28. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Aki még szeretné zárni évnyitós játékát, november 17-én éjjelig van rá lehetősége! (utána a téma pihenni tér a jövő tanévig)

Megjelent az Edictum legújabb száma!
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa
Kísértetház - Woodarn Collenwen hozzászólásai (3 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Woodarn Collenwen
INAKTÍV


Portré
offline
RPG hsz: 45
Összes hsz: 317
Írta: 2012. október 22. 15:27 | Link

Amira *-*

Este volt, no meg abszolút ráértem. Talán valamiféle kapuzárási pánik tört rám, de  úgy éreztem, mindenképp ki kell még élveznem a szabadtéri lehetőségeket, még a rettentően hideg és sötét tél beköszönte előtt. Ezt a lelkesedést azonban hamar csillapította a hűvösség, amit szobám ablakának kinyitásával éreztem. Azt tudtam, hogy elmúlt már a nyár, de hogy ennyire?
Ennek ellenére mégis magamra kaptam valami zárt cipőt, pulóvert és kabátot, hiszen rám más szabályok vonatkoznak. Én még nyugodtan mászkálhatok az éjszakában, nem fog leszólni érte senki sem. Megrohamoztam a falut, sietősen lépdeltem. Este belém költözik a frissesség és a lendület, és ez jó. Kifejezetten jó. Ilyenkor még nem vagyok álmos, most meg a kalandvágy és az őszi táj szépsége pláne ébren tartott.
Azonban mégsem a tér, vagy a forgalmasabb út felé vitt a lábam, sokkal inkább a lakóházak felfedezésére volt kedvem. Sok-sok ház ablakából pislákolt a fény, odabenn pedig a falulakók kezdtek nyugovóra térni. Ejj, Bogolyfalva... Elkalandoztam, nem is vettem észre haladásom irányát, de elérkeztem a falu szégyenfoltjához.
-Hukk -mondtam megtorpanva, miközben egy hatalmasat nyeltem. Pislantottam párat, s körbenéztem. Jól tettem, mert különben pár másodperccel később infarktusban haltam volna meg. Előttem nem sokkal guggolt Amira, aki valamit rajzolgatott a porban. -Hé, mi az Istent tudsz csinálni te itt, ilyenkor?-súgtam oda neki erőteljesen, miközben jobb kezemmel integettem egyet felé, s elmosolyodtam. Odamentem, hogy kíváncsi szemeimmel a rajzát tanulmányozhassam, s hogy egy kicsit beszélgessek prefektustársammal.
-No, nem megyünk be? Vagy másért jöttél? -kérdeztem egy ravasz mosollyal, az elhagyatott, romos ház felé mutatva. Jó móka lenne... Egyedül eddig sosem mertem betenni a lábam oda. Ezt is csak az éjszaka hozhatta ki belőlem, mint ötletet.
Szál megtekintése
Woodarn Collenwen
INAKTÍV


