36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek
Európa - Mikola Keve Áron hozzászólásai (16 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. április 1. 21:02 | Link


benézek | doboz | A Nőnél

Két évvel ezelőtt ez is csak egy húsvéti reggel volt, ma nagyon nem az. A napom valamikor hajnalban indult, amikor kénytelen voltam az ébresztőre magamhoz térni és ahhoz a fényes tündérhez elvinni a seggem, hogy a hajam színt kapjon. Még előző este jött az ihletés, hogy nekem ez most kell, Nap pedig nem kérdezett, csak csinált egy szabad órát, amiben beeshetek hozzá. Imádtam, hogy a nőnek elég volt csak említeni, hogy valami új, és egyből a VIP listán találtam magam. Amúgy se engedném meg sokaknak, hogy a hajammal bármit tegyenek.
Még közben tettem egy kis kitérőt az egyik kis üzletben, majd otthon a sporttáskámba vágtam a holmiim, aztán áthoppanáltam Bogolyfalvára. Ott felvettem a két gyerkőcöt, akik holnap délig bizony velem vannak és már mentünk is a falu hopp-pontjához, hogy nekivágjunk a kicsit kimerítő, de már megszokott utunknak Angliába a két nagyobb prücsökhöz és a barna nehézbombázóhoz. Többnyire gond nélkül. Milán már nyűgösen kaparászta a vállam, hogy ő már enni szeretne, a kislány meg a kengurus hordozóban aludt el a mellkasomnak borulva.
- Heelló, mondanám, hogy a nyúl az, de se bolyhos farkam, se nagy füleim - ami mind relatív persze.
Érkezés után első dolgom volt a fiút lepasszolni Gracenek, persze kicsit sem hálátlanul a legszebb mosolyom elővéve és azt a bizonyos nézést, a kislányt meg az egyik ágyra fektettem, hogy aztán győzzem az ő gyerekeinek rohamát.
- Hoztam valamit, kirakjuk, de anyátoknak egy szót se róla - vigyorogtam rájuk, aztán a kezükbe nyomta a dobozt, hogy mindjárt megyek utánuk, csak még megnézem az éhenkórászt, aki lassan 17 hónapos fiú már. Végül azonban őket magukra hagytam, nem szoktam ilyet, azt hiszem Grace volt az egyetlen Maján kívül, bár ezt se igazán közöltem a Faraday családdal, akire zokszó nélkül bíztam bármelyik kölyköt.
Mondanám, hogy túl nagy csendet csináltunk, de csak lekötötte az exlevitás gyerekeit a kép és az apró figurát. Lassan kezdték el összerakosgatni a darabokat a vázban én pedig a belső részt.
Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. április 2. 17:16 | Link


benézek | doboz | A Nőnél



Nem mindig élem az utazgatást, pláne többet magammal. Az első komoly hoppanálós dolgot akkor ejtettem meg, mikor a kölykök már elmúltak fél évesek, így is telibe hányta a kedvenc dzsekim Mimi, szóval rövid úton a vonat mellett kötöttem ki. Most meg pár hónapja megint kipróbáltuk és… élvezik. Nem tudom pontosan mit, de boldogok és már egyik se terít be a reggelijével, szóval pozitív, megy a like. Azt nem tudom, hogy Milán éhsége minek a mellékhatása, de így sikerült, szóval elég könnyedén passzoltam le a fiam, és vonultam a már várt minisereghez. Bírtam a kiskrapekokat, ezt nem is tagadtam különösebben, bár senkire nem tartozott igazán.
- Mertük remélni - tettem hozzá késve, de lassan minden cuccot ledobtam az alvó lányom meg elfektettem, hogy Grace gyerekei teljesen elvonják a figyelmem. Nem különösebben aggódtam azon, akarnak-e velem építeni, meg egyébként hoztam nekik is nyulakat, ők már értékelik az enyémekkel ellentétben, szóval szereztem még tegnap otthon finom nyulakat, még a nyakukban ilyen csengő is van, biztos élik majd. Jó, igazából én is elrázogattam a boltban vásárlás közben. Soha nem csináltam ilyet korábban. Nem a rázást, a vásárlást, de már karácsonykor és mikuláskor is teljes agyi rohamom volt, jobb is, hogy ez négy fal között maradt, mint infó.
- Ide oldalra, csillagom - válaszoltam szinte azonnal, még csak meg sem lepődve a megszólításon, egy pillanatra azonban felnéztem, kifelé az ajtón a konyha irányába. Nem tudom mit vártam, vagy mire számítottam, de csak csendesen rakosgatni segítettem. Elkezdtem az alapot, és mutattam melyikeket és milyen sorrendben tegye, ő meg mosolyogva folytatta is. Adrian csak bámult rám pár pillanatig, aztán megfogva a kezem megrángatott a dobozból kiveheti-e a többit is.
- Mindjárt, de azt még kicsit felturbózzuk, jó? - kérdeztem cinkos vigyorral, amire egyből nagy titokzatosan takargatta a dobozt, fel is kellett nevetnem mielőtt még én is a legóba feledkeztem. Mi gyorsak voltunk, az etetés meg sosem zökkenőmentes, szóval jó időt futottunk.
- Minden rendben van ott amúgy? - kérdeztem kifelé, nem voltam azért egészen biztos ebben.
Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. április 2. 18:45 | Link


