Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

A kád felé araszoltam, de végül mégis a zuhany alatt kötök ki. Na igen, az ilyen luxusok miatt fizetünk mi ennyit erre az albérletre, de megéri, mert jó helyen van, és sokkal jobban felszerelt, mint hittem, hogy lesz. A víz pedig jól esik, mintha máris elkezdődött volna a gyógyulásom. Igen, a víz, és nem a tény, hogy Manka odakint vár. Azért egy kicsit hosszabban vagyok bent, hajat is mosok, sőt, egy nagyobb törülközőt is magam köré csavarok, amikor újra felbukkanok, de érzem, hogy nem az igazi a helyzet, meg kell kapaszkodnom a pultba, mert még erősen szédülök. - Akkor kezdődött, amikor elmentél. Másnap már így keltem. - nem mintha kérdezte volna, de én azért elmesélem, hogy tudja, mennyire rossz volt nélküle. - Olyan jó, hogy visszajöttél.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Élvezettel nyögök fel, ahogy megérzem a mozdulatait, és sóhajtva hallgatom a szavait, mosollyal az arcomon. Elégedett vagyok azzal, amit hallok, és nem is kell több, de azért tudom, hogy valahogy mégis kell. Csak egyszer, csak, hogy mindenkinek tiszta legyen minden.
- Szóval akkor... ummm... te és én együtt vagyunk? Mármint együtt együtt, ugye? - kínosan érzem magam, de tudom, hogy fontos ezt kimondani, mert elkerülhet egy csomó feszkót, és azt is, hogy mások próbálkozzanak nála, mert ha együtt együtt vagyunk, akkor azt mindenki meg fogja tudni, az is biztos. Teszek róla, hogy senkinek se jusson eszébe, hogy rátapicskol az én nőmre.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Jól van, csak ne mondjuk el másnak. Faszomnak kell a hülye fejük meg az én megmondtamos faszságok. - azt se nagyon hiszem, hogy ennél több említést kell tenni a dologról. Én rávettem magam, hogy megkérdezzem, ő végül is nem ellenkezett, ha ebbe bármilyen változás van. Akkor majd szól vagy szólok. Így hát teljes nyugalommal engedelmeskedem és eszem a levest. A halál kapujában is kiváló.
- Tényleg Miksáék házában laktál? - ez is valami olyan, ami egyszer elhangott, aztán többet sem, én annyit mondtam, hogy nem normális, és minden további próbálkozásuk, hogy Mankáró beszélgessek, kudarcba fulladt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Nem tudom, hogy mit mondjak arra, amit mond. Én jól elvagyok így, azt hittem, hogy ő is jól elvan így, de most a megjegyzése miatt már nem vagyok benne biztos, hogy ő is jól elvan így. Nem szégyellem őt, szó sincs róla, csak szeretném ezt az egész helyzetet bizalmasan kezelni.
- Hasznos, amilyen életet éltek, ki tudja, hogy mi minden van abban a házban. - annyi nő még nekem is megfeküdné a gyomrom, pedig én aztán láttam már mindent is, és mégsem. Mint kiderült, egyáltalán nem. - Hivatásosok is voltak ott, ne kockáztass.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Pff... én nem kurváztam, nem kellett. - húzom fel az orrom sértetten, mintha tényleg meg is sértődtem volna azon, amit mond. Mondjuk, sértő na, de jogos. - Albert tanár, egy iskolában, ahol vannak tizenhét plusszos csajok is, és ő elveri a fizetését nőkre. Albert egy idióta. Szerintem a Miksával töltött évek a kevés agyát is kiütötték. És nem, én nem ezért tanulok tanárnak, hát az pedofília lenne! - pedig meg sem vádolt semmivel, de még nekem is úgy jön le, mintha nagy megmondásom a személyes tapasztalaton alapulna, pedig nagyon nem. - Vigyáztam arra, hogy senki se fertőzhessen, de jogos a kritika.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Jobban járunk. Különben is, a múlt, az múlt, ha azon rágódunk ki hány emberrel volt, valóban csak összeveszünk. Én azt mondom, jó az, ha az ember kiéli magát és nem siránkozik azért, amit kihagyott. - hány olyan férfi van a világban, akik ott ülnek a fotelben, nézik a gyerekeiket meg az asszonyt, aki az arcán pörög, hogy boldoggá tegye a másikat, az meg azon mereng, hogy a titkárnőt vagy a szomszédasszonyt hogyan dugná meg. Én ezeken túlvagyok, és bár nem tervezek kölyköt, de ha lesz, akkor nem fogok szenvedni, az is biztos. És már ennek a tudata is elégedett mosolyt varázsol az arcomra. - Sosem foglak hibáztatni a múltadért, és tudom, hogy te se fogsz engem. És sajnálom, hogy Miksához hasonlítottalak. Nem volt szép tőlem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Elborult az agyam, és tényleg nem akartalak meghallgatni, mert nem akartam, hogy kimond, hogy de hát nem vagyunk többek, mint dugópajtik. - főleg, mivel nekem már régen nem csak annyi volt, viszont eszembe se jutott kimondani, mert féltem, hogy kinevet. Inkább csak hagytam, hogy sodródjunk, csak az a szerencsétlen úgy jött a képbe, mintha a kis hajónkat kilyukasztó jéghegy lenne, ami persze baromság volt. - Már tudom, hogy hülyeséget csináltam. És azt is, hogy be fogok aludni, szóval most átkúsznék a kanapéra. - ocsmány dolog betegnek lenni, és bármennyire küzdök is ellene, hogy beszélgethessek még vele, mégis érzem, ahogy teljesen ledönt a láz és a fáradtság. - Csak egy kicsit alszom, aztán, ha szeretnéd, világgá kürtölöm, hogy a csajom vagy. - mondom lazán, miközben a száz éves nagypapámat szégyengetve kelek fel, hogy arrébb menjek és kényelmesbe vágjam magam-

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Hogy alszom-e? Ó igen. Ez a nap már lefutott, amiért jöttünk, az meg elmarad, tekintve, hogy minden, de tényleg minden felhős. Így hát hulla fáradtan minden más programtól, teljes nyugalomban alszom, amikor hirtelen éles fájdalom hasít az oldalamba, és egyetlen pillanat alatt megállapítom, hogy éppen kirabolnak, meggyilkolnak és elvonszolták az asszonyom, hogy csoportos erőszakot hajtsanak végre rajta, majd megöljék. Ilyenkor kéne macsó férfinak lennem, és egyetlen fogpiszkálóval legyilkolni mindenkit és megmenteni az ártatlan nőt. Nincs fogpiszkálóm, szóval csak ezért van az, hogy az oldalamat fogva, összegörnyedve nyögök egyet.
