28. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Megjelent az Edictum legújabb száma! 🎃
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Rabbot Portnipper összes RPG hozzászólása (16 darab)

Oldalak: [1] Le
Rabbot Portnipper
INAKTÍV



RPG hsz: 31
Összes hsz: 790
Írta: 2014. szeptember 25. 19:34 Ugrás a poszthoz

Évnyitó/Évzáró - Dwayne

Ha nem csal emlékezete, 14 éve volt utoljára évnyitó/évzáró ünnepségen. Hosszú ideje nem képviseltette magát az iskola ünnepi eseményein. Tulajdonképpen szinte semmilyen eseményen nem képviseltette magát. Háttérbe húzódva dolgozott, építészi és kutatói munkáját úgy végezte, hogy a lehető legkevesebb alkalommal érintkezzen a kastély lakóival. Láthatatlan volt a kastély életében.

Ez a mai ünnep azonban minden szempontból más. Az igazgató úr kérésére jött el, mert új feladatot kap tőle, és a megbízatását a mai napon veszi át. Nem kis lámpalázzal készült erre az eseményre. Először is csináltatott egy új dísztalárt. Régi mokaszin talárját, amit a családi címer díszített, nem csak kora, hanem időszerűtlenné válása miatt is lecserélte. Vadonatúj, bársonyfekete talárt szabatott magának, melyre a Bagolykő címerét hímezték. Az ünnepség kezdete előtt még hezitált, azon gondolkodott, hogy gyorsan ír egy baglyot az igazgató úrnak, hogy az egész procedúrát csinálják inkább privátban, a széles nyilvánosság bevonása nélkül. Ugyanakkor tisztába volt vele, hogy előbb-utóbb ki kell állnia az iskola közössége elé, felesleges tehát halogatni ennek időpontját.

Fél órával az ünnepség előtt felcsatolta az új dísztalárt, majd gyorsan le is tette, mert a tükörben meglátva magát, rájött, hogy ilyen torzonborz képpel mégsem léphet be az ünnepségre. Rövidre vágta hát borostáját, rendezte a haját, és mikor újra tükörbe nézett, egy olyan gondolat villant át az agyán, amire időtlen idők óta nem volt példa. „Hmmm... tulajdonképpen egészen jóképű pali vagyok.” Aztán el is nevette magát, mert ezt a gondolatot végletesen kamaszosnak érezte. Mire elkészült, jócskán elkésett, ami miatt szinte futott a nagyterembe.

Épp a sülteket fogyasztották jó ízzel az ünneplők, mikor belépett. Szerencsére az igazgatói beszédet nem késte le. Amennyire lehet, észrevétlenül elsétált a fal és az egyik asztal mellett, majd odament a Dwayne melletti üres székhez a tanári asztal szélén. Régen látta a tanári kart együtt, és mivel Dwayne volt az első tanár, akit hosszú idő után először meglátott, végignézve rajta, az jutott eszébe, hogy igencsak megváltoztak az ünneppel kapcsolatos öltözködési konvenciók az utóbbi 14 év során. Aztán mikor meglátta a többi tanárt, konstatálta, hogy csak bizonyos tanárok öltözködési stílusa változott meg. Dwayne-t ismerte látásból, néha elsétáltak egymás mellett a folyosókon. Rabbot sem volt arról híres, hogy túl nagy kapcsolatkezdeményező lenne, így az ilyen alkamakkor csak valami halk motyogásszerű „jó napot” hangzott el. A mai nap azonban más, ma megpróbált a szokásosnál szociálisabb viselkedést magára ölteni, így odaérve a székhez egy rendes rabbotos mosoly kíséretében megkérdezte:
- Szép ünnepet kedves kolléga! Nem volna ellenére, ha ma este Ön mellet foglalnék helyet?
Rabbot Portnipper
INAKTÍV



RPG hsz: 31
Összes hsz: 790
Írta: 2014. szeptember 25. 20:16 Ugrás a poszthoz

Dwayne

"Így legyen az ember kezdeményező." - ez volt az első gondolat, ami átsuhant a két füle közötti részen, mikor meghallotta kollégája alig kivehető magyar szavait. Először egy pillanatnyi szégyen futott át rajta, hogy még azt sem tudja, hogy egzotikus nyelvtanárokat is alkalmaznak az iskolában, de mikor meghallotta anyanyelvének fülsértően eltorzult akcentussal hallható szavait, inkább egy szórakoztató gondolat támadt benne: "Idehoztak valami harmadik világbeli kóbor varázslót, hogy vele rettentsék el a tanulni nem akaró diákokat." - és ezen el is nevette magát.

Helyet foglalt hát Dwayne mellett, és mivel enni nagyon nem akart most (valójában egy búzaszem nem fért volna bele a gyomrába), úgy döntött, hogy feszültségét azzal oldja, hogy megpróbál ezzel a különös szerzettel beszélni.
- Köszönöm kedvességét kolléga! - kezdet rá, miután leült - Hogy érzi magát ma este?
Látta, hogy Dwayne a száraz süteményeket támadta meg, így az jutott eszébe, hogy bizonyára van mit felitatnia azzal a sok süteménnyel. "Hiába, egyeseknek a mézbor sok savat okoz." - aztán ismét elszégyellte magát gondolata miatt, mert már sokszor megfogadta, hogy nem lesz ennyire előítéletes. Ugyanakkor elnézve Dwayne szedett-vedett stílusát, úgy gondolta, talán mégsem alaptalan benne a gyanú.
Rabbot Portnipper
INAKTÍV



RPG hsz: 31
Összes hsz: 790
Írta: 2014. szeptember 25. 20:54 Ugrás a poszthoz

Dwayne

Rabbot próbált figyelni az igazgató szavaira, de a nagy nyüsgés, csörömpölés és tapsok közepette ez reménytelen vállalkozásnak tűnt. "Még csak a diákokat szólítja. Még van időm." - gondolta. Így inkább Dwyane-t figyelte. Látta, hogy kollégájának nehezére esik a kommunikáció kulturált formája, mert nem néz a szemébe. Hirtelen nem is tudott mit mondani arra, mikor kijelentette, hogy "éhesen" érzi magát. "Itt ez a rengeteg étel, hát egyen." - gondolta.

Mélyen megdöbbent, amikor meglátta nála azt a fura mugli ketyerét, és még jobban, amikor az aurori jelvény is megjelent az asztalon. Azt ismerte. Rabbotnak nem sok dolga volt aurorokkal, legalább is 14 éve nem. Egyszer régen, egy eltévedt, de gonosz halálfaló járt a Bagolykő falai között, aki rátámadt egy diákra. Rabbot akkor harcképtelenné tette az illetőt és átadta az auroroknak, akkor beszélt utoljára velük. Annál jobban megdöbbent, hogy ismét az iskolában lát egy aurort. Nyilván nem a sötét varázslók miatt van itt, hiszen többször látta már. épp meg akarta kérdezni, hogy mit dolgozik az iskolában, amikor Dwayne megszólalt, és a házimanós ügyről kezdett el beszélni. Rabbotnak ekkor előjött a humoros énje, gondolta leteszteli az auror urat:
- Reménykedjünk abban, hogy a manók a meglepije a megfeleő helyen landolt, és nem a tanári asztalra került. - mindezt persze akkor mondta, amikor Dwayne épp a szájába rakott egy nagyobb darab száraz sütit.
Utoljára módosította:Rabbot Portnipper, 2014. szeptember 26. 07:28
Rabbot Portnipper
INAKTÍV



