28. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumLevitaLevita körlet

Oldalak: [1] 2 3 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Perge Vanessza
Házvezető Levita, Tanár, Illúziómágus



offline
RPG hsz: 20
Összes hsz: 89
Írta: 2019. október 7. 10:04 | Link

Szörny NRTL

Ugye meg-megfordul már a fejedben az, hogy a beígérttel ellentétben egy fia szem cukorka sincs a levitásoknál? Keresed már tekinteteddel a szellemet aki ide vezetett? Mert bizony, észrevétlenül felszívódott. A klubhelyiség megtelik diákokkal és tanáraikkal, mikor egyszer csak az addig is homályos fények pislákolni kezdenek, majd kialszanak. A hangos zene fülsértő zúgás közepette halkul el, majd egy pillanatig mindenki dermedten, mozdulatlanul mered a sötétségbe. Egy lámpafény villan, egyenesen a korábbi szellem lepedője alól, aki egy asztal tetején álldogál. Magára tereli ismét a figyelmet, izgatottan magyarázni kezd.
Bejelenti, hogy a vezetőség volt olyan GALÁD, és elrejtett minden - de tényleg minden - édességet/cukrot/csokit hiszen bizony megneszelték hogy itt vagytok és nem adják ingyen kincseiket. Egy (még) zárt ajtóra mutat, majd megadja a lehetőséget, hogy háromfős csapatokat alkossatok a körülöttetek lévőkkel. Titokzatos, ijesztő, de te mégis be akarsz menni...
Ekkor a villany felkapcsolódik, és mire kipislogod szemedből a hirtelen fény okozta fájdalom könnyeit, már a zene is újra szól. Mindenki visszatérhet ahhoz amit addig csinált, azonban immár egy új kihívás áll előtted, ez pedig az ajtó túl oldalán vár rád.

Belépsz? Be kéne.

Miután megtalálod két bátor társadat, közösen léptek be a kis szobába, melynek közepén egy impozáns babaház köti le figyelmeteket. Maja közeledik felétek, és miután megbeszélitek ki mit vállal, mindannyian kaptok egy kis nehezítést. Nem lát, nem hall, nem beszél. Úgy bizony, mindannyiótoktól elvesznek egy érzékszervet, amit az akadályok leküzdésére nem használhattok. Ezután egy-egy bájitalt kaptok, és miután megisszátok gyufaszál méretűvé zsugorodtok össze, és készen álltok rá, hogy elfoglaljátok kezdőpozíciótokat a babaház bejáratánál. Ott egy összetekercselt kis lista vár rátok, rajtuk 6 tárggyal amit elrejtettek odabent. Ha ezek mindegyikét megtaláljátok, eljuthattok a legfelső, ötödik emeletre, és szembenézhettek a rátok váró aprócska meglepetéssel. Ha ez megtörténik, jutalmatok nem marad el, és természetesen a bájital ellenszerét is megkapjátok majd. Kalandra fel!

babahaz


SZINTEK

//Mindig a saját csapattársaitokhoz szálazzatok. A korábbi posztjaitokat figyeljétek, előfordulhat hogy oda fogok belemódosítani valamit, amire szükségetek lehet.
Ha egy csapattól 48 óráig nem érkezik hsz (mindegy melyik tagtól, saját magadra nem írhatsz egyébként nem számít a sorrend) akkor az adott csapat kiesik, visszakerül a ház bejáratához és kezdhetik előről.
A keresett tárgyakat nem ér megtalálni, én fogok nyomokat hagyni nektek, helyzetük előre meghatározott.
A varázspálcát kötelező leadni a zsugorító bájital előtt, bent pedig tilos varázsolni. Csak az eszetekre hagyatkozhattok!
A csapatok nem egyszerre vannak bent a babaházban, nem akadhattok összeegymással./
Utoljára módosította:Levita, 2019. október 14. 18:23
Hozzászólásai ebben a témában
Lena Felagund
Diák Levita (H), Levitás blogger, Elsős diák


Várffy besúgója
offline
RPG hsz: 45
Összes hsz: 186
Írta: 2019. október 14. 10:54 | Link

Márk és Bence//Bence és Márk

meg Maja

Kalandvágyam nem ismer határokat, ezért egyenesen természetes volt, hogy nekem ott kell lennem minden megmérettetésen, meg amúgy a küldetésem is inspirált. Szimatom nem hagy cserben, és itt kiszagoltam valamit, ami talán az életemet változtatja meg, legalább egy kicsit. Hogy, hogy nem, Bencével és Márkkal sorsolt össze a szerencse. Jó csapatnak ígérkezünk, pláne, mert benne vagyok. Viccet félre téve azért a majré befészkelte magát a gyomromba, miközben Maja magyarázta a szabályokat.
- Van bent wc? - teszem fel a legfontosabb kérdést, mert ki tudja, mennyi ideig nem találjuk meg az ördög három aranyhajszálát vagy mit. Nem is nagyon figyeltem, mert teljesen leragadtam annál, hogy egyik érzékszervemet elveszítem ideiglenesen, sőt még aprócska is leszek, mint egy gyufaszál. Utóbbi érthető, különben hogy tudnék mászkálni egy babaházban.
- Lesznek nézők is? - nyelek egyet. na, az már tényleg megalázó lenne, ha a ház többi diákja nézne minket, mint apró hangyákat a bolyban. Nagypapi itt lehetne most egy ellenbájitallal, hogy kiszállhassak bármikor, ha akarok. Talán még nem késő most baglyot küldeni neki. Pergamen! Nincs nálam pergamen. Ekkor nyomja Maja kezembe a keresendő dolgok listáját. Fel is kiáltok örömömben.
- Van pergamen! - Gyorsan a hátoldalára firkantok egy üzenetet, de nem hagynak időt, hogy elküldjem. Orrom alá dugják a szörnyű löttyöt, meg kell innom. Utána már a legkisebb bagoly is griffmadárrá változik, egérnek néz és jót lakmározik belőlem. Mélyet sóhajtok, és választok egy fogyatékosságot.
- Süket szeretnék lenni, legalábbis átmenetileg, persze, ha nektek nem probléma. - Ezzel megiszom a bájitalt, így talán már azt sem hallom, hogy mit válaszolnak a bajtársak. Próbálok szájról olvasni, ennyi menni fog. Miután a protokoll megtörtént, elindulok a hosszú úton, a babaház bejáratáig, majd belépek.
- Merre menjünk tovább? - artikulálok Bence felé fordulva, elfelejtem, hogy nem ő a süket, hanem én. Hamar rájövök azonban, mivel a saját hangomat sem hallom. Sűrű csend borul rám. A zajok, amik mindig körülvettek, megszűntek. Némaság és tompa agy. Ijesztő az érzés.
Utoljára módosította:Lena Felagund, 2019. október 14. 11:44 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lóránt Bence
Diák Eridon (H), Red Squadron csapattag, Legilimentor, Negyedikes diák


Birdie
offline
RPG hsz: 247
Összes hsz: 1039
Írta: 2019. október 14. 13:15 | Link

Team Electronics Cheesy /w Lena & Márk

Amikor először jártam itt nagyon el voltam képedve, főleg a Masa-féle körbevezetés után. Tök jó hely ez is, sajnálhatja, aki nem látta még. Ha meg már van valami móka, még szép, hogy ide jövök. Mivel valami csapat is kellett, épp kapóra jött Márk baglya. Nem mondom, hogy nem csodálkoztam el rajta, de hát mindegy, talán ismerkedésnek is jobb lesz. Találkoztunk párszor a nyáron, de mélyebb beszélgetésekbe nem mentünk bele. A másik pedig a Felagund lány lesz, Lena, őt sem ismerem igazán. De ha örökölt némi tudást a nagyapjától, máris előrébb vagyunk. Miután a szellemes bevezető megtörténik, gyorsan összehaverkodom Márkkal és Lena is csatlakozik hozzánk. Egy egy szia, helló elhangzik, majd máris bent vagyunk.
- Talán nem tartanak itt örökre, Léna. Ugye? - kérdezem azért megerősítést várva Majától. mert akkor nekem is kéne WC, nem vagyok egy vízköpő eső esetén, de hát na. A szükségletek előjöhetnek bizonyos izgalmas helyzetekben. Itt meg azokat ígérték. A nézők téma annyira nem hat meg, és biztos vagyok benne, hogy lesznek. Lehet, akik odakint maradtak rajtunk fognak röhögni... Oda se neki, ha mi nyerünk.
- Ó, szóval ezek kellenek - üveggolyó, meg Várffy prof hajszála... érdekes, azonban a választásnál már nem tetszik a rendszer. Lena gyorsan kihúzza a süketséget, én vak nem szeretnék lenni, szóval.
- Nekem nem, ha lehetek néma. Maja majd mutasd már a végén ezt a bűbájt, szívesen megtanulnám - ehehe, néha jó lenne pár embert elhallgattatni kis időre, ugye? Átadom a pálcámat és várom, hogy megnémuljak, de előbb még kapunk valamilyen bájitalt is. Király... azt hittem móka lesz, kérem! kezdek félni... Aztán megiszom én is és ha mindenki kész, velük tartok a babaházig.
Végül belépünk és csak két ajtó, meg egy ablakszerű fogad minket.
- Mivel bárhol lehetnek a cuccok, menjünk balra - mondanám, de egy hang nem jön a torkomon. Végül inkább csak mutogatok Léna kérdésére és fogdosni kezdem a torkom. Nagyon rossz érzés némának lenni...



