|
|
|
Rentai Bálint INAKTÍV
Gyógyító || Vattacukorúrfi RPG hsz: 435 Összes hsz: 14197
|
Moon Jun Seo Ami azt illeti, nem győz meg. De félek összecsinálja magát, ha még egy kérdést felteszek a témában. Rettentően félénkek tűnik, így inkább ráhagyom egy nagy sóhajjal. Visszakapom-szerzem a könyves kosaramat is - ami ugye nem az enyém csak de - és már mennék is tovább a magam dolgára, eldöntve, hogy az előbbi színjáték után inkább mégsem kérek tőle segítséget. Nem azért, mert nem lenne jó segítő. Biztos vagyok benne, hogy tökéletes lenne. Sokkal inkább azért, mert nem akarom még jobban a frászt hozni rá, meg azt a bizonyos látszatot kelteni, amit keltek. Szóval indulnék tovább, amikor megkérdezi, amit, és egy pillanatra megtorpanok, meg pislogok kettőt. Mert hát na. Hogy magyarázzam ezt el neki. - Khm... Hát ööö... Majd ha elmúltál 18, akkor esetleg elmondom... vagy elmondja valaki más... - motyogom zavartan, és megvakarom a tarkóm, aztán elfordulok, majd vissza, mert az jut eszembe, hogy lehet pont emiatt esetleg előbb utána akar majd nézni. - Az egy nagyon rossz fajta masszás. Még az ellenségeimnek sem kívánnám soha. Szóval lehet jobb, ha 18 után sem akarod tudni. Mindezt persze viszonylag halkan mondom neki, és remélem, hogy az első pírt, amit a kérdés váltott ki belőlem, le tudom küzdeni és komolyan tudom előadni a második részét a mondanivalómnak, ezzel azt a látszatot keltve, hogy ez valamiféle kínzás és nem az, ami valójában. Még bólogatok is hozzá, miután befejeztem a mondatot. Kegyes hazugság, az ártatlan lelke megóvása érdekében. Emiatt senki nem nézhet rám szúrós szemmel. Mire 18 lesz, addig meg úgyis elfelejti hatszor az egészet. Remélhetőleg megérti, és nem kérdez tovább a témával kapcsolatban. Én pedig igyekszem a kosarat is úgy tartani, hogy se ez a könyv, se a többi ne legyen szemmagasságban neki, és még véletlenül se olvashasson el több, könyvcímet.
|
|
|
|
|
|
|
Rentai Bálint INAKTÍV
Gyógyító || Vattacukorúrfi RPG hsz: 435 Összes hsz: 14197
|
Én azt fogom álmodni hogy sötét van és alszom... *évente kb 1x emlékszik az álmaira*
|
|
|
|
Rentai Bálint INAKTÍV
Gyógyító || Vattacukorúrfi RPG hsz: 435 Összes hsz: 14197
|
azok többnyire rosszak, vagy oltári nagy baromságok XD emlékezni nem szoktam, de van hogy úgy kelek, hogy érzem valami furát álmodtam, vagy rossz érzés van bennem, néha nagyon jó de a legtöbbször ez sem :'D én csak alszom :3 Jó reggelt
|
|
|
|
|
Rentai Bálint INAKTÍV
Gyógyító || Vattacukorúrfi RPG hsz: 435 Összes hsz: 14197
|
Tipikus hétfő délelőtt: 3 gyerek horzsolta le/ütötte be a kezét eddig... körbe jár a borogatás XD
|
|
|
|
|
Rentai Bálint INAKTÍV
Gyógyító || Vattacukorúrfi RPG hsz: 435 Összes hsz: 14197
|
fáj a fülem meg a torkom és nem tudok nyelni... elment a hangom is a sok köhögéstől T_T és otthon egy nem túl empatikus sárkány vár
|
|
|
|
|
|
Rentai Bálint INAKTÍV
Gyógyító || Vattacukorúrfi RPG hsz: 435 Összes hsz: 14197
|
