37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum→Bagolykőtől távol→Külföldi helyszínek
Európa - Grósz Anna hozzászólásai (8 darab)
Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Grósz Anna
INAKTÍV


.Házigazda.
offline
RPG hsz: 48
Összes hsz: 1751
Írta: 2013. július 25. 22:04 | Link
Ophelia LaFonde, Párizs, 2013.07.31. 18:48  
Egy nevenincs bárban

Napfény, ábrándos, kék ég, színes madarak, sodró tömeg, nevetés, kacagás, lábdobogás, forgatag, vidámság, öröm, nyár. Halk, méltatlankodó nyögés, koszos arc, fekete talár, menekülés a tömegből, domborodó táska, seszínű, egyenes tekintet, kicsiny lépcső, félhomályos lebúj, ősz tulaj, kényelmes pad, égő szivar, lángnyelv whiskey, C’est la vie, douxe vie.

Mostanában elfoglaltabb és boldogabb, mint valaha. Mióta a legminimálisabb kötelességek se kötik a Bagolykőhöz, annyi helyen járt, annyi mindent tanult, mint eddig egész életében. Boldog, mert már hónapok óta nem kellett szóba állnia muglival, boldog, mert kubai szivarja van, boldog, mert a táskájában lapul az eddigi legértékesebb ereklyéje és boldog lenne akkor is, ha valamelyik vendég megtámadná, mert legalább fél óra telt el azóta, hogy elrakta a pálcáját és otthagyta az ereklye átadóját a padlón.
- Douxe vie...- Leheli elégedetten egy füstfelhőn át békésen hátradőlve, egyik kezében a pohárral és a szivarral, a másikat mindvégig az ezerféle bűbájjal megtoldott táskáján nyugtatva. Az apró, füstös bárban valami alternatív francia zene szól, a fejében a gondolatok egymást püfölik, a lelke meg olyan szilárdan szundikál, mintha kisgyermekként a tejét szürcsölné a mese előtt. Végre egyedül van.
Különben szokás szerint semmit nem tud erről a máguskörnyékről, meg Párizsról se úgy általában, de az információhiány 17 éves kora óta, mióta nagykorú, nem okoz neki problémát. Az is lehet, hogy itt marad néhány napig, vagy visszajön, miután leszállította az árut - a bolton kívül mihez, vagy kihez kellene alkalmazkodnia? Ma egy hotelben alszik, a kincs mellett akadt az átadónál néhány őrizetlenül hagyott galleon (legalábbis azután őrizetlenül maradtak, miután a gazdájuk elájult), holnap meglátogat egy híres francia ereklyekutatót, amolyan hozzá hasonlót, aztán pedig, ha nem kap munkát, néhány nap, vagy hét múlva hazamegy megnézni, kirabolták-e már a lakását. Nem lenne nagy probléma, hiszen minden tárgyi dolgot magánál tart, amire feltétlenül szüksége van, a pénze nagy része bankban nyugszik, bár talán az téli köpenyét sajnálná, ritkán talál az ember olyan kényelmeset.
Az ember olyan kiegyensúlyozott lesz, ha azt csinálja, amit akar!
Következzék a második kör.
Szál megtekintése
Grósz Anna
INAKTÍV


.Házigazda.
offline
RPG hsz: 48
Összes hsz: 1751
Írta: 2013. július 25. 22:10 | Link
Ophelia LaFonde, Párizs, 2013.05.31. 18:48  
Egy nevenincs bárban

