30. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Hírek: Elkészült a discord szerver, elérhetőség ITT!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyElső szint

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
offline
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2014. január 1. 14:40 | Link

Kőszegi Brigitta Hanna

Reggel elterveztem már, hogy le megyek a könyvtárba, de nem a simába, hanem a titkosba, az sokkal jobban tetszik. De csak délután tudtam időt szakítani rá. Szobámban lepakolok, majd elmegyek a fürdőbe és összekötöm a hajam, hogy ne zavarjon az olvasásban vagy más egyébben, mi után ez kész, elindulok, nem viszek semmit. Kilépve a folyosóra megállok egy pillanatra, majd újra elindulok. Ahogy haladok a folyosón meglepődök, nagy a csönd. Pedig szünet van még. Elgondolkozom, van-e valami program mára, de nem emlékszem, hogy lenne. Már a lépcsőn vagyok, mikor meglátok pár diákot. Megnyugszom, biztos csak mindenki pihen, vagy tanul már,hisz már csak pár nap van hátra a szünetből. Erről eszembe jut az, hogy mindjárt, jönnek holnap vagy holnapután azok, akik elmentek. Már a lépcsőn haladok fel a könyvtár felé. Elkezdek gondolkozni, mit is szeretnék olvasni, vagy mibe szeretnék bele csöppenni. Majdnem a folyosót rejtő festményhez értem már. Ahogy haladok, a festményeket nézem, elég csöndesek. Örülök neki, ez azt jelenti hogy a mai csöndes egy nap lesz. Elérek a festményhez, leolvasom a nevet. Odahajolok a festmény füléhez és halkan bele mondom a nevet.
-Rydan Colthan
Megvárom míg a festmény feltárul, és belépek a kereten át a folyosóra. Körülnézek, szűk a folyosó és, mint minden, csendes. A festmény mögöttem becsukódik. Hátra nézek, látom hogy csukódik le. Majd lassan elindulok. Pár lépés és már a titkos könyvtárban is vagyok. Körülnézek. Szemet gyönyörködtető látványban részem. Sok-sok érdekes könyv van itt már első látásra is tudom. Beljebb megyek, elkezdek sétálni a sorok között. Olvasom a címeket, ámulok azon, hogy milyen sokféle és érdekes könyv van itt. Közben mintha léptek zaját hallanám, de nem törődök vele, nem érdekel. Csak sétálok, és olvasom a címeket. Nagyon sok könyv tetszik, de egyet sem veszek le, mert még nem találtam meg az igazit. Egyszer csak megtorpanok, leveszek egy kopott olvashatatlan című könyvet. Belelapozok. Teleírt naplószerű, sok képes könyvet találtam, érzem, hogy ez a tökéletes olvasnivaló mára. Leülök és elkezdem olvasni.
Utoljára módosította:Axel Sebastian Sjölander, 2014. január 16. 19:00
Hozzászólásai ebben a témában

Kőszegi Brigitta Hanna
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. január 1. 15:14 | Link




