Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Az ultrahangos vizsgálathoz hasonlóan, bár azt hiszem, a pontos működését Sethtel kell elmagyaráztatnod. Rétegezte a varázslatokat, hogy az eredményüket meg lehessen jeleníteni,-*ehhez a részéhez nem ért, ő csak a bűbájok listáját és szükségleteit adta. Minden mást a fiaira hagyott, s eddig remekül bevált a műszer, ami térképként megbukott annakidején. A vizsgálat alatt kizárólag a gömbre összpontosít, utána viszont Adél arcát figyeli, szelíd mosollyal biccentve oldalra fejét. Aztán valamelyik zsebéből egy csomag zsebkendőt húz elő, a kismama felé nyújtva, amikor már képes a baba képén kívül másra is figyelni. A kérdéseket komolyan veszi - bár gyerekesen hangozhatnak, voltaképp pont ezek megválaszolása miatt van itt.
- Lássuk csak,-*hajol oda, s ha Adél nem akarja, el sem kell vennie tőle a gömböt. Csupán pálcájával rákoppint, halkan elmormolva a szükséges szavakat, szüneteket tartva és értékelve. A homok színe megváltozik minden koppintásnál, a vérellátás szintjeit jelezve elsőként, s ahogy a pálca hegye kört ír le, úgy fordul a kép is.*
- Egészségesnek tűnik, semmilyen deformitást nem látok. A korához mérten kicsit sovány, nem legjobb a vérellátása,-ami a körülmények ismeretében várható volt, bár nem ilyen mértékben. Újra a gömbhöz illeszti az érzékelő részt, s kikeres egy pontot, ahol gyorsan pulzáló, meleg színű fény jelzi a szívverést. A keze biztosan tartja a pozíciót, miközben felpillant Adélra.*
- Egy pár percig megfigyeljük, mennyire aktív és milyen a szívműködése. Ebben a korban már reagálnak egész sok dologra. A magzatvíz mennyisége elégséges, szóval némi mocorgást és a szívritmus változását szeretném tőle látni. Ha elsőre nem aktív, akkor lehet, hogy épp alszik, akkor finoman felébresztjük,-*magyarázza, hogy megelőzze az ijedelmet.*- Ez egy nonstressz-teszt, nem tesszük ki terhelésnek, ha nem indokolt,-*fűzi hozzá, míg a gömb felületén apró, villogó számok kezdenek megjelenni az első perc után, a szívverések percenkénti átlagát számolva.
- Ha éhes-szomjas vagy, esetleg szoktál neki énekelni vagy zenét engedni, most alkalmad van rá,-*szólal meg kicsit később, mert ezekkel mind lehet stimulálni a babát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

- Minden alkalommal olyan arcot vágnak, mintha hirtelen emlékeztetném őket valami roppant kellemetlenre a megjelenésemmel. Mondjuk a létezésemre,-*és igen, erről valószínűleg minél gyorsabban és hosszabban szeretnének megfeledkezni. Senkinek sem hiányzik egy Selwyn, aki folyamatosan újabb és újabb szabadalmakkal, engedélyekkel és kérvényekkel érkezik olyan rendszerességgel, mintha bérletet váltott volna.
- The customer is always right in matters of taste,-*rezzenéstelen arccal hárítja a vádakat - ízlésről nem illik vitát nyitni, ugyebár. A tekintete mégis nevetős, szeme sarkában árulkodó kis ráncok ülnek, egyszerre derülve saját deformációján és Martin evidens ficergésén.

Nem az első - és nem is utolsó eset - hogy a bejelentése megtorpant valakit. Az első kérdésre pusztán bólint (hol máshol alkalmaznák őt?), a másodikra kézfejével röviden megdörzsöli állát, mert igen, tisztában van az általa vállaltak mennyiségével. Mentségére szól, hogy nem egyszerre, hanem apránként bővíti a listát.*
- Amennyiben,-*s ez egy nem csekély méretű ha,*- engedélyezik, az időigényesség fényében újragondolom a felelősségeimet. Még mindig nem sokat alszom,-*bár az élete sok szempontból helyreállt, vagy legalábbis normálisnak tekinthető határok közt mozgott, van, amin a gyógyszerek sem segítettek. Nem véletlenül állt a hálófülkéje közvetlenül a műhelye mellett, s végezte a karbantartási munkákat takarodó után.
- A tanítás maga, mint emberekkel való munka hiányzik. A nekromanciához kicsit túlkorosnak érzem magam,-*üti el némi humorral annak élét, hogy eddigi részidős munkái inkább elszigetelték másoktól. Lassan, lépésenként próbálja visszaszerezni korábbi énjének darabjait. S ehhez hozzátartozik a kudarc is, ami legutóbbi tanári állása árnyéka.*- Rozsdásnak érzem magam és valahogy... méltatlannak? Lehet, nem kellene Magnushoz mérnem magam, de önkéntelenül előttem van minden, amit tőle tanultam. Az idő majd eldönti,-*zárja le, mert Martintól nem tanácsot vár - jól tudja, milyen kényelmetlenül érinti az ilyesmi. Inkább egyfajta gesztus és sokéves barátságuk jele, hogy megengedheti ezt a fajta őszinteséget. Automatikusan törzshelyük, a nem messze lévő kis kávézó felé veszi az irányt, ahol már megvan a megszokott asztal és a barista fejből tudja, mit isznak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Valójában csak élcelődik az emlegetett létezés velejáróin - bár időnként markába keríti az önsajnálat, ha megtalálja egy depressziós epizód, a hétköznapokban megszokta már ezeket a dolgokat. Vállalta, elvégre megtarthatta volna a Nightingale nevet, Agatha tisztán értésére adta, hogy nincs ellene kifogása. Talán bölcsebb döntést hozott volna, mégis, akkori büszke önmaga be akarta bizonyítani, Selwynként is élhet tisztességes, jó életet.