így | A Nőnél

Egyelőre még elég vegyes érzéseim voltak a mai nap kapcsán, de próbáltam nem ezen pörögni, tudtam, hogy egyelőre jobb lesz, ha tényleg a terveim szerint haladok és csak lazán élem az ittlétünket. Pedig, hát igen, eléggé nem tudom… jó kedvem volt, vigyorogtam is, és a tarkóm vakargatva vonultam ki a kiscsapattól a konyhába. Eléggé úgy tűnt, hogy összejött a lehető legjobban minden, még az sem érdekelt különösebben, hogy Peggy közölte, hogy majd ő elaltatja Mimit - pedig ez se nekem, se Gracenek nem tűnt túl jó ötletnek -, így a kék nő délutáni szundifellövése azzal járt, hogy én egyedül maradtam kint. A fiam kidőlt hamar, így őt még betakartam, aztán összekaptam a szemeteket és elindultam vele inkább ki. Nem tudtam most megülni a seggemen, meg a levegő is jól jött.
Kitolva az ajtót a kerten át indultam volna meg, amikor szó szerint találkoztam magammal. Szoktam poénkodni vele, hogy annyit dolgozom, hogy már magammal is összefutok, de ez… rendesen lesokkolt. Álltam ott és meredtem rám [?].
- Mi a f*sz… - azt hiszem eddig működtem, úgy éreztem magam, mint amikor kicsit túltolom a friss levegőt. Eskü, ma még rá se gyújtottam.
Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. április 2. 22:04 | Link


benézek | doboz | A Nőnél

Ha nem szólok róla se hiszem, hogy ne lettünk volna beengedve, és ha őszinte is akarok lenni, egy ideje már eléggé elhagytuk a formális előre bejelentkezős dolgokat. Ő sem szólt és én sem, csak meg szoktunk jelenni. Én mondjuk néha plusz két fővel, de nem olyanokkal, akiket ne láttak volna szívesen, én meg ennek eléggé tudtam örülni. Nem annak, hogy nincs velük baj itt, hanem hogy a hozzám tartozásukkal sincs. Még nagyon az elején, mikor kiderült volt olyan nő, aki hallott róla és kikelve magából - mintha köze lett volna hozzá - közölte, hogy hát ő nem fog foglalkozni velük. Egyrészt a kutya nem kérte rá, másrészt azt se mondta senki, hogy vele addig is meg akkor is foglalkozva lesz. Csak ő másnap reggelig, még hűlt helyet nem talált, nem aggódott ezen. Ennek meg lassan két éve.
- Nézd, azt könnyebb így - nyúltam Adrian keze felé, és mikor engedte, akkor megmutattam, hogy pattintsa be a vezérlő részt és a széket. Úgy tűnt élvezik az egészet, nekem ez meg csak külön öröm volt, éltem a velük való foglalkozást, pedig egy éve abban sem voltam biztos, hogy a gyerekeim közelébe kéne-e engem engedni. Sok dolog változik azt hiszem, erre a legjobb bizonyíték a dobozomban hevert még.
- Miért van itt bat… - tettem azzal a lendülettel a mutatóujjam Peggy szája elé, aki felkacagva szorongatta tovább a figurát. Nem álltunk rosszul, megvolt a belső rész, majdnem a külső is, sok kéz sokra megy, már a záró ajtókon dolgoztam, amikor kiszedegették Vadert és a rohamosztagosokat. Hagytam, hogy szabadon elrendezzék, közben, azt hiszem nem teljesen átgondoltan, de a batman figurát a kis extrájával én is belecsempésztem, mielőtt feltettük volna a tetejét. A kislány már kirohant, én megnéztem az idő közben felkelt Mimit és hagytam, hogy másszon amerre szeretne a padlóra letéve. Azt hiszem kint a testvérét meg az exlevitást kereste.
Adriannal felemeltük a művet, hogy kivigyük, a konyha tűnt a célállomásnak, ha már Gracie ott vert tábort.
- Ki akarod nyitni? - kérdeztem a nőtől, miután letettük és a derekát félkézzel átkaroltam, majd a kezem után kaparó Peggyre néztem és végül felvettem az ölembe.
Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. április 2. 23:38 | Link