Íme, eljött az új év is, ami számomra egy új kezdetet jelentett. Napok óta gyomorgörcsöm van, túlságosan is izgulok, egyszerűen minden miatt. Amióta otthagytam a Roxfortot, minden olyan szokatlan. Persze, mélyen magamban folyton mondogattam, hogy minden rendben lesz, nincs okom izgulni, de mivel általában sosem hallgatok magamra, hatástalan volt minden próbálkozásom. Anyáék elkísértek az új iskolám kapujáig, majd elbúcsúztunk, utána pedig beléptem. Gyorsan beosztottak egy házba, utána pedig mire észbe kaptam, már a házam körletében voltam, és beköltöztem az egyik szobába.
Jó volt az este, végre ki tudtam aludni magamat, viszont reggelre egy csillapíthatatlan felfedezés vágyat éreztem. Felöltöztem, majd elhagytam a Navine körletét. Hatalmas ez a kastély, mindenképpen körül akartam nézni! Elindultam felfelé egy szimpatikus lépcsősoron, majd kijutok ahová jutok. Nem féltem attól, hogy eltévedek...Illetve, ha még is megtörténne, majd elkezdek kiabálni. csak meghallja valaki. Hirtelen a lépcsőknek vége lett, majd magam előtt egy lánykát láttam, aki egy festmény előtt állt, ami hirtelen kinyílt, mögötte pedig valami sötét, de még is vonzó helyiség volt. Nekifutottam, és még időben beértem a helyre, utána csukódott csak be a festmény. Ez biztos nem tetszett neki, de majd később kiengesztelem. Tényleg, hogyan lehet kiengesztelni a festményt? Mindegy, ezen ráérek még agyalni. Mire körbenéztem az előbbi lány ugyan már eltűnt, úgyhogy egyedül ácsorogtam, egy mondhatni, mesés helyen. Olyan volt, mintha egy erdőben lettem volna, de még is minden tele volt könyvekkel. Imádok olvasni, úgyhogy azt hittem ott helyben elájulok. Ha tehettem volna, legszívesebben ugrálni kezdtem volna a boldogságtól, így neki indultam, és befordultam az egyik sorba. Fogalmam se volt, hogy mit is keresek, csak kihúztam egy szimpatikus könyvet, majd körbenéztem. Túl nagy volt a csend. Kisétáltam a sorból, majd ismét megpillantottam, az előbb látott barna lánykát. Olvasott. Semmi kedvem nem volt megzavarni, így nem túl közel de nem is túl távol, leültem, és kinyitottam a kezemben lévő könyvet. Lapozgatni, és elemezgetni kezdtem. Sárkányokról szóló könyv volt. A kedvenceim. Komolyan, ha otthon lehetett volna egy sárkányom, akkor biztosan tartottam volna legalább hármat, ezt bárki elmondhatja rólam. Felsóhajtottam, hátradőltem a székemben, majd elmerültem a könyvben...
Utoljára módosította:Kőszegi Brigitta Hanna , 2014. január 21. 17:06
Hozzászólásai ebben a témában
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
offline
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2014. január 1. 16:36 | Link

Kőszegi Brigitta Hanna

Ahogy olvasok, a csöndben léptek zaját hallom. Fülelek, várom mi lesz. Felpillantok a könyvből. Egy lány ül le nem messze tőlem egy székre. Erről eszembe jut, hogy én a földön ülök. Van mellettem egy szék, de nem érdekel, jobb itt a földön. Eszembe jut a lány, elgondolkozom, hogy ismerem-e. Rövid gondolkozás után eldöntöm, hogy nem. Finoman felpillantva megnézem. Szőke, magas, talán velem egyidős. Ami azt jelenti, hogy új, persze csak akkor, ha nem tévedek. A könyvet is meg nézem, amit olvas, sárkányokról szóló könyv van a kezében. Miután felmértem, úgy döntök, nem érdekel. Ha nem szól nekem, én se neki, jobb nem piszkálni az olvasó embert. Megint a könyvemre nézek, de már nem olvasom. Lapozgatom és gondolkozom. Oda menjek a gömbhöz, ezen töröm a fejem már az óta mióta be léptem. Rá szánom magam, becsukom a könyvet. Felállok visszateszem a helyére. Kicsit időzök fölötte, de végül ténylegesen úgy döntök, hogy nem ez az a könyv, amibe bele szeretnék kerülni. Megint elindulok a sorok közt. Lassabban haladok, fegyelmesebben olvasom a címeket. De most nem találom a szimpatikus könyvet. Leveszek itt-ott egy könyvet ugyan, de szinte alig lapozok bele úgy visszateszem. Egyik sem érdekel. Miközben sétálok, azon gondolkozom, hogy mit is szeretnék igazándiből. Valami krimi lenne jó, vagy valami állatos. Eközben elérem a sor végét. Hátrapillantok a lányra, majd elindulok balra egy hosszú soron. Ez a sor kicsit olyan, mint egy akadálypálya, mindenütt könyvek szerteszét. Mókás átkelni köztük, közben viszont nehéz nézelődni. Így ugrálva haladok és olvasok most.
Utoljára módosította:Axel Sebastian Sjölander, 2014. január 16. 19:06
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyElső szint