28. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Aki még szeretné zárni évnyitós játékát, november 17-én éjjelig van rá lehetősége! (utána a téma pihenni tér a jövő tanévig)
Bagolykő Mágustanoda FórumLevitaLevita körlet

Oldalak: « 1 [2] 3 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Lóránt Bence
Diák Eridon (H), Red Squadron csapattag, Legilimentor, Negyedikes diák


Birdie
offline
RPG hsz: 247
Összes hsz: 1039
Írta: 2019. október 24. 20:38 | Link

Team Electronics Cheesy /w Lena & Márk

Azért van érzékük az iróniához a Levitásoknak. Léna kiabálása majdnem annyira fülsértő - vélhetően ő nem tudja, hogy az -, mint az előbbi levél. A papírra leírom neki, hogy nem tudom, aztán máris kint vagyunk, mind a hárman. Léna hozza a hajtincset, hát ha Tündér Ilonáé lenne, lehet én hoznám, de így, hogy az általam nagyra becsült férfi professzoré, nem bánom, hogy nála van. Így van ez jól. Összeszedek pár papírt írni és a zsebembe hajtogatva elteszem, amennyit csak el tudok hozni. Felérünk a következő szintre valahogy, Márknak segítek felmenni a lépcsőn, újabb szobák tűnnek fel. Léna máris eltűnik az egyik ajtóban de visszajön. Gyorsan odamegyek - Bocsi Márk! - és írni kezdek: "Gyere előbb be velünk és mondd el neki, mit látunk, légyszi". Remélem így tesz, én mindenesetre benyitok. Nehezen nyílik, de aztán meglátom, hogy mi van bent. Húha... rengeteg növény. Ha jönnek és megtörténik az eligazítás, elviszem Márkot egy nem gyanús növényhez keresgélni. Én pedig elkezdem felemelni a cserepeket, hátha alájuk került valami, habár ezek a tárgyak elég nagyok, szóval ha itt van valami, észre fogjuk venni. Keresem a maradék tárgyat a levelek között is.

//Ugyan Bence jó helyen kezdi el a keresgélést, a cserepek lakói nem könnyítik meg dolgát. Néhány inda idegesen csap a fiú karja felé, egy pedig sikeresen rá is csavarodik a csuklójára. Okozhat néhány kellemetlen pillanatot és pálca híján nem megy olyan könnyen a kezed kiszabadítása.
Az egymás után megemelt cserepek közül végül a piros alatt lelheted meg az elrejtett pénzérmét. Gratulálunk! Megtaláltátok a második tárgyat a listáról!//
Utoljára módosította:Levita, 2019. október 24. 21:25 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A szegedi őzike, ő-zik e?
Lena Felagund
Diák Levita (H), Levitás blogger, Elsős diák


Várffy besúgója
offline
RPG hsz: 45
Összes hsz: 186
Írta: 2019. október 24. 21:30 | Link

Márk és Bence//Bence és Márk



Mivel az én fülem nem sértette semmi bántó hang, hála Imhotepnek, így már meg is indultam volna a hely felfedezésére, ha Bence irománya nem tart vissza. Milyen nagy szerencséje van ezekkel a Trollos dolgozatokkal! Most mire írna? Bár ott a lista, a talált tárgyakról, de így azért jobb, mert több lehetősége lesz, ha elrontja.
- Ja, persze, ne haragudj! - fordulok Márk felé. Nehéz megszoknom, hogy nem lát, elvégre eddig nem okozott ez gondot neki. Leteszem a hajszálat óvatosan, nehogy meggörbüljön, megfogom Márk karját, hogy elvezessem a másik szoba ajtajáig. Nem tudom, hogy ők miért akarnak ott keresgélni, de nem bántam, legalább gyorsabban haladunk.
- Örülök, hogy megosztozunk a szobákon, így talán hamarabb szabadulunk. Kezdek éhes lenni. - Ezzel elindulok, magam mellett vezetve a fiút.
- Gyere nyugodtan, van egy küszöb...most. - Feltehetően probléma nélkül belépünk. Felmérem a terepet, aztán mesélek Márknak.
- Sima szoba, egy, kettő, három, négy, öt, hat, hét, nyolc, kilenc, tíz...óriási szobanövény, indás-nem indás vegyesen. Cserépben vannak. Gondolom lehet a cserepek mellett, benne a cserépben, vagy alatta bármi. -
- Nem látszanak rovarevőknek. - Azért ebben bizonytalan vagyok. Közben Bence már keresgél, miután egy veszélytelen leveleshez vezeti Márkot.

//Márkot megállítják egy ártatlannak tűnő növény előtt, ami hagyja, hogy a fiú azt tegyen vele, amit szeretne. A levelei a földig nyúlnak és egészen puha tapintásúak, cserepe különböző mintákkal van díszítve, amit a fiú jelenleg nem láthat. Miközben Márk végigtapogatja az általa fontosnak vélt részeket, a mellette lévő cserépből mozgolódást hallhat, a következő pillanatban pedig Bencééhez hasonlóan egy inda csavarodik agresszívan a dereka köré és emeli fel pár centire a földtől. Fájdalmat egyelőre nem okoz, de ki tudja Márk melyik testrészét támadja meg legközelebb.//
Utoljára módosította:Levita, 2019. október 24. 22:03 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Angelica Black Wing
Diák Levita (H), Levitás blogger, Szertelen Szfinxek csapattag, Színjátszós, Edictum szerkesztő, Negyedikes diák


Rímfaragó, extekergő, Várffy ösztöndíjas
offline
RPG hsz: 168
Összes hsz: 976
Írta: 2019. október 26. 07:18 | Link

Mamusz Csapat

Szuper! Az arcán látom, hogy nem haragszik. Legalább nem vesztek el még egy barátot.
 Egyikőjükről a másikukra nézek, és így észreveszem Karola  válaszát. Benettére is figyelek, de egy kicsi árnyék elvonja a figyelmemet.
- Láttam egy picike árnyékot. - mondom, égy nyelek egyet. - Akármi volt az, szeretném, ha nem találkoznánk vele. Minél hamarabb kijövünk, annál jobb. - Ezzel belekapaszkodok a párkányba, rálépek a cukorra, és bemászok. Karolának szólok, hogy ott a cukor, és segítek neki átjönni. Utána pedig Benettet húzzuk be.
 Megfordulva egy csomó ágy fogad.
 - Hogyha valaki álmos, és nem félős, lefekhet egy ágyra a sok közül. - jegyzem meg nevetve. Közben meglátom a kis szekrényeket, és a lányt támogatva arra indulok.
 - Most néhány szekrény nézünk meg. Segíthetsz, ha gondolod. Itt vannak előttünk. - mondom. Megpróbálom kihúzni az egyik fiókot, de nem megy.
 - Zárva van! A kulcsok pedig - körbenézek hol lehet legjobban elrejten a sok fiók kulcsot, és lehajolok az ágy alá. Meg is pillantok egyet, és kiveszem. - az ágyak alatt vannak.
 Igyekszem kinyitni a fiókot, de nem megy. Karolával gyorsan elkezdem keresni a megfelelő kulcslyukat, és mikor megvan, felsóhajtok.
 - Ha nincs ebben semmi, menjünk. Nem szeretném mindet végigpróbálni. - mondom, és elfordítom a kulcsot, majd a fiókot is kihúzom.
 Ismét sikerül elvesztenem szem elől valakit, csak most Benettet, és nem a lányt. Remélem nem akadt össze az árnnyal. Körbenézek, hogy hol lehet.

