Minden, ami nem Budapest és környéke. Olyan nagyvárosok, mint Pécs, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szombathely, Nyíregyháza, Eger és sok másik, valamint falvak és határon belüli helyek és a Balaton, valamint azt körülvevő helységek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=771413#post771413][b]Emir Mahfud - 2019.09.06. 17:06[/b][/url]

Eljött a 2019-es év utolsó fesztiválja, legalábbis számomra. Idén megjártam a VOLT-ot, a Szigetet és most pedig zárom a szezont a SZIN-nel. Már hagyománnyá vált a baráti társaságban, hogy itt, Szegeden zárjuk a nyarat, a fesztiválszezont. Szeretjük a várost is, illetve magát a fesztivált is. A szállásunk sokak meglepetésére nem egy hotel, hanem egy-egy sátor. Valami miatt a legtöbben azt hiszik, hogy mivel eléggé befutott és szerencsére felkapott modell is vagyok, így nem adom lejjebb, mint négy csillag. Pedig nem így van! Tökéletesen elvagyok a kis sátramban, a hálózsákomban egy kispárnával. Eleinte mondjuk nehezen békültem ki azzal, hogy egy csomó ember után és emberrel kell együtt fürdenem, de mára már elvagyok a gondolattal.
Éppen a Pepsi Nagyszínpad közelében támasztom az egyik asztalt egy alkoholmentes sör társaságában. A Cloud9+ koncert percekkel ezelőtt kezdődött,a többiek pedig már eléggé szétcsapva nyomják a színpad előtt. Én igazából annyira nem rajongok az ilyen műfajért, de többség dönt. Szóval én arra jutottam, hogy elütöm az időt a söröm társaságában, illetve abban is biztos vagyok, hogy túl sokáig nem leszek egyedül, hisz fesztiválról beszélünk.  Valamiért ilyenkor mindenki barátja mindenkinek, így itt a legkönnyebb ismerkedni az eddigi tapasztalataim alapján. Lábam azért jár a zene ütemére, olykor még a fejem is megmozdul, de komolyabb cselekedet nem vált ki belőlem. Sóhajtok egy nagyot, majd iszom egy kortyot, végezetül pedig nézelődni kezdek a tömegben, hátha megpillantok valakit. Igyekeztem öltözetemmel is beleolvadni a tömegbe, de még így sem sikerült  álcáznom magam, ugyanis ekkor négy fiatal leányzó ugrik elém, majd visítani kezdenek. Elmosolyodom magam, már szinte vártam… A csajok nagyjából egyszerre kezdenek el beszélni hozzám, majd előkerül egy alkoholos filc is, végül egy mellnél lehúzott, és egy hasnál felhúzott felső, valamint egy hát és egy kar is. Én pedig, mint egy jól nevelt kisfiú kezdem el körmölni az aláírásom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=771646#post771646][b]Emir Mahfud - 2019.09.07. 12:50[/b][/url]

A lányok üdvrivalgása egy ideig eltart. Csak úgy záporoznak felém a kérdések, én pedig nem túl sok információt adva, de azért válaszolok rájuk. Természetesen a kérdések között szerepel az is, hogy van-e barátnőm, mire nemmel válaszolok, aminek következtében szinte remény csillant meg a lányok szemében. Hirtelen még jobban kezdték el tenni magukat, amitől nekem személy szerint herótom van, pláne annak fényében, hogy alig van bennük 20 év. Nagy nehezen sikerül leépítenem őket, de addigra már a söröm is elfogy, így a pulthoz lépkedek, vagyis inkább verekszem át magam a tömegen. Egyre többen vannak itt, amiből azt sikerül levonnom konzekvenciának, hogy mindenkinek van legalább egy barátja, aki nem szereti ezt az együttest, szóval itt iszik a bulizás helyett. Elmosolyodom a módfelett komoly gondolatmenetem végén és még a fejemet is kissé megcsóválom. Közben a pulthoz érek, ahol kérek egy újabb doboz alkoholmentes sört. A csaj aki kiszolgál, szinte lemerevedik és visszakérdez, hogy mi is. Újra elmondom, hogy egy alkoholmentes sört, mire értetlenség csillog a szemében. Hosszas keresgélés után végre talál egy darab behűtött példányt, melyet letesz elém. Kifizetem az árát és még némi jattot is hagyok neki, majd egy széles mosollyal távozom. Sose fogom megunni az emberek arcát, mikor egy buliban alkoholmentes sört kérek. Egy másik hordóhoz lépek és rátámaszkodom, de ekkor feltűnik egy újabb adag lány, akiknek szemében ott csillog a felismerés szikrája. Még nem sikerült teljesen befókuszálniuk, de nekem most nincs hangulatom még egy menethez, így inkább elaraszolok a bódé mellé, ahol egy lány van, illetve kicsit arrébb egy srác éppen könnyít magán a sötétben.
- Hello! – köszönök neki, amit akkor is megért, ha éppenséggel külföldi. Lehuppanok a földre, lábaimat kinyújtom, majd bokánál keresztezem. A sört csak ekkor bonom ki és húzom le az első kortyot. - Ó, ba**ki… – csúszik ki számon egy sóhaj kíséretében, mely leginkább arra vonatkozik, hogy most ehhez annyira nem sok hangulatom van. Komolyan elkezdek azon gondolkodni, hogy visszamegyek inkább a sátrunkhoz és ledőlök, vagy átnézek egy másik koncertre. Úgyis meg van beszélve, hogy hova megyünk innen majd tovább…