// Bence kérésére Maja csak vigyorogva megrázza a fejét, majd Lenához fordul:
- Van vécé, bár a helyetekben nem használnám - mondja titokzatosan.
Megvárja, amíg a játékosok a  varázspálcájukat megőrzésre átadják Beliánnak, ezt követően sorra elvégzi rajtuk a bűbájokat, és átnyújtja a zsugorító bájitalt tartalmazó fiolákat.

Innentől tehát a játék végéig Lena a hallását, Bence a hangját, Márk pedig a látását vesztette el. Varázsolni értelemszerűen nem tudtok odabent, mivel a pálcátokat Belián barátunk féltve őrzi nektek a babaházon kívül. Hagyatkozzatok az eszetekre és a megérzéseitekre! Jó játékot! //
Utoljára módosította:Levita, 2019. október 14. 19:09 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A szegedi őzike, ő-zik e?
Angelica Black Wing
Diák Levita (H), Levitás blogger, Szertelen Szfinxek csapattag, Színjátszós, Edictum szerkesztő, Negyedikes diák


Rímfaragó, extekergő, Várffy ösztöndíjas
offline
RPG hsz: 170
Összes hsz: 978
Írta: 2019. október 14. 18:58 | Link

Mamusz Csapat

Belépésem után megcsodáltam mindent, amit lehetett. Hogyha nem hangzik túl beképzeltnek, azt mondanám, a Levita kitett magáért, méghozzá megint. Na jó, ez tényleg beképzelt lett.
 Összefutottam Karolával, beszélgettünk egy kicsit a cicáinkról, utána pedig úgy gondoltuk, enni kéne valamit. Közben odajött hozzánk Benett is, így folytattuk utunkat a cukrok helyére, de ekkor feltűnt a szellemünk, aki közölte, mi történt. Ezen felháborodva mind a hárman elindulunk a mutatott irányba.

Leadtuk pálcáinkat, most következik a megbeszélés része.
 - Én nagyon szeretném látni, mi történik körülöttünk, úgyhogy lennék süket. - mondom elgondolkozva, és remélem, a többiek benne vannak.
 Közben Maja átadja a listát a megkeresendő tárgyakról, amit gondosan átnézek, majd továbbadom, mielőtt az egyik csapattársam megvakulna.
 - Ez érdekes lesz... - mormolom magam elé, a lista hátuljára pillantva.
 - Hogyha nem lenne meg minden, ami kell, a tikk-takkon elosztozhatunk. - megiszom a bájitalt, és gyorsan elmondom még a gondolatom végét.
 - Ekkoraként úgyis elég lesz mindnyájunknak. - végigmutatok magunkon, és elindulok a ház felé.
 Néma csend van körülöttem, nagyon furcsa. Mégegyszer kipróbálom, hogy milyen így beszélni.
 - Remélem Béla cica nem fog felbukkanni. - Most ordítok vagy nem? Amennyiben a két társam a fülére szorítja kezét, igen.
 Lassan odaérünk az ajtóhoz, és belépünk.
 - Most merre? - Kérdezem kérdőn.
Utoljára módosította:Angelica Black Wing, 2019. október 15. 06:40 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

El se mentem, visszajöttem
Bossányi Karola
Diák Levita (H), Elsős diák



offline
RPG hsz: 65
Összes hsz: 121
Írta: 2019. október 15. 20:19 | Link

Mamusz Csapat

-...és akkor képzeld el, hogy a kis cukikám elbújt a papucsomban - nevetve meséltem egy sztorit Bolyhosról Angelicának és Benettnek, miközben a cukorkát kerestük, de amikor megjelent a szellem, ijedten torpantam meg. Végül is, még sem volt olyan ijesztő ez a szellem, mint amilyennek elsőre gondoltam, s rögtön fel is keltette a kíváncsiságomat.
- Ez egyre izgalmasabb lesz, mi is részt vehetnénk, lehetnénk a Mamusz csapat-nevettem fel, utalva a korábbi macskás történetre, amikor odaért hozzánk Maja. Köszöntem a felsőbb évesnek, majd mivel még mindig jó bulinak tartottam ezt a kis cukorka kereső játékot, úgy döntöttem, hogy bevállalom a vakságot.
- Én azért remélem, hogy megtaláljuk a csokikat is - Angelicáról Benettre pillantottam mosolyogva, aztán Majára néztem.
- Vállalom a vakságot, lássuk, vagyis halljuk hogy mi lesz - kuncogtam halkan, ezután egyik pillanatról a másikra kezdett homályosodni a látásom, míg végül teljesen elsötédetett előttem minden.
- Hű, srácok, remélem hogy most nem hagytok magamra, ez kicsit így ijesztő- jegyeztem meg, és máris tapogatózva próbáltam megtalálni a mellettem lévő társaimat. Ha a bájitalt a kezembe nyomták, csak akkor tudtam meginni, s rögtön éreztem is, mintha valami fura dolog történne a testemmel. Pechemre ekkor már semmit sem láttam, csak a körülöttem lévők zaja erősödött fel.
- Ne is emlegesd Béla cicát, már csak ő hiányzik innen, rögtön be is kapna minket. Benett, te vagy a fiú, te biztos tudod, hogy merre kell menni, igaz?-bíztam abban, hogy neki talán jobb a navigációs készsége, mint nekünk lányoknak, közben továbbra is tapogatóztam, próbáltam megfogni Angie vállát, hogy tudjam, merre is vagyunk.
- Mi van a listára írva?- kérdeztem őket, hátha valamelyikük már tudja, mi is a teendőnk.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ivanich R. Benett
Diák Levita (H), Színjátszós, Elsős diák


| Beni | Friss hús |
offline
RPG hsz: 24
Összes hsz: 92
Írta: 2019. október 15. 20:37 | Link

Mamusz Csapat

Nem vagyok hozzászokva az ilyen felfordulásokhoz. Izgatottan sodródom el a többiekkel a különös kaland színhelyére, ahol végül úgy alakul, hogy velem együtt Ange és egy házbéli barátosném, Karola alkotja azt a hármast, akik nekivághatnak a rejtelmes, de talán nem annyira ijesztő mókának. Tulajdonképpen el se hiszem, hogy ez velem történik. Benett, szedd össze magad! A csapat egyetlen férfitagjaként nincs egyszerű dolgod!
Pedig azt hiszem, hogy túl sok inger ért túl rövid idő alatt... Ahol újra felveszem a fonalat, az már a megbeszélés része. Ha nyerni akarunk, igazi csapatmunkára lesz szükségünk. Nem kicsit dobog a torkomban a szívem, amikor a három érzékszerv közül kell választanunk. A pálcát nem esik nehezemre leadni, mert nem sokra tudnám használni odabenn, annak is örülök, hogy megtanultam rendesen kézben tartani. Talán még a zárnyitó bűbáj az, ami gond nélkül megy... Na de olyanról lemondani, mint a látás?!
- Leszek néma, amúgy is halkan szoktam beszélni - vonom meg a vállam egy széles, de őszinte mosollyal. Majd mutogatok, vagy felírom valamire, amit gondolok. Hogy Karolát ki navigálja így, azon egyelőre nem tépelődöm, Angelica foghatná a kezét, mert ő legalább tud vele kommunikálni. Gyorsan memorizálom a listán szereplő tárgyakat, majd búcsút veszek a hangomtól és a normál méretemtől.
- Ez a kaland már önmagában ijesztő... - fintorgok a különösen abszurd babaházra nézve, miközben hatnak a bájitalok. - Hajr... - folytatnám a mondandóm, ha nem adná meg magát a hangszálam. Így olyan vagyok, mint egy hal az akváriumban. Eléjük ugorva tátogok, kíváncsi vagyok, mit szólnak majd hozzám, bár Karola valószínűleg ezt már nem láthatja. Számára így olyan lesz, mintha nem is léteznék... Szegény. Esetleg egyéb zajkeltéssel üzenhetnék majd neki valahogy.
A belépés után a kérdésre észszerűen a legkényelmesebb válasz adható. A nyitott ajtón kellene haladnunk... Mutatóujjamat a nyugatra található helyiségnek szegezem, majd megállok a bejáratánál. Lefagyva bambulok a látványon, főleg a vörös kád kelti fel az érdeklődésem. Karola kérdésére amúgy is lehetetlen válaszolnom.


