Budapest

A tusa - 3. próba - 7 versenyző
Edictum szerkesztőség

Még egy hét sem telt el a sárkányok próbája óta, de maradék 7 bajnoknak ismét eljött az ideje, a harmadik bizonyítás. Ez a feladat sokkalta könnyebb és egyszerűbb, mint az eddigiek, és nem jár annyi veszéllyel. Itt inkább az eszükre kell hagyatkozniuk, és az ügyességükre.
A szokásos reggelizés után a zsupszkulcs a Nagyteremből nem vitte vissza a csapatot a Lakrészbe, helyette egy lakótelepszerű helyre érkeztek. A férfi mindenkit felállított libasorban maga mögé az egyik lakás kaputelefonja köré, és egy kód beütése után megnyílt alattuk a föld. És a legjobb az egészben, hogy a muglik ezt észre sem vették.
Nem zuhantak nagyot, bár nem valószínű, hogy mindenki talpra esett. Sötét volt, csak miután a fiatalok szeme megszokta a fény utáni sötétséget, akkor vehették észre, hogy egy fáklyákkal kivilágított úton kell követniük Maut. Vagy tíz percet sétáltak mire egy ajtóhoz érkeztek. Ahogy az feltárult, mintha ismét kiléptek volna a külvilágba, a fények és növények között egy magas, 8 szintes épület meredt az ég felé.
- Hát bajnokok, a harmadik próba az Edictum szerkesztőségében fog zajlani. A feladatotok nem más, mint hogy jussatok be, mindenki külön emeletre menjen, és közben legyetek nagyon körültekintőek, mert lesznek akik nem látnak szívesen itt idegeneket... Na már most. A feladat pedig, hogy keressetek egy eldugottabb helyet, és írjatok egy kitalált pletykát valamelyik versenytársatokról, majd küldjétek el a nyomdába. Ezután pedig igyekezzetek ide vissza, mert gyorsaságra fog menni az egész. És mehettek - kezével a bejárat felé intett, hogy mehetnek, és kezdjék el minél előbb a dolgot.
Ő maga leült egy fa árnyékába, és a napszemüvegét feltéve olvasni kezdett egy régebbi Edictumot.

//Egyelőre csak induljatok el valamerre az épületben, és majd kaptok egy személyre szóló akadályt, mint az erdősnél. A megírt cikkeket pedig majd a következő hszbe tegyétek bele!//

3. próba

Benjamin észrevétlenül, szépen halad célja felé, amíg a padló egy részét borító szőnyeg szélére lépve ropogó, recsegő hangot hall, mintha valami apró ott eltört volna. Pár pillanattal később már ugyaninnen özönlő zafírkék rovarok csapata veszi célba a fiút, fajtársuk halála miatt kicsit sem boldogan. Ha nem akarja a következményeket, gyorsan kell reagálnia.

A 2. emeleten teljes csend uralkodik, Sofia lépteinek zaja is csak egészen közelről hallatszik, hála a régi padlónak. Egészen addig marad fenn a lánynak kedvező állapot, amíg apró figyelmetlenség következtében megbotlik, és elég nagy lendülettel az asztal lábának esik, amitől az azon található porcelánváza a virágokkal együtt leesik. Noha részben szőnyegen ér célba, hangja akkor sem kicsi. Arra pedig nem is gondol, hogy ezzel a tőle pár méterre lévő szekrény lakóját ébreszti fel szunyókálásából. Az ajtaja már nyílik is, és egy morcos házimanó lép elő. Oldd meg, és tegyél rendet magad után!

Kati emeletén jó páran munkálkodnak, ami önmagában nem is baj, hiszen mindenki annyira bele van feledkezve a munkába, hogy észre sem veszik az idegent. Körmölés, és motyogás hallatszik csak, és néha a szitkozódás, mert nehéz megfogalmazni a tökéletes cikket. A lány már majdnem elérte a célját amikor egy fiatal, túlbuzgó szerkesztő meg nem állította, és ezernyi kérdést zúdított a nyakába az újsággal, a cikkekkel, a pályafutásával, na meg az épülettel kapcsolatban. Nehéz lesz, de próbáld meg lerázni gyorsan, hogy ne fuss ki az időből.

Bia egy nyugodt, kihalt emeletre érkezik. Ahogy belép, máris félhomály és csend fogadja, az ablakok mind sötétítőfüggönnyel el vannak takarva. Ahogy közelebb megy, ls megbizonyosodik róla, hogy nincs mitől félnie, elhúzza a függönyt. Azt azonban nem gondolja, hogy talán nagyon régóta ki van halva ez a rész, és a függöny felső részébe egy nagy denevércsalád költözött, akik nem fogadják szeretettel a lányt. Páran közülük elrepülnek, de körülbelül 10 állat megtámadja. Kezdj velük valamit!

Domi pont arra az emeltre érkezik, ahol az újságírók pihenni szoktak. Ez a rész egy szépen kialakított tavacska szép virágokkal és növényekkel, és halakkal a vízben. Bámészkodás közben felfedezheti, hogy a tavacska mellett székek sorakoznak, és a vízesés tetején, egy kis placcon helyezkedik el egy asztal tele papírokkal. Juss fel oda, de vigyázz a kövekkel...csúsznak.

Robi a 3. emelten kap egy rajongót a nyakába. Egy 16 éves leányzó fut utána egészen az ötödikig, és kérdésekkel bombázza, azt nem tagadva, hogy mennyire tetszik neki a haja, meg a járása. Robi már kellemetlenül érzi magát, hogy nem hagyják dolgozni, ezért a lehető leggyorsabban benyit az első ajtón, ami azonnal be is csukódik utána. Egy sötét, poros, és teljesen üres kicsi szobába érkezett. Még világítás sincsen, az ajtó pedig bezáródott, és varázslattal nem nyílik. Juss ki valahogy.

Yar is egy sürgő-forgó társaság emeltére libben be. Az asztalok között sokan mászkálnak és futkosnak, a fejük felett mindenféle ketyere és üzenetek suhannak el. Állj meg szőke, igen, te ott! felszólításra meg kell, hogy álljon, jobb oldala felől egy bicegős öregúr közeledik felé egy nagy adag jegyzettel a kezében. Leülteti egy asztalhoz, és kiadja neki, hogy ezeket válogassa szét, van rá tíz perce, közben odaül mellé, és figyeli a munkáját, ahogy a pulicerpennájának hadarja a szöveget. Oldd meg valahogy a helyzetet!

//Írjátok meg a megoldást, és ha ez megvan, feltételesen folytassátok, és írjátok meg a cikket. Már jöhetnek a pletykáitok is! Ha végeztetek, mehet a nyomdába, és menjetek vissza Mauhoz.//

3. próba zárás

Maurice pontosan tudta, hogy minden bizonnyal ez a versenyzők legkönnyebb feladata a tusa során. Egyáltalán nem félt attól, hogy bárkinek bármi baja eshet, mi egy szerkesztőség a sárkányrezervátumhoz képest? Ott is tökéletesen teljesítettek, a csapat nagyon ügyes, életrevaló és bátor az összes fiú és lány egyaránt. Ő maga nem tudná eldönteni, ki nyerje a tusát. Mindenkinek vannak jó és rossz tulajdonságai, előnyei és hátrányai.
Ahogy a padon ült, és olvasgatott, bentről egy éles sikítást hallott. Fejét az épület irányába fordította, felismerte Bianca hangját. Jót mulatott rajta, de biztos csak megijedt valami miatt, tehát visszamerült az olvasásba.
Összesen talán háromnegyed óra telt el amikor lépteket hallott, és ajtócsapódást. Lassan fordult oda, és elvigyorodott amikor meglátta az elsőt, aki továbbjutott a 4. fordulóba. Benjamin közeledett. Felállt, és megveregette a fiú vállát ahogy odaért hozzá.
- Sikerült megírni a cikket? - kérdezte csak úgy, hogy megtörje a csendet, ami egyébként sem tartott sokáig, hiszen pár perccel később újabb ajtócsapódás jelezte, hogy érkezik a második Đominic személyében. Ugyanzt játszotta el vele is a férfi, megveregette a vállát, és tőle is megkérdezte, hogy sikerült a dolog.
- Ti vagytok a továbbjutók egyébként - közölte, mintha csak valami "megyünk enni" dolgot közölt volna.
Újabb pár perc elteltével érkezett újabb 2 ember, majd a maradék 3 is beesett, nem éppen a legjobb kedvvel.
Végezetül Maurice visszavezette a csapatot, és a Lakrészben hagyta, hadd vegyenek búcsút egymástól. Ketten maradtak. Domi és Ben a két versenytárs, akik között eldől, hogy ki lesz a Bagolykő bajnoka.