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=772080#post772080][b]Emir Mahfud - 2019.09.09. 17:39[/b][/url]

Elég gyorsan kiderül, hogy a leányzó magyar, szóval szín tisztán értette a káromkodást, ami kicsúszott a számon. Bocsánatkérően pillantanék rá, ha ez nem egy fesztivál lenne, ő pedig nem kezelné ennyire lazán a szituációt. Szóval csak tovább lépek rajta... A kérdést intéz felém, aminek hallatán egy grimasz fut végig arcomon.
- Nem igazán… Szintén? válaszolok neki, majd egy mosolyt dobok felé. Ekkor mérem fel jobban a terepet, hogy ki is ül mellettem, vagyis inkább, hogy néz ki. Mivel ez egy fesztivál, így nagyjából bármi kisülhet egy-egy beszélgetésből. Én pedig az alaposabb megtekintés után elkönyvelem, hogy simán benne lennék… De majd meglátjuk mi sül ki az estéből. Mikor felemeli a sört, majd közli, hogy ránk, én is megemelem a kezemben lévő dobozt, majd finoman összeérintem az övével.
– Ránk! –egy széles mosolyt társítok mellé, majd iszok egyet a sörből. Ekkor tűnik fel, hogy a leányzó nagyjából magzatpózba húzva magát ücsörög. Nem kell zseninek lenni hozzá, hogy összetegyem  a képet.
- Adjam oda az ingem? Segítene valamit? kérdem, de közben rájövök, hogy csórikám már eléggé koszos, illetve most is rajta ülök. - Báááár, nem biztos, hogy ezt te fel szeretnéd húzni. De ezen kívül fel tudom még ajánlani a...testem. Összebújunk, mint a pingvinek...  – széttárom karjaimat és sokat sejtető mosoly jelenik meg arcomon, amiből a hülye is leszűrheti hátsó szándékom. De minek köntörfalazzak, jobb az elején leosztani a lapokat, aztán ha a másiknak nem tetszik az elképzelés, legalább időben kiderül.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=772353#post772353][b]Emir Mahfud - 2019.09.10. 19:07[/b][/url]

A válaszát, vagyis inkább a kérdését hallva, nem tudom eldönteni, hogy merre is hajlik. Nagyobb esélyt látok rá, hogy ő nem olyan lány, ennek ellenére egy próbát megért a dolog. Volt veszíteni valóm? Hát nem. A kérdést hallva elmosolyodom és megcsóválom fejem.
- Ugyan miért tennék ilyet? – kérdem tőle egy széles mosoly kíséretében. Mindig is érdekesnek találtam azokat az eszmecseréket, ahol a kérdésre kérdéssel válaszolnak, valamint mindig megdöbbenek, hogy ezt meddig lehet húzni és fokozni. Furcsállom, hogy a leányzó kihátrál a dologból, mivel a legtöbb lány kapva kapna az alkalmon. Részben örülök neki, részben viszont meglep, hogy nem tudja ki vagyok. Ennek ellenére módfelett jól esik, hogy vele nem kell lefutnom az előző köröket.
– De az ingemet továbbra is fel tudom ajánlani a köz javára, vagyis most a te javadra, hogy ne fázz meg. Szóval? – nézek rá kérdő tekintettel, miközben a derekamon összecsomózott inghez nyúlok. Csak akkor kezdem el szétszedni, ha kell neki, ha nem tart rá igényt, akkor visszahelyezkedem kényelmesen.
- Egyébként ha már így összesodort minket a fesztivál… Emir vagyok. – jobbomat nyújtom a lány felé, majd ha elfogadja, akkor a kézfogás után újra iszom egy kortyot. A bódé falának döntöm fejem és az eget bámulom, vagyis  a fejünk felett cikázó lézernyúlványokat.  Brutális, hogy a mai technikákkal mi mindent tudnak művelni, már akár egy lézerrel is. Még csak a második nap van, de valami miatt már úgy érzem, hogy hulla vagyok, pedig a java még hátra van. Lehet kicsit sok volt a munka mostanában…

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=772779#post772779][b]Emir Mahfud - 2019.09.12. 21:50[/b][/url]

Meglepődök mikor a lány elkéri a koszos és leharcolt inget, de lovagiasan elkezdem kikötni a csomót, majd kissé megemelkedve kihúzom magam alól. A művelet végén a lány felé nyújtom a ruhadarabot.
- Remélem segít majd valamit… - közlöm és figyelem, ahogy a lány közelebb araszol hozzám. Egy mosoly fut át arcomon, amiben minden benne volt, ami éppen a fejemben jár. Amikor lovagnak nevez elnevetem magam.
– Örülök neki, hogy akkor én lehettem ebben az első… – őszintén szólva lövésem sincs, hogy erre most mit is kéne válaszolni, de most így ennyire futotta. Túlesünk a formalitásokon, majd az események némi fordulatot vesznek. Vagyis nekem úgy fest a dolog, hogy amennyire úgy éreztem, nem füllik a foga a dologhoz, majd ő kezd el közeledni felém. Egy sármos mosoly jelenik meg arcomon, ami innentől kezdve lemoshatatlan lesz, és amiért olyan sok lány dobta már el az … eszét.
- Nos nagyon örülök Myra, hogy találkoztuk. – a lány kézfogása módfelett férfias, határozott kisugárzást tükröz, ami azért eléggé szimpatikus. Emiatt talán én is kissé keményebben fogok rázom meg a kezét, mint ahogy a nőknél szoktam. A hirtelen váltás meglep. Az előbb egy kemény csaj ült mellettem, aztán most meg a fejét vállamra döntve, karomat pakolgatva helyezi kényelembe magát, mint egy törékeny nő.  Huh, kezdem nehezen követni a váltásokat, de még talán megy, illetve reménykedem benne, hogy ez már a végleges Myra lesz. Ahogy karomat átteszi vállán, gyengéden cirógatni kezdem karjának azon részét, melyet elérek. Nem direkt csinálom, csak valami hülye berögződés lehet, de ha őt nem zavarja, akkor nem hagyom abba. Figyelem a lány mozdulatait, amit a poharával művel, majd a kérdése hallatán szélesebb mosolyra húzódik szám.
- Hát igen… Sajnos csak ilyet szabad. Allergia- megvonom vállam és egy cuki kisfiús arcot vágok hozzá. De mikor a lány felé fordulok, és megpillantom mennyire közel van hozzám, arcom komollyá válik, tekintetem pedig mindent elárul. Az orrunk szinte összeér, így pedig az ajkaink is, szóval ha a leányzó úgy gondolja, hogy mégis élne a lehetőséggel, hát most itt a nagy pillanat, hogy lépjen. Én nem fogok. Hogy miért? Mert az előbb valami kosár félét kaptam, túlzottan nyomulni és erőszakosnak tűnni pedig nem szeretnék.
Szóval… – mondom, bár nem tudom minek, de hátha mégis érkezik rá válasz.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=772890#post772890][b]Emir Mahfud - 2019.09.13. 15:57[/b][/url]

Mikor közlöm vele, hogy alkohol allergiám van látom rajta a meglepődöttséget, ami egyébként nem lep meg. A legtöbben tudnak róla, hogy létezik ilyen, de ennek ellenére is furcsán nézek rám. Aki pedig sose hallott róla – mert ilyen is van – annak az első kérdése, hogy akkor eddig még egyetlen korty alkoholt sem ittam? Ilyenkor el szoktam mesélni, hogy de, ittam már, aztán azután derült ki a kórházban, hogy allergiás vagyok rá.  Aztán mivel utálom a kórházakat és kerülöm őket, így inkább nem iszom. Na de most ez nem az a pillanat, ahol ezt el kéne mesélnem. Ez most sokkal inkább másról szól, és sokkal inkább más irányba tart, mint a kommunikáció. Vagyis szeretném ezt hinni, hogy nem csak egy-két csók lesz. Bár őszintén szólva nekem már akkor is jó estém lesz, ha csak annyi lesz. Myra szemébe meredek és állom az egyébként elég durva pillantását. Látom, vagyis inkább érzékelem, hogy valami történik a kezében lévő pohárral, majd ezt követően a kezét érzem arcomon. Itt már akarva akaratlanul egy eléggé tipikus mosoly jelenik meg arcomon, ami mindent elárul. Érintésének köszönhetősen szemeimben eddig nem látott csillogás tűnik fel. A cirógatás is elmarad menet közben, de kezemet nem veszem le a lány válláról. Amikor orrunk összeér lehunyom szemeim, szinte már ösztönösen, majd mikor megcsókol, a vállán lévő kezem kissé lejjebb csúszik, majd Myra tarkóján állapodik meg. A csókot természetesen viszonozom, és cseppet sem finomkodom. Ugyan minek tenném?! Eléggé egyértelművé tette, hogy benne van a buliban, szóval akkor élvezzük. A csók után –ami elég hosszú és szenvedélyes lett - elhúzódok tőle és fejemet visszadöntöm a bódénak, de közben a mellettem ülőt nézem.
- Szóval Myra, mik a terveid az este további részében? – kérdezem egy apró és sokat sejtető mosoly kíséretében, végezetül pedig iszom egy kortyot.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=773006#post773006][b]Emir Mahfud - 2019.09.14. 08:28[/b][/url]

Őszintén szólva kifejezetten élvezem ezt a huzavonát ami most kettőnk között zajlik.  A lány stílusa eléggé bejön, ahogy játszik, ahogy úgy tesz, mintha semmi nem történt volna. Mindezek csak folytonos mosolyt csalnak elő belőlem. Ezen kívül nem tudok nem beszállni a játékba én is… De ez egy fesztivál! Nem mondom, hogy bármit lehet, de ami itt történik az nagy eséllyel itt is marad. Igaz, mindig bennem van az a félsz, hogy egy olyan lánnyal sodor össze az élet, aki itt eléggé nagy játékos, de utána is még nagyon próbálkozik. Utálok beletaposni a lelkükbe azzal, hogy az annyi volt, nem lesz folytatása, nem akarok kapcsolatot. Köszönöm szépen én egy nagyon boldog egyedül élő férfi vagyok. Majd egyszer lehet benő a fejem lágya, aztán akkor feleség meg gyerek, de azonnal. Azonban most még nem tartok ott, és a közeljövőben szerintem nem is fogok. Nem tiltakozom ellene, ha jön valaki, aki levesz a lábamról, akkor hajrá, de nem küzdök érte. A mellettem ülő leányzó pedig szerencsére nem tűnik annak a típusnak, aki majd az éjszaka után bombázni fog a leveleivel és mindenáron engem akar. Felnevetek az elhangzottak után.
- Hát megnézhetjük azt is, vagy akár egy nyugisabb helyet is kereshetünk… - felállok a földről, majd Myra elé lépve felé nyújtom a kezem. - Gyere! - közlöm vele, majd ha elfogadja, akkor felhúzom a földről. Ha már mindketten állunk, akkor kissé közelebb húzom magamhoz és a füléhez hajolok. - Van egy eléggé frankó sátram, de ahhoz, hogy megmutassam tudnom kell valamit… Ismered Bogolyfalvát? – kérdem tőle rögtönözve. Tudnom kell, hogy boszi-e avagy sem, mivel a sátor tértágító bűbájjal lett ellátva. Az egyik haverom akivel most ide jöttem szintén varázsló, aki eléggé keni vágja a dolgokat, így a sátrat mellyel érkeztünk egy-két ügyes varázslattal egy frankó kis kéglivé varázsolta. Vagyis nem egy luxus lakás, mivel csak annyit tett, hogy két részre osztotta, valamint bekerült egy-egy franciaágy, szekrénnyel és hűtővel. Mivel a fesztivál életérzést azért valamennyire érezni szeretnénk, így a fürdést a közös helyiségekben oldjuk meg a többi fesztiválozóval.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=773043#post773043][b]Emir Mahfud - 2019.09.14. 13:44[/b][/url]

