A kontinensen zajló játékok színhelye - a kezdő hozzászólásban jelezzétek, melyik országban is jártok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=747193#post747193][b]Kreßler Gábriel Benett - 2019.01.23. 04:39[/b][/url]

Alle Anfang ist schwer. Már vagy harmadszor kérdezed meg tőlem, Bubu kapott-e enni, a belső hangom pedig ordítani akar, hogy IGEN, KAPOTT. De higgadt vagyok és csak egy apró mosollyal bólintok. Mert ezt érdemled, Stella, én türelmes és megértő pasid leszek, ha tetszik, ha nem.   
- Biztos nem baj, ha baj lenne, közölném, hogy menj Cellel, vagy valakivel, aki jobban érdekelt a kövekben. - De nem teszem. Mert továbbra sem szeretnék a lelkébe gázolni és ez így van jól. Nem hiányzik, hogy sírjon, vagy hogy rossz kedve legyen és még jöjjön is egy egész kommandós osztag, hogy a fejemet vegyék, amiért bántottam Stellát.
- Szerintem lassan sérvet kapsz attól a táskától - jegyzem meg, az állammal a hátizsák felé bökve, de nem ajánlom fel, hogy viszem. Az ő cucca, ő tartozik felelősséggel érte, ha túl sok, még most jusson eszébe, hogy ezt nem fogja végigcipelni.
Azt hiszem, talán azért nem is bánom, hogy megyünk, mert tényleg nagyon rá van már pörögve az indulásra. Tegnap este óta alig aludt és folyamatosan zizeg, meg csacsog, ami édes, de néha már majdnem azt érzem, hogy fárasztó és ez nekem sok lesz. Aztán rájövök, hogy jó ez így.
Megszorítja a kezem, mire finoman visszaszorítok, a szemeim csukva tartva. Fáradt vagyok, ő se aludt, így én se sokat és még a hivatalban is nagy dolgok történtek. Egy éra zárult le azzal, hogy zaklatás vádjával kib.szattam Mártit. Shame on me. Szívesen emberiség.
- Nem mindent akarsz megnézni? Túl rövid az idő, vagy hm? Nem értem, ha már ott vagyunk, miért ne néznénk meg mindent? - pillantok rá értetlenül, vagy a fáradtság teszi, vagy illogikus, amit mond. Még nem tudom eldönteni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=749960#post749960][b]Kreßler Gábriel Benett - 2019.02.16. 03:50[/b][/url]

- Nem hiszel nekem, ugye? - kérdezem, oldalra döntve a fejemet és hátradőlök, a hátamat a falnak vetve. - Ami baj, meeert...?
Mert érzékelem, hogy para, de nem érem, mi baja, hogy pontosan mit is vár tőlem, mint választ. A nők furák. Veszélyes vagy Stella, én pedig szeretnék jó választ adni, de nem tudom, mégis mit vársz tőlem. Már, azon kívül, hogy ne aludjak a vonaton, mert az egyértelmű. Nem könnyíted meg a dolgom.
Mindezek ellenére nem b.szogat, hagyja, hogy félkómában bámuljam a mellettünk elszáguldó világot, miközben felrakom a lábamat a szemben lévő ülésre és úgy teszek, mint akit nem érdekel a nénik rosszalló pillantása. Miért megy ilyen könnyen? Mert leszarom.  Kicsit jobban bele is süppedek, de szigorúan csak az után, hogy megnézem, nincs-e az előző utas haja az ülésen. Azt hiszik, ezek a fehér fejpárna huzatok jól néznek ki. Nem. Nem néznek ki jól de legalább látod benne az előző utas hajszálait. Gusztustalan.
- Oh értem, sóval ha mindegyik megnézésével csak 10 másodpercet töltenél, akkor csak azok megtekintése... 11 óra lenne? - számolgatok, a szemeim összehúzva pár pillanatra, majd felszisszenek. Az azért húzós, elég sok idő, nem hiszem, hogy ennyire készen állok kövekből. - És tudod, azok hol lesznek? Nincs valami térképed, vagy ilyesmi?
Aztán ő meg a táskába turkál, miközben próbálom a fejem az övén tartva egy kicsit pihenni és hát... Woman, nem tudnál egy kicsit nem mozogni? Ez valami görcs nálad? Aztán ledermedek, kicsit a levegőbe szimatolva.
- Az kávé a kezedben? Mi vagy te, bosz... ooooo várjunk, ezt nem kérdezem meg - nevetek fel egy kicsit.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=755742#post755742][b]Kreßler Gábriel Benett - 2019.04.18. 00:28[/b][/url]

- Mert hülyeségeket kérdezel. Azért válaszolok f.szságokat - közlöm vele fáradtan, mert így van, nem vagyok az a fajta, aki csak úgy ráveszi magát, hogy elmenjen egy egész napra olyan helyre, ahová nem akar. Ezt a keretemet ellőttem egy házasságra, majd háborús övezetre, ha választani kéne, melyiket akarom újra átélni, azt hiszem, hogy inkább az utóbbit.
- Dehogy baj, jól esett és nem fájt tőle a hasad, nem? Akkor olyan mindegy - horkanok fel, megrázva a fejemet, de aztán csak lehunyom kicsit a szemem, mert nincs kedvem ebbe különösebben belemenni. Túlságosan is megterhelő, nem szeretem a veszélyes terepeket, akkor sem, ha csak szóban kerülök oda. Egy rossz elszólás és bam, hónapokig hallgathatod.
- Azt mondtad, több, mint négyezer féle van, négyezerszer tíz másodperc pedig így jön ki, olyan 11 órára. Gondolom, ez olyan többnapos program, ugye? Hogy is néz ki egy ilyen? - kérdezem, mert sosem jártam ilyen helyen, legalább elképelésem lehetne, hogy hová visz, de nincsen. A brossúrán is csak egy rakás közeli fotó volt a kövekről, szóval nem voltam vele kisegítve, hogy milyen formában, elrendezésben, szisztémában vannak ezek. - Aha... az nem rossz.
Mindig hasznos az extra infó, aki mást állít, az hazudik. Inkább a termoszra figyelek fel, amit felemel, egyből meg is csap a kávé illata, olyan finom, nem fos, Márti-féle kávéillat.
- Tuuudom, ezért kell reggelente korán kelni, meg kastélyba menni. - Azaz, téged ébreszgetni, majd a kapuig kísérni, hogy ne vessz el út közben. De nem vetem a szemedre, tudom, hogy rühellsz oda járni. Megértelek. Az egy szarfészek. - Milyen messze is van ez az állomástól? Legutóbb nem jutottunk el eddig az infóig.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=759241#post759241][b]Kreßler Gábriel Benett - 2019.05.24. 01:36[/b][/url]

Nem mondom hogy bonyolult Stellával az élet... de nem egyszerű, ember, nagyon nem egyszerű. Néha csak szeretnék egy kicsit leülni és élvezni a csendet, aztán rá kell jönnöm, hogy az egyetlen zaj, ami zavar a saját légzésem. Fáradt vagyok, asszem.
- És miért egy napra jöttünk, ha annyira érdekel? Ha gondolod, és nem sikerül végignézni, maradhatunk még egy napot - javaslom, ha már egyszer eddig nem volt képes kinyitni a kis száját és csak most csiripel ilyenekről. Ha rajtam múlna, nem hagynám neki, hogy legközelebb eljöjjünk teljes tájékoztatás nélkül. Nem éri ez meg. Legközelebb én is jobban körülnézek és akkor nem érnek majd ilyen meglepetések. - Fura műveket? Elég bemennem Dustinék nappalijában, mindenhol majdnemaktok, összefetrengett vásznak és rókák. Kaotikus az a ház.
Nem is megyek oda, ha nem muszáj, nekem Westwood egy idő után sok tud lenni a tanácsaival, az energiájával, a főzőcskézésével, meg a ténnyel, hogy álomférj és még csak nem is házas. Undorító.
- Tudom, hogy te is annyira utálod, mint én. A különbség kettőnk között, hogy én megszoktam. - Már, hogy a felkelést, a seregben nincs olyan, hogy még öt perc szundi, meg akkor sem, ha Bencére rájön a beszélgethetnék, te akkor akarhatsz még aludni, akkor sem fogsz. Mióta Ward nincs a sitten és van barátnője is, legalább kevesebbszer jut rám a sor.
Lassít a vonat is, meg én is csak hörpölgetem a kávét, szerintem én harminc év múlva is ugyanilyen leszek. Inkább csak nyomok egy csókot Stella orra hegyére.
- Mindenképpen. De most vedd fel a kabátodat, nehogy nekem megfázz. Nem fogok levest főzni - közlöm, miközben feltápászkodok, kicsit meg is rugdalva a bakancsom, hogy a helyére csússzon benne a lábam, majd a táskájával a kezemben kifelé indulok. - Gyere, mert egyedül mész.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=770854#post770854][b]Kreßler Gábriel Benett - 2019.09.02. 21:50[/b][/url]

- Nem kellemes annyira, éppen ezért lehet jobb lenne, ha nem ma utaznánk haza, hanem holnap. Még úgysem vettük meg a hazafelé jegyeket - vonom meg a vállamat, viszonylag lazán, nem veszem túl komolyan az életemet. Igazából, egyre kevésbé, mert ahogy haladnak az évek, én egyre csak elengedem a dolgokat. Nem hiányzik már a sereg, vagy az, hogy teljesen eltűnjek a munkába. - Igen, a múltkor akkor sikerült mennem, mikor Cel háta még kék volt. Szóval valahogy éreztem a dolgot. Bár?
Más kérdés, hogy tényleg vannak érdekes dolgaik, amiket nem is mindenki tud hová tenni, eleinte nekem sem ment, de most már elengedtem nagyban, nem hiszem, hogy bele kellene szólnom abba, hogy Westwood mit is csinál a háza négy fala közt.
- Vagy nem. Szerintem senki nem hal bele, hogy tovább alszol egy tíz perccel - grimaszolok, miközben körbepillantok, akaratlanul is feltűnik, hogy az egyik csávó nyakkendője nem egyenes, a másiknak pedig felemás a zoknija. Borzasztó.
Megtorpanva rámeredek a vállam felett, olyan sokatmondóan, hogy ha tényleg sokat jár még a szája, nem leszünk jóban, de nem teszem szóvá, értenie kell ebből is.
- Jaj képzelem, biztos én főzöm a legjobb knorr-porlevest - nevetem el magamat, de nem gondolom komolyan. Nem élek ilyenekkel, vagy csak ritkán, még ha így is tudják.
Viszonzom a csókot, majd hagyom, hogy a kezem megfogva kifelé vonszoljon.
- Szóval akkor ma mit is nézünk meg pontosan? Belépőt kell venni?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=777788#post777788][b]Kreßler Gábriel Benett - 2019.10.11. 15:01[/b][/url]

- Pont azért, ha ilyesmi történne... - tárom szét a karjaim, hogy DUH, nő, nem vagyok teljesen egyértelmű? Mintha a falnak beszélnék, komolyan! Hihetetlen ez a nő. Egyszer jövök el vele ide a halál faszára, hogy megnézzünk valamit, amit szeretne, aztán hazamenne egy fél nap után. Ezért utaztunk ennyit? Na, nem. - Ez olyan tervként hangzik. Benne vagyok.
Még biccentek is, hogy felőlem rendben van a dolog, a telefonom elővéve el is kezdek böngészni valami passzent last minute szállás után. Ilyenkor éri meg a legjobban, ha az ember nem egy megszállottan tervezgető pszichopata.
- Oh fúj, nem, engem ez nem érdekel, kérlek hallgass el - grimaszolok, még az orrom ráncolva meg is rázom a fejem, a tenyerem a szájára simul, nekem ne számoljon be Westwoodék szexuális életéről, mert kurva nehezen viselem el a gondolatot is. Aztán persze elengedem, nem akarom én bántani, de nem akarom tudni, hogy Dustin milyen fura szarságokat él meg. EZ már tényleg nem az én dolgom.
- Most próbálod ezt eltenni okosba, hogy később felhasználd ellenem? Ahhoz korábban kell felkelned, cicám - nevetem el magam, még dobva egyet a vállammal a táskán, mert nem igazán az én méretem, nem is azon a helyen pihen, ahol különösebben kényelmes lenne, igazából eléggé fel is basz azzal a lendülettel. EZÉRT nem cipelem senki táskáját.
- Pedig van - nyomatékosítom a mondanivalóm, mielőtt még tovább haladnánk a dolgon, nem most fogjuk megvitatni azt, hogy ki és mennyire tud főzni, meg milyen körülmények között. Nem ma van a napja.
- Remélem, hogy van karszalag, nagyon trék azok a rendezvények, ahol nem adnak - nézek rá sokatmondóan, mert tréé helyre nem megyünk, azt hiszem, ez afféle presztízs kérdés. - Már van.  
Fel is mutatom a telefonomat elégedett fejjel, megmozgatva kicsit jobbra-balra, hogy fel is hívjam rá a figyelmet, mielőtt még azt hiszi, csak mosolygok bele ilyen szépen a nagyvilágba. Ugyan már.
- Felőlem akár ABC-ben is haladhatunk, csak ne nekem kelljen nyomon követni a listán, hogy merre megyünk, franc se igazodik ki ezen - sétálok tovább az utcán, majd a vállamon lifegő táskára nézek. - Beengedik az oltári batyud is, ugye? Nem lépted túl a méretkorlátot?
Csak mert a biztiboyok nem tűnnek túl édespofának, egy néni még rázza is feléjük az öklét.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=785088#post785088][b]Kreßler Gábriel Benett - 2019.12.23. 02:06[/b][/url]

Összenyalja a tenyerem, mire undorodó grimasszal emelem meg rá a mutatóujjamat, figyelmeztetőleg, nagyon szigorúan nézve.
- Meg vagy te huzatva? Tudod milyen undorító dolgokat taperászok meg én ezzel a kézzel? Kilincsek, ajtók, ablakok, összeszedsz valamit. Herpesz! Fúj, Stella - rázom meg a fejemet tüntetőleg, nem hiszem el, hogy ennyire nem képes legalább magára figyelni. Botrány, az ember már a száját se foghatja be, mert még a végén benyel valami leprát. Fúj.
Nem is figyelek nagyon arra, hogy mit mond, mert a risza elvonja a figyelmemet, de nem is teszek cserébe úgy, mint aki érteni akarja. Ha hazudok, azt explicit teszem, nem csak ilyen figyelemelmismásolásokkal.
- Enni mindig, tudom, ismerlek - forgatom meg a szemem, miközben rántok egyet a vállamon lifegő táskán. Tudom, hogy nem vagyok következetes, ezt a szart neki kéne cipelni, de akkor lehet, hogy még mindig a vonaton lennénk, mert pakolászik. - Mit felhívnak? Baszkodni fogják a  lakásajtóm, előbb a faluban, majd Pesten, hogy hol vagyok és mit csinálok. Alábecsülöd Bencét.
Mitzingerről beszélünk, ez nem egy mezei Bence, tutira ki fog akadni, hol vagyok és miért mentem szabira. Lehet, hogy egy kicsit paranoiás, nem is értem. Vagy csak ismer.
- Ja van külön csórómuter jegy? Ahol nem engedik be a szatyit, nehogy bezsákold fizetés nélkül a kegytárgyakat? - pillantok körbe, tényleg van pár svindlis nagymuter a környéken, elég gyanúsak. Nem bíznék rájuk egy rozsdás szöget sem, mert tuti bebasszák a zaciba.
Elég hamar megszabadulok a rózsaszín szatyitól, thank god, majd el is kezd befelé vontatni, mire felsóhajtok drámaian.
- Ha kitéped a karom, a kurvanagy táskád neked kell majd vinned. Egyedül. Én meg elvérzek itt. Azok a kékek mik?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=786680#post786680][b]Kreßler Gábriel Benett - 2019.12.29. 14:21[/b][/url]

- Valakinek azt is kell - nézek rá, mert be kell lássa, még nem olyan modern az itteni technika, hogy csak úgy magától kinyisson előttünk az ajtó. Jó lenne, de nem így működik, bármennyire is szeretném. Inkább hagyom, hogy a kezemre nyomja a fertőtlenítőt, jól szét is dörgölöm rajta, nekünk nem hiányzik egy pestis szless tbc szless szalmonella. Csak hogy mondjak egy pár példát.
- Milyen süti? - kérdezek issza, mert arról eddig nem volt szó. Bár ha egy kicsi eszük is van, akkor tuti van valami kristály témájú büfé, ahol ásvány alakú nassolnivalók vannak. - Majd felhívnak, én meg nem veszem fel.
Elég hamar lepakolunk, minden fölösleges cuccot, hála az égnek, így meg is szabadulok végre a fölösleges táskától és odaadom Stellának, hogy ne nekem kelljen cipelnem.
- De, de részletkérdés - emelem meg a kezem és legyintek, hogy eddig elcipeltem, azon nem múlott a dolog.  Hagyom, hogy lesmaccantson, nem tiltakozom, pedig megtehetném, mert fúúúj, nyilvánosan vagyunk, de nem vagyok olyan faszi. Engem nem érdekel. - Na, ne borulj ki, tudod, hogy annak sosincs jó vége.
Még a fejem is megrázom, mert ő is tudja, hogy mikor valamin felbassza magát, az nem egy perc alatt múlik el.
- Hú ez sokféle cucc. Te mit akarsz megnézni először? Öh, nem tudom, borostyánt, meg ilyn alap dolgokat.