Mun Jun Seo Fogas kérdés. Vagyis lehetne az is, de azért annyira mégsem az. Kreatívnak érzem magam ma nagyon. - Azért mert ha veled történik ez a rossz, nem árt ha tudod, hogy mi az és hogyan védekezhetsz ellene. Meg ugye azt sem árt tudni hogy rossz dolog. - Vagy nem? Na jó, lehet annyira mégsem volt jó válasz ez, de lényegtelen. Annyira kis naiv szegénykém, szerintem neki elég lesz ez is. - Nos, öhm... Bár nem az enyém ez a kosár, de kedves tőled, hogy megpróbáltad visszaadni a tulajdonosának. Tartsd meg a jó szokásaidat - kezdek bele kissé sután, de egészen belejövök. Igyekszem megdicsérni, és így valamennyire megköszönni. Bár visszamentem volna magamtól is, amint rájövök, hogy nincs meg a kosaram. - Megyek és leadom a kasszánál őket - fejezem be, aztán biccentek egyet a fiúnak elköszönés gyanánt és a pénztár felé veszem az utam. A lányoknak ma nem lesz könyvük. De ez van. Ezt kell szeretni. Én szeretnék minél előbb egy szatyrot, amibe belerakhatom ezeket a könyveket anélkül, hogy bárki más megcsodálná a címeket. Gyorsan fizetek és azért még visszapillantok, hogy az előbbi fiú elkezdett-e már mással foglalkozni, mert nagyobb bűntudatom lenne, ha ráébredne, hogy végig hazudtam neki, mint amennyi már amúgy is van. Ha nem figyel, akkor elveszem a szatyrot a könyvekkel, ha meg mégis nézne, akkor megbeszélem az eladóval, hogy kicsit később visszajövök a könyvekért, mert előbb valami mást kell elintéznem. Így vagy úgy, végül elhagyom a boltot és rágyújtok egy szálra, mert kell a lelki békémnek valami, hogy meggyőzzem magam, a kegyes hazugság jó dolog.
|
|
|
|
Rentai Bálint INAKTÍV
Gyógyító || Vattacukorúrfi RPG hsz: 435 Összes hsz: 14197
|
Lily, valamikor régen Elgondolkodom a szavain. Van benne valami, bár nekem más értelmezésem van a jót tevésről. De részben engem is ez motivál, hogy gyógyító legyek. Szóval azt hiszem, átérzem, még ha más szinten is. - Értem - felelem végül a manónak is. Megeszem az utolsó falat sütit is, aztán sóhajtok egy nagyot. - Nem... akarlak untatni... - kezdek bele kissé vontatottan. - Hmm... - tényleg nem akarom untatni, de azt is érzem, hogy ki kívánkozik belőlem a dolog. Csak nehéz belekezdeni. - Szóval... van egy lány, akivel jegyben járok. Már sok-sok éve. Együtt élünk. Többnyire. Kedves, szép, odaadó, a világon nincs nála elbűvölőbb teremtés, és kívánni se kívánhatnék nála jobbat - Írom körbe Szírát, aki tényleg egy angyal, egyszerűen tökéletes és mindig mindenben támogat. Még ha olykor vannak vitáink is, a végén mindig megbékél. - Csakhogy... - nyelek egy nagyot, majd nagy levegőt veszek - csakhogy... valamiért én nem... nem érzem azt, amit éreznem kéne. Az idő nagy részében más valaki jár a fejemben. Egy olyan lány, akit évek óta nem is láttam. És nem tudom, mit kéne tennem. Megvonom a vállam. Ennyi a rövid sztori. Nem megyek túlzottan részletekbe, mert nem éri meg. Valószínűleg szegény manónak, amúgy is bonyolult lenne ha mély lélektani elemzést folytatnék. Vissza is dőlök a korábbi fekvő pozíciómba. Toporogni lenne kedvem, mint egy hisztis tininek. De helyette csak újabb mély sóhajt eresztek ki, majd a tenyereimbe temetem az arcomat. Nem, nem sírok, csak az arcomat gyűröm tehetetlenségemben.