Portré
offline
RPG hsz: 45
Összes hsz: 317
Írta: 2012. október 22. 16:25 | Link

Amira *-*

-Meglehetősen szép rajzok - jegyeztem meg a porba rajzolt krikszkrakszokról pozitív véleményem, még berángatásom előtt - Jájj, te csak ne vigyél ilyen erőszakosan sehová, mert még a végén megbánod! -mondtam még mindig halkan, de ekkor már késő volt. Eleve nem akartam vele lökdösődésbe elegyedni egy rozoga lépcsőn, hiszen nem akartam elesni az éjszaka közepén. Egyszer kint álltam a lány mellett, de a másik pillanatban már az elhagyatott házikó első helyiségének kellős közepén találtam magam. Furcsa volt... A ház körvonalai már kívül is ijesztően néztek rám, mintha csak arra vártak volna, hogy elevenen felfaljanak minket. Szegény ház, biztos éhes lehet. De ilyenek csak a mesékben vannak. Hiába nyugtatgattam magam, azért a terem körvonalai meglehetősen homályosak voltak a sötétben. Nehezen szokta meg a sötétet a szemem, a holdfény amúgy sem világított aznap éjjel túl erősen. Nagyszerű... Ráadásul az egészet tetézte még a hab a tortán, Amira gyerekes, már-már idétlen és szánalmas játéka, amire nem voltam vevő. Mégis, különféle megjegyzés nélkül tűrtem magam mellett, hiszen ha lelépne és itt hagyna, jól néznék ki. Simogató kezei elől azonban elfordítottam a fejem, majd egy fintorral arrébb léptem.
-Ejnye... Nos, igen. Rég találkoztunk, ez így igaz. Azt hiszem megvagyok, átlagos az élet. A vizsgáim sikerültek, a szünet jól telt, voltam kinn egy csomót. Hannával pedig minden rendben, még együtt vagyunk, szerencsére -mondtam egy mosoly kíséretében, elfeledkezve a szörnyű környezetről - No, de te is meséljél ám valamit, hiszen én sem tudok rólad semmit, már egy csomó, de csomó ideje! És ugyebár ez nem jó, mert tájékozottnak kell lennünk a nap minden egyes órájában. Ugye?
Kicsit sem voltam álmos, csak valahogy nem tudtam mit mondani. Belegondoltam és arra jutottam, hogy nem ez az ideális környezet egy ilyen beszélgetéshez. Viszont válaszoltam, nagyjából mindent tud, ami fontos. Többet meg nem is kell, majd egy lazább helyen szót ejtek az egyéb szaftos és izgalmas történéseimről is.
-Csinálok egy kis fényt, hogy beljebb tudjunk menni -szóltam, majd pálcámat magam elé helyezve kimondtam a bűbájt- Lumos! -és lőn fényesség. Ugyan még mindig sötét volt, de legalább némi biztonságérzetet adott a pálcám végéből kiáradó fényforrás. Ennek segítségével már neki lehetett állni felfedezni a házat. Szóltam neki, hogy jöjjön utánam, én pedig az előszobából nyíló helyiségekbe kezdtem bekukkantani. Volt pár érdekes bútor széthajigálva, azok is érdekeltek. Nézelődtem és nézelődtem, cseppet sem unatkoztam.
Szál megtekintése
Woodarn Collenwen
INAKTÍV


Portré
offline
RPG hsz: 45
Összes hsz: 317
Írta: 2012. október 27. 18:37 | Link

Amira xD és a gonosz  Cry

Sötét, sötét... Hiába világítottam, a fenéért sem láttam át a helyiségeket...
-Miféle zűrös időszak, Amirám? -kérdeztem vissza egy szemöldökvonás kíséretében, de a kissé összeráncolt homlokom már más felé nézett, el a terem kopott falaihoz. Ijesztő. Az meg pláne, hogy én ilyesmire is képes vagyok, hogy az éjszaka kellős közepén itt lófráljak. Néha az ember egy kicsikét meglepődik önmagától, na de nem baj... Nem lesz jó szokásom a kísértetház járás, eleve hülyeség, hogy még áll. Nincs pénze a falunak, hogy lebontsa vagy felújítsa? Hol élünk? Nem értem... Pedig hasznos lehet. Így viszont balesetveszélyes. Őrület. Csak abban bíztam, hogy tudok magamra vigyázni és nem történhet baj. Azonban pattantam egyet, úgy összerezzentem... Hatalmas ordítás, mintha valami holt dög kelt volna életre, tényleg! A legsötétebb órák talmudi üvöltésében volt részem, s nem sokkal később ezt a hatást tetézte Amira kétségbeesett visítása, mivel felbukkant egy csúnya macsek, ami a hajába kapaszkodva himbálózott jobbra-balra. Kiabálni kezdtem, majd odafutottam a lányhoz. Akkor már azonban sikeresen lekerült a fejéről, s jól elkotródott. Vagyis... Hát, prefektustársam ismét hozta a formáját az eltüntetés terén.
-Hát, ez durva volt. Ezt filmen végignézve halálra röhögtem volna magam. De mi? Ez a macska szerintem átkozott volt, már nem azért... Ez nem mindennapi, még a varázsvilágban sem. Lehet, hogy van még itt valaki? Nem kéne menni? -kezdtem el gondolkodni, egy picikét kétségbeesetten. Amira karját megragadva elkezdtem felfelé ráncigálni a lépcsőn.
-Anyáddal szórakozzál, hallod? -kiabáltam. Lehetségesnek tartottam, hogy valaki a bolondját járatja velünk. Akkor inkább kiabálok, még ha nem is vagyok biztos az egészben, minthogy továbbra is a hülyét játszom. Azonban az is elképzelhető volt, hogy ez mind pusztán a véletlen műve...
Szál megtekintése
Kísértetház - Woodarn Collenwen hozzászólásai (3 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa