27. tanév, vizsgaidőszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa

Oldalak: [1] 2 3 4 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Holló Albert
Tanár


hoppanálás oktató
offline
RPG hsz: 23
Összes hsz: 31
Írta: 2019. augusztus 1. 02:15 | Link

CandyVal-FestiVal

Színek, illatok, ízek, imák és szerelmek. Az idei nyarat egy vándorfesztivál zárja, még éppen a vizsgaidőszak kezdete előtt egy héttel, a falu határában. A DÖK szervezői elintézték, hogy a diákok, tanárok és falusiak is élvezhessék a varázslatos helyet három napon át, sőt a végzős bált a fesztivál főnapján, szombaton este a "Gumicukorteraszon" tartják iskolai rendezvényként. A fesztiválkarszalag egy cukorkarkötő, amin van három darab nem ehető gumimaciforma, ezek jelzik hogy milyen belépésre jogosult valaki. A lila a pénteki napot, a rózsaszín a szombatit, a türkiz a vasárnapot jelzi, aki több napra is jogosult, a megfelelő macik többed magukkal szerepelnek rajta. Az iskola diákjainak és egy kísérőnek ingyenes, mások számára a művelődési házban beszerezhető a jegy kedvezményekkel is.
Természetesen akad azért kikötés azon kívül, hogy érezd jól magad; a téma FESZTIVÁLRA FEL! Kérnek mindenkit a szervezők, hogy öltözzenek ennek megfelelően, a fehér, szürke és fekete ruhák viselői belépésre se kapnak engedélyt.


A terület a kis tavacskától nem messze, egészen a csónakházat is elhagyva egy nagyobb zöldövezet. Itt került felépítésre a cukorköves út, ami a nyalóka útjelző lámpák határolásával vezet minket végig a rendezvényen. A bejárattól nagyjából három percre helyezkedik el az első elpihenő rész, ahol frissítő italok rendelhetőek és kényelmes, fánk formájú és illatú fotelok várják az erre vágyókat. A kikapcsolódás nem merül ki ebben, hiszen az óriáscukorkák és a feldíszített fák szüretelhetőek bárki számára és időközönként újrateremnek rajtuk a hiányzó láncszemek. Az útszakasz végénél helyezkedik el balra a szirupmedence, ami amellett hogy színes, és vonzó illatokkal kecsegtet, pont annyira ragadós és ízes is, mintha valóban azzal lenne töltve. Ki tudja, talán így is van! Külön segítség a kis cheat a falon, ami egyedi varázsigéket takar, amit bárki elvégezhet függetlenül attól, hogy elsős vagy éppen végzős. Ezekkel a fürdés után mindenki tiszta lehet, ha akar. Ha. Akar. Található itt egy csúszda is, ami mindenki kedvence lesz. Felhőpuhaságú, mintha azon utaznál az egészbe, de ez is kóstolható, vattacukorból van, bűbájnak köszönhetően pedig nem fogy el!
A másik irányba egy kialakított folyórész terül el, amiben csoki áramlik, valamint egy zseléből felépült ugrálóvár, ami a kellemes rugózás miatt, olyan mint az eredeti, csak sokkal menőbb!


Beljebb sétálva található meg a kis ösvény, ami egészen a gumicukorteraszig vezet minket. Itt van az esti partihelyszín, valamint ez a küzdőtér is az esti egy-egy koncertkor. A szombat folyamán este nyolckor külön megvilágítást kap, hiszen a végzősök kerülnek előtérbe a szokásos bálnyitó táncukkal. Ezalatt dekorcukor-eső várható rájuk, valamint színes krétapor robbanás, mikor leköszönnek.
A kialakított résztől pár dekorfára és Zselészörnyre (ezek a rendezvény helyszínén bárhol megjelenhetnek, nagyjából kétszer olyan szélesek és magasak mint egy normál ember; aki beleragad, az onnantól az estét zseléként tudja végigpartizni) található a Candyland központjának tekinthető Édességkuckó. A házban egy bár várja a belátogatókat, ahol étel és édességkiszolgálás van, valamint egy belső teremben egy pillecukorral bélelt medence, amit bárki kipróbálhat. Ugyanitt az alsó részen a belépettek közül bárki elkészítheti a rengeteg mindenből kiválasztott saját kis karkötőjét vagy emlékét a karkötős workshopban.
Az emeleten található a nem mindenki, de pár szerencsés számára elérhető VIP rész. Rózsaszín pezsgőt szolgálnak fel felhőborítással, természetesen alkohollal csak a 17. életévet betöltötteknek. A cukorház tetőtere is az övék egészben, innen a legjobb a kilátás a gumicukorteraszra, ahol a party és a fellépések zajlanak; a sztárvendégek pihenője is ez az emelet egyben.


//A témában szabadon kezdhettek játékot, mindig a partnereitekhez szálazzatok!
Szerepjátékos időpont: augusztus 2. 17:00-tól augusztus 4. 23:00-ig
Álmodói időpont: augusztus 1-től szeptember 15-ig

A rendezvényt eső esetén is megtartjuk!//
Hozzászólásai ebben a témában
Theon Delacroix
Diák Rellon, Elsős diák


Hóvihar | Hófehérke
offline
RPG hsz: 44
Összes hsz: 143
Írta: 2019. augusztus 3. 18:32 | Link

Ő nem a húgom
| valamikor szombat este | party-ra fel |


Unottan áll az egyik cukorfának dőlve, ahogy arra vár, hogy Theory végre befusson. Ha a fene fenét enne sem vallaná be, hogy nem volt jobb parti, akit elhozhatott volna magával, helyette bemesélte mindenkinek, hogy valami extra dögös csinibabát fogott magának, és majd azzal jön erre a Candy-nyavalyára.
Az igazat megvallva sosem volt még ilyen "fesztiválnak" megnevezett helyen. Bálakon és fogadásokon már milliószor, de olyan helyen, ahol az emberek megveszett vadállat módjára rázzák a sörényüket, még soha. A Delacroix szótárban még a kifejezés sem szerepelt, s ha valaha is megpróbált volna egyre elszökni, elég hamar találta volna magát az apja erős kezei előtt. Persze nem volt ő egy mintagyerek sohasem, mindig lesurrant a városi suttyókhoz, amikor csak tudott. Sajnos a normális közösségi élet ezen része kimaradt a repertoárból. Ezért jó, hogy már végre nem a francia utcákat koptatja, s végre a maga ura lehet. Ha akarja meghódítja az egész világot, ledönt minden nőt a lábáról és megkérdőjelezteti a férfiakkal nemi identitásukat kétszer is. Az egész világ az ő színpada lett.
Apropó pódium, már körülkémlelte a helyet, és megelégedve konstatálta, hogy bizony itt is megtalálható egy. S milyen drámakirálynő lenne ő, ha nem menne fel az első szereplésre alkalmas magaslatra, amit először lát. Szóval minden bizonnyal fel kell majd kérnie Theory-t táncolni, hogy aztán felkerülhessen oda. Csodás, főleg, hogy komoly táncon kívül semmi máshoz nem ért.
Na nem baj, legalább cukor van itt! Úgy látszik, hogy tudják ezek az ember, hogy mitől döglik a légy. A légycsapótól, plusz a nagy százalékos diabétesztől.  

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Edith Ixchel Payne
Diák Navine (H), Bogolyfalvi lakos, Másodikos diák


Bohóchalacska
offline
RPG hsz: 14
Összes hsz: 135
Írta: 2019. augusztus 3. 23:17 | Link

Laura
Sellőruha | Láb"tetkó"

Mosollyal az arcomon igyekszem a szirupmedence felé, hogy megnézzem magamnak milyen is az. Unottan tekergetem a cukorkarkötőt a csuklómon újra és újra körbe, ahogy többedjére is beragadok a tömegbe, egy beszélgetni leállt csapat mögött. Amikor egy rést pillantok meg jobb oldalt, megindulok az irányába, és a lassú, óvatos szlalomozás nemsoká meghozza a várt eredményt, már csak pár lépés választ el a medence széléről. Már szinte ugranék egy fejest, de inkább bal lábamat a szirup felé emelem, és kíváncsian belelépek a rózsaszín vízpótlékba. Érzésre cuppogós, és lehet hogy a hangját is hallaná, ha épp nem egy ordítozó tömegben állnék. Nem törődve azzal, hogy szoknyában vagyok (úgyis van alatta kisnadrág) legugolok, majd lábaimat egy fintorral belógatva, a kőre telepszem. Nem tudom megállni, hogy el ne kezdjek fantáziálni azon, hogy vajon Cath hogyan reagálna ha meglátna ebben a szerelésben, és jobbnál jobb opciókat kezdek gyártani a fejemben. Bár az is lehet, hogy fel se venné, azok után, hogy a családi nyaraláson egy sárkányos félig jelmez félig ruha neonkék, leopárdmintás, rózsaszín pikkelyes kapucnis köpennyel annyira kiakasztottam, hogy vacsoráig nem szólt hozzám. Szerintem aranyos volt, de hát nem lehet egyforma az ízlésünk.
- Óó - szontyolodok el, ahogy a szirupba lógó lábszáramon észreveszem az elkenődő festéket. Lebiggyesztett szájjal húzom ki, majd kezdem el óvatosan törölgetni a korábban nagy gonddal felragasztgatott kis pikkelyeket. Nagyon jó fajták, teljesen élethűen néznek ki, felragasztani olyan mintha matricákat pakolgatnék ide-oda, mégis egyszerűen lemosható. Hát igen, és úgy tűnik elfelejtettem Anyut megkérni, hogy szórjon rá valami vízhatlanító bűbájt. Nincs nálam se táska se zsepi, de igyekszem azzal vigasztalni magam, hogy a combomon még megmaradt a folt, eredeti pompájában.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Francesco Nico Bianchi
Egyetemi tanár


