Én örülök, csak meglep, hogy ilyen könnyen lemondassz róla O.o xD

Fanneeeee *o*
Hogy vagy?^^

Te is meg akarod nézniii ? *o*
Valami tesztet töltök ki ^^

*Fanni orra alá dugja a pulcsit, amin egy rózsaszín festékpaca UNIKORNIS van.*

Há' valami személyiségteszt. Azt adta ki, hogy én ENFP vagyok.

Ezaz, végre egy ember, aki értékeli a művészetet *o*

Nem bízom ebben az arcodban

Hát ebben a   arcodban
Olyan, mint egy Rókának O.o

Na hát itt wolt az idő   XD

Ági

Elmosolyodott a másik kijelentésére, majd újra vállat vont. Hát ha nem, akkor nem. Sosem volt az a fajta, aki nagyon erőltette a dolgokat. Felajánlotta, hogy tényleg kifizeti neki, visszautasította, ez van. A téma átterelődött valami sokkal semlegesebb dologra, amiért hálás volt. Letette a csészéjét a kis asztalkára, majd összefonva ujjait ejtette kezét ölébe.
- Az, hogy félek, nem kifejezés.- rázta meg fejét, kissé kínosan elmosolyodva. Igazából az is lehet, hogy nem is egy akkora nagy dolog, mint ahogy ő azt elképzeli. Ám bármikor fennállhat az eset, hogy a fejében levő hatalmas kavalkádnak köszönhetően össze fogja keverni az anyagokat, és csupa értelmetlen dolgokat fog írni a kérdőívre.- Igen, még csak most érkeztem Madagaszkárra, és máris tele van az agyam bűbájokkal, meg seprűkkel, számokkal..- rázta meg fejét. Mondjuk senki nem mondta, hogy könnyű lesz.. Az újabb kijelentésre nem állta meg, hogy fel ne kuncogjon. Nem kinevetni akarta, egyszerűen csak jött a késztetés fentről. Ez egy olyan dolog nála, amit nem lehet kontrolálni, és általában a leglehetetlenebb és legrosszabb élethelyzetekben tör elő.- Bocsáss meg, nem téged nevetlek.- rázta meg gyorsan fejét, ezzel megelőzve egy újabb szerencsétlen helyzetet. Még egy félreértés tényleg nem jönne jól.
A másik bíztatására, miszerint beszéljen arról, ami már évek óta bántja elhúzta száját, s inkább elnézett mellette, a falat szemlélve. Nagyon.. Érdekes. Mély levegőt vett, ahogy újra és újra megfogalmazta magában, majd megrázta fejét. Képtelen rá, egyszerűen, fizikailag képtelen.
- Eddig nem nagyon beszéltem róla senkinek. Nem arról van szó, hogy nem bízok benned, vagy valami. Egyszerűen csak.. Nem vagyok képes rá.- mosolyodott el bocsánatkérően. Az igazság, amit még magának sem akart bevallani valójában az, hogy félt az egésztől. Ez volt a lehető legnagyobb titka- bár az evészavara látszott rajta, mármint negyvenhárom kilóval nem nevezhető se izmosnak, sem pedig húsosnak-, s valósággal rettegett attól. Ez úgy hangzik mint egy rossz életunt, depressziós duma? Kétség kívül. Hogy Kamilla ilyen lett volna? Egyáltalán nem. Már rég túltette magát az egészen. Persze ettől függetlenül valahol még fájt, de elfogadta a helyzetet.

Nyufiiiik *o*

És az mit takar? *o*

Én ENFP lettem ^^
Ezt írta: Az ENFP személyiségek igazi szabad lelkek. Általában a bulik motorjai, de a Felfedezőkkel ellentétben nem a pillanat öröme és izgalma érdekli őket, hanem a társasági és érzelmi kapcsolatok, amelyeket megkötnek. Elbűvölőek, függetlenek, energikusak és együttérzőek, jelenlétük határozottan érzékelhető bármilyen társas csoportban. A népesség 7 százalékát teszik ki.

Ez szerinted igaz rám?

Óóó, akkor biztos jellemző.
Nekem jelenleg túl sok szöveg, szóvalőő
Elolvasom telljesen, holnap reggel

Álmodónak még fogalma sincs mit fog kezdeni az életével. Egy éve még egészségügyben akart lenni, ám mikor az állatorvos apja kiszedte a varratokat a kutyájából fogta magát és olyan szépen elájult, hogy az valami fenomenális.
Fényképezni én is nagyon szeretek *O*

Úristen
Én akkor elbőgtem magam, amikor az én pici drágám elaltatták, és ott ültem mellette, és hányt, és próbált oda jönni hozzám de már kicsúsztak alóla a lábai, és az egész olyan volt mintha meg akarna halni, és mindjárt megint elsírom magam