|
|
|
|
|
|
|
Rentai Bálint INAKTÍV
Gyógyító || Vattacukorúrfi RPG hsz: 435 Összes hsz: 14197
|
Cinna és Fannika outfit| ♪ |Szeptember Bogi nem rég kezdte újra a tanulmányait a Bagolykőn, de már hónapok óta nyüstöl, hogy lakást szeretne a faluban. Én pedig, nagy sokára ugyan, de belementem. Ugyanakkor ragaszkodtam hozzá, hogy én keresek neki, és nem akárhol. Na meg azt is hozzátettem, hogy munkát kell keresnie stb, hogy fenn tudja tartani az említett lakást. Nekem szerencsére most kicsit lazább a beosztásom, így a faluba hoppanáltam és úgy döntöttem szét nézek, vannak-e kiadó lakások a falu "jobbik" részében. Az idő kellemes és bár már őszül, még süt a nap, így hiába lengedez egy kissé hűvös szél, mégsem fázom. Egyik utcából a másikba sétálok, a házakat vizslatom, elemezve melyik férne bele egy diák fizetésébe. Meg-megállok egy ház, társasház előtt, jegyzetet készítek magamnak. Éppen egy érdekesnek tűnő lakás címét írom fel, amikor egy fehérség szalad el mellettem és kis híján feldönt. Alig egy másodperccel később pedig már a kétségbeesett gazdi hangját is hallani vélem. A kutya az előttem lévő ház kapujánál áll meg, és az is hamar egyértelművé válik, mi miatt szaladt. Egy hatalmas macska ül a kerítésen, elsőre maine coonnak tűnik, de az is lehet, hogy valami kneazle keverék. Mindenesetre a macs nem zavartatja magát, feláll, a hátát fordítja az ebnek és tovább indul a kerítésen egyensúlyozva. Látva a futó gazdit, az ebhez sietek és bár nem ismerem, megragadom a nyakörvét. - Nyugi, pajtás. Ez csak egy macska. Van belőlük millió - mondom miközben az állat mellé térdelek és a kezem az orra elé tartom, majd ha hagyja meg is simogatom. Aztán felpillantok és egy ismerős arcot vélek felismerni a felénk siető hölgyeményben. - Nem tudtam, hogy kutyát tartasz - mondom, még mindig határozottan tartva Cocót, vagy Fannikát, mert nem teljesen értem, hogy mi a neve.
|
|
|
|
|
Rentai Bálint INAKTÍV
Gyógyító || Vattacukorúrfi RPG hsz: 435 Összes hsz: 14197
|
Cinna és Fannika outfit| ♪ |Szeptember A kutya egészen megnyugszik, a macska meg eltűnik, mintha sosem járt volna arra. Az ebnek a fejét simogatom, miközben várom a futó gazdit. Amikor végre megérkezik, mosolyogva nézek fel rá, - Igazán nincs mit - s az első mondat után, ahogy a póráz után nyúl én is felállok, még egyszer megvakarászva a kutya buksiját. - Oh, szóval új családtag? - pillantok rá a kutyára, és rá is kacsintok, bár nem tudom mennyit ért ebből az eb. - Szia! Szép nagyon. Mi a neve? - köszönök utólag is, és a kutya felől érdeklődöm. Persze én is kapok kérdést így arra is próbálok választ adni. - Lakást keresek a faluban a húgomnak. Meg talán magamnak is... - fűzöm hozzá elgondolkodóan, de aztán megrázom a fejem. - Boginak. Azt mondja a kastély nem elég jó neki - megvonom a vállam. Persze értem én. Önállósodni akar, és szeretném támogatni, hiszem hogy jót tenne neki. - A környéket mérem fel. Felírtam a címeket, amiket hirdettek. - A jegyzetfüzetemre bökök, de aztán a farzsebembe dugom azt is. - Segíthetek megsétáltatni? - kérdezek újra én, a kutyára pillantva. Most ugyan nyugodtnak látszik, de sosem lehet tudni, mikor támad újra kedve szaladgálni, s akkor talán jobb, ha én fogom a pórázt. Közben pedig beszélgethetünk is. - Amúgy mi újság? Régen láttalak - toldok hozzá még egy kérdést, s ha beleegyezett a közös sétáltatásba, akkor átveszem a pórázt és elindulok arra, amerről jöttek.