Faljáró
offline
RPG hsz: 52
Összes hsz: 61
Írta: 2019. augusztus 4. 12:39 | Link

Emily
Nesze nektek színes öltöny | elhagyott a húgom

Mielőtt bárki is ferde szemmel nézne, szeretném mindenkivel tudatni, hogy Nico csak és kizárólag a húga miatt van itt. Francesca erősködött, hogy ugyan jöjjenek már el Candyland-be, mert nagyon szuper és tele van édességgel, meg különböző nyalánkságokkal. Nico persze annyira nem jött lázba és ma, amikor odaértek egyetlen gondolat jutott csak eszébe: elég ránézni erre a fesztiválra és a diabétesszel kezet lehet fogni a bejáratnál. Ha mindez nem volna elég, színes cuccban kellett érkezni, így a férfi még adhatta is ki otthon a feladatot, hogy az anyja csapjon neki össze valami viselhetőt. Így lehetséges, hogy bordó öltönyben, lehelet kék ingben és barnás nyakkendőben, pár napos borostával érkezik meg. Megborotválkozhatott volna - amúgy nem, mert így iszonyat szexi és férfias -, de közölte húgával, hogy mindennek megvan a maga határa, az pedig, hogy ő méltóztatott ide eljönni, már eleve a határ túloldalán van. Természetesen Francesca közölte, hogy rém ünneprontó és savanyú ember, jót tesz majd neki némi cukor. Haha, nagyon vicces.
Így hát közös erővel léptek be háromnapos karkötőjükkel, a lánynak meg nem is kellett több idő körülbelül két kanyarnál, hogy totálisan eltűnjön a forgatagban. A férfi legszívesebben lemarta volna arcát és átkozta magát, hogy belement ebbe a programba. Most pedig már haza se indulhat a húga nélkül, ahhoz viszont semmi kedve, hogy egész este őt hajkurássza. Fáradtan sóhajt fel és az egyik italárusnál megáll, hogy kérjen valamit. Persze sima víz nincs, hogy is lenne, csak nagyon édes, szirupos dolgokat lehet kapni. Mit van mit tennie, kér egy málnaszörpöt és csak reménykedni mer, hogy nem éri el itt helyben a cukorkóma.
Miközben várja a kért üdítőt körbepillant, aztán egyszer csak megakad a szeme valamin. Vagy inkább valakin. Gyönyörű, földig érő vörös ruha, kiengedett barna haj és egy bájos arc, ami ennyire megragadta a figyelmét. Nem túl vékony, de nem is kövér, pont a megfelelő helyen van minden, ami egy férfi számára fontos és kívánatos lehet. Mégis, bár nem átallja végigmérni a lányt - aki már talán inkább nő -, tekintete végül az arcon állapodik meg. Annyira megbabonázta a látvány, hogy arra sem reagál, amikor az árus a szörpöt nyújtja neki, végül pedig inkább csak leteszi a pultra a férfi mögé. Csak a vak nem venné észre, hogy ennyire elbűvölten figyelik, de talán még ő is rájönne egy idő után. Hihetetlen, hogy még sohasem látta eddig, pedig megesküdne rá, hogy valahonnan ismerős.
Utoljára módosította:Francesco Nico Bianchi, 2019. augusztus 4. 12:39 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Emily Dorothea Fisher
Mestertanonc Tanár, Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák, Előkészítős tanár


Littlebird | Millie
offline
RPG hsz: 194
Összes hsz: 484
Írta: 2019. augusztus 4. 12:54 | Link

Mr. Bianchi
A vörös ruha

Semmi kedvem nincs kimozdulni. Ez már biztos. Az egyik barátnőm viszont nagyon benne van a stresszlabdagyártó üzletbe, nem értem, hogy miért lehet erre egy egész üzletet építeni, de fogynak szép számmal, szóval valahogy nekem is lett kettő, így van mivel elfoglalnom magam. Az ágyon fekve dobálom őket, és magamat nevetem ki, ha nem tudom elkapni valamelyiket. Az egyik piros és sárga mintája van, a másik lila és ezüst mintás. Finoman árad belőlük a nyugtató illat, engem pedig minél többször nyomom meg őket elkapáskor, annál inkább ledönt a fáradtság, és csakhamar belealszom a dobálózásba.
A hasam korgása riaszt fel, és a tény, hogy szörnyen vágyom egy kis édességre. Vagyis sokra. Gyűrött szürke pólómban és fekete nadrágomban, mezítláb caplatok le a konyhába, ahol rögtön megkapom azt az átható tekintetet, amit a szülők szoktak adni, amikor nem elégedettek a gyermekük viselkedésével, csak engem a falu polgármestere néz a bögréje felett, de inkább nem szól, csak, amikor megkérdezem, hogy nem bujkál-e valahol egy kis csoki. Nincs. Az egész házban nincs egy deka édesség sem, és mostanra a bolt is bezárt. Morcosan fekszem vissza, tekintetem a szekrényen tartva, és szinte kikandikál belőle a ruha. A ruha. Felkelve előveszem, és egy frissítő varázslatot mondok rá, és amíg a bűbáj dolgozik, gondolkodás nélkül lépek be a zuhany alá. Szerzek én édességet.
A ruhát, mely most rajtam van, sosem viseltem végül. Ez lett volna a báli ruhám a végzős bálomon, de sosem húztam fel, és el sem mentem rá. Most azonban itt a lehetőség, hogy megtegyem. Színesben kell menni, hát abban megyek. Ahogy magamra öltöm, és végignézek magamon, ahogy az anyag körbeölel, csodálatosan érzem magam. Tökéletes, még mindig. Simán bejutok, simán elindulok, hogy valami édeset szerezzek, és élvezettel fogyasztom a karamellát, amikor érzem, hogy figyelnek. Először az hiszem, Adrian, de ahogy megfordulok, egy másik arcon állapodik meg a tekintetem. Elmosolyodva intek neki, és elindulok felé.
- Mr. Bianchi, örvendek. Francescával jött?
Érdeklődöm, az italkínálatot böngészve, valamit inni is kellene a tömör cukorra.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Francesco Nico Bianchi
Egyetemi tanár


Faljáró
offline
RPG hsz: 52
Összes hsz: 61
Írta: 2019. augusztus 4. 13:49 | Link

Emily
Nesze nektek színes öltöny | elhagyott a húgom

Nico alapvetően nem egy bunkó ember, nem néz illetlenül más embereket, főleg nem bámul meg hölgyeket. Ez talán abból is adódik, hogy ritkán esik le az álla, most azonban nem egyszerűen esett, egyenesen zuhant. Mivel nem jut eszébe a nő neve, pedig biztos abban, hogy már látta valahol, így odamennie is felesleges, no meg fél attól a cigány átoktól, ami rajta ül. Az apjától örökölte meg, nála nagyobb balfasz nincs kerek e földön, illetve dehogynem, az itt lévő ifjabb Bianchi.
Aztán arra lesz figyelmes, hogy a lány rámosolyog és integet neki. Mondanom sem kell, hogy hirtelen azt se tudja, fiú-e vagy lány, kissé esetlenül visszainteget és reméli, hogy neki szól a dolog, meg talán el is mosolyodik, de őszintén? Tök koordinálatlan minden. Mielőtt bárki gondolná, nincsen szerelem első látásra, ezt az is bizonyítja, hogy szomszédok már egy jó ideje, de még csak észre sem vették egymást. Jó sokszor kellett elsétálgatniuk ahhoz, hogy Nico-nak leesen, hogy Emily tulajdonképpen... Egy jó nő. Viszont mivel sosem beszélgettek, azért óvatos is. Hányszor rejtett már a csinos arc butaságot és tájékozatlanság, netán rosszindulatot vagy felszínességet? Az ember sosem lehet biztos a dolgában. Míg ezen filozofál, a lány már el is indul felé, ő meg még mindig integet, úgyhogy kínosan levágja maga mellé a kezét és épphogy csak nem veri a korábban kikért szörpöt. Atyaég Bianchi, te tényleg rohadt nagy balfasz vagy.
- Én is örvendek. Ööö, igen, de amint beléptünk elnyelte a sok cukor. Szerinte úgyis túl savanyú vagyok ide - megvonja vállát és azért egy kósza mosolyt sikerül kicsalogatni magából. Sikerül mindenféle baleset és bénázás nélkül elvennie a szörpjét és beleinnia. Nos, nem is annyira vészes, mint amennyire gondolta volna. Ekkor esik csak le neki, hogy a nő is épp az italkínálatot nézegeti. Talán meg kellene invitálni egy frissítőre... Hát mindent nekem kell a szádba rágnom Nico? - Esetleg meghívhatom egy italra Ms...? - a kérdés végén felemeli a hangsúlyt, hogy egyértelmű legyen, bár a nő ismeri őt, neki fogalma sincs, hogy mi lehet a másik neve. Francesca nem igen említ név szerint senkit sem, így bár tudja, hogy Emily a kastélyban tanít, ennél több információval nem rendelkezik.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Emily Dorothea Fisher
Mestertanonc Tanár, Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák, Előkészítős tanár