A pultos éppen akkor teszi le elé a második pohár italt, mikor egy hívatlan vendég is megjelenik az asztalnál. Anna táskán nyugtatott keze nem mozdul, ellenben egy hajszálnyit előrehajol, mintha éppen csak jobban szemügyre akarná venni az érkezőt, a körülötte lebegő füstfelhő ellenére.
- Dobd le magad. - Válaszolja kimérten, miután távolságtartó, rideg tekintettel többször is végigmérte a fiatal lányt. Végül aztán hamuzik egyet és visszadől az eredeti helyzetébe, bár némileg merevebb testtartással, mint eddig. Mondjuk úgy, hogy meg lett zavarva a lelki békéje, egy ilyen helyen pedig másodlagos, hogy valaki mennyire veszélytelennek néz ki. Úgy tűnik túl régóta jött el a Bagolykőből, elszokott attól, hogy az emberek minden ok nélkül leülnek mellé csevegni - bár a csárdában sokszor fordult elő, hogy valamiféle nemlétező védelem folytán keresték a társaságát.
- Honnan tudtad, hogy beszélek magyarul? - Kérdezi nyugodtan, kissé rekedtes hangon. Abszolút nem ismerős neki a lány, noha abban biztos benne, hogy ez fordítva nem igaz. Az arckifejezéséből most még nehéz lenne megállapítani, hogy egyszerűen bizalmatlan, vagy csak szimplán hányhatnéka van a gyerektől (vagy a társaságtól). Ezen a problémán szerencsére segít néhány korty ital, a következő mozdulata már olyan szinten vendégszerető, hogy rögtön gyanakodni kezdhet az ember.
- Vegyél! - Egy kis dobozt tol elé, benne négy, az övéhez egészen hasonló szivarral. A dobozt a talárja alól vette elő, és kinyitáskor nyerte el eredeti formáját, valószínűleg valami érdekes zsugorító bűbáj van rajta. Nem igazán lehet tudni, hogy mi a szándéka ezzel a felajánlással, bár valljuk be, a legtöbb embernek nem az jutna eszébe, hogy az önzetlen emberszeretete vezérli főleg, hogy még el is mosolyodik.
Szál megtekintése
Grósz Anna
INAKTÍV


.Házigazda.
offline
RPG hsz: 48
Összes hsz: 1751
Írta: 2013. július 25. 22:13 | Link
Ophelia LaFonde, Párizs, 2013.05.31. 19:00
Egy nevenincs bárban

Bólint a lány válaszára, mintha beleegyezését adná a dologhoz. Elég volt egyetlen rövidke mondat, hogy rengeteg mindent megtudjon a vele szemben ülőről; bagolyköves, valószínűleg alsóbb évfolyamos, mert nem ismeri és mert a tablókat nézi, és biztos, hogy rellonos, nem csak belógott a házba - máskülönben nem lenne itt. Nem tűnik úgy, hogy ez az információ egy kicsit is felmelegítette volna a köztük lévő jéghideg levegőt, de azért mindenképpen hasznos volt.
Az elutasítása Anna újfent elmosolyodik, szélesen megmutatva fogait, a legkevésbé se bátorítóan, és olyasformán csukja össze a dobozt, ahogy egy ragadozó szokott ráharapni az ebédjére. Furcsán lassú mozgással húzza vissza a kezét, és még akkor se veszi le tekintetét a lányról, miközben elrakja a szivart.
- Áh... - Hát így állunk. Csendesen megállapítja magában, hogy a világ legrosszabb kezdése a 'segítségre lenne szükségem,' majd a pohár felett némán nézi, ahogy a gyerek előszedi táskájából az értékesíteni kívánt ékszert. Kellemes, kissé ábrándos félmosolyával még néhány másodpercig a lány arcát fürkészi, mintha éppen azon gondolkozna, hogyan szerezhetné meg az ékszert a lehető leggyorsabban, aztán az elé tolt nyakékre pillant, leteszi a poharát és a szivarját, majd a láncot fogva szemmagasságba emeli az ékkövet. Látszik, hogy ügyel rá, nehogy hozzáérjen a medálhoz.
- Gazdag család, mi? Párizsban laksz? - Kérdezi vizsgálgatás közben, egy egészen rövid pillanatig a gyerek szemébe fúrva acélos fényű tekintetét. Most vagy a munka lehetősége tette ilyen közvetlenné, vagy csak megérezte a pénz szagát.
Vajon akkor is ilyen bátran fordult volna hozzá a lány, ha ismerné a módszereit?
Int a pultosnak, hogy töltse újra a lány poharát.  
- Ez túl ronda ahhoz, hogy megtartsam. - Közli hidegen a véleményét, majd végre-valahára levéve kezét a táskáról iszik néhány kortyot az italából. Az 'osztozkodás' felvetésére nem szól semmit, csak újfent elvigyorodik, kissé gúnyosan, kissé tartózkodóan.
- De ér valamennyit. - Valószínűleg akkor se adna pontos felvilágosítást, ha ezt külön kérték volna tőle. Valóban, igen, ér valamennyit...12 karát, smaragdcsiszolás, egészen tiszta, bár azt nem tudná megmondani, mennyi zárvány van benne - egyrészt nagyon ritkán jut hozzá gyémánthoz, keveset ért hozzájuk, másrészt tízszeres nagyítása lenne szüksége. Látszólag nincs rajta karc, vagy abrázió, értékes darab, 500 galleont biztos megér, viszont...
- Nem dolgozom mugli tárgyakkal. - Közli végül, miközben leengedi az ékszert a tartójába. Egy mágikus tulajdonság még biztos rátenne 200 galleont, így ezen a környéken úgy lenne érdemes eladni, a mugli gyémántkereskedőkkel pedig triviálisan nem fog üzletelni.
- Én kizárólag ereklyékkel foglalkozom, mit tud? - A legkevésbé se tartja furcsának, hogy a kölyök vagy lopott, vagy az örökségét herdálja szét, ellenkezőleg, mintha kezdene úgy nézni rá, mint egy emberre.
Időközben ismét hátrahajol, ráteszi a kezét a táskájára, és szivarjával a szájában várakozva vizsgálja a gyerek arcát, pont olyan kifejezéssel, mint aki folyamatosan gondolkozik, és pont olyan éberen, mintha a lány, vagy valamelyik pénzsóvár vendég bármikor nekieshetne, még akkor is, ha ez alapvetően inkább fordítva lehetne igaz.
Szál megtekintése
Grósz Anna
INAKTÍV