Ez a hetem eléggé sűrűre sikeredett, és ha ez nem lenne elég még szombaton is dolgozom. Amivel egyébként nincs semmi gond, mivel ebben a szakmában ez eléggé megszokott. Csak most valahogy semmi ingerenciám nincs hozzá. Vannak ilyen napok… Nem ez a megszokott tőle, de megesik, hogy rossz lábbal kelek és akkor senkihez és semmihez nincs kedvem. Ez ma pont ilyen. Szerencsére egy fotózásom lesz csak ma, utána pedig hazáig meg sem állok. Szintén ront a helyzeten, hogy nem  Budapesten vagyunk, hanem Nádasdladányban a kastélynál. Mindenki  sürög és forog, én pedig halál nyugodtan egy colát iszogatva ülök a székben és bámulok ki a fejemből. Mivel hét ágra süt a nap és meleg van, így fejemen napszemüveg az öltözékem pedig eléggé nyárias. Már vagy háromszor szóltak, hogy menjek öltözni, de nem tudom rávenni magam,hogy megmozduljak. Eszter elvileg már teljes harci díszben várakozik, már csak egy-két igazítás van vissza rajta, nekem pedig már csak öltöznöm kell, után indulhat a buli. A parfümök szépen kikészítve várják, hogy kezünkbe kapjuk őket és jó pofát vágjunk. Szinte már látom lelki szemeim előtt, ahogy kiadja a fotós az ukázt, hogy most hajoljak oda Eszterhez és szaglásszam a nyakát. Vannak annyira tipikus beállások, hogy az elmúlt évek alatt már rögzültek, így fél szavakból is tudom, hogy éppen mit szeretne a fotós. Megiszom az utolsó korty colamat, majd az épület egyik terme felé igyekszem, ami most öltözőként funkcionál. Ha jól tudom akkor inkább külső helyszínen fognak készülni a fotók, pedig meg kell, hogy mondjam, ez a kastély valami gyönyörű belül is. Főleg a könyvtár és az a nagyobb terem, ahol kint vannak a hatalmas portrék. Látok benne nem kevés fantáziát, bár egy parfümös fotózásnál igazából…  Komótosan magamra aggatom a kikészített ruhát, a fodrász még egyszer igazít rajtam, majd erőteljesen tessékelnek kifelé, mivel „Mindenki rád vár!”.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=773206#post773206][b]Emir Mahfud - 2019.09.15. 14:15[/b][/url]

A feltett kérdés nagy eséllyel költőinek lett szánva, így nem válaszolok rá, mert minek…  Amikor Myra feláll érzem, hogy kicsit megkapaszkodik bennem. Nem tudom eldönteni, hogy a bevitt alkoholmennyiség a vétkes, vagy pedig a hirtelen felállás. Mivel nem tudom, hogy mennyit ivott előtte, így most egy kissé elbizonytalanított. Nem tartozom azon férfiak közé, akik kihasználják az ittas nőket. Ha Myra kicsit többet öntött le, mint kellett volna, akkor szívesen elkísérem a sátramba és lefektetem aludni, aztán ez az este kifutott. Egy csók és más semmi! Életemben egyszer jártam úgy, hogy a másnap reggel eléggé kellemetlenül indult, mivel a mellettem fekvő leányzó még azt sem tudta, hogy én ki vagyok. Na azt a beszélgetést majd kiborulást a részéről még az ellenségemnek sem kívánom. Szóval reménykedem, hogy a sátorig kiderül, hogy mi a szitu… A feltett kérdésem hallatán kissé hátrébb lép, amit elsőre nem tudok mire vélni, de  köd hamar eloszlik, mikor elhúzza a felsőjét. Arcomra egy széles mosoly ül ki, melynek több oka is van. Egyrészt azért mert így tényleg teljes lelki nyugalommal mutathatom meg a sátrat belülről, másrészt azért, mert mennyire kicsi már a világ, hogy egy fesztiválon pont egy boszorkány mellé ülök le. Hihetetlen! Már több év próbálok valamennyire becsatlakozni ebbe a világba, de ennek ellenére elég sokszor meglepődöm, hogy mennyien vagyunk. Gyermekként nem is gondoltam volna.
- Örömmel hallom… Akkor így már nyugodt szívvel engedlek a „sátorba”. – rákacsintok, ami egyébként nem jellemző rám, de most valahogy illet ide. Talán…Myra megfogja a kezem, majd elindulunk ki a bódé rejtekéből. Bár ne tettük volna! Lehajtott fejjel haladtam csak néha-néha felpillantva, de még így is megtaláltak. A fesztivál hivatalos videós stábjába sétáltunk bele, akik azonnal megállítottak. Már kattogott a fényképező, ami aztán kamera funkciót is betöltött, majd jöttek a kérdések. Az első természetesen azonnal a mellettem álló lányra irányult, akivel kézen fogva haladtunk. Ennyi.. Holnap már cikk lesz belőle, hogy barátnőm van… Baszki! Végül egy-két kérdésre készségesen és mosolyogva válaszoltam, mert nem akarom a hírnevemet rombolni, majd elnézések közepette húzni kezdtem magam után a lányt és kissé nagyobbakat léptem az eddigieknél.
- Bocsánat! – egy bocsánatkérő pillantás is társult mellé – Nem így tervezem a sátorig jutást, de most ezt osztotta az élet… – megvonom vállaim és újra lassabb tempót veszek fel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=773235#post773235][b]Emir Mahfud - 2019.09.15. 17:07[/b][/url]