RPG hsz: 31
Összes hsz: 790
Írta: 2014. szeptember 28. 10:23 Ugrás a poszthoz

Dwayne

Őszintén szólva Rabbot nem sokat nézett ki Dwayne-ből, de miután meglátta jelvényét, és azt, hogy ennyire egyszerűen elhárítja pimaszkodó megjegyzését, egyfajta tiszteletet ébresztett benne. Annál inkább meglepődött Dwayne bemutatós közjátékán. Már éppen ott tartott, hogy belekezd a "tanári asztalnál ülő személy nem viselkedhet így, mégis milyen példát mutat ezzel a diákoknak" című nagymonlógba, amikor eszébe jutott valami. Nyilván Dwayne okkal ül a tanári asztalnál, és Wickler igazgatóra nem jellemző, hogy olyan embert alkalmazna, akinek nincs keresni valója az iskolában. Ugyanakkor az előbbi közjáték szépen mutatja, hogy nem sok tanári tartással rendelkezik, és nem kevés posztkamaszos érzés dúlhat benne. "Nem, ha már itt van, akkor én sem küldeném el, nem kezdenék el azért kampányolni, hogy elküldjük. Sokkal inkább egy olyan feladatot adnék neki, amiben kiélheti és lekötheti megát." Rabbotnak diákkora jutott eszébe hirtelen, mert Dwayne erősen emlékeztette egykori iskolájának, a Roxfortnak gondnokára. Úgy döntött, megtudakolja Dwayne-től, hogy mégis mit dolgozik a Bagolykőben:
- Amíg a vacsorára várunk, elmesélné, hogy mit csinál nálunk? Szeret itt lenni közöttünk? - mindezt próbálta egyszerű "fecsegő" kérdésként feltűnteni, nehogy az érződjön át, mintha valami kihallgatáson lenne.
Utoljára módosította:Rabbot Portnipper, 2014. szeptember 28. 10:24
Rabbot Portnipper
INAKTÍV



RPG hsz: 31
Összes hsz: 790
Írta: 2014. szeptember 28. 13:30 Ugrás a poszthoz

Dwayne

Rabbot elszégyelte magát ismét, mert rájött, hogy a férfi kérdése teljesen jogos, és az illem azt tanította volna, hogy először is mutatkozzon be. Kezet nyújtott tehát a kérdező felé, és bemutatkozott.
- Rabbot Portnipper vagyok, elnézést, ezzel kellett volna kezdenem. Én vagyok a Bagolykő építésze... - mondta kissé pironkodva, elvégre mégis csak egy aurorral beszél. Aztán hozzátette - ...úgy még egy órán keresztül. Aztán, ha sejtésem nem csal, új megbízatást kapok az Igazgató úrtól.
Aztán mikor megtudta, hogy Dwayne is tanít, egy halvány mosoly futott át arcán. Közvetlen, egyszerű stílusa miatt, Rabbot is egy közvetlenebb barátibb stílusra váltott. Volt ebben az emberben valami megragadó, valami, amit általában a neveletlen, de karakán diákok láttán is érezni szokott.
- Én is megtudhatnám a neved? Bár szólíthatlak diákriogatónak is. - Itt persze nevetett egyet. - Mert látszik - célózva ezzel az előbbi megnyilvánulására - amikor épp nem a sötét varázslóktól véded a diákokat, akkor Te magad szoktad megrendszabályozni őket.
Utoljára módosította:Rabbot Portnipper, 2014. szeptember 28. 13:31
Rabbot Portnipper
INAKTÍV



RPG hsz: 31
Összes hsz: 790
Írta: 2014. szeptember 28. 14:39 Ugrás a poszthoz

Dwayne

Rabbot már nem is emlékezett arra, mennyire jó érzés, amikor két ember között megtörik a jég. Jól eső érzéssel vette tudomásul, hogy még mindig birtokában van ennek a legtitokzatosabb varázslatnak. Folytatta is a beszélgetés fonalát:
- Attól nem tartok, hogy rám ilyen kellemetlenség várna. Az új megbízatásom is ideköt a Bagolykőhöz, és már nem bánom, hogy igent mondtam rá... csak kicsit félek, hogy vajon az iskola közössége hogyan fogja fogadni. - Mivel nem akart erről részletesebben beszélni, inkább terelendő a szót gondolatait önmagáról Dwaynre fordította.
- Nehéz lehetett fél nap alatt megszakítani egy élet fonalát, és egy egészen újat elkezdeni, hátrahagyva otthont és barátokat. Idegen országban, idegen nyelven. Jól érzed magadat itt? - Aztán Rabbotnak eszébe jutott valami, ami talán érdekes lehet Dwayne számára is.
- Tudod, én is külföldi vagyok, Angliából származom. Amikor idekerültem, számomra is nagyon idegennek hatott ez az ország, főleg a nyelv. Van egy bűbáj. Nem mondom, hogy egyszerű, magam Indiában sajátítottam el. Ennek segítségével bármilyen nyelvet hetek alatt megtanulhatsz. Ha gondolod, segíthetek abban, hogy megtanuld a magyar nyelvet, és akkor talán könnyebb lenne a dolgod a diákokkal is és a környezettel is.
Utoljára módosította:Rabbot Portnipper, 2014. szeptember 28. 14:39
Rabbot Portnipper
INAKTÍV



RPG hsz: 31
Összes hsz: 790
Írta: 2014. szeptember 29. 11:12 Ugrás a poszthoz

Dwayne

Rabbotot szórakoztatta Dwayne "Mert mi lesz az?" kérdése. Akár még válaszolt is volna neki, de mivel nem akarta azelőtt kimondani, hogy Wicker igazgató kihirdetné, és tisztában volt azzal is, hogy mindig van egy-két fülelő diák, így nem válaszolt a kérdésére. Helyette elővett zsebéből egy kicsi pergamen darabot, megbűvölte pálcájával, amin így egy felirat jelent meg, mely feliratott csak címzett olvashatta, majd átnyújtotta Dwayne-nek a papírt.
- Olvasd el, ezen rajta van a válasz, csak ne mond ki. Megértheted, hogy elővigyázatosnak kell lennem.
Miután átadta a papírt, eltöprengett azon, amit Dwayne mondott a keleti mágia iránti bizalmatlanságról. Tudta jól, hogy a maga részéről igaza van. Mivel azonban rajongott a keleti mágiáért, ezért rögtönzött pár lényeges gondolatot:
- Megértem a bizalmatlanságodat a keleti mágiával szemben, mert aki naivan nyúl hozzá, annak bizony meggyűlhet vele a baja. El kell sajátítani az alapokat ahhoz, hogy az ember biztonsággal használhassa. A fő különbség abban van, hogy amíg mi itt nyugaton bizonyos varázs tudás megszerzésére törekszünk, éppen ezért varázslóiskolákba járatjuk gyermekeinket, akiknek így tudása gyarapszik, addig keleten azt gondolják, hogy az ember már eleve minden tudás birtokában van, és így a tanulás nem tudás szerzés, hanem a bennem lévő tudás felfedezése. Ez volt a nyelvtanuló bűbáj lényege is. Nem szavakat meg szabályokat kellett belevarázsolni a fejelmbe, hanem fel kellett fedeznem a bennem rejlő magyar nyelv tudását.
Aztán Rabbot leállította magát mert rájött, hogy itt egy kiselőadásba kezdett, ami talán untatja beszélgető partnerét.
Rabbot Portnipper
INAKTÍV



