Elszaladtam nektek Koreába pár tojásért Hoztam két szép lányt is, hogy őket locsoljátok ne engem

KATT


illetve, napi koreai nyelvlecke:
KATT

Na akkor leírom nektek magyarul

Búwáldzsol csugbog bádüszejó!

szerintem is hülyén néz ki <33

ejnye xD hallgassátok meg googliba tökre nem olyan

koreaiul jól tud (legalábbis kiejteni XD)

én meg becsatlakozom Bettihez és megyek Psycho-pass-t nézni *___* együtt néztük az elejét *___* olyan jó volt *___*

most néztem meg a 9-et

nekem is az fog jönni megvárjalak? DD

még meglátom momentán nincs kedvem írni

Lina <3 te cuki vagy

nyúúú én most nem tudok xD párom itt van és vacsit főz xD de majd becsatlakozom 10 perc múlva

:D <3 én nem merem megszámolni, hány helyre lógok aaaaa....aaaa.... 8 karakteremmel XD

van kettő akikkel csak egy helyre lógok, a többiekkel sajnos többre XD

uh, nézem már *___*

én nem számoltam hányat írtam ma de asszem a 20 a napi rekord

nekem eddig is szimpi volt Betti

haha nekem is tetszett XD milyen halál lazán elvágta a csaj torkát de tuti, ha színes, szív alakú lufik és pillangók közé raknád, miközben gyerekdalokat énekelsz és teasütit szolgálsz fel, feljebb menne a szintje XD

P(.F)anni
The Black Rabbit


- Hééé! El a kezekkel a füleimtől! - szólok rá vicceskedve, nem szeretném, ha elrontaná, mert azért sok idő volt míg beállítottam, hogy ilyen menőn álljon, főleg mert még a Rellonba is be kell törnöm ezekkel. Jól betábláztam magam mára, de annyi baj legyen. Az is jó móka lesz Alexszel. De legalább innen még nem késtem el, szóval ebből nem lesz baj. Engem amúgy nem zavar, hogy nem tudja hogyan jutott ide előbb, ez még mindig a jobbik eset.
Elnyammounk a répán, közben egymást dicsérjük de nem úszom meg, rajzol még nekem nyuszi orrot és bajszot is, hogy "teljes" legyen a nyuszis képem.
- Jobb ha nem látom? - érdeklődöm, hogy pontosan mit is ért a jobb alatt, és oldalba bököm, mert ezt már kitapasztaltam, hogy csikis és jelenleg jó bosszúnak tűnik ez. Ha pedig kinevette magát, akkor kezdődhet is a verseny, csak még egy kicsit érdekesebbé kell tenni. Az ajánlata tetszik, semmi vészes nincs benne, nekem tökéletesen megfelel. Főleg, mert biztos vagyok magamban, hogy nyerek. Hosszabbak a lábaim, tehát nagyobbat tudok ugrani! Nem? De. Tuti nyerő vagyok.
- Oké! Benne vagyok - mondom és előrenyújtom a kezem, hogy kézfogással pecsételjük meg a fogadást. Aztán ha kezet ráztunk akkor felállok én is a képzeletbeli rajthoz.
- A folyosó végéig és vissza! - fordulok még felé, hogy tisztázzuk a pontos szabályokat - Meg kell érinteni a falat, ok? - ha rábólint, akkor pedig elkezdem az indítást.
- Vigyáááááázzzz, kééééééésssz, ugorj! - nevetve, nyuszi pózban kezdek ugrálni a folyosó vége felé.
- Ne maradj le Panni! - kiáltok neki oda én is, miközben amilyen gyorsan csak tudok a folyosó vége felé ugrabugrálok. Ahogy megbeszéltük megérintem a falat - neki nyomom az egyik "mancsomat" aztán fordulok és ugrálok is visszafele. Fanni egyébként nem marad le, meglepően közel ugrál, így kénytelen vagyok jobban belehúzni, de még igazán bármi kisülhet ebből. Az mondjuk biztos, hogy bármi lesz, sosem felejtem el őt, és ezt az őrült ugrándozást.

Osztrovszky-Dinnyési Léna
The Black Rabbit

Húsvét hétfőn, valamikor délelőtt

Rendes srác vagyok. De tényleg. A levitában a lányok közül mindenkit megkérdeztem, hogy oké-e, ha meglocsolom őket? Ráadásul a kölnis üvegbe csak vizet tettem, hogy ne mondják, valami olyan illattal büdösítem őket, ami nem illik hozzájuk. Na de, nem csak a levitában vannak lányok... Fannit, még tegnap meglocsoltam, mert nem tudtam mára mik a tervei és úgy adta magát a nyúlkodás után, hogy nem engedem el egy kis vers meg víz nélkül. Most pedig a tanári felé baktatok, hátha van egy-két tanárnő, aki csak arra vár, hogy megöntözzék őket. Szépen felöltöztem, még mindig a nyuszi jelmezemben, bár ma már nyuszi orr és bajusz nélkül. Azt tegnap elég gyorsan lemostam, bár Fannit nem akartam megbántani, nekem annyira nem jött be a dolog.
Szóval a tanáriba tartok és az ajtó előtt még megigazítom a zakóm meg a füleim, aztán kopogtatok, majd nyitok be óvatosan a helyiségbe. Meglepetésemre nem tolonganak az emberek, de azért látok egy tanárnőt. Bár engem nem tanít, gyakran látom a folyosókon, és a navinések körül is, így tudom róla, hogy ő a házvezető-helyettesük.
- Jó reggelt! Zavarok? Ráér egy percre tanárnő? - köszönök, majd érdeklődöm vidáman, remélve, hogy nem zavar el rögtön átlátva rajtam. De ez az egyik legszebb magyar szokás, csak nem haragszik meg, amiért egy (félig) magyar srác hagyományt kíván őrizni? Na meg szép verset is tudok ám mondani. Igazán jól járna.

P(.F)anni
The Black Rabbit


- Hiszek neked! - mondom végül és elhatározom, hogy nem fogom megnézni, csak este, ha túl vagyok mindenen, mielőtt lemosom. Addig meg... legfeljebb röhög mindenki egy jót. Lesz egy jó napjuk, az senkinek sem árt. Pluszban egyszerűbb is, mert ki tudja nem bántanám-e meg, ha nemet mondanék erre? Most már persze késő, szóval felesleges is ezen agyalnom.
Tisztázzuk a játék szabályait, a feltételeket, kezet is rázunk rá, innentől pedig nincs visszaút. Felkonferálom az indulást s az ugorj! végén és is gyors nyusziugrásba kezdek. Már amennyire tudok. Jól haladok, de Panna sincs lemaradva, igazán nagyszerű ellenfél. Kis előnnyel vezetek a félúton, visszafelé pedig már valószínűleg fáradok, hogy majdnem utolér, talán le is hagyna, ám ekkor valami történik. Hallom, hogy jajjgat, de én ugrok még egyet, csak aztán pillantok hátra. Érdekes a látvány, ahogy ő a földet csókolgatja, így kénytelen vagyok megállni. Kiegyenesedem és odasietek mellé, rendesen, már nem nyusziként, hiszen ki tudja mennyire ütötte meg magát.
- Biztos jól vagy? - kérdezem, mikor mellé érek, bár már mondogatja, hogy minden oké. - Mi van a büszkeségeddel? - érdeklődöm, miközben felsegítem, már ha van rá igénye, aztán segítek leporolni. Fura, hogy milyen kosz van itt, pedig szerintem a manók takarítanak rendesen. De úgy látszik, ők is félnek a banya pletykáitól.
- Gyere, ugráljunk együtt - invitálom a kezemet nyújtva, mert ha tényleg jól van, akkor be is érhetnénk a nyúlcélba. Így meg nem lesz, se győztes se vesztes, de az már mellékes. Az igazság az, hogy rettentően jó móka volt. Szóval ha minden rendben, akkor együtt ugrálunk tovább. Ne több az egész 3-4 ugrásnál. Kézen fogva még mókásabb lesz.

a gyerkőcökre én is veszélyes vagyok szerintem

P(.F)anni
The Black Rabbit


Könnyű neki örömet szerezni és a szabályokon sem veszünk össze, kell ennél több? Igen! A tét. De ezt is hamar tisztázzuk és szerintem teljesen okés is, nem csak azért, mert esélytelen, hogy veszítek, hanem mert a pizsiben végig sétálás a nyuszi jelmez után semmiség lesz.
Neki is állunk ugrálni s mikor már épp azt hinném, hogy nem ért sokat a kezdeti előnyöm s csúfosan vereséget szenvedek majd, ha nem húzok bele, na akkor esik el Panni, aki Fanni, csak nyusziként nevezem máshogy, mert miért ne?
Visszasietek hozzá, felsegítem és szerencsére azt mondja, hogy jól van, egy piros folton túl nem is látszik rajta semmi hiba. Mondhatnám persze, hogy akkor most nyertem, de nem teszem. Inkább felajánlom, hogy együtt ugráljuk le a hátralevő szakaszt. Nem lenne jó, ha még egyszer elesne.
- Nem ciki Panna! - kacsintok rá - Egy hét alatt elfelejtik! - és most, hogy Pannának hívtam, ráadásul nyuszinak álcázzuk egymást csak egy óvodás nem jön rá, hogy mi voltunk azok. De nekem speciel elég a tudat, hogy ráfoghatom, nem voltam önmagam. Megfogom a kezét, így ugrálunk be a képzeletbeli célba, egyszerre.
- Igen! Vicces volt! - mondom vidáman és el is engedem a kezét, nem kéne, hogy bárki félreértse, mégis csak egy kislány hozzám képest. De nem lennék kellően lovagias, ha nem segítettem volna neki. Most viszont itt a tervem második része. Mármint, nem igazán terv, de kötelességemnek érzem. Fel is kapom a táskámat, megkínálom újra répával és én is elrágok egyet, így a mozgás után kifejezetten jól esik. Közben pedig, belekezdek a mondandómba is.
- Nos, nem tudom, mit csinálsz holnap, de nem akarlak még egy nap feltartani, szóval ha nem bánod... - előhúzom a táskámból a kölnis üvegem, amiben amúgy csak sima víz van, mert tudom ám, mennyire nem szeretik, ha több száz különböző parfümmel locsolják meg őket. Aztán megköszörülöm a torkom, az öklöm a számhoz emelve, majd belekezdek a versikébe.
- Éles sarok, kezdő törés
Bordás tengely, reteszkötés,
Cosinus és Tangens Rhó
Én vagyok a locsoló!
Meglocsolhatlak?
Tudom-tudom matek, és borzasztó, de hirtelen csak ez jutott eszembe. Meg egy másik, de az nem illik a vizes üvegemhez, így maradt ez. A lényeg benne volt, a kérdés meg adott, csak a válaszra várok.

P(.F)anni
The Black Rabbit


Nevetek rajta, ahogy kiakad az egy héten. Rosszabb soha ne történjen vele. Aztán ahogy elemez és magyaráz, csak még több kedvem lesz nevetni, bár rendezem magam, s csak egy mosollyal fejezem ki, mennyire jól szórakozom rajta. Bólogatok is bőszen, mert hát, pont így van. Előfordulhat bármi rosszabb is, sőt még érdekesebb is. De igazából lényegtelen. Az a fontos, hogy befejezzük az ugrálást és visszajussunk a táskámhoz, hogy megkínálhassam ismét répával, aztán meg meglocsolhassam. Ha hagyja. De szerencsém van, a versem is tetszik neki, és engedélyt is kapok, így emelem is a kölnis üveget, de mielőtt meglocsolnám még elmondom neki, amit tudnia kell benne.
- Amúgy csak víz van benne - közlöm és ismét kap egy kacsintást, ez valami mánia nálam, de lényegtelen. Ráfújok a hajára, meg a nyuszifüleire egy kis vizet, majd jön a "fekete leves", nincs nála ajándék. Nem mintha várnék ilyesmit, de egy pillanatra eljátszom, hogy igenis szomorú vagyok. Lekonyul a szám, szipogok egyet, ami nyuszi pofival biztos hatásosabb, aztán halkan motyogva, de úgy hogy hallja, megszólalok:
- Piros tojás, fehér nyuszi... Locsolásért jár egy puszi! - s hogy lássa mennyire komolyan gondolom, nyuszisan mellé ugrok, leguggolok, hogy alacsonyabb legyek nála, úgy tartom az arcomat neki, s ha nem lenne elég egyértelmű, még nyuszi mancsommal, ökölbe szorított kezemmel, is, megbököm az arcomat, hogy oda jár a puszi, ha már tojás nincs. És akkor az ajándék részét is letudtuk a dolognak. Közben pedig, betömök egy újabb répát a számba. Csak. Mert finom.

P(.F)anni
The Black Rabbit


Meglocsoltam idén az első lányt. Fantasztikus vagyok. Kár, hogy így zavarba jött ettől, meg rosszul érzi magát tőle.
- Ugyan! Locsolás amúgy is csak holnap van, csak féltem kimaradsz a nagy tömegben! Tudod mennyi lány jár ide? - nézek rá vigyorogva, aztán még megsúgom neki - Te vagy az első az idén! - érezze hát magát megtisztelve. De persze rossz, hogy nem kapok semmit. Nem mintha hiányozna. A csoki tojásokat valószínűleg egytől-egyik Boginak adom majd. Elvégre én nem ehetem meg. Reménykedem, hogy a többségnél azért lesz rendes főtt tojás is. Azt legalább ehetek. Igaz azt sem ész nélkül, de egy-kettő nem fog bajt okozni. Most pedig, ha nincs más, behajtok egy puszit, mert az is bőven elég ajándéknak.
Nem is kell sokat várnom, érti Pannus a dolgokat, és szerintem nem is veszi túl komolyan, elvégre tökre idiótán viselkedek, nem illik ez az én komoly levitás egyéniségemhez. De egy kis móka, főleg ma, teljesen belefér. Miután megkapom a puszimat, felállok és széles mosolyra húzom a szám. Örülök, hogy ez ilyen könnyen ment, remélem holnap is egyszerű dolgom lesz.
- Jó, de ne ess túlzásba! - hagyom rá, aztán csipogni kezd az órám, jelezve, hogy idő van, s bár én nem vagyok szívbajos a folyosó közepén mégsem kapom elő a pálcám, hogy vércukorszintet mérjek, meg hogy utána inzulinozzam magam. Így csak leállítom a csipogást, aztán Fannira nézek.
- Most mennem kell, de ez nagyon jó buli volt! Jövőre megismételjük! - kacsintok rá, aztán adok neki még pár répát, és el is indulok - A DÖK-ben találkozunk!
Kiáltom még oda neki, aztán elszaladok vissza a Levitába, hogy az inzulin után Alexet összeszedve megkezdődjön a mai nap másik slágere.

Julien király - 2015.04.07. 21:48




úristenezdecuki*____________*

Itt mindenki cukinak tartja *____* Bálint is meg álmodó is

De ott hagytad királyi névnyomotad egy csomó helyen gondolj erre!

Jó reggelt

hangvisszahozója nincs valakinek?

Ha Diónak nem kellesz a korod miatt, én szívesen elveszlek

Ne higgy neki egész háreme van már
És látod még a szép vonalaidra sem vigyáz...

Nekem csak szilvám van

szép délelőttöt OFF *nincs kedve dolgozni menni*