Szerencsére Myra nem akad fenn az előbbi eseményen, hanem úgy fest még élvezi is. Ennek valamennyire örülök is, de túl könnyedén mozog a kamera előtt. Furcsa… De végül megszabadulunk tőlük és szépen haladunk a cél felé, míg nem egyszer csak Myra megszólal. Kissé értetlenül és megmondom őszintén lehangolva fordulok felé. Pedig annyira jól indult, annyira élveztem, hogy fogalma sincs, ki vagyok én. Aztán jött az a kettő és mindent elba**ott…  Az sem javít sokat a helyzeten, amit a lány mond. Na puff neki, újra úgy fest, hogy eszköz lettem, amit gyűlölök. Egyébként én sajnos nem emlékeztem rá, még csak ismerős sem volt, mivel annyi nővel szoktam együtt dolgozni, hogy valamiért sokan kiesnek. Mondjuk most, hogy jobban megnéztem, valóban ismerősek a vonásai, de ha nem mondja, hogy dolgoztunk együtt, akkor fel sem merül bennem.
- Szívesen… - válaszolok neki, de nem éppen lelkesen és örömmel teli hangon. Hát ez tényleg rendesen elba**ódott most, és az eddigi lelkesedésem is elszállt. Lehet már nincs is hangulatom ehhez az egészhez, pedig mennyire jól indult… Mennyire jól is záródhatott volna! Elengedem Myra kezét, de haladok tovább a sátrak felé, melyek már látszódnak. Még pár méter és meg is érkezünk a kijelölt helyre, melynek a legeldugottabb szegletében ott áll a pici sátrunk. Mikor megérkezünk egy ügyes pálcalegyintéssel kinyitom a „zárat”, majd némi körbetekintés után elhúzom a „bejáratot”.
- Üdv nálam! – mondom neki egy halvány mosoly kíséretében. Egy igen mutatós belső rész tárul a lány szeme elé, ha bekukkant. Egy apró előtér fogad minket, ahol néhány cipő sorakozik, illetve két ajtó várja, hogy döntsünk, merre szeretnénk haladni. Előre engedem a lányt és ha beljebb lépünk, akkor a cipő levétele és az ajtó zárása után kinyitom a jobb oldali ajtót, mely az én szobámhoz vezet. Egy ágy, egy éjjeli szekrény, ami egyben hűtő is, és egy komód. Ennyiből áll az egész, de egy fesztiválra bőven elegendő. Kissé kupi van még így is, de talán el fogja nézni, hiszen férfi vagyok, ez meg egy fesztivál. A hűtőhöz lépek és kinyitom az ajtaját.
- Nos tudok szolgálni vízzel és vízzel… - sajnos nincs túl sok mindenem, így ezzel mellé lőttem. Sajnos eléggé érzékelhető, hogy a lelkesedésem a múlté… Nem tudom titkolni, rám van írva…

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=773275#post773275][b]Emir Mahfud - 2019.09.15. 19:15[/b][/url]

Myra beljebb jön és a cipő levétele után a szobát is szemügyre veszi. Én próbálom magam visszarázni a korábbi kerékvágásba, hiszen ez egy fesztivál. Nem most van itt az ideje annak, hogy fennakadjak ilyesmin. Meg már igazán hozzá szokhattam volna, hogy a hírnévvel ez is együtt jár sajnos. Szóval sóhajtok egy nagyot és rámosolygok a lányra, aki ekkor szólal meg és próbálja szépíteni a helyzetet. Kedves tőle, de az előbbi kijelentése után ezt már nehéz elhinni, ennek ellenére végül csak legyűröm az egómat… Most ez így szarul hangzik, de ha már ő kihasznált, akkor én miért is ne tehetném ugyan ezt, csak kicsit máshogy… Mondjuk az kölcsönös kihasználás lesz, de ez már mellékes.
- Jól van… reagálok az elhangzottakra, de ő csak mondja tovább. Őszintén fejben most teljesen kikapcsoltam, és nagyjából felfogom amit mond, de már másfelé járok. Kiveszek egy üveg vizet a hűtőből és egy igen nagy kortyot iszom belőle, majd visszazárom és a szekrényre teszem.
- Nem mész sehova. – közlöm vele ellenmondást nem tűrő hangon de mosolyogva, majd leülök az ágyam végére. Előveszem pálcám, majd egy gyors mozdulattal be is zárom az ajtót, a folyamat végén pedig a pálcát óvatosan arrébb dobom.
- Gyere ide. – hangom gyengéd, az előző él már nem érződik benne. Bal kezemet a lány felé nyújtok és ha megfogja akkor odahúzom magamhoz. Nem húzom az ölembe, hanem megállítom magam előtt. Homlokomat a hasának döntöm, majd kezemmel a combját kezdem simogatni.
- Boccs az előzőért, csak tudod mikor nap, mint azzal szembesülsz, hogy megpróbálnak kihasználni a népszerűség miatt, akkor az ember igen gyorsan ugrik már minden apróságra. De gondolom ezzel te is tisztában vagy… – nem nézek fel rá, hanem a föld felé mondom eléggé halkan. Aztán végül csak felpillantok az előttem álló igen szép leányzóra, és ilyenkor érzem azt, hogy marha szerencsés férfi vagyok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=773479#post773479][b]Emir Mahfud - 2019.09.16. 19:43[/b][/url]