RPG hsz: 31
Összes hsz: 790
Írta: 2014. szeptember 29. 22:40 Ugrás a poszthoz

Évzáró/Évnyitó + Dwayne egy kicsit

A pulzusa kb. 200-ra ugrott, amikor meghallotta a nevét. Bár nem lepte meg, hiszen korábban mindent átbeszélt részletesen elődjével, mégis egy leírhatatlan, félelemhez hasonló érzés ragadta el. "Innentől nincs visszaút." Fájdalommal tekintett hirtelen távozó elődje után. Remélte, hogy legalább a vacsorára marad, mert jelenléte adott volna egyfajta biztonságérzetet az első pillanatokban. Így azonban még inkább megragadható volt a tény, hogy a Bagolykő sorsa innentől Rabbot kezében van, és ez a felelősség ebben a pillanatban mázsás teherként nehezedett rá. Mikor felállt Dwayne mellől, akinek még gyorsan odaszólt, egy "Elnézést"-et, hogy hirtelen ott kell hagynia a beszélgetést, meg is érezte ezt a mázsás terhet, mert egy picit megingott. Aztán összeszedte erejét, és kissé bizonytalanul odasétált az igazgatói emelvényhez. Érezte, hogy minden szem rá szegeződik. Körbenézett, de mielőtt megszólalt, eszébe jutott, hogy nem mindenki beszéli a magyar nyelvet, így megfogta pálcáját és szája felé fordítva elmormolta az "ἰδίᾳ διαλέκτῳ λαλούντων" ógörög varázsigét. Ezt nagyon régen tanulta egy görögországi útja során. Amíg tart a hatása, minden hallgató a saját anyanyelvén hallja a szavakat. Rabbot remélte, hogy jól sikerült a varázslat, mert kb. 20 éve használta utoljára. Összeszedte hát minden bátorságát, és belekezdett első igazgatói beszédébe:
- Kedves tanár kollégák, kedves diákok, és mindenki, aki iskolánkhoz tartozik, és ma itt ünnepel velünk! - Rabbot elmosolyodott, és gyorsan körülfürkészte az arcokat. Mivel csak a helyzet miatt amúgy is érthető döbbenetet látta rajtuk, semmi furcsát, vagy "Mi van?" kifejezést, megnyugodott, hogy a varázslata jól sikerült. Így folytatta a beszédet.
- Az a megtiszteltetés ért engem, hogy nagyra becsült elődöm után, akit mélységesen tisztelek, ma én léphetek a Bagolykő Mágustanoda igazgatóinak sorába. - ahogy kimondta e szavakat, ismét összerándult a gyomra. Ettől valószínűleg igen furcsa arcot vághatott, mert néhány diák el is nevette magát. Így gyorsan összekapta magát, és bár a lámpaláz miatt forgott vele a világ, megpróbálta összeszedni a megtervezett beköszöntő szövegének emlékmorzsáit.
- Sokan talán nem ismertek, mert az elmúlt években a háttérben munkálkodtam szeretett iskolánkért. Ma azonban igazgatótokként állok itt, és csak remélni tudom, hogy legjobb tudásom elegendő lesz az igazgatói feladatok ellátáshoz. Ígérem nektek, hogy igyekszem minél hamarabb megismerni mindegyikőtöket, hiszen a személyes kapcsolatok varázsa a mágia legnagyobb titkai közé tartozik.
Rabbot körbenézett a teremben. Itt van ez a sok-sok ember korgó gyomorral, és már legalább egy órája éhesen várják a vacsorát. Nem akarta őket tovább váratni. Elmosolyodott, és előhozta végre szavaiban igazi énjét:
- Sok mindent mondanék még, de szerintem éhesebbek vagytok annál, mintsem hogy ennek az új dirinek a szavait hallgassátok. A vacsora után majd kihirdetem az új tanévre vonatkozó tudnivalókat. Jó étvágyat!
Ekkor intett egyet pálcájával, és az asztalok rogyásig megteltek a manók által elkészített finomságokkal. Rabbot ekkor visszament az előbbi helyére Dwayne mellé. Csak amikor már leült, jutott eszébe, hogy neki most középen az igazgatói székben kellett volna helyet foglalnia. Furán vette volna ki magát, ha most mégis visszaszalad az igazgatói székhez. Remélte, hogy ezt az apró hibát mindenki elnézi neki. Hogy zavarát terelje, és kieressze magából a rengeteg felgyülemlett feszültséget, odafordult Dwayne-hez, és a következőt mondta:
- Túl vagyok az első megpróbáltatáson.
Utoljára módosította:Rabbot Portnipper, 2014. szeptember 30. 07:04
Rabbot Portnipper
INAKTÍV



RPG hsz: 31
Összes hsz: 790
Írta: 2014. szeptember 30. 19:35 Ugrás a poszthoz

Évnyitó/Évzáró

Egyetlen falat sem ment le a torkán. Ha már rossz helyre ült, legalább az étkezés erejéig igyekezett közösséget vállalni tanár kollégáival, így kiszedett egy csirkecombot, meg némi krumplipürét tányérjára, és körülbelül két percenként szájához is emelt egy-egy kis falat ételt. Ennyi volt most a legtöbb, ami tőle telt. Folyamatosan azon járt az esze, hogy miket kell még kihirdetnie. Wickler igazgató úr egy részletes listát adott neki távozása előtt arról, hogy az új tanévre milyen döntéseket hozott, kiket vett fel a tanári karba. Ezek voltak az ő utolsó döntései, és egyben Rabbot első hirdetni valói. Nem akarta, hogy a diákok a jóllakottságtól teljesen elpilledjenek, elvégre az új tanárok is megérdemlik a teljes figyelmet, ezért hívott egy házimanót, és megkérte, hogy a desszerteket ne küldjék fel vacsora után, csak készítsék elő, majd ő felvarázsolja a megfelelő pillanatban. A manós közjáték persze több tanárnak is feltűnt, sőt talán a diákoknak is, de jelenleg Rabbotnak nem volt ereje arra, hogy perfekt igazgatóként viselkedjen. Az a kevés étel, amit megevett, mindenképpen jót tett neki, mert lámpaláza kissé alább hagyott.