Halk horkantás jelzi, milyen szórakoztatónak találja a gondolatot, hogy sírig helyett síron túl tartó barátságban maradjanak. A közös programok mondjuk kissé limitáltak lennének, kávézni sem mehetnének, de többé egyikük sem panaszkodna kialvatlanságra vagy rémálmokra. Elmosolyodik, amint az auror támogatását fejezi ki, ám hallgatagon sétál mellette. A racionális része tudja, pontosan tudja, hogy Martinnak igaza van. A gond az, hogy éreznie is kellene, de alattomosan rág benne a kétség. Ezzel együtt - vagy ennek ellenére - szánta rá magát, hogy az idő és a tanítványai eldöntsék.
Rendelése - mint általában - egy fekete kávé, valamint egy töltetlen vajas croissant. Tartása olyan egyenes, hogy ki kellene zárjon bármiféle kényelmet, mégis tökéletes nyugalommal helyezkedik el. Nyilvános helyen mindig ilyen, ahol elérhetik kíváncsi tekintetek, nevelése és neve mögé rejtőzik előlük. Egyedül tekintete marad nyitott, amint felpillant Martinra, biccentve.
- Természetesen. Hallgatlak,-* erre a megerősítésre nincs szükség, inkább azt jelzi, most vonta magukat körbe valamivel - kézmozdulat híján alighanem illúzióréteggel, vagy annak takarásában bűbájjal. Az arca egy pillanatra elkomorul, a kávéját fürkészi.
- Bármilyen szervesen hozzánőtt bútorral együtt születő gyermek mélységes aggodalommal és iszonnyal tölt el,-* köszörüli meg torkát, csak mert vizuális típus lévén ez a kép…megrázó. Mielőtt azonban azzal vádolhatnák, nem érti a viccet, felnéz az italából.
- Ugyanakkor a csoportvezetői kötelességek nem feltétlenül zárják ki a terepmunkát, ha megfelelően képzett emberek között te oszthatod el a felelősségeket. Aggaszt a csapat összeállítása? Vagy valami más?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Belián
Nyár elején

Ezt a kirándulást egy váratlan, sőt, hirtelen elhatározás szülte. A híreket böngészve akadt rá az állatkert egyik ilyentájt megszokott bejelentésére és a képen elmosolyodva arra gondolt, mennyire tetszene Beliánnak. Aztán a következő pillanatban rájött, hogy az égadta világon semmi sem akadályozza benne, hogy élőben nézzék meg a tavaszi kölyök- és fiókaáradat sztárjait. Meglepetésnek szánta, így mindössze egy időpontot egyeztetett és célzott rá, hogy főleg könnyű séta van kilátásban.
Viszonylag korán akart indulni, hogy elkerüljék a tömeget - ilyenkor boldog-boldogtalan családostul megy olvadozni - s Feathert is Sebbynél hagyta. A könyvesbolttól aztán átsétált a társasházig, útközben üzenetet küldve Belinek, hogy mindjárt érkezik; bár nem szívlelte igazán a lakótársát, illendőnek tartotta, hogy hétvégén ne verje fel álmából, ha épp nem szárad Denis lelkén valami ocsmányság.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Belián
Nyár elején

Mire felkapaszkodik a lakásig, az ajtóban már várják és van ebben valami meghitt, felpillantva azonnal elmosolyodik.
- Jó reggelt... Mr. Wayne!-*köszön halkan, épp csak annyira emelve meg hangját, hogy Belián tisztán hallja. Ami az ő szerelését illeti, avatatlan szemek talán különbséget sem tudnának tenni megszokott öltözéke és a mai között, legfeljebb annyi tűnik fel, hogy kevesebb darabból áll - ing, sportzakó és kényelmes szövegnadrág kombója. Enyhe komikuma van annak, ahogy Belián mellett megállva ellentétük még élesebbnek tűnik, őt azonban szemlátomást nem zavarja - pusztán örül, hogy felismeri a jelet és tudja hova tenni.
- Te kávéztál már?-kérdezi, mert bár szólt, hogy hoppanálni tervez, ha a másik netalán elfelejtette, akkor jobb leülni kicsit, semmint kockáztatni, hogy az utazástól kidobja a taccsot. Tekintete aztán feljebb siklik és önkéntelenül nyúl, hogy ujjbegyeit Beli halántékának támasztva hüvelykjével óvatosan végigsimítson a seben.*
- Lökhárítót kellene rád szerelni, mert nincs annyi sarokvédő bűbáj, ami elég lenne...-* szusszan, meg sem kérdezve, hogy szerezte a sérülést.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Belián
Nyár elején

- Nem, pusztán... megszokás,- ismeri be apró nevetéssel, mert megtehetné, hogy a reggelente futásra használt melegítőszettben indul el, de... a hiúsága nem engedi. Kifejezetten zavarba szokta hozni az embereket azzal, hogy így érzi jól magát, sőt, az öltönyeihez tartozó talárt sem sűrűn hagyja el.  
Elkapja az ujját, ahogy a másik vonásai megrándulnak - függetlenül attól, a seb túl érzékeny-e vagy ő túl durva, nem akar fájdalmat okozni. A felvázolt kifogásra majdnem elkezd szemet forgatni, mielőtt vizuális típusként átsuhanna lelki szemei előtt, amint Beli - strandlabda módjára - ide-oda pattog üvegháza tárgyai között. Igyekszik elhessegetni a képet, de szeme sarkában árulkodóan megjelennek a szarkalábak.
- Ugye tudod, hogy nem ezért van rajtad?- a hangsúly egyszerre játékos és korholó, mert semmiképp sem bátorítandó ez a figyelmetlenség. Ez a mostani is, túl közel van a szeméhez...
- Akkor igen, kérek. Nem sietünk,- lép beljebb, leülés helyett a konyhapultot célozva meg. Annak támaszkodva fogadja el a felkínált csészét, megköszönve, majd szemét lehunyva pár pillanatig csak élvezi a kávé illatát. Csend van, jófajta kora reggeli álmos csend.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Belián
Nyár elején

Tisztítóban, mhm. Úgy bólogat, mint aki el is hiszi, egy milliomos zseni szavait mégse vonja kétségbe csak úgy valaki. Elejtett, ártalmatlan viccelődéstől eltekintve sosem tenné soha szóvá, hacsak nem könnyen helyrehozható gondot lát vagy amíg a véleményét nem kérik. A vakarózós mozdulatot követi, csak hogy meggyőződjön róla, Belián nem fájlalja vagy egyikük sem kapott bele a varba - újkeletű, lassan szokássá erősödő dolog ez, számon tartani a másik sérüléseit és segíteni a gyógyulást. Egy pillanatra összevonja a szemöldökét, néma tiltakozás és rosszallása ennek az önmagát lehúzó megnyilvánulásnak. Vitatkozás helyett a kávéra összpontosít és a zavartalan nyugalomra, amiben még a macska is lusta tiszteletét tenni. Válla Beliánénak koccan, s aztán ott is marad, enyhén nekidőlve.
- Meglepetés,- hörpint enyhén hunyorítva, egy derűs mosolykát a csésze mögé rejtve. Az alma illata és a hang, ahogy a húsa harsan eléri, hogy odaforduljon, a gyümölcsöt vizslatva Belián kezében. Tekintete aztán a másik ajkára vándorol, elidőzve, mielőtt gondolatban megrázná a fejét. A kávé és az alma nem passzolnak, így végül csak annyit mozdul, hogy könnyű csókot nyomjon a halántékára, nem messze a sebtől.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Belián
Nyár elején