Littlebird | Millie
offline
RPG hsz: 194
Összes hsz: 484
Írta: 2019. augusztus 4. 15:27 | Link

Mr. Bianchi

Oké, megérte kijönni, mert tényleg tele van minden édességgel. Szerintem a nap végén, pontosabban a következő nap elején, úgy fogok hazagurulni, hogy mindent utamba akadó dolog hozzám fog ragadni, mert én magam is ragadni fogok. Nincs falási rohamom, ez nem az, szó sincs róla, pusztán csak hiányzik az édesség az életemből, és most kiélvezem, hogy utána megint egy fél évig ne legyen semmi. Nem vagyok édesszájú, de amikor édesség kell, akkor nagyon kell az az édesség. És most éppen itt tartunk, hogy nagyon kell.
- Fisher.
Szegény fickó, látszik rajta, hogy totális fagyása van, mondjuk nem csodálom, hiszen a férfiak elméjét alapból kiüti ez a sok szín és cukor, még nekem is kissé túlzás, ami itt van. Felé nyújtom a kezem, hogy kezet foghassunk, hiszen eddig még nem mutatkoztunk be.
- Emily.
Nem kell a vezetéknevemen szólítania, és én is szívesen szólítom a keresztnevén, de mivel tanítom a testvérét, ő pedig a közeli hozzátartozója, így nyilván nem tegezem egyből. Valahol egy korosztály vagyunk szerintem, így első tippre, de én sosem tudom jól megtippelni, hogy ki mennyi idős.
- A Black házból szoktam kijönni, néha reggel találkoztunk.
Szoktam, de már nem szokok, de ez most teljesen mellékes, beazonosításra ez a legtökéletesebb. Adrian erkélye a belső udvar felé néz, ami szintén határos az ő kertjükkel, szóval láttuk egymást párszor.
- Mit ajánl?
Érdeklődöm, mert látom, hogy ő kikért már valamit, de nem ivott még bele. Viszont kedves tőle, hogy meghív, és azt tanultam, hogy az ilyet el kell fogadni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Francesco Nico Bianchi
Egyetemi tanár


Faljáró
offline
RPG hsz: 52
Összes hsz: 61
Írta: 2019. augusztus 4. 16:03 | Link

Emily
Nesze nektek színes öltöny | elhagyott a húgom

Ahogy elhangzik a vezetékneve, gondolkodóba esik. Honnan ismerős neki ez a név? Biztos, hogy már hallotta, talán épp Francesca mesélt volna valamiről...? Nincs ideje gondolkodni, így is majdnem lemarad a nő keresztnevéről, amikor viszont meghallja, már rögtön érkezik is egy kéz, amolyan bemutatkozó gesztusként. A férfi könnyedén fogja meg a lány kacsóját és egy magához képest sármos mosolyra húzza ajkait. - Nico Bianchi, de nyugodtan szólítson Niconak - nem szereti az olyan formalitásokat, mint a Mr. és Ms., csak kavarodást okoz, arról nem beszélve, hogy csak egyszer hívjon valakit Mrs.-nek és kitör a harmadik világháború, ha esetleg nem az. Manapság összevissza veszik fel egymás nevét, vagy nem veszik, de házasok, ő meg utál mellényúlni attól függetlenül, hogy egyébként szokása.
- És tényleg, már emlékszem - biccent egyet, magában pedig tisztázza, hogy a hölgyemény ezek szerint foglalt. Elvégre a Fisher nem Black és mi másért jönne ki onnan, ha nem a barátja miatt? Gyűrűt nem visel - ezt azért könnyű kiszúrni -, de attól még komoly lehet a dolog. Így, hogy kiderül számára, a lány nem szingli, hirtelen világi nyugalom ül a vállára. Talán csak az frusztrálja, hogy teljesítenie kell az egyedülálló nők előtt, akik húspiacnak tekintik a megmaradt férfiak tömegét. Így viszont láthatóan engednek izmai és már nem is olyan görcsös.
- Tegeződést - vágja rá gondolkodás nélkül, aztán mikor rájön, mit mondott, gyorsan folytatja a gondolatot. - Mondjuk egy epres-citromos limonádé mellé - fél szemmel pillant csak a kínálatra és az első dolgot, amit meglát, már ajánlja is. Ha szerencséje van, még bele is trafál és a lány egyikre se lesz allergiás. Ha mégis, isten őket úgy segélje.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Juhász Laura
Prefektus Navine, Uralkodó Unikornis, Harmadikos diák


Érintés-fóbiás
offline
RPG hsz: 327
Összes hsz: 1411
Írta: 2019. augusztus 4. 19:29 | Link

Edith



Kíváncsi voltam erre a cukorkafesztiválra, vagy mi is a neve úgy igazán. Még úgy is, hogy tudtam, hogy nem ehetünk össze mindent Thomasszal. Valószínűleg a gyengélkedőn is kötnénk ki, ha megpróbálnánk, szóval most még jól is jön a „mértékkel ehet édességet” dolog az aikido-fúzió miatt. Úgyhogy már csak nekem kell arra figyelnem, hogy ne egyek össze-vissza mindent. De talán menni fog a dolog.
Szóval nem meglepő módon itt vagyunk hát, Thomas és én. Az első fesztiválom, amire a barátommal jövök el. Sőt igazából az első bármilyen fesztiválom. Kéz a kézben érkezünk, izgatottan nézelődünk, rácsodálkozva mindenre. Nem is olyan régen mászkáltunk itt, akkor teljesen más volt a környezet. Eddig még nem túl sok mindent fedeztünk fel, hiszen időbe telik ám mindent alaposan megcsodálni. De időnk mint a tenger. Abban eddig egyetértünk, hogy a pillecukros medence az nagyon szuper lehet, mindenképpen ki kell majd próbálnunk. Természetesen az összes nyalóka útjelzőlámpát végig fogdostam, hiszen hihetetlen, hogy azok cukorból vannak! És pedig de! Ha erről más nem is , hát a ragacsos és mindenféle ízű ujjaim tudnak tanúskodni. A fánk fotelokat elérve bejelentettem hát, hogy keresek gyorsan egy mosdót, mielőtt hozzáragadok a poharamhoz. Megbeszéltük, hogy majd itt találkozunk, addig tesz egy gyors kört, megpróbálja kideríteni, hogy merrefelé is van az a csokifolyó.
A mosdóból kilépve elhaladok a szirupmedence mellett is. Rengetegen vannak körülötte, így eléggé lassan haladok előrefelé. Nagy a kísértés, hogy belenyúljak és megkóstoljam a löttyöt, de inkább a csokira lennék kíváncsi. Meg tényleg most mosakodtam ki a ragacsból. Na, nem mintha egy kis elemi mágiával ne lehetne megoldani az egész problémát. Úgyhogy inkább hagyjuk.
Egy lány üldögél a medence partján, lába a rózsaszín cuccban, ám nem emiatt torpanok meg. Inkább a ruhája és a lábán lévő minta miatt. Na meg mert ismerem. Inkább látásból, de ismerem. És nem hangzott az imént túl boldognak.
- Szia! Edith ugye? Minden rendben? – szólítom meg kedvesen a háztársamat, rámosolyogva. Kicsit úgy érzem magam, mintha egy álomba csöppentem volna. Csak állok és nézem a lányt a csillogó vízre emlékeztető ruhájában. Furcsa. Nagyon furcsa.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Weiler Dante
Diák Rellon (H), Animágus, Ötödikes diák



