37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Magyarországi helyszínek - Mikola Keve Áron összes hozzászólása (59 darab)

Oldalak: [1] 2 » Le
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2016. szeptember 10. 14:18 Ugrás a poszthoz



Kevének nincsenek nagy vágyai vagy messzemenő tervei, próbál hétfőről keddre, vagy inkább három óráról négyre életben maradni. Fő szükségleteket, mint az evés, ivás és csajozás természetesen nem hagyja ki sosem. De a mai nap más, ahogy mostanában minden hetében akadnak ilyenek. Bár annak örülhet, hogy elszabadul végre a tanteremből és valami külső helyre száműzik tanulási céllal. Igazság szerint az Isten háta mögé jönni se volt több kedve, de legalább úgy érezhette végre visszakerült a normál világba. Látott srácokat telefonnal a kezükben, csajokat szelfizve és még pár deszkás is elé keveredett, mikor bent mászkált a nagyvárosban. Hiányzik neki a korábbi élete, és bármennyire próbál viccet csinálni ebből az egészből, sikertelenségbe fut. Bár vannak most is jó arcok körülötte, tagadhatatlan. Mostanra azonban egy busszal a kívánt helyre verekedte magát, bár lövése sincsen, pontosan hová is.  Ő aztán mindenre felkészültnek érzi magát, mióta komolyan belevágott ebbe az állattá válós dologba. Majdnem kiestek a szemei, mikor Domi először mutatta meg, milyen eredménye lehet, ha rendesen odafigyel és megtanul mindent. Bár ő maga közel sem vágyik egy macska testébe. Nincs kedve szőrcsomókat felköhögni. Nagyon nincs. Mindenesetre egy szimpatikus fa mellett megállt, és várta, hogy az égi áldás megmutassa az utat.
Elpöccintette a közeli kukába a csikket - ejnye, milyen szörnyű szokások vannak itt! -, majd az utolsó nikotinos füstfelhő is elhagyta ajkait. Nem feltétlenül büszke egyik szokására se, bár azért szereti azt hinni, hogy mások elhiszik, hogy az. A tetoválások mondjuk más kérdések, azért az anyja már kétszer lecsukhatta volna – és a munkája révén tök könnyen is ment volna neki -, de mit tehet? Itt már nagykorú, és mindjárt az országban is. Meg ezek nem holmi lemosható rajzok ugyebár…
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2016. december 29. 00:07 Ugrás a poszthoz



Tél van, de se hó, se szél, ami igazán meglepő. Keve nem éppen arról híres, hogy nagyon megülne magában, vagy az ünnepeket élvezné otthon, igazából csak kihasználja a szabadság adta időt. Gondtalanul szív a cigarettába, majd engedi ki a füstöt a hűvös levegőbe. Lassan sötétedik, és ideje lenne indulnia. Komótosan húzza össze a bőrdzsekit, majd a közeli kukánál elnyomva a csikket, megszabadul a bűzforrástól. Lazán kémleli az eget, még gyalogol végig az utcán a célállomáshoz. Csak egy egyszerű este, mert ő ilyen random, semmi több. Magának ezt mondja, közben meg ennél jóval több zajlik le benne. Olyanra készül, amire korábban nem igazán, nagyon komolyan veszi most, amit elképzelt, és nem akar tágítani mellőle, ezért is kérdezősködött, kutakodott és bukkant fel Karácsony után Szalamantonban, egyenesen Nelie lakóhelyénél. Kopogás után pedig egyből ezerwattos vigyorral figyeli a remélhetőleg megjelenő lányt.
- Megjött a Mikulás, bár kicsit késve. - Mondja komoly arcot magára erőltetve, majd a saját nyakához emeli a kezét és zavartan masszíroz bele még össze próbálja szedni a szavakat. Igazából nagyon határozottan elő tudja adni, de nem akar se árulkodó lenni a dolog kapcsán, se pedig túl erőszakos, hiszen célt kellene érni. - Van egy meglepetésem, amit ki kell bontanod, de nem kérdezhetsz és velem kell jönnöd. Most.
Mondja, majd mosolyogva lefejti a sálat, és kezében fogva néz a rellonos bombázóra, mi lesz a következő lépése.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2016. december 29. 21:11 Ugrás a poszthoz



Teljesen feldobta a látott döbbenet, szeretet hasonlóan erős hatást kelteni, simogatta a hiúságát, aminek egyébként nem volt rá szüksége. Mindenesetre figyelte az eseményeket, kedvére volt, így még a pimaszkodást is elfojtotta, kivárt, bár azért körülnézett, nem igazán volt kedve a lányról felesleges pasikat levakargatni, de ha kell. Hát van mit tenni? Egyébként ahogy a pubban is, itt sem zavartatta volna magát, nem nagyon tűri, ha beleköpnek a levesébe. Meg azt sem, ha más szemet vet arra, amire ő. Khm.
- De te éppen csodásan festesz hozzá. - Zárta rövidre, majd hátrébb lépet és a kezét nyújtotta felé. Megcsóválta a fejét a feltételezésen és látványos grimasszal díjazta. - Nem tudtam, hogy a gyilkosoknak szokása kopogni és időzni az áldozattal. Nyugi, senki nem lesz árva, csak kölcsönkérlek. Majd próbállak nem megtartani, jó? Bár semmit nem ígérhetek.
Megesik Kevével, hogy sokat beszél, de az is, hogy inkább hallgat, de lévén ő toppant csak úgy be, valakinek el kell kezdeni ezt az egészet. Nagyon szívesen vezet, ez a jellemvonása sosem tartozott az átlagba házában, mégsem zavarta. Igazán csinos vezetőség volt, akik minden egyébért kárpótolták. Ha idő közben végre megfogta a kezét Nelie, h nem akkor megtette őt, maga után vonva indult meg.
- Jó lesz, ne aggódj. Zsupszkulcsos utazással, hogy állsz?
Csendesen lépdelt ezután, próbálva a rellonsohoz igazítani a tempóját, bár nem volt ehhez hozzászokva. Ma kifejezetten rendes. Nem mentek távolra, az utcában az egyik kék-fehér ház hátsó udvara volt a célállomás, ahol egy kicsi, szoborszerű és eléggé lelakott kőépítményt közelítettek meg. Ez a zsupszkulcsuk az estébe, azonban mielőtt indulnának még a lányra pillantott, végigmérte őt, majd vigyorogva húzta az ő kezeit is a műszoborra.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2016. december 29. 22:14 Ugrás a poszthoz



Lazán ingatta a fejét a nagy felfedezésen, aztán végigsimított saját, borostás arcán még figyelte a szépséget. Nem érezte magát különösebben kínosan, vagy hívatlannak - igen, ő pontosan elképzelte, hogy mindenhol, mindenki szívesen látja - így csak úgy várt ott, mintha mi sem lenne természetesebb. És így is indult el. Biztosan fogta a törékeny, az övéhez képest egészen kicsi kezet, aztán csak figyelte a jóval tömörebb válaszokat. Megmosolyogtatta őt az, hogy mindig ilyen, hát nem tudja szépíteni, merev távolságtartással viselt bárki felé Anne, akit nem ismert úgy, mint a tenyerét. Pedig egy kicsit kellene csak elengednie magát. De Keve csak a lehetőséget adhatta meg, na, abban viszont nem volt kicsinyes, sőt.
- Majd legközelebb… - Azzal ő is megszorította Nelievel egyszerre, egyik kezét a lányén tartotta, hogy érkezésnél megtarthassa magukat lehetőleg két lábon. Ami sikerült is, ha kicsit imbolyogva is. Ezt sikerült ennyi idő alatt, na, a többi kellemesebb és jobb meglepetés. Rá is vigyorgott pár perccel később. - Egyben vagy?
Némi aggodalom is vegyült az érdeklődésbe, de nem volt tolakodó, tudott ő ha akart és nem csak gyerekes vagy túlmacsó üzemmódban működött. Most azonban a kezére csavart sálat bontogatta, miközben rápillantott a sárkánylányra. Majd egészen közel sétált hozzá, megvillantva mosolyát pedig megkerülte és mögé lépett.
- Van itt még valami, nem vagyunk messze, de a meglepetés mégis csak meglepetés szóval… bekötjük a szemedet, és nem ér lesni. - Míg beszélt, egyik kezével jobb oldalánál a sállal nyúlt előre, másikkal a bal oldalán, majd óvatosan húzta a szemei elé és lazán, de biztosan megkötötte. Majd ismét a kezéért nyúlt és lassan kezdte előre húzni, szembe fordulva vele. Néha óva intette egy-egy lépéstől, de szerencsére három lépésből sima, aszfaltozott részre értek és egyszerű 5 perces út volt ez. És a vidámpark ajtajának csörgéséig meg sem álltak. Ott elengedte a kezét, majd a kisajtónál belépve felkapcsolta a kivilágítást, és kikiabált.
- Na, most már ér lesni…
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. január 1. 22:38 Ugrás a poszthoz