//Ha azt hitted, hogy a szoba már nem lehet ijesztőbb, sajnálom de tévedtél. Rolleyes Az egyik baba ugyanis mintha egy pillanatra rád kacsintana... Vagy csak a képzeleted játszik veled?//
Utoljára módosította:Levita, 2019. október 16. 07:32 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Zippzhar Márk Stefan
Diák Levita (H), Levitás blogger, Szertelen Szfinxek csapattag, DÖK tag, Negyedikes diák


Iskolaelső
offline
RPG hsz: 38
Összes hsz: 449
Írta: 2019. október 15. 23:20 | Link

Halloween Here We Come  Cool - ElektroniCSapat

Őszintén szólva, amikor megtudtam, hogy mi folyik (na jó, akkor még nem folyt semmi, csak egy szellem mondott mindenfélét), rögtön tudtam, hogy nekem ebbe be kell szállni. Lena pont kapóra jött, kis újonc létére jófejnek tűnt... Aztán meg... hát khm... Bence. Nem akarok hazudni, az igazi okom az, hogy felmérjem, elég jó-e a húgomhoz. Nyilván nem. Mert senki sem lehet elég jó Marcsának, de ha már próbálkozik, akkor előbb engem győzzön meg. Szóval ja. Elhívtam, ő meg jött lelkesen, nekem meg rögtön kissé bűntudatom lett, na de a szent cél érdekében bármit.
Amúgy sokkal szimpibb lenne, ha mondjuk valaki másra startolt volna rá. Na mindegy.
A szemeim felcsillannak, ahogy Maja közli a szabályokat. Ez egy szabaduló-szoba! Eszméletlen jó lesz. Az pedig csak hab a tortán, hogy Lena és Bence a két érzékszervet kérik, amit még véletlenül sem szeretnék elveszíteni.
- Oké, leszek vak! - mondom vigyorogva, elvégre tök buli tapogatni, meg fülelni és az sem hátrány, hogy végig pofázhatom a túrát. Lena nem fogja hallani, Bence meg nem tud félbeszakítani. Tiszta nyerő szitu.
Arról nem is beszélve, hogyha valami ijesztő várna ránk egy szobában, azt nem fogom látni. Tutira én járok a legjobban.
- A listát azért még megnézhetem? - kérdezem gyorsan, mielőtt Maja vakká varázsolna és ha megadja az engedélyt akkor gyorsan memorizálom a keresendő tárgyakat. VZR hajszálán felhorkanok, na de segáz. Majd az autogramja mellé ragasztom, ha kijutunk.
Amint elvesztem a látó érzékemet és a várttal ellentétben nem sötét jelentkezik hanem... hanem semmi, egy pillanatra megijedek. De aztán emlékeztetem magam, hogy ez csak átmeneti. Felhörpintem a zsugorító lét is, az ízre elhúzom a szám.
- Miért nem tudnak ezeknek a bájitaloknak normális ízt csinálni? - teszem fel a költői kérdést, majd belekarolok a mellettem állókba. Mivel nem látok, kell, hogy vezessenek. Legalábbis az elején, amíg belejövök a vakságba.
- Mondanám, hogy balra... de fogalmam sincs ott mi van - válaszolok Lenának, aztán rájövök, hogy ő nem hall. - Te Bence, te mutogass már neki valami irányt - fordulok a másik oldalamon álló sráchoz, aztán hagyom, hogy húzzanak, amerre megyünk. Igazából tök mindegy. Úgysem látom. Hmm... lehet mégis süketnek kellett volna lenni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lena Felagund
Diák Levita (H), Levitás blogger, Elsős diák


Várffy besúgója
offline
RPG hsz: 45
Összes hsz: 186
Írta: 2019. október 16. 07:08 | Link

Bence és Márk//Márk és Bence


Háááát a babaház belülről eléggé morbid. Ahogy az ajtó becsukódik mögöttünk, bár nem hallom a dörrenést, azért kicsit sötétebb lesz, a légmozgást sem érezni, mint egy nyitott ajtónál. Hátra lesek, hogy mi történik és kommentálom a helyzetet, elsősorban Márknak, aki nem lát, bár ő meg hallotta biztosan.
- Becsukódott az ajtó. Hiába nem tanácsos használni a wc-ket, azért a muszáj nagy úr és a sarkokat mégsem lenne ildomos használni erre a célra, nem? - Nem várok különösebb választ, de ha jön, az sem baj. Átkarolom Márkot és ha hagyja, bevezetem a bal oldali helyiségbe. Meggyőződésem, hogy itt nincs semmi, de persze nem maradhat ki a kutatásból. Mivel Márk nem lát, Bence meg nem beszél, így felismerem éles ésszel, hogy nekem kell tolmácsolnom a vak fiúnak.
- Nyílik az ajtó, nincs kulcsra zárva. Vigyázz, küszöb! Sok-sok fabábú hever szanaszét a teremben. Bal oldalon végig wc kagylók sora, a másik sarokban egy piros fürdőkád. Maradj mellettem, vezetlek, nehogy eless! - Persze ha négykézlábra ereszkedik, kisebb az esélye a sérülésnek, és még kutatni is jobban tud, azért rá bízom, hogy mit szeretne, hogyan segítsek. Bencéhez fordulok.
- Hol szeretnéd kezdeni? Én megnézném a klotyókat! - Mivel mutogatni tud, ez szerintem egy értelmes kérdés. Így felosztjuk a területet, hacsak nincs valaki másnak jobb ötlete.
- Márk? Neked hogy lenne ideális? - kérdezem bajtársamat, aki a legnehezebb akadályt választotta magának. Vakon keresgélni kevéske sikerrel kecsegtet, de az is lehet, hogy még kamatoztatni is tudja valahol. Mutogatnia kell, hiszen nem hallok, de csak megoldja valahogy. Én bízom benne. Attól függően, hogy Márk mit válaszol, megyek egyedül keresni, vagy segítek neki. Előbbi esetben a rettegett wc-ket járom körbe, felemelem a fedelüket és belenézek. Csalánok biztosan nem lesznek bennük. Elmosolyodom az emlékek hatására, aztán folytatom a kutatást, végig az összesben, és mellettük a földön körbe. Meg kell találnom a Nagyúr három arany hajszálát! Ez a leghőbb vágyam és az életem árán is enyém kell, hogy legyen!

//Kiváló érzékkel törtetsz a hűn áhított ereklye felé. A wc-kkel ugyan rossz nyomon jársz, de a szoba... A szoba stimmel. Bár nem tudhatod, de a "kis" (jelenleg nagyjából olyan hosszú mint amilyen magas vagy te - a keresett tárgy ugyanis nincsen lekicsinyítve) babahajszál közelebb van mint hinnéd...//
Utoljára módosította:Levita, 2019. október 16. 07:27 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Angelica Black Wing
Diák Levita (H), Levitás blogger, Szertelen Szfinxek csapattag, Színjátszós, Edictum szerkesztő, Negyedikes diák


Rímfaragó, extekergő, Várffy ösztöndíjas
offline
RPG hsz: 170
Összes hsz: 978
Írta: 2019. október 16. 19:22 | Link

Mamusz Csapat

Segítek Karolának követni minket, és közben bólintok Benettnek, hogy mehetünk arra amerre mutat. Remélem semmi fontosat nem mondtak, mert akkor lemaradtam. Biztosan megoldanák. Gondolom magamban. Amint belépünk, rögtön visszahátrálok egy lépést.
- Szóval Karola, hogyha érdekel, most egy bábukkal és wc-kkel teli szobában vagyunk. - Próbálom elmondani, miről "marad le."
 Itt bizony sokáig tartana megtalálni bármit is. Bár, hogyha eredeti méretűek...
 - Benett, mit szólnál, hogyha ketté válnánk? Hogyha találsz valamit, tapsolj, hogy Karola meghallja, ő pedig majd jelez nekem. Mondjuk három taps a találat kettő a figyeljetek, egy pedig a baj. Mármint ijesztő baj. - Remélem nem bánják, hogy ennyit beszélek. Nem szeretnék főnökösködni, csak elragadott a hév.
- Persze csak akkor, ha benne vagytok. - teszem hozzá mosolyogva, és körülnézek. Szemem a kádon akad meg, és teszek pár lépést felé. Furcsán kitűnik a többi dolog közül, talán ezért kelti fel a figyelmemet.
 Azonban valami elvonja tekintetemet a kádról. Az egyik baba mintha ránkkacsintott volna. Biztosan csak képzelődök. Vagy nem?
 - Ti is... izé, te is láttad a babát? - kérdezem kicsit megilletődve, Benettre pislogva.
Utoljára módosította:Angelica Black Wing, 2019. október 16. 19:54 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

El se mentem, visszajöttem
Lóránt Bence
Diák Eridon (H), Red Squadron csapattag, Legilimentor, Negyedikes diák


Birdie
offline
RPG hsz: 247
Összes hsz: 1039
Írta: 2019. október 16. 20:59 | Link

Team Electronics Cheesy /w Lena & Márk

Márk vakként csatlakozik, szegény. Na, most meg tudnám viccelni pár dologgal, de mégsem teszem. Szerintem véletlenül én lettem kipécézve számára, de lehet, hogy csak paranoiás vagyok. A lényeg, hogy végre bent vagyunk, bár ez legalább annyira bánat, mint öröm. Léna kérdésére én a bábuk felé mutatok és hagyom is, hogy Márkkal felfedezzék a WC-ket. Nem tudom, hogy egy vak ember hogyan fog segíteni a keresésben, ha alapvetően nem régen lett vak. Biztos kiélesednek majd az érzékei valamennyire, de egyelőre nem jut eszembe olyan dolog, ahol a vakság előny lesz. Az is lehet, hogy szándékosan hátráltatás ez, hogy még a vak társat is támogatni kelljen. Megnézem a bábukat,  és ha lehet csoportosítom őket nem szerint. Remélem, nem különbözőek, és nincs ruhájuk és akkor megnézek egyet alaposan, hátha van valami olyan dolog, ami különbözik a többitől. Legyen az póz, vagy összecsukott ököl, amiből ki kell halászni valamit. A végére hagyom a kádat, ami alá nézek, meg bele is. Ha nincs semmi, akkor még a bábuk között elhaladok, hátha takarnak valamit. Ezek után, ha találok valamit, ha nem, ütközök Lénáékkal és megbeszélhetjük a hogyan továbbot.


//A babák tényleg teljesen egyformák, így meg is értem ha sok időt nem fecsérelsz rájuk. A ti esetetekben nem mutatnak semmiféle paranormális jelenséget sem, egyszerűen csak... Vannak és ijesztőek. Más a helyzet azonban a fürdőkádnál, hiszen amint melléérsz, a benne álló baba alatt bizony ott van a kicsit feltekert, kicsit nem arany, de hajszál. Szép munka volt, megtaláltátok az első elemet a listáról. Smiley//
Utoljára módosította:Levita, 2019. október 16. 21:10 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A szegedi őzike, ő-zik e?
Bossányi Karola
Diák Levita (H), Elsős diák



offline
RPG hsz: 65
Összes hsz: 121
Írta: 2019. október 16. 21:24 | Link

Mamusz csapat

Amikor jelentkeztem erre a kalandra, abban a pillanatban még nem gondoltam bele abba, hogy mibe is vágom bele a fejszémet. Úgy gondoltam, hogy egy jó kis szórakozás lesz majd keresgélni a cukorkákat és az édességet, de miután megtudtam, hogy nehezítve is lesz a feladat, majd egyik pillanatról a másikra elvették a látásomat, kissé megrémültem. Az érzést tetézte az elfogyasztott bájital, minek hatására sikerült gyufaszál méretűvé összemennem. S ha ez nem lett volna elég, egy olyan terepen kellett mozognunk, amit nem ismerhettünk korábban.
- Gyerekek, ez már most félelmetes - egy pillanat erejéig mindkettejük karját megérintettem, majd Angelica segítségére hagyatkoztam, s az ő kezét fogva indultam meg én is a babaházba, hogy vakon kövessem Benettet és őt.
- Bábuk és egy wc? Klassz, jó tudni, hogy ha dolgunk lenne, akkor itt is eltudnánk végezni - nevettem el magam, s próbáltam feloldódni ebben a nem túl kellemes helyzetben. Még szerencse, hogy nem voltam egyedül, és támaszkodhattam a két társamra.
- Szerinted félnünk kéne itt bármitől is? - nem tudtam rápillantani Angelicára, hisz nem láttam őt, de a kérdésem a megjegyzésének szólt. Mondjuk ki tudja, bármi rejtezhetett ebben a babaházban.
- Egyébként szerintem ez jó ötlet, így hamarabb is megtalálhatjuk azt, amit kell - bólintottam, bár úgy éreztem, hogy talán nekem veszik majd a legkevesebb hasznomat ebben a keresgélésben.
- Babát? Mi történik, elmondjátok? - nem tudom, hogy hallotta-e a kérdésemet Angelica, valószínűleg nem, de talán Benett igen. Viszont ő meg beszélni nem tudott, így kezdtem magam is ettől a helyzettől csöppet feszültté válni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lena Felagund
Diák Levita (H), Levitás blogger, Elsős diák


Várffy besúgója
offline
RPG hsz: 45
Összes hsz: 186
Írta: 2019. október 17. 13:36 | Link

Bence és Márk



Már átkutattam mindent, már ami a saját részemet illeti, de nem jártam sikerrel.
- Itt a klotyóknál nincs semmi - jelentem Márknak és Bencének, aki a kádnál kutat éppen. A bábuk már szépen, csoportosítva hevernek. Morbid elrendezés, ahogy a ruhátlan fatestűek "kicsi a rakást" játszanak. Szinte várja az ember, hogy megmozduljanak, ha már Halloween, akkor ez természetes valahol. Nem mondom, hogy nem használnám rögtön az egyik tiltott tárgyat rendeltetésszerűen. Szerencsére ez nem történik meg, helyette Bence mozdul el a térben, méghozzá felénk. Kezében egy csőszerű valamit hoz. Arcát fürkészem, hátha mond vagy mutogat valami fontosat.
- Mit találtál? - méregetem bizalmatlanul a talált tárgyat. Hasáb alakú, körülbelül akkora, mint én, hajlékony és nem túl vaskos. A lista alapján ez még valami is lehetne, ám bizonytalan vagyok, túl korai még a siker, de attól még jó lenne, ha így lenne!
- Szerintetek ez az? - fordulok kérdéssel a társak felé. Fáj a gondolat, hogy nem én találtam meg, főleg, mert ez volt a legfőbb motivációm. Most valahogy minden elveszett, mert minden jutalomnál és egyéb kacslábon forgó jakuzzinál is jobban vágytam egy hajszálra. Erre a nem akármilyen hajszálra. Közelebb hajolok a képződményhez, hogy jobban megvizsgáljam.
- Ez nem lehet az, ez szőke! - Persze Várffytól elvárható volt, hogy annyira előrelátó, hogy egy hajszál szerzési akciót csellel hiúsít meg egy álcázó trükkel. Szóval ez most vagy hamisítvány vagy álcázva van vagy...
- Vagy VZR IGH Nagyúr őszül. -
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ivanich R. Benett
Diák Levita (H), Színjátszós, Elsős diák


| Beni | Friss hús |
offline
RPG hsz: 24
Összes hsz: 92
Írta: 2019. október 17. 21:58 | Link

Mamusz Csapat

Azon szórakozom, hogy nagy levegőt véve próbálok meg kiabálni, és hiába erőlködöm, nem sikerül semmit sem kipréselni magamból. Mondhatni élvezem, hogy felszabadultan üvölthetem tele a világot anélkül, hogy egy pisszenést is ejtenék. Nem emlékszem, hogy átéltem-e már hasonlót, de vicces és különleges tapasztalás, kicsit mintha siket lennék és azért nem hallanám magamat.
Az abszurd szoba tanulmányozása közben Angelicának támad egy nagyszerű ötlete. Nagyokat bólogatok és mindkét kezemmel nyomok egy lájkot, hogy valahogy jelezni tudjam az új szabályok megértését és elfogadását. Persze csak remélem, hogy meg is tudom jegyezni, hány taps mit jelent.
Azért kicsit aggódom, hogy mi jó sülhet ki abból, ha szétválunk, hiszen ha elkap valami, akkor nem fogok tudni tapsolni se. Ő pedig nem hallhatja, ha közben Karola beszél hozzá...
Tapsolok kettőt. A baba... kacsintott. Azt hiszem. Amíg nem jönnek közelebb, nincs baj... A kád hívogató a helyiségben, szerintem ott kell lennie valaminek, de félek, hogy amint megfogjuk, az összes baba megmozdul és ránk támad, mint valami Indiana Jones filmben. Semmivel se tudnánk megvédeni magunkat tőlük... Bár nem hiszem, hogy halálos veszélyben lennénk, a varázsvilág számomra még pláne különösen ijesztő hely.
Indulatosan mutogatok a gyanús baba felé, majd meghátrálok az ellenkező irányba. Nem akarok a közelébe menni, de rajta tartom a szemem. A torkomban dobog a szívem, de újabb lépéseket teszek a kád felé. El akarok tűnni ebből a szobából minél előbb, meg kell tudnom, hogy van-e itt valami.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lóránt Bence
Diák Eridon (H), Red Squadron csapattag, Legilimentor, Negyedikes diák


Birdie
offline
RPG hsz: 247
Összes hsz: 1039
Írta: 2019. október 19. 13:49 | Link

Team Electronics Cheesy /w Lena & Márk

Wow, első tárgy megvan! Mondjuk ez az első szint, szóval gondolom a többi sokkal nehezebb lesz. Odaviszem a többieknek, és bár Márk felé is mutatom, gyorsan rájövök, hogy teljesen felesleges ez az interakció. Vigyorogva nyomom Léna kezébe, bár nem igazán értem, hogy miért ne ez lenne ez. Hiszen ott volt a kádban, remélem a többi is ilyesmi helyen lesz. Ha valaki hajat mos, néhány hajszál kiesik belőle, szóval ha ez következetesség, akkor a másodiknál úgyis bebizonyosodik ez a ténymegállapítás. Ingatom a fejem, amikor azt mondja, hogy ez nem lehet a professzoré. Furcsa lenne, ha teleraknák más hajszálakkal, szerintem kábé ekkora egy hajszál, ha mi hozzákicsinyedünk.
Mutatom, hogy menjünk a másik szobához, én meg is teszem, de az ajtaja zárva. Látom, hogy a kis ablak viszont nem, szóval rámutatok Márkra Lénának és bakot tartó embert imitálok. mivel én ezt az infót nem tudom átadni, megvárom, hogy mi sül ki belőle és átadom a helyet a lánynak, én nem biztos, hogy beférek. Felemelem a mutatóujjamat, hogy megpróbáljam a veszélyekre figyelmeztetni. Eljátszom(!), hogy bemászok, lelépek és megszúrja a lábam valami, meg a szemembe megy egy másik valami. Remélem Léna veszi a lapot.