Nagyon meglátszott rajtam az esetek többségében, hogy sokkal jobban értek az apró dolgok szét és összeszereléséhez, mint az normális lenne, de ez nem csak a játékokra volt igaz. Mondjuk miben másban kamatoztattam volna az ötévesek gyűrűjében. Nyilván a közel másfél éves fiam és lányom még nem tartott ott, hogy ilyenek közelében legyenek, nem hiányzott nekem, hogy lenyeljék, aztán kereshessek nekik valami szakértőt, meg utána Kiva még le is pörkölje a fejem, milyen felelőtlen vagyok. Szerinte. Nem lett jobb a viszonyunk és egy perccel se vagyok hajlandó többet vele tölteni egy légtérben az első kórházas beszélgetésünk óta, azt hiszem ez már marad is.
- Csak a rutin meg az évek - vontam vállat vigyorogva, ahogy a csillagromboló az asztalra került. Valahogy még ez a lendület lehetett bennem, mert pillanatokkal később már a nagylány volt az ölemben úgy figyeltük a többieket. Milán nagy hévvel trancsírozta a répát, de nem csak a zöldséggel, a színnel is voltak gondjai ahogy észrevettem, bár igyekeztem ezt elfelejteni.
- Sosem volt garancialapom - közöltem széles vigyorral, de aztán csak megköszörültem a torkom és fél kézzel egy legót lepattintottam, így a teteje bizonyosan leválik egyben, ami alatt a kis sereg vezényel, némi kivétellel. Ezt egy Batmanfigura jelenti Vader mellett az irányító részlegben. Még a nagyúrnak a vörös kard és a maszk jutott, addig a denevérember egészen mást tart a kezében, amiről még abban a percben sem tudtam eldönteni mennyire volt teljesen ép és egészséges ötlet, de pár napja ott volt már nálam és igazából... Nem, ennél azért lényegesen több, Max, ha fel is idegesített, abban elindított, hogy rendezzem a soraim. Sosem tűrtem jól azt, ha valami, amit akarok, nem fixen van nálam. Csak tudatni akarom mi és mihez tartozik.
Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. április 3. 01:02 | Link


így | A Nőnél

Szerettem itt lenni, pedig sokáig nem volt a szívem csücske Lengyelország egyes részein kívül semmi. Az volt a kikapcs és a menekülés együtt. Aztán lett Pécs, ahol megtaláltam a helyem, többnyire jól is működtem együtt mindennel, és egyszer csak beköszönt az életemben a hűvös, tengerparti vidék. Nem volt nagy nyüzsgés, az emberek élhetőek voltak és elég jó emlékeket kapartam össze az elmúlt időben. A szemeteszsákot szorongatva a zsebemben kotorásztam volna cigi és öngyújtó után, mert, ha már dobbantottam pár percre, igazán beleférne, így is túlstresszeltem magam. Aztán szünet.
- Mi a f*sz… - ismételtem meg magam újra, de a lábaim lecövekeltek, meredtem a saját arcomra, a homlokom ráncoltam, a szemöldököm egész felkúszott, majd a kezében lévő szatyorra meredtem. Egy eléggé ismerős vörös felső eléggé átütött, egyre idegesebben meredtem rá.
- Mi a jó élet ez? Valami vicc? - néztem rá és bár a dátummal tisztában voltam, totál nem értettem az egészet, lassan kezdett kellemetlen érzés költözni a torkomban, meg is köszörültem azt. - Ki vagy te?
Közelebb léptem, lassan kezdett az ér lüktetni a homlokomon, ahogy lassan elért a tény, hogy itt van valaki, aki kib*szottul engem másol, éppen a udvarában, akivel rohadtul nem kéne másnak, pláne az én arcommal. Pillanatok alatt duplájával szökött fel a pulzusom is.
Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. április 5. 13:21 | Link