Amikor Rabbot azt látta, hogy a tanárok és a diákok is elégedetten várják a vacsora folytatását, ismét felállt, és némileg határozottabban, mint az előbb, odasétált az igazgatói emelvényhez. Végignézett az arcokon, és örömmel nyugtázta, hogy az étel megtette hatását. Már kevésbé döbbentek, mint előbb. Pálcáját ismét a szájához emelve elmondta az ógörög varázslatot, majd elmosolyodott és némileg bátrabban, mint először újfent beszélni kezdett:
- Most, hogy mindannyiunkat a kellemes jóllakottság érzése öntött már el, tartsunk egy kis pihenést az étkezésben, mielőtt a desszertekkel megkoronáznánk közös ünnepi vacsoránkat. Lenne néhány hirdetni valóm az új tanévvel kapcsolatban, amit még elődöm hagyott rám, mint első elvégzendő igazgatói teendőt. - Most tudatosult benne, hogy a többség nemigen tudja, hogy ki lehet ő, így nem ártana pár szót szólni magáról.
- Először is bemutatkoznék. A nevemet már hallottátok, Rabbot Portnippernek hívnak. Azóta itt vagyok az iskolában, hogy a Bagolykő Mágustanoda megnyitotta kapuit. Alapítónk, Remus J. Lupin hívott meg ide, akivel még szülőhazámból, Angliából ismertük egymást. Annak idején, az első két tanévben, mint tanár, és mint Levita házvezető voltam itt. Aztán nagyon sok probléma merült föl, amikről talán pletyka szinten hallottatok, így lemondtam a házvezetésről, és a tanári munkáról, és átvettem a Bagolykő építészeti feladatait. Egészen mostanáig építészként dolgoztam, és kutatói munkákat végeztem. Nagyon ritkán jelentem meg az iskola lakói között, de mindvégig itt voltam. Néhány hete keresett meg Wickler igazgató úr, hogy nyugdíjba kíván menni, és felkért arra, hogy vegyem át a Bagolykő igazgatását. - Rabbot még nagyon sok mindent tudott volna mondani magáról, de nem akarta ezzel az időt húzni. Kap még úgy is eleget a reflektor fényből, és sokkal fontosabb most, hogy az új tanárokra és új pozíciókra fordítsa a hallgatóság figyelmét.
- Ennyit magamról, most pedig beszéljünk az új tanárokról név szerint. Amikor szólítok egy-egy kollégát, tisztelettel megkérném, hogy álljon fel. Egyrészt azért, hogy mindannyian bátorító tapssal üdvözölhessük, másrészt azért, hogy a diákság is, és én is megtudhassuk, hogy a névhez melyik arc tartozik. - elővette tehát a Wickler igazgatótól kapott listát, rápillantott, és nekikezdett bemutatni az új tanárokat.
- Kezdjük Roósz Péter professzorral, aki az előző tanévben gyakorló tanár volt, és aki az idei tanévtől már teljes értékű tanárként az átváltoztatástant tanítja nekünk. Gratulálunk professzor úr, kívánunk sok sikert a tanári munkájában! [TAPS] – természetesen Rabbot is tapsolt.
- Az idei évben a Navine ház egykori diákjai közül hármat is üdvözülhetünk tanári karunkban. Ennek igen-igen örülök, hiszen a Navine ház ritkábban csillogtatja meg csodáját, mint a többi, de az mindig mély nyomot hagy. Igen, a Navine házban rejlő erő bizony sokunk számára igazi titok. - Itt egy kis szünetet tartott a Navine asztalától jövő örömteli  tetszésnyilvánítás miatt. -  Elsőként Catherina Palarn professzor asszonnyt szólítom, aki az alapszakosok melodimágia oktatójaként tér vissza az almamaterbe. Gratulálunk professzor asszony, nagyon sok örömet kívánunk munkájában! [TAPS] Aztán itt van Czettner L. Zoé professzor asszony is, aki mítoszokról és legendákról tanít majd mindenféle mesés és varázslatos dolgokat az alapszakos diákjainknak. Gratulálunk professzor asszony, önnek is nagyon sok örömet kívánunk munkájához! [TAPS] Végül pedig nagy szeretettel köszöntjük Jimnie Meccoy professzor urat, aki medimágiát tanít az idei tanévtől ötödik, hatodik és hetedik évfolyamon. Gratulálunk professzor úr, sok sikert kívánunk tanári feladataihoz! [TAPS]
Rabbot egy kis szünetet tartott, hogy a taps és az öröm elhalkuljon, és folytatni tudja.
Rabbot Portnipper
INAKTÍV



RPG hsz: 31
Összes hsz: 790
Írta: 2014. szeptember 30. 22:32 Ugrás a poszthoz

Évzáró/Évnyitó + Vikó és Dwayne

Rabbot kicsit megköszörülte a torkát, és miután ismét elcsöndesedett a terem, folytatta a bejelentéseket:
- Nagy öröm számunkra, hogy ismét köreinkben köszönthetjük Dr Mácsay Zója professzor asszonyt, aki nem csak iskolapszichológusként tért vissza közénk, de önismeretet is tanít mindenkinek alapszakon. Megszaporodott teendőiben nem lesz egyedül ugyanis gyakorló pszichológusként Gál Botond, egykori levitás diákunk dolgozik a keze alatt. Gál professzor emellett Káros szerek ismeretét is tanít érdeklődő mestertanoncainknak. Mindkettőjüknek szívből gratulálunk, és sok sok erőt kívánunk munkájukhoz! [TAPS]
- Számomra különösen öröm, hogy egy olyan egykori diákot üdvözölhetek a tanárok között, akit még ifjú elsős korában magam is tanítottam, már amikor megtisztelte óráimat. - Rabbot Vikót kerste, akit furcsamód a falnál állva látott meg. Intett neki, hogy jöjjön oda a tanári asztalhoz. - Szeretettel köszöntjük Vikohino Thaihasy professzor asszonyt, aki a mágikus sporteszközökről tanít mindenféle érdekes dolgokat a hatodik és hetedik évfolyamosoknak. Gratulálunk és sok örömet kívánunk munkájában! [TAPS] - Ekkor Rabbot meglepetésként odalépett és két puszit, meg egy ölelést adott Vikónak. Ha már eddig a falnál kellett állnia, megérdemel egy kis kivételezést. Rabbotnak most amúgy is jól esett látni minden ismerős arcot, mert így kevésbé érezte magát egyedül. Vissza kellett azonban lépnie az igazgatói emelvényre, hogy folytathassa a bejelentéseket.
- Idén három eddig ismeretlen tanárt is köszönthetünk a tantestületben. Rothman Anton professzor vezeti mostantól az aurormágia gyakorlatot! Gratulálunk hozzá, és nagy kitartást kívánunk![TAPS] Renée Célestine Blanche professzor asszony illúziómágiát tanít az érdeklődőknek. Gratulálunk, és kívánjuk, hogy a tanítás öröme ne csak illúzió legyen! [TAPS] Végül Várkonyi Zoltán professzor segíti az alapszakosokat a csillagok titkainak kifürkészésében. Gratulálunk neki is, és eredményes munkát kívánunk![TAPS]
Rabbot a listájára nézett, már nem sok bejelenteni valója volt. A következő Dwayne új tantárgya lett volna, de ahogy ránézett a tantárgy nevére, majd ránézett Dwayne-re, a villámcsapás erejével hasított bele a felismerés, hogy mi is az a munka, amivel Dwayne-t meg kellene bíznia. Úgy döntött, őt hagyja utoljára.
- Örömmel jelentem be, hogy az Eridon háznak új vezetője van, Mészáros Gréta professzor asszony! [HATALMAS TAPS AZ ERIDON ASZTALÁTÓL] Gratulálunk, és kívánunk neki is nagyon sok erőt és kitartást házvezetői munkájához![TAPS még egyszer] - az eridonosok nem bírnak magukkal, majdnem két percbe telik, mire el tudnak végre csöndesedni. Rabbot persze türelemmel kivárja, elvégre mindenkinek jó, ha kifejezik szeretetüket az új házvezetőjük iránt.
- Emellett azt is bejelentem, hogy iskolánknak új gondnoka van. Szeretettel köszöntjük Xevyr Zebulon urat közöttünk. Tapsoljuk meg őt is, elvégre egyes diákok csíntalanságaihoz kötél idegekre van szükség. [Rövid, gyérebb taps]
Rabbot összeszedte gondolatait. Az a megbízatás, amit Dwayne-nek készül felkínálni, első önálló igazgatói döntése. Úgy kell tálalnia, hogy arra ne lehessen nemet mondani.
- Utolsó bejelenteni valóim a sokak által jól ismert Warren professzorral kapcsolatosak. Először is, leadta az aurormágia gyakorlat tárgyat, és ő mostantól túlélési alapismereteket fog tanítani az alapszakos növendékeknek. Bár, mint egykori építész mondom, a kastély biztonságos, de azért nem árt felkészülni mindenre. Üdvözöljük Warren professzor új tantárgyát, és sok sikert kívánunk neki tanári munkájához! [TAPS]
Amíg a taps elült, volt ideje Rabbotnak kitalálni, hogy ötletét hogyan vezesse fel. Miután újra csend lett, folytatta is mondanivalóját:
- Sokan, főleg az új diákok, talán már csak a történelem könyvekből ismerik azt az időt, amikor két nagyszerű professzor állt ennek az iskolának az élén. Egykori elődömre Remus J. Lupin professzora gondolok, aki nem csak alapítója ezen intézménynek, hanem minden szeretetével és emberségével példaértékű lehet mindannyiunk számára. Remus azonban nem volt egyedül. Nehéz lett volna elképzelni a kedves Remus professzort, amint az iskolai rend fenntartójaként járőrözik éjszakánként a folyosókon tilosban járó diákok után nyomozva. Szerencsére itt volt barátja, Perselus Piton professzor, aki mialatt Remus vezette iskolánkat, defenzorként segítette munkáját. Azóta, hogy Piton professzor távozott a szeretett iskolánkból, nem is akadt méltó utódja... - itt egy kis szünetet tartott a hatás kedvéért - ...egészen mostanáig. - A teremben teljes csönd lett, mindenki feszülten várta a folytatást. Rabbot ekkor Dwayne felé fordult, és hozzá intézte a következő szavakat, úgy, hogy mindenki jól hallja.
- Kedves Warren professzor! Mint a Bagolykő Mágustanoda frissen kinevezett igazgatója kérdezem Öntől (angolul: tőled), hogy elvállalná-e Piton professzor egykori munkáját, és lenne-e Ön a Bagolykő Mágustanoda új defenzora? - a teremben síri csend volt és most minden szem Dwayne-re szegeződött.
Utoljára módosította:Rabbot Portnipper, 2014. szeptember 30. 22:33
Rabbot Portnipper
INAKTÍV