//Bocsánat a kis késért, de Márk ma hajnalban szólt, hogy egy darabig nem tud írni, így mozgatni is fogjuk, ha engeditek^^//
Utoljára módosította:Lóránt Bence, 2019. október 21. 11:50 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A szegedi őzike, ő-zik e?
Angelica Black Wing
Diák Levita (H), Levitás blogger, Szertelen Szfinxek csapattag, Színjátszós, Edictum szerkesztő, Negyedikes diák


Rímfaragó, extekergő, Várffy ösztöndíjas
offline
RPG hsz: 170
Összes hsz: 978
Írta: 2019. október 19. 15:02 | Link

Mamusz Csapat

Mosolyogva megcsóválom a fejemet Benett próbálkozásait látva. Persze hogyha nem tudnám, hogy néma, azt hihetném, tényleg ordít, csak nem hallom. De most biztos, hogy nem jön ki hang a torkán, úgyhogy csak figyelek tovább.
 Örülök, hogy tetszik az ötletem. Karola felém fordult, és mondott valamit, amit természetesen nem hallottam. Remélem nem fontos.
 Amikor látom, hogy Benett a kádat veszi célba, kurtát bólintok. Kicsit csalódott vagyok, amiért ő megy oda, de azért biztatóan rámosolygok.
 - Akkor hát menjünk a wc-khez. Mit szólsz, Karola? Közben a babákat is szemügyre vehetjük. - nézek a lányra, bár ezt ő nem láthatja.
 El is indulok, közben jobbra balra nézelődök. Lehet, hogy nem nézek ki úgy, mint aki fél, de ez csak addig tart, amíg nem ugrik elénk az egyik bábu, vagy éppen a wc csészék nem kezdenek indákat növeszteni a lefolyójukból. Ezt most túlgondoltam, igaz? Nyelek egyet, és kémlelem a babákat.
 Közben odaérünk a csészék sorához, és egy kis sóhaj után lassan végigjárom mindet, közben a lányhoz beszélek.
- Akármit hallassz, szólj. Vagyis inkább bökj meg. - Kicsikét nevetek, de inkább idegesen. Kezdem megszokni a süketséget, de azért nem viselném el minden nap.
- Minden oké? - Kérdezem a sor vége felé a lánytól. A kérdés most a lány állapotára vonatkozik. Remélem, nem fél nagyon, így, hogy nem lát.



//Keresgélésetek sikerrel zárul: az utolsó vécécsésze takarásában megpillanthatjátok a falnak támasztott Tic-Tac cukorkát... már ha nem riadtok vissza, amikor az említett vécé hirtelen lehúzza magát, amikor a közelébe értek. Rolleyes Gratulálunk! Megtaláltátok az első tárgyat a listáról. Pirul//
Utoljára módosította:Levita, 2019. október 19. 16:09 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

El se mentem, visszajöttem
Ivanich R. Benett
Diák Levita (H), Színjátszós, Elsős diák


| Beni | Friss hús |
offline
RPG hsz: 24
Összes hsz: 92
Írta: 2019. október 20. 19:36 | Link

Mamusz Csapat

Ez csak egy ártalmatlan kádnak néz ki... Még jó, hogy én mindent hallok és látok hármunk közül, mert nagyon idegesítene az őrjítő csend vagy a sötétség a lányok helyében. Félénken közelebb araszolok a vérvörös kádhoz, amiben mintha nem lenne semmi szokványos. Még csak meg sincs töltve, ami jó hír, hiszen nem kell a zavaros vízben kitapogatnom a dugót, és leengedni, hogy aztán egy kinyúló kar megragadjon.
Közben a többiek a túlsó oldalon kutatnak. Kíváncsian fülelek, hogy hallok-e valami érdekeset. A fejemmel is hol ide, hol oda fordulok, nem akarok lemaradni a lényegről. Elhatározom, hogy ha életre kelne valami, végső megoldásként fejvesztve felrohanok az emeletre...
De szerencsére ez nem történik meg, vagyis nem kell megtörténjen. Összerezzenek a klotyóhangra... Angelica nyomhatta meg? Vagy Karola véletlenül? Ha igen, akkor a francért hozzák rám a frászt? Ha pedig nem ők, na akkor az elég para... Azt hiszem, ez a terem még csak a bemelegítés, az igazi borzalmak az emeleten várnak ránk. A kádtól odasétálva hozzájuk egyesülünk, és szerencsére ott a Tic-Tac cukor is. Hármat tapsolok, ahogy beszéltük korábban, bár eddigre gondolom Ange is kiszúrta már a megbúvó tárgyat.
Hogy minél hamarabb kijussunk, elindulok a túlsó szoba felé. Az előszobából hamar megállapítom, hogy az ajtón keresztül nem tudok belépni oda. Erőlködöm párszor, de mintha zárva lenne, így a mellette található átadóablak jöhet szóba. Ange felé fordulok, kezeim széttárom, tudtára adva, hogy nem tudom, mi legyen... Ha nagyon akarja, bemászhatok elsőre én, de azért jobb lenne, ha valaki segítene a felhúzódzkodásban. Karolát se lesz egyszerű beemelni, de talán bentről kinyitható az ajtó.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Zippzhar Márk Stefan
Diák Levita (H), Levitás blogger, Szertelen Szfinxek csapattag, DÖK tag, Negyedikes diák


Iskolaelső
offline
RPG hsz: 38
Összes hsz: 449
Írta: 2019. október 21. 10:52 | Link

ElectroniCSapat


Társaimba karolva könnyen indulunk meg, és rögtön be is vezetnek egy szobába. Lena ad egy kisebb leírást, de amikor wc-ket emleget, megállok. Semmi kedvem klótyokat taperolni. Más a tészta a babákkal, de azokat meg félő, hogy feldöntöm, így egyelőre csak ácsorgok a biztos pontban, ahol Lena elengedte a karomat és hallgatózom. Figyelem a környezetem és közben magamban végi futtatom a vakságról és az ehhez kapcsolódó dolgokról olvasottakat. Olvastam például, hogy a delfinekhez hasonlóan alkalmazhat a vakember is hangokat, hogy tájékozódjon. Csettintgetni kezdek a nyelvemmel és körbe fordulok, figyelem hogy változik a hang. Nem sok minden érzékelek, bár azt hiszem mögöttem fal van. Ezt tesztelem is, megpróbálom kinyújtani a kezem. Kicsit túl lelkesre sikerül a dolog, és jól belevágok a falba.
- Szzz - szisszenek fel, és balommal dörzsölni kezdem a beütött öklömet. Nem vészes a dolog. Ilyet akkor is csinálok, ha látok. Mindenesetre azt már tudom, hogy milyen hangja van annak, ha ilyen közel a fal.
Közben kiderül, hogy a wc-nél semmi nincs. Ezt Lena mondja, valamivel távolabbról. Aztán Bence lépteit hallom a másik irányból. Lena kommentárjából pedig levonom a következtetést, hogy egy hajszálat talált.
- Simán lehet szőke. A tanár úr haja barnás, a világos barna és a sötétszőke eléggé hasonló. Na meg a fény viszonyok is sokat számítanak. - Magyarázom, bár nem tudom kinek, mert Lena nyilván nem hallja, Bence meg nem fog tolmácsolni neki. De ez mondjuk későn esik le. Talán ha a lány felé fordulok és jól artikulálok, akkor megértik.
- Megfoghatom? - fordulok abba az irányba, ahol őket sejtem és előre nyújtom a kezem. Biztos vagyok benne, hogy a tanár úr, a hajára is nagyon odafigyel, így ápolt, kellemes tapintású hajra számítok. Ha megengedik jó, ha nem-nem. Nekem végül is mindegy.
Aztán ha ezen túl vagyunk, akkor megpróbálok ismét beléjük karolni és szépen menni, amerre szerintük kell.
Érzékelem, hogy Bence megpróbál kinyitni egy másik ajtót, de a zár nem nyílik.
- Kulcsot keresünk? - kérdezem, és már fordulok is, ha kell, akkor négykézláb mászom majd minden felé.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bossányi Karola
Diák Levita (H), Elsős diák



offline
RPG hsz: 65
Összes hsz: 121
Írta: 2019. október 21. 11:21 | Link

Mamusz csapat

Néhányszor már láttam vak embereket, akik egy fehér pálca segítségével közlekedtek, s úgy tűnt, hogy nekik ez nagyon is könnyedén ment. Talán emiatt gondoltam azt, hogy majd nekem sem fog problémát okozni, de alig tíz perc vakságot követően már az egészet máshogyan ítéltem meg. Szörnyű volt. Már csak azért is, mert így a többiek segítségére volt szükségem ahhoz, hogy előrébb haladjak. Kiszolgáltatottá váltam, s most kellett csak igazán megbíznom bennük. Benettet már ismertem annyira, hogy ő nem hagyna veszélyben, de Angelicáról még nem tudtam sokat. Ettől függetlenül most benne is meg kellett bíznom, így az ő segítségével haladtam beljebb a babaházban.
- Mehetünk, mondjuk én nem fogok belőle túl sokat látni - kuncogva bólintottam, hisz tudtam hogy Angienek már csak így jelezhetek, mert feltehetően tényleg nem hall semmit sem. Ha sikerült kitapogatnom a vállát, akkor barátian megveregettem, jelezve hogy értem mit mondott, és jelzek majd, ha bármi baj lenne. Nem mintha, előbb észrevenném. Volt egy olyan megérzésem, hogy ha a babaházban veszély leselkedik ránk, akkor nagy valószínűséggel én leszek az első áldozat, hisz vakon hová is menekülhetnék.
- Aha, minden oké - mondtam is, hátha ezt Benett hallja, és tapsoltam is kettőt, ezzel Angie felé jelezve, aki szegény semmit sem hallott.
- Hú , megvan az első találat! - megörültem, amikor meghallottam Benett három tapsjelzését. Próbáltam fülelni, és a többi érzékszervemre hagyatkozni, így hallottam is a fiú lépteit, feltehetően távolabb került tőlünk, de továbbra sem láttam semmit. Próbáltam tapogatózva megtalálni Angelicát, de egyelőre őt sem találtam, pedig biztosan ott kellett lennie a közelemben.
- Merre megyünk tovább? Srácok, valahogy jelezzetek, mert nem látlak titeket-kicsit rossz érzés volt az, hogy nem tudtam őket segíteni a cukorkavadászatban, s kezdtem úgy érezni, hogy csak kolonc vagyok a nyakukon.
Utoljára módosította:Bossányi Karola, 2019. október 21. 11:26 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Angelica Black Wing
Diák Levita (H), Levitás blogger, Szertelen Szfinxek csapattag, Színjátszós, Edictum szerkesztő, Negyedikes diák