így | A Nőnél

Talán ma az se segített rajtam, hogy magamhoz képest igyekeztem normális lenni a gyerekek közelében. A legutóbb is közölte a gyerekeim nagynénje, hogy gyanúsan túl vidám vagyok ezért ne álmodjak róla, hogy én elviszem őket. De majd pont nekem szabja meg, hogy vele egy fedél alatt találkozzak a gyerekeimmel. Nem volt az az Isten. Szóval ezt napoltuk, most pedig egész más stresszforrást találtam, ami miatt a szervezetem még mindig pörgött, de az agyam hirtelen új sokkot élt meg.
- Nekem? Szóval neked? Mire is? - kérdezgettem kissé zavartan, egyelőre még feldolgozás alatt volt a dolog, de a szabad kezem idő közben már ökölbe szorult a stílus láttán. Mindenkit ennyire fel tud idegesíteni saját maga pillanatok alatt? Egyelőre még reméltem, hogy az elsejei vicc zuhan a vállamra, meg még a zsebemben heverő cigarettatartóra is ránéztem, nem-e rosszhoz nyúltam korábban. De nem, most közel sem volt teljes köd.
- Az elkésett vagy 22 hónapot bármivel is - közöltem flegmán, mert a helyből és a cuccokból addig már eljutottam, mire fel ez a nagy célozgatás. És lassan az is kezdett az agyamban összeállni ki vagy kik lehetnek ebben ilyen hozzáállással, akik nem hagyják az embert újabban élni! A másik verzió se tetszett jobban, amiért valaki a nőhöz jönne az én arcommal. Káosz volt és egyre jobban lüktetett az ér a homlokomon, közelebb is léptem kettőt.
- Még egyszer, utoljára megkérdezem: mi a szar ez az egész?
Utoljára módosította:Maja Bojarska, 2018. április 5. 19:38 Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. április 23. 16:54 | Link


Nem különösebben láttam problémát a terveimben előre, és ami azt illeti nem is akadt. Peggy kíváncsibb, mint talán hirtelen éltem volna, de ennyi még igazán belefért. Azt hiszem sejtette, hogy arra majd fény derül később, miért kellett letegyen darabokat. Legalábbis mikor utána körbeépítettük lelkesen mutogatott nekem Graciere én meg csak bólintottam neki egyet. Viszonylag hamar meg is lettünk, hogy csapatosan a konyhába költözzünk, a kislány meg az ölembe ezek után.
- Mindenben is. ügyes kezem van – néztem a kék szemekbe várva pár pillanatot azelőtt a pimasz vigyor előtt, ami simán kiült a számra végül. A fiam élte a maszatolást a lányom meg valahol Adriannal elveszni látszott a kisautók tengerében, ahogy én azt hiszem izgultam. Nem szoktam, az érzés se volt megszokott vagy nagyon ismerős, de valahogy csak egy rosszalló fejrázásra futotta a hiányzó papírjaim kapcsán, majd nem tudtam róla levenni a szemem. Nem is azt néztem mit csinál vagy a kezével meddig ért, inkább az arcát, az se tűnt fel, ahogy a lánya éppen a zöld hajam tépné meg. Már azt a keveset, mert éppen növesztés alatt van, mivel oldalt le lett tolva.
- Vader? – kérdeznék vissza látványos értetlenséggel, de tudtam mit akar, de helyette rávágta a törpe az ölemben – Nem, Batman! Anyáé – Szeretném azt mondani, hogy nem volt vicces az egész és asszem egy pillanatig talán kínos is, mielőtt megköszörültem a torkom. Rám nézett, én meg nem élve a csendet és a tehetetlenséget kiemeltem a figurát, aztán kihúztam a gyűrűt a kezeiből. A denevérember ment Peggyhez, akit le is tettem, aztán közelebb lépve a nőhöz dőltem az asztalnak az oldalammal.
- Nem vagyok nagy szakértő, de egy gyűrű, bár javíts ki, ha tévednék – vontam fel én is a szemöldököm. – A tiéd. Arra gon… - fújtattam egyet, út közben rá kellett jönnöm, hogy nem megy ez a kedveskedő meg ’hú, de aranyos’ dolog. A keze után nyúlva húztam azt az asztallapon magam elé.
- Akarom, hogy hord.
Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. április 23. 18:25 | Link


így | A Nőnél

Kezdtem rendesen felhúzni magam, pedig nem vagyok az egyből ütök típus, most mégis olyan szinten ment fel a pumpa, hogy a válaszait alig akartam meghallani. Előbb ledöbbentem, hogy mi az, hogy nekem valaki megmondaná hol kéne vagy kellene lennem, másfelől, mi az, hogy nem itt. Leginkább utóbbihoz miért lenne bárkinek köze. A gyerekeim oda viszem, ahova akarom, a saját seggemről nem beszélve. Meg úgy egyébként is, bármennyire tudom rühellni a Renée nővérével való kötelező pofaviziteket, még neki se volt szava se ez ellen, pedig még tán neki lehetett volna. Ignoráltam az ötös lottós felháborodását teljesen, még a korábbin kattogtam.
- Miért is nem? – kérdeztem vissza végül igencsak ingerülten. Közelebb léptem, ő hátrált, nekem meg valami bekapcsolt, lehet ez a mód eddig repülőben volt a fejemben, egyértelművé vált, ki az egyetlen, aki erre éppen képes lenne. Aki idáig jönne, felvenné az arcom és ennyi energiát fektetne a semmibe! Merthogy pont ennyire jutott, és nem is szeretném, ha ez tovább menne. Nem vagyok Bruce Lee, de erős hajlamom van gyomron vágni Maxot.
- Esetleg ha nem a jegygyűrűs kezedben szorongatnád a nőm cuccait, még lenne bennem annyi, hogy elgondolkodjak, mi a halál van a fejedben – de így nincs energiám erre. Pörgessük át, mint okos gyerek a Némót. – Abban mégis mi a fájdalommentes, ha te tennél tönkre valamit, ami nekem jó így? Sőt… - lassan lettem egyre hangosabb, a sőtnél rendesen ráüvöltöttem, aztán a tarkómra csúszott a tenyerem és oda szorítva vettem két nagy levegőt.
- Max. Még mindig nem érted, igaz?
Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. április 23. 19:56 | Link


így | A Nőnél

Úgy láttam van benne életösztön, legalábbis én a hátrálást betudtam ennek, bár most még az is felcseszett csak, hogy instant arrébb megy, mikor még csak beszéltem. Egy rossz mozdulatom nem volt. Bár éreztem már a késztetést, hogy saját magam b*sszam pofán és megoldódik itt minden kérem szépen. Mertem remélni, de sajnos egyáltalán nem tűnt ilyen egyszerűnek, sőt, kifejezetten bonyolódott szóról szóra az egész.
- Nekem pont itt kellett lennem – közöltem már kínomban felnevetve. Nem hittem, hogy bárkinek elszámolással tartoznék, azt meg még inkább, hogy bárhol máshol nekem most mérföldekkel jobb lenne. Akkor nem jövök a gyerekeimmel, meg a Batmannel idáig. Nem is jutok eddig.
- A te logikád szerint, vagy mindenki másé szerint, meséld már el – vágtam játszi könnyedséggel kíváncsi fejet, holott rohadtul nem érdekelt, pillanatok alatt éreztem, ahogy tetőzik az egész és gondolkodás nélkül ragadtam volna meg a saját ruhám, csak éppen rajta, hogy megrángassam mi a f*szt érez ebben a pillanatban. – Sőt egy gyűrűt nem fogsz visszakérni – nevettem fel, bár ez inkább jött idegből, mintsem jókedvemből.
Már jó ideje tudom és érzem, hogy mennyire ellenez lassan mindent. Az első kérdés óta, mikor meséltem utoljára bármilyen random nőről addig, hogy bevágtatott a lakásomba, mint holmi hős lovag – se – és kioktatott a saját életemről. Köszi jól vagyok így! Mondom jól!
- Hogy nekem ez kell! Idióta… - szűrtem a fogaim között, majd gondolkodás vagy egyéb ráutaló jel nélkül lendült a kezem ökölbe szorulva egyenest az orrára mérve a horgot. Nekem is fájt, az jobban, hogy MAGAM RONDÍTOM EL.
- Most komolyan ezt akartad?!
Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. május 3. 19:05 | Link