RPG hsz: 31
Összes hsz: 790
Írta: 2014. október 3. 14:17 Ugrás a poszthoz


Évzáró/Évnyitó + Dwayne, Várkonyi, Xevyr és Anton + mindenki, aki még a falnál ácsorog

Kissé hosszabbra nyúlt az új tanárok bemutatása, mint azt gondolta. Nyilván a szituáció mindenkinek új, hiszen ahogy Rabbotnak ki kellett állnia, és be kellett mutatkoznia új igazgatóként, ugyanúgy minden jelenlévőnek el kellett fogadnia őt, mint új igazgatót. Ez pedig senkinek sem egyszerű. Örült azonban, hogy a második körben már sokkal kisebb feszültséggel, sokkal inkább önmagát adva sikerült beszélnie. Alapvetően tetszett neki az új tanárok reakciója. Különösen Anton lezsersége tűnt fel neki. Az ilyen megnyilvánulásokkal mindig szimpatizált, így meg is jegyezte magának. Ugyanakkor igyekezett minden kollégára és minden diákra figyelni, elvégre mostantól mindegyikük élete és problémája kicsit rá is tartozik, és akkor lehet csak jó igazgató, ha meg tudja teremteni azt a környezetet, amiben mindenki a legjobbat hozhatja ki magából. Ezen már dolgozott is az elmúlt hetekben, hiszen a ma estére még egy olyan különleges meglepetést is tartogat mindenki számára, ami egyedülálló lesz a Bagolykő történetében.

Feltűnt neki, hogy több új kolléga is a falnál ácsorog. Ezt nem tudta hova tenni. Egyáltalán miért áll bárki is a falnál ezen az ünnepi estén. Így intett minden tanárnak, hogy jöjjön ide a tanári asztalhoz. Sajnos Várkonyi professzor hamarabb távozott annál, mintsem hogy észre vette volna Rabbot hívó jelzését. Ugyanígy intett a sarokban álló új gondnak is, hogy foglaljon helyet közöttük, mert ez az este az ő estéje is, ne húzódjon félre.

Most azonban Dwayne-t figyelte. Várta a reakcióját, és mivel először úgy tűnt, mintha ledermedt volna, Rabbot élt a gyanúperrel, hogy nem biztos, hogy jól megértette, mire is kéri. Meglepő volt, hogy Dwayne már a fánkokat eszi, hiszen a desszerteket még nem szolgálták fel. „Lehet, hogy a manók vele kivételeznek.” - gondolta Rabbot, aztán eszébe jutott, hogy vajon nem abban a tálban landolt-e a manók korábban említett meglepije, és csak azért küldték fel Dwayne-nek, hogy jót mulathasson már előre. „Érdekes mulatság lesz.” Lassan teltek a másodpercek a feszült csendben, aztán mikor Dwayne végre bólintott, sokan heves tapsba kezdek, mások arcán meg láthatóan egy kisebb sokk vonult végig, a „most aztán biztosan végem van” tekintet kíséretében. Rabbot is tapsolt, és odament, hogy egy kézfogással nyomatékot adjon a kinevezésnek.

Miután visszatért az igazgatói emelvényhez, jó étvágyat kívánt a vacsora folytatásához, majd egy pálcaintéssel felvarázsolta a desszerteket, ő maga pedig leült, de most már a helyére, az igazgatói székbe tanári asztal közepénél. Szerencsére pennát és pergament mindig hord magánál, így írt egy rövid levelet Várkonyinak, amiben elnézést kért tőle, hogy nem invitálta hamarabb, és ha egy mód van rá, térjen vissza a nagyterembe, a tanári asztalhoz, mert szeretné, ha a mai este végén mindenki együtt lenne, ugyanis van még bejelenteni valója. Mivel nem rohanhatott el baglyot küldeni, ezért hivatott egy manót ismét, akit tisztelettel megkért, hogy juttassa el Várkonyi professzornak az üzenetét. A manó szavát adta, hogy személyesen intézkedik az ügyben, majd egy hangos puffanás kíséretében eltűnt.

Rabbot végre lazíthatott egy kicsit, és most már túl volt az első feszültségeken. Úgy érezte, ha nem is tud tökéletesen igazgatóhoz méltóan viselkedni, de oda tud figyelni az emberekre, ami talán a legfontosabb abban a tisztségben, amiben most helyt kell állnia. Érezte, hogy rettenetesen éhes, ezért ki is vett magának két szelet tortát, meg két fánkot és a szépséges étkek látványától csillogó szemmel, jó ízűen nekiesett az édességcsodáknak. Mivel nem egy jófajta mézbor is volt az asztalon, és Rabbot úgy érezte, van oka ünnepelni, de hát mégsem tenné magába, így megfogott egy üveg bort, és kezdeményezendő egy jónak ígérkező beszélgetést  a mellette ülő Antonhoz fordult, majd egy igazi őszinte rabbotos mosoly kíséretében, melyben igyekezet kifejezni minden szimpátiáját, megkérdezte tőle:
- Tölthetek kolléga?
Utoljára módosította:Rabbot Portnipper, 2014. október 3. 16:18
Rabbot Portnipper
INAKTÍV



RPG hsz: 31
Összes hsz: 790
Írta: 2014. október 8. 17:10 Ugrás a poszthoz

Anton + Várkonyi egy kicsit

Rabbot töltött a borból Antonnak is és magának is, aztán köszöntés szerűen megemelte kupáját majd ivott belőle, de nem csak úgy illedelmesen, egy keveset, hanem egy hajtásra kiitta a kupa tartalmát. Úgy érezte azonnal vérré és bátorsággá vált benne a bor. Az a néhány pillanat, amíg végigfolyt benne a hűs nedű, visszahozta életerejét, jókedvét. Feloldotta minden feszültségét, és egészen elengedte magát. Örült ennek a csodálatos társaságnak, örült a kollégáknak, és örült a diákoknak és az egész Bagolykőnek. Szívből jövően elnevette magát, mikor Anton a gyerek titulussal illette Dwayne-t.
- Igen, igen, maximálisan egyet értek. Valóban gyerek. - mondta – Láthatóan nem kerüli el semmi a figyelmét, és élvezi azt, hogy emiatt kézben tarthatja a diákokat, és talán egyes tanárokat is. Ugyanakkor a sokkal inkább játszik, és a tetteit a játék élvezetéből csinálja, mint sem valamiféle tanári kötelesség tudatból. Ezért is gondoltam úgy, hogy ezt a pozíciót neki adom, mert nem árt megnövelni egy kicsit a játék terét. Neki is jót tesz, és jó, ha a diákoknak valaki hivatalból meghúzza a határt. - Aztán észbe kapott, hogy nem kéne itt Dwayne lelkét boncolgatni, így könnyedén lezárta ez a gondolatot. - Örülök, hogy egyet ért. Nekem most jól jön minden visszajelzés, mert hát, bár ebben a székben ülök, közel sem vagyok mindent tudó. - Rabbot hirtelen elgondolkodott saját szavain. Időbe fog kerülni, hogy beletanuljon új posztjába. Oly könnyedén kineveznek embereket ilyen, vagy olyan vezetői posztra, sokan még sóvárognak is azért, hogy egy-egy hangzatos pozíciót elnyerjenek, de lehet bármekkora is egy kinevezési ceremónia, a poszt betöltéséhez kellő bölcsesség nem száll le a kinevezettekre. Egyetlen dologra támaszkodhatott, és ezt nagyon mélyen megszívlelte. Bármi is lesz, mindig azt a megoldást keresi, amiben a szeretet juthat érvényre. Igen, ezért volt ő régen elevatív mágia tanár, ezért foglalkozott annyi évet a szeretet kifürkészhetetlen titkaival, hogy amikor döntéshelyzetbe jut, meg tudja találni a szeret által ihletett megoldásokat.

Rabbot érezte, hogy fejébe szállt kicsit az imént felhajtott bor, amitől előjött a  csillogószemű kisfiú énje, így gyermeki naivitással érdeklődött tovább a mellette ülőtől.
- Jól érzi magát itt az iskolában? Messziről jött közénk? - aztán megunta a fáradságos magázódó nyelvet, ha valaki szimpi volt neki azzal sohasem magázódott – Egyáltalán, zavarna ha tegeződnénk? - Ez utóbbi kérdésnek egy barátságos nevetéssel adott kellemes nyomatékot.

Közben megérkezett Várkonyi professzor is, ezek szerint a manó tényleg elvitte az üzenetet. Egy mosollyal viszonozta a biccentéssel járó köszöntést. Miután helyet foglalt a tanári asztalnál, megjelent előtte egy kisebb tálnyi a frissen sült húsokból. „Ezek szerint a kis manóra tényleg lehet számítani.” - gondolta Rabbot. Örült, hogy ennyire előre látó kezek gondoskodnak az iskoláról.
Rabbot Portnipper
INAKTÍV



RPG hsz: 31
Összes hsz: 790
Írta: 2015. március 29. 15:32 Ugrás a poszthoz

Évzáró/Évnyitó

Amikor elvállalta az igazgatói posztot, nem mérte föl, hogy mit is vesz a nyakába. Ugyanakkor egy pillanatig sem panaszkodna, hiszen szeretett iskolájáért immáron mindent megtehet. Örömmel várta ezt a napot. Az előző évnyitón feszült volt, mert nagyon új volt számára még ez az egész. Az újdonság élménye azóta természetesen nem múlt el, de a feszültség távozott és helyét az öröm vette át. Szereti ezt az iskolát minden lakójával együtt. Rabbot kezdett kinyílni. Immáron nem az a búskomor arc jellemezte, mint az elmúlt években, hanem a jellemzően rabbotos mosoly, ami egykor is és most is az arcán ült. Sok emberrel kell nap, mint nap találkoznia, beszélnie, problémáikat megoldania.

Komoly jellemfejlődés indult el benne. Olyan sokáig ült a magányban, és dolgozott a Bagolykőért a háttérben. Nem tudta elhinni, hogy az emberek szeretetét megkaphatja. E tanév után viszont kezdi azt érezni, hogy az, ami és aki ő, rendben van, és az, amit adni tud akár emberkén, akár igazgatóként, tényleg pozitív és az emberek örülnek annak, hogy kapcsolatban lehetnek Rabbottal, sőt mi több, Rabbot is örül ezen kapcsolatoknak.

Ugyanakkor nem igazán tekinthető ő valamiféle klasszikus igazgatónak. Amit tesz, azt az emberekért teszi, és rájött arra, hogy ez nem a pozíciójától függ, hanem mert egyszerűen jó, és olyan jó, ami kölcsönösen jó. Szóval Rabbot, mint igazgató, semmilyen értelemben nem ragaszkodik a címéhez és az igazgatói tekintélyhez. Akik kapcsolatba kerülnek, nem azért tisztelik és szeretik (ha szeretik), mert ő az „igazgató”, hanem mert ő Rabbot. Rabbot, aki képes a pizsamájában is kimenni a folyósóra, ha épp akkor kelt föl, és szükség van rá. Szünetekben leül a diákok közé a folyósón és játszik velük, gyakorolja velük a varázslást, mintha ő is kisdiák lenne. Ilyenkor aztán kivirul, és elkezd nekik lelkesen magyarázni, hogy hogyan csinálják, és hogy miért szép az, amit éppen tanulnak. Rendszeresen van olyan, hogy odaszaladnak hozzá a diákok, vagy épp integetnek neki. A tini boszorkányok „csókolom igazgatóbácsi”-val ráköszönnek, és mindig nevetnek, mikor meglátják. A kamasz varázslótanoncok rendszeresen be akarják vonni a kviddicsbe, ami persze Rabbotnak sosem volt az erőssége, és a seprűmárkákhoz sem ért, de lelkesen megígéri nekik, hogy megnézi a bajnokságot, és természetesen ezen ígéretéhez tartja magát. Néha énekel, vagy dalokat tanít a diákoknak. Olyankor körbe állnak, és elkezdenek együtt énekelni.

A ma estére is ezzel az örömmel készült, és amikor belépett a nagyterembe, lelkesen és rabbotos mosolyával köszönt és intett vissza az őt üdvözlő diákoknak. Majd odament a tanári asztalhoz. Mielőtt azonban leült volna a helyére, középen az igazgatói székbe, intett, hogy csöndesedjenek el, mert szólni kíván. Az előző évben is használt varázslatát, mellyel sok nyelven lehet érteni szavait, elvégezte, és miután lecsendesedett a diákok serege, megszólalt:
- Úgy hiszem, elég éhesek vagytok, így a szokásos igazgatói beszédet majd a főfogások és a desszertek között mondom el. Tudjátok, vigyázok rátok, nem akarom, hogy egyszerre túl sokat egyetek. – Széles mosolya bevonta az egész nagytermet a benne lévő örömmel. – Jó étvágyat! – s egy pálcaintéssel elérte, hogy rogyásig megteljenek az asztalok a manók által készített csodálatos étkekkel.


VB meglepetés!
Utoljára módosította:Gyarmathi Mihály Ádám, 2015. december 27. 13:39
Rabbot Portnipper
INAKTÍV



RPG hsz: 31
Összes hsz: 790
Évnyitó
Írta: 2015. október 4. 15:46
Ugrás a poszthoz

„Már megint igazgatót kell játszanom.” - gondolta magában, miközben a végső simításokat rendezte dísztalárján. Persze, nem mintha Rabbotnak bármi baja is lett volna azzal, hogy igazgatónak kell lennie: azelőtt is egy csodabogár volt (még a mágusok között is) és azóta is az. Különös dolgai, de főleg közvetlensége miatt, amivel akár kollégáihoz, akár a diákokhoz viszonyult,  sokan úgy gondolták, hogy nem is „normális” igazgató. Vannak emberek, akik számára a rangoknak, és a rangokhoz társuló tekintélyeknek nagy jelentősége van, és az ilyen ember azt gondolja, hogy bizonyos pozíció megkövetel egy bizonyos viselkedést. Rabbot sohasem volt ilyen ember. Ő az igazgatói székben a lehetőséget látta, lehetőséget arra, hogy a Bagolykőben egy kicsit mindenki apukája legyen, aki biztosítja a hátteret gyermekei számára, hogy élni, fejlődni és boldogulni tudjanak ezen iskola ódon falai között.

