A kontinensen zajló játékok színhelye - a kezdő hozzászólásban jelezzétek, melyik országban is jártok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=735711#post735711][b]Emerald Stone - 2018.10.01. 16:54[/b][/url]

Egy nappal korábban érkeztem az országba, hogy saját ügyemben is eljárhassak, ha már ide szervezték meg a csapat összeállító találkozóját. Felhasználtam lehetőséget arra, hogy utánanézzek megtalálásom részleteinek. Tatán a Sárkányölőben csak a jövő héten kezdek majd, így mikor jött ez a különleges lehetőség én megragadtam az alkalmat. Kivettem pár szabadságot és Krisznek azt mondtam van néhány elintézni valóm. Év eleje lévén nagyon elfoglalt, így nem rökönyödött meg egy pillanatra sem. - Remélem nem késtem le semmiről! - lépek be biztos tudatában annak, hogy három perccel tizennyolc harminc előtt érkeztem meg az előzetesen tudtomra adott helyre. Az órám mindig előbb jár, mint a valós idő, így sosem kések. Megbűvölt hátizsákomban minden szükségessel, amit csak össze tudtam szedni, állok meg nem messze a két már benn tartózkodótól. Vannak nálam mugli gyógyszerek, mágikus segítő főzetek, kötszerek, bűvös kövek, nővényi kencék és mi egyebek. A hűvös sötétségből a meleg helyre olyan jól esik, hogy hirtelen csak ez az érzés jár át, ám hamar visszazökkenek a jelenbe. Leengedem kapucnimat, mely igézettől időjáráshoz illeszkedő kabátom igen praktikus tartozéka. Alatta rétegesen öltözködve pólót, pulóvert, strapabíró farmert viselek és bakancsot mely jól ki van taposva, hiszen ki tudja mennyit kell majd gyalogolnunk. Természetesen olyan ruha és cipő is van nálam, mely megfelelő, ha esetleg protokolláris vagy ehhez hasonló eseményekbe keverednénk. Múzeumok kurátoraival, antikvitások gyűjtőivel és szakértőivel mégsem találkozhatunk túrafelszerelésben.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=735846#post735846][b]Emerald Stone - 2018.10.02. 10:57[/b][/url]

Mind megérkeztünk, jórészt időben, aki nem az majd felel bűneiért, de mint vádlott nem számíthat West bíró joviális hozzáállására. Bár hellyel kínáltak betoppanásom után a magam részéről nem ülök le, helyette inkább a szoba egyik jó belátást nyújtó sarkába helyezkedem, mely az ajtótól sincsen messze, s akár egy macska, csendben figyelem meg a történéseket. Bemutatásomkor röviden biccentek, közben pedig igyekszem mindenkit úgy megjegyezni, hogy magamban egy becenevet kötök hozzá. Akivel már volt bármiféle kontaktusom természetesen ez sokkal könnyebb. Így lesz innentől nekem, de csakis nekem North West, a Fővezír, Scarlet Conroy, a Békeharcos, Catherine Hope Payne, a Csinoska, Denis A. Brightmore, a Buktató, s végül Choi Min Jong, a Késő. Ez a díszes kompánia kiegészül velem, aki elnézve a többieket a Vénasszony jelzőt érdemelném. Hűvös tekintettel, rezzenéstelen arccal szemlélem az eseményeket, s akkor is megőrzöm tökéletes hidegvérem, amikor kiderül, hogy a létszámban beállt változás okán egy hálótárssal leszek gazdagabb az éjszaka folyamán. A szobánk kulcsát gyógyításban szintén jártas kolleginám kapja meg, ennek fényében a mi birodalmunk lesz az egészségügyi részleg. Miután mindenki megkapta a kulcsait és Scarlett el is indult, hogy visszavonuljon én is felveszem hátizsákom egyik vállamra - Nyugodalmas éjszakát! - köszönök el mindenek felett udvariasan, de igen visszafogott hangon, s lépteimet a számomra kijelölt hármas szoba felé veszem, bízva abban, hogy hamarosan már egy kellemes zuhannyal lazíthatom el tagjaimat, mielőtt átadnám magam az álmok birodalmának. Holnap úgy vélem már érdemben is cselekedni fogunk, ezért fontos, hogy kipihenhessük fáradalmainkat és felkészülhessünk a ránk váró feladatok tökéletes teljesítésére.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=735942#post735942][b]Emerald Stone - 2018.10.02. 22:47[/b][/url]