Rímfaragó, extekergő, Várffy ösztöndíjas
offline
RPG hsz: 170
Összes hsz: 978
Írta: 2019. október 22. 20:19 | Link

Mamusz Csapat

 Útközben figyelem a lányt, nehgogy nekimenjen valaminek, de úgy látszott, erre nincsen szükség.
 Igenlő bólintására elmosolyodok, úgy nézek körül.
 Nem hallom a lehúzás hangot, úgyhogy kicsit késve veszem észre a cukorkát. Amikor viszont észreveszem, örömömben érte megyek egyedül hagyva Karolát. Nem direkt, teljesen véletlenül.
 - Egészen jól haladunk. Bár elég nagy ez a cukor.
 Megvakarom a fejemet, hogy hogyan vigyük tovább, végül pedig egy vállvonás után elkezdem görgetni magam előtt. Egy kicsit erőlködök ugyan, de amikor sikerül belejönnöm, már minden rendben.
 Elindulok, és követem Benettet, Karoláról pedig sikeresen megfeledkezünk. Legalábbis én elfelejtem, hogy szegény nem lát, és nem is hallom meg a kérését.
 Viszont amint lépnénk ki az ajtón, feltűnik a hiánya, és visszafutok hozzá.
 - Jaj, nagyon sajnálom Karola! - mondom bűnbánó hangon, és karonfogva őt visszamegyek.
 A fiú próbálkozását érdeklődve figyelem, és közben beszélek.
- Benett megpróbálja kinyitni az ajtót, de nem megy. Mi lenne, ha én bemásznék azon az ablakon, utánam jönne Karola, hogy ne lépjen bele semmibe, és végül Benettet segítjük be. Mit szóltok? - próbálom a lány elhagyását elfelejteni. Eléggé rosszul esik, de már mindegy. Nem szeretném, hogyha szomorú lenne miatta.
 Közben fogva a karját, odamegyek az ablakhoz, várva a kettejük válaszát.
Utoljára módosította:Angelica Black Wing, 2019. október 23. 08:19 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

El se mentem, visszajöttem
Lena Felagund
Diák Levita (H), Levitás blogger, Elsős diák


Várffy besúgója
offline
RPG hsz: 45
Összes hsz: 186
Írta: 2019. október 22. 21:08 | Link

Márk és Bence//Bence és Márk


Márk kérését nem hallom, de a kinyújtott kezek félre érthetetlenül adják tudtom az akaratát. Elé tartom a hajszálat, hogy megtapizza. Bennem is felmerül a tisztaságával kapcsolatos dilemma, amit ki is fejtek.
- Remélem frissen mosott, mivel itt még kezet sem tudunk mosni. - Aztán karon fogom Márkot, kicsit bénázva a hajszállal, hogy hova is tegyem, de aztán úgy döntök, hogy a folyosóig kiviszem, ott pedig a falnak támasztom. Persze az ajtó nem nyílik, ezt is tolmácsolom vak csapattársamnak, de közben megfeszített figyelemmel nézem Bence pantomimját. Ha jól értem, azt akarja mondani, hogy másszak előre Márkkal, ő pedig bakot tart. Ingatom a fejem. Nem tartom jó ötletnek.
- Van egy jobb ötletem, ha benne vagytok. Hozzunk ki pár babát ide, az ablak alá, és akkor, mint egy lépcsőn fel tudunk lépkedni rajtuk, ha egymásra fektetjük. - Én jónak tartom az ötletet, de ketten mégis csak könnyebb kihozni a babákat, ám Bencén áll, hogy segít-e. Kérdőn nézek rá, indulva vissza a másik szobába. Ha jön jó, hanem, akkor egyedül huzigálom ki a bábukat az ajtón.
- Bemászunk egy kis ablakon - magyarázom lihegve Márknak a történéseket.
- Persze lehet, hogy itt van valahol kulcs, de egyszerűbb bemászni az ablakon. Most egymásra fektetjük a babákat, azon te is kényelmesen besétálhatsz. -
Folytatom a munkát Bencével vagy nélküle, és lassan remek kis lépcső készül el a babáknak hála. Bencére mutatok.
- Tiéd a pálya Bence. Ha valóban veszélyes odabent, jobb, ha te mész előre, közülünk mégis csak te vagy a férfi. - Jó, hát Márk is az, de nem lát. Még sem tolhatjuk őt előre. Bencén a sor, hogy bemásszon.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lóránt Bence
Diák Eridon (H), Red Squadron csapattag, Legilimentor, Negyedikes diák


Birdie
offline
RPG hsz: 247
Összes hsz: 1039
Írta: 2019. október 23. 09:37 | Link

Team Electronics Cheesy /w Lena & Márk

Jót nevetek azon, ahogy a haj tisztaságán elmélkednek. Persze, így hang nélkül elég hülyén nézhetek ki, meg ahogy mondom a szavakat, amik nem hallatszanak. Kár, hogy nem tudnak szájról olvasni, milyen jó lenne már, mármint... Léna kár, hogy nem tud, Márk most azzal se menne sokra.
A babás megoldásra bólogatok, meg felemelem a jobb hüvelykujjam felfelé, jelezvén, hogy egyetértek. Így aztán elmegyek Lénával babákat emelgetni. valójában arra gondoltam, hogy Márk tartson bakot, hogy ne érezze úgy, hogy nincs haszna és mi bemászunk, de nem vagyok ellene a babás megoldásnak sem. Szóval segítek Lénának, hozni pár bábut és összeállítani őket úgy, hogy ne essenek szét. A végén, ha van olyan pont, ahol jobb lenne tartani, elmutogatom a szöszkének, hogy hol kéne megfogni és hogyan Márknak. Na, meg mondja már el neki és ha lehet állítsuk pozícióba Masa tesóját. Egyet közülük azért megpróbálok áterőszakolni a kis ablakon, hogy megelőzzük a nagyobb bajt, de azért én óvatos leszek később is. Ha mindez megvan, bemászok, ahogy tudok, de arra figyelek, hogy még leérkezés előtt körbenézzek, és lassan ereszkedek le, nehogy valami vicces dolog érjen közben. Bemászva konstatátolom, hogy miért nem lehet kinyitni az ajtót. Megpróbálom a torlaszoló bútorokat elhúzni, de mozdíthatatlanok... Márk kint marad, sajnos. Figyelem, mikor jön Léna és segítek neki lemászni. Aztán pedig kutakodni kezdek a bútorok alatt, meg a szekrényeket próbálgatom kinyitni.
Utoljára módosította:Lóránt Bence, 2019. október 23. 09:45 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A szegedi őzike, ő-zik e?
Zippzhar Márk Stefan
Diák Levita (H), Levitás blogger, Szertelen Szfinxek csapattag, DÖK tag, Negyedikes diák


Iskolaelső
offline
RPG hsz: 38
Összes hsz: 449
Írta: 2019. október 23. 10:12 | Link

ElectroniCSapat

- Ez az övé. Tök selymes, ápolt, tiszta. Mondjuk lehetne egy lányé is, de ahhoz szerintem túl rövid - Remélem az én hajam is ilyen tapintású amúgy, de mindegy. A lényeg, hogy ez meg van, kereshetjük, khm... hetik a többi cuccot.
Lena belém karol és a másik irányba indulunk meg. A kulcskeresésről lebeszélnek, helyette Lenának új ötlete támad, én rábólintok, nekem mindegy. Amíg pedig ők Bencével babát pakolnak, addig a falmentén fel-alá sétálva tesztelem tovább a delfín-módszerem. Az ablak előtt, más a hang, így könnyedén ki is tapogatom azt. Az is megfordul a fejemben, hogy talán fel is tudnám magam húzni-tolni babák nélkül is, de mindegy. Ők lepakolják a babákat, én addig félre állok, aztán Lena Bencét küldi előre.
- Hééé! - csattanok fel mérgesen, mert mi az, hogy Bence itt a férfi? Na majd megmutatom! Ha már úgy hallom Bence odaát huppant, akkor megindulok én is. Kissé lassan és bizonytalanul... Biztos, hogy babák nélkül jobban menne. De mindegy. Az egyik mintha meginogna alattam, de az ablakba kapaszkodva azért csak fent maradok. Kitapogatom, hogy mekkora a rés, és megpróbálok átbújni rajta, úgy hogy a lábaimon érjek majd talajt. Remélhetőleg nincs már semmi alattam, mert szó szerint ugrok le a vakvilágba. Ha pedig túlélem az esést, akkor nekem balra indulok meg, mert Bencét jobb felé hallom matatni és nem szeretném, ha Lena rám esne, amikor átmászik. Mondjuk a haladás nem sikerül jól, mert van előttem valami. Valami szögletes és fa? nem tudom. Csak azt, hogy jó, hogy nem ész nélkül indultam meg hanem, lassan, tapogatózva, mert biztos nem lett volna kellemes a találkozás máskülönben.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lena Felagund
Diák Levita (H), Levitás blogger, Elsős diák