Mindvégig lelkes maradt, mindazok ellenére, amiket látott, tudott és tapasztalt eddig a lánytól. Tisztában volt vele mennyire nem egyszerű eset a rellonos, de ebben cseppet sem látott ellenvetést az elképzeléseihez. Illetve nem akart. Helyes, kitartó férfi hírében állva még szép, nem mellesleg ugyan elég könnyen kitalálta és kivitelezte ezt, van munkája benne rendesen. Nem hagyhatja veszni.
- Fölösleges kérdéseid vannak, azt hittem itt én beszélek sokat...
Nem különösebben éllel vagy erőszakosan válaszol, még így is kedves marad, viszont gyönyörű kerülőt tesz minden felett, amire reagálnia kellene. Talán néha az is pozitív, ha ő nem beszél annyit, majd egyszer kipróbálja, de most kénytelen lesz. Ahogy vezetgeti a lányt vigyorogva figyeli őt, ha jól sejti nem bízná csak rá magát így biztos fülel.
A kulcscsal nem bíbelődik sokat, kinyitja a kiskaput, és a pénztárnak beépített főkapcsolókhoz lép, hogy fénybe boruljon minden. Azért a muglik se gyengék fényűzésben, az áram meg egy kis kreativitás bármiből varázsol maguknak szórakozást. Mire visszafordul és a bejárathóz néz, Nelie már szemkötő nélkül nézelődik. Visszaveszi a sálat és a zsebébe tömködi, aztán mutatva maga előtt befelé invitálja a barnát.
- Tudod, kifejezetten jó vagyok az illegális dolgokban, de - kis szünetet tart, még meglobogtatja a kulcsot. - Van egy ilyenem is, csak most, csak nekünk. Na, mehetünk?
Ő maga már bent is volt, és megvárta még a lány felocsúdik, remélte, hogy nem kell becipelnie. Távolról is látszott a több tíz méter magas műfenyő, ami ki volt a park közepén dekorálva, de az csak a végállomás lesz.
- Vegyük úgy, hogy most csak a tiéd egy vidámpark, hol kezdenél?
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. január 10. 23:39 Ugrás a poszthoz



Nők. Keve még mindig nem tanulta meg, hogy ha kék, az a baj, ha piros, akkor az. Ideje lenne lilát mondani, vagy semmit, igen, ez tűnik hatásosnak. Ahogy figyeli a barna reakcióit magában jót derül az egészen, és hiába nem látszik rajta kívül, azért izgul egy kicsit. Szokta ő fűzni a csajokat, de azért ekkora erőfeszítést nem sok ért meg neki eddig, és most sem érti igazán, hogy alakult ez... de már csak arra kíváncsi, mi jön ez után. Vigyorogva rázta meg a fejét, mikor kijelentette a lány, hogy nem is kíváncsi, pedig még rá se tért, hogy egyébként az anyja biztosan szívesen dugná hűvösre őt, mindegy is.
- Hé, hé... az egész éjszakára a miénk, nem kell rohanni!
Próbálta visszafogni, nagyon sikertelenül, így inkább beleegyezően követte az óriáskerékig. Még szerencse, hogy dolgozott itt, és tudja mit és hogyan működtessen, legalább ezen nem kell sokat agyalni. Felsegítette az egyik lépcsősoron a lányt, ha az igényelte, aztán a kerék felé indulva, ő az irányítót nyitotta, hogy megkeresse az időzítőt és a kapcsolót is. Utána beül a lány mellé, és a rellonos arcából kisöpri a kósza tincseket, majd karját kinyújtva maguk elé húzza a biztonsági korlátot. Csapó egy.
- Komolyan, csak egyet? Minek nézel engem? - Megforgatta szemeit Keve, ahogy látványosan az égnek emelte tekintetét. Az összes sárkányt begyűjtené neki a környéken, ha arról lenne szó. Valahogy most jön rá, hogy az a vigyorgós, boldog tekintet, amit a vidámpark előcsalt hiányzott Nelie arcáról, nagyon-nagyon.
- Már elkezdheted a kívánságlistád sorolását az este további részére, de majd hagyj ki valahol úgy öt percet. - Sejtelmesen rákacsintott, miközben emelkedtek körbe, és nézhették a kivilágított város fényeit. Nem kötötte Nelie orrára hol vannak, és egyelőre nem is tervezte.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. január 11. 23:42 Ugrás a poszthoz



Akadtak időnként pillanatnyi kétségei jó ötlet-e ez, azonban ez az alap elképzelésnél tovább nem hagyott mély nyomot Kevében. Csak csinálja azt, ami az eszébe jut. Ennek ellenére azért felkúszott a szemöldöke a feltörő kérdések kapcsán, viszont magához képest higgadtan és csendesen rendezte. Így volt tökéletes, tudja ő.
- Nem nekik kell ott helyet hagyni.
Vigyorogva pillant végig a lányon, majd nevetve megrázza a fejét. Viccel ő, persze, annak álcázza inkább. De célozgatás ide vagy oda, komolyan nem érti, hogy egy ilyen gyönyörű teremtés hogy maradhat magára a plüsseivel - meg az élőbb állataival -, főleg az ünnepekben. Nem érezte fontosnak ezt firtatni, és úgy volt vele, ha már sikerült elérni, hogy boldog legyen, nem most kéne elrontani. Mikor az óriáskerék éppen átfordult a legmagasabb pontjáról ő is a várost figyelte. Jól ismerte minden szegletét, annak ellenére is, hog az utóbbi időben igen keveset jött ide.
- De kis kíváncsi valaki. Úgy 100 méter magasan a föld felett, egy mágusok lakta városrész legszélén... talán. - Úgy tett pár pillnatig, mint akinek hasonlóan fogalma sincs, mint a lánynak, majd nevetve tért át inkább a másik részére. - Azt hittem már tisztáztuk, hogy nem akarlak megölni... öt perc amúgy is kevés lenne. De arra elég ha jól tippelek, hogy kibontsd az ajándékod a fa alatt... ott.
Pont ekkor mutathatott is előre, ahol a park közepén magasodó nagy fenyő csúcsa is éppen felvillant. Égősorok, nagy gömbök, volt rajta minden, Keve már inkább giccsesnek, mint szépnek vélte, de nyilván nem lehet minden a kívánságai szerint. Az óriáskerék kellemes tempója lassan egyre lassabb lett, hiszen a körnek vége fog szakadni, így Neliere pillantva várta előre mi lesz a következő feladat. Ő aztán teljesen önfeláldozó ma, és még meg sem bánta.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. január 16. 21:19 Ugrás a poszthoz



Már lassan kezdett hozzászokni, hogy válasz helyett újabb kérdések érkeznek, és inkább mulattatta, mintsem bosszantotta ez. Azért számolt ezzel, hiszen mégis csak lényegében teljesen indokolatlanul megjelent és idehozta. Bár nem Keve lenne, ha ez nem így történt volna. Spontán, még ebben is, és ami azt illeti, ennek a megszervezése se régen pattant ki a fejéből, de ez most nem is olyan fontos.
- Mindent a maga idejében. - Ezzel zárta rövidre egyelőre a témát, nem tervezett örök titkokat, de úgy volt vele a leglényegesebb dolog pont nem a helyszín, ideje élvezni ezt az egészet. Egyébként is a srác nagyon imád itt lenni, vannak dolgok, amikre négy vagy öt alkalommal is felülne egymás után és úgy érezné, még mindig nem volt elég. Pont ebből kifolyólag, és ahogy Neliet megismerte, voltak is fenntartásai mi sül ki. De a lány szemeit és tekintetét nézve mindez elpárolgott. A következő pillanatban pedig olyan pimasz vigyor terült el az arcán, hogy azt levakarni se lehetett volna. Válasz helyett csak megköszörülte a torkát, és ő is kiszállt. Hallotta kattanni az időzítőt, tudta hogy nyugodtan mehetnek tovább. Megfogta a lány apró kezét, szabadját pedig a zsebébe csúsztatva indult meg vigyorogva a kivilágított ösvényen szlalomozva a körhinta és a libikókák között.
- Ahogy a kisasszony szeretné. – Nem volt sok idő, még kettesben a vidámpark zajaira a fához értek, ami innen lentről ijesztően magasodott föléjük, de még így sem volt rossz látvány. Elengedte a rellonos kezét, majd látványosan a járda távolabbik felén lévő korlátnak dőlt. Összefonta maga előtt karjait és várta, hogy a nagy fekete dobozt, amin a zöld masni van magához vegye és kinyissa. Klisés tartalom, de mégsem, ha mindent tudna már most róla. A nagyobb dobozban a rengeteg krepp papír alatt egy hosszúkás ékszerdoboz lapul, amiben a sárkányos medállal egy nyaklánc pihen, egy szép, éjfekete hematit kővel.
- Boldog karácsonyt, szépségem.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. január 19. 04:43 Ugrás a poszthoz



