pillanatot, hogy mindenkinek legyen ideje megnyugodni és felkészülni. Nem nevezné nagy kalandnak ezt a porosnak ugyan nem mondható, de nem is különösebben érdekes irodát. Természetesen előfordulhat, hogy valakinek éppen az adminisztráció az érdekes és izgalmas, ezt nem vitatja, pusztán tapasztalatai szerint nagyon sokak érdeklődését nem szokta felkelteni ez a hely. Gyakran arról is könnyű elfeledkezni, hogy létezik. A tanoncainak viszont mégiscsak fontos lesz majd, ezért is ajánlotta fel, hogy ha van érdeklődés, elintéz egy látogatást. A lányok kifejezetten szótlanok, ezt azonban önkényesen annak a ténynek tulajdonítja, hogy mint azt éppen megtudta, egyikük sem járt még a Minisztériumban. Kopogtat végül az ajtón, mire az magától tárul ki, hogy a lányok aztán megszemlélhessék, mi található odabent. Két íróasztal az egyébként átlagos irodányi méretű teremben, a fal teljes hosszúságában és szélességében egy könyvtárba is tökéletesen beillő polcrendszer tele aktákkal, a terem közepén pedig emelvényen egy vaskos, régi könyv szépen díszített borítóval. Az egyik íróasztalon öníró penna serénykedik, miközben a nem túl tetemes levélhalomból válogatja ki és bontogatja a beérkezett bejelentéseket egy ötvenes éveiben járó, sötétszürke talárt viselő nő. Meg is áll a kezében a levéllel, félhold alakú lencsékkel rendelkező szemüvegét kissé nagymamásan húzza le az orra hegyére, fölötte nézve a látogatókra. Némileg szigorú könyvtároskisasszonyra emlékeztet ilyetén formában, amíg el nem mosolyodik egészen kedvesen.
- Merlin hozta önöket az Animágus Nyilvántartó Irodában, kedveseim - köszön máris enyhén cincogó hangon, majd leteszi az éppen kibontott levelet, leinti a pennát is, és közelebb lép, kezet nyújtva a lányok felé. A professzor is köszön, egy biccentés kíséretében. Régi ismerősök már, ezért csak a lányokat kell bemutatni, bár nem úgy tűnik, hogy Paula ezt rá hagyná, inkább kezet nyújt mindkettőnek és ő maga mutatkozik be.
- Fáy Paula vagyok, Ida pedig a húgom, de sajnos csúnyán megfázott néhány napja, én tartom a frontot, amit különösebben nem kell azért tartani, mint látják. Igazán örvendek, Antal már jelezte, hogy lelkes animágus tanoncokkal nézne be hozzánk - mond tovább olyan lendülettel, mintha eddig kifejezetten hiányolta volna, hogy valakivel beszélhessen. Megáll azonban végre, hogy a lányok nevét is megtudja, majd folytatja. - Nem is tudom, honnan kezdjem, mit meséljek? Adminisztrátor vagyok, akadnak egyedi aktáink is, de ez a könyv a tényleges, egységes nyilvántartás, amit lassan négyszáz éve vezetünk - magyaráz kissé csapongva, a végére már az emelvénynél állva meg, ahol kezét a könyvre teszi. - Ó, igen, sajnos semmivel tudom megkínálni önöket, ebben az irodába ugyanis minden mágikus óvintézkedés ellenére is szigorúan tilos ételt vagy italt behozni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

- Minisztériumi látogatás | Animágus Nyilvántartó Iroda -

Csendben figyeli, ahogy bemutatkoznak a lányok, akárcsak Paula, aki most is a megszokott lelkesedésével pörög-forog. Amolyan rokonlélek ő is, aki egy ilyen helyen igazán elemében érzi magát, éppen úgy, mint ő a kérvények rengetegével nézve farkasszemet az irodájában. De hát mégiscsak vérpezsdítő érzés, amikor elutasíthat egy kérvényt formai hibák miatt vagy éppen elégtelen indoklásra hivatkozva. Aki kísérleti bűbájok jóváhagyását kérvényezi, hogy széles körben használhatóvá válhassanak, annak igazán alaposan fel kell kötni a gatyáját. Nézelődik kicsit, olyan ábrázattal, hogy már szinte várná az ember, hogy mindjárt fütyörészni is kezd, de azért időnként a lányokra téved a tekintete. Nem azért, mert arra számítana, hogy valamelyik mindjárt lángra lobbantja a nyilvántartást, inkább csak megszokásból, na meg, hogy lássa, mennyire sikeres ez a tanulmányi kirándulásnak költői túlzásokkal nevezhető kirándulás. Van még azért egy meglepetése, csak az érdekesség kedvéért, amennyiben majd a lányok is vevők a dologra, addig azonban még mindig hagyja elsősorban Paulát érvényesülni, hiszen itt ő van hazai terepen, hadd válaszolgasson minden felmerülő kérdésre.
- Ó, persze, nyugodtan. Ha tudja, kit szeretne megtalálni benne, akkor elég mondania a nevet, és oda lapoz a könyv. A családnév is elég tud lenni, mivel ábécé sorrendben vezetjük. Mármint mutatom is... nézzék csak. Fáy - magyaráz, majd az álványhoz közelebb lépve mondja ki a nevet, mire a lapok maguktól fordulnak egészen az F betűig, ahol több ilyen nevű animágus is található egymás alatt sorban. - Látják? Auguszta a nagymamám volt, de itt van Ida húgom is, majd én. Nyugodtan próbálják csak ki, nem igényli az én hangomat vagy ilyesmi. Csupán azért bűvölték meg pár évtizede, hogy ne károsítsa a pergament, ha sokan lapoznának bele. A vezetéséhez pedig öníró pennát használunk. Van ugyan belőle másolatunk, és a kérvényeket is megőrizzük, csak 99 év után kerülnek az archívumba, de ez mégiscsak történelmi emlék is.