A szoba esztétikus és kényelmesnek tűnik a maga régimódi, már-már antik berendezésének ellenére. Szerencsére két ágy van benne összetolva, amiket egy pálcamozdulattal különválasztok. Nem szeretek együtt aludni senkivel, mert forgolódó típus vagyok. Jelen esetben pedig azért sem, mert hálótársam jószerével idegen. Furcsán összeszorul a gyomrom erre a gondolatra, pedig Csinoska nem tűnik veszélyesnek. A gyógyítás alaptétele, hogy ne árts, így kétlem, hogy jogalapja volna aggodalmamnak. Furcsa, hogy nem is olyan rég pont ugyanilyen esetben nem éreztem kellemetlenül magam. Más kérdés, hogy akkor önszántamból osztottam meg a szállásom egy tagbaszakadt férfival, akivel az Öreg tó melletti parkban találkoztam. Kiválasztom az ablakhoz közelebb eső ágyat, leteszem elé hátizsákom, kabátom felakasztom az ajtó melletti fogasra, majd kiveszek a táskából egy törölközőt, a már a tatai felderítő utamon is bevált tusolókrémet, a papucsomat, a fogkefe-fogkrém készletemet és selyempizsamámat. A hálóból nyíló kis fürdőszobába megyek, hogy megfürödjek lefekvés előtt. Odabenn örömmel konstatálom, hogy egy oroszlán lábakon nyugvó kád mellett egy zuhanykabin is helyet kapott. Levetem ruháim, zoknim és beállok a vízsugár alá. A vízcseppek szinte átmasszírozzák egész testemet, melyet a bőröm igényeihez és hangulatomhoz igazodó tusfürdő pedig körbeleng lágy mandulás-tejes illatával. Ellazulva jövök vissza immár pizsamában a szobába. Ruháim elrendezem zsákom tetején, majd kisvártatva nyugovóra térek

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=736675#post736675][b]Emerald Stone - 2018.10.12. 17:58[/b][/url]

A nyugodt alvás jót tesz, s bár tudom azzal a döntésemmel, hogy nem mentem el a csapattal inni még inkább kirekesztenek majd maguk közül, mégsem bántam meg, hogy a pihenést választottam.Oldalvást fekszem, szemem gyorsan nyitom, könnyen kelő lévén, s már fordulok is a másik oldalra, hogy megkeressem karórám, megnézendő, hány órakor vetett ki magából az ágy. Mozdulatomban azonban megakaszt valami. Tekintetem a plafon közvetlen felettem lévő részén állapodik meg, melyen egy mondat szerepel keszekusza kézírással: "Ha almát látsz, mond “Cherchez la femme” Azonnal kikelek, és gyorsan végiggondolom mit jelenthet. Francia tudásom nagyon gyér, de ezt a kifejezést ismerem. Keresd a nőt, mint minden baj forrását. Az alma pedig köthető Évához, az első bűnöshöz, aki miatt az Úr őt és Ádámot kiűzte a paradicsomból, vagy lehet magának a tudásnak a jelképe, de szimbolizálhatja az életet is akár sőt a kísértést, a csábítást is, hiszen Lucifer a fényhozó ezzel a gyümölccsel vitte tévútra Évát. Itt be is zárul elmémben a kör, s egy gyors reggeli rutin és öltözés után már rohanok is le nappaliba, hogy mindezeket megosszam a többiekkel. Arra, hogy szobatársam Csinoska vagyis Hope az ágyában van-e vagy sem, őszintén bevallom nem figyelek. Alapvetően nem szoktam nagy zajt csapni magam körül így ha aludt nem az én motoszkálásomra ébredt fel ebben bizonyos vagyok. Leérve először úgy tűnik magam vagyok, ám picit jobban körülnézve meglátom egyik kutató társamat. - Jó reggelt Scarlett! - köszönök a lánynak, ám mivel még csak ő van itt egyelőre nem mondok semmit a felfedezésemről, csak majd, ha már a Fővezír és a többiek is megérkeznek. - Fáradtnak látszol, minden rendben? - kérdezem hűvös, de jó szándékomról árulkodó hangon - Jól sikerült az este? - folytatom az érdeklődést, és leülök egy sarki fotelbe, ahonnan mindent látok, ami a szobában történik és közel van annak bejáratához. Eközben lelki szemeim elé villan egy kép, valami vita féléről és egy jelről, de gyorsan elhessegetem, ahogy mindig szoktam, ha efféle megérzéseim támadnak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=736749#post736749][b]Emerald Stone - 2018.10.14. 00:00[/b][/url]