.Házigazda.
offline
RPG hsz: 48
Összes hsz: 1751
Írta: 2015. október 1. 15:44 | Link
Yarista
Egyesült Királyság
Barntaple
Exmoor közelében

Ahogy idősebb lesz az ember (és mondjuk elér addig, hogy lesz némi elkölthető pénze), úgy támadnak egyre nagyobb igényei az élet krémje felé - ilyen lehet a kényelmes szállás és a minőségi ital. Emellett sokszor a munka menete, a várakozó partnerek is arra ösztönzik őt is, hogy az utazásait némiképp jobban megtervezze, ami nem elhanyagolható módon azzal jár, hogy kevesebbszer kell sürgető levelekre válaszolnia - néhány éve, mikor tökéletes volt számára egy koszos szobába lefektetett poros matrac, feltéve, ha csak 12 sarlót kértek el érte és a bár is közel volt, általában fogalma se volt róla, mikor törnek rá, vagy mikor végez a munkával. Ehhez képest most egy felső-középkategóriás szobája van egy szállodában, kulcsa és portása - a bár kicsit messzebb került, mint járulékos veszteség, de legalább útbaesik a bejárat és a szoba között.
Jelenleg Barntaple egyik ősrégi, mágusoktól nyüzsgő szeles utcáján halad összegombolt utazótalárral, mélyen zsebre dugott bal keze egy becsomagolt, tenyérnyi kis tárgyra simul, miközben új kipróbálandó éttermen tűnődik. Nemrég távozott egy rendkívül büszke és rendkívül gazdag nőtől, aki a beszélgetés végén szívélyesen a testvéréhez irányította Annát - mindez csak annyit jelent, hogy tovább kell maradnia, akkor azonban semmiképp nem ehet a tegnapi helyen, mely először is épp elég rossz volt. Egyszóval, ami mindig; munka. Már maga a gondolat is kellemes mosolyt csal kellemetlen arcára, hát még ha azokra a lehetőségekre gondol, amiket általa ér el - ilyen például a tegnapi izgalmas Montrose Magpies meccs, vagy a saját ajándéka önmagának, ott a zsebében.
Utoljára módosította:Grósz Anna, 2015. október 1. 15:44 Szál megtekintése
Grósz Anna
INAKTÍV


.Házigazda.
offline
RPG hsz: 48
Összes hsz: 1751
Írta: 2015. október 1. 21:42 | Link
Yarista
Egyesült Királyság
Barntaple
Exmoor közelében

Természetesen megtorpan, mikor valaki váratlanul a keresztnevét kezdi el kiáltozni - ráadásul magyarul, amihez errefelé még inkább kevésbé számít az ember - ám nem kell sokáig keresnie az ismerős hang forrását és a pálcája fogásán is nyugodtan lazíthat, felbukkan ugyanis előtte egy régi iskolatársa, Yarista. Jobban meg lenne lepve, ha tegnap nem az Exmoor-ban látta volna hajtani, de így is van min meghökkenni, mikor a srác, hátán egy méretes törpesárkánnyal ölelésért hajol felé - ösztönösen hátrébb lép eggyel, sokkal inkább a szándékot, mintsem az állatot igyekezve kikerülni. Yarista ezek szerint tényleg nem sokat változott, ez a hirtelen közjáték hamar iskolás hangulatot ébreszt Annában.
- Szervusz. - Az előbbi tartózkodó mozdulata ellenére egész szívélyesen mosolyodik el, miközben kinyújtja felé a kezét. Az ajánlatra csak némán bólint egyet, majd követi Yaristát a közeli étteremben lévő asztalához - csak akkor szólal meg újra, miután gyorsan választott magának valami nagy, laktató és semmiképp nem az angol gasztronómia által kreált ételt - ízes marhahúst, valami körettel. Aperitifnek két whiskyt maguknak.
- Kint voltam tegnap, jó voltál. - Mondja, miután kényelmesen hátradőlt a székében és áldozott még egy elismerő pillantást a sárkány felé. Ez a "jó voltál" bizony valahol egyenértékű lehet azzal, hogy "hihetetlenül nagyszerű voltál," de Yarista biztosan nem lepődik meg Anna szóhasználatán, hiszen már akkor se dicsérte túl, mikor -meglepő, hogy létezett időszak- Yar még kezdőbb játékosnak számított nála és a csapatkapitányaként tekintett Annára. Az emlék - az iskola emléke - újra egy furcsa kis mosolyra ösztönzi a nőt, úgy tűnik, meglepő gyorsasággal lett feldobott hangulata. Yaristával ellentétben, aki csak egészségesebbé és férfiasabá vált az elmúlt évek alatt, Anna életmódja, a természete már kiült az arcára - semlegessé vált vonások, érett, olykor gúnyosnak ható, komoly tekintet, a bőre is idősebbnek mutatja valós koránál. Határozottan karakán, érdekes, de nem kifejezetten egy kedves ember arcát viseli - ezt most némileg azért barátságosan oldja a közelgő ebéd és a régen látott kellemes ismerős jelenléte. Nem sok embertől lesz jókedve.
- Nightangle csak a vakszerencsének köszönheti a labdát.
Utoljára módosította:Grósz Anna, 2015. október 1. 21:44 Szál megtekintése
Grósz Anna
INAKTÍV


.Házigazda.
offline
RPG hsz: 48
Összes hsz: 1751
Írta: 2015. október 2. 12:59 | Link
Yarista
Egyesült Királyság
Barntaple
Exmoor közelében

Furcsállva vonja fel a szemöldökét, mikor Yarista elutasítja az aperitifet, de egy lusta intéssel jelzi a rendelést felvevő pincérnek, hogy mégiscsak egyet kér. Való igaz...
- Azt hittem ebből kinőttél. - Mondja szinte dorgálva, mint aki abszolút helytelennek tartja ezt a viselkedést, ám hangjában ott bujkál a régi emlék jókedve is - azóta se találkozott olyan emberrel, aki ennyire tökéletesen alkalmatlan az italra. Yarista nem érezné magát túl jól Anna társaságaiban - nyilván erre szükség sincs. Alapvetően nehéz elérni azt, hogy Anna bárkire is elismeréssel, vagy ne adj' isten őszinte tisztelettel tekintsen, de a közhiedelemmel ellentétben ez sem lehetetlen - a kviddics, mint a sport és a -mindig, mindennél fontosabb- mágia egyesítése, már önmagában előkelő szerepet tölt be az értékrendszerében, arról nem is beszélve, hogy ebben érte az első sikereit, mikor bekerült ebbe a világa, így tekinthetjük úgy, hogy Yar ráhibázott a jó pontokra. Nagy valószínűséggel, nem ismerve egészen pontosan a nő álláspontját, ő ebből annyit érzékel, hogy Anna egy leheletnyivel könnyedebb modort enged meg magának vele, mint másokkal és - hogy például szolgáljon - leül vele ebédelni ahelyett, hogy tartózkodóan továbbmenne, mint akinek nincs semmi érdeke egy ebédből.
- Egyetértek, könnyen ki tudjátok majd használni a gyenge hajtósorukat, a terelők pedig ráérnek - most is ráértek volna - csak a fogóra összpontosítani. Nem elég, ha csak a fogó erős a csapatban. - Közli egyszerűen, áldozva néhány felesleges szót arra, amit egészen biztos, hogy Yaristáék is megbeszéltek már közvetlenül a meccs után egymással és az edzőjükkel. Sokat ér a 150 pont, de megfelelő stratégiával minden megoldható - nem dísznek van a többi 6 játékos.
Az eszmefuttatást végül a sárkány szakítja félbe, aki teljesen jogosan talán kezdi megunni a hosszú évek óta töretlenül kitartó kviddicstémát s némi figyelmet követel gazdájától.
- Nehéz lenne elfelejteni. - Biccent, már nem is a fiatalember, hanem a morgó sárkányt nézve, aki gyanakodva méregetve őt még egy kis tűzcsóvát is megenged magának. Elbűvölő állat, a segítségével talán az angol ételek is rendesen átsülnének.
- Prosit! - A pincér gyakorlottan kikerülve az állat útjából tálalja nekik az ebédet és kinek-kinek az italát; a narancslét, amivel még koccintani is olyan, mintha egy kisgyerekkel tenné, és a kicsiny whiskyt, ami remélhetőleg segíteni fog, hogy még ennél is nagyobb farkasétvággyal vesse rá magát a marhasültre.
Nem ismétli el Yarista szavait, de szolidan megmoccantja a fejét és emeli a poharát, amit egyesek az egyetértés jeleként is értelmezhetnek, majd koccintás után gyorsan lehajtja az italt. Az ezt követő kellemes mmm és egy kis szájnyalás arra utal, tényleg kár lett volna kihagyni a finom italt - ahogy ezután néz a tányérjára, az már-már indiszkrét.
- Férj, gyerekek, természetesen. - Ismétli semleges hangon rá se nézve a fiúra. Hasonló állítás, mintha azt kérdezné Yaristától, mikor tervezi abbahagyni a játékot, hogy végre-valahára nekikezdjen a világváltó kviddicsellenes projektjének. "Égessük el az összes istentelen seprűt, égessük el az összes bálványimádó játékost!"  
- Velem minden a lehető legnagyobb rendben. Jól alakulnak a dolgaim. - Mondja végül a pohár víz után nyúlva, miután hosszasan ízlelgette az első finom falatokat. Természetesen esze ágában sincs őszintén tájékoztatni Yaristát a mindennapjairól.
- Ellenben te ritkán szoktál egyedül járni.
Utoljára módosította:Grósz Anna, 2015. október 2. 12:59 Szál megtekintése
Grósz Anna
INAKTÍV