A kötelező részét azonban annyira nem szerette, habár tudta, hogy eleget kell tennie az ilyen feladatoknak is, így erőt vett magán és elindult a nagyterem felé. Belépett és a szokásos zsibongás fogadta, ami azonnal feloldotta benne a kötelezőség miatti rossz érzést. Végignézett a diákokon, és elöntötte az a nagy szeretet érzése, ami minden rossz érzést kiűz. A mosolyok, a hangazavar arról tanúskodtak, hogy itt élet van, és nem is akármilyen élet. Eszébe nem jutott volna csendre inteni a diákokat. Rabbot nem valami püspök, akinek nagybevonulását feszült csendben kell végignéznie a pórnépnek. A lehető legészrevétlenebbül, nehogy megtörje az életet jelző „szent” zsibongást, a helyére ment.

Látta, hogy már kollégái is javarészt megérkeztek, akik közül kit mosollyal, kit kézfogással üdvözölt. Néhány kedves szava mindenkihez volt.  Észrevette, ahogy Warren professzor ölelésébe vonja leányát. „Végre valaki megolvasztja a falat, ami e jó ember szívét körülveszi.” - gondolta.

Kis idővel később, mialatt a szokásos általános „Hogy vannak?” kérdések elhangoztak közte és a szomszédságában ülő kollégák között, észrevette, hogy egyre több fej forog hol felé, hol az üres tányérokra, így elérkezettnek látta az időt, hogy megkezdje szokásos beszédét. Felállt, elmormogta a többnyelvű bűbájt, és belefogott mondanivalójába.

- Kedves bagolykövesek! - érezte, hogy ez így túl hivatalosra sikeredett, ezért rögtön hozzátette - Drága kollégáim, szeretett gyermekeim, és mindenki aki az iskolánkhoz tartozik! - na ez így már olyan igazán Rabbotos volt. - Ismét lezárult egy csodálatos, kalandokban gazdag tanév. Az idei madagaszkári iskolatáborunk felettébb megszínesítette életünket, és örülök, hogy jól éreztétek magatokat a tengerparti iskolában. Még egyszer szeretnék köszönetet mondani a kollégáknak, akik megszervezték és lebonyolították ezt a nem kis feladatot. Tapsoljuk meg őket, ki jár nekik! - Lelkesen tapsolt a teremben lévőkkel együtt.

- Örömmel látom, - folytatta - hogy az idei vizsgákat sikeresen teljesítettétek. Nagy taps mindenkinek aki vette az akadályokat, megérdemlitek! - lelkes taps mindenhonnan. - Kezdésnek szeretném átadni a házkupát. Negyedik helyen végzett az Eridon ház 1021 ponttal. - Rabbot az eridonosok asztalához fordult - Főnixeim! Nem jellemző rátok, hogy a sereghajtók vagytok! Idén sok-sok pontot és nagy, igazi eridonosokhoz méltó versengést szeretnék látni tőletek! Tapsot nekik! - [TAPS] - Harmadik helyen végzett a Rellon ház, 1472 ponttal. - Rabbot most a rellonosokhoz fordult - Házatokhoz méltó volt a csata a második helyért, alig maradtatok le. Gratulálok a sárkányoknak! - [TAPS] - Második helyen végzett a Navine ház, 1500 ponttal.  - Most a navinések asztalához fordult - Ti mindig megleptek engem. Odavagyok azért a békés és lelkes harci szellemért, ami bennetek van! Szép volt Navine, járjátok továbbra is az unikornis útját! - [TAPS] - Az idei bajnokságot azonban a Levita Ház nyerte 3415 ponttal! - [TAPS] - Örülök, - mondta a levitások asztalához fordulva -  hogy a Szfinx Háza újra és újra bizonyítja tehetségét és rátermettségét! Szívből gratulálok! - [TAPS] Rabbot ekkor a tanári asztalnál odalépett Matildához is Dwayne-hez is, kezett fogott velük, gratulált még egyszer, és átadta nekik a házkupát, s a termet a kék és bronz színek töltötték be.

- Mivel már mindannyian éhesek vagytok - folytatta - ezért csak még két szót szeretnék szólni ünnepi vacsoránk kezdete előtt: Jó étvágyat! - s egy pálcaintéssel felvarázsolta a manók által készített csodálatos vacsorát. Volt ott minden, mi szem-szájnak ingere: húsleves, gulyás leves, tárkonyos raguleves, sajtleves, sütőtökleves, gyümölcsleves, hogy csak a levesekből néhány említést nyerjen. A levesek elfogyasztása után újabb fogások jelentek meg az asztalon: mindenféle ételcsoda kelettől-nyugatig mindenki hazai ízlésének megfelelően. Egy különös ételt is készítettek idén a manók: tejfölös-kukoricás csirkemellet, ami páratlan sikert aratott.
Utoljára módosította:Rabbot Portnipper, 2015. október 4. 16:06
Rabbot Portnipper
INAKTÍV



RPG hsz: 31
Összes hsz: 790
Évnyitó
Írta: 2015. október 6. 11:33
Ugrás a poszthoz

Még a desszertek feltálalása előtt Rabbot, a szokásához híven felállt, hogy kihirdesse a szokásos dolgokat. Elmormolta ismét a többnyelvű bűbájt, és belekezdett beszédébe.

- Most, hogy mindannyian jóllaktatok, de még az édességcsodák bekebelezése előtt, szeretném kihirdetni a régi és új tanévvel kapcsolatos információkat. Az idei évben a Rellon Ház vezetősége nagyon kitett magáért, hiszen Vasváry professzort választottátok meg az év házvezetőjének és Markovitsné professzort választottátok meg az év házvezető-helyettesének! Szívből gratulálok mindkettőjüknek! - [TAPS], különösen lelkes taps a Rellon asztalától. Rabbot átadta a professzoroknak az elismerő oklevelet, majd folytatta - Kérem azokat a diákokat, akik nevüket hallják, jöjjenek ide, hogy átadhassam nekik is az elismerő oklevelet. Az idei évben a legeridonosabb eridonos Vér Lanetta kisasszony lett, - itt Rabbot nem állhatta meg, hogy egy kedves csipkelődő megjegyzést ne fűzzön hozzá - akinek már nevében is ott az Eridont fémjelző vörös szín. Gratulálok! - [TAPS] - A leglevitásabb levitás Rentai Bálint, a legnavinésebb navinés Révész Kornél és a legrellonosabb rellonos Farkas Zétény lett. Gratulálok mindegyiküknek! - [TAPS], közben a diákok kijöttek a tanári asztalhoz, és átvették Rabbottól az oklevelüket, aki szertartásszerűen mindenkivel kezet fogott az oklevél átadása után, és személyesen is gratulált. - Ha már a megválasztott diákoknál járunk, akkor ne feledkezzünk meg az idei év prefektusáról sem, aki - Rabbot itt egy picit elbizonytalanodott a név kimondásában - Michelle Angelique Saint-Venant kisasszony lett! Jó magam is köszönöm áldásos munkáját neki is, és az összes prefektusnak. Gratulálok! - [TAPS] Rabbot a folytatás előtt megköszörülte a torkát, majd ivott egy kis bort a kupájából, amitől láthatóan egy picit kipirosodott az arca.

- Folytassuk azokkal, akik tanulmányi és szorgalmi eredményeik alapján érdemelnek kitüntetést. Az idei év diákja Victoria Fresmoon kisasszony lett, aki egymaga 920 pontot gyűjtött. Sajnos a kisasszony jelenleg nincs közöttünk, de innen is gratulálunk neki! - [TAPS] - Meg kell említenem, hogy második helyen Dolánszky Alex végzett 626 pont megszerzésével, harmadik helyen pedig Lazriell Hiuron 555 ponttal. Mindkettőjüknek gratulálok, jár nekik is a taps és az elismerő oklevél! - [TAPS+oklevél] - Idén az iskolaelsők 11 kiváló vizsga teljesítésével, ami igen szép eredmény, hiszen erre még magam sem voltam képes diákként, Mezősi Nyeste Veronika kisasszony, aki idén volt első éves a Navine házban, és az év diákja címet elnyert Victoria Fresmon kisasszony, aki idén volt harmadik éves a Levita házban. Mindkettőjüknek gratulálok! - [TAPS]. Rabbot Veronikának is átadta az oklevelet. - Külön kiemelném még, hogy Várffy-Zoller Róbert, aki a Rellon ház diákja, hetedik évesként egymaga 8 kiváló vizsgát teljesített. Gratulálok! - [TAPS + oklevél] - A többi évfolyam legjobbjait felsorolom, akik, kérem, szintén fáradjanak ide. Második évfolyamról Rosalia Leather a Levita házból, 4 kiváló vizsga. Negyedik évfolyamról Ombozi Noel a Rellon házból, 5 kiváló vizsga. Ötödik évfolyamról Szelniczky Mínea, Rellon, 3 kiváló; Catherine Shayleen Black, Navine, 3 kiváló; Axel Sjölander-Wayne, Rellon, 3 kiváló; Adelaide I. Pote, Levita, 3 kiváló. Hatodik évfolyamról Vasil Dimitrov, Navine, 3 kiváló; Aaron E. Blake, Navine, 3 kiváló; Martin Romberg, Rellon, 3 kiváló. Gratulálok mindegyiküknek! - [TAPS] Rabbot egyenként átadta nekik az oklevelet.
Utoljára módosította:Rabbot Portnipper, 2015. október 6. 11:37
Rabbot Portnipper
INAKTÍV



RPG hsz: 31
Összes hsz: 790
Évnyitó
Írta: 2015. október 20. 12:49
Ugrás a poszthoz

/* mindenki + Merkovszky Ádám */

- Szólnom kell még a kviddics eredményekről. - folytatta beszédét, miután ismét ivott egy korty bort kupájából. - Sajnálatomra, a Navine ház az idei kviddics versenyből egy szabotázs miatt kiszállt. Megértem a nevinéseket. Szeretném felhívni mindenki figyelmét, hogy a nyerésre az ember akkor lehet büszke, ha a játékot tisztán nyeri. Nem érdemes nyerni bármi áron, mert egy esetleges szabálytalanságokra épülő győzelemre az ember nem lehet őszintén büszke. A bennmaradó csapatok  közül harmadik helyen a Rellon 210 ponttal - [TAPS] -, második helyen a Levita végzett 290 ponttal - [TAPS] -, és első helyen az Eridon végzett 420 ponttal. Külön köszönet a főnixeknek a ragyogó teljesítményért! - [TAPS], tombolás az Eridon asztalánál. Rabbot átadta az Eridon vezetőinek a kviddics kupát. -  Hirdetném még a kviddiccsel kapcsolatban, hogy Yarista Palarn, aki egy fantasztikus játékvezető, hiszen a lehető legzökkenőmentesebben lezajlott idényt tudhatjuk magunk mögött, távozik posztjáról. Köszönet neki, tapsoljuk meg! - [TAPS] - A kviddicsben a játékvezetői posztot Kőrösi Dániel Martin veszi át, kívánjunk neki sok sok erőt és kitartást. Egy biztató tapsot ő is megérdemel. - [TAPS].

- Végül rá kell tértem a tanári változásokra. Az LLG-t eddig Mészáros Gréta professzor tanította, megsokasodott teendői miatt átadta Emma McNeilly professzornak, így a professzor asszony végre a végzettségéhez megfelelő tantárgyat vesz át, ezzel együtt az asztronómiát leadta. Rédey András Kálmán professzor hosszú idő után leadta a mugliismeret tantárgyat. Helyét Podmaniczky Ádám professzor veszi át, aki jelenleg még gyakorló tanár az iskolánkban, szóval az órákon segítsétek a professzor munkáját. - Itt Rabbot egy kedves, de sokatmondó mosollyal nézett végig a diákokon. - Két új tantárgyunk is van: Ságváry Krisztina álomfejtést tanít ötödiktől, és Szendrei Véda sárkánytant tanít negyediktől. Minden professzornak sok sikert kívánunk az idei évre, egy biztató tapsot megérdemelnek! - [TAPS]

- A beszédem végéhez érvén egy nagyobb változást is szeretnék bejelenteni. Idén az év tanára díjat Merkovszky Ádám professzor nyerte el. Először is tapsoljuk meg a professzort, hiszen ez nagyon szép elismerés tőletek! - [TAPS] - Az én teendőim is megsokasodtak az utóbbi években, mióta átvettem szeretett iskolánk vezetését, és már egy ideje keresek valakit, aki alkalmas lenne segítőnek. Merkovszky professzorban, úgy érzem, megtaláltam a megfelelő embert, ezért kineveztem őt a Bagolykő Mágustanoda igazgatóhelyettesének. A professzor némi biztatás után elfogadta a kinevezést, így mostantól, akárcsak engem, őt is bizalommal kereshetitek. Köszöntsük egy nagy tapssal az új igazgatóhelyettesünket! - Örömteli taps mindenhonnan.

Rabbot odament Ádámhoz, hogy ismét gratuláljon neki. Volt valami megmagyarázhatatlan szimpátia Ádám szemében, ami miatt Rabbotot igazi öröm töltötte el, akárhányszor találkozott Ádámmal. A rajongása a mágia határterületei iránt, a benne lévő szeretet, amivel a diákokat megszólította, Rabbotra is nagy hatással volt. Így mikor gratulált neki, Rabbot akarva-akaratlanul is megölelte Ádámot, ami némileg viccesen hatott a jelenlévők számára (Mégis milyen már az, hogy az igazgató a kollégáit ölelgeti?). Rabbot érzékelte, hogy ez túl bizalmas lépés volt, így zavarában gyorsan visszament az emelvényhez, ahonnan beszélt. Összeszedte magát, és bár látta, hogy sok helyen nevetnek (remélte, hogy nem rajta), még egyszer megszólalt.
- Örülök, hogy ti is örültök az új igazgatóhelyettesnek. - igyekezett elcsapni az előző cselekedete élét. - Köszönöm figyelmeteket, minden fontos dolgot elmondtam. Így már csak a desszertek elfogyasztása maradt hátra. Sikerekben gazdag új tanévet kívánok mindenkinek! - A desszertek beborították az asztalokat, aminek a sok tapsban kiéhezett diáksereg gondolkodás nélkül nekiesett. Rabbot is leült, és azonnal felhajtott két kupa bort egymás után. Az előbbi, mondjuk így, ciki szituációt elemezte magában. Próbálta megérteni, hogy mi késztette arra, hogy Ádámot megölelje, de nem találta az okát. Így erőt vett magán, és a bortól felhevülten próbált újra bekapcsolódni a mellette ülők beszélgetésébe.
Utoljára módosította:Rabbot Portnipper, 2015. október 20. 12:51
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Rabbot Portnipper összes RPG hozzászólása (16 darab)

Oldalak: [1] Fel