Öcsi :3Ő nem lesz semmi jónak elrontója, ha a gyerek havazni akar, hát akkor ő havazik vele. Azt azért említsük meg, hogy elég vicces fejet vágott, mikor Bence elé állt a gondolattal, hogy ők ketten menjenek ki és építsenek hóembert és minden ilyen dolgok. Mert Havasi uraság nem épp az az ember, aki csak úgy kivonszolja a seggét a hidegbe, és még bele is nyúl.
Rellonos leánykánk arcán olyan széles vigyor jelenik meg mikor kiérnek a kapun, hogy csak na. A mellette levő nyílván úgy gondolta, hogy majd ő maga lesz az építmény, legalábbis annyi mindent aggatott magára, mintha arra várna, hogy beburkolják a fehérséggel.
Aztán megkapja az utasítást, mire megemelkednek szemöldökei. Először fel se fogja, hogy ez valami viccféle lenne, kell egy kis idő míg leesik neki, de akkor már ismét mosolyog. Megveregeti a fiú vállát, talán egy kicsit erősebben is, hát had érezze már a testvéri szeretet.
- Én olyan hóembert csinálok neked. - bólint miközben felméri a terepet, majd meg is indul, bakancsaival nyomot hagyva a még érintetlen részen.
- Csak aztán nehogy az arcodra fagyjon az a csinos kis vigyor. - dünnyög, és már épp lehajolna, hogy akkor belekezd a hengergetésbe és gurításba és tervezésbe... Amikor fejen találják. Komolyan. Most tényleg, komolyan. Elmormol magában pár cifra román káromkodást, ahogy felemelkedik, és olyan arccal néz társára, mintha puszta kézzel le tudná vágni a fejét. Amúgy nincs ebbe semmi komoly fenyegetési szándék, csak szereti ezt csinálni. Ha Milán így, akkor ő is így.
- Most írtad alá a halálos ítéleted. - szélesen elvigyorodik, majd elindul felé, azzal a céllal, hogy akkor ő most jól bele fogja hempergetni a hóba. Aha, persze, mert majd még sikerül is neki, mi?