- Helyes. Szerénytelenség nélkül merem állítani, hogy meglepetésekben jó vagyok,- más kihúzná magát, ő csak a fejét tartja egy kicsit magasabbra - arról persze szemérmesen hallgat, hogy ennek a kreativitásnak egy részét azok itták meg, akik valamilyen módon felbosszantották. Azonban hosszú évek óta nem élt ilyesmivel, talán ki is kopott lényéből javarészt a bosszúszomj, mert meg kellett tanulnia beosztani megcsappant erőit. Visszahúzódóbb, s kevesebbet is beszél, pont emiatt nagyobb súlya van viszont mindennek, amit tesz vagy mond. És több teret hagy mások gondolatainak, mások lépéseinek.
Jólesőt hümmög a kapott kedvességre, arcára kúszó mosollyal, ami csak szélesedik a hírektől.
- Örömmel hallom. A színed, hangod is jobb,-teszi hozzá apró biztatásként, hogy a változások kifelé is kezdenek látszani. Mellette ott van még számos részlet, rezzenés, amiket aki figyel, észre fog venni - egyelőre megtartja azonban magának ezeket a megfigyeléseket és csendben örül nekik. Tovább kortyolgatja kávéját, csakhamar elérve a csésze alját, s a pulttól ellökve magát megfordul, hogy elmossa a porcelánt. Egy pálcaintéssel megszárítja és a helyére repteti, hogy se szösz, se maszatos ujjnyomok ne csúfítsák.
- Indulhatunk vagy szükséged van még valamire?-érdeklődik, körülnézve, hátha felfedez valami magukkal vivendőt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Belián
Nyár elején

- Nem akartam,- von vállat, mert egy csészét igazán pillanat műve elmosni, kézzel vagy varázslattal. Szereti a rendet, ritkán hagy szétszórt vagy mosatlan dolgokat maga körül, s ebbe beletartozik az is, ha barátnál vendégeskedik. Ahol otthon érzi magát - legalább a szó megszokott értelmében - ott nem vár másra az ilyen teendőkkel, hanem csendben elvégzi őket. Egyébként itt minden tányért, minden bögrét ismer, elvégre egyesével bűvölte őket törhetetlenné, vagy javította meg, ha még minden darabjuk megvolt.
Belián térül-fordul, eltrappol a batyujáért, aztán indulásra kész - a karját nyújtja neki, főként azért, hogy ha a hoppanálás után megszédülne, rögtön legyen hogy stabilizálnia magát. Maga az út alig lélegzetvételnyi, elvégre nincs messze a főváros, a jegyek már a zsebében lapulnak, így közvetlenül a kis földalatti megállójába érkeznek a hopp-pont helyett.
- Hogy érzed magad?-fordul felé, vonásait kutatva tekintetével. Elővigyázatosságból illúziót vont fel, hogy ne legyen feltűnő, amint a semmiből megjelennek. Ha Beli nincs rosszul, a legközelebbi kocsiból kiáramló emberekkel felmehetnek a lépcsőn, észrevétlen beolvadva a kis csoportba.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Amíg a másik beszél, egyet-egyet kortyol kávéjából, egyelőre érintetlneül hagyva a süteményét. Beszélgetés közben kellemetlen, ha morzsák bosszantják, osztatlan figyelmét szeretné Martin problémájára fordítani. A konfliktus talán jobban megközelíti a szemében a férfi állapotát - egyáltalán nem zavartnak tűnik, inkább több, egymással részben vagy egészen ellentétes késztetést vél felfedezni. Az eddigi status quo lehetővé tette, hogy kollégái javától elhatárolódjon, hogy a saját erejére támaszkodva, érdemeit gazdagítva érjen el dolgokat. Ugyanakkor mindez hátrány is - egyetlen ember korlátaihoz kötött, buborékba zárt lét. Az öccsére emlékezteti.
- A változás sosem kényelmes,-bólint, elvégre nem is várható tőle.- Mi lenne szerinted a legrosszabb kimenetel?-*billenti aztán oldalra fejét, őszinte érdeklődéssel kulcsolva össze kezeit, mintha rájuk akarná támasztani az állát; ehelyett azonban előredől és megtámaszkodik. Amire szémítanak, arra fel lehet készülni, vagy akár teljesen el is kerülni.*
- Mit értesz kiegyensúlyozott alatt?-egyszerű kíváncsiság csendül hangjában, mert mintha összemosódna a stabil és a stagnáns a gondolatmenetben; némi pontosítást kér, hogy jobban tudja követni. S kénytelen még egy ponton ellenvetni Martinnak - bár egyáltalán nem célja betegségére terelni a szót vagy a figyelmet, nagyon is része életének. Valahol pozitív, hogy immáron megfeledkeznek róla mások.
- Ha te valóban kihívást keresel, nem nevezném hasonlónak a motivációnkat. Ha valóban képességeim, tehetségem tenném próbára, a bűbájfejlesztés lenne a területem. Az illúziómágia... ennél személyesebb.-Az unalom távol áll tőle, elvégre elméje szüntelen elemez, szétszed és összerak, megkérdőjelez mindent, amit csak lát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Belián
Nyár elején

Beli lesápad kissé, mint általában, ám azon túl, hogy pár pillanatig erősebben markol a karjára, végül nem történik egyéb. Seth csendesen várja, hogy múljon a rosszullét, elfojtva egy együttérző kuncogást a hangos csuklás hallatán.
- Majdnem,- biccent, mert végül is, mindkét helyen sok az állat... Mégis, talán egy fokkal szimpatikusabb valódi céljuk, ami a lépcső tetején le is esik a másiknak, elvégre sok a fa és a gyerekek mennyisége árulkodó.
- Komolyan. Kölyökszezon van, - fűzi hozzá, amint átvágnak a parkon a főkapu irányába, kart karba öltve. Szabad kezével előbűvöli a jegyeket, ellenőrzésre nyújtva, s megragadja az alkalmat, hogy egy térképet is elvegyen. Talán egyszer volt itt előzőleg, nem ismeri fejből a járást.
- Merre kezdjünk?- rázza szét, hogy aztán maguk elé tartsa. Balra van a kis tó, a japán kert a bonsaiokkal, aztán a pillangóház és az óriásvidrák a kicsinyeikkel; jobbra pedig kanyargós utak sokasága.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Belián
Nyár elején

Seth feje felett elsüvít a vicc elsőre - sosem járt állatkertben gyerekként, főleg nem vele egykorúakkal, így a hasonló ugratások is kimaradtak. Meglepetten pislog, mielőtt kibogozná, hogy ez alighanem valamiféle poén, s mint ilyet, el is engedi.*
- Azt hiszem, inkább szerzek neked egy adag zoo csemegét, hogy kiélhesd az etetési kényszered,- szusszan derűsen, mert a legkevésbé sem lepné meg, ha reggeli után jó hobbit módjára Belián simán leülne egy másodikhoz. A kecskéket meg néhány érdekesebb növényevőt is lehet etetni, ha minden igaz...A térképet böngészve az egyik sarokba bök.*
- Nézd, lesznek látványetetések! A vidráknál és a fókáknál is,- ha már így témánál tartanak. A másik említett állatot azonban sehol se találja.*
- Lehet, nincsenek farkasok. Azt hiszem, több hely kellene nekik, mint amennyit a kert biztosítani tudna,- méregeti szemével a zoo területét, felosztását. A főváros szívében nem igazán van hova terjeszkedni. Felnéz.*
- Sajnálom. Majd keresek egy parkot, ahol vannak farkasok is,- ígéri.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Mióta vagy színsoviniszta?- a kérdés egészen alattomosan fájó csattanót rejt, annak biztos jeleként, hogy rosszabbnál rosszabb poénok lejtője igen meredek és csúszós esetükben. Sethnek egyébként sem érdemes ilyen magas labdákat adni, mert - kevés, javíthatatlan udvariasságából fakadó kivétellel - azonnal le fog csapni rájuk.
Bólint, tudomásul véve új céljukat, félig-meddig a szafaris meglátással is egyetértve, bár az ausztrál és amerikai állatokat bemutató házak sem épp aprók. Mindent összevetve, valószínűleg jó kis tetrisz-sakk-zsonglőrjáték lehet összeválogatni egy ilyen hely állatait, megfelelő teret és gondozást biztosítani nekik, és még nyereségesen is jönni ki belőle. Belián mosolya aztán feloldja a benne kezdődő csalódottságot saját döntését illetően, s egy pillanattal később már ő is mosolyog, ahogy újabb puszit kap.*
- Menjünk,- biccent, átmenetileg összehajtva a térképet és zsebébe süllyesztve. Az üvegfalnál gyülekezők számából ítélve épp jókor indultak el, hogy még helyet találjanak maguknak is.* - Pár helyet egy ebédre?- nevet halkan, Beliánra sandítva szeme sarkából. Válaszra már nincs mód, mert megjelenik a kifutót ölelő fal tetején egy gondozó és a vidrák sivítozva vetik magukat a vízbe, szemlátomást ismerve a rutint. A pocsolás, nyekergés, morgás közepette a kihangosított dolgozó magyaráz és anekdotákat mesél, míg az állatok hol egymástól lopkodják a zsákmányt, hol igyekeznek pár pillanatra elfutni, hogy egy félreeső kövön idejük legyen le is nyelni az ezüstös halacskákat.
- Ez meglepően zajos volt,- szólal meg, amikor ismét érteni lehet egymás szavát és oszlani kezd a sereglet.* - Nem gondoltam, hogy ennyi féle és ilyen erős hangokat tudnak hallatni a vidrák... pedig valamilyen értelemben rokon fajjal, görénnyel volt dolga.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Mosolya, ahogy léptei, könnyű - egy-egy pillanatra felbukkan, hogy a legcsekélyebb fuvallat elsodorja. A derű azonban folyamatosan ott bújkál vonásaiban, amint tekintete hol a kert, annak lakói és Belián arca közt váltogat.*
- Medveotthon?- kérdez vissza, mert az első, ami bevillan erre a szóra, az az Aranyhaj és a három medve mese története, bár sejti, hogy nem erről van szó. Az csak növeli a képzavart, hogy egy medveotthonnak farkasfalkája legyen.* - Szemlátomást nem tudok eleget a turizmusról,- jegyzi meg, jóformán saját magának, mert lám, majdnem tizenöt évet töltött már az országban, mégis kevéssé ismeri annak mugli arcát.
- Hálás vagyok, hogy nem így fejezed ki az ételek iránt táplált lelkesedésed,- néz Beliánra egészen enyhén elborzadva annak gondolatára, miféle hangok jönnének ki belőle egy jól sikerült fokhagymás-fűszeress bagettre...
- Remélem, ők kevéssé érzékelik a fogságot, ha itt születtek,- pillantása végigsiklik az üvegen, az emberkéz épített kifutón, magas falakon, szándékosan kartávon kívül tartva emlékeit. Fogalma sincs, mit-mennyit értenek az állatok, s talán jobb is így - hihet a veszélyeztetett fajok mentésében, az emberek tanításában. S tovább tud sétálni, miután emlékezetébe véste mozgásukat, testük arányait és a táblájukra kiírt érdekességeket.*
- Sorban menjünk vagy keressük meg a legfrissebb kicsiket?- kérdezi, amint elindulnak a földikutyák és hangyászok felé, legalábbis a térkép szerint. Még sose látott hangyászt, de valószínűleg nem fog elszaladni. A hangyák se túl gyors állatok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Hümmentve bólint, valóban szimpatikus első hallásra, bár a fejében élő kép aligha egyezik a valósággal. Majd utánanéz, ha már így biztatják a Magyarországgal való ismerkedésre; de úgy tűnik, előbb még dolga akad.*
- Nos, áthívhatod őket, hogy együtt sikongassatok,- az elsőosztályú étel feletti gyönyörtől, természetesen; rossz az, aki rosszra gondol! A köhintgetésre persze aggodalmas arcot vág, gyorsan előrukkolva az alternatívával, teljesen ártatlan hangszínnel. - Vagy feltehetek némítóbűbájt,- ajánlja fel, nyilván csak a jó szomszédi viszonyok megőrzése érdekében, ha Belián nem akarna osztozni a kiflijén. Vagy cipóján, ez már tényleg egyéni ízlés kérdése.
- A vadászatot csak akkor tartom elfogadhatónak, ha valakinek a megélhetése múlik rajta. Ettől függetlenül a lőfegyverek rettenetesek,- ért egyet, elkomorodva egy kissé. Míg a pálcák, a pusztítás veszélyével együtt is, teremtő és alkotó eszközök, egy pisztoly sosem tud mást, mint sebet okozni. Valaki megvédése mások életébe kerülhet, amivel, talán ritka kivételektől eltekintve, nem tud egyetérteni. De eloszlanak ezek a gondfelhők - az idő szép, viszonylag kevés az ember és ha Beli el is engedi olykor, hogy fényképezzen, mindig visszatalál hozzá.  A hangyászok ufőszerűek, a prérikutyák meg úgy fetrengenek a füvön vagy tömik a búrájukba a reggelit, hogy teljesen eltereljék gondolatait.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