|
|
|
|
Rentai Bálint INAKTÍV
Gyógyító || Vattacukorúrfi RPG hsz: 435 Összes hsz: 14197
|
Cinna és Fannika outfit| ♪ |Szeptember - Találó név - felelem még mindig mosolyogva, lepillantva az ebre, akiről el tudom képzelni, hogy kutyadivatban vezető lenne, ha kapna rá lehetőséget. Így elsőre legalább is elég nagy személyiségnek tűnik. - Még kérdéses. Elsősorban a húgom akar ide költözni, tudod ő még tanul. - Fejemmel a kastély felé intek, hogy egyértelmű legyen, a bagolykő padjait koptatja ezért kell neki lakás viszonylag közel. - De az sem kizárt, hogy én is becsatlakozom. Bár tény annyira nem vonz. - Féltő nagy tesó vagyok. Nem hagynám a húgom teljesen egyedül. Na meg Szirával sem állunk túl fényesen. Vagyis de. Nagyszerűen állunk, csak én szenvedek. Ő meg azt hiszem érzi, de nem tudja a dolgot hova tenni. - Egész nap ráérek, még 3 címem van, a falu meg nem túl nagy. Igazság szerint csodálkoztam is, hogy ennyi kiadó hely van - magyarázom, aztán megindulunk. Nem tudom pontosan hova, egyelőre nem foglalkozom a címekkel. - Bolt? Milyen bolt? - kapok az érdekes infóra rá, és persze faggatni kezdem. Aztán ő is kérdez, és a menyasszony szóra elhúzom a számat. - Szira? Próbál egy színdarabot. Na meg, neki és Boginak elég eltérő ízlésük van, nem biztos, hogy a húgomnak tetszene, amit ő választ - adok egyszerű magyarázatot, próbálva kerülni a kényes témát, meg a tényt, hogy örülök, ha egyedül vagyok. Főleg, ha azt a kevés szabadidőt, ami megadatik csinos lányokkal tölthetem, mint Cinna. Nem, nem kéne ilyesmikre gondolnom. De hónapok óta, csakis ilyesmik járnak a fejemben.
|
|
|
|
|
Rentai Bálint INAKTÍV
Gyógyító || Vattacukorúrfi RPG hsz: 435 Összes hsz: 14197
|
ööö... *nem emlékszik, hogy Nettén kívül mást is hívott volna* izé... el ne költözzek a házamból?
|
|
|
|
Rentai Bálint INAKTÍV
Gyógyító || Vattacukorúrfi RPG hsz: 435 Összes hsz: 14197
|
Nette, meggondoltam magam. NEM jöhetsz XD *az összes létező zárzáró bűbájt kiszórja, kulcsra zár mindent és eltorlaszolja az ajtókat* A kviddics csapat nem fér be
|
|
|
|
Rentai Bálint INAKTÍV
Gyógyító || Vattacukorúrfi RPG hsz: 435 Összes hsz: 14197
|
Cinna és Fannika outfit| ♪ |Szeptember - Az biztos - nevetem el magam a békésen. Ami persze gyakran előny, mert most is szinte nincs egy lélek sem rajtunk kívül a környéken, de ha az ember egy kis nyüzsgésre vágyik, akkor messzire kell mennie. Én pedig szeretem a társaságot, még ha nem is mindig egyértelmű ez. - Melegebbre nem vágyom. Nyáron így is túlzásba esik mindig a hőmérséklet. De az élettel telibb az jó... Nem tudom. Mindenesre nekem jó, mert így biztos találok majd valamit, ami megfelel. - Ezzel pedig szeretném is lezárni a témát, mert amúgy baromira unalmas lehet, főleg neki, hogy ő már túl van a procedúrán. Legalábbis abból, hogy itt van, itt van boltja ezt a következtetést vonnám le, de persze sosem lehet tudni. - Oh, hát... nem. Valóban nem - Ruha bolt. Gondolhattam volna. Egy divatot kedvelő nőtől, aki a kutyáját Coco Chanel után nevezi el, milyen más boltot nyithatna. Ennek ellenére érdekel a dolog. Nekem ugyanis fontos a külsőm, és bár nem ítélek el senkit sem a külseje alapján, azért igenis számít, mit visel a másik. Cinna most is stílusos, mint mindig, amikor korábban láttam, és valószínűleg akkor is így néz ki, ha csak tejért ugrik le a közeli közértbe. Én mondjuk hajlamos vagyok kócosan és "pizsiben" ajtót nyitni, de azért, ha tényleg elmegyek otthonról, akkor én is felöltözöm, többnyire rendesen. - Nyugodtan kerüld az illemet a jövőben ezt a témát illetően - felelem, talán könnyedebben mint kellene. De na, ahogy a dolgok jelenleg állnak, nem hiszem, hogy sokáig leszünk még együtt. Vagyis, csak be kéne mondanom, hogy, de nem bírom rávenni magam, valamiért arra várok, hogy Szira szakítson. Nagyon gyerekes. De ráfogom, hogy sosem volt korábban komoly kapcsolatom. - Én sem gondoltam volna, de tudod... kicsi a világ. - mosolygok rá ahogy tovább beszélgetünk és immár a kutyus pórázával a kezemben, megindulunk az utcán. - Igen. Pécsett. De már nem sokáig. Csak a medimágusi disszertációmat kell megírni, kell egy utolsó gyakorlat és diplomás is gyógyító leszek. De ezzel sem akarlak untatni! Inkább mesélj a boltodról, vagy valamiről, ami érdekesebb - a végét kissé zavartan elnevetem. Én szeretem a szakmámat, és tudnék órákig mesélni róla, de a tapasztalatom az, hogy aki nem ezt tanulja, vagy űzi már egy ideje, az nem találja annyira lehengerlőnek, mint én. Untatni pedig senkit nem akarok.