offline
RPG hsz: 125
Összes hsz: 516
Írta: 2019. augusztus 4. 19:45 | Link

Eszter
-"fesztivál megjelenés"-

Csak úgy árad belőle a fesztivál hangulat - sem. A nap elején még csak meg sem fordult a fejében, hogy benézzen erre a cukormázas szarra. Már elnézést a szerverzőktől (nem, nem kér mégsem elnézést, tökéletesen és totálisan figyelmen kívül hagytak egy széles réteget, akik nem kedvelik a bohókás öltözködést), de ez már túl gejl ezzel a dresscode-dal.
Egyáltalán maga a nap azzal kezdődött, hogy elmentek Eszterrel beszerezni a lepkebábokat az animágia bájitalhoz, legyen meg az is minél előbb, nehogy az legyen, hogy mikorra ideális elkezdeni a főzetet, nincs kéznél minden alapanyag. A lány megtette azt a szívességet (talán a rögzítő bűbájért és a harmatért cserébe), hogy ennek a komponensnek a leggyorsabb beszerzési módját megosztotta vele. Legutóbb ő maga is vásárolta, de ez nem a leggyakoribb alapanyag, ami csak úgy minden kedden lekapható a polcról. Ezzel munka van, ezt be kell rendelni, kivárni, átvenni. Eszter meg akkor már azt mondta a beszerzőnek, hogy legyen kettő.
Ez a kettő most épp náluk pihen a táskában, speciális üvegcsékben, amelyeket Dante vett a saját készletéből. A különlegességük, hogy belül sztázisbűbáj tartja meg abban a momentumban a beletett tárgyat, amelyikben belekerült. Véleménye szerint ez a legbiztonságosabb és legprecízebb tárolási módja a komponenseknek.

Visszatérve a fesztiválra, végül beleegyezett ő is, hogy nézzenek el. Nem kellett nagyon unszolni, úgy volt vele, hogy legalább benézni benéz, ha már van valami esemény. Akármennyire nem feszül meg a társasági életért, mert elvan nélküle is, azért nem áll görcsös szándékában kivonni magát a kastély és falu életének vérkeringéséből. A járókelők körülöttük beszéltek valami színes dresscode-ról, amire Dante a legnagyobb természetességgel vette elő a pálcáját, hogy jelentéktelenség varázslatot tegyen magára. Ezzel békén fogják hagyni, hacsak nem ugrál az ezt ellenőrzők előtt széttárt kezekkel, orrhegynyire. Körbenéz, és mikor látja, hogy egy-ketten azért szintén rágyújtottak így a fesztivál közepette, hát ő is felpattintja az ezüst dohánytartó szelencéjét, a szájába tol egy szálat, majd egy egyszerű tűzidézéssel meggyújtja a végét.
- Ha zavar, szólj csak. - Mert ennyi minimális tapintat azért van benne.
Utoljára módosította:Weiler Dante, 2019. augusztus 4. 19:56 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Vajda Eszter
Prefektus Eridon, Red Squadron csapatkapitány, Red Squadron csapattag, Elsős mestertanonc


bonnie
offline
RPG hsz: 136
Összes hsz: 571
Írta: 2019. augusztus 4. 20:27 | Link

D A N T E
x eszter x sweet and salty

Reggel láttam az üzenetet, miszerint megérkezett. Persze egyedül is elmehettem volna értük, hogy majd később, amikor összefutunk, lepasszoljam Danténak az anyagot, viszont, mint azt már tudjuk, gyűlölök bármit is egyedül csinálni - a másik oldala a dolognak, hogy ha bármi is nem tetszik neki, megspórolódik egy felesleges körtől. Szerencsére viszont a lepkebáb tökéletes állapotban ért el a faluba, ezen hát a bájital egészen biztosan nem fog múlni - ellenben, a rituálén még mindig millió dolog szaladhat félre, kár lenne előre inni a medve bőrére. Itt ütött be a baj.
Nagyon, nagyon régen ettem utoljára édességet. Soha nem vihettem túlzásba a trash ételt, elvégre mindig ott kellett lebegnie a szemem előtt, hogy elcsúful tőle a bőröm, hogy tönkreteszi a fogaim, megvastagodik tőle a combom, ugyanakkor, most, hogy tudatosan egyre jobban kivonom magam a médiából és reklámokból, hogy valami igazit tanuljak, és igazit műveljek, pont arra van szükségem, hogy felszedjek pár kilót. Nem elhízásról beszélek, isten ments, de még a hülye is tudja, hogy az ember csak akkor tud izmot építeni, ha van miből. A hirtelen rám támadó szabadságérzettől pedig, kombinálva a zajokkal, a társasági élménnyel, a cukor képzelt ízével a számban, már csupán a cheat day kecsegtető hívogatásával is, teljesen lázba jöttem. Túlzás lenne azt mondani, hogy nem lehetett volna lelőni, azért nem vesztettem el az eszem, és beszéltem rá őt habzó szájjal, de fejben már listát állítottam az érveimmel - szerencsére ezt már soha nem kell felhasználnom, az már valójában az alja lenne, főleg tőlem.
- Ugyan, dehogy - megrázom fejem, intek kezemmel, a nyomatékosítás jegyében pedig a vállamon fityegő táskába nyúlva pattintom fel a saját piros Marlboros dobozom, s egy hangulatos, benzines öngyújtó kíséretében húzok elő magamnak is egy szálat. Szeretem a régimódi dolgokat. So aesthetic.
- Fú, mit próbáljunk ki először? - mert nekem egyértelmű, hogy ha már együtt jöttünk ide, akkor valamit együtt próbálunk ki. Olyan merész kijelentésekbe, hogy mindent, aligha ugornék, egy cukormérgezés kipróbálása aligha szerepel a bakancslistámon. Kifújva a füstöt fordítom felé kérdőn fejem, tekintetem végigszalad rajta, s ha akarnám sem tudnám visszafojtani az arcomra kiülő vigyort. Lehet, hogy a bűbáj hatására külső szemlélő aligha foglalkozik vele annyit, hogy észrevegye, de számomra kifejezetten szórakoztató ebben a környezetben látni. Szinte egybeolvad.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

#teamlannister
Edith Ixchel Payne
Diák Navine (H), Bogolyfalvi lakos, Másodikos diák


Bohóchalacska
offline
RPG hsz: 14
Összes hsz: 135
Írta: 2019. augusztus 4. 20:44 | Link

Laura
Sellőruha | Láb"tetkó"

Meglepve fordulok hátra, ahogy mintha a nevemet hallanám meg. Na, csak semmi gyors mozdulat, nem akarok én elütni senkit itt a tömegnyomorban. Lábbakkal találom magam szembe, de mivel a térdkalácsok köztudottan nem valami pletykásak, feljebb emelem tekintetem, a mögöttem álló lány arcára. Abból, ahogy kíváncsian rámnéz, meg tudom állapítani, hogy ő szóltott meg, így egy széles mosollyal viszonzom a köszönést.
- Szia Laura, igen, én vagyok az - erőstem meg a névdilemmában, amivel szerencsére én magam boldogulok, egy prefektusomat azért csak felismerem, nem? Jól esik, hogy látszólag ő is emlékszik rám, mert bár beszéltünk párszor, de rengeteg emberre kell odafigyelnie, velem pedig... Nos, maximum akkor lenne dolga, ha nem igyekeznék figyelni rá, hogy a kijárási tilalom kezdetéig visszaérjek a fürdőből. Nem sok vizet zavarok hát számára, nem is egy évfolyamon vagyunk... Na, jól esik tehát, hogy tudja ki vagyok.
A kérdésére csak lebiggyesztem a szám, majd újra mosolyra is húzom, és a már majdnem teljesen szétfolyt mintára mutatok.
- Minden rendben, csak sajnáltam, hogy elfelejtettem megkérni valakit, hogy tegye a pikkelyeket vízhatlanná. Nézd, most folynak - s azzal ki is emelem lábam a szirupból, hogy jobban látszódjon rajta az ezüstös maszat. Az nem túlzottan érdekel, hogy lábemelés közben a szoknyám is feljebb csúszik a combomon, lassan már elérve a rövidnadrágom vonalát.
- Egyedül vagy? - kérdezek vissza, hiszen nem látom, hogy bárki várna rá. Együtt vannak Thomassal nem? Hogyhogy nem együtt jöttek? A kérdésekre kapható válaszoknak azonban már nem igazán lenne hozzám közük, így nem is teszem fel őket. Nem szeretnék én belefolyni senki magánéletébe.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Juhász Laura
Prefektus Navine, Uralkodó Unikornis, Harmadikos diák


Érintés-fóbiás
offline
RPG hsz: 327
Összes hsz: 1411
Írta: 2019. augusztus 4. 21:29 | Link

Edith



Örülök az óvatos mozdulatának, ahogy felém fordul. Magamból kiindulva, ha túl nagy lendülettel tenné ezt, akkor akár még bele is eshetne ebbe a ragacsba. Ami nem annyira rossz dolog, hiszen páran most is lubickolnak benne. De ha Edith ezt szerette volna csinálni, akkor valószínűleg nem a medence szélére ült volna le.
Szélesen mosolyogva sóhajtok egyet. Szuper, jól emlékeztem a nevére. Az arcmemóriám általában jobb, mint a névmemóriám, de ezúttal nem hagyott cserben az utóbbi sem. Ciki lett volna ha mégis, pedig hát tényleg  tudom, hogy ki is ő. És nem azért, mert szabályszegő lenne vagy hasonló. Hanem tényleg azért, mert többször találkoztam már vele a klubhelyiségben, beszélgettünk is. És mert valamennyire igyekszem odafigyelni. Legalább a navinéseket ismerjem amennyire lehet.
- Ó, hát megszárítani meg tudom neked, ha visszarendezed őket az eredeti helyükre, akkor szép lesz. Olyan mintha meg se folyt volna a festék – figyelem a pikkelyeket gondolkodva. Ki tudok én szárítani bármit, de hogy vízhatlan is maradjon utána? Elemi mágiával ez nem megoldható, hacsak nem állandóan a lány mellett vagyok, hogy azonnal szárítgassam a lábát. Vagy távol tartsam tőle a vizet. De ez hosszútávon nem megoldás. A lábára fagyasztani meg a mintát csak nem kéne. Idővel az is kiengedne úgy is, tehát szétfolyna. – Utána meg tudom bűvölni neked, hogy taszítsa a vizet.
Jut eszembe hirtelen egy bűbáj. Mert hát persze, hogy először nem az jut ám az eszembe. Nem, rögtön elemi mágiára gondolok. Mondjuk már ez is jobb, mintha törölközőért rohangálnék, meg hajlakkért vagy hasonló mugli dologért. Térdre ereszkedem, majd leülök én is a medence szélénél. Kényelmesebb így, Edithnek sem kell kitörnie a nyakát csak hogy rám nézhessen, meg a bűbájhoz nekem sem kell hajolgatni. És amúgy is, egy kis beszélgetés belefér.
- Nem, vagyis most igen – rázom meg a fejemet határozatlanul. Ez így eléggé furcsán hathat, de hát tényleg így van. – Thomassal együtt jöttünk, de szétváltunk egy kicsit. Mosdószünet, tudod – mosolygok rá a lányra, ahogy elmagyarázom neki rendesen a helyzetet.  Az arcát figyelve rájövök, hogy valami ilyesmire gondolt, ezt szerette volna igazából megkérdezni. Ezek szerint ő is tudja, vagy ezen már nem is kellene meglepődnöm? – És te? Vársz valakire?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Weiler Dante
Diák Rellon (H), Animágus, Ötödikes diák



offline
RPG hsz: 125
Összes hsz: 516
Írta: 2019. augusztus 4. 21:40 | Link

Eszter

Be nem vallotta volna, de ezzel, hogy Eszter bevonta a rendelésbe, elég sok időt spórolt meg neki. A lepkebáb nyilvánvalóan nem a legnehezebben beszerezhető adalékanyaga volt a rituálé bájitalának, de ha a minőségre akart menni az ember, akkor nem mehetett csak úgy ki az erdőbe. Egyetértett abban a lánnyal, hogy inkább ellenőrzött körülmények között begyűjtött darab kell, hogy legyen, amit végül a bájitalba raknak. Mondják túl 21. századinak, hogy az erdőbe kimenni már luxus, de minek ilyen módszerekhez folyamodni, amikor már van más? Effektívebb.
Megereszkednek a vállai, mikor a lány rágyújt mellette. Ez némileg új, de nem zavaró. Csak nem túl gyakori, hogy a szokásos zavar-nemzavar válasz helyett inkább szintúgy előhúznak egy szálat. Legalább nem kényszeríti passzív dohányzásra a lányt vagy mi.
- Amit akarsz, de én mondjuk szomjas vagyok, szóval nézzünk valamit arrafelé. - A szálat tartó kezével int a shakes bódék felé. Persze előtte el kéne nyomnia a szálat, mégsem állhatnak be a sorba így, de míg kényelmes sétatempóval elérnek oda, legalább egy része elfogy.
- Tényleg, azt még nem is mondtad, mire számítasz, mi lesz az eredmény, ha átváltozol?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Vajda Eszter
Prefektus Eridon, Red Squadron csapatkapitány, Red Squadron csapattag, Elsős mestertanonc


bonnie
offline
RPG hsz: 136
Összes hsz: 571
Írta: 2019. augusztus 5. 16:51 | Link

D A N T E
x eszter x sweet and salty

Elég sokszor találkozom azokkal a fajta régi generációs öregekkel, akik az élet bármilyen területén, bármit is csinálj, akármit, a nulladik perctől képesek az orrod alá dörgölni, hogy bezzeg az ő idejükben, nekik, sokkal nehezebb dolguk volt, és vért kellett izzadniuk, ha akartak valamit. Biztos vagyok abban, hogy ha Kedves bajszára kötnénk, honnan és hogyan került elő a lepkebáb, ő is valami ilyesmit morgolódna. Neki bezzeg nehezebb volt. Az ő idejében nem éltek ilyen lehetőségek. Kényelmesen fújom ki a füstöt, ahogy közben rá figyelek, majd, követve őt el is indulok az adott irányba, minden különösebb panaszkodás vagy ellenkezés nélkül. Ha lenne bármilyen tervem, akkor nyilván nem kérdeztem volna meg, hogy mi legyen. Különben is idegesítenek azok a faja lányok, akik mások szájából kezdik kiszedni, mit akarnak.
- Hmmmm - kissé hunyorogva nézek bele a tömegbe, ahogy ízlelgetem a kérdést. Hoznom kellett volna napszemüveget, igen, határozottan, mert most úgy nézhetek ki mint egy vakond, de már nincs visszaút. - Eddig nem gondolkoztam rajta, igazából - oldalasan pillantok fel rá, majd vissza magam elé, oldalra kitartva kezem leverem a hamut. A saját találgatásaimnak nem sok befolyása van a dologra - nyilván felmerül a kérdés, hogy nem-e vagyok kíváncsi, de, kíváncsi vagyok, ez viszont még mindig nem változtat a tényeken. - A patrónusom macska, de valahogy nem érzem úgy, hogy azzá változnék majd - kicsit elhúzom szám, ahogy a röpke gondolat végére érek, tekintetem elkalandozik a bódék és emberek között, mielőtt folytatnám. - Persze nem sok logika van ebben. - hogy miért ne lenne pont a patrónusom, hiszen ugyanazon az alapon működik mindkettő, mégis léteznek esetek - De szerintem mindenképp valami hasonló, nem kifejezetten nagy termetű állat lesz. Semmiképp nem madár. Hüllő - kicsit elnyújtva az utolsó szótagot gondolkozom el rajta, majd megrázom fejem. - lehet rá esély, de nem túl nagy. - Újra kicsit felé fordítom fejem, mert képtelen vagyok anélkül beszélni valakihez, hogy ne nézzek rá. - Na és te? Van tipped? - Három átváltozás után azért már lehet, hogy léteznek körvonalak.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