//Azért inkább a matracok alatt legyenek azok a kulcsok, ne az ágyak alatt. Cheesy A szekrénykék a ti esetetekben üresen konganak, ha nem nyitjátok ki mindent se veszthettek sokat.
Ha bemászva jobban megfigyelitek az ágyakat, a pirosnál érdekes dolgot vehettek észre, ugyanis a rövidebbik oldalon lévő felső korlátja elég szokatlanul néz ki. A többitől eltérően nem csak egy piros farúd, kicsit áttetszőbb, recésebb. A vége hegyes és markolata is van. Na vajon mi lehet ez?//
Utoljára módosította:Levita, 2019. október 26. 19:01 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

El se mentem, visszajöttem
Zippzhar Márk Stefan
Diák Levita (H), Levitás blogger, Szertelen Szfinxek csapattag, DÖK tag, Negyedikes diák


Iskolaelső
offline
RPG hsz: 38
Összes hsz: 444
Írta: 2019. október 26. 17:05 | Link

ElectroniCSapat

Nem húzzuk az időt sokáig, bár odafent két irányba is hallok lépéseket, én meg csak állok, hogy akkor most mi is van. Az egyik irányból valami zenét is hallok, ez az iménti kiabálás után nem esik túl jól. Talán emiatt örülök is, amikor Lena újfent belém karol és a másik irányba kezd vezetni.
Növényekről magyaráz, én meg bólogatok, bár azért egy grimasz megjelenik a számon. Automatikusan az jut eszembe, hogy ez Vani néni ötlete, és hogy talán az előbbi felsorolásából van itt pár növény.
- Tíz? - kérdezek vissza, bár úgysem hallja. Na mindegy. Megállít egy növény előtt, én meg jobb híján, megtapintom. Bár átfut a fejemen, hogy védő kesztyű nélkül, látás nélkül ez elég merész dolog. Sóhajtok egyet, aztán megvonom a vállam. Ez egy játék, nem lehet életveszélyes, szóval keressünk.
Tapogatózom is nagyban, aztán mozgást hallok. Egy pillanatra fülelek, de biztos vagyok benne, hogy Bence az, mert ha jól gondolom ő is a szobában van. Tévedek. A következő pillanatban, már a derekam körül egy inda tekereg és a talaj is eltűnik a lábam alól.
- Woow - kiáltok fel, miközben sorra veszem fejben az általam ismert növényeket, amik ilyesmire képesek lehetnek. Sajnos nem sok jut eszembe, kissé pánikolok is, fogalmam sincs, mennyire emelt fel a földtől. A derekam körüli részre helyezem a kezem, próbálom kitapintani mi lehet ez.
- Igazán letehetnél... - mondom a növénynek, bár nem hiszem, hogy hallgat rám. - biztos találunk neked jobb ölelgetni valót... - Na igen. Ha nem tudod mi történik veled, legalább csinálj úgy, mintha vicces lenne. Mert hell no. Nem kérek Bencétől segítséget.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lóránt Bence
Diák Eridon (H), Red Squadron csapattag, Legilimentor, Negyedikes diák


Birdie
offline
RPG hsz: 247
Összes hsz: 1039
Írta: 2019. október 27. 19:34 | Link

Team Electronics Cheesy /w Lena & Márk

Hopp-hopp Findin'Bence újabb dolgot talál, hála a keresgélésnek. Hát, nem volt egyszerű, és az ötforintos olyan nagy, hogy állítva mellkasáig ér (mesélői információ). - Gyerekek, megvan még valami! Áú - oké, hogy eddig is csapkodták, meg nem szerették, hogy nyúlkál, de azért ez túlzás. Megfogja az inda végét és gyorsan megpróbál kiszabadulni belőle. Ami nem megy könnyen és nyomok is maradnak utána. Hát szép! Elindul elgurítgatva az ötöst (ő tudja, hogy mugli pénz, hiszen mondhatni képzett) kifelé, amikor meglátja Márkot. Felnevet, de a hangtalan kacaja  idiótán néz ki, de ez most egy cseppet sem zavarja. Odasiet Márkhoz és megpróbálja leszedni, de aztán ránéz Lénára és írni kezd inkább előtte.
"Nézd meg a másik szobát és kiálts, ha segítség kell, oksa? Üvölts, ha benne vagy! Addig leszedem Má" Több nem fért ki, így vállvonva odaadja a szöszkének. Ha benne van, úgyis hallják, ha nem, akkor meg segíthet leszedni Márkot. Megkeresi a végét az indának és megpróbálja körbe-vissza húzni a fiún, jó erősen.

//Ha esetleg kedved támadna megcsiklandozni a növény indáját, nagyjából ott ahol kibújik a földtől, lehet nagyobb sikerrel járnál. Wink//
Utoljára módosította:Levita, 2019. október 27. 23:46 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A szegedi őzike, ő-zik e?
Lena Felagund
Diák Levita (H), Levitás blogger, Elsős diák


Várffy besúgója
offline
RPG hsz: 45
Összes hsz: 186
Írta: 2019. október 27. 23:06 | Link

Bence és Márk//Márk és Bence


Kint időzöm félig a folyosón, mély levegőket véve, mikor megtalál Bence irománya. Elolvasom a cetlit és visszalesek a szobába. Elkerekedett szemekkel nézek vissza Bencére, majd bólintok és egy "Értem!"-mel adom tudtára, hogy felfogtam mindent. Az ugyan nem világos teljesen, hogy mikor kell kiabálnom, meg hogy fogja Bence hallani, de ezen most nem filózok. Márknak segítség kell, hacsak nem olyan hős, hogy egymaga elbír egy ekkora növénnyel. Örülök az újabb szerzeménynek, de ha így haladunk, akkora terhet kell cipelnünk a kijáratig, hogy átmehetünk sherpába.
- Majd itt hagyjuk valahol a hajszállal együtt - magyarázom a süket Bencének, hátha tud szájról olvasni. Szóval két tárgy megvan, viszont úgy néz ki, hogy elveszítjük Márkot, ha Bence nem boldogul az indával. A sötét gondokat hátrahagyva indulok az ellenszobába, a zongorákhoz, ahová már egyszer majdnem bementem. "Egy életem, egy halálom, ezt én megint megpróbálom." Danolászom magamban, mit sem tudva arról, hogy a zongorák éktelen zene-bonát csapnak körülöttem. Végigjárom a szoba minden útvonalát, hátul is, és akármit találok vagy akármit nem, azzal a kijárathoz megyek. Ordítok egyet, mert ez volt a kívánság, majd visszamegyek, megnézni, hogy segíthetnék Márkon, hacsak Bence nem oldotta meg eddig.
- Hoztam pár pókhálót, cukorból van. A pókokat nem kóstoltam. Meg ezt! - mutatom fel az érdekes dolgot, amit találtam.

//A labirintus közepén egy üveggolyót találsz, reményeiddel ellentétben ez sincs lekicsinyítve. Egy kis segítség azért járt hozzá, súlyra könnyítve van, így a lépcsőn is fel tudjátok majd gurítani a golyóbist (azt nem mondom hogy fél kézzel, de megvalósítható). Átmérője nagyjából megegyezik a pénzérme magasságával.//
Utoljára módosította:Levita, 2019. október 27. 23:46 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ivanich R. Benett
Diák Levita (H), Színjátszós, Elsős diák


| Beni | Friss hús |
offline
RPG hsz: 22
Összes hsz: 90
Írta: 2019. október 27. 23:54 | Link

Mamusz Csapat

A következő szobába történő bejutáson való töprengés közben megsajnálom Karolát. Egyre inkább hiányzik, hogy nem beszélhetek a csapattársaimhoz. Azt hiszem így, hogy nem tudok beszélni, a jövőben jobban fogom értékelni a hangszálaimat, és megpróbálom többször kinyitni a szám, amíg még lehet.
Odamegyek hozzá, és hogy kicsit bátorítsam, megveregetem a vállát. Angelica biztosan narrálni fogja neki, hogy én vagyok az, nem kell félnie.
A találaton fellelkesülve próbálom megsiettetni a keresés további szakaszát. Angelica ötlete megint csak zseniális, mert így a leginkább kiszolgáltatott minden oldalról támogatva lesz a bejutásban. Bólogatok és elismerően mosolygok rá, részemről mehet az akció. Sajnálom egyúttal, hogy Karola kérdésére nem tudok válaszolni, jót mosolygok a humorán mindenesetre. Engem a némaság is megijeszt, hát még a vakság vagy a siketség milyen durva lehetne, lehet hogy önmagában pánikrohamot kaptam volna, nem kell ide halloween.
Az árny elbizonytalanít. Hátrálok néhány lépést, de azt hiszem ez csak egy újabb felesleges paráztatás. Ha akarna valamit, nem tűnt volna el. Amíg nem indul el felénk semmi, addig nyugodt vagyok. Nyelek egyet, kicsit sápadtkás is vagyok, de ez csak arra késztet, hogy minél hamarabb az emeletre jussunk. Átsegítjük magunkat az ablakon és leleményesen felforgatunk mindent, ahol a zárt szekrénykéket nyitó kulcsokra lelhetünk. Szerintem hiba lenne kihagyni akár csak egyet is, ha éppen ott lapul a következő tárgy, úgyhogy amilyen gyorsan csak lehet, és amennyit a többiek hagynak nekem, kinyitogatom a fiókokat. Sajnos mindegyik üresnek bizonyul, pedig ahogy fogy a számuk, úgy leszek egyre izgatottabb, hogy talán majd a következőben bújik meg valami. A belső ágyakig verekszem magam keresztül a szobán, amikor felfigyelek a szokatlan felső korlátra. Valami szerszám, esetleg fegyver lehet? De hiszen ez... a szendvicskard! Felszökkenek örömömben, majd megpróbálom kiragadni a helyéről és büszkén felmutatni a többieknek, ha elbírom.