A hangyász valóban bizarr, de lenyűgöző, a gombszemeivel és hatalmas sörényével. A szurikátáknál mosolyogva figyeli a hasukat süttető állatokat, ágaskodásukat és a kicsik sürgés-forgását. Aranyosak, bár még mindig nem annyira, mint Beli lelkesedése. A hátára simítja a tenyerét, amikor a másik épp nem fényképez - nehogy meglökje - csendesen gyönyörködve benne.
- Mutass akkor be álmaid állatának,- mosolyog rá, az Amerikai ház felé sétálva tovább. Odabent aztán megcsapja a hőség és dilemma elé állítja: zakós izzadás vagy ugyanez, zakó nélkül? Egy darabig tartja magát, főleg, amíg az orchidea és esőerdei növények gyűjteményéről magyaráznak neki, Beli lelkesedése rá is átragad. Mire azonban elérnek az alligátorig, már erősen fontolgatja, hogy talán lemondhatna méltósága egy darabjáról. De lehet, hogy mindjárt a végére érnek... Aztán Beli arcát, elmélyült örömét figyelve arra gondol, látták már egymást sokkal kevesebb ruhában, gondolatban horkant egyet, saját hiúságát rosszallva és szótlanul megválik a kellemetlenül vastag rétegtől, mielőtt Beli mellé lépne ismét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Véletlenül sem érzi magát elnyomva. Volt idő, hogy szinte csak ő beszélt, s máig előfordul - bár hál' Merlinnek más okból - hogy ő mesél és magyaráz hosszan. Örömest háttérbe húzódik, amikor Beli kiengedi a hangját, itt-ott kérdezgetve, figyelmesen követve a násik gondolatainak csapongasát virágtól virágig. Szépek, a növények és az önfeledt Beli is.
- Szükségtelen, így már jól leszek,- biztosítja a másikat, amikor az hirtelen elhallgatva figyeli. Átveti a zakót karján, aztán szabad baljával Beli kezéért nyúl, hogy megsimítsa. A kézenfogva sétáláshoz túl meleg van, de nem kerülte el a figyelmét az apró, szégyenlős érintés. Nem úgy tűnik, mintha bárki törődne velük, de bármikor használhatja illúzióit.
- Mégsem annyira álomszép a lajhárlét, mint azt lefestetted. Látom magam előtt, milyen arcot vágnál, ha hátralévő életedben csak leveleket ehetnél,- teszi hozzá, csak hogy mondjon valamit, eloszlatva az aggodalmat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Úgy tűnik, hiába öltöztek másként, még Belinek is túl meleg van ahhoz, hogy mindent meg bírjon csodálni - remélhetőleg a többi ház nem ennyire forró, bár azt azonnal érzi, hogy az esőerdei részek sokkal rosszabbak a sivatagos kifutóknál. Ennek ellenére nem engedi el, jólesik, hogy keresik a közelségét.
- Öntözhetnéd a könnyeiddel az üvegházad, fejjel lefele lógva,- nevet halkan, ellenállás nélkül hagyva magát terelni, megkönnyebbülten fellélegezve odakint, mert hiába melegszik gyorsan a nyáreleji levegő, még mindig hűvösnek tetszik a bentihez képest. Körülnézve nem lát elsőre egyetlen árust sem, úgyhogy a térképhez folyamodik.*
- Ha csak jeges jegeskávét csinálnak, szó lehet róla. Meglátjuk, mit árul a... Falatozoo- mered egy csipetnyi rosszallással a legközelebbi büfé képére. Amennyiben semmi cukormenteset nem talál,  marad az ásványvíz, de még reménykedik egy kinleyben. - Elméletileg rögtön mellette van az India-ház és a tövében a kis manulok,- böngész tovább, kiszúrva az egyik attrakciót, ami miatt ide akarta hozni Beliánt. Velük szemben párduckölykök laknak, szóval valami itókával elbámészkodni nem is rossz pihenő. Majd tartja Beli fagyiját, amíg fotóz, mert ott egészen biztosan megveszik dekára a durcás kis szőrmókok. Alig várja, hogy lássa a rakcióját.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Nem is a kávé maga a gond, inkább a hozzá adagolt cukor/fagylalt mennyisége, helyesebben édessége. A gyereksereg azonban eltereli a figyelmét, így sosem jut odáig, hogy szóvá tegye a dolgot.* - Hogy bírnak szaladni?- morfondírozik az orra alatt, mert nem először tölti el borzadással vegyes csodálattal a kicsik energiaszintje. Beli némileg le is hagyja, mire elhalad a csoport.
- A manul a pusztai macska másik neve. Úgy néznek ki, mintha az igazgató szakállat növesztene és rossz napja lenne,- utal Anton a'la natúr ijesztő fizimiskájára. Talán kezd megbuggyanni a melegtől, de ez jutott eszébe, ahogy felidézte az arcukat. Egy jóleső, hangtalan sóhajjal áll meg a hűvösben, instant megborzongva a gondolattól, elfordítva fejét.*- Megpróbálhatjuk. Vannak halfarkasok, de a név elég félrevezető, azt kell mondjam,- kanyarodik el a víz témájától. Okkal hajózik az égen és nem ott, ahova a vitorlást eredetileg szánták. Némi alkudozás árán sikerül egy nagyon kávés, sok jeges, alig fagyis italt kérnie és Beli is megkapja a fagyiját, mielőtt újra nekivágnának a kifutóknak. A rozsomák az orrát se dugja ki, így a manulok és párducok közt állnak meg végül. A kicsik épp kint tobzódnak mindkét oldalon, elég sok embert vonzva.
- Megfogjam a fagylaltod, szeretnél fotózni?- kortyol a kávéból, mert itt nem fognak egyszerre mindketten odaférni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Agatha épp csak szemöldökét emeli meg egy cinkos félmosollyal, elvégre melyik gyógyító ne kapna az alkalmon, ha a családjában ingyen dolgoztathatna egy varázsalkotót? Bár ebben az esetben elég elejteni vagy meggondolatlanul panaszkodni valamire és fenyeget, hogy Seth legközelebb már az áhított tárggyal állít be. Oh well. Adél - és előtte sokan mások - örömét, őszinte csodálatát látva mindig hálával, büszkeséggel gondol rá. Kár, hogy nem láthatja ezeket a reakciókat...