#teamlannister
Weiler Dante
Diák Rellon (H), Animágus, Ötödikes diák



offline
RPG hsz: 125
Összes hsz: 516
Írta: 2019. augusztus 5. 19:04 | Link

Eszter

Túlzás lenne azt mondani, hogy kontrollfreak lenne, de ha már kikérik a véleményét, felesleges körülményeskedni és felesleges köröket futni. Az ilyen kérdések ideális esetben okkal hangoznak el, nem azért, hogy egy "nekem mindeggyel" hárítsák, főleg, ha amúgy lenne saját felvetése. A múltban voltak ebből problémák, hogy ennyire literally vesz mindent, mondhatni "nem hallja ki a mögöttes jelentést". Ráhel is olyan kis döntésképtelen volt sokszor, aztán azt mondta, mindegy, de közben nem volt mindegy, szemsarokból féloldalasan sugallta a valódi akaratát - de akkorra már igazából mindegy volt. Nem mintha szegénynek túl sokszor érvényesült volna az akarata. Végig kicsit olyan volt, mintha egy bolygos kiscsibét vitt volna a fogai közt egy alligátor: mindig megvolt a veszélye, hogy összeroppanja. Tulajdonképpen most is egész sok emberi viszonya működik így, de még jó, hogy nem mindenki olyan gyámoltalan, hogy folyton self-consciousnek kelljen lennie mellette.
- Általában az embereknek vannak prekoncepciói, de talán jobb is nem szilárd elképzelésekkel előállni. - Nem mintha személyes tapasztalata lenne ezzel, Eszterhez hasonlóan neki sem merültek fel különösebb igényei az állatalakjával kapcsolatban. Mindenesetre biztosan nagy csalódás lehet, ha valaki nekifut, elképzeli magát hatalmas, erős tigrisként, oroszlánként, masszív vérebként.. majd valami apró rágcsáló lesz belőle, például afriai ugróegér, ami egy lépést is alig tud megtenni anélkül, hogy saját picinyke lábaiban elessen.
- Egyébként sem lehet tudni, milyen személyiségjegyek alapján társít a varázslat. Ezek, minthogy a sunyi róka, alattomos kígyó, intelligens bagoly csak stilizást történetekből hátramaradt sztereotípiák. - Érdekes, amennyire nem érdekelte az egész, és igazából most sem valami hihetetlen beleéléssel mondja, de a sok utánaolvasás során akaratlanul is sokminden ráragadt. Messze túl sok kötetet olvasott át azért, hogy a problémájára megoldást találjon, hogyan ne omoljon össze a varázslat az alkimista jelenléte miatt.
A visszakérdésre igenlően biccent, nagyon titkolni nem lenne értelme. Ugyan, csak egyetlen ténylegesen megkísérelt átváltozás volt, a másik kettő már egy korábbi fázisában elakadt a folyamatnak. Első alkalommal azért, mert Dante jó ideig nem szívesen használt egyáltalán mágiát. Bárkire bénító hatással lenne, ha megélné, hogy a saját varázsereje, ami eddig sosem hagyta cserben, ami eddig a része volt, segítője és védelmező burka egyszeriben ellene fordul. Másodjára egy felsőéves istenbarma úgy érezte, hogy egy üstöt tartalmazó tároló teljesen véletlenül van levédve varázslatokkal, feltörte, majd hagyta, hogy nap érje a főzetet.
- Biztosan valamilyen hüllő, de nem kígyó. - Ahhoz túl durva, túl érdes volt a pikkelysor, amely felsejlett, átvéve a bőr helyét egy részén.
- Talán valamiféle krokodil vagy alligátor. Gyakorlatban kifejezetten használhatatlan lesz. - Mégsem hangzik különösebben bánni a dolgot.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Theory Delacroix
Diák Rellon, Elsős diák



offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 36
Írta: 2019. augusztus 5. 21:30 | Link

Ő bizony a bátyám
│valamikor szombat este│


Tudtam nagyon jól, hogy késtem pár percet. Ez részben direkt volt, egy kicsit szükségből, a többiben bosszúból. Szaporán lépdelten a bátyám felé, aki egy cukorfát támasztott unottan, majd széles mosollyal az arcomon megálltam előtte, és alaposan végignéztem rajta. A látványban nem csalódtam, olyan Theonosra sikerült ez a szett is, ami meglepően nem fehér volt. Elismerően bólintottam, és hümmögtem is egyet, hogy adjam alá a lovat, azaz az önbizalmat, ami alapesetben is megvolt, de így mégis tisztább.
Meglepetett, hogy Theon éppen engem hívott el, de nem bántam. Sőt, boldoggá tett. Így legalább nem kellett egyedül jönnöm, hogy kielégíthessem a „fesztiválok” kapcsán keletkezett kíváncsiságom. Még egy ilyenen sem voltam, azonban annál több csillogó-villogó összeröffenésen igen, ahová a szüleink elrángattak. Remélem ennek jobb lesz a hangulata.
A fülembe jutott a szóbeszéd, mely szerint a bátyámnak sikerült egy igazi csinibabát elcsábítania magával, szóval elhatároztam, hogy nem okozok neki csalódást. Hosszas válogatás után egy sötétebb zöld ruha mellett döntöttem, amelynek a csipkézett részén keresztül átüvöltött a hófehér bőröm. A vállaim így elég szépen látszódtak, amely nem volt véletlen. A partnerem kedvére kellett tennem, és nem mellékesen tudtam róla ezt a pöttöm információt. A fehér hajamat most az egyszer hullámossá varázsoltam, emiatt érkeztem később a megbeszéltnél.
─ Sajnálom, hogy megvárakoztattalak, Hercegem. ─ szusszantam, majd a karomat felkínáltam az emlegetett szamárnak.
─ Mivel indítsunk? Szerintem enni a végén kéne, nehogy rosszul legyünk. ─ Theon ha arról van szó, képes a saját súlyának megfelelő csokoládé felfalására. A sors furcsa fintora, hogy megemelni viszont nem tudná. ─ Azt hallottam, hogy van szirupmedence. Megnézzük? ─ tudakoltam meg felnézve az ikerpárocskámra, majd ügyesen és okosan elkaptam a tekintetem. ─ Na és hol az a cicababa, akit sikerült elcsábítanod? Remélem, bemutatsz majd neki. ─ jelentettem ki halálos higgadtsággal, egy halvány mosollyal a pofimon.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Harriet O. Wallace
Független boszorkány



offline
RPG hsz: 22
Összes hsz: 38
Írta: 2019. augusztus 5. 22:47 | Link

Dia-Mia,
mázas-színes-fesztis
#


Cukrász vagyok, és még megkérdezik tőlem, eljutott-e hozzám a hír. Nem, az egész hely úgy került ide és úgy sikerült elrendezni, hogy ahhoz semmi közöm. Édes istenem, az emberi hülyeség rosszabb, mint egy levágott végtag után futni. Hagyjuk is, inkább csak teljesen patentba vágtam magam a lovardában, mert mielőtt kitotyognék jobbnak láttam megnézni a kis szerelemem, aztán mikor a patással mélyenszántó búcsút vettünk igyekeztem a fesztiválbejárathoz. Megvettem ugyan a jegyem, de ha bárki kérdezi én ma a másik színes lány, a kaszinós plusz egy fője vagyok. Mennyire szívás már, ha nincs majd aki fogja a hajad, ha túl sok volt a szirup.
- Hey, Mia - tartottam fel a kezem és csápoltam felé a kisebb csoport mögül, akik bevágtak elém, mikor kiszúrtam. Nem lehet más, szerintem sosem láttam senkit magamon kívül, aki ennyire tudott színt viselni, már fejben, értitek. És igen, nem vagyok foggyos, hogy Dia, de az jó lesz így. A befont copfom előre rángatva téptem át a tömegen végül, majd már karszalaggal indultam meg előre. A lányt egyébként a kaszinóban láttam korábban, azzal még nem vagyok képben mit csinál, vagy mit nem, de igazából bármit, biztos jól megy. Meg én aztán a képekkel nem szólhatok semmit, ha valamiben pénz van élni kell vele.
- Együnk, igyunk, nézzünk körül, vagy indítsunk a sziruptól ragadó medencéhez, hátha van valami jó látványilag? - méregettem a terepet, de egyelőre úgy voltam vele, hogy minden is érdekel. Meg az is, ami nem. Szóval bármerre is, de menni kell. Közben azért ránéztem a lányra is magam mellett.
- Egyébként, ha már ilyen kolleginának számítunk, mit is csinálsz te a kaszinóban?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Eszterházy Diána
Diák Rellon (H), Ötödikes diák



online
RPG hsz: 104
Összes hsz: 406
Írta: 2019. augusztus 6. 00:37 | Link

Harriet
-candy dress-

Neki aztán nem gond, ha nem pont Diának nevezik, az "ia" végződésre ugyanúgy felkapja a fejét valószínűleg, már csak ösztönösen is. Nehéz eltéveszteni még az emberek közt is a mai rágógumi-rózsaszín hajával és Adventure Time-mintás nyári ruhájával. Örül, hogy sikerült behúzni ebbe a programba egy számára viszonylag új embert, Hattie már csak a hasonló ízlésbeli vonásai miatt is szimpi volt neki, hát akkor már miért ne tehetett volna egy próbát egy kis tét nélküli bondinggal. Műr tűkön ülve várt egyébként, sajnos eléggé édesszájú, így hát ez a mostani fesztivál nem tesz majd jót a koleszterinszintjének. És hát szerencsés alkat ide vagy oda, de lehet annyi édesség után, amit most elfogyasztani készül majd, még neki is kell majd balanszolni valamivel.
- Nézzük a medencét, aztán lehet belefutunk másba is. Azta, imádom! - Széles vigyorral szívja magába a színes, élénk látványt, és már csak a vizuális ingerektől szekunder sugar rush önti el. Ahogy elindulnak a cukorköves kis úton, elhaladnak egy lehet mostanság nem is ritka jelenet mellett, amint egy anyuka a négy éves forma fiát próbálja lerángatni a nyalóka lámpapóznáról, aki két kézzel átkarolja fogja magát ahhoz, és fáradhatatlanul nyalogatja. Csak, néha szól ki a tevékenységéből hisztizve, hogy "anya hagyjál máááár".
Zseniális.
- Ha téli szezon lenne, nem járna jól, gondolj bele, mennyi embernek ragadna oda a nyelve mindenhova - jegyzi meg nevetve, miután elhagyják az intermezzó helyszínét.
- Még betanulok, de ha nagy leszek, crupié leszek. Jaj láttam amúgy egy-két képed, nagyon menők.
Utoljára módosította:Eszterházy Diána, 2019. augusztus 6. 00:37 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Society: Be yourself.
Society: No. Not like that.
Theon Delacroix
Diák Rellon, Elsős diák