Csupán köszönésemre kapok viszonzást olyan módon, ahogyan azt természetesnek ítélem. Érdeklődésemre hogyléte felől már ironizálva válaszol. Nos, ám legyen, részemről tartom magam ahhoz, hogy itt nem kapcsolatok teremtése a cél, hanem a kard keresése. A sikeres munkához nem kell jóban lennünk. Nem folytatódik tovább ezután már a csevegésünk mert sorra befut mindenki, legvégül maga a Fővezír is, aki azonnal hozzám intézi szavait. Megtudom, hogy ismét igazat láttam, ám ezt a bizonyságot megtartom magamban. Biccentek, hogy visszajelezzek ám arcomon és szemeimben semmiféle érzelemnek nincs jele, csak a tudomásulvételnek adok nyomatékot mozdulatommal. Hűvös nyugalommal hallgatom végig North mondandóját, hogy azután immár a megnevezett 9-es szobában - ottlétemmel jelezve, hogy nem futamodom meg - a magam higgadt módján és hangnemében szólaljak meg. - Nos én is kaptam egy üzenetet. Reggelre az ágyam fölötti plafonon volt, felírva. "Ha almát látsz, mond “Cherchez la femme”. A franciám gyatra, de ez a mondat azt jelenti szabad fordításban, ha jól tudom, hogy keresd a nőt, mint minden baj forrását - nézek körbe némi megerősítésért, majd folytatom - Az alma több jelentéssel is bírhat, kezdve a termékenységgel, az élettel, vagy a tudással, de összefüggésbe hozható Évával, mint az eredendő bűn forrásával, s így a mondat második részére volna magyarázat, valamint Luciferrel a fényhozóval, a bűnösök büntetőjével, a bűnre csábító ördöggel egyaránt - kis szünetet tartok, hogy mindenkinek legyen ideje végiggondolni az általam elmondottakat - Mi a véleményetek, miért kaptunk mindannyian iránymutatást és miért két ennyire különbözőt? - kérdezem meg, de gondolatban továbbra is azon morfondírozok, hogy miként értelmezhető a mondatom. Abban mindenek felett bízom, hogy a többiek is reflektálnak majd rá és az ötletelésből kihámozzuk valahogy az igazságot. Ennek ellenére ettől a pillanattól fogva igyekszem mindig kicsit befelé is figyelni, a megérzéseimre és ha csak a sors úgy nem hozza jobban mellettük maradni. Bár jobban belegondolva ki is használhatjuk, hogy engem enyhe kézzel terelnek, és nem átokkal sújtanak, ha magam vagyok. Többször elválva a csapattól lehet kapnék még további hasonló rejtvény szerű útravalókat. Ezt az ötletemet viszont csak majd akkor hozom fel, ha már megtárgyaltuk az almás-átkos kérdéskört.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=736924#post736924][b]Emerald Stone - 2018.10.15. 14:54[/b][/url]