A vizsgálat menete lassú, de ehhez kell ennyi idő, a mágia sem mindenható. Egy kis mosoly fut át arcán a mondóka hallatán, s némán aprókat bólint, jelezve, hogy megvan a várt mocorgás; a szeme azonban a számokat figyeli. A feszült összpontosítás arra utal, talán valamiféle számításokat vagy besorolást végez, amihez átmenetileg maradéktalanul a babára kell fókuszálnia. Végül visszaadja a gömböt a kismamának, hogy egy ív papírt vehessen elő, s pálcája hegyével átmásolja a számokat erre. Még egyszer átnézi, rögzíti a számításokat, majd teljes komolysággal Adél felé fordul.*
- Most vegyél egy nagy levegőt, lassan fújd ki és figyelj rám! Ismertetem a helyzetet és a javasolt lépéseket,-* kéri, amint félreteszi a sztetoszkópot. A kisugárzása nyugodt, magabiztos, ám végképp nem szenvtelen - biztosan nem először és nem utoljára közöl rossz vagy ijesztő híreket, de egész jelenléte azt sugallja, meg lehet oldani.
- Noah ebben a pillanatban a határán van annak, ahol biztonságosan a világra jöhet természetes úton. Alultáplált és le van gyengülve, amint valamelyest tudunk javítani, de csak rövid távon. Néhány napra manatapaszt kaphat, ami mágiával hozzátáplálna,-* vezeti fel az első problémát, amivel szembe kell nézniük. Ha úgy látja, szükséges, egyik kezét Adélnak nyújtja, hogy megszoríthassa.* - Ennek a letelte után lenne ideális beindítani a szülést. A vájúdás során végig figyeljük az életjeleit, mert ha a placenta maradéka leválik, akkor elveszíti a levegőellátását. Ebben az esetben azonnali császármetszés szükséges. Volt már szülési terved?-* kérdezi, mert ehhez több ember kell majd, hogy megfelelő mennyiségű figyelem és kéz legyen jelen. Ha van kiszemelt bába vagy szülész, akkor tájékoztatni kell őket; ha nincs, felajánlkozhat ő.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Ebben az esetben szívesen látlak büntetőmunkán a műhelyemben,-*jegyzi meg, bár tapasztalatai alapján Rothman sokkal nagyobb élvezetét leli abban, hogy könyékig túrjon valaki életébe és dagonyázzon a kiváltott indulatokban. Mindezt azonban megtartja magának, elvégre kapcsolatuk professzionális, s amíg az igazgató nem lépi túl a hatáskörét vagy ő fel nem mond, hallgat. Szerencsére akad elég látnivaló, hogy senkinek se hiányozzon.
- A macskáknak valahogy alapból van egy ilyen pillantása, amitől még a felmenőim is azonnal elszégyenlik magukat,-*mereng, pedig Sherlock ragdoll arcocskája egész rokonszenves, mondjuk egy szfinx-szel vagy egy brit rövidszőrűvel összehasonlítva. Sebby így is sokat vitatkozott vele, hogy a kandúr szereti őt, bár maradéktalanul sosem sikerült erről meggyőznie.
- Mások halát lopkodja. Amolyan nagyobb sirályféle, sötét színű tollakkal,-*magyarázza, bár nem sikerül túl érzékletesre a leírás. Egyszerűbb lenne megmutatni, de épp se a mobilt, se a mágiát nem tudja használni, szóval majd máskor pótolja. Esetlenül áll a fagylalttal, szuggerálva, hogy ne olvadjon túl gyorsan - tényleg nem szeretne belenyalni, az édes dolgoktól általában csak émelyeg. Megkönnyebbül, amikor visszaadhatja a nyalánkságot, s kávéját kortyolva besorol Beli mellé.*
- Szerintem egyikőtök se élvezné igazán az együtt lakást,-* tér ki finoman a válasz elől, mert elméletileg simán meg tudná oldani, hogy kicsempésszék az egyik szőrgombócot; gyakorlatilag viszont a lelkiismerete sem engedné, hogy az evidensebb gátló tényezőkről ne beszéljenek. Hálásan megválik a fagyitól, s most, hogy az emberek java odébbállt, apró illúzióra szánja el magát - csapongó röptű lepkét lebegtet a kifutóba, hamarost felkeltve két kölyök figyelmét. Egy pár percig szórakoztatja őket - s általuk Belit is - mielőtt megint elkezdene gyűlni a tömeg. Szélnek ereszti hát a pillét, hogy elszivároghassanak.*
- Merre tovább?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Amint a másik tekintete cikázik körötte, arcát az asztallap felé fordítja, letörve egy kis darabot a croissant-ból, hogy a másiknak ne kelljen a szemkontaktussal vesződnie. Szeret szemtől-szembe beszélgetni, pont azért, mert az ilyen jelekből is érthet - ezt pedig sosem venné udvariatlanságnak.
- Elindulsz és néhány fokonként körülnézel. Ha nem tetszik a látvány, mindig lesznek másik létrák, lépcsők, hegyek... Az idő telik attól függetlenül, cselekszel-e; akkor miért ne? Csak mert kitartasz valami mellett, nem lesz értékesebb - de te sem leszel kevesebb, pusztán mert félbehagysz valamit.-*Az emberben sok félelem van, és az egyik azé, hogy nagyobb veszteségnek érzi azt, amibe időt fektetett. Akkor is, ha kényelmetlen, fáradt, zsákutcává vált. Bekapja a falatnyi süteményt, egy-két bólintással nyugtázva a definíciót, nem boncolva tovább - az idős megállapítás talán a legtalálóbb, még ha a fejében inkább tudatos beosztás, semmint mennyiség kérdése. Felpillant a kérdésre, aztán elgondolkodik, elpillatva Martin válla felett a kávézóban nyüzsgő emberek felé, mintha valahol köztük bújkálna a válasz.*
- Attól függ, mi a nyugtalanság forrása. Van, aki a helyét keresi, van, aki jól érzi magát, de kíváncsiság hajtja, és végül van, akiben kényszer dolgozik. Kihívásnak akkor nevezném, ha van mögötte megfontolt szándék, irány. Akkor vállalkozás,-*megeshet, hogy másnak ez felesleges kényeskedés. Számára azonban a szavak árnyalatai fontosak, megválogatja őket. Persze, a nevezhetünk feltételes módja rengeteg szabadságot kínál, látja, hogy számos esetben igaz a felvetés... Hajába simít, szórakozottan igazítva ujjaival, ami pont oly' megszokott mozdulat, mint amivel ruháját egyengeti sokszor; mégis, amint kezei megpihennek a csésze és a szalvéta mellett, tartása enged egy keveset. Közelről megnézve öregebbnek tűnik most, valahogy fáradtnak.*
- A terápia számomra egy eszköz, akár a gyógyszerek. Nagy valószínűséggel mindkettőre állandó jelleggel van szükségem, ez az én Vörös Királynőm - állandóan futni, hogy egyhelyben maradhassak.-*Állja a másik tekintetét, azzal a nyugodt, nyílt nézéssel, ami azt sugallja, elfogadta mindezt. Függetlenül attól, mire volt vagy lehetett volna hivatott, mit engednének képességei, intellektusa, származása vagy bármi más.
- Az illúziómágia az egyetlen képesség, amit magamnak választottam. Évek óta nem nyúltam hozzá, mert nem leltem benne élvezetet. Most vagyok elég jól hozzá, hogy újrakezdhessem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Szeretne rákérdezni, miért a szégyen, miért fél ennyire a hibáktól a vele szemben ülő, ám valahol enélkül is érti. Álmatlan éjszakák súlyát, körbe-körbe nyargaló, magukat ismétlő vagy egymást hergelő rémképek minden mozdulatát.  Szavakkal meggyőzni képtelenség lenne, ahogy őt sem lehetett. Aprót bólint hát, elfogadva a hallottakat, mint kiindulópontot. Martin arcát fürkészi, hasonlóságaikon merengve.
- S ez a beszélgetés nem elvesztegetett idő?-*szelíd, ám megszámlálhatatlan újabbat ébresztő kérdés ez, mert előbb-utóbb minden apró töredék, üres pillanat szitáló homokja sivatagot szül. Vajon hol húzódik a határ érték és érdemtelen közt? Kiknek a véleménye mennyit nyom a latban? A szenvedés - legyen az fájdalom, kudarc, boldogtalanság - erőlködő elkerülése nem hosszabbítja-e az őrlődést? Talán inkább whiskey és csendes esték kérdése ez, nem az ablakon betűző, napfény-tarka kávézóé.
- A munkám szerves része.- Mosolyának halovány, de kellemes derűje olyan, akár a kávéscsésze peremén megülő pára.* - Elfogadni, hogy nem értek mindenhez; mindig lesz hova fejlődnöm és van, amit most vagy egyáltalán nem tudok megoldani. Általában két dolgot kell megvizsgálnom: a problémát és hogy megfelelő problémán dolgozom-e?-*Néha elragadja az embert a lelkesedés vagy valami más, s meg sem kérdőjelezi, amíg valami útját nem állja.
- Az emberi kapcsolatok…már más lapra tartoznak.-*A mosoly marad, de árnyékot vet. Tartóztatni sosem fog senkit, aki menni akar, akinek nincs szüksége rá többé; azonban elengedni, valóban engedni, hogy helyük megüresedjen és feltölthesse valami-valaki… Bonyolult.
Az épp ételével babráló Martin néha valamilyen héjas állatra emlékezteti, amikor így visszahúzódik; mint egy olyan pici bogár, összegömbölyödik és hallgatásának védelmében gondolkodik, várva a megfelelő pillanatot.
- Valahol minden hazugság minket tükröz,-*mert nem adhatunk mást, csak mi lényegünk, s azt, amit magunkkal vittünk a világból. A hazugságok miértje, hogyanja és időzítése sokat elárul, ha figyelmesen vizsgálják őket.
- Mégis, választhattam. Nem a nekem szánt forma része volt, talán mert a bűbájokat gyengének tartotta,-*most sem ejti ki Sacheverell nevét vagy hivatkozik rá apjaként, de könnyen kiérezhető utalás. Megtervezték, milyennek kell lennie.*- Akarom vagy sem, a véremben van a színészet; de magadatott, hogy a szerepem magam írjam. Tudni akarom, mit jelent most, mit jelenthet az illúziómágia.-Kortyol a kávé mellé kapott vízből, majd asztalon pihentetett karján elsimít egy ráncot ruhájának ujján.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Majd kitalálok neked valami testhezállót. Az utolsó büntisem kutyaszőrt fésült,- imeri be, mert a vedlésszezon alatt Featherből néha egy másik kutyára elegendő szőrt lehet kiszedni. Sose értette, hogy a félhosszú bunda hogyan tud ennyi pluszt kitermelni.
- Értem én, csak...a megszokás. Esetleg megnézhetjük, van-e plüssben, amit bátran hazavihetsz?-*bocsánatkérően pillant Belire, mert néha túl komolyan vesz dolgokat, vagy csak a hangja nem árulja el, hogy épp viccelődik. Nem feltételezte, hogy a másik ne lenne józan, felelős állattartó.
A kézmosás alatt vet egy pillantást a térképre, betájolva magát.
- Hmm, kevés tapasztalatom van hüllőkkel, de útba esnek az elefánt felé. Egy ismerősnél találkoztam kockás pitonnal,-*s míg a házig sétálnak, elmeséli a hatalmas, fekete állattal való ismerkedését. Meglepő pillanat volt, a mindig gúnyos és távolságtató tulajt lelkesnek látni, amint a kérdéseire válaszolgatott.*- ...amikor azt mondták, érintsem meg, lefagytam. Húsz-huszonkét láb hosszú, lehetett. Végül kiderült, hogy döbbenetesen simák a pikkelyei és teljesen szárazak,-*fejezi be, nagyjából mire elérik az ajtót.

Végül a melegben és sűrűsödő tömegben hamarabb kifáradnak, semhogy mindent megnéznének, de így is látták a kölyök-dömping javát. Innentől a korgó hasú Beliánra bízza magukat, hogy válasszon éttermet, a program lezárásaképp.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Seth számára mindez lassan hagyomány - amilyen kétkedve fogadták első felajánlását, harmadjára visszatérve egy-két ismerős arc már óvatos mosollyal köszönti, amint kilép a látogatók számára fenntartott kandallóból. Valamennyi tanonca számára felajánlotta a részvételt, bár a nem-mestertanonc diákok csak szülői engedéllyel és csak kíséretében érkezhetnek. Kaptak egy sor levelet azoktól a gyerekektől, akik kénytelenek a karácsonyt is az ispotályban tölteni, s ezek közül válogatták ki azokat, akiknek kívánságát teljesíteni tudják. Ő maga útmutatást nyújtott és a maradék kérések valóra váltását próbálta megoldani.
Ujjából előcsúsztatott pálcájával eredeti méretére állítja vissza a zsákot, amibe az advent alatt készített ajándékokat csomagolta. Öltözéke a megszokottnál lazább, kötött, norvég-mintás pulóvere a lezserhez legközelebb álló darab, amiben valaha láthatták. Tempust int, ellenőrizve, nincsenek-e késésben, de még maradt pár perce befutni mindenkinek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

A megszólításra megfordul - ennyi eltelt idő után még mindig kicsit kényelmetlen a titulus, amin valaha az öccsével osztoztak. Ennek ellenére udvarias, sima mosollyal fogadja az őt jószerivel elvakító, áradó mű-derűjű férfi; szemfájdítóan egyenes tartása semmit sem enged.*
- Örvendek a találkozásnak. Mindazonáltal, mivel ez egy előre lejelentett létszámú, kis csoport, sajnálatos módon nem áll módomban hozzáadni a látogatók listájához. Remélem, megérti, hogy a gyermekek állapota megkívánja a körültekintést. Ha szeretne hozzájárulni, úgy hiszem, mindig szívesen látják az önkéntesek vagy az adakozók sorában,-*egyetlen csiszolt, barátságosnak ható mozdulattal a recepció felé irányítja az apukát, biztosítva felőle, hogy ha szeretné, a váróban leülhet, odavezeti a program végén a lányát.
Amint azonban nincs többé a férfi látóterében, enyhe rosszallással pillant a lány felé.
- Wesselényi kisasszony, amennyiben nem mutatványhoz szeretné használni, kérem, váljon meg a rágójától. Aki nálam hagyta az elkészített ajándékát, az fáradjon ide és írja le a csomagolást,-*int aztán a többiek felé, hogy előhalászhassa a zsákból. Gitta kérdésére felderül az arca, a szeme sarkában a szarkalábak is mosolyognak.*
- Természetesen. Ha kívánja, még megbűvölhetem őket, hogy lebegjenek-szállingózzanak, mielőtt bemegyünk,-*ajánlja fel, mert ezek az apró módosítások pillanatokba kerülnek csupán.*
- Nemsokára értünk jön az ügyeletes medimágus, hogy ellásson a megfelelő fertőtlenítő- és védőbűbájokkal. Utána bemehetünk, a levelekből már tudjátok a gyermek nevét, akinek az ajándékát készítettétek. Rátok bízom, hogyan adjátok át, próbáljatok meg egy kicsit beszélgetni velük, jobb kedvre deríteni, játszani. Ha nagyobb illúzióhoz segítségre lenne szükségetek, szóljatok nekem vagy Móricnak. Bármi kérdés?-*Mire végigmondja az egészet, a beharangozott boszi megérkezik, hogy elvégezze a szükséges varázslatokat és elkezdje őket terelgetni.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Tekintete találkozik a mestertanoncéval, s nyugodt szürkéskékje legfeljebb kérdő - erre a programra előre kellett volna jelentkezni, az utolsó pillanatban megjelenni olyan arccal, mint akinek a fogát húzzák, igen egyedi értelemzés. Ugyanakkor nem fedi fel a többek előtt, hogy Móric sem része a lejelentett névsornak, még ha árulkodó is, hogy üres kézzel ácsorog és nem kér a zsákban hozott ajándékokból.
A teremben viszonylag szerény dekoráció sejteti az ünnepeket - valamivel több, mint egy tucat gyerkőc kénytelen itt maradni, s napközben az ágyakat elválasztó függönyöket elhúzva, közösen múlatják az időt. A mestertanonc szó nélkül előremegy, míg a mögötte belépő Seth mindenkinek köszön, enyhítve a betolakodás érzését.
Az ágyak lábánál vagy fejénél mindenkinek kint van a neve, így a tanoncai megtalálhatják a kiválasztott gyerkőcüket, akinek a levelét olvasták. Móric - szerencsésen - "szabad" leányzóra vetette
a szemét. Ildi olyan hét-nyolcéves forma, barna haja copfba fonva, szemöldökei bizalmatlanul összeszaladnak, ahogy a morcos idősebb fiú lehuppan. Méregeti, különösebb rejtegetés nélkül kuncogva azon, ahogy a komikusan kicsi széken helyezkedik a másik. Megvonja a vállát a kérdésre, egyelőre meg se mukkanva.
- Herszegnőt,-*selypíti aztán halkan, s valóban, az alaknak koronája van és szép ruhája. Ami viszont furcsa, hogy piros a fű
 a lába alatt, a szája viszont zöld.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Elmosolyodik, mert a csuklóból kapott "de" hiánya elég; olvas annyira a sorok közt, hogy érzékelje, sikeresen kimozdította a másikat. A beálló csendben iszik a kávéból, egy pillanatra lehunyva szemét, hogy nyugtázza a jóleső érzést; az utolsó pár kortyot tartogatva.
- Örülök, hogy elmondtad,-*függetlenül attól, tud-e tanácsot adni vagy a javaslatai segítenek-e, a lehetőséget és a bizalmat nagyra tartja. Szürkéskék szemei Martin arcát fürkészik, majd mintha mögé néznének, enyhe fókusztalansággal. Talán, ha tudományosabb, hivatalosabb formájú kísérletként gondol a kinevezésre, kevésbé tűnik zsákutcának. Megválogatja szavait.
- Amennyiben bízol valamelyik felettesed vagy idősebb kollégád ítéletében, kérdezd meg, hány hónap lenne reálisan a vezetői készségek megtanulásához szükséges idő. Apró lépés, de ha van egy célvonal, fel tudod osztani ezt az időt, tudsz tervezni,-*veti fel, mert a kellemetlen vagy annak vélt feladatoknál segít, ha látszik a vége. Lehet, hogy Martin ódzkodik ettől a lehetőségtől és inkább a HR feljegyzéseihez fordulna, az embertől kért visszajelzés előnye lehet azonban, hogy személyre szabott. Akik ismerik és akiket becsül, megkönnyíthetik az útját azzal, hogy a meglévő tudásához mérik a hiányzó vagy hiányos részeket.
- Magamat; egy olyan oldalról, amit elhanyagoltam. Megtudni, mit jelenthetek nekik és ők nekem.-A legegyszerűbb megfogalmazás talán, hogy kapcsokat keres - valamit, ami a jelenhez és a jövőhöz kötheti, a sajátjához és másokéhoz. Néha ő maga sem tudná megmondani, miért szereti még mindig az embereket; máskor, mint most is, megfelelő társaságban a helyükre kattannak dolgok és ideig-óráig súlytalan létezni. Az erkély mintha külön kis világgá nőné ki magát arra a fertály órára, amíg még beszélgetnek, de napfényes derűjének egy része elkíséri utána is, amikor hazafelé még utoljára felnéz a minisztérium rideg épületére, hoppanálás előtt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály