29. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Biharszegi Hajnalka Vanessza
INAKTÍV


Távolságtartó angyali ördög
offline
RPG hsz: 44
Összes hsz: 703
Írta: 2013. június 11. 23:01 | Link

Elle

 - Induljon a banzáj! - Felkiáltással indulunk el a szobámból az ágyról felpattanva, amikor meghallom az óramutató kattanását. Most, hogy már nem lakok egy szobámban prefikkel sokkal kényelmesebben mászkálok az éjszaka közepén ki és be. Jelen esetben ki. Már az éjfélt is elütötte az óra, szóval ilyenkor már a prefik mind nyugovóra térnek, tudom a saját prefis korszakomból. Azonban sok időnk nem lesz, mivel most már hamarabb van napfelkelte, mint mondjuk télen. De ez még éppen elég lesz ahhoz, amit a kis hátizsákom rejteget. A kezemben pedig a pálcám van, ha netán meglátnék egy prefit, akkor mielőtt észrevehetne már rá is dobok valami jó kis átkot, csak, hogy garantált legyen az esti szórakozásom, amit már egy ideje terveztünk Ellével. Fényképezőgépek bekészítve, és hoztam magammal pár képet is, amik szépen be vannak borítékolva és megcímezve. Nem voltam rest őket sem lencsevégre kapni. A kedvencem az, amikor a ki imádott házvezető nénik zöld és rózsaszín melírokkal a hajában pózol még egy utolsót a vasútállomáson valamikor kora hajnalban a menetrend előtt. Az övé is szépen meg van külön neki címezve hozzá a saját verziójú történetem, hogy vajon hol is járhatott a tanárnő egészen hajnalig. De akad még sok más minden is a tarsolyomban, amik szépen lassan majd napvilágra fognak derülni, ha más nem, akkor holnap, amikor jönnek majd ide dolgozni a szorgos pletykarovatírók. Igazi svédasztalos vacsorát készítettem elő nekik.
Nagy sokára elérek a Déli szárny első szintjére, ami még szép, hogy a sulinak pont a másik fel, mint ahonnan én jövök, de nem baj, prefimentes utam volt idáig.
A szerkesztőségibe benyitok még egy utolsó alapos körbekémlelés után. Amint beérek első dolgom a pálcámmal fényt varázsolni és a táskámból gondosan kipakolni mindent, ami ehhez a mai partihoz szükséges.
 - Elle! Itt vagy már? - Ha a válasz valamilyen formában is igen, akkor folytatom tovább a megkezdett beszédet. - Hoztál magaddal megbízható embereket és mindent, amit megbeszéltünk? -
Kérdezem a táska felé fordulva, nem nézek fel, mert úgysem látnám őt, hiszen az én kezemben van a fényforrás, ami kevéske ahhoz, hogy az egész szobát bevilágítsa.
Hozzászólásai ebben a témában

,,Az élet nem egy tündérmese.
Ne áltassuk magunkat ezzel!"

Isten először megteremtette a férfi, aztán támadt egy jobb ötlete.
Rolleyes

Ízig-vérig feminista | Amazon
Katherine Danielle Averay
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. június 11. 23:09 | Link

Hajni

Szóval tényleg belementem ebbe az őrültségbe. Tulajdonképpen nem én tehetek róla, Hajni meggyőző volt. Jobban mondva egymást győztük meg, mert nekünk ilyen hihetetlenül jó ötleteink vannak. Állítólag a vámpírság megöli a lelket, nos, ezt most meg kell cáfolnom, ugyanis éppen életem legőrültebb ötletét igyekszem végrehajtani. Az már csak hab a tortán, hogy képeket is hoztunk magunkról, na meg másokról –mondjuk a mások inkább Hajni asztala–, mintha egyébként nem kerülhetnénk elég nagy bajba. Nem, nekünk egyszerűen muszáj egyenesen a szemük elé helyezni a bizonyítékokat. Ilyenek vagyunk. Tapsot kérek!
Úgy slisszoltam ki otthonról, hogy véletlenül se futhassak össze Richarddal. Nem mintha az orromra koppintott volna, ha beavatom a tervembe, sőt! De ezt most nagy durranásnak szántam és azt akartam, hogy ne tőlem tudja meg és ne úgy, hogy talán nem is tudjuk véghezvinni ördögi tervünket. Szóval majd az este után tájékozódik. Minden esetre, ha a tervünk bejön –már pedig miért ne jönne be–, akkor igazán ügyesnek mondhatjuk magunkat.
Ilyen és ehhez hasonló helyzetekben sokkal összetartóbbak tudunk lenni, mint bármelyik másik ház ebben az iskolában. Talán csak azért, mert valami kifejezetten helytelent és szabályszegőt tervezünk, vagy azért, mert egyszerűen nem kell foglalkoznunk a kötöttségekkel. Minden esetre bárki megirigyelhetné azt a mosolyt, ami megjelent az arcomon, mikor Hajni benyit. Sajnálom, hogy nem láthatja, egészen biztosan értékelné.
-Gondolod, hogy lekésném a bulit? –érdeklődöm halkan és közelebb lépek hozzá, hogy láthassam a felszerelést. –Teljesen egyedül vagyok, mivel senki sem volt elég megbízható... nem mintha ez nekünk gondot jelenthetne. –húzom el a számat és kicsivel közelebb hajolok.
Hogy jó ötlet-e ezt csinálni? Természetesen. Elvégre mégiscsak rellonsok vagyunk és lételemünk beleszólni mások dolgába… legalábbis nekem. Nem általánosítok, á, dehogy. Meglengetem Hajni előtt a felcímkézett borítékokat, csak hogy egészen biztosan lássa, majd belenyúlok a saját kis táskámba.
-Azon gondolkoztam, hogy milyen szépséget hagyjunk még hátra. –jegyzem meg, miközben szorgosan kutatok, elvégre én ennyi fénynél is tökéletesen látok.
Utoljára módosította:Katherine Danielle Averay, 2013. június 11. 23:16
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium