Rose még mindig dühös volt Nyestére. Pedig megfogatta, hogy csak egy napig lesz rá mérges. Mikor elérkezett a nap, egyedül ment le a faluba. Őt ez egyáltalán nem zavarta. Sőt, örült is egy picit, mert így oda mehetett, ahova ő akart és nem kellet "egyesekre" várni. Rögtön beszaladt a Seprűket, és egyéb dolgokat árusító Hullócsillag Seprű- és Kviddics Szaküzletbe. Ez volt az álma. Egy bolt tele kviddicsel. Már régóta el akart ide jönni. Sokáig nézegette a bolt saját seprűmárkáját, a Hullócsillagot, majd mikor vett egy labdakészletet, hogy majd nyáron ne mugli focilabdákkal keljen játszani, és kilépett a Fő utczára, és megpillantotta Nyestét a cukorbolt előtt. Mivel ők aranyvérűek voltak, galleonból nem szenvedtek hiányt, így Rose erszényében is jó pár aranyérme, knút, és sarló lapult. Emiatt Rose megengedhetett magának egy kis kényeztetést. A kedvence a cukorpenna volt, így abból rögtön vett egy nagy adagot. Aztán vett még pár csokibékát, kifizette, és indult tovább. Kilépve újra észrevette a lányt, és tüntetően hátat fordított neki. Leült egy padra, majd falatozni kezdett, egy régebbről megmaradt bogoly berti féle mindenízű drazséból.Csöndben figyelte a lányt, figyelve arra, hogy ne vegye őt észre, majd miután egy furcsa ízű drazsétól elment a kedve az evéstől, bement az ajándékboltba, hátha talál valami szépet a szüleinek.

Rose megijed. Nyeste ült le hozzá, és valamilyen édességet nyújt neki. Ő tüntetően levegőnek nézi, majd eszébe jut, hogy tényleg jó volna valamilyen ajándékot venni a szüleinek. Elindul a bolt felé, mikor odaér, ráérősen megáll, és szemlélgeti a kirakatot.Mikor megtetszik neki valami, belép és megveszi. Belekukkant a erszényébe: abban még bőven volt pénz. Elgondolkodik, hogy talán beül teázni a Pillangó-varázs Étterem és Teaházba, de az nem a fő utzcán van. Leül egy másik padra, elővesz pennát, pergamen, és egy üveg fekete tintát, amiket mindenhová magával visz ha unatkozik, hisz akkor hasznosan töltheti idejét, és megírhatja a szorgalmit. Elgondolkozik, hogy talán  vesz magának színváltós tintát, de ezt a mondatot még befejezi. Feláll, de végül visszaül. fejét alig láthatóan Nyeste felé fordítja, és nézi, mit csinál a lány.

Rose még beül a teázóba, azon gondolkodva, hogy vajon mikor fog kibékülni Nyestével. Egy hang a fejében azt mondja: "Hisz te vagy ellene! Te nem fogadtad el az édességet tőle! Ő szeretne barátkozni, de te nem!" Egy másik hang azt mondta:"Ne foglalkozz azzal a dadogó lánnyal! Lehetnek sokkal jobb barátaid is! Ha összebarátkoznál nagyobbakkal, akkor te lennél a menő! Nyeste szította a vitát, ő is kérjen bocsánatot! " Rose gyorsan elkergette fejéből a gondolatokat, majd miután megitta teáját, vett még egy pici sav-a-jujj cukorkát, aztán töklevet, meg színváltós tintát, de végülő is elindul vissza a kastélyba.Odaérve szól egy navinés lánynak, hogy rakja ezt a cetli ennek meg ennek az éjjeliszekrényére: a cetlire színváltós tintával ráfirkantott "Bocsánat!" és egy virág volt rajzolva.Aztán ő is lebagyogott a hálókörletébe, és lefeküdt, remélve, hogy Nyeste holnap reggel észreveszi a levelét.