BK Fórum - Összes hozzászólás

Londoni fellépés
[zárt]

Az előző este feszülten indult, egymás szidásának vége mégis az lett, hogy az utolsó előtti turnéállomásra szóló felesleges jegyét átadta ennek a félig ismeretlen, de annál vonzóbb - minden szempontból - srácnak. Neki kora délután indulnia kellett vissza Londonba, hogy még az utolsó gyakorlás meglegyen. A budanekeresdi balesetében keletkezett sérülései mára már teljesen rendbe jöttek, így a mosolyt az arcára varázsolva újra Alíz szerepébe bújhatott. Szőke fürtjeit annyira megszokta már, hogy eszébe sem jutott, vajon az új fiú meg fogja-e ismerni. Pedig eszében volt még az előadás elején is, hogy vajon eljött-e, vagy csak mondta.
Az előadás végezetével vigyorogva hajlongott a közönség előtt, akik tartják benne a lelket még akkor is, mikor már nagy nyűgnek érzi a turnét. Integetett és tényleg boldog volt, hogy ott állhat a sátor közepén fényes csillagként.
- Persze...igen-igen...akkor egy újat...köszönöm...én köszönöm...szép estét - minden egyes aláírást kérő személyre mosolyogva nézett, tette a dolgát és hagyta, hogy fotózzák. Még a nyomulósabbaknak sem szólt oda csúnyán, mert nem szabad a rosszabbik énjét mutatnia a családban*. Pedig ez az, amit Adrian megismerhetett.
Felkapta a fejét a közeledő férfi gúnyos hangjára, szemöldöke magasabbra szaladt és akaratán kívül is elvigyorodott. Még befejezte annak a pasinak az aláírást, akin átfurakodott a srác és aztán felé fordult. Néhányan akik még vártak a képükre szintén felé fordították a fejüket és kuncogás, meghökkenés hangja, meg hümmögés hallatszott abban a pillanatban ahogy felhúzta a pólóját.
Anne amolyan "az igen" arcot vágott, a kockák számlálásából zökkentette ki amikor felemelte a fejét. Váratlanul jött az a csók, de lábremegéssel viszonozta. Belemosolygott a csókba, az emberek felől pedig füttyentések, különböző biztatások érkeztek, na meg a fiatal lányok részéről a lemondó sóhajok.
Jobbját a derekára csúsztatta, a csók végezetével pedig széles vigyorral nézett Adrian szemébe. Ez a srác az övé.
- Százszor is - válaszolta, majd hív a kötelesség alapon elhúzódott tőle. Persze a kockáira ráfirkantotta a nevét, majd oldalra nézett a bátyjai felé. Megingatta a fejét, hogy semmi gond, nem egy rajongó csókolta meg akaratán kívül.
Még pár percig beállt az emberekhez egy-egy kép kedvéért, majd fáradtságra hivatkozva elbúcsúzott, Adrian kezébe csúsztatva a sajátját távozott a sátorból.
Kiléptek a friss levegőre, ahol mély levegővétellel fordult vele szembe. Kezét elengedte, maga előtt összefonta. A kis kék ruhában novemberben nem volt éppen kellemes a lánynak.
- Szóval...hogy tetszett? Jó, hogy eljöttél.

*a család - a cirkusz

Annelie Freya Merkovszky
INAKTÍV

bestiák anyja
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10623

Írta: 2015. november 23. 20:51

Ugrás a poszthoz

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Londoni fellépés után
Átvetkőztem
[zárt]

Mintha elvágták volna őket, a közvetlen kapcsolat megszakadt amint kiléptek a sátorból. Azért a lány még tartotta a kedvességet, bár Adrian előtt nem kell produkálnia magát. Valószínű, hogy nem lenne itt vele, ha nem fogadná el úgy is, hogy néhanapján nyilat lő belé.
- Kösz - mosolyodott el a véleményre. Egyszer majd ő is szeretné megnézni, hogy milyen amit csinál, de amíg csinálja, ez nem fog összejönni.
- Hm...oké - bólogatott párat, majd vacogva végigsimított a karján. Libabőrös lett a hideg levegőtől és még mielőtt a srác kiadta volna a parancsot, ő már megtett pár lépést a lakókocsijuk irányába.
- Még egy macskázás és esküszöm, beléd vágok egy kést - morrant rá halkan. Azért ezt nem kellett volna másnak meghallania. Gyorsabb léptekkel sétált a lakhelyük felé, ami egyelőre még üresnek bizonyult. A család többi tagja a sátorban volt még.
- Itt lakunk. Ülj csak le, nekem meg adj öt percet és jövök - mindjárt kellemesebben érezte magát a melegre belépve, így még egy mosolyt is megengedett Nózi felé. Sőt. Mielőtt bármerre mentek volna, elé lépett, lábujjhegyre állt és ajka, meg a szeme között cikázott a tekintete. Egy csók, csak ennyit akart mielőtt még beszaladt volna saját szobájába. A tértágító bűbájos kocsiban minden elég nagy ahhoz, hogy egy négyfős családnak kényelmes legyen.
Az öt percből lett tizenöt, de végre végzett a zuhannyal, felöltözött és a haját is visszaváltoztatta, na meg szolidabb sminkre váltott. Így is elég gyors volt, ha meg Adriannek kifogása lenne...ne legyen inkább.
- Hogy fogunk ünnepelni? - kérdezte odalépve mellé. Kicsit igazított csizmájának szárán, aztán innentől a fiúra bízta magát.
Indulás után odaintett a kint levő húgának, hogy lelépnek, Karah pedig majd átadja a fiúknak, meg az anyjának. A csókjelenetet amúgy is végignézte mindhárom bátyja, a bemutatással várni akart még.
- Hallod...azok a kis csajok majdnem maguk alá pisiltek amikor meglátták a kockáidat - vigyorodott el már menet közben Annelie. Nem kicsit élvezte a helyzetet, hogy rá irigykedtek.