Kutatótársaim reakciója arra, hogy őszintén elmondtam mit fedeztem fel, s ötletelni is próbáltam róla, hátha előbbre visz bennünket, nem aratott osztatlan sikert, s ez enyhe kifejezés részemről. A Fővezírnek már kész tényei voltak, melyeket elénk tárt, mint lehetséges kutatási helyeket. A magam részéről visszahúzódtam oda, ahol eddig álldogáltam, s csak némán figyeltem. Magamban élcelődve eszembe jutott, hogy ha ő mindent tud és így kézben tart, minek kellünk mi ehhez az expedícióhoz egyáltalán? Ez nem a megfutamodásról, vagy a kockázatok fel nem vállalásáról szól, hiszen, ha gyáva volna bármelyikünk, akkor egyikünk sem jelentkezett volna a feladatra. Azonban ezek a gondolatok, melyek elfoglalják tudatkapacitásom hetedét koponyám falain belül maradnak, mert ki nem mondom őket, az biztos. Ellenben innentől fogva meg fogom fontolni mit mondok el és miként viszonyulok hozzájuk. Ennek első lépéseként nem javaslom az átok esetleges hatásának enyhítésére egy specularit tükör alkalmazását, mint egyéni védőeszközt. Ez valójában egy fényes-chabosonra csiszolt, a megfelelő jótékony igézetekkel kezelt hematit kő, mely pajzsként védi viselőjét a kisebb rontásoktól és a szerencsétlenségeket kiváltó negatív energiák jó részét is visszaveti.  Ezalatt észrevétlen kivonom magam a beszélgetésből és csupán figyelemmel kísérem a történéseket. Az elmondottak végén arra jutok magam is, hogy az apátságba kellene elmennünk először, és egyetértek abban Scarlettel, hogy mindezt egyszerű kirándulóként is megtehetjük, s nem kell feltétlen éjnek évadján belopakodnunk, akár a tolvajok kitéve magunkat felesleges veszélyek sokaságának. Csupán megfelelő elterelés és álca kell, hogy felmérhessük a terepet fényes nappal. A csapat bizonyára hasonló végkövetkeztetésre fog jutni, legalábbis remélem, s akkor majd kiderül kinek milyen szerepet szán North a tervében, mert abban is teljesen biztos vagyok, hogy már az is van neki. Addig is várok, akár a macska a szekrény tetején hűtőnyitás előtt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=736941#post736941][b]Emerald Stone - 2018.10.16. 00:18[/b][/url]

 Attól, hogy maga Arthúr és a kard legendáriuma kelta mítosznak tekinthető, az esetleg magyarázat lehet az almára, hogy akik őrzik már keresztények, lásd kápolna, s a maguk módján igyekeznek utat mutatni vagy épp elterelni az esetlegesen helyes ösvényről bennünket. Na de mivel vezetőnk lezártnak tekinti a témát ezt a gondolatsoromat is megtartom magamnak, s továbbra is csendben hallgatok, míg Buktató úrfi nekem nem szegezi nem csak szavait, de mosolyát és pillantását is, melyekre egy biccentéssel felelek, hiszen mindenki tudja, hogy gyógyítóként csatlakoztam a csoporthoz. Ezután asszociációm szerint Gazvezírré előléptetett vezetőnk szavai arra késztetnek, hogy szóra nyissam szám. - Természetesen tudok javítani Kolleginám állapotán, de minden tisztelettel North, had én döntsem el, hogy felszívódik-e vagy sem – mondom egyenesen rá vetve smaragdzöld szemeimet, melyek éppolyan hűvösek, mint szavaim, de udvariasak mindenek felett. Nincs nyoma érzelmeknek arcomon, ahogy indulatnak vagy bármi más lelki folyamatnak. Rezzenéstelenek és kifürkészhetetlenek vonásaim. Megjegyzésem után távozom, hogy kisvártatva hátizsákommal térjek vissza, melybe minden olyan dolgot belehalmoztam indulás előtt, melyeknek úgy véltem hasznát fogom venni, s lám jól tettem. Letérdelek a padlóra, majd előszedem a szükséges holmikat - Készítek mindenkinek egy-egy specularitot, azaz tükörpajzsot – emelem pálcám az első fényesre és domborúra csiszolt, nagyjából 3x2 cm nagyságú, lapos, de kerekded hematit kő fölé. Miközben dolgozom nem szólalok meg, hiszen minden figyelmemre szükségem van, hogy megfelelő módon használjam az igéket és az egyénekhez a lehető legjobban idomuló rúnákat véssem a kövekbe. - Ezt mindenki viselje jól látható helyen, de úgy, hogy lehetőleg a bőrötökkel is érintkezzen. Ez fontos, mert csak így tud teljes hatékonysággal funkcionálni a védelem, melyet ad viselőjének - azzal a magam nyugodt és precíz módján kiosztom a medálokká alakított amuletteket, majd én is magamra veszem a sajátomat, mely egy ezüst gyűrűbe foglalat régi darab. Anno a tárgyalásokon mindig viseltem, s ez bizony meg is látszik rajta. A fémen és kövön egyaránt ott az eltelt idő nyoma. - Mindenki megkapta a védelem rúnáját az Algizt, s mellé North neked a Ehwazt véstem, Scarlettnek az Uruzt, Denis a tiéd az Eihaz, míg a tiéd Min Jong a Sowilo – mondom ahogy átnyújtom a talizmánokat. A sajátomon az Ansuz van. - Neked Hope a Laguz került még rá másodikként. Ez csökkenti az ártás hatását, mivel növeli a gyógyerődet – mondom és Csinoska felé nyújtom az ő darabját. Ha mindenki átvette a sajátját becsukom a védőtükör készítéséhez szükséges igézetet, magát a rituálét és a rúnák leírását tartalmazó jegyzeteimet, összepakolom a táskám és készen állva az indulásra megyek le a főbejárathoz.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=737098#post737098][b]Emerald Stone - 2018.10.18. 19:53[/b][/url]