Várffy besúgója
offline
RPG hsz: 45
Összes hsz: 186
Írta: 2019. október 23. 10:56 | Link

Bence és Márk//Márk és Bence


Figyelem Márkot, ahogy egyre jobban belelendül a fogyatékába, pedig neki van a legnehezebb dolga hármunk közül.
- Bármi is vár odaát, nem lenne jó, ha amiatt megsérülnél. Csak óvatosan! - Látom, hogy meginog alatta az építmény, ezért lefogom a babákat, ahogy tudom, teljes erőmmel. Ha most itt lenne a pálcám, máris kipróbálhatnék pár illúziómágusi trükköt. Sajnos most még csak azzal együtt boldogulok, de nem baj. Sok-sok gyakorlás és rendben leszek anélkül is. Bekiáltok Bencének.
- Megy Márk. Vigyázz odabent! - Nem várok választ, úgysem hallanám, Bence meg úgy sem tud beszélni. Vicces felosztás, de valahogy jól működik. Én szeretek csacsogni, és időnként úgy sem érdekel, hogy ki, mit válaszol rá. Nem vagyok erre büszke, de most hálát adok a sors ironikus érzékének. Márk után én is átlendülök. Kicsit túl vehemensen alakult a mozdulat, be is vágom a könyököm az ablakperembe. Most az egyszer szótlanul, nyekkenés nélkül tűröm, csak odakapok. Nincs nagy baj, elmúlik. Hiába, az érzékeim tompábbak a süketség miatt. Körülnézek a kis szobában, hagyom, hogy szemem hozzászokjon a fényviszonyokhoz. Bence már bőszen keres, odakiáltok neki.
- Bence! A matracok alatt keresd! Ha találsz valami kulcsfélét, add Márknak, ő majd belepróbálja a zárakba. Jó lesz így Márk? - Keresésben nem lehetne hatékony, de a zárakat ki tudja tapogatni, így talán gyorsabban haladunk majd és ő is hasznosnak érezheti magát. Én igyekszem úgy elrendezni a szekrénykéket, hogy Márknak egyenes, akadálymentes útvonala legyen közöttük.
- Gyere! - fogom meg a kezét. - Tapogasd végig! Itt az összes szekrényke egy sorban. Ha kicsit lehajolsz, megtalálod a zárakat. Oké? - Figyelek a jelzéseire, hogy ha bármit reagál, tudjak módosítani.
- Itt hagyhatlak? Megyek én is keresni. - Márknak az összes kulcsot ki kell próbálnia az összes szekrénykében, mi ketten pedig a kezébe adjuk majd a megtalált kulcsokat. Találtam is egyet. Indulhat a móka.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lóránt Bence
Diák Eridon (H), Red Squadron csapattag, Legilimentor, Negyedikes diák


Birdie
offline
RPG hsz: 247
Összes hsz: 1039
Írta: 2019. október 23. 20:25 | Link

Team Electronics Cheesy /w Lena & Márk

Végül, ha nem is a legakrobatikusabban, de Márk is bejön. Remélem kifelé is ilyen könnyű lesz, mint amilyennek tűnt neki. Ha nem, majd segítünk, a másik oldalon úgyis ott vannak a babáink. Hallottam, hogy szólt Léna, de a némaságomnak "hála" visszajelezni nem tudtam. Léna átveszi a csapat vezetést, végül is jogos, őt mindkettőnk hallja. Ebből a szempontból, mi ketten Márkkal nem vagyunk kompatibilisek, maximum elrángatni tudnám veszélyek elől, megbeszélni semmit sem. Pedig izgatna, hogy mit gondol rólunk Masával, de úgy látszik nem ez az idő és hely lesz az, ahol és amikor ezt megvitathatjuk, vagy egyáltalán megkérdezném. Az is fura, hogy szeretném tudni, de... mindegy. A fejéből is kiolvashatnám, ha nagyon akarnám, de az olyan izé, nem?
Megint jelzem Lénának, hogy oké, és felforgatom a matracokat, hogy a kulcsokra leljünk. Inkább nem benyúlkálok, hanem felemelem őket, nem szeretnék, ha valamibe belenyúlnék, vagy esetleg megrágcsálna viccből. Ha találok egyet Márk kezébe nyomom, remélem tudja a kulcsokat menedzselni, és mikor már nem lesz kulcs segítek neki, ha még kell.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A szegedi őzike, ő-zik e?
Zippzhar Márk Stefan
Diák Levita (H), Levitás blogger, Szertelen Szfinxek csapattag, DÖK tag, Negyedikes diák


Iskolaelső
offline
RPG hsz: 38
Összes hsz: 449
Írta: 2019. október 23. 22:27 | Link

ElectroniCSapat

A bejutás viszonylag jól megy. Na mondjuk nem vártam mást, azért a kviddics edzések meg az esténkénti kiszökés a segítségemre van. Bár igaz a sötétben azért látok valamennyire. De én egyre biztosabb vagyok magamban, hogy nem rossz ez a vaksiskodás. Lena mögöttem megérkezik, és közben azt is felfedezem, hogy az előttem levő szekrény bizony nem nyílik magától. Ezt valószínűleg Lena is érzékeli, mert rögtön hangos eszmefuttatásba kezd.
A kérdésére felmutatom a hüvelykujjam, mert tudom, hogy nem hallja úgyse, amit mondok. De azért muszáj megjegyeznem.
- Persze. Lyukakba betalálásban szuper vagyok - legalábbis gondolom. Sosem próbáltam vakon, de amikor látok egy kulcslyukkal sem volt még bajom. Aztán megragad és arrébb húz, így kitapogatok egy pár másik szerkényt is.
- Rendben. Nem lesz gond. Nem kell félteni. Pár kék-zöld fold még nem a világ - ezt arra értem, ha valamibe mégis beleütközöm. Elvégre egy gurkó durvább. De na. Lenának felmutatom ismét a hüvelykujjam, aztán végig tapogatom az első három szekrényt, figyelve, hogy mások-e a zárak és ha igen, melyik kisebb-nagyobb. Milyen típusú kulcs illik beléjük.
Aztán kapok kulcsokat és azokat is megtapogatva megpróbálom őket beleilleszteni egy-egy zárba. Nem sikerül tökéletesen, de azért pár próbálkozás után sikerül kinyitni egyik-másik szekrényt. Legalábbis van olyan, amiben kattan a zár. De nem nyitom ki őket, mert úgyse látnám, ha van bennük valami. Csak a kulcsot hagyom a zárban és tovább megyek a következő szekrényhez.
- Amelyik meg van azt benne hagyom a zárba. Nézzetek rá. Én úgyse látnám, ha van bent valami. Egérfogóba meg nem akarok nyúlni... - ez mondjuk inkább Bencének szól, de majd elmutogatja vagy valami Lenának. Az egérfogót meg nem gondolom komolyan, de sosem lehet tudni. Nem kockáztatok.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Levita
Diák Levita (H), Másodikos diák


Veritas, Scientia, Sapientia
offline
RPG hsz: 17
Összes hsz: 57
Írta: 2019. október 23. 23:18 | Link

Elektronika csapat - Lena, Bence, Márk

A babákat különösebb nehézség nélkül ki tudjátok cipelni a teremből, és bár kicsit ingadozik a kupac, mindannyian sikeresen átjuttok az ágyak szobájába. A matracok alatt apró kulcsocskákat találtok, némelyik bele is passzol a zárakba. Ha kihúzzátok a fiókokat, régi dolgozatpapírok hullanak ki, ezekben csupán egy a közös - mindegyikre nagy piros TROLL van írva. Mikor jobban megnézitek azonban furcsa dolgot észlelhettek... A ti neveitek szerepelnek a lapok tetején. Az egyik kiforgatott fiókból egy piros boríték hullik elő, ami Vanessza néni hangján pár pillanat múlva iradtlan hangerővel szólal meg.
- SZÉGYENT HOZTOK A HÁZATOKRA! - kezdődik a litánia, majd véletlenszerű gyógynövények latin nevei hangzanak el, matematikai egyenletek, képletek, nyelvtani szabályok, történelmi események. Nagyjából egy fél perc fülsértő kiabálás után a rivalló nyelvet ölt, majd darabokra szaggatja magát.
Fületekben cseng utolsó mondata:
- Ebben a szobában nincs semmi elrejtve.
A fiókokban további papírok sorakoznak, rivalló nincs több.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lóránt Bence
Diák Eridon (H), Red Squadron csapattag, Legilimentor, Negyedikes diák