//A szendvicskard nem adja olyan könnyedén magát, a vége ugyanis beszorult a korlátok közé. Próbálkozásod a kiszabadítására végül két erőteljesebb rántás után sikerrel zárul, te viszont hátratántorodsz és a fenekeden találod magadat. Ne aggódj, nem ütöd meg magad annyira, a hátad az egyik ágy matracának vetődik, ami az esés miatt megremeg és a tetejéről egy elvarázsolt gumipókokkal teli doboz esik a fejedre. A pókok szanaszét szaladnak a szobában... még azt is hihetnétek, hogy igaziak. Rolleyes//
Utoljára módosította:Levita, 2019. október 29. 10:51 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Angelica Black Wing
Diák Levita (H), Levitás blogger, Szertelen Szfinxek csapattag, Színjátszós, Edictum szerkesztő, Negyedikes diák


Rímfaragó, extekergő, Várffy ösztöndíjas
offline
RPG hsz: 168
Összes hsz: 976
Írta: 2019. október 29. 12:53 | Link

Mamusz Csapat

Látom, ahogy Benett izgatottan elkezdi nyitogatni a fiókokat, én pedig közben csak nézek rá, mint szellem a ködre. Néhány fiókot én is kinyitok, de sokkal kisebb lelkesedéssel. Az az izé bárhol lehet.
 Amikor látom, hogy erőlködik, odamennék segíteni, de ekkor már hátra is esik. A dobozból előszaladó pókok nem valami aranyosak, úgyhogy örülök, hogy mehetünk.
- Karola, képzeld, megvan a második tárgyunk! És... tele vagyunk pókokkal. Úgyhogy siessünk! - fordulok a lányhoz csillogó szemekkel. Ez azt jelenti, hogy tovább állhatunk. Ezaz! Egy utolsó pillantást vetek az üres fiókra, majd a lány karját fogva az ajtóhoz sietek.
 Ahogyan bejöttünk, úgy ki is megyünk. Karolát megkérem, hogy segítsen vinni a cukrot a lépcsőn. Így egész gyorsan felérünk.
- Ismét két ajtó van itt. Jobbra, vagy balra? - Én szívesen mennék balra, hiszen először is arra mentünk, de a többiek döntése alapján indulok el.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

El se mentem, visszajöttem
Zippzhar Márk Stefan
Diák Levita (H), Levitás blogger, Szertelen Szfinxek csapattag, DÖK tag, Negyedikes diák


Iskolaelső
offline
RPG hsz: 38
Összes hsz: 444
Írta: 2019. október 29. 21:46 | Link

ElectroniCSapat

Fogalmam sincs mi történik, a növény mindenesetre nem tesz le. Hallok lépteket, mintha valaki hadakozna egy növénnyel. Mivel néma harcot vív Bencére gyanakszom. Ami talán a jobbik eset, de ugyanakkor a rosszabbik is.
- Szerintem hozhatnánk nekik egy pár babát lentről. Ahogy érzem szeretnek ölelkezni - meg is cirógatom a növénykét mert hát ölelget. Aztán nem tudom mi történik, de egyelőre nem lesz se szorosabb az ölelés se magasabbra nem kerülök, így egyelőre megnyugodtam.
- Bence? Te vagy az? - kérdezem, amikor mintha valami megint mozogna körülöttem, de nem  tudom miért úgysem válaszol. - Szerintem magányosak a növények. Az előbb épp azt mondtam, hogy hozhatnátok nekik Lenával lentről olyan babákat... - Meglóbálom a lábam. Ha mégsem Bence az, hanem valami ijesztő dolog, akkor talán jól fejbe rúgom. Vagy nem. De hát mindegy. Lehet itt hagynak inkább örökre.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bossányi Karola
Diák Levita (H), Elsős diák



offline
RPG hsz: 55
Összes hsz: 108
Írta: 2019. október 30. 19:50 | Link

Mamusz Csapat

- Látod, ezért jó a vakság, én semmit sem látok, tehát ha valami nagyon ijesztő szörny az, nem baj, lökjetek csak elé - jegyeztem meg, ismét csak fanyar humorral, ha már tényleg korlátozva voltam azon képességeimben, hogy lássak, s ezáltal feltérképezhessem a babaházat.
Hirtelen egy érintést éreztem a vállamon, meg is ijedtem egy pillanatra, míg nem némi tapogatózással rájöttem arra, hogy Benett kavarodott mellénk. Egy kicsit örültem is ennek, mert még mindig nagyobb biztonságban éreztem magam, ha hárman voltunk, hisz ha itt valaminek árnya van, akkor egy fiú mégis csak megvéd minket, remélhetően.
Gondolataimból Angelica határozottsága szakított félbe, aki csapatkapitányként vitt minket előre, nekem is segített, így hamarosan egy cukorkás részen át jutottunk el az ágyakig. Legalábbis az ő elmondása szerint ágyak voltak körülöttünk, amit próbáltam is kitapogatni, s azt hiszem lassacskán, de kezdtem arra rájönni, hogy hogyan is lehet a sötétben tapogatózással ha lassacskán is, de előrébb haladni.
- Én itt inkább nem fekszem le - fűztem hozzá, hisz nem szívesen ragadtam volna itt a babaházban.
Tapogatózásom közben magam is úgy éreztem, mintha egy-két bútor is lenne az ágyak közelében, talán fiókos szekrények lehettek, bár így látatlanban elég nehéz volt ezt megítélnem. Eközben végig hallottam Angie szavait, tapogatózással próbáltam is a segítségére lenni, nem sok sikerrel, én sajnos egyetlen kulcsot sem találtam.
- Az is lehet, hogy ez csak egy átverés, és talán nincs semmi a szekrényekben - igaz, ezt nem tudhattam, Angie és Benett meg ha akarta, nyugodtan végig próbálhatta az összeset. Addig is, próbáltam még én is segíteni, s tapogatózva keresgéltem az ágyak mentén, hátha találok még kulcsokat, pechemre azonban egyet sem leltem. Ezzel szemben viszont, valami furcsa markolatú dologra sikerült rámarkolnom, amit sajnos sehogyan sem tudtam beazonosítani.
- Srácok, ez mi lehet?- tettem fel a kérdést, legalábbis Benettnek, közben meg valahogy a jobb kezemmel próbáltam integetni, hátha azt Angie is kiszúrja, ha a hangomat nem hallja.
- De jó! - már kezdtem megörülni annak, hogy megtaláltuk a második tárgyat, a gumipók hallatán azonban még a hideg is kirázott, ugrottam is egyet hátra ijedtemben, s úgy éreztem, mintha valakinek nekiütköztem volna.
- Melyikőtökre léptem rá? - tettem fel a kérdést, majd hallottam, hogy a babaház egy újabb fordulójához érkeztünk.
- Hm, menjünk most balra - tettem meg a javaslatom, s remélhetően szerencsés útvonalat választottam. Ha a többiek a másik irányba akartak menni, akkor természetesen tapogatózva-botladozva követtem őket.
- Mit kell még megtalálnunk?   
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lóránt Bence
Diák Eridon (H), Red Squadron csapattag, Legilimentor, Negyedikes diák


Birdie
offline
RPG hsz: 247
Összes hsz: 1039
Írta: 2019. október 31. 08:16 | Link

Team Electronics Cheesy /w Lena & Márk

Egyelőre nem nagyon akaródzik sikerülni kiszabadítanom Márkot. A hajszál és az érme itt hagyását egy heves "nem" fejrázással mutatom Lénának. tuti el kell szállítanunk a végére, majd megküzdünk a problémával. Szóval továbbra is megpróbálom lefejteni Márkról az indákat, nagyon figyelve, hogy én ne járjak úgy, mint ő, de egyelőre nem igazán engedi el a fiút. Mivel kommunikálni nincs esély továbbra sem, tovább erőlködök, amíg megérkezik Léna. Egy mocskos nagy üveggolyót görgetve maga előtt. Ne fest az ördögöt a falra, mert megjelenik - ismeretlen mugli mondás. Ezt persze nem Lénára, hanem az üveggolyóra értettem. Tehát a félelmem beigazolódott, a pénzérmét csak-csak feltologatjuk a szinteken, de ezt? Hogyan tudtad idáig elgurítani? Nehéznek tűnik. Írom a következő üzenetem neki, majd elveszek tőle egy kis édességet, ha már megéheztem a nagy munkában. Nem tudom leszedni Márkot, habár nekem itt tetszik, addig sem uszítja ellene Masát. Vigyorogva adom oda az új üzit a kedvenc szőkémnek a teremben, majd ha minden jól megy, le tudjuk szedni az indákról a srácot.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A szegedi őzike, ő-zik e?
Ivanich R. Benett
Diák Levita (H), Színjátszós, Elsős diák


| Beni | Friss hús |
offline
RPG hsz: 22
Összes hsz: 90
Írta: 2019. október 31. 12:31 | Link