Ajánlott foglalkozások:

előadóművész, színész, dalszövegíró, zenész, rendező, rádió műsorvezető / dj, költő, újságíró, divatiparban, énekes, producer, író, pincér, képregény szerzője, televízióban munkatárs, táncos, festő, lemezbolt tulajdonosa, modell, szabadúszó művész, tanár (képzőművészet, dráma, zene), jelmeztervező, koreográfus, alkotó művész

Ezek nekem mind tetszenek *o*

Jóóó, de a kutyámnak amúgy is olyan szomorú szemei voltak, és akkor olyan elveszetten és segítségkéróen nézett rám, és nem tudtam csinálni semmit csak ott ültem és simogattam a fejét.
Bár.
Azóta az egész családból csak rám hallgat.
Szóval mégsem utálhat annyira.

szia Lotte ^^

Mutasd Iza, mutasd *o*

Iiiiiiizaaaaaaaa, te minket nagyon meg akarsz majd büntetniiiii? *csakhogyfelkészüljek*

*lebiggyeszti ajkait*
Oookééé :C. Akkor megyek megkeresem a védőruhám, ha van olyanom.
Amúgy hogy vagy?  

Nem az én ötletem volt :C XDD
És szerintem szegény engem maga Mihael ki fog készíteni >< XDDD
De jóóó leeesz *o*
*kezd félni*

Jaj xDDD
Ne tégy ilyen megjegyzéseket, tényleg elkezdek félni :C xD

*nagy szemekkel néz hol Izára, hol Ethanre*

Most nem tudom eldönteni, hogy kínomban nevessek, vagy mennjek a sarokba felkészülni, vagy kezdjek el minél messzebb futni, vagy, vagy...

*csüng Ethan kezei között*
De az a tanár tényleg félelmetes XDDD :C
Nem tehetek róla. Kiráz a hideg, amikor még csak meg sem látom, de tudom, hogy jön xDDDDD
És nem magától Izától félek :C. Hanem attól, amit esetlegesen tervez :C. Lehet meg fog enni :C

Ha tőled fog büntetésötletet szedni, tényleg félni fogok

Asszem' Micheltől jobban félek
Bár jobban belegondolva szerintem én minden Saint- Venanttól félek
Ethatől nem. Ő kivételes   XD

Bá, amint találkozom vele, első dolgom lesz megtenni XD <3

*megveregeti Ethan karját*
Na, azért ennyire nem kell büszkének lenni. Csak flhíresség vagyok .-. Bár ettől még kérhetnél autogrammot .-.

Kamilla imádja a pacikat *w*

Hát ha egyszer olyan félelmetes :C. Mármint, olyan, aki mellett az ember egy kis csótánynak érzi magát. Mármint, nem úgy értem. És ha egyszer majd beszélek vele, tuti meg fog váétozni a véleményem, csak eddig, eddig..

Idézem Mr. Kensingtont- Az offban öt percnyi elbambulás is végzetes lehet

Gosti, a lelki szemetesládám

Na jó, ez már kezdett nevetségessé vállni. Gyerünk Kamilla, ha belekezdtél, hát mond el. Összeszorította ajkait, ahogy kapargatni kezdte tenyerén a bőrt. A vizsga mindahoz képest, amit itt készül kiadni magából egy kis muslica. Mondhatná azt is, hogy "nem értenéd", meg egyéb ilyen emeletes marhaságok, de akkor végképp szánalmasnak tüntetné fel magát. Szerinte legalábbis.
- Jártam már pszichológushoz. Bagolykő előtt.- sóhajtott fel. Kész, ennyi, megadta magát, a legappróbb nyomástól. Jellemző.- És ugye csak apám varázsló. Anyám egyszerű mugli. És amikor összeházasodtak, még nem tudta, hogy apám nem olyan mint ő. De persze utána megtudta. Elfogadta, remélve, hogy a lánya "normális" lesz.- mormolta, felszisszenve a "normális" szócskánál.- Viszont utána kiderült, hogy mégsem lettem normális. És ennyi.- vont vállat, szomorúan elmosolyodva.- Egyik napról a másikra változott meg. Azt mondta korcs vagyok. Szörnyszülött.- halkult szinte suttogássá hangja, ahogy könnyei mardosni kezdték torkát, majd szemeit is.- Lehet, hogy nem hangzik akkora nagy was ist dasnak, de akkor is. Egy anyának szeretnie kéne a gyerekét, nem? Annyira... Szánalmasnak érzem magam.- sóhajtott fel, kerülve a fiú tekintetét. Tessék. Itt volt. Elmondta. Sajnáltatta magát. Pont azt csinálta, amitől undorodott.- Beszélünk valami másról?- rázta meg fejét, ahogy egy kicsit a kelleténél erőtelljesebben törölte meg arcát.

Tényleg pacizhatok? *o*
És simogathatok unikornist, és minden? *o*

*elengedi a füle mellett*
Megyek unikornist simogatniiii *ooooo*

Biztos megengedi *o*
az unikornisság a véremben van *o*