Amikor lekerül pár ruhadarab Myraról egy sokat sejtető mosoly kúszik az arcomra, melyet nem tudok visszafogni, se elrejteni. A földön heverő felsőkre pillantok, majd tekintetem azonnal Myrara terelődik. Élvezem a lány érintését, ahogy beletúr a hajamba, ahogy megsimogat, ahogy csókol. Hirtelen teljesen kikapcsol az agyam és rajta kívül semmi másra nem tudok koncentrálni. Az előbbi düh is gyorsan elszállt és már semmi mást nem akarok, csak az előttem álló leányzót. Hát igen, én ilyen vagyok… Nem tudok sokáig dühös lenni, nem tudok haragot tartani, vajból van a szívem, ami néha komoly probléma.  Az elhangzottakra nem reagálok, csak biccentek egyet. Felpillantok, majd apránként vizsgálom végig őt, míg nem a tetoválásánál egy kissé tovább elidőzök. Ujjaimmal megsimítom a kis mozgó cikeszt, majd elkönyvelem, hogy erre még vissza kellene kanyarodni, de nem most… Mondjuk könnyen megeshet, hogy gyorsan el fogom felejteni aztán majd örök homály fedi a dolgot, de annyi baj legyen. Egy óvatos, de hirtelen mozdulattal az ölembe húzom a lányt, majd belemarkolok kissé a hajába és gyengéden közelebb húzom magamhoz. Megcsókolom, de szenvedélyesebben, mint a bódé mellett, egyre hevesebbnek érzem magam és tudom, innen már csak akkor lesz visszaút, ha a lány megálljt parancsol. Gáz vagy nem gáz, de nem ő lesz az első, sem a második egy éjszakás kalandom. Egyszer élünk és én ezt az életet teljes mértékben ki szeretném élvezni, ha pedig a sors ilyen lehetőségeket kínál fel, akkor hülye lennék nem elfogadni. Mondjuk azért ezzel az ember fia nem dicsekszik, de valamelyest jó érzésekkel tölt el, hogy megpróbálom kiélvezni minden percét ennek a laza kb. 80 évnek ami talán vár rám. Csók közben Myra ruhájának egyik pántját lehúzom, majd a szájáról lassacskán áttérek a nyakára,fülére, vállára, kulcscsontjára….

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=773794#post773794][b]Emir Mahfud - 2019.09.18. 18:21[/b][/url]

Az éjszaka igen csak jól sikerült és egy cseppet sem bánom, hogy akkor nem mentem bulizni a srácokkal, hanem elvonultam félre. Mert ha nem így lett volna, akkor nem találkozom Myraval, akkor nem lyukadunk ki itt, és semmi nem történik. Vagyis lehet történt volna valaki mással, de ez már sosem fog kiderülni. Isten lással lelkem, nem úgy indultam neki a napnak, se a fesztiválnak, hogy én márpedig hülyére nőzöm magam és strigulákat gyűjtök. Azonban örülök, hogy így alakult ahogy! Reggel van , a szobában félhomály van én pedig egy hatalmas nyújtózkodással ébredek. Oldalra fordulok és ő még mindig ott fekszik mellettem. Egy még erőtlen de őszinte mosolyt küldök felé, majd közel hajolva hozzá egy puszit nyomok a homlokára.
- Jó reggelt szépségem! – suttogom, majd felülök és a mellettem lévő vizes palackért nyúlok, amit végül meghúzok és ki is iszok. - Jól aludtál? Minden rendben? – kérdem Myratól, majd a választ várva kinyitom a hűtőt és még két üveg fél literes vizet veszek ki belőle. Egyet a mellettem lévő leányzó felé nyújtok, hátha ő is szükségét érzi a folyadék pótlásának, majd utána  a saját üvegemet is kinyitom. Apró kortyokat iszok belőle, már annyira szomjas nem vagyok, de jól esik a hideg víz. - Megbántad? – teszem fel neki az újabb kérdést, mivel olyan furcsa volt a tegnap este egy része, illetve most is eléggé érdekes a tekintete. Nem tudom mire vélni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=774126#post774126][b]Emir Mahfud - 2019.09.20. 17:29[/b][/url]

Ez a lány olyan szinten kettős érzéseket kelt bennem, hogy az már hihetetlen. Egyrészt tetszik, hogy ilyen határozott, őszinte és nyitott. De mellette megőrülök néha a kérdéseitől, amiket nem tudok mire vélni. A reggelis dolgon elmosolyodom, de végül nem reagálok rá. Aztán jön az autógrammos rész, ahol hirtelen szikrát nem kapok. Úgy fest nem esett le neki tegnap, hogy ez igen kényes téma nálam és nem igen kellene felhozni. Vagyis nem lenne komoly gond ezzel a kérdéssel, ha nem történik tegnap az ami. Na de mindegy is… Erre is dobok egy mosolyt, majd megjegyzem, hogy ugyan semmi gond, de legközelebb ne feledkezzen meg róla. Arra, hogy én megbántam-e a dolgot, megcsóválom a fejem. Miért is bántam volna meg?! Maximum akkor fogom azt mondani, hogy bár ne történt volna meg, ha pár hét múlva benyögi, hogy teherbe esett. Na akkor nagy esély van rá, hogy eret fogok vágni. Nem állok én még készen ilyesmire. Aztán Myra kipattan az ágyból és öltözni kezd, majd kiviharzik a szobából, végezetül pedig a sátorból. Értetlenül állok a történtek előtt. Esélyem sem volt visszakérdezni, hogy milyen edzés, mivel annyira meglepett, majd pedig fénysebességgel távozott. Én még egy ideig hesszeltem az ágyban, majd a fürdős cuccokat felkapva indultam el lemosni magamról a tegnapi nem izzadtságát.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=807435#post807435][b]Emir Mahfud - 2020.05.02. 11:22[/b][/url]

Tomnak születésnapja van, egészen pontosan ma töltötte be a harmincat, amit muszáj megünnepelni. Az estét nála kezdtük de mellette foglaltunk helyet egy közeli bárban is. Mivel már megszokták, hogy én nem iszom, így készültek alkoholmentes sörrel, ami mellé azonban a szokásos ba***gatás is társul. Néhány óra iszogatás, beszélgetés és pókerezés után nyakunkba vesszük a várost és egy közeli szórakozóhely felé vesszük az irányt. Telnek az órák és fogynak az italok, a társaság pedig egyre jobban kezd szétválni. Tom éppen egy igen fiatal leányzót fűzöget, akinek tetszik a dolog. Rájuk van írva, hogy ők ma még túl közeli kapcsolatba fognak kerülni. Zoli a pultnál ül, de már nem nagyon tud magáról. Én már egy órája be akartam tenni egy taxiba és haza akartam juttatni, de kézzel lábbal ellenkezett. A társaság még egy szűk része az asztalnál beszélget én viszont már vágyom egy kis friss levegőre. Jelzem a legkevésbé szar állapotban lévő haveromnak, hogy kimentem, majd a sörömmel felszerelkezve haladok az utcára nyíló ajtó felé. Május van, de még éjszaka igen hűvös van, pláne így hajnali fél háromkor. A rajtam lévő bőrdzsekit kevésnek érzem, így nem tervezek hosszas kint tartózkodást. Az ajtó mellett állva szívom magamba a hűs levegőt, majd kortyolok a sörömbe. Ma már sokadszor fogalmazódik meg bennem, hogy mennyire jó lenne alkoholt fogyasztani, hátha attól le tudnék lazulni és búfelejtőnek sem lenne utolsó. Újra a szinglik népes táborát erősítem, immár 3 napja. Michelle kirakott, nem bírta a távolságot, pedig már nem kellett volna sokat kibírnia. Aztán egy nappal később kijött egy cikk, ahol a fotón egy idősebb színésszel pózol. Lerí róluk, hogy nem csak barátok. Mellbe vágott a dolog? Mondjuk úgy, hogy szarul esett. Amikor erre gondolok érzem, hogy megy fel bennem a pumpa, de még mielőtt túlzottan elmélyednék benne valaki megfog. Érzem, hogy rám nehezedik, hogy én vagyok neki a biztos pont jelenleg. Őszintén ezen már meg sem lepődök egy ittas emberekkel teli szórakozóhely előtt. Az előttem álló nőre pillantok, akin már kissé látszik a bevitt alkohol.
- Semmi gond. Minden rendben? – kérdem a nőt, majd megfogom a karját így egyenesen tartva.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=807449#post807449][b]Emir Mahfud - 2020.05.02. 12:49[/b][/url]

Elmosolyodom mikor közli, eggyel többet ivott, mint kellett volna. Valóban csak eggyel? Szerintem ez több, mint eggyel többnek a hatása. Érzem, hogy kapaszkodik belém, én pedig természetesen hagyom, azonban elengedem és kezeimet a kabátom zsebeibe süllyesztem. Nagymamám mondatai még mai napig visszhangoznak fejemben. Jó nevelést kaptam, az, hogy én mellette azért élem a nem éppen unalmas életem, na az már más dolog. A nő következő mondata is mosolyt csal arcomra. Hát igen, ezeknek a szemeknek én már igen sokat köszönhetek. Sok munkát, karriert, és sok nőt is. Már éppen reagálnék rá valamit, amikor is egy cigis doboz jelenik meg a nő zsebéből. Zsebéből? Hiszen ez egy ruha! Mikor elenged látom, hogy meginog. Lábai mintha nem akarnának megfelelően mozogni, csak szabálytalanul topognak jobbra balra, olykor egymást keresztezve. Annyira nem vészes még a dolog, de éppen elegendő ahhoz, hogy oda nyúljak és mindkét kezemmel megfogjam derekát, kissé közelebb húzva magamhoz, így egyenesbe tartva.
- Nem élek ilyesmivel, de azért kössz!- - közlöm, elengedem őt, de nem lépek hátrébb, hátha kell neki kapaszkodó. Hiába fázok, nem bírom nézni, hogy új ismerősöm egy szál kis ruhába ácsorogjon kint. Leveszem a kabátomat, majd ráterítem az előttem álló hátára. Óvatosan megigazgatom elől, szorosabbra húzva, de mivel nincs becipzárazva, így szétnyílik. - Gyorsan szívd el és vagy menj vissza, amit szerintem már nem kellene, vagy pedig gyere velem pár utcányit arrébb és hazaviszlek autóval. - ajánlom fel neki. Mivel én is úgy érzem, hogy mára elég volt ennyi, így szerény személyem is hazafelé venné már az irányt, szóval egy kis kitérő belefér. Mellkasom előtt összefonom karjaimat, mivel egy cseppet sincs melegem.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=808204#post808204][b]Emir Mahfud - 2020.05.10. 16:01[/b][/url]

Meghökkenve hallom, hogy nem ide valósi, de még ennél is jobban ledöbbent, hogy nem tudja, hol fog aludni. Ennek több oka is lehet, egyrészt vagy ennyire felelőtlen, másrészt nem tervezett alvást, hanem hajnalig bulizást aztán utána kellemetlen buszos vagy vonatos hazadöcögést, harmadrészt pedig lehet arra számított, hogy valaki hazaviszi. Emellett felmerülhet még az is, hogy a varázslótársadalom egyik képviselője, így a hoppanálást  preferálja. De mivel egy olyan szórakozóhelyen vagyunk, ahol bárki megfordulhat, így nem nagyon feszegetem ezt a kérdést. Itt mindenki egyforma, nincsenek muglik és varázslók vagy boszorkányok. Vagyis vannak bizonyára, csak senki nem ezzel foglalkozik. Beleiszok a sörömbe, majd a lépcsőre rakom az immár üres korsót.
- Hát…. - egy kisebb hatásszünet következik, ugyanis felmerül bennem, hogy felajánlhatnám neki, hogy aludjon nálam. Na már most ebben az esetben az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy ilyenkor nem sok alvás van. Amivel egyébként nem is lett volna semmi gond úgy egy évvel ezelőtt, sőőőt nagyon is benne lettem volna. De most nem értem úgy, hogy nekem ez most menne, illetve szükségem lenne rá. Földhöz nem b***ott annyira, hogy Michelle szakított velem, de azért nem vagyok feldobva sem. Férfiasan bevallom, hogy azért kicsit szarul esett, főleg, hogy utána ő már széles vigyorral arcán pózolt az mellett a bunkó mellett. Érzem, ahogy megy fel bennem a pumpa, ahogy egyre dühösebb leszek. Kezeim ökölbe szorulnak, s rá kell vennem magam, hogy lazítsak tartásomon. Gondolataimat inkább afelé terelem, hogy mi legyen a leányzóval.
- Nem olyan messze van egy hostel, ahol egész jó áron eltölthetsz egy estét. Nem egy Hilton, de arra, hogy pár órát ledől, na arra tökéletes.  Lehet még mázlitok is lesz és barátnőiddel lesztek csak a szobában.- vázolom neki a lehetőséget. A lány keze lendül felém, amit én elfogadok, s finoman megrázom
- Emir. – mutatkozok be tömören. - Na és hogy kerültél pont ide? – próbálom tovább szőni a beszélgetést.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=808545#post808545][b]Emir Mahfud - 2020.05.15. 17:05[/b][/url]

Mint kiderül ez nem egy szimpla rúgjukkiaházoldalát vagy engeddelahajam dolog, hanem igen is nyomós oka van az ittlétének, mely nem más, mint a szülinapja. Egy széles mosoly terül el arcomon, mikor ezt elmeséli, s az pedig megnyugtat, hogy nincs egyedül. Ezek szerint valahol bent a tömegben ott van pár leányzó, akik a velem szemben lévő barátnői, így pedig nagy eséllyel nem fog egyedül maradni. Ezek fényében pedig én is visszaveszek a lendületből, és lazábban kezdem kezelni a szitut. Nem, most nem kell senki „életét” megmentenem, szimplán élvezhetem a bulit és az adódó lehetőségeket.  
- Nos, akkor nagyon boldog születésnapot! 18?- kérdem, miközben arcomon a mosoly töretlen. - Ennek fényében muszáj lesz nekem is visszamenni és meghívni téged egy italra.– igen átható tekintettel nézek rá, s megvonom vállaim, majd felnevetek a vetkőzős fiú hallatán. Azok nem a lánybúcsúk főszereplői? Már a születésnapokra is járnak? Megrázom fejem, mivel sose értettem, miért is jó ez. Bár nem mondom, hogy nem élveztem az egyik haverom legénybúcsúján a vetkőző műsort a limuzinban. A leányzó ehhez kapcsolódó megjegyzésére nem reagálok ezen kívül mást, mert mégis mit kellene? Oké, akkor majd én vetkőzök neked? Ha innék alkoholt, akkor biztos lenne az a szint, mikor már simán bevállalnám, de kérem szépen én teljesen józan vagyok.
- Bent vannak a többiek. - fejemmel a bejárat felé biccentek, majd szorosabban összefonom karjaim, mivel cseppet sincs melegem továbbra sem. -Nem szeretnél…? – a bejárat felé pillantok, így utalva arra, hogy jó lenne újra bent lenni a fülledt melegben. Az előbb még menekültem ki onnan, most pedig újra oda vágyok. Ekkor megjelenik Roli az ajtóban, majd odakiabál nekem valamit. Kezével int, hogy menjek már vissza, de a kiszűrődő hangos zene miatt, azt már nem értem, hogy mit magyaráz. - Tessék?!- kiabálok vissza, de választ nem kapok, majd Roli már sehol sincs.