.Házigazda.
offline
RPG hsz: 48
Összes hsz: 1751
Írta: 2015. október 7. 19:13 | Link
Yarista
Egyesült Királyság
Barntaple
Exmoor közelében


Yarista illedelmessé és óvatossá vált az évek során, ez pedig egy nagyon hasznos tulajdonsága - jól dönt, mikor nem faggatja tovább Annát és az egyszerűbb, kedélyesebb utat választja. Soha nem volt túl lényeges szempont a kapcsolatukban, hogy pontosan milyen környezetben él, miből jött, vagy miből él meg akár a jelenben is Anna, de nagy tarisznya galleont rakna rá a nő, hogy Yarista mindezt nem is akarná hallani.
- Néha igazán elbüszkélkedhetne a kviddicssztár férjével. - Jegyzi meg, reflektálva a férj-fiú-fiatalember fájdalmas fintorára, bár ebben az esetlen, hozzá kevésbé se illő mondatban több a baráti jóindulat (ami szintén nem illik a szájába) mint az egyéni meggyőződés. Nem szokta gyakorolni a különböző csevegés-típusokat és ha nem lenne teljesen emelkedett hangulatában, valószínűleg egyszerűen figyelmen kívül hagyta volna a személyes megjegyzést - nem az a fajta ismerős, akinek az emberek a magánéletükről beszélhetnének. Ő is érzi ezt, és a falat közben gúnyosan elmosolyodik magán.
- Élveztem, de már csak meccsekre járok. - Egyetértően bólint egyet és tűnődve felnéz a tányérjáról - komolyan soha nem gondolt bele, hogy akár kviddicses pályára is mehetne, túl erős volt a vonzalom az ereklyék, a történelem és a mágiahasználat pálcás formái iránt. A kviddicset őszintén kedvelte - remek kiegészítője volt az akrobatikának, ami azért mégiscsak mugli dolog, de hogy iskolán kívül is legyen értelme csinálni...ahhoz más természet kell.
- Amikor tudok, repülök, akár hosszabb túrákat is megteszek, de a kviddics szervezeti dolog, nem összeegyeztethető semmivel, amihez hozzáfogok. - Elég lenne megnézni a poros, személytelen bútorait, lakását, hogy megértsük, mit is jelent az állandó utazás. Nincs szoros kötelék, se kialakuló közösség, van helyette azonban rengeteg minden, amiért megérte ezt az utat választani - a folyton csak hízó bankszámláján kívül is. Soha egy percig nem bizonytalanodott el döntéseivel kapcsolatban, mert megbízik magában, ahogyan most is kiül arcára az elégedett mosoly.
- A kviddicscsapatra gondolsz? Évek óta nem beszéltem velük. - Tegye szívére a kezét, aki azt mondja, meglepte őt ez az információ és vallja be, hogy hazudik.
- Talán Davidről hallottam, hogy rendben van és még él. - Optimistábbak természetesen nem feltételezik, hogy a többiek, Leo, Ráhel, Elisabeth esetleg ezeket nem teszik, de Anna esetében ez egyszerű naivitás lenne. Való igaz, még azokról se tudna friss információkat mondani, akikkel a kviddicsedzéseken kívül is rendszeresen tartotta a kapcsolatot - Seren furcsa körülmények között eltűnt, Konról pedig az utolsó nagy utazása óta, amikor is megengedte, hogy Anna pár hónapig nála húzza meg magát, nem hallott. Általában ő maga nem keres senkit, csak ha kifejezett célja van a találkozással - mondhatjuk azt is, hogy annál különlegesebbek ezek a ritka összefutások.
- Néha látom Janey Leroy-t, mikor a faluban járok és alkalmanként Lawrence-be futok némely helyeken, de nem tartok senkivel állandó kapcsolatot. - Ez egyébként, bár nem kifejezetten annak szólt, de az egész életére vonatkozik. Sok ember, sok viszony, mindegyikük gondosan kimért és pont annyi, amennyi kell belőle.  
Ezután már nem szólal meg, inkább a tányérjára figyel, mely a sok beszéd mellett is félig kiürült már, de egy apró, ösztönző mozdulattal jelzi, hogy ha kívánja, akár Yarista is elmesélheti, kiről mit tud.
Szál megtekintése
Grósz Anna
INAKTÍV


.Házigazda.
offline
RPG hsz: 48
Összes hsz: 1751
Írta: 2015. október 24. 04:10 | Link
Yarista
Egyesült Királyság
Barntaple
Exmoor közelében


Nosztalgikusan elmosolyodik, majd halkan fel is nevet Yarista vallomásán; nem állítható, hogy ma is ugyanazt tenné, mint annak idején és veszni hagyna egy olyan remek üzletet, mint egy ereklye eladása, de cáfolhatatlan tény, hogy akkor nem élt vissza a helyzettel - megelégedett azzal, hogy viccből veszélybe sodorta a fiút.
- Hiszen teljesen fair üzlet volt. - Teszi hozzá felemelve a poharát és biccentve Yar felé egyet; bár ő nem kockáztatta a testi épségét, lelkiismeretesen teljesítette a megegyezés ráeső felét. Végül is, senkinek nem okoztak komoly kárt a kis játékkal.
- Igazán rád fért akkoriban, hogy egy kicsit bevállalósabb legyél. - Mondja, miközben fel se nézve teljesen eltünteti a főfogást. Desszertnek valami édes, de szigorúan nem krémes süteményt kér.
Az ezt követő ajándékot és a kérést Anna olyan arccal hallgatja végig, hogy az utolsó pillanatig kétséges lehet Yaristában, elfogadja-e a jegyet. Kicsit talán nehéz megfogni a természetének ezen részét; a közvetlenség automatikus elhárítását, legfőképpen, ha az efféle baráti szívességeket von maga után. Kezdetben ő soha semmiféle nagylelkű lehetőséget nem tudott adni, később szándékosan nem is adott, nem is fogadott. Persze mindig előfordulnak emberek, akiknél különböző okokból egy kicsit messzebb kerül a határvonal. Néhány másodpercnél többet azonban nem töpreng.
- Ott leszek, köszönöm. - Ebéd előtt szinte teljesen biztos, hogy elutasította volna az ajándékot, de most még el is mosolyodik, mikor érte nyúl és egy rövid mustrálás után berakja a talárja biztonságot rejtő belső zsebébe. Közben tálalják is a desszertet, amihez mindketten rögtön hozzáfognak - úgy néz ki, elég jó étvággyal esznek.
- Ezek után azonban egyenesen kellemetlen lenne, ha veszítenél. - Mondja komolykodó hangon, vigyorogva - a kissé közvetlen pillanatot nem csak ő, de Roli is igyekszik hamar feloldani látványosan elfogyasztva az ebédjét, de ezen Anna nem is csodálkozik; mindig is tudta, hogy a sárkányok a legremekebb állatok a világon.
- Milyen edzéstervekkel dolgoztok a meccsek között?
Szál megtekintése
Európa - Grósz Anna hozzászólásai (8 darab)
Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda Fórum→Bagolykőtől távol→Külföldi helyszínek