- Baszki Jóskagyerek, minek készültél, verőembernek? - kérdezem a fájdalomtól könnyes szemmel, mert ez az állat nőszemély leverte szerintem a vesémet is. Bezzeg Miksát meg Botondot cukiskodva ébresztik, én meg kapom az áldást. - Kelek már na, kelek! - nyögöm és ténylegesen fel is kelek, mielőtt a hátamról is leszánkázza a bőrt. Négykézláb mászok ki, hogy felkeljek és kimenjek vele tátani a számat, mert amit látunk, az tényleg minden várakozást felülír. - Ez gyönyörű. - suttogom magam elé, mert nem hittem volna, hogy élőben ennyire szép.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Azért remélem, hogy engem be tudsz azonosítani. - legyünk őszinték, szexelni és verekedni, ez a két dolog nem mindig van olyan nagyon messze egymástól, hogy ne kapjam magam a következő pillanatban azon, hogy a hideg boncasztal nyomja a hátam. Simán lehet, hogy belső vérzésem van, nem panaszkodásból, csak mondom. Viszont az tény, hogy ez a látvány nagyon, de nagyon megérte a fájdalmat, mert gyönyörű. - Lehet, hogy az emberiség ki fog pusztulni, meg is érdemeljük, de azért kapunk még pár gyönyörű pillanatot. - térdelek előtte ámulva azon, hogy valóban milyen szép is itt, és gyönyörködöm benne is, mert ezek a színek nagyon jól állnak neki. Nosztalgikusan elmosolyodom, és nehezen fogom vissza a nevetést, ami örömömben jönne, de mégis, furcsa volna nevetni most. - Manka, szeretlek. Szerelemmel szeretlek. - közlöm végül, mert úgy érzem, hogy ki kell mondanom. Nem állandóan, nem is igen mondom, de valahogy ez a hely most nagyon adja, hogy elmondjam neki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Mert megvertél és mert ilyen hangulatba jöttem. - nem fogom megkérni a kezét, de valahogy az az "sz" betűs szó ki kellett, hogy csússzon, éreztem, hogy most van itt az ideje, és gondoltam jó, ha tudja. Ha majd változnak a dolgok, akkor mindenképpen újratájékoztatom. Ahogy a fejem átfordítja, elnevetem magam, és a térdeimről a hasamra fekszem, majd átgurulok a hátamra, és úgy pillantok fel. - De, tökéletes inspiráció. Azt szokták mondani, hogy a halálnak van egyfajta gyönyörű íve. Ha úgy vesszük, a világmindenség lázad az emberi gyarlóság ellen, és közben csodás színeket vetít nekünk. - ki hitte volna, hogy ezt itt látni fogjuk? Az emberek életüket végigspórolják, hogy eljussanak látni a sarki fényt, erre tessék, most csodás fényjáték van az égen, Magyarország felett. - Jó neked úgy állva? Innen fekve még szebb.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Röhögve fekszem el arra a kérésére, hogy ne térdeljek. Imádom, hogy tényleg frász jön rá amiatt, hogy megkérném a kezét. Nem áll szándékomban. Ha szeretné, simán elvenném, egyszerűen ő az a nő, aki kell nekem. Az életünk nem unalmas, az egyszerű hétköznapokat is ugyanúgy szeretem, mint az ilyen alkalmakat. Egy felé gondolkozunk, már ami a jövőt illeti, és kellőképp szarkasztikus ahhoz, hogy az összes családi szart jól kezeljük, sőt, élvezzük.
- Van valami nagyon szép és megindító a halálban. Szeretek rá zenét komponálni. - vonom meg a vállaimat. Azt nem mondom, hogy a halál az egyik kedvenc témám, pedig így van. Az előtte lévő pillanatok, a halál szele, a révész érkezése, minden ilyen témakör igazán érdekes számomra.
- Mindig. Tudod, hogy imádok alul lenni. - vigyorgok fel rá, még ha nem is ezt szerette volna hallani. Azonban elhiheti, hogy teljes mértékben felnézek rá úgy is, mint ember az emberre. Figyelem, ahogy mellém heveredi, és a gondolatra elnevetem magam halkan. - Egyetértek. Viszont... örökítsük meg. Csak pár képen. Amit csak mi láthatunk. Meg szeretném őrizni ezt. - nem élnék vissza azzal, hogy ilyen képeket készítsek, de írnék hozzá egy számot, neki. Én így tudom a legjobban kifejezni az érzéseimet.