Nem tegnap volt, hogy utoljára a saját ágyában ébredt, pláne nem ilyen elzsibbadt végtagokkal. Apró mozdulatokkal mozgatta meg balját, amin feküdt a szekrények felé fordulva. Mikor kinyitotta a szemeit nagyjából azzal egy időben eszmélt az oldalába fúródó karral. Egy drámai sóhaj és nyögés után fordult Renée felé felvont szemöldökkel, kissé hunyorogva. Végigmérte a sötét hajú lányt, aztán védekezően megemelte karját és felült.
- Jól van kisamazon, enélkül is felkelek... Tudod már a Janex-féle kiegészítés, vagy mi olyan fontos?
Fogalma sincs miért volt ez az iménti, de a nőknél sosem jelent jót. Ez a példány pedig a furábbnál is furább, ebben egészen biztos, bár van ennek jó oldala is... Ám ezt inkább nyelje el az éjszaka homálya. Lassan tisztul ki előtte a kép, aztán tanácstalanul figyeli a hölgyikét, hogy mégis kinyög-e valamit, vagy benyomták rajta a némítás gombot. Végül próbált ő csendben maradni, ám erre elemileg képtelen, arról nem beszélve, hogy az az elégedett vigyor, ami az arcán ült sem hagyta nyugodni. Nem tudta, hiszen az esetek többségében ezeket a beszélgetéseket kerülte, hogy mit kéne mondani, vagy mit sem. A nőkkel sosem jó a hallgatás, de a beszélgetés még gyilkosabb.
- Tegnap még jóval többet járt a szád... elvitték a nyelved az unikornisok?
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. január 19. 19:12 Ugrás a poszthoz



Határozottan kezdett kérdőn és komolyan tekintgetni Renée-re, miközben igyekezett legalább annyira frissnek tűnni, amennyire kellene. Nem volt különösebben semmi baja, csak lusta állat, akinek a még öt perces pár óráig tartó plusz alvás még kellett volna a teljes élethez. Nagyon elszokott már azoktól az időbeosztásoktól, hog reggel, suliidő, délután, esti buli és alvás. Ez teljesen elborult és a sorrend is változékony, ráadásul egyik-másik rész erősödött, vagy éppen gyengült.
- Helyes, még hasznodra válik. De mi van már csajszi... ugye most nem szeretnél beszélgetni erről?
Felvonta a szemöldökét majd felült és a közeli széken heverő pólóért nyúlt, hogy felhúzza. Neki azzal nem volt gondja, hogy a szája járjon, de valahogy ugraná a nagy mesedélutánt ha lehet. Jobb esetben már itt se lett volna reggel, de hé, ez a saját ágya! Ami körül ott hever minden átváltoztatástanos tétel, könyv, jegyzet, amit csak ketten össze bírtak lopni a kastély diákjaitól. Egyikük sem a tanulás mestere, na. Egyelőre nem kelt fel és indult neki a konyhának, kíváncsian várta hogy több is kijön-e a kékszemű csajszi száján, vagy elengedve a dolgot pipálhatnak... ki jobbra, ki balra el aztán.
- Korán... azt hittem, még álmodban sem tudod befogni. Bár határozottan nem megy minden helyzetben, ezt már tudom.
Rákacsintott, aztán azt a kínos csendet várta, már komolyan az csak segített volna ezen az egész. Hogy ő mennyire utálja ezt a gondolkodós és várakozós malmozást. Amikor egy nő hallgat, de beszélni is akar, olyankor elgondolkozik melyik kontinens a legbiztosabb atomtámadás esetén...
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. január 21. 22:40 Ugrás a poszthoz



- Az animágia tételeinkről, miről... hogy mit keresel még itt, pölö.
Egy hatalmas, teátrális sóhaj után egy párna után nyúlt, amit a fejére húzott, most kezdett rádöbbenni arra, mekkora türelme is volt ezidáig. Hozzá kell tennie kifejezetten jól viselte az eridonos lányt, jókat röhögött mellette és a naiv butasága hihetetlen mulattató tud lenni, de. Mert ugye az mindig van, egy-egy alkalommal annyira ki tudna ugrani az ablakon, mint soha máskor. Sokatmondóan pillantott rá, egy amolyan "komolyan?" nézéssel, majd inkább széttárt karokkal csak kimászott az ágyból és elkezdte a női ruhadarabokat a tulajdonos felé hajigálni az ágyra, már mait megtalált. És még őt nevezik rendetlennek.
- Ezt éppen nem, de valami páncélba rejtett nasikról, meg valami felszakított portréról sikerült... De ez legyen a legnagyobb bajod, te legalább nem nyaltad végig nekifutásból a falat, mint mondjuk Niko.
Közölte felnevetve, bár igyekezett visszafogni a röhögést, ami a jelenet kapcsán azért csak feltörne az ember fiából. Különben meg hé, tisztára díjat érdemelne már. Renée él és virul, tanult vele, teljesen rendes és szállást is adott neki. Az ingéről nem beszélve... felvonta szemöldökét, de legyintve hagyta, egy ide vagy oda.
- Van a közelben egy jó hely, ott szoktam kajálni, nagyon király a sültkrumplijuk és a sörük, jó lesz?
Nézett maga mögé, miközben előszedett egy nadrágot a szekrényéből meg egy pulóvert. Ez a káosz ami a lakásban uralkodik egyébként is jobb, ha magára marad.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. január 25. 15:30 Ugrás a poszthoz



Keve látványosan temette arcát tenyereibe, majd kínjában nevetve csóválta meg a fejét. Más esetben csak meglapogatná szerencsétlen hátát, és hagyná, hogy távozzon, sőt, inkább erősen ajánlaná. Most azonban nyelt egy nagyot és csak amolyan "ez most komoly?" fejjel fordult felé. Néha nem akarta elhinni, hogy ez őszintén és természetesen jön a csajból, pedig már megszokhatta volna.
- Azt hiszem az eszednek már elég régen lőttek, így inkább csak engedd el a dolgot.
Javasolta minden jóindulatát összekaparva, még elhagyta az ágyat és inkább öltözködött. Mintha neki lenne sietős, holott otthon van. Egyszerre volt szokatlan és kényelmetlen a helyzet, mégsem esett tőle hasra. Legalább. Azért a fejében felmerültek a lányról hallottak és sűrűn ráncolt homlokkal figyelte, ahogy beszél meg megindul a szobában. Szédítő volt sokszor ez a fölösleges pörgés, bár volt alkalom, mikor éppen nem zavarta Renée aktívsága...
- Nem szándékoztalak meglopni, elhiheted. Amúgy is ha sokat szórakozol még ilyen random mókusfarokkal való seggriszálással, én nem a nasid miatt aggódnék.
Ránézett elég sokatmondóan és mereven, majd végigmérte és csak egy féloldalas mosolyt eresztett meg. Hát, már most biztos, hogy az iménti mondatát ő maga törte meg szegény csajnál, de elfér ez. Azon viszont annál jobban fennakadt, hogy még lengének sem mondható szettben ugrált oda, hogy hajrá. Más esetben valószínűleg nagyon értékelné ezt a betoppanást a személyes aurájába, de most reggelizni kell.
- Öltözz fel, akkor még iszunk is valamit, na, gyerünk.
Azzal arrébb tessékelte az ágy felé, ahol a lány ruhája volt, de ha Keve szekrényében talál valamit, hát egészségére. Csak ne maradjon így, mert el kell menni enni.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. március 26. 17:40 Ugrás a poszthoz


megjelentem | A második Otthon


A tavasz egy rohadt jó évszak. Fogynak a ruhák, melegszik az idő, sokat lehet lenni a szabadban. Bár éppen most nem egy kinti, hanem sokkal inkább zárt projekten dolgozott, amire pár óra munka, és némi henyélés után igencsak ráunt. Végigpillantott a vörös tincseken, majd hangtalanul cibálta össze a cuccait és öltözött fel. Különösebb aggodalom és probléma nélkül vett végleges búcsút a kedves hálótársától, miután felöltözött és elhagyta Pest egyik albérletét. Az utcán előkapta a cigarettásdobozt, kihúzva egy szálat a szájába vette és rutinos mozdulatokkal gyújtott rá. A füst kesernyés és mentolos utóízt hagyva maga után szállt fel előtte, miközben kiérve a tömegek felé elvigyorodott. Éppen ideális volt és útba esett egy nagyon kellemes hely a délutánra.
Éppen az utolsó két slukkot szívta, majd a kukába pöccintette a csikket, ahogy a bejárathoz ért. Lazán nyitott be és egyből célirányosan indult az újdonságok bemutatósarkához, hogy gyorsan végigfussa, mi várható. Közben az agya pörgette, mivel és hogyan is áll otthon. Eszébe jutott, hogy még Nikoval ma vagy holnapra beütemeztek egy hosszabb LOL estet, CS:GO levezetéssel. Kezével éppen valami rágószínű, nagyon bizarr új tinijáték felé nyúlt, hoyg az mi a halál, amikor meghallotta a varázsszót. A női hangra már látatlanban is elvigyorodott, úgy fordult és emelgette meg a szemöldökét, miután megpillantotta a levitás csajszit.
- Rád egy egész napom is - fonta össze a karjait nevetve, aztán végignézve a lányon, utólagosan megakadt a szeme a szorongatott játékon, majd őszinte vidámsággal nézett a szemébe. Kiszúrta a kis feliratokat is, de annak céljai vélhetően nem őt érintik. Még. Aztán kacsintva folytatta. - Állnék szolgálatodra.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. március 26. 20:26 Ugrás a poszthoz


megjelentem | A második Otthon


Valószínűleg, ha komolyabb bevásárlásra indul ma Keve, kicsit jobban rákészül anyagilag és lelkileg is erre, mert bár férfi, van az a pillanat, mikor a női "beugrom vásárolni 5 percre", fedi a férfi "beugrom körülnézni 5 percre" idejét. Kevénél ezen a szent és sérthetetlen helyen mindez rendszeresen megeshet, és nem a döntésképtelenség vagy a lassúság okozza ezt sosem, de egy rokonléleknek ezt sosem kellene magyarázni.
Felvillanyozva veszi tudomásul Grace jelenlétét, és még a valódi szívét is megdobogtatja a látvány. Angyalok költöznek a mennyországba?
- Értem drága. De sosem ítélünk elődpéldány és bétaverzió után elhamarkodottan. Próbajáték a nyitja mindennek. - Bölcsnek is mondhatnánk, ha nem beszélne totál hétköznapian és segítőkészen, magához képest meg viszonylag sallangmentesen is. - A Call of Duty 3 például elég retek egy példányra sikerült, a Modern Warfare meg letehetetlen volt nálunk. Pedig ha ott elvágom a dolgot, most ezt nem tudnám. Különben ha gondolod, nekem már megvan, kipróbálásra felajánlom magam, meg a játékom.
Vigyorogva simított végig a saját, borostás állán, aztán kihúzta a dobozta a kezéből és forgatta kicsit. Bár nem volt számára ismeretlen, azért a helyzetet meg tudta érteni. Ha valaki több gamemel fut egyszerre magas fokon, nehéz megbízni egy rossz széria után valamiben, ami csalódást okozott és még csak nem is a bestek bestje.
- Most már egyre jobban. Különben egész tűrhető - már ez az egyetem dolog, rosszabbra számított. nem is igazán hitte, hogy bele fog jönni, vagy hogy esetleg megkedveli. Ami pedig ezt illeti, elég szomorú, hogy nem találkoztak. Az ilyen nőkért a legnagyobb kár, bezzeg a többi tucatba úton-útfélen összefut az ember fia. - Sajnos én sem látom a csinos hátsó feled többet. Merre járkálsz mostanában? Végzel idén, ugye?
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. március 30. 02:34 Ugrás a poszthoz


megjelentem | A második Otthon


Komolyan valami díjat érdemelne néha szerénysége, amivel segítőkészségét csillogtatja. Olyan felajánlásokra is képes néha, ami a saját felajánlása szerint, több, mint amire a legvadabb álmaikban vágynak. De komolyan. Ő így gondolja. A válaszra már érdeklődve ráncolta össze homlokát, majd a dobozt elvéve villantotta rá a legszebb mosolyát.
- Nagyon helyes, az ajtóm előtted mindig nyitva áll. Kivéve szombaton, aznap jelenésem van a művészemnél...
Mert a tetoválás az, ennyi után meg pláne. Aztán egy kacsintás kíséretében átfutotta a leírás végét, bár igazából csak frissített fejben, hiszen látta mostanra eleget. A lakótársa is elég kocka, be is nyúlta a napokban pár játékát, így nem találkozott minddel, de ugye ami késik, az nem múlik.
Furcsa volt a viszont látás azért, sok mindenkibe futhat az ember, de van, amivel nem nagyon lehet kalkulálni. Az egyetemi érdeklődés is ide tartozik mindemellett. Keve s elhiszi el, amik elhagyják a száját, mert leginkább minden ő, csak nem egyetemre való. De ha másra nem is, még milliomos lesz, addig elüti az egyetemi bulikon az időt és a családnak se lehet egy szava sem. Hiszen éppen semmi nincs a rovásán. Gondolod te, gyermekem.
- Elég szarul hangzik, hogy mondjuk egy hasonlóan véletlen, de igen kellemes összefutást velem tanulásra cseréltél. Párkapcsolatait? Legalább egy időben?
Nevetett fel, komolyan felkeltette az érdeklődését mi is folyik a levitás életében. Bár ez azért viszonylag ritka, jár a szája sokat, de nem feltétlenül mások utáni kíváncsiságból. Közben nem tudta nem észrevenni a méregetést és csak elégedett vigyorral kereste a nő tekintetét, miközben karba tett kézzel várta mi a helyzet.
- Nem tudtam, hogy államtitok - emelgette meg a szemöldökét közben. Szerette elpoénkodni a helyzetet pláne így, Grace amúgy azon kevés emberek közé tartozott, akiket nem csak megjegyzett, de észben is tartott. - És tovább is van? Egyetem? Meló? Világkörüli utazás?
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. július 28. 22:23 Ugrás a poszthoz

Nagy Bumm


Ráérős léptekkel, idegesen járkál a kórháztól távolabbi, dohányzásra kijelölt kertrészen már legalább fél órája, mikor megcsörren a telefonja. Mélyet slukkol a cigarettába mielőtt megnézné újra, nem a mostani értesítését, hanem azt a bizonyos reggel érkezett üzenetet, amiért késő délután itt toporog. Többször átfutja, miközben a szavak súlyként nehezednek rá. Ahogy a káros füstbázistól megszabadul levágódik a padra, végigfekve azon, lehunyja szemeit és úgy mantrázza magában, hogy lehet ha elalszik, kiderül, hogy az egész meg sem történt. Ez a cselekménysor folytatódik újra és újra, immár negyedszerre teszi mindezt.
A sok mozgástól és idegességtől a gyomra lázadni kezd és idő előtt görnyed a kültéri kuka fölé, hogy idegességén könnyítsen, majd ennek hatására sikerül magát annyira összeszedni, hogy a fehér épület bejáratához sétáljon. A portástól megkérdezi mi és merre, elsőre egy mosdót célozva meg. Az arcát leöblíti, a kezére hideg vizet enged, majd a tükörbe nézve bámul saját magára, mielőtt kilépne a folyosóra, hogy megkeresse a megfelelő emeletet. Előre érzi, hogy semmi jó nem vár rá, mióta tisztában van ennek a napnak az eljövetelével több országnyira kerülte el az idősebbik Faraday lányt, most is azt figyeli nem-e jön vele pont az a nő szembe. Egy nővérke eligazítja, ekkor Keve a kezeit a zsebébe csúsztatja és leszegett fejjel a kórtermek helyett előbb a gyermek betekintő felé lépdel különösebb szemkontaktus felvétele nélkül.
Valahol elég szar embernek érzi magát, hogy elkésett, a tény miatt is, de itt akar lenni, érdekli a gyereke, tudni akarja ki, mi, milyen... viszont még nem egészen dolgozta fel, hogy apa lett.
Utoljára módosította:Mikola Keve Áron, 2017. július 29. 13:25
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. július 29. 14:02 Ugrás a poszthoz

Nagy Bumm


Messze nem egy átlag péntek ez a mai és ahogy kinéz, nem is azon felejthető, vagy sosem jegyzettek egyike lesz. Idegesen lépdelt Keve a bejárathoz, ugyan ezzel a gyötört és nehézkes mozgással haladt a folyosón is, majd a mosdós kitérő se segített rajta sokat. A kezeit a zsebében pihentette, egyiket kivéve az éppen meglehetősen megnőtt hajába túrt, majd visszacsúsztatta. Eléggé úgy nézett ki a gyerek, mint a mosott szar, mégis összekapta magát annyira, hogy valami mosolyfélét villantson az eligazító nővérkére. Lassan fordult a mutatott irányba és már több embernyi távolságból kiszúrta a tanárnőt. Nagyot nyelve emelte fel védekezően a tenyereit, a szemei kétségbeesetten keresték a nő tekintetét. Túl sok dolgot nézett ki belőle, egyik sem volt biztató.  megszólalásáig észre sem vette a hirtelen fagyástól, hogy a fején igencsak meleg kezdett terjengeni. Már csak az égett hajszagra kapta fel a kezét, majd értetlen grimasszal meredt a nőre. Hát mi a halál, most még csak nem is csinált semmit.
- Nagy volt a forgalom, de b*ssza meg, ez minek kellett? - meredt rá, miközben tisztes távolságot tartva az elválasztó üvegen át bámult a gyerekek mögötti falra. Egy gondterhes sóhajjal vakarta meg a tarkóját, majd fordult vissza Kivához végül, egyszerűen csak nem tud mit kezdeni még a helyzettel, az egész olyan creepy és lehetetlen még. - Hogy van Renée?
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. július 31. 00:43 Ugrás a poszthoz

Nagy Bumm


Lassan kezdte magát összekapni az úriember, de nem állt vele valami fényesen sajnálatos módon. Elég vegyes érzések keringtek benne, kíváncsi is volt meg menekült is volna. Ez nem volt élete szerződésében, mikor úgy 12-13 évesen elkezdett kinyílni a csipája. Mereven ballagott se a lazaság, se az a mindenben feltalálja magát nem látszott rajta, elég rémült arccal pillantott jobbra balra ahogy gyereksírást hallott, vagy valakitől neveket. Nem kellett a sajátja legyen, túl érzékeny volt itt mindenre. Egyébként is utálja a kórházakat. Ez a fehérség kiakasztja az embert. Rá akar gyújtani, újra. De itt nem lehet.
- Köszöni kedves kérdésed, így van rendben, de neked nem ártana valami dühkezelés - vetette oda rezzenéstelenül és keményen, majd az addigra megtalált tekintetet elkerülve inkább mást figyelt, mintsem a nőt. Persze az egyetlen kapcsolata éppen az új családjával - ez az? - ő volt, így kénytelen-kelletlen el kellett egymást viselniük. Nyelt egy nagyobbat, látszott rajta, hogy bár nem tudja ez normális-e, de azért aggódott azért a lökött csajért, de nem lett volna pofája idejönni előbb. Illetve, nem bírt volna, de ez más kérdés.
- Gondolom, nem volt komplikáció? Amúgy, ja, akarok majd - jegyezte meg inkább maga elé egy nagyobb sóhaj kíséretében, legalább a saját formáját éppen felépítette újra. Egyelőre arról nem érdeklődött, mi a helyzet a babával, aztán a kérdésre elég rémülten nézett oldalra, majd a torkát megköszörülve rendezte a vonásait és bólintott.
- Melyikük Ő?
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. július 31. 19:23 Ugrás a poszthoz

Nagy Bumm


Kissé talán zaklatottabb a kelleténél, de az biztos, hogy ezen Kiva hozzáállása egy kicsit sem segít. Próbál pár mély levegőt venni, közben meg nem hagyni, hogy elpattanjon a fejében az utolsó ér is. Szó sincs itt a haján való hisztiről, de most a legkevésbé sem azért jött ide, hogy ezt hallgassa. Eleve, megtehette volna, hogy ide se jön, de ennél valamivel több gerincet adott neki a jó Isten. De még ezt sem értékelik, valahol ez mélyen bántja, és elég szarul is esik neki. Találkoztak Renéevel többször is, de mit kellett volna tegyen? Üljön le mellé és fogja a kezét minden nap? Költözzön be...pont az idegrohamos nővére mellé? Csak jobban feltekeri magában a fokozatot ezektől így inkább egy mély sóhajjal, rekedtesen csak az argentínnak intéz pár szót.
- Annak örülök, majd akkor benézek hozzá, úgy is megígértette, ha legközelebb jövök, hozok neki olyan csokigolyót - mosolyodott el halványan az orra alatt, de el is illant mielőtt ebből még a tanerő túl sokat látta. Éppen nem kívánta az orrára kötni azért sem, hogy annyira nem szar ember, hiába nem nagyon akart a helyzettel mit tenni. Gondolta majd megoldja magát. Hát nem.
- Hű, izé, nem sok gyereket fogtam amúgy eddig... - pillantott kicsit kétségbeesetten az apró emberi lényre, aztán tétován hol kihúzta a zsebéből a kezeit és felemelte, hol visszaejtette maga mellé. Az öccse is már iskolás korú, nem tegnap volt, hogy a kezébe rakták. Végül valahogy a karjával a gyerek alá nyúlt, elhúzva őt maga felé, aztán kicsit lefagyva meredt maga elé. A mini Kevére. Akkor is, ha Milán. A pólya tetején pihenő kezével az apró ujjak irányába nyúlt, aztán felnézett az idősebbik Faradayre. Ennyi volt, vagy még szeretné megtaposni?
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
úgyúgy, bezártunk
Írta: 2017. szeptember 28. 13:10
Ugrás a poszthoz


kinézek | pont akkor


Mintha már járt volna itt, talán, de a legtöbb hely egyforma, talán a piákból és a zenéből lehet valamennyi eltérést leszűrni, de annyit ismer már itt, hogy kételkedik benne, van-e még új. Bojarskival ellentétben neki volt ideje az elmúlt egy évben rá, hogy körbenézegessen erre is meg arra is. Néhol behatóbban ismerkedve az italokat kiadó hölgyekkel is. Itt viszont valami elég nyeszlett alak volt a kiszolgáló, aki látványosan nem bírt beűzni senkit, amin röhögött egy kört magában Keve, ahogy kikérte az italokat, majd a mellette támaszkodó másik lengyelre nézett.
- Gyakran tartok is, csak legtöbbször fele ennyi lengyellel - jegyezte meg vállat vonva, majd a pohárér nyúlt. Inkább már nem is méregette, ez a cucc még mindig jobban nézett ki, mint valamelyik korábbin az úgynevezett mindenes. Arról azt tudja elképzelni, hogy mint a kiskocsmai utolsó körnél, végig dobtak egy rongyot a pulton, belefacsarták, dobtak rá valami gyümölcslét, meg egy negyed cent rumot és done.
- Ahha, jó lesz ebben a sorrendben. De mindegyikre jöhet egy külön kör, bár a lányomra inkább kettő - rázta meg a fejét hunyorogva, hogy elhessegesse a fölös gondolatfoszlányait. Nem jeleskedett soha a felelősség viselésében, de ez egy olyan elkerülhetetlen volt, amit a haja már megsínylett. Már szerencsére visszanőtt, de Kiva perzselése minden volt, csak nem családi üdvözlés. Ennek ellenére érdekelték a gyerekei, ettől viszont elég furcsán érezte magát, mert elég bizarrnak tűnt neki az egész. Közben felé emelte a poharát, akkor szúrta ki az alacsony, feléjük tipegő szőkét. Végigmérte, aztán az orra alatt röhögve nézett Lewyre, akiben valami megakadt.
- Igen? Ezt mondod, kérdezed vagy kijelented? - Közben a leányzó megállt mellettük a pultra támaszkodva, még akkor is őket bámulva, de nagyon nem akart megszólalni. - Segíthetünk?
Utoljára módosította:Maja Bojarska, 2017. szeptember 28. 19:46
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. szeptember 29. 15:27 Ugrás a poszthoz


kinézek | pont akkor


Hóóhóó. Na, nehogy bárkinek oka legyen azt hinni, hogy Keve önmagában nem képes hatalmas baromságokat csinálni, vagy rosszabb, visszacsinálhatatlan őrültségeket. Ahhoz néha a fel ennyi lengyel vér is sok. Ettől még csak jót vigyorgott a tényeken, el kell ismerni, lett volna miről beszélgetniük, ha akartak volna. DE ugye van mait már homály fed, van, amit megegyezés, megint mást pedig ráérnek öreg napjaikon. Bár ahhoz megint egy évvel közelebb vannak. Ez is egy ok ma inni, nem biztos, hogy ünneplésként, de Keve még nem érzi ezt olyan tragikusnak, több van még előtte, mint mögötte érzése szerint.
- Már a paintballt levezetve gondolod? - kérdezte rápillantva, aztán a pohárra, majd egy büszke mosolyt képtelen volt elfojtani. - Azért csak óvatosan, tudod, már van egy fiam is…
Nem mintha Kevének bármi elképzelése lenne a gyerekei jövőjéről, de ha csak a felét örökölte annak a jellemnek, ami benne van, akkor nem biztos, hogy egy fegyverhasználati tudás sokat segít pár apán. Ez mondjuk őt el is keseríti belegondolva a lányába. Van ilyen visszásság másban is? Lehetetlennek tűnik. Inkább csak meri remélni, hogy a gyerekeiknek jutott ész, ha már a szüleik olyanok, amilyenek. Közben ő lehúzta az italt, ezután nagyjából négy másodperccel gyomron is lett tenyerelve, amire köhögve párat simogatta meg nagy lendülettel Lewy vállát. Kedvesen, Kevésen. Se.
- Na mi az, eddig tartott az önmegtartóztatás? - Kifejezetten élvezte a piszkálódást, de aztán csak a szőkét figyelte és nehezére esett visszafogni a röhögést végül csak összenézett a másik lengyellel, majd a lányt méregette. - A vörös is veletek van? Széép… hm?
A kérdéses felmorranásnál már Bojarskira nézett, bár férfiból van, azért még megnézte milyen barátnőbanda a közönség. Érdeklődő, szeret megfigyelni. Főleg ilyen helyen. A lány közben csak nevetgélt tovább, meg félre-félre nézett.
- Szeretik a szépet nézni, vagy téged nem szoktak? Ó, bocs elfelejtettem, hogy én emelem a szintet - rántott egyet a kabátján, aztán azzal a tipikus most komolyan fejjel meredt a másikra. eléggé be volt már állva, hogy ne különösebben zavarják a részletek, de ez még úgy csak kicsúszott. Egész egyértelmű volt miért őket találták meg. - Mi ez, valami feladat? Ha megtesszük nem kell férjhez menned?
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. október 1. 18:53 Ugrás a poszthoz


kinézek | pont akkor


Valahol nagyon szomorú volt a tény, hogy a paintball se nyújthatott már sok újat, de a lövészet meg elég kecsegtetőnek hangzott Keve számára, annak ellenére is, ami felrémlett benne a gyerekeit nézve. Mert ugye őt nem csak egy kislánnyal lepte meg a sors, hanem egy kisfiúval is. Nem is akármilyennel. A fejrázásra viszont csak felnevetett.
- Minden szülő ezzel próbálkozott nálunk is, láthatóan nagy sikerrel - mondta kellő szarkazmussal, még végig is mutatva magukon. Tények voltak, mindketten tudták. Bár benne ez ennyire még nem élt, persze, eléggé szíven tudta ütni a gondolat újra és újra, hogy van egy lánya, egy pöttöm, akiért felelni kell és akire vigyázni. Inkább utóbbi súlyát vette fel eddig, az előbbi elől menekült.
- De szerintem ez már elbukós, pont úgy alszik és fújja a nyálbuborékokat, mint te, mikor a második egyetemi buli után szétcsapva az ÉN ágyamban keltél, én meg kénytelen voltam egy csajnál aludni.
Nagyon nehezére esett, ahogy dohogva beszélt, hogy ne röhögje el magát, kicsit csak megrázkódott, mielőtt a csaj a képbe sétált volna. A kiürült poharat a pultra csúsztatta, aztán a szőke meg Lewy között járt a tekintete. A kis egymás testi erejének megismerése már túl megszokott volt, kelt már ő egy szép, vörös tenyérnyommal a hátán. Kellemetlen, de hazafias szín. A kérdésre meg csak szélesen elvigyorodva dörzsölte meg az állát. Mintha nem lenne egyértelmű.
- Valakinek ezt a terhet is cipelni kell - forgatta meg a szemeit, a tekintetét végül az égnek emelve. Sosem vette ezeket fel, de látványosan tudott ellenérzést sugározni érte. Most viszont elvonta a felmerült kérés és a lányka zavara a figyelmét.
- Hogy férjhez mehess? Hát, magad rohansz a vesztedbe… - nem fecsérelte erre tovább a szavait, ezt egyszer megmondta a Bojarski családnak is, de inkább örül esetükben, hogy rácáfoltak. Eddig. Nem különösebben nagy fémkarika-akarom-lagzi párti, mondjuk azok a bulik is jók valamire! Ezt már megtapasztalta, khm. Ahogy megismételte a másik lengyel a mondat végét, ő csak felé fordult enyhén felvont szemöldökkel, majd a poharaikra mutatva kért egy újabb kört a pultostól.
- Mert most fosszuk meg őket tőle? Nézd meg milyen kis… - fogalma sincs milyen a csaj, nem nagyon talált rá szavakat, de abban biztos volt, nem sok fogalma van a szőkének, mit is kérne. Keve vagy a korábbi friss levegőtől vagy az alkoholtól, de ilyenkor feltűnően bátor és lelkes mindenben, ebből meg sok jó sosem lett még. Most is hamar feldöntött némi morális határt saját magánál ahogy közelebb csúszva a vállával meglökte Bojarskiét, aztán rá nézett. Kettejük közül nem neki kell elszámolnia bárkivel, vagy éppen aggódnia a híre miatt. Kevének már mindegy egy ideje, mit gondolnak róla.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. október 9. 00:50 Ugrás a poszthoz


kinézek | pont akkor


Keve már szinte az első szó előtt emelte megadóan a kezeit, hogy nem kívánt ezzel öngólt lőni, de megszokta, hogy egyedül él, na. Meg nem panaszkodhatott a sanyarú sorsán, amit azzal a vörössel kellett megosszon. Először és utoljára, de most egy kis nosztalgikus panaszkodás igazán belefért a keretébe. Végül csak megforgatta a szemeit, aztán bármit is akart mondani, belefojtottak minden szót. Legalább egy nő volt, aki ha nem is volt nagy eresztés, volt vele pár csinos darab. Ezen kívül, hogy a szemüket rajtuk legeltető kört hozta, még pár vad dolgot is bedobott, ami kapcsán olykor igyekezett tárgyalás közben elnyomni a röhögési kényszerét.
Aztán felálltak sorban, mint ahogy kiülni szoktak a verebek a villanypóznák vezetékére, és bámultak szinte pislogni és lélegezni is elfelejtve. Kár lenne a halálukért, ha örökké tartana. A fejét a másik lengyel felé fordította széles vigyorral, jelezve, hogy pontosan tudja milyen áldozatokra képes.
- Jaj, csajszi - csóválta meg a fejét röhögve, majd mikor a vállával meglökte a másikat már teljesen biztos volt benne, hogy nem egészen van tisztában egyikük se vele, mit is fognak ma még véghez vinni. De ez pillanatok alatt változik. Pláne az elfogyasztott termékek után.
A csaj lopva figyelte a honfitársakat, mintha elfogadta volna a nem létező nemleges választ, aztán Keve sem különösen hátrált vagy ellenkezett, amikor hirtelen egymás arcában találták magukat Lewyvel. A szemöldöke egy pillanatra felkúszott, aztán enyhültek a vonásai, végül a tarkójára csúszott kézzel egyidőben kipillantott a kiscsajra, rá is kacsintott, aztán a másik lengyel ajkai után kapott. A keze a hajtó álla alatt indulva csúszott annak tarkójához, kicsit megbillentve a fejét, aztán nem zavartatva magát viszonozta a csókot. Nem is igazán volt meg neki hogyan, vagy hogyan se került át a nyelve a másik szájába, meg mennyi időre, de a fogakba akadó PC miatt képtelen volt nem elröhögni magát, és ezzel szakította azt meg végül. Elhajolva végig nyalta a saját ajkait, majd a kékekbe nézett, csak aztán az idegen csajra  a pultra támaszkodva.
- Még valami?
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. október 18. 15:43 Ugrás a poszthoz


kinézek | pont akkor


Kevét sosem zavarta különösebben az, ha közönsége volt, most sem igazán törődött a felsorakozó csajokkal, arra az egy szem megzavarodott szöszire nézett még futólag, de úgy nézett ki, mint aki azt se hitte, hogy eddig eljut velük. Lehet azt várta, majd elhajtják, ám egyik lengyelszármazéknak sem volt ez a célja, ahhoz már túlságosan állapotban voltak, hogy ilyen felmerüljön.
- Nem, szépségem, nem rád - harapott rá a nyelvére, mielőtt tényleg megint röhögcsélni kezd, mint egy retardált. Életében nem mondott még ilyet a saját nemében senkinek, de már kint volt mert kínálta magát a helyzet. A csaj hirtelen nem csak vörös volt, ahogy ezt hallotta, és látta őket közeledni egymáshoz, de rendesen le is döbbent. Ez csak külön motiválta a volt navinést mai azt illeti. Szeretett káoszt és meghökkenést hozni.
Valahogy Kevének teljesen kimaradt, a hogy kezdődött, arra eszmélt, hogy elképzelései szerint abnormális módon ragadt egy másik srác szájához, és még rá is tett egy lapáttal, mikor a tarkójánál fogva megdöntötte Lew fejét. Valahol akkor tájt futott végig a nyelve a másik fogain, megkocogtatva, é ezt már nem bírta röhögés nélkül. Túl esetlen volt már a végén ez. Nem zavartatta magát a taperoló kezeken, ahhoz túlságosan szerette, ha értékelve van, csak kipillantott a csajra felvont szemöldökkel. A kezét elhúzta Bojarski nyakából és a saját állát dörzsölte, ahogy igyekezett nem kiröhögni a csajt, de ez úgy sacc kettő másodpercig ment.
- Viszlát aranyom - intett neki, majd a kedves közönségnek, aztán fordult csak vissza. - Sosem rágózom - mosolygott, nagyon szélesre nyúló ajkakkal, ami lassan vigyorba csúszott.
- A nejed nem világosított fel eléggé rólam - nyújtotta ki a nyelvét, amiben a PC pihent. Ugyan nem hordja mindig, egy időben egyetem elején nem is tette, de még két éve csináltatták talán mikor Maját kísérte el.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. november 30. 00:13 Ugrás a poszthoz


kinézek | pont akkor


A szokásosnál is bátrabbra vette a figurát, ami ugyan mindig szokása, de voltak emberek, akiket tisztelt annyira, hogy nem csúszott a poén határán túl. Egy ideje nem élvezte, ha nem csak a másnaposság bántalmait kellene elmulasztani kora reggel. Nem tartott Lewy esetén attól, hogy ez majd most változik, a szavak úgy hagyták el a száját, hogy az életét is ilyen könnyen elengedte volna, ha lehet. A válaszára Keve a jobbját egyből a szívéhez emelte imitálva pár nagyobb dobbanást, még a szemöldökét is vonogatta kicsit, hogy aztán a csajszira pillantson, aki annyira idegen lett a kis közjátékban, hogy szerinte már beugrott volna közéjük szíve szerint. De nem ért a nőkhöz, erre egyre többször jön rá.
- Csak ne félj semmitől. - Jöhetne a hőspóz is, de ennyire nem érezte magát már Keve egészben és lendületben, így kivételesen a vizuális effekt hiányában kellett, hogy belesétáljon a másik lengyel aurájába. Sok érdekes és határozottan zavarba ejtő helyzetbe került már az évek alatt, arra azonban még az előző kör pia előtt se számított, hogy ilyen jól kiismeri, hogy a navinés lányka mit fogott magának férj címen.  Már egészen élhető volt a dolog, amikor kénytelen volt elröhögve a dolgot elszakadni a másiktól, de azért még a kezei elhúzása előtt beletúrt a hajába a tarkójánál.
A távozó lányra több figyelmet ő már nem is szentelt, egészen lekötötte Lewy értetlenkedése viszont, ami csak nem mulasztotta azt a hatalmas vigyort, nem égett a pofája a ténytől, miért kellett volna? Tényleg egyszerre volt creepy az egész és kifejezetten szórakoztató, úgy egészben.
- Nem bizony, mi olyan érthetetlen ezen - tárta szét a karjait, mintha mi se lenne természetesebb, majd nyelvet öltött. Ami addig volt kényelmes, még az ujjak az állára nem fonódtak. Akkor megforgatta a szemeit, majd hümmögött nehézkesen, lévén nyelv nélkül a beszéd se lenne egyszerű, így kivárta, még elereszti.
- Sok dologról? Na mi az, amiről Bojarski lemaradt? Már ezen kívül - mutat végig magán, hogy aztán intve a pult felé jelezze, hogy jó lenne, ha nem üres poharakat látna, azért érzi, hogy most egy öblítés még senkinek nem ártana. Meg amúgy már ingyen van.
- Sokan értékelik, van az a helyzet, amikor meg mindennél jobban - kacsintott egyet, hog aztán a poharakért nyúlva egyet a kviddicses elé toljon.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. december 10. 20:10 Ugrás a poszthoz


kinézek | pont akkor

Ahogy az ital és a friss levegő okozta jókedv lassan elterült mindkettőjükön, már nem igazán volt mit csodálni azon, ahogy az egészhez hozzáálltak. Igazából a csaj addig volt szórakoztató még zavartan kibökte, mit is akart, aztán második körben, mikor teljesült a kérése. Egészen természetesen és kifejezetten nagy kedvvel nyalta végig Bojarski fogsorát még nem koccant az a bizonyos ékszer. De itt talán illett volna Kevének is most szégyellni magát meg még talán erősen kétkednie is magában mégsem tette. Keve keveset kevésszer kellemetlenkedik.
- Ne, mi a halál - ütögette meg a másik lengyel hátát nem túl finoman. Alapvetően sosem volt valami gyengéd ember maguk között, de most határozottan megrázta volna a kviddicsest, hogy így amúgy jól van-e. Fagyasztotta már bele így nőbe a szót, de nem hitte, hogy ennyi után ebbe a szerencsétlenbe is sikerül. - Lenyelted a szavakat, vagy mi van, igyál még inkább.
Egy pillanatra félretapogatott a volt navinés a pulton, de meglett mindkettő pohár, hogy ezt azért csak öblítse le valami, de megállította őt a taperolás, amire csak sóhajtott egyet majd megrántotta a vállát. Egy-egy apróságon kívül, mint a táncos múlt darabjai, vagy a kviddics egészében, sosem voltak titkai. - Nyitott könyv vagyok kérlek, vagy majdnem. Egy éppen két gyerekes olvasmány, aki reméli a fia nem rá ütött, pláne a lánya…
Végre sikerült a poharakba kapaszkodnia és az egyiket egyenesen a másik elé tolni, vegye csak magához, mielőtt hozzákoccintotta volna a magáét és le nem húzta a füstös, barna italt. Ki rendelt whiskeyt? Nem erre volt felkészülve éppen.
- Kiszívta a nap - közölte felkúszott szemöldökkel, hát mégis mi lenne? Most éppen a yolo hipózást éli Keve. Lesz ez még világosabb is ha rajta múlik. Másfelől nem vicc volt, a fodrászcsaj neve tényleg Napsugár. - A tiéden is segítene.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. december 25. 12:49 Ugrás a poszthoz


kinézek | pont akkor

Más esetben lehet megkérdezte volna már melyik századból szabadult Bojarski, mert azért egy ékszer nem szokott ilyen sokkot kiváltani, a korábbi műsoruk tán igen, de azt Keve az itallal hagyta lecsúszni és ott is maradni. Nem először kerültek mélyen egy buliba, csak a körülmények és a társaság lett szűkebb. Előfordul az ilyen. A felszólításra csak elröhögcsélt magában, hogy nincs itt akkora para, így nehezen ugyan, de a poharaknak futott volna neki, csak előbb még ki kellett várni, ahogy Lewy csodálgatja, mi is zajlik éppen itt.
- Azért lenne még mit felsorolni - közölte nagy komolyan, és igen, volt ott bőven. De ez nála is hasonlóan nézett ki, bár kettejük közül azért nyilván nem a kviddicsesnek van több a rovásán, ő azért éli a helyzetét Kevével ellentétben, akinek idő volt a tényekkel is, nemhogy a gyerekekkel, megbarátkozni. Nem beszélve arról, hogy még egyikük a felelősségvállalást maga döntötte el, a másikuknak fel is kéne hozzá nőni. Na vajon kinek? Mindeközben a sajnos nem szuperhősnek született kis görény megtalálta a poharakat és koccintás után le is húzta inkább a tartalmát.
- Jahj, ne haragudj, édesszívem, több csillámmal és színnel szereted? - játszott rá valami random kiscsajt imitálva Keve, miközben látványosan megtapogatta a zsebét, ahogy a hangszíne helyreállt. - Sorry, haver, de nincs nálam a Majától kapott csillámpor ez már ilyen marad.
Az a baj, még csak különösen vicc számba sem ment, tényleg voltak ilyen kacatjai még a navinés lánytól is, az se lepné meg, ha komplett készlete lenne, valakit csillámhercegnőnek varázsolni a pécsi lakásban. DE ezt sosem gondolta át, nem különösebben érintették meg ezek a holmik, de sosem bántotta érte Maját, jó helyen voltak azok az ajándékok.
- Pedig Napnak csodás kezei vannak - vigyorodott el a poharát visszatolva a pultra, hogy aztán köhécselve nézegesse a másik lengyel haját, még bele is piszkálva kicsit oldalt, ahogy morfondírozott. - Hát, amúgy is van ott elég, mi lenne az új ebben neki?
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. december 28. 16:28 Ugrás a poszthoz


kinézek | pont akkor

Vélhetően mindenkinek jobb úgy, ha Keve - és Lewy - mérhetetlenül tökéletes tulajdonságai nem kerülnek felsorolásra. Szokták mondani, hogy a remény hal meg utoljára, de itt valószínűleg sosem született meg, ezt mindketten tudják. Elkerülhetetlen a genetika, ennek ellenére talán kompenzál az élet és az anyák, lehet reménykedni, bár a volt navinés esetében igazából, ha keresztet vet, maximum azt segít. Jobb, ha Renéet sem vesézzük ki. Nem is válaszolt, hagyta elillanni az egészet és inkább ivott, ittak, ez tűnt a legjobb megoldásnak.
- Ó, szavad ne feledd - szakítja meg az esernyő szónál, akkor is, ha folytatja a másik lengyel, majd a pultra könyökölve a pultos lányra kacsint és pár szép szó után megkéri, hogy legyen már kedves vodkát tisztán küldeni, és az egyikbe egy csinos esernyő is mehetne, ha már olyan kis lelkesen öntöget. Persze érezte közben a kis ütést, majd szikrázó vigyorral fordult felé a fejét a könyöklő kezével támasztva a pulton. - Nem finom, nehéz lenyelni, és ne is akard a többit tudni!
Nem tudja mennyire van képben Maja meg Riri első sütési próbálkozásaival Bojarski, de szerencsés ember, ha nincs semennyire. Ő egyszer evett a „csoda” muffinból, amibe azt gondolták, a csillámpor ehető lesz és jól mutat majd a krémben. Ő már akkor mondta, hogy nem fog.  Túl sok helyen futott csillámba utána.
- Majától? Ugyan kérlek… - forgatta meg a szemeit. Nem nagyon tudta elképzelni a barnáról, hogy bárkit bántana, bár tény, egyszer látta csak olyannak, az azért elég ultimate volt és jogos. De ez csak a fodrász. Inkább megtaperolta közelebbről ő maga a másik fejét. - Mert a tükör nem szokott? Szoktad te azt pucolni?
Nem tudta eldönteni, mennyire komoly ez a fenyegetés, de valahogy képtelen volt annak venni, kapott már nagyon jogos balegyeneseket az életben, állt is elébe legtöbbször, talán most is tudta, hogy még az is csak szeretetből lenne.
- Nem azt mondtam, hogy tolasd le nullással, ezek csak színezők, meg ember… - nézett rá sokatmondóan, majd a saját zsebe felé és Lewyére, ha még ott tartja a pálcáját. A varázspálcáját. Nagyjából fél perc visszacsinálni, ha gebac van. Szerencsére megjött az esernyős vodka is.
- Nézd, milyen csinos, ez már megfelel az ízlésednek?
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. január 19. 13:43 Ugrás a poszthoz


kinézek | pont akkor

A gondolataiba mélyedve Keve nem talált alkalmat a közelmúltban, régebbre meg nem igazán menne a visszaemlékezés, olyan, mint abban a halas mesében a kék csaj. Három mondat, a negyedik már nincs meg. Nem feltétlen vallaná be, hogy a Némóra is többször vették már rá, mint az normális lenne, de ezt pont az itt ülő esernyőfanatikusnak vélhetően nem kéne bemutatnia. De nem ez a fontos!
- Javaslod…az esernyőnek? Vagy a csillámoknak? Milyen körültekintő valaki… - kacsintott rá, hogy aztán inkább áttérjen egy jóval lényegesebbre: a külsőjére. Ő nagyon élte a haját, sőt, pont elég pozitív visszajelzést tapasztalt ahhoz, hogy ne különösebben érdekelje, ha bárki meghökken. Ő, ha kell a rózsaszínt is viseli férfiasan, ez nem a színen, a kiálláson múlik - tartja ő. Ezért is állt furcsán a fodrász-Maja-Lewy akarata hármas között.
- Olyan megöllek, ha ellopod a púpos matricám, vagy olyan, meghalt a kedvenc hörcsögöm miattad, utállak furcsán? - nézett kétkedve a lengyelre, várva a választ, de inkább nem idézte fel azt sem, mikor ő látta valaha a lányt egyiknek vagy esetleg másiknak. Szeretett kimaradni legtöbbször mások kapcsolataiból, itt viszont mindkét felet túl jól ismerte. - Te meg a szerencséd félted…
Ha valóban igaz lenne a balszerencse dolog a törött tükör kapcsán, Kevén lenne olyan 30-70 év közötti kiterjedésű gyűjtés már. Vannak balesetek, meg megesik, hogy az ember idegesen és feszülten ébred. Mondjuk mert rájött, hogy apa lesz… például. De ez erős tipp, nem lehetett ez mindig ok, ennyire nem volt felelőtlen. Jobb is a világnak.
Próbálta megmagyarázni a kviddicsesnek, hogy két pálcaintés, de még egy SOS fodrász is helyreteszi a fejét, ha akkora a gond, de láthatóan erős falakba ütközött már. Ebben a percben azt hitte nem ivott eleget, de amikor ő maga is elvigyorodott, tudta, hogy de, igen. Megtámaszkodott az oldalával, Lewy felé mutatva teljes valóját, aztán jött a facepalm.
- Hm - ennyi volt a válasza lepillantva majd vissza a poharakra. Aztán egyre szélesebb volt a vigyora, majd igyekezett elfojtani a röhögést, kevés sikerrel. Csak figyel a hangsúlyokra. - Nem, a pálcám.
Valahol az utolsó szavánál jöttek a poharak, esernyősen az egyik, ő pedig nagy lelkesen tolta azt Bojarski felé, a magáéval a poharát koccantva még a kékekbe nézett, de egyelőre nem húzta le a pohár tartalmát.
- Igen, pont elfér a kutya meg az öltönyreklám között, mi? Na, toljunk inkább egy selfiet, a nejed legalább értékelné, neki tetszett a hajam, csak mondom.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. február 7. 14:26 Ugrás a poszthoz


kinézek | pont akkor

Képtelen volt nem furcsán méregetni, majd pedig felröhögni a megszólításra. Elég sokat hallja ezt, de Maja száját szokta elhagyni, még a többi kis barátnője a lánynak, akik megszólongatták, sem vetemedtek erre. Mint Riri, ő sem. Inkább nem mélyedt el a gondolatba, hogyan is hangzott ez a másik lengyeltől.
Egy frizura kérdését ő sosem mérlegelte sokáig, nem volt kinek elszámoljon, ha meg ráunt, vagy valami mást akart, akkor lépett a dolog kapcsán. Nehéz róla elképzelni, hogy évekig ugyan olyan formára, színre és hosszra hagyja, egyszerűen nem ő lett volna. Ahogy pedig elképzelte magát mondjuk pár évig a normál hajával, nem, nem igazán hitte, hogy ne unna bele. Az meg kinek jó? Szerette fenntartani a saját érdeklődését. Is.
- Tragikusan hangzik, nem tudtam, hogy a hajad hozott össze titeket - piszkálta kicsit, persze nem volt ebben semmi komoly. Eléggé ismerte őket, hogy ezt meg merje tenni, másfelől meg sem lepődne, ha tényleg ilyen fétisek derülnének ki bárkiről. Mindig a legcsendesebbről derülnek ki a legérdekesebb dolgok! - Igen, nem is értem ezt a kviddics dolgot, hogy lehet ezt ennyire szeretni…
Sürgősen szükségét érezte a következő pohárnak, mert tudta, hogy az elfogyasztott italok nála előbb megeresztik a nyelvét, és beszél, csak aztán csap majd át a tartalom teljesen jellegtelenbe. De ez a varázslósport egy olyan fekete folt volt, amit nem lebegtetett senki előtt. Pont elég volt, hogy a bandából a két lány tudta. Nem sok bizalma volt Maja és Luca titoktartásában, egyre jobban érezte a végét.
- Úgysem láttál még ilyen szépet, ne vinnyogj - csattant fel bámulva a lengyel görcsét, persze neki se ment sokáig, hogy ne röhögjön, aztán inkább hozta a poharakat, hogy lehúzzák a következő kört is. Pont hiányzott még. Aztán inkább odahajolt, majd előbb a kezébe temetve az arcát röhögött a félbehagyott szón, aztán mutogatott, hogy mindjárt, csak még levegőt nem kap. Végül sikerült - kicsit sem kevésbé retardáltan - beállni a képhez. - Na, ellőtted, csillagom?
Magyarországi helyszínek - Mikola Keve Áron összes hozzászólása (59 darab)

Oldalak: [1] 2 » Fel