 Immár odakinn voltunk, a magam részéről elhúzódtam a többiektől, hogy megfigyelhessem viselkedésüket, meggyőződve a kiosztott mágustükrök viseléséről és a tagoknak kiosztott jelképek helyességéről. Ekkor jött oda hozzám a Késő, azaz Min Jong és kérdezett rá a párosítás mibenlétére. - Megérzéseim alapján adtam a véseteket. Te vitalizáló és tisztelet adó rúnát kaptál, Northé erősíti a kommunikációs képességeit és a csapatszellemét, Hope-nak gyógyerejét és életenergiáit nővelő ábrát adtam, Scarlett olyat visel, ami az akaratát és formáló erejét támogatja, Denis pedig olyan rúnát kapott, ami stabilizálja, kitartóvá teszi. - közöltem egyszerűen magyarázva, minden érzelem vagy elfogultság nélkül. A saját specularitomba csupán egyetlen rúna van vésve, ám az igen régóta. Az igazlátásomat erősíti, s másra nincs is szükségem jelen pillanatban. Erről azonban nem tartom fontosnak, hogy beszámoljak a mellettem állónak. Ezután a rövid utat néma csendben teszem meg, s a közös fotón is csak halván mosoly jelenik meg szám szegletében, hogy kisvártatva ismét alabástrommá szilárduljanak vonásaim. Belépve az apátságba meghajtom fejem, halkan sétálok a szenteltvíz tartó mellé, ujjam hegyét beleérintve magamhoz veszek néhány cseppet, majd keresztet vetek. Nevelő szüleim emlékére, akik szeretetben és boszorkány mivoltom ellenére katolikus hitben neveltek egy imát suttogok az ódon falaknak szó szerinti anyanyelvemen a horváton.
 
*Oče naš,
koji jesi na nebesima,
sveti se ime Tvoje,
dođi kraljevstvo Tvoje,
budi volja Tvoja,
kako na nebu, tako i na zemlji.

Kruh naš svagdanji daj nam danas,
i otpusti nam duge naše,
kako i mi otpuštamo dužnicima našim,
i ne uvedi nas u napast,
nego izbavi nas od Zloga!.
Amen.

(*Miatyánk)
Az épület jellegzetes alakú ablakain beáradó délelőtti fényben smaragdzöld szemeimet egy pillanatra könnyek felhőzik. A szívem elszorul, ahogy eszembe jut a temetésük, de egy mély sóhajjal elengedem az emléket, hogy azután gyorsan úrrá legyek a lelkemet elöntő gyászon. Néhány pillanat múltán immár újra hűvös nyugalommal követem a körülöttem zajló eseményeket. Figyelmem megosztom, s befelé fókuszálom egy részét, míg a maradékot éles szemű megfigyelésre, fürkészésre használom. Bal mutatóujjamon érzem a hematitból áradó, vérként hullámozva, buzgárként előtörő, sötétvörös energia lüktetését. Itt van csak igazán szükség az intuícióimra. Ezen a szent helyen, ahol a levegő hittel, reményekkel, de mindenek felett titkokkal teli.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=738873#post738873][b]Emerald Stone - 2018.10.29. 00:03[/b][/url]