|
|
|
|
Rentai Bálint INAKTÍV
Gyógyító || Vattacukorúrfi RPG hsz: 435 Összes hsz: 14197
|
Reméltem hogy annak fogod találni *nagyot nyújtózik de nem akaródzik felkelnie, túl jól aludt hála az ölelő karoknak*
Reggelt off Ezt így az érintés fóbia mellett olvasni elég érdekes
|
|
|
|
Rentai Bálint INAKTÍV
Gyógyító || Vattacukorúrfi RPG hsz: 435 Összes hsz: 14197
|
Cinna és Fannika outfit| ♪ |Szeptember - Remélem - mondom, de a hangomban sejlő magabiztosság inkább azt mondja, pontosan így van. De amiket eddig láttam, azok között már volt kettő is, ami elsőre érdekesnek tűnt, ha a maradék három között is van egy, akkor valószínűleg nem lesz gond. - Biztos vagyok benne, hogy van rejtélyesebb oldalad is - felelem vidám mosollyal, mert oké a ruhákat kikövetkeztethettem volna, de a kutyát például nem mondtam volna meg, ha nem szalad olyan kétségbeesetten felénk. Szóval nem minden van a homlokára írva, ahogy azt ő beállítja. Szirával kapcsolatban elvicceli a dolgot, és ettől furcsa mód megkönnyebbülök. Az, hogy nem kell játszanom a vidám-szerelmes férfit, nagyon sokat dob a hangulatomon. Meg is lep, hogy ez ennyire felszabadító érzés. De azért próbálom rejtegetni még. Csak az arcomon lévő mosoly árulkodhat, de az eddig is ott volt, így még ez sem biztos. - Nem vészes. Csak tíz év. A mugli orvosin még hátra van három év... Ott majd endokrinológiára specializálódom. - A hangom könnyed, bár tény és való, tíz év tanulás egy szakmáért nem kevés. Főleg hogy mellette a mugli orvosit is végzem. De kell, mert a mugli orvoslás - bocsi mágus világ - valamilyen szinten előrébb van. De nem untatom, inkább a boltja felől érdeklődöm ő pedig lelkesen mesél is. Hallani a hangján, és a mozdulataiból is egyértelmű, hogy tényleg élvezi, fontos neki és szenvedéllyel csinálja. Ettől pedig engem is jobban érdekel a téma. - Oh, akkor vintage ruhákban utazol? - kérdezem, mert hallottam róla, hogy van most ilyen divat, hogy régebbi korok ruháiba öltöznek. Az én stílusomtól ez elég messze áll, én szeretem a modern darabokat, de másokon a régebbiek is jól mutatnak. Szeretem a régi fényképeket is, szóval biztos érdekes lehet. - És csak női ruhák, vagy gyerek meg férfi is van? - érdeklődöm, mert ez nem egyértelmű az elbeszéléséből, aztán egy másik kérdést is felteszek - Milyen bűbájok? Nem vagyok otthon az üzleti dolgokban. Eddig azt gondoltam csak betörést nehezítő, riasztó bűbájokat tesznek boltokra. De azokat én nem sorolom a "jópofába" inkább a szükségesbe. Ez tehát megint csak olyasmi, ami érdekesen hangzik. A kutya pont ekkor dönt úgy hogy megtorpan. Megállok én is, és várakozva nézek előbb Cocora aztán Cinnára, hogy szerinte most mi van, és mit kéne tennem.
|
|
|
|