Mamusz Csapat

Először gyengébbet rántok, hogy ne vágódjak hanyatt a túl nagy lendülettől. Hiába próbálok meg óvatos lenni, néhány erőteljesebb mozdulatsor után mégis bekövetkezik az, amitől féltem. Magatehetetlenül koppanok a földön, összehúzva magamat, de szerencsére nem ütöm be a fejemet. Ajkaimmal egy indulatos "Aúú"-t formálok, szabadon lévő kezemmel pedig a hátamhoz kapok, de szerencsére nem tört el a gerincem, hiszen a matracnak estem. Egyébként se hinném, hogy a vezetőség maradandó sérüléseket kívánna okozni a résztvevőknek. Szép kis per lenne belőle...
A szendvicskardot a másik kezemben szorongatom, éle az eséskor mellettem suhan el és szintén a matracnak csattanva támasztódik meg. Biztosan nincs olyan éles, mint egy rendes kard, de az átméretezésből fakadóan nem tudom, mennyire okozhatott volna sérülést, ha engem talál el, úgyhogy akár meg is könnyebbülhettem volna. A mutatványom azonban igencsak hangosra sikeredett, és habár nem vagyok egy nehéz alkat, a lendülettől sikerül az egész ágyat megremegtetnem. Ki tudja honnan, de a fejemre zuhan egy pókokkal teli doboz. Először azt érzem, hogy mindenféle apró lábú, csiklandozó teremtmény lepi el porcikáimat, majd sértődötten szaladnak a szélrózsa minden irányába, amiért megzavartam pihenésüket. Összerándul a gyomrom és az ijedtségtől vergődni kezdek, még a kardot is elengedem a kezemből egy ideig. Eszeveszett gyorsasággal tapogatom magam végig, majd felpattanok és a ruhámat rázva próbálom megakadályozni, hogy pók maradjon rajtam. Remélem nem csípnek meg, és ha mégis, nem halálos a mérgük.
A többieknek biztos nem volt ennyire rémisztő, mert nem őket lepték el a pókok, de a reakciójukat se nagyon láthattam, mert magammal voltam elfoglalva. Abban egyetértek, hogy sietnünk kell, úgyhogy a bevált módon hagyjuk el a helyiséget és megyünk fel az emeletre. Maradjunk a balnál, van még elég szint, hogy egyszer jobbra is mehessünk. Előzékenyen benyitok a szobába, ami legalább ezúttal nyitva van. Megpróbálok Karola kérdésére választ adni, így Ange felé fordulva ujjaimmal felváltva hatost és kettest mutatva próbálok utalni az összes és a megtalált tárgyak számára, majd Karolára mutatok és széttárom a karjaimat, mintha Activity-t játszanék.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lena Felagund
Diák Levita (H), Levitás blogger, Elsős diák


Várffy besúgója
offline
RPG hsz: 45
Összes hsz: 186
Írta: 2019. október 31. 16:06 | Link

Márk és Bence//Bence és Márk



Mivel semmit sem hallok, nem észlelem a veszélyt sem, amit Márk rugdosódása idéz elő. Ő nem lát, így csak a levegőbe kalimpál, viszont az én fejem pont arra van, mivel a nyakamon tartom és arra felé megyek vele együtt. Jól fejbe rúg, még az orrom is vérezni kezd.
- Ááááuuuuu! A francba, mi volt ez? - Tapogatom szédülő kobakomat, a ruhám csupa vér, ahogy az orromból oda ömlik. Leülök a földre, és mivel nincs nálam zsepi, egy levelet tépek le az egyik növényről. Ám, ahogy Bence felém nyújtja a cetlit, rajta a szöveggel, én hálásan pillantok fel rá. Nem olvasok el semmit, mert azt hiszem, hogy az orrom miatt adja. Azt is jól összevérezem.
- Nem akar elállni, basszus! - Nagyon fáj a fejem, a vérveszteségtől meg is ijedtem. Érzem, hogy le kell feküdnöm, el ne ájuljak, meg talán akkor a vérzés is csillapodik, de nincs szerencsém. A növény, amelyiknek a levelét letéptem, bosszút akar állni. Egy óvatlan pillanatban körém teker egy óriási vastag indát, aztán úgy gondolja, hogy ez kevés a bosszúhoz, magasra emel, majd a földhöz csap. Kapkodok a pálcám után, hogy valamivel lebénítsam, de a legnagyobb rémület csak ekkor hasít belém. A pálcámat le kellett adnom. Ha nem történik valami baromi gyorsan, darabokra török, mint egy gyufaszál. Mielőtt elveszítem az eszméletem, újra a padlót látom közeledni.


//Mivel leginkább zsugorított palánták találhatóak a szobában, közel sem bírják olyan hosszan a gyűrődést, mint kifejlett rokonaik. A Lena-t megtámadó visongár palánta elereszti a lányt, de nagy dobás helyett csak leereszti, és éppen azelőtt ereszti el hogy cipőtalpa a padlóhoz érne. A bokor elkúszik egy sarokba, cserébe az addigi helyén megjelenik a közönséges pásztortáska; ismert többek között a hangszerré alakítás, és a vérzéscsillapító hatása miatt is.  
Ism.: Ha megcsikizitek a Márkot fogva tartó növény földhöz közeli részét, a levitás kiszabadul.

Upd.: A növény mintha csak megérezné hogy immár nem ő van az események középpontjában, sértődötten teszi le Márkot a földre, és lazul el dereka körül. Mielőtt teljesen elhúzódhatna indájának végével fülön pöcköli a vak fiút, amolyan rendreutasítás-szerűen. Ha tudna még lehet nyelvet is öltene rátok, hát mertek ti mással foglalkozni mint vele?//
Utoljára módosította:Levita, 2019. november 3. 17:54 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Levita
Diák Levita (H), Másodikos diák


Veritas, Scientia, Sapientia
offline
RPG hsz: 17
Összes hsz: 57
Írta: 2019. november 1. 15:25 | Link

Mamusz csapat - Angelica, Karola, Benett

Hát, már nem derülhet ki hogy Angelica megérti-e Benett rögtönzött jeleit. Amint eldöntik, hogy beveszik a baloldali szobácskát, a lány feje felett egy vastag  brokátfüggönny hull le. Az anyag akadálytalanul zuhan le pontosan ott, ahol addig Angelica állt, se kérdezni, se kiáltani nincs ideje. Egyetlen pillanat telik el, és immár csak ketten, Benett és Karola állnak dermedten az emeleten. Ha szólongatni is kezdenék a lányt, választ nem kapnának. De hogy fognak így kommunikálni? Egy vak és egy néma?
Mielőtt nagyon bepánikolhatnának, a plafonból egy nevető kislányfej bukkan elő, Hanna A Kishölgy. Izgatottan köszön a csapat megmaradt tagjainak, megnyugtatja őket hogy Amgelicának nem esik baja, nem szabad miatta aggódniuk, csak egy rejtvényt kell megoldania. Mamuszkák, új csapattagot kaptatok, Hannus veletek repked majd a pályán amíg Angelica meg nem fejti a feladványát, és ki nem érdemli a szabadulást.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Zippzhar Márk Stefan
Diák Levita (H), Levitás blogger, Szertelen Szfinxek csapattag, DÖK tag, Negyedikes diák


Iskolaelső
offline
RPG hsz: 38
Összes hsz: 444
Írta: 2019. november 1. 21:07 | Link

ElectroniCSapat.