Ha létezik igazi, a lehető legrosszabbkor, szándékosan elkövetett, felelőtlen tett, annak a fogalmát most az átokkal sújtott társnőm ki is merítette egy pillanat alatt. A Darwin díjat nominálás nélkül megítéltetném neki és húzását egyértelműen Taigetosz pozitív minősítéssel látnám el, ha nem lennék hűvös nyugalmam és figyelmem tudatában. De vagyok és ez a fő. Arcom rezzenéstelen, érzelmeknek rajta szokás szerint  nyoma sincs. Az átadott medálját halk szóval köszönöm meg, s pillantásommal jelzem csupán felé, hogy megértettem a szavakba burkolt feladatomat. Kerülve minden feltűnést haladok előre a főhajóban. Körülöttem a kialakult csődületben is nyugodt maradok, hiszen tisztában vagyok a káoszkeltők kilétével és csetepatéjuk elterelő mivoltával. Tekintetemet lassan, fürkészőn vezetem végig az ősi falak és freskók mentén, az oltár előtt ismét keresztet vetek, majd észrevéve North jelzését óvatos komótossággal közelítem meg a Gazvezírt, vagyis a helyet, ahol sejtem, hogy megtalálom, mivel ő maga már eltűnt. Magam is bebújok az átjárón és a csapóajtó közelében állok meg. - Ott egy latin mondás a falba vésve! - mutatok a lejárat feletti részre - Bonus intra, melior exi, vagyis jó emberként lépj be és még jobbként távozz innen - mondom halkan, de gyorsan folytatom - Talán nem varászlat csak tiszta szív, igaz hit és szándék kell, hogy kinyíljon. Elvégre ez egy templom... - tekintetemet a többiek közt járatom körbe és várom mit gondolnak. A magam részéről szívesen tennék egy próbát, akár most azonnal, hogy sikerül-e kinyitnom a csapóajtót. Remélem egyetértenek velem és adnak egy lehetőséget számomra. Minden esetre szándékomban áll cselekedni mielőtt pálcát ragadnak, mert lehet, hogy a mágia ellen védve van és riasztva is lehet, bár ez nem az én szakterületem, de én biztosan ellátnám effélékkel azt amit védeni igyekszem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=739842#post739842][b]Emerald Stone - 2018.11.06. 17:41[/b][/url]

Miután Gazvezírünk inkább a bűbáj vetést választotta első, természetesen sikertelen ajtónyitási mód gyanánt én a magam részéról, s amennyire a helyég engedte félrehúzódtam. Ezután az ajtót védő zár kulcsának megszerzését tűzte ki szent célul, mely nemes és nem kevésbé veszélyes feladatra megvolt nyomban a kiválasztott embere. Ezen már meg sem rökönyödtem, még magamban sem. Míg vártuk a helyzet, s egyben az ajtó kulcsát a zsebem rezegni kezdett. Elővettem mindkét világban egyként működő mobilom és a kijelzőn egy rövid szöveges üzenet érkezésének tényét konstatáltam. A nyomozó volt az író, s a tartalom arra sarkallt, hogy a nélkülem is tökéletesen működő csapatot magára hagyjam. Annyira voltam hathatós segítség, amennyire közéjük való, s érzésem szerint azt sem vennék észre, ha szó nélkül mennék el, ám ezt mindenek felett udvariatlannak tartom, így odaléptem North mellé és közöltem vele, hogy halaszthatatlan családi ügy miatt el kell mennem. További sikeres kutatást kívántam, elmondtam, hogy a medálok ettől még jottányit sem óvják őket kevésbé. Visszaadtam a nálam lévőt, kérve a férfit, hogy juttassa vissza az elterelés végeztével jogos tulajdonosának, majd elhagytam a szűk kis helységet. Odakinn még bőszen állt a bál. Ezt kihasználva észrevétlen jutottam el a főhajó folyosójáig ahol egy rövid imát mondtam, keresztet vetettem, főt hajtottam, majd kisétáltam a templomból épp úgy, ahogyan jöttem, minden feltűnéstől mentesen. Gyors léptekkel visszasiettem főhadiszállásunkra, összeszedtem holmijaimat, majd, hogy minél gyorsabban Londonba érjek kerestem a közelben egy biztonságos helyet és elhoppanálltam.