Hóvihar | Hófehérke
offline
RPG hsz: 44
Összes hsz: 143
Írta: 2019. augusztus 6. 10:58 | Link

Ő nem a húgom
| valamikor szombat este |


Utoljára módosította:Theon Delacroix, 2019. augusztus 9. 09:41 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Theory Delacroix
Diák Rellon, Elsős diák



offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 36
Írta: 2019. augusztus 6. 11:57 | Link

Ő bizony a bátyám
│valamikor szombat este│


Utoljára módosította:Theory Delacroix, 2019. augusztus 9. 14:15 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Theon Delacroix
Diák Rellon, Elsős diák


Hóvihar | Hófehérke
offline
RPG hsz: 44
Összes hsz: 143
Írta: 2019. augusztus 6. 14:25 | Link

Hercegnőm
| valamikor szombat este |


Utoljára módosította:Theon Delacroix, 2019. augusztus 9. 09:41 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ambrózy Henrik
Független varázsló, Red Squadron csapattag



offline
RPG hsz: 58
Összes hsz: 112
Írta: 2019. augusztus 6. 16:02 | Link

Dimitri pajtás
mert ki kell nézni valahogy | csak semmi bál, egy másik napon

Az a helyzet, hogy kevés férfiasabb programot tud elképzelni egy jó kis Cukorkaföldén tett látogatásnál. SE. Mindenesetre Dimitrivel megegyeztek abban, hogyha már úgyis olyan édesen indult a barátságuk, akkor látogassanak el Nyalókaföldére közösen és mélyítsék el kapcsolatukat. Na jó, nem, de ha ez most egy férfi szerelemről szóló hozzászólás lenne, imádnád a nyalóka és mélyítés kifejezéseket benne. Azért fogd vissza magad.
Szóval, ami ebből igaz, hogy mindenképp összeültek volna a napokban, aztán, ha már itt ez a Candyland, úgy voltak vele, megnézik. Mit veszíthetnek? Arról nem beszélve, hogy mivel a levitás házvezető-helyettes nagyjából egészéből ismeri az iskolát és annak dolgozóit, talán tud pár hasznos infóval szolgálni. Körbemutogatja, kit érdemes és nem érdemes ismerni, közben majd betolnak egy diabétesznyi édességet és már majdnem romcsi lesz. De csak majdnem. Az is igaz, hogy Henrik számára ez a színes dresscode igen komoly fejtörést okozott. Nem azért, mert azt terjesztik róla, hogy gyakorlott fekete mágus, de hát szinte csak sötét cuccai vannak. Ezt az image-t osztotta Merlin, hát hozott anyagból kell dolgoznia. Viszont Dimitri azt javasolta, vegyenek jelmezt... Merthogy ő tütüben (!!!) kíván érkezni és mennyire vicces lenne, ha Henrik is beöltözne valaminek... Hát, azért kellett némi idő, hogy megtalálja a tökéletes felszerelést, így lett belőle Superman. Még Henrik is elégedett vele, pedig tényleg utálja az ilyesfajta felhajtást, meg a szimpla fekete és sötét árnyalatokat. Nem mind az ötvenet, de azért... Értitek.
A bejáratnál várakozik, mikor megpillantja a közeledő Dimit és egyetlen intéssel jelzi, hogy ott van, ahol megbeszélték és már vissza is balját teste mellé. Annyira jó, hogy végre nem egy nő... Már elnézést hölgyeim, tudom, mire gondolnak, de értsék meg... Egy férfinak férfi barát nélkül az élete túlságosan... Hát na. - Szevasz Dimitri - a másik érkeztére rögtön haveri kézfogásra nyújtja jobbját. Azóta vannak ilyen jóban, hogy Dimitri kielemezte a jelenleg is folyó eljárás keretében. Az hagyján, hogy nem ölte meg a szüleit, de most már pszichológiai vizsgálat is biztosít mindenkit arról, hogy normális. Legalábbis pszichológiailag, a többi meg ugye...
Utoljára módosította:Ambrózy Henrik, 2019. augusztus 7. 19:56 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Theory Delacroix
Diák Rellon, Elsős diák



offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 36
Írta: 2019. augusztus 6. 22:12 | Link

Hercegem
│valamikor szombat este │szép életem volt│


Utoljára módosította:Theory Delacroix, 2019. augusztus 9. 14:17 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Emily Dorothea Fisher
Mestertanonc Tanár, Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák, Előkészítős tanár


Littlebird | Millie
offline
RPG hsz: 194
Összes hsz: 484
Írta: 2019. augusztus 7. 06:48 | Link

Nico

- Rendben, Nico.
Mosolyodom el én is, és biztos vagyok benne, hogy meg fogom tudni jegyezni a nevét, mert még egyetlen Nico nevű ismerősöm sincs. Ez az egyik, a másik pedig, hogy unalmas óráimban én azért felmértem a szomszédságot az erkélyen ülve - nyugdíjas koromra tuti ilyen leskelődős öregnéni leszek -, szóval én tudom, hogy ki ő, még ha ő nem is tud engem beazonosítani. Ez már vajon kimeríti a kémkedés fogalmát? Remélem, hogy nem, elég kellemetlen lenne, ha mondjuk lecsuknának miatta.
- Reméltem, hogy ez lesz a válasz.
Szerintem valahova Adrian korosztályába sorolható a férfi, bár megvallom, ebben mindig nagyon rossz voltam. Egy ideig élt benne, a kép, hogy Adri és én egyidősek vagyunk, a kapcsolatunk elején, de aztán mindig emlékeztetnem kellett magam rá, hogy szó sincs erről, ő az idősebb, és nem is egy évvel. Jó, nincs közöttünk sok, teljesen ideális, csak valahogy ezek a számok nem nagyon mennek nekem. Engedjük is el a problémát, és koncentráljunk arra, hogy ne valami kiwiset kérjen, mert akkor egészen biztos, hogy kifutok a világból.
- Nocsak, a kedvenceim.
Mondom őszinte örömmel és megkönnyebbüléssel. Csak semmi kiwi, és az élet szép. Imádom, hogy nem kell udvariasságból meginnom és közben arra koncentrálni, hogy ne vágjak savanyú arcot, mert se nem áll jól, se nem illik. Viszont így, hogy valami epreset kért nekem, tökéletesnek gondolom a dolgot. Jó kis napunk van, csökkent az édesség iránti vágyam, és kellemes beszélgetőpartnerem is akadt.
- Mivel foglalkozol?
Teszem fel a hirtelen eszembe ötlött kérdést, mert azért annyira nem vagyok jó kukkoló, hogy mindent tudjak. A Várkonyi duó más, ők eléggé hangosak is ahhoz, hogy odavonzzák az ember tekintetét, fülét, agyát. Plusz már diákkoromban elhíresült botrányhősök voltak. Szóval csak ezért tudok többet, mint illene.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Francesco Nico Bianchi
Egyetemi tanár


Faljáró
offline
RPG hsz: 52
Összes hsz: 61
Írta: 2019. augusztus 7. 08:52 | Link

Emily
Nesze nektek színes öltöny | elhagyott a húgom

Megkönnyebbül, hogy nem sértette meg Emily-t, mert az aztán végképp nem állt szándékában. Mondjuk nem épp a legudvariasabb mondata volt kerek e földön, de abból kell gazdálkodni, amink van - tudjátok, a citrom meg a limonádé esete. Egyébként nem gondolta volna, hogy beletrafál a lány kedvencébe. Mondjuk az eperrel nem igen lehet mellényúlni, nem találkozott még olyan emberrel, aki utálná az epret, a limonádét meg szintén mindenki issza citromosan, úgyhogy ebből a párosításból csakis pozitív dolog sülhetett ki.
- Örülök, nos akkor - fordul az árus felé kedvesen mosolyogva. - Szeretnék kérni a hölgynek egy epres-citromos limonádét - a férfi biccent és már készíti is. Szerencséjükre nem az egyik legforgalmasabb bódéhoz csüccsentek le, így nem kell percekig várni, hogy kiszolgálják őket. Épp csak figyeli, hogyan készül a tökéletes frissítő, mikor érkezik is egy kérdés a nőtől - többé nem vagyok hajlandó lánynak nevezni, ő .
- Az AMS-en tanítok, meg néha besegítek a Minisztériumban is - ez mondjuk kicsit tág értelmezésre ad okot, de nem különösebben érdekli, mert csak arra várt, hogy megkapja a másik is az üdítőjét. Koccintásra emeli sajátját, majd ha Emily is benne van, már meg is van a csincsin, ő pedig belekortyol a málnaszörpjébe. Folytatja is a korábban megkezdett gondolatot. - Pszichológiát tanítok, illetve a másik fő tárgyam a Képességek hatása az emberi természetre - a foglalkozásának másik felét inkább nem részletezi, mert arról nem tudna ennyire pozitívan nyilatkozni. Ha van egy csepp szerencséje, hamarosan lerázza a törvény hosszú kezét. Nem akar többé lopni, sem a Minisztériumnak segíteni. Bárcsak...
- Most mesélj Te is magadról. Azt már tudom, hogy tanítod Francesca-t, de mit csinálsz szabadidődben? - ezután újra belekortyol málnaszörpjébe és kíváncsian figyeli a nőt. Igyekszik magába szívni a vonásait, a mosolyát - mert az bizony egy elbűvölő mosoly -, és nagyjából egészéből mindent, ami ő. Lehet, hogy foglalt, de álmodozni mindig szabad...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Krushnic Dimitri
Házvezető-helyettes Levita, Független prefektus, Egyetemi tanár, Vendégelőadó, Szavazásfelelős