Valamibe belerúgok, és a valaminek Lena hangja van. Franc. Bencét jobb lett volna eltalálni... Egyáltalán mikor jött Lena ide? Nem is hallottam. Valószínűleg a fogságom kötött le ennyire. Na de mit lehet tenni?
- Bocs... - mondom, bár úgysem hallja. De talán ha rámnézett, látta a félig megbánó üres tekintetem. Aztán csak azt hallom, hogy azt mondja nem áll el. Micsoda?
- Bence! Mi baja? Mi nem áll el? Orrba rúgtam? - kérdezem, bár választ úgysem fogok kapni, így csak következtetni tudok. Bár, ha orrba rúgtam akkor magasan lehetek. Ejj. Ez kellemetlen.
- Hajtsa előre a fejét, ne hátra - mondom Bencének, feltéve, hogy valahol itt van, mert Lena nem hall úgysem - A hátra az tévhit, nem segít. Előre kell hogy hajtsa a fejét... Akkor előbb eláll. - Legalábbis remélem, bár sosem lehet tudni.
- Amúgy, akkor a babás ötletem elvetettétek? - kérdezem még mindig a semmit, mert ugye nincs ki válaszoljon. Gondolom most Lena a fontosabb, elvégre ő vérzik. Unalmamban köröket rajzolgatok a fogvatartó indára, aztán valami történik, mozdul, és újra földet érzek a talpam alatt, majd a szorítás is enyhül.
- Kösz! - mondom, bár nem tudom kinek. Aztán valami fülön pöccint, így odakapok.
- Au... - meg is dörzsölöm, aztán kissé tétovázva, a kezeimet magam elé tartva, megindulok. - Öhm... Srácok? Merre vagytok? Bence, legalább tapsolj vagy valami... - Remélhetőleg jó irányba megyek. Fogalmam sincs, merre kéne menni. Lehet a többiek leléptek?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lóránt Bence
Diák Eridon (H), Red Squadron csapattag, Legilimentor, Negyedikes diák


Birdie
offline
RPG hsz: 247
Összes hsz: 1039
Írta: 2019. november 3. 10:47 | Link

Team Electronics Cheesy /w Lena & Márk

Felgyorsulnak az események, én pedig azt sem tudom, hogy mit csináljak. Mire Lénához érek, neki már dőlni kezd az orrából a vér, miközben nem figyelek Márkra, ő meg nekitántorodik a lánynak. Biztos hiányzott neki az orrvérzés mellé egy kis rugdosás is. Hát szabad így bánni egy ilyen csinos lánnyal? Ejnye! Megfogom Márk vállát és nekitámasztom a falnak, ha hagyja. Remélem érti, hogy mi van, én pedig segítek Lénának. Először is magához térítem és felültetem, Márk azt mondta, hogy jobb, ha előre dől, aztán pedig adok neki egy zsepit, amit mutatok, hogy dugjon be az orrába tamponálás szerűen. Van még nálam pár, és egyik sem műsoros. Sokakkal ellentétben én imádom használni a golymókokat, ha egy kicsit kellemetlen is, sokkal hasznosabb, mint amilyen gusztustalan móka vele a taknyot etetni az orrodból. Miután megvagyunk - megvárjuk, hogy Léna orrvérzése elálljon -, írok Léninek egy új üzenetet. Én felviszem a cuccokat, te segítsd fel Márkot a következő emeletre. Szóval ha egyedül fel tudom vinni, gurítani mindkettőt - persze külön-külön - akkor megteszem magam, ha nem, akkor segítséget kérek Lénától. Ha ki tudta gurítani idáig a golyót, biztosan fel tudjuk gurítani valahogy...
Utoljára módosította:Lóránt Bence, 2019. november 3. 11:03 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A szegedi őzike, ő-zik e?
Bossányi Karola
Diák Levita (H), Elsős diák



offline
RPG hsz: 55
Összes hsz: 108
Írta: 2019. november 3. 10:58 | Link

Mamusz Csapat

- Mi volt ez? - hallottam valami nagyobb puffanást, de sajnos nem tudtam beazonosítani, hogy mi történhetett. Kezdett kellemetlenné válni ez a vakság, főleg úgy, hogy az egyikük süket volt mint az ágyú, s nem hallotta a kérdéseimet, másikuk meg néma volt és hiába is akart volna kommunikálni, ha nem tudott. Ennél nagyobb nehezítést nem is kaphattunk volna azt hiszem, bár még ennek ellenére is egész jól haladtunk, hisz már két tárgyat is megtaláltunk, ami egész nagy szó volt, tekintve a helyzetünket.
- Jó, ne is mondjatok semmit, inkább tapogassatok meg, ha van valami - próbáltam ötletet adni, hogy mégis hogyan folytassuk a kommunikációt, s közben magam is előre nyújtózva próbáltam kettejüket megtalálni.
- Angie, vezetsz akkor? Hahó..hé, hová tűntél? Benett, te hol vagy?- egyik pillanatról a másikra úgy éreztem, mintha egyedül lennék, legalábbis Angelica biztosan eltűnt mellőlem, mert korábban még fogta a karomat, most meg már nem. Ez pedig elég riasztónak tűnt számomra.
- Benett, hová tűnt Angie?-kérdeztem aggodalommal, ekkor azonban hirtelen egy másik hangra figyeltem fel.
- Szi..szia - köszöntem némi bizonytalansággal, ugyanis fogalmam sem volt arról, hogy kihez tartozhat a hang. Aztán amikor bemutatkozott, s közölte, hogy Angienek nem lesz baja, akkor megnyugodtam.
- Húh, jól van, már azt hittem, hogy végleg eltűnt. Benett, akkor menjünk úgy, hogy megfogod a kezemet, mert így nem foglak tudni követni. Ha hallasz, akkor kopogtasd meg a vállamat vagy ilyesmi - nem volt jobb ötletem, most már ő volt a szem a csapatban, s neki kellett engem is vezetnie.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ivanich R. Benett
Diák Levita (H), Színjátszós, Elsős diák


| Beni | Friss hús |
offline
RPG hsz: 22
Összes hsz: 90
Írta: 2019. november 3. 22:31 | Link

Mamusz Csapat

Alapból végtelenül csalódott lennék, hogy az általam rögtönzött módszerről nem tudhatom meg, hogy sikerül-e megértetnem vele magam Angelicával. A babaház útvesztőjében viszont folyamatosan résen kell lennem, mert ahogy a pókokkal az előbb megtapasztaltam, a semmiből tűnnek fel ijesztőbbnél ijesztőbb elemek. Közvetlen szemtanúja vagyok annak, ahogy egy függöny ereszkedik a közelemben álló társamra, a következő pillanatban pedig eltűnik mindennel együtt, akár a kámfor. Idegesen pillantok szerteszét, de sem magam körül, sem a plafonon nem találom még csak a nyomát se annak, ami történt. Így most mi a fenét kezdjek? És hogyan adjam Karola tudtára, aki ráadásul nem lát semmit? Azt hiszem, szándékosan a legrosszabb párosítást hagyták magára. Kétségbeesetten toporgok egy helyben, jobb megoldás nem lévén tapsolok egyet, hogy a megbeszélés alapján jelezzem a bajt. Ami nem is kicsi. Megtapogatom Karolát, hogy tudja, én legalább itt vagyok, és ez a fajta furcsa kommunikáció legalább egy kicsikét megnyugtat. Őszintén remélem, hogy Angelicának nem esik semmi baja... Közben sokszor felpillantok, nehogy újból egy függöny találjon el. Ekkor hátrahőkölök, mert előtűnik Hanna is, akiről eddig csak mendemondákat hallottam az idősebb háztársaim szájából. Különös izgalommal és megtiszteltetéssel tölt el, hogy élőben is találkozhatok a házszellemünkkel. Köszönésképpen barátságosan integetek neki, miközben tájékoztat a fejleményekről. Sok sikert, Angelica! Biztosan meg tudod majd oldani a feladványt, hisz te is az okos kékek táborát gyarapítod.
Megértve Karola szavait, gyengéden és bátortalanul megfogom a kezét és vezetni kezdem a szobába, ahol valamiféle útvonalat próbálok találni a hangszerek között.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lena Felagund
Diák Levita (H), Levitás blogger, Elsős diák


Várffy besúgója
offline
RPG hsz: 45
Összes hsz: 186
Írta: 2019. november 3. 22:39 | Link

Márk és Bence//Bence és Márk


Hiába tesz le már óvatosan a növény, ettől függetlenül alaposan lelátta a bajomat, az orrvérzés csak hab volt a tortán. Eszméletlenül terülök el a földön és ha valaki fel akarja ébreszteni, az alélt Csipkerózsikát, nem lesz elég a csók. Attól úgysem térnék magamhoz. Bence biztosan ismeri a titkomat, ha sikerül neki. Nem akarom tudni, hogy hányadik pofonnál, de végül magamhoz térek. Felültet, pedig kicsit szédülök.
- Na! Muszáj ezt? Olyan durva vagy! - Előbb a pofonok, most meg ez.
- Az orromba gyűrjem be? - Elkerekedett szemekkel bámulok rá. Hogy néznék ki már egy bazi nagy papírzsepivel az orromban? Nem, inkább vérezzek el.
- Nem, soha. - Adom neki vissza a zsepijét, de a megpróbáltatások felőrölték az idegeimet. Sírva fakadok. Nekem szabad, én lány vagyok.
- Nem akarok tovább menni! Ki akarok menni innen azonnal! Elegem van! Még csak a második szint. Még három van. Értitek? Még a felénél sem tartunk, de máris van három, böhönye nagy vackunk, amit trógerolhatunk fel a lépcsőkön. - A többi sírásba fullad. Pedig még el akartam volna mondani, hogy az egésznek semmi értelme, legalábbis nem annyi, hogy bárki megsérüljön. Isteni szerencse, hogy Márk megúszta a kalandot, de ki tudja, hogy mi vár még ránk. Én szeretnék még pár születésnapot megérni, látni a tesóimat, a nagyapit, a szüleinket. Mi van, ha a zsugorító bájital idő előtt hatását veszti? Ki kalkulálta ki, hogy mennyi időt töltünk a babaházban, és ahhoz mennyi hatóanyag kell, testsúly kilogrammonként? Mi van, ha egyszer csak valamelyikünk megnő? A babaház a többiek fejére omlik. Szerencse, hogy Bence a golymókos gondolatait csak halkan gondolta, és még süket is vagyok, különben ott helyben a taccsot is kidobom. Tulajdonképpen nem sokon múlik. Lassan nyugszom meg, a szipogás még sokáig megmarad, a rossz hangulatommal együtt, de Bence menne már tovább.
- A golyót csak két kézzel lehet gurítani, a hajszálat vigye Márk, én Márkot viszem, meg az érmét, te meg a golyót. Üzenem, hogy nincs több kezünk, szóval egy teherhordó szamarat is küldjön be valaki! - Utóbbi mondatot belekiáltom a légtérbe, az illetékeseknek, aztán Márkba karolok, ha engedi, és vele vagy nélküle, másik kezemmel magamhoz szorítva az érmét indulok fel a harmadik szintre, miután Márk kezébe nyomom a hajszálat.
Utoljára módosította:Lena Felagund, 2019. november 3. 22:43 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Angelica Black Wing
Diák Levita (H), Levitás blogger, Szertelen Szfinxek csapattag, Színjátszós, Edictum szerkesztő, Negyedikes diák


Rímfaragó, extekergő, Várffy ösztöndíjas
offline
RPG hsz: 168
Összes hsz: 976
Írta: 2019. november 5. 17:35 | Link

Mamusz Csapat

Amikor léptem volna be a nyitott ajtón, nagy ijedtségemre egy nehéz valami hullott körém. Mikor pedig felhúzódott, már egy másik szobában voltam. Kiáltottam párat, hívva a többieket, de nem kaptam választ. Remélem boldogulnak nélkülem. Egy vak és egy néma enyhén szólva nem a legjobb párosítás. Gondoltam, és körbenéztem a szobában.
 A lábam alatt egy pergamenlap hevert, rajta egy találóskérdéssel. Amikor megoldottam, egy ajtóhoz értem, aminek a kulcsa a lap szerint egy kép mögött van. Megkerestem a képet, de az fel volt darabolva, nekem kellet összerakni, mint egy puzzle-t.
 Amikor végeztem, kiszedtem a kulcsot, és benyitottam az ajtó mögötti helyiségbe. Odabent egy gratuláló cetli volt, és egy kar, aminek a meghúzására újra lehullott a függönyszerű valami, és visszavitt az ajtóhoz.

 Látom, hogy Karoláék pont eltűnnek az egyik zongora mögött, ami valószínűleg zenél, ahogyan azt halloween estéjén a zongorák szokták.
 - Hé, várjatok meg! - kiáltok a többiek után, talán egy kicsit hangosabban a kelleténél. Elindulok arra, amerre sejtem a társaimat. Először azért benézek a zsákutcának tűnő helyre, utána pedig folytatom utamat az eredeti terv szerint. Néhány pillanat múlva rájuk is találok, a  Kishölgy társaságában. Megköszönöm, hogy segített, és távozása után Benetthez fordulok.
 - Sikerült megfejtenem a rejtvényt. Mit gondoltok? Váljunk megint ketté? Kell még egy bajusz, egy matrica, egy hullámcsat, meg  egy kupak. - hadarom el gyorsan. - Kezdek éhes lenni. Ti nem? - teszem még hozzá mellékesen, és bekanyarodok az egyik hangszer mögé, majd benézek alá, és eljátszom a Boci boci tarkát.

//Ange gond nélkül teljesíti a kis feladatot, Hanna pedig pár perces csacsogás után tova is libben.//
Utoljára módosította:Levita, 2019. november 8. 23:48 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

El se mentem, visszajöttem
Zippzhar Márk Stefan
Diák Levita (H), Levitás blogger, Szertelen Szfinxek csapattag, DÖK tag, Negyedikes diák


Iskolaelső
offline
RPG hsz: 38
Összes hsz: 444
Írta: 2019. november 5. 22:18 | Link

ElectroniCSapat

Fogalmam sincs mi történik. Kezeket érzek a vállaimon amik aztán a falhoz nyomnak. A méretekből ítélve talán Bence az, ez a szótlanságát is megmagyarázná...
- Oké... akkor... őőő... itt maradok? - kérdem kissé bizonytalanul, mert nem tudom mi történik. De biztos.
Lena kifakadására inkább csöndben maradok.  Ő úgysem hallaná, Bence meg nem fogja neki elmutogatni. Egyébként sem vagyok biztos nenne, hogy tudnék érdemi tanácsot adni. A lányok furák...
Végül aztán csak összekapja magát, és azt is elmondja, hogy tervezünk feljebb menni.
- Hajszál! Vettem. Nem probléma - Felmutatom a hüvelykujjamat is, aztán előre tartom a kezeimet, hogy odaadhassák a kincset. Aztán azt is érzem, hogy Lena belém karol. Nem vagyok biztos benne, hogy ez a legjobb de megyek vele. A lépcsőn egyszer mondjuk megbotlok, de nem vészes.
- Okés... és idefent mi van? - kérdezem, amikor felérve elfogynak a lépcsők. Remélhetőleg Lena el is fogja mesélni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lóránt Bence
Diák Eridon (H), Red Squadron csapattag, Legilimentor, Negyedikes diák


Birdie
offline
RPG hsz: 247
Összes hsz: 1039
Írta: 2019. november 6. 20:14 | Link

Team Electronics Cheesy /w Lena & Márk

Márkra nemigen tudok reagálni, amíg "kitámasztom" őt, sajnos. Az egyetlen kapocs éppen eszméletlen. Kicsit túltoltam Léna ébresztését ezek szerint, mert elég hevesen reagál a finom arcmasszázsomra, amit mások pofozkodásnak hívnak. "Bocs" formálom az ajkaimmal, és bűnbánó képet vágok, de felébred és ez a lényeg. Hevesen bólogatok arra, hogy dugja az orrába, úgy tudom, úgy elmúlik a vérzés, bár nem vagyok egy nagy gyógyító. Nem teszi meg, én pedig elteszem a zsebkendőmet. Aztán megjön a csajos reakció, már fel akarja adni az elején szinte, pedig jól haladunk. Oké, én nem ájultam el, meg ilyesmi, és egyelőre próbálok tőlem telhetően mindent megtenni. Szerencsére Léna túljut a hisztin, vagy nem is tudom én mi ez, tehetetlenül állok előtte, amíg abbahagyja. Aztán átveszi a csapat vezetését, szerintem helyesen, mert ő mindenkit tud értesíteni a dolgokról. Csak bólintok, hogy mit kell csinálnom és vigyorgok a szamár kérésére. Vicces lenne, ha lenne itt egy, aki mindent hozna utánunk. Megvárom, amíg felmennek, nem lenne jó, ha véletlenül elnavigálnám magam és mondjuk visszagurulna rájuk a "golyócska". Amint fent vannak, nagyon óvatosan megpróbálkozom a felvitellel, finoman gurítom felfelé, lépcsőfokonként megállok vele, hogy stabil maradjon. Hát nem mondom, hogy nem fáradok el, mire felérek és még van ezen kívül két szint! Elhelyezem a golyót, a jobb felkarommal letörlöm az izzadságom, majd felvidulok a halak láttán! Ez ám a nem semmi dolog! Megnézném a két szobát, de nincs ajtó sehol, vagyis én nem találok. Ezt leírom Lénának, széttárt karokkal, majd odaadom neki a papírt...
Utoljára módosította:Lóránt Bence, 2019. november 6. 20:28 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A szegedi őzike, ő-zik e?
Lena Felagund
Diák Levita (H), Levitás blogger, Elsős diák


Várffy besúgója
offline
RPG hsz: 45
Összes hsz: 186
Írta: 2019. november 6. 20:53 | Link

Bence és Márk//Márk és Bence


Kisebb botladozások árán, de feljutok Márkkal az emeletre. Bence még bajlódik kicsit a golyóval, de lassan ő is megérkezik. A halak látványa teljesen elvarázsol, úgyhogy még szegény vak háztársamat is elfelejtem tájékoztatni. Mikor ocsúdok, Bence már tartja a papírját az orrom elé.
- Nincs ajtó? - Csodálkozásom nem tart sokáig, leginkább megkönnyebbülök, hogy egy emelettel kevesebbet kell átnyalnunk.
- Nincs ajtó - mondom Márknak, mintha az előbb még nem hallotta volna. Magamnak is emésztgetnem kell az új infót, míg kitalálom, hogy mit tegyünk. A helyzet nem túl bonyolult, csak egy dolog zavaró benne. Biztosan be kell mennünk ide is valahogy, lehet, hogy csak el van rejtve. Ezt közlöm a többiekkel is.
- Lehet, hogy van ajtó, csak eldugták. - Kellemetlen a gondolat, hogy ha nem találjuk meg, akkor kimarad egy szint, az pedig nem tudni milyen jutalommal jár együtt. Egy dologgal azért megpróbálkozom. Tudván, hogy a házvezetőnk illúziómágus, talán így rejtette el az ajtókat. Bár nincs nálam pálca, azért a puszta varászigét mondom ki, hogy láthassam az esetleges manaszálakat, amik az illúziómágia jelei. Persze nem látok semmit. Két lehetőség van, vagy nem sikerült pálca nélkül, vagy nincs illúzió.
- Jó, hát nem tudom. Azért nézzünk körbe, csak vigyázzunk, hátha van csapda! Márk, próbálj te is tapogatni, és ha találsz valami furát, akkor...akkor..szólj! - Jó, hát úgysem hallom, de majd csak észreveszem, Bence ír vagy integet, mit tudom én. Miután nem találtunk semmi rejtekajtót, nincs más hátra, irány újra a lépcső. Gondolom az előbbi technika, ha egyszer már bevált, be fog másodszor is, így valószínűleg szerencsésen felérünk a következő szintre.
- Na, itt ki merre? Mi legyen a terv? - Azért Bence megtanulhatna jelelni, meg mondjuk én is.
Utoljára módosította:Lena Felagund, 2019. november 6. 20:55 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Zippzhar Márk Stefan
Diák Levita (H), Levitás blogger, Szertelen Szfinxek csapattag, DÖK tag, Negyedikes diák


Iskolaelső
offline
RPG hsz: 38
Összes hsz: 444
Írta: 2019. november 8. 23:26 | Link

ElectroniCSapat

//bocsesz. az elmúlt két napban összesen 6 órát voltam itthon ezt alvással töltöttem xD//

Lena hangja szerint nincs ajtó. Én meg csak megvonom a vállam, aztán ahogy kéri végigtapogatok én mindent. Nem jutok sokra. Valami üveg és nyirkos. De semmi több. Nem tudom mi történik, de a hangokból ítélve nem sok. S mivel ők sem találnak semmit, feljebb is mehetünk. Nyilván a korábbi módszert alkalmazva: én viszem a hajszálat, Lena vezetésével, ha pedig felérünk, várom a leírást. De nem jön.
- Itt vannak ajtók? - kérdezem, mert a kinmerre kérdésre, nem tudok válaszolni. Megpróbálok megfogni egy képzeletbeli kilincset és kinyitni egy nem létező ajtót, aztán kérdőn széttárom a karjaimat. Remélhetőleg Lena látja a mozdulatsort és rájön, mit akarok kérdezni. Ha nem, akkor Bencének kell valahogy ügyesebben elmutogatni. Ha pedig megkapom a válaszokat, kiagyalhatunk valamit, hogyan tovább.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Levita
Diák Levita (H), Másodikos diák


Veritas, Scientia, Sapientia
offline
RPG hsz: 17
Összes hsz: 57
Írta: 2019. november 10. 15:22 | Link

Mamusz csapat

A bagolyban megküldött feladatokat sikeresen teljesítettétek, így hiába telt le a 48 óra, maradhattok ahol vagytok. Hanna távozása után gyorsan megállapítjátok, hogy a hangszerek közt nem rejlik semmiféle furcsaság, a növényekkel teli szobában azonban egy óriási PET-palack-kupakra bukkantok. Egy bolond virág áttöri a plafont, mire egy tv hullik alá, kilapítva ezzel valamiféle sivítozó muskátlit. A tv hátoljára egy szívecskés matrica ragadt, ezt könnyen valamelyikőtök hátára ragaszthatjátok, válltól derékig ér majd az illetőnek.
A harmadik szinten nem találtok ajtót, a negyediken viszont már igen. A kandallós szobába mentek be először, a türkiz színű már nem működik hiszen abból a szobából a növény "megszerezte nektek" a matricát, a rózsaszínben viszont lobog a láng, így le is tudtok vele menni a könyvtárszobába. Rögtön meglátjátok a könyvespolcból kikandikáló hatalmas bajusz-szálat, ezt megragadva már szaladhattok is tovább. Visszafelé a kandalló párkányáról lekapjátok a garázsnyitót, ennek segítségével a negyedik emeletre visszaérve könnyedén bejuthattok a lámpákkal teli szobába. Érdemes lehet megvizsgálni a baba környékét.

Itt vagytok most: Negyedik szint - Nyugati szoba
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Levita
Diák Levita (H), Másodikos diák


Veritas, Scientia, Sapientia
offline
RPG hsz: 17
Összes hsz: 57
Írta: 2019. november 10. 15:22 | Link

Elektronika csapat

A bagolyban megküldött feladatokat sikeresen teljesítettétek, így hiába telt le a 48 óra, maradhattok ahol vagytok. Sőt, miután tanácstalanul megálltok a negyedik szint előterében, nagy robajt hallotok a keleti szoba felől. Kíváncsian léptek be, és találtok meg a türkiz színű kandalló előtt minden tárgyat ami a harmadikon volt elrejtve. Egy arany karikagyűrű hever a padlón, mellette egy apró, kiscicás kitűzővel. Ezek a tárgyak a korábbiakkal ellentétben le lettek kicsinyítve, így akár zsebre is vághatjátok őket. A kupacban még egy garázsnyitó hever gazdátlanul, erre lesz bizony szükségetek ahhoz, hogy a negyedik emeleten található nyugati szobába bejussatok az utolsó tárgyért, a napernyőért. Ha kitaláljátok hogyan is működik ez a mugli nyitószerkezet, rögtön szembetaláljátok magatokat egy szépséges lámpabúrával, ami... Mégsem annyira lámpabúra, de egy strandon biztosan jobb helye lenne. A kandallók már nem működnek, nem tudjátok használni őket, a lépcső amin feljöttetek egy fallal lezáródik. Nincs más hátra mint felfelé az ötödikre. Ha felértek, három ajtó vár rátok, szorgos kezek mindegyikre egy-egy jelet festettek.
Az összegyűjtött tárgyakat az előtérben egy kosárban kell hagynotok, ha minden belekerült az ajtók kitárulnak. Az ajtókon egy-egy áthúzott fül, szem és száj mutatja kinek hova kell belépnie. Ha beléptek és becsukódik mögöttetek az ajtó, visszanyeritek elvesztett képességeiteket, ezzel kompenzálják a játékmesterek hogy elválasztottak titeket egymástól. Nem tudtok majd kommunikálni hiszen nem egy légtérben tartózkodtok. A szoba körölüttetek tele lesz aggatva mindenféle borostyánokkal, pókhálókkal, gumicsontokon (sípoló gumicsontotkon) és méltatlankodva dünnyögő elvarázsolt sütőtökökön lépkedhettek egy kis asztalig, amin egy-egy púpos zsákot találtok. Kinyitjátok?

Itt vagytok most: Ötödik szint - Előtér (mielőtt belépnétek a saját ajtóitokon)
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lóránt Bence
Diák Eridon (H), Red Squadron csapattag, Legilimentor, Negyedikes diák


Birdie
offline
RPG hsz: 247
Összes hsz: 1039
Írta: 2019. november 10. 21:00 | Link

Team Electronics Cheesy /w Lena & Márk

Nos, nos. Hirtelen meglódultunk, mint a hegyről elengedett ördögszekér. Léna és Márk majdnem mindent összeszedett, én inkább a tárgyak emeletre vivésével - de szép szó - foglalkoztam. Természetesen a garázsnyitónál tudtam segíteni, hiszen imádom a mugli kütyüket. Legalábbis nekem nem okozott gondot, megnyomni egy gombot. Szóval végül ott álltunk, ahová igyekeztünk és többé-kevésbé még egyben is voltunk. Ráadásul mindennek megvan a helye, szóval le tudunk pakolni a legnagyobb örömömre.
~Na, itt vagyunk~ jegyzem meg magamban, mintha valami újdonságot mondanék. Azért Márknak ez nem sokat jelent, de ekkor észbe is kapok és bevezetem az emelet rejtelmébe.
Lénának mutatom, hogy igazítsa útba és írok neki egy kis levelet az utolsó lapra.
"Köszi mindent, Márknak elmondanád, hogy hova menjen? Jó voltál, remélem még összefutunk valahol" Átadom a papírost, majd tisztelgek neki és belépek a saját szobámba. - Azt a Merlin korpás szakálla - szakad ki belőlem és most már hallatszik is. Mint az alattam nyüszítő gumicsontok is. A kis asztalt egyből célba veszem és elnyomok néhány "bocs"-t, a tökökön lépkedve. Én nem sokat szórakozom, kinyitom a zsákot, kíváncsi vagyok, hogy mi történik!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A szegedi őzike, ő-zik e?
Lena Felagund
Diák Levita (H), Levitás blogger, Elsős diák


Várffy besúgója
offline
RPG hsz: 45
Összes hsz: 186
Írta: 2019. november 10. 21:22 | Link

Bence és Márk//Márk és Bence



Hála Imhotepnek, hogy némi segítséggel bár, de idáig eljutottunk. Épp ideje volt már szerintem mindhármunk számára A tárgyak lekicsinyített változatai is nagyon jól estek, különben megszakadunk, főleg Bence. Mindent elhelyezünk a kirakott kosárba, én fájó szívvel válok meg a hajszáltól, a többi tárgy hidegen hagy. Még egy utolsót tolmácsolok Márknak.
- Célba értünk. Innen egyénileg megyünk tovább. Ez a te ajtód. Ha ezen belépsz, visszakapod a látásod. - Irányba állítom, intek neki biztatóan, mintha máris látna. A fenébe, mindig elfelejtem. Bencének is intek, ha épp rám figyel és felmutatom a hüvelykemet.
- Hajrá! Ti is jók voltatok fiúk! Mi hárman így jó csapat voltunk. - Jó, hát akadtak nehézségek, de azért megcsináltuk. Torkomban dobogó szívvel nyomom le a kilincset és belépek. A szoba végében egy asztal árválkodik, de az odáig vezető út még akadályokkal teli. Sípoló gumicsontok, dünnyögő tökök, borostyán, pókok...minden, ami Halloweenhez jár. Az asztalon hatalmas zsák, legalábbis míg kicsi vagyok, nagynak tűnik. Érdekel, hogy vajon mi lehet benne, így óvatosan megközelítem és persze, hogy kibontom. Remélem, nem egy ...izé...csokitorta. Hogy mi abban a rossz? Hát az, hogy ha megnövök, a fél fogamra nem lesz elég. Hajrá!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Zippzhar Márk Stefan
Diák Levita (H), Levitás blogger, Szertelen Szfinxek csapattag, DÖK tag, Negyedikes diák


Iskolaelső
offline
RPG hsz: 38
Összes hsz: 444
Írta: 2019. november 11. 18:47 | Link

ElectroniCsapat

Felgyorsulnak az események. Hamar találunk még pár tárgyat, aztán azon kapom magam, hogy Lena hangját hallgatom, hogy innen egyedül megyünk tovább. Egy ajtóhoz vezetnek, ezt megköszönöm Bencének és Lenának is. Aztán a búcsút viszonozva, intek is mindenfelé, remélve így mindketten látnak még. Aztán két ajtó nyitást zárást is hallok.
- Na jó! Lássuk a medvét! - mondom nevetve, ahogy belépek a saját ajtómon. Ahogy belépek, rögtön éles sípszó üti meg a fülemet, s a szeme is be kell csuknom. A hirtelen visszanyert látás, rettentően kellemetlen. A szemem bántja a sok fény és színes tárgy. Hunyorogva a kezeim a homlokomhoz támasztva, egyfajta ellenzőként próbálok átvágni a termen. Az asztalt veszem célba, amin egy zsák hever. Mire odaérek a szemem kezdi megszokni az újra látást így a kezeimet leeresztve, csak kicsit hunyorogva, nyúlok a zsákért. Bár már látok, elsőre inkább megtapogatom és megrázom, hogy vajon mi lehet benne.

//Kedves Elektronika csapat,
még egy kis türelmet szeretnénk kérni, nem kell írnotok, sietünk a módosításokkal.
Megértéseteket köszönjük!
Levivezi//
Utoljára módosította:Levita, 2019. november 12. 19:25 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ivanich R. Benett
Diák Levita (H), Színjátszós, Elsős diák


| Beni | Friss hús |
offline
RPG hsz: 22
Összes hsz: 90
Írta: 2019. november 11. 19:04 | Link

Mamusz Csapat

A hangszerek közötti keresés eredménytelenül zárul, a többi szobában azonban kisebb-nagyobb kellemetlenségek árán, de előkerítünk két hátralévő tárgyat a listánkról. Kézfeltartással jelzem a többieknek, hogy szívesen ajánlkozom a matrica felragasztására, ha más nem szeretné elhappolni előlem, akkor a hátamra kényelmesen felfér. Igaz, a szívecske nem éppen fiúnak való minta, úgyhogy hagyom, hogy a lányoknak is legyen beleszólása. Ki vagyok én, hogy önkényesen döntsek egy csapatmunkában? Merthogy még a zongorák között visszatért hozzánk Angelica, aminek nagyon örültem. Karolával így alig kellett bajlódnom azzal, hogy megértessük magunkat, és minél tovább volt távol Angelica, annál inkább aggódni kezdtem érte. Sajnos azt nem tudom megkérdezni tőle, hogy mit élt át és merre volt, na de majd a kaland végén.
A harmadik szintre bonyolultan jutunk le, minden szükséges tárgyat meglelünk, ami az utolsó, rejtélyes szint előtti állomásunkhoz kell. A negyediken a garázsajtó így fel tud tárulni előttünk. Igazán változatos szobákon megyünk keresztül... Még jó, hogy nem koszoltam össze magam eddig sehol.
Odabenn elég világos van. Eleve a fehér színek rendhagyóvá teszik a szobát, először kellemetlen is a szememnek egy kicsit, amíg meg nem szokja a fényviszonyokat. Végigpillantok a különböző formájú lámpákon. Nos, nem az Ikea-ban vagyok, hogy a szobámba kelljen bútort válogatni, úgyhogy sajnos ez nem az a nap, amikor órákig leállhatok nézelődni. A sarokban viszont... Azt hiszem ez a baba ismerős valahonnan... Mondjuk nem hiszem, hogy a varázstalanok világából merítenének. Vagy lehet, hogy a mágikus eredetű baba kísérti a muglikat? Elég magasnak tűnik, és biztos vagyok benne, hogy meg fog mozdulni, de a szendvicskard talán elijeszti. Óvatosan elindulok felé.


//Ahogy közelebb lépdelsz, a baba recsegő-ropogó karcos hangokat hallat. A neszek néha kísértetiesen emlékeztetnek arra, mint amikor valaki a körmét végighúzza a táblán, nem is csoda ha a hátadon kezd tőle futkosni a hideg. Talán az ad ilyen hangot ahogy a porcelán bababuksiban lassan feléd fordulnak a szemek, lassan, nagyon lassan, de kellően vérfagyasztó módon. Mikor rád fókuszált picit megdől előre, háta mögött mintha megpillantanál valami érdekeset. A baba kuncog, de nem mozdul tovább, nevetése nem sokban különbözik a közönséges ajtónyikorgástól.//
Utoljára módosította:Levita, 2019. november 12. 19:31 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: « 1 [2] 3 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumLevitaLevita körlet