- Tudom - közöltem pimasz és elégedett vigyorral, ahogy megigazítottam kényszeresen is talán kicsit a csillagrombolót a pulton. Nem volt párhuzamos a szélével az asztalnak, nem maradhatott úgy. Lehet kicsit agyamra ment ez mára, de azt hiszem, aki ismer, pont nem hibáztatna ezért. Peggy a megszólalásaival leginkább csendet teremtett, szóval fogtam és a lábaira állítottam a hölgyeményt, majd hagytam, hogy útjára találjon befelé az autózó bandához. A fiam jobban lekötötte a kajája, mint mi, lehet fel se tűnt neki, hogy amúgy már én is itt vagyok. Jó gyerek, szeretem, hogy alkalmazkodó, Egy sírás vagy furcsállás se volt, mikor először hoztam őket ide, sőt.
- Nem értem a kérdést akkor – és mondhatnám, hogy feleslegesnek is látom, de még én egyre szarabbul láttam a csendben maradni, ő meg láthatóan sokk közelben volt, inkább a tettek mezeére léptem. Asszem ennyire bénán is ritkán futok neki bárminek, de aztán rám senkinek nem lehet panasza. Én megpróbáltam olyan… hát nem Keve lenni. De ez nem működik, mintha a sims cheatkódjait püfölném a fear játékba. Felesleges, hasztalan és lehetetlen.
- Úgy nézek ki – néztem a kékjeibe kérdőn felvonva a szemöldököm. A kezét továbbra se engedtem el az egyik kezemmel és a gyűrűt se húztam el a közteléből. – Szerintem nem te hoztad és adod rám,. vagy tévedek? – vigyorodtam el, mert bár a helyzet egyelőre eléggé… fura volt, ez komikus is. Képzelem a fordított esetet, de nem kívánom jelenleg átgondolni se.
- Mondom, akarom hogy hord. Persze, ja, ha nem, az se gond, gondolom – vakartam meg végül a tarkóm életemben nem visszakoztam még és most se tettem meg, de már ezt a mondatot is elég lúzerségnek éreztem.
Utoljára módosította:Lewy Bojarski, 2018. május 5. 20:23 Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. május 31. 22:47 | Link


Senki nem mondhatná, hogy nem volt bennem az ideg, mert de, ott toporgott, de próbáltam ezt minél kevésbé mutatni, így a kényszeres igazgatást követően leginkább rá figyeltem. Egy kicsit még a kislányra, de ő el is szaladt a lányomhoz meg a maga testvéréhez. Mi meg ketten… hárman maradtunk. A fiam inkább bomlasztotta tovább a rendet, szerintem ismerem ezt valahonnan, de most a legkevésbé - kevés.. hahaha - se voltam képes ezen poénkodni. Éreztem rajta a hezitálást és azt hiszem nem csak megleptem, de mintha ijesztő is lett volna neki ez az egész. Végig húztam párszor az ujjaim a hajamon, nem volt olyan hosszú most, hogy nagyon buzeráljam, de éppen elég, hogy legyen mire egy nagyobb levegőt vennem, mielőtt félig a pultnak dőlve közelebb léptem volna.
- Nem is vicc - jegyeztem meg, mielőtt még egy lépést közelebb mentem volna már a tenyeremben a karikával. Ott csillant meg a kő benne, ahogy az ujjaim szorítása enyhült és a tenyeremen felé tartottam. Gondolom ezt nem így csinálják, de ez kit érdekel? Aztán ahogy hebegett-habogott, a végére kénytelen voltam elvigyorodni.
- Három? Legyen négy, de ha több lesz maradhat? - néztem rá fel ahogy megnyaltam az ajkam. Nem biztos, hogy el kéne hülyéskedni, de azt hiszem mostanra ment ki a feszkó, amit azóta éreztem, hogy Peggy rámarkolt a legófigurára. - Előbb… hallani akarom. Elfogadod?
Nyilván nem részletezném soha mit, azt hiszem ez valami hallgatólagos megegyezés köztünk, de sosem mentünk mélyen bele semmibe, mégis tudtuk ki és mit tartogat a szavaival. Ez nem csak egy gyűrű, és nem csak egy ajándék. Kinéztem a szőnyegen játszó kölykökre, aztán az ujjaim közé fogtam a gyűrűt és az ujja elé tartottam.
Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. május 31. 23:01 | Link


így | A Nőnél

Egyre kevésbé látta tisztán és barátilag a helyzetet Max, szerintem, én se vagyok kutya, de ami itt folyik, az egyenesen kiütötte az egész biztosítékszekrényt. Egy ütővel, tropára. Olyan, mint a NFS-ben, mikor befutó előtt töröd totálkárra az autót. Elköszönhetsz mindentől, leginkább. Nagyot fújtattam, ahogy egy lépés után megtorpantam még. Én nem akartam bántani… pláne magam!
- Akkor mégis ki a jó Isten szerint van, hm? Már iiiigazán kíváncsivá tettél - csöpögött a gúny a szavaimból, mert nem, rajta kívül elképzelni sem tudtam embert, aki jelenleg tönkre akarná b*szni a teljes létemet, amiben sacc két éve fixen létezem. Lehet akkor még én se tudtam, de ez igazán részletkérdés. Teljesen elkattanva nevettem fel azon, mennyire szar időpontban jutott eszébe és még a visszakérdésénél is feltört az a száraz, rekedtes hang a torkomból és csak csóváltam a fejem. Aztán valami elkattant.
Teljesen kimaradt hogyan, melyik lábbal léptem előbb, vagy a tekintetem megtalálta-e a… sajátom rajta, de lendült a kezem és túl jól is sikerült. Pedig alig jártam boxra, most mégis éltem a mozdulatot. De g*cire fájt nekem is. Egyből az ölembe is kaptam az öklöm és szorongatva dörzsöltem, ahogy meredtem a folyó vörös lére.
- Betörtem a saját orrom! Azt csináltam… Max, normális vagy? Miért jó ez neked mondd már el, mert k*rvára nem értek én már semmit. Most húztam az ujjára egy gyűrűt, szerinted szarul vagyok?
Próbáltam lenyugodni, de éreztem a dobbanásokat és a lüktetést a fülemben, grimaszba torzult az arcom és az ideg ettől az ütéstől se ment ki. De jól esett, ó, de mennyire. Azt hiszem ezt a lakásom óta tartogattam neki.
Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. július 1. 16:34 | Link


- Tényleg? Kicsit sem? - kérdeztem vissza felvonva a szemöldököm, de a szám sarkában már ott virított a mosoly. De, pontosan tudta, vagy legalábbis igencsak közel járhatott, különben most nem lennénk itt és közel sem érezném úgy magam, mint Deadpool a nyalókával. Vagyis csak nagy vonalakban sejtem, benne mi motoszkált, mikre gondolhatott, egyáltalán mikor beállt fizetni a közértben, akkor éppen hogy zajlott le benne. Mindenesetre én azt tudtam, éppen mit akarok látni és hallani, így várakozóan néztem rá a gyűrűt már az ujja előtt tartva.
- Sokkal jobb - mosolyodtam el, aztán a kézfejét nézve az ujjára csúsztattam a batmanes designban pompázó karikát, majd közelebb lépve átkaroltam s nem spóroltam ki semmit abból a csókból, amit kapott és adott. Ha más a helyzet és nem érzem a tapsikoló nézőközönség minden szempárját a tarkómon, akkor még egészen bele is feledkeztem volna ebbe, de így ki kellett pillantsak a nevetgélő hármasra, majd a másik irányba a lassan kajájába alvó fiamra. Azt hiszem ez most nem ez a perc.
- Fogalmam sincs, de szerintem is jól sikerült, de majd a következő nagyobbat fog szólni - vigyorodtam el, ahogy hátrébb léptem kicsit és megtámaszkodva a pulton görnyedtem kicsit előre a hajóra nézve, még látványosan grimaszolva is. - Azt hiszem ezt le kell meccseld a dinamitduóval - pillantott Grace gyerekei felé, mert ők már nagyjából onnantól lestoppolták, hogy az első, szürke legódarab kiesett a dobozból. Nyilván értették, hogy nem nekik lesz, de azt hiszem arra is rájöttek, hogy főleg a batman volt az anyjuknak lényeges. - Még majdnem a Batmanből is akadtak problémák...
Utoljára módosította:Daisy Blue Berry, 2018. július 1. 17:13 Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. augusztus 4. 17:32 | Link


így | A Nőnél

- Gyerekes vagy Max, rettenetesen - közöltem a szemeibe, vagyis a sajátjaimba nézve. Sosem kellett még magamat leb*szni semmiért, így ez a remek új élmény pont jól jön majd az önéletrajzomba. Ahogy a válasza erre is, mint mindenre, olyan esetlen és egyértelműen hárító volt, keserédesen felnevettem rá, majd megcsóváltam a fejemet a tarkóm dörzsölve meg párszor. Rendesen migrénem van az embertől.
- Ha... túl sok a ha. Te is lehetnél az enyémbe, hogy végre felfogja az agyad azt, amit nem akarsz látni más szerveidtől. Boldog vagyok. Vagyis az lennék, ha nem próbálnád meg mindenáron szétb*szni ezt az egészet - tártam el a kezem és igen, szerintem eddig nem vágtam még ezt hozzá. Soha, senkihez, hogy van ebben boldogságom és éppen azt venné el tőlem, de ezt teszi, és nagyon gyúr a pofonfánál is. Már nem rázza, egyenesen kifeszegeti a helyéről. Nagyot sóhajtottam majd egy félmosollyal néztem körbe, mielőtt rá emeltem volna vissza a tekintetem.
- Eljegyeztem - jelentettem ki, ahogy éreztem, amint az a negatívtól felgyűlt hidegrázás végigfut rajtam, az idegeim megfeszülnek és a kezem ökölbe szorul. - Ahogy javasoltad is.
Gyakorlatilag a pillanat sincs meg, mikor indult el a kezem és hogy lehetett ennyire pontos, de azt hiszem őt a gyűrű engem meg a tény, hogy saját magam képelem fel fagyasztott meg. És fájt, nem kicsit, már a kezem fizikailag. A másikkal rá is szorítottam az öklömre, mintha attól jobb lenne és még rázogattam is kicsit, de egyszerűen elégedettséget éreztem. Túl rég volt erre szükség, hogy végre figyeljen is arra, amit mondok.
- De az enyém, a többi leginkább nem érdekel - szűrtem a fogaim között, de nem léptem közelebb, nem biztos, hogy nem támadásnak vette volna és nem volt kedvem kergetőzni, mintha fogócskáznánk ma. A cigim akartam, jeget a kezemre és hogy felfogja végre, nincs mit helyrehozzon, mert minden jól van.
- Át Max, legalább egy hónapot ültem rajta, és lám - néztem körbe - én ott vagyok, ahol lennem kell. Különben bármire is készültél, azt most tennéd...és tudod... akkor lenne szarban a haza. Mert nem lenne már arra gondod, hogy felkapargass. Nem lenne többet gondod neked rám.
Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. október 23. 13:03 | Link


így | A Nőnél

- Ettől - nyomtam meg a szót határozottabban is, mint szükséges lett volna. Rendben voltam és boldog is. Gracie, a gyerekei és a sajátjaim is a legnagyobb rendben voltak így és ezzel. Nyugi volt körülöttem, azt láttam a nőn, amit akartam, mosolygott, ha a szája nem is, a szeme mindenképpen és tudtam hogy a tényért mert voltam vagy tettem valamit. Nekem ez elég volt hozzá, hogy tudjam, pont úgy értékel mindent, ahogy én akarom, hogy történjen. Erre itt volt Max, aki amúgy én voltam. Ami még mindig erős agyf*sz volt és nem tudtam feldolgozni hogyan tehette meg.
- Szerelmes. Azt hiszem ezt neked nem kell bemutatni - közöltem még éppen időben, mielőtt az a bizonyos ütés célt ért volna. Nem akartam bántani, Isten lássa lelkem, az utolsó ember, akit valaha meg akartam volna ütni idegből és szándékosan. Cseszett már fel, nem az első, de most túl ment minden határon. Az, amiket kimondtam pedig nekem már fel sem tűntek, pedig mindkettőnknek övön aluli volt. Voltam padlón, de ezt nyíltan senkinél, soha nem mondtam ki. Ahogy Max is remekül körbetáncolta a tényt, amit Tatinál fellángolva élt Lucánál meg él, nem is kicsit. De itt volt, ha már borogatunk, legyen jó sok és magasan hullámozzon.
- Jó élet, Max. Te teljesen hülye vagy? Miért akarnék választani? Miért akarnék más legjobb barátot? Normális vagy - néztem rá teljes kiábrándultsággal az ég felé emelve a kezeimet aztán hol rá, hol magamra mutogattam én is. - Most őszintén, te ezt nézed ki belőlem? Bármit is tegyek fogom és ezt majd így kidobom a p*csába az ablakon, mert minek? Te