Birdie
offline
RPG hsz: 247
Összes hsz: 1039
Írta: 2019. október 24. 12:18 | Link

Team Electronics Cheesy /w Lena & Márk

Azért felhúzom a szemöldököm, amikor Márk a lyukakról beszél, de mivel ő nem látja, Léna meg nem hallotta az egészet, csak magamban bazsalyogok. Na, aztán megkezdjük a forgassuk fel a szobát hadműveletet. Derekasan dolgozunk ezen mindannyian, egészen a piros levélkéig. Akkor ez most Márk hibája? Miatta nyílt ki, hehehe. Eléggé meghökkenek, még el is hátrálok a kiabáló levéltől, de a végén kiderül, mehetünk tovább. Mivel mindig van nálam toll, előhalászom és az egyik levélre ráírom Lénának: Azt mondta itt nincs tárgy és szégyent hozunk a házunkra, röviden. Golyóstoll, Lau szerezte be nekem, ha valakit érdekelne. Szóval, ha mindenki kész, akkor én kimászok és fent maradva segítek a többieknek. Ha kijutott mindenki felmegyünk tovább, ezaz!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A szegedi őzike, ő-zik e?
Zippzhar Márk Stefan
Diák Levita (H), Levitás blogger, Szertelen Szfinxek csapattag, DÖK tag, Negyedikes diák


Iskolaelső
offline
RPG hsz: 38
Összes hsz: 449
Írta: 2019. október 24. 14:14 | Link

ElectroniCSapat

Nem tudom, hogyan és miért, mert én nem nyitom ki a szerkényeket, de hallom, hogy pár szerkénnyel mögöttem rengeteg papír, vagy valami ahhoz hasonló a földre zuhan. Arra kapom a fejem és már kérdezném, hogy mi történt, amikor is Vanessza néni hangját hallom meg, rettentően hangosan. Pár pillanatig biztosra veszem, hogy közvetlenül előttem áll, és nekem ordibál. Be is fogom őket. Lena persze nem hallja, de nem is hallok tőle semmiféle utalást a tanárnőre, így arra jutok, hogy ez valami varázslat lehet, nem áll itt teljes valójában. Amúgy nem tudom miről beszél, milyen szégyent hoztam én bárkire is? Iskolaelső vagyok, könyörgöm! A növényeket amiket felsorol többnyire ismerem, félhangosan sorolom is az ismertebb nevüket, az egyenleteket meg a többit is ledarálom fejben és válaszolgatok, aztán közli, hogy nincs itt semmi, és ne keresgéljünk.
- Kezdhette volna ezzel... - mondom levéve a kezem a füleimről, aztán megindulok, jó óvatosan arra, amerről jöttünk. Remélhetőleg a többiek segítenek betájolni az ablakot és ha igen, akkor felhúzódzkodom és visszamászok. Kicsit mondjuk bevágom a fejem, de üsse kavics, túl élem. A babákon lemászás parásabb, nem tudom hova lépek. De talán nem töröm ki a nyakam és mehetünk tovább.
- És most? Merre? - kérdezem a többieket, hiszen fogalmam sincs, vagy legalábbis nem sok, hogy hol is vagyunk térben.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lena Felagund
Diák Levita (H), Levitás blogger, Elsős diák


Várffy besúgója
offline
RPG hsz: 45
Összes hsz: 186
Írta: 2019. október 24. 14:53 | Link

Márk és Bence//Bence és Márk


Belemélyedek a munkába, Bence a szoba egy másik részén keres, Márk pedig elvan a kulcsokkal. Mikor kinyitok végre egy fiókot, csak dolgozatpapírok lapulnak benne. Hiába tapogatom körbe, sehol semmi. A kezdődő ribillióra sem figyelek fel elsőre, csak mikor már mindenfelé papírok repkednek. Társaimra pillantok értetlen arccal. Látszik a mimikájukon, hogy valami hangosat hallanak, de én, mivel süket vagyok, jótékony csendbúra véd. Ezért most hálás lehetek, viszont arról fogalmam sincs, hogy mi a fene történik addig, amíg Bence meg nem jelenik egy levéllel.
- Szégyen? Milyen szégyen? - kiáltom bele a térbe, de még, ha valaki válaszolna is, úgy sem hallanám meg, így felhagyok a lázadással, csak némán megcsóválom a fejem, amin erősen látszik a csalódottság és az értetlenség.
- Menjünk akkor, ha nincs itt semmi! - adom ki az indulási parancsot, holott a többiek már kifelé nyomakodnak. Tök felesleges volt egyáltalán bejönni ide. Egy csomó idő elment vele, nekem pedig egy jellemzően ismerős üresség kezdi felütni a fejét a gyomrom tájékán. Az hagyján, hogy a kifelé irányuló testi szükségleteim nem tudnak kielégülni, de a befelé irányuló késztetések sem. Már egy órája itt rostokolunk és még csak az első szintet jártuk meg. Mennyi is van még? Bele sem akarok gondolni. Hátha megy ez gyorsabban is. Előttem Márk nyomakodik ki a résen, megtolom kicsit alulról, azért nem úgy, hogy orra essen, csak hát, hogy érezze a támogatást. Én is kibukkanok utána. Az éjjeli szekrénykék arra jók voltak, hogy segítsenek kijutni onnan, ahová be sem kellett volna menni.
- Fel az emeletre! - mutatok a lépcső felé, látva társaim tanácstalanságát. Felveszem az ott maradt hajszálat, el ne vesszen és előre megyek, mivel állítólag a lépcsők veszélytelenek. Problémamentesen érek fel, mindjárt, minden teketória nélkül lépek a nyugati oldal kilincse felé és lenyomom. Azonnal enged a zár. Belesek az ajtón.
- Zongorák. Sok-sok fekete zongora. Nem kell megijedni! - tolmácsolom a látványt, pedig csak Márk nem lát szegény.
- Én bemegyek, körülnézek. - Amint belépek, valami éktelen, torz, fals hangú nyivákolás hangzik fel a fülem mellett, bár felőlem a fáklyás.

//Mindannyian épségben kijuttok a szobából, bár a babák megremegnek alattatok, gond nélkül folytathatjátok utatokat felfelé. A zongorák közti kis "utacskát" követve érdekes dologra bukkanhattok, ha elég messzire merészkedtek be. A plafonról élethűre bájolt pókok pottyannak lábaitok elé, majd iszkolnak be a sötét sarkokba, utatokat pár szál vattacukorból font pókháló állja el.//
Utoljára módosította:Levita, 2019. október 24. 15:47 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bossányi Karola
Diák Levita (H), Elsős diák



offline
RPG hsz: 65
Összes hsz: 121
Írta: 2019. október 24. 19:49 | Link

Mamusz Csapat

- Merlinre! Jól vagytok? - hirtelen összerezzentem a wc hangjától, mert bevallom, nem számítottam arra, hogy a babaházban majd egyszer csak efféle hangok és zörejek törnek fel a mosdóból. Ezek után viszont úgy gondoltam, hogy bármi megtörténhet, s talán jobb lesz, ha kicsit komolyabban állunk neki ennek a feladatnak. Aztán, ha egyszer sikerül majd kijutnom épp bőrrel, egész biztos, hogy többé a babaház közelébe sem megyek.
Ha kaptam visszajelzést arról, hogy jól vannak a csapattársam, megkönnyebbülten fújtam ki a levegőt, s örültem annak, hogy végre sikerült rálelnünk az első finomságra.
- Segítsek? Hé, itt vagy?- hiába fordultam körbe tapogatózva, Angelica eltűnt mellőlem, ami pech, mert így aztán nem volt olyan egyszerű ez a vakoskodás. Aztán, ahogy füleltem, közeledő léptekre lettem figyelmes, s máris meghallottam Angie hangját.
- Oké, semmi gond - feleltem, de eszembe jutott, hogy jelenleg süket, mint az ágyú, ezért csak barátian megpaskoltam a vállát vagy a karját, ahol épp értem, remélhetően nem az arcán paskoltam meg szegényt.
- Milyen ajtón, találtatok egy ajtót? - kicsit ciki volt állandóan visszakérdezni, de túl gyorsan történtek az események, és sajnos még mindig nem láttam semmit. Feltehetően a kérdésemet megint csak nem hallotta Angelica, de Benett talán igen.
- Jó ötlet, részemről lehet ez. De az is lehet, hogy én itt megvárlak titeket, ti pedig idehozzátok nekem a sok cukorkát - utóbbit már csak nevetve tettem hozzá, nem is gondoltam komolyan, s ha Angie nem is hallotta, Benett talán értette a humort, mert ahhoz legalább még megvolt a képességem, ha máshoz nem.

//Angelina ötlete kivitelezhető, bár két csapattársa segítségével még könnyebben átjuthatna az ablakon. Míg ezt a beszélgetést folytatjátok, az ablakban megjelenik egy árny. Apró póknak kinéző lény, amely egyik végtagjával hívogató mozdulatot téve köröz egyet a párkányon és amilyen gyorsan érkezett, el is tűnik.//
Utoljára módosította:Levita, 2019. október 24. 21:27 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] 2 3 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumLevitaLevita körlet