Árminné | Alfred Pennyworth | dárdás nádtippin
offline
RPG hsz: 157
Összes hsz: 2356
Írta: 2019. augusztus 7. 20:08 | Link

Henrik

Amikor említettem Árminnak, csak nézett rám laposan, aztán közölte, hogy nem fog velem jönni. A csajokkal rögtön lezsíroztam, hogy hétvégén kiugrunk, visítva fogadták a hírt. Velük lehet bizniszelni.
De első alkalommal más a partnerem. Eldöntöttem, hogy Henrik tiszteletére igazi ünnepi viseletben érkezek --- egy kék Supermanes póló, glitteres szürke szaladónadrág és egy lila tütüke. Utóbbi két ruhadarab nem az enyém - ó fájdalom! -, a csajoktól kaptam kölcsön, persze feltuningoltam, mert sajnos nem egyezik épp a csípőméretünk.
Sokáig fontolgattam, hogy elég lesz-e ennyi, annyira alulöltözöttnek éreztem magam, se virág, se ékszer, sőt, a drága kedvéért a full draget is elhagytam, pedig az lett volna az igazi bomba, de akkor többet nem enged be a házba, úgyhogy most ilyen pőrén tolom be a testem a kapun, ahol rögtön rámcsapják a minden napra megfelelő cukorkarkötőt, s hajtanak is arrébb, mielőtt túlságosan a retinájukba égne ez a metafizikai csoda, ami én vagyok.
- Helló - integetek lelkesen a férfinak, amikor megpillantom a kaputól néhány méterre. Mi az, hogy megpillantom? Nem lehet nem ránézni. Mondtam én, hogy jó lesz ez. - Többet másban ne is lássalak.- Jól végigmérem. Jól. Most mit csináljak? Ezek az utóbbi hónapok nem tettek jót a szexuális irányultságom iránti ignoranciámnak. Azért Henrik nem kell féljen, tudja ő ezt jól, csak ha nem bánja, ma este mindenkinek Loisként fogok bemutatkozni. Már ha akad még valaki, aki nem ismer -- s ha van is ilyen, a mai nap után biztosan nem lesz.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ambrózy Henrik
Független varázsló, Red Squadron csapattag



offline
RPG hsz: 58
Összes hsz: 112
Írta: 2019. augusztus 7. 20:31 | Link

Dimitrina pajtás
még a szavam is (f)eláll

Sok mindenre fel volt készülve. Úgy értem tényleg, ismeri már annyira Dimitrit, hogy tudja, nem engedi majd, hogy unatkozzanak. Azonban mikor Superman-es pólóban és lila tütüben (!!!) megjelenik, Henrik hirtelen nem tudja, hova tegye magát. Úgy értem tudja, a kapun belülre, de jó isten, ez az ember tényleg megcsinálta. Tiszta szerencse, hogy Henrik elfogadó és egyébként csípi Dimitrit, különben vizuális környezetszennyezésre hivatkozva úgy húzná el a kondenzcsíkot, hogy öröm volna nézni.
Ha mindez nem lenne elég, úgy méregetik tetőtől talpig, hogy abba egy rinocérosz is belepirulna, pedig annak aztán van bőr a képén. Kissé zavartan vakargatja meg tarkóját, mert ekkor döbben rá, mire kellett az ő jelmeze. De én ezt le se írom, mert valószínűleg szörnyet hal a bennem élő Henrik, aki így is a teljes téboly határán egyensúlyozik.
- Csini a tütüd, balettozni is fogsz? - felvonja fél szemöldökét és, ha nem lenne ennyire félreérthető a helyzet, valószínűleg a hecc kedvéért rácsapna a férfi fenekére. De nem mer. Pontosan jól tudja, hogy nincs mitől tartania, de ezután félő, hogy mégis csak lenne. Így, gondolván megőrzi hetero mivoltát és porba tiport büszkeségét - átkozza magát a jelmez miatt jelenleg is -, inkább csak elvigyorodik. Hogy kínjában vagy örömében, azt az olvasóra bízom. - Ugye tudod, hogy szét fognak szedni? - be kell vallja, nehéz levennie a tekintetét a másikról. Dimitri a közízlés teljes semmibe vételén túl még örül is annak, hogy így nézhet ki és Henriknek van egy olyan sejtése, hogy a többi csibe is így fog érezni, mikor találkoznak az elvtársnővel. Innentől ugyanis megfosztatik a férfi jelzőtől, legalábbis eme szerény (höhö) estére.
- Miattad vettem fel, remélem tetszik. Vésd jól az emlékezetedbe, mert háromszor láttad rajtam. Most, először és utoljára - ezután követelni fog egy újabb pszichológiai vizsgálatot, mert ami ezután következik, ennél már csak botrányosabb lehet. - Na menjünk Tündérke - talán ezzel a becenévvel el tud vonatkoztatni a ténytől, hogy ők amúgy mindketten férfiak és jó barátok. Vagy lesznek. Vagy azok. Az majd az este után kiderül.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Theon Delacroix
Diák Rellon, Elsős diák


Hóvihar | Hófehérke
offline
RPG hsz: 44
Összes hsz: 143
Írta: 2019. augusztus 7. 20:55 | Link

Hercegnőm
| valamikor szombat este | és még milyen széppé fog válni… |


Utoljára módosította:Theon Delacroix, 2019. augusztus 9. 09:42 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Thomas Middleton
Prefektus Navine, Navinés mesélő, Navinés média, Edictum főszerkesztő, Harmadikos diák


cinnamon roll
offline
RPG hsz: 345
Összes hsz: 1888
Írta: 2019. augusztus 7. 21:27 | Link

LAU
szombaton | a fánk foteloknál | x

Sutrán keresztül érkezett a meghívás Candlyandbe még tegnap reggel. Eléggé meglepett a vidragyerek felbukkanása a szobámban, ám örültem neki persze. Azonban erősen eltöprengtem azon, vajon menjek-e. Látszik, nem vagyok még teljesen önmagam, máskor kapva kapnék ezen. Végül egy sóhaj után egy "igen, persze, menjünk"-kel feleltem az invitálásra. Arról mit sem tudva, hogy a sóhajom is eljut majd a lányhoz a válaszüzenetben meg a nem teljesen felhőtlenül lelkes hangnemem is átmegy. Különben Benitot is felajánlotta nekem az elementálon át, én pedig nap közben éltem a csodacica társaságával pár órára. Jól esett.
Szombaton tehát bevetjük magunkat a cukorrengetegbe, már csak azért is egymás kezét fogva, hogy ne veszítsük el a másikat a tömegben, hiszen jóóó sokan voltak kíváncsiak a rendezvényre. Elámuldozunk pár látványosságon. Napról napra jobb színben vagyok, az embereknek szerintem fel sem tűnik már, hogy bármi volna velem. Barátnőmnek persze még minden bizonnyal igen. Viszont ez már szóra sem érdemes. Az csak rontana rajta, így meg javul szépen.
Ígéretemhez híven körbebarangoltam kicsit, amíg a lány mosdóba ment. Viszont nélküle nem akarok semmit tüzetesebben megvizsgáli. Viszonylag hamar visszaérek hát a fánk fotelekhez. Lehuppanok az egyikbe és egy szusszanás után kellemesen elnézelődöm. Naná, hogy rámköszönnek páran, egy-két diáktársunk meg is áll nálam. Elbeszélgetünk, aztán ők sétálnak tovább. Klasszul elvagyok itt igazából, egyelőre nem sok kedvem van bármerre menni. Tök jól belátni innen mindent. Zajlik az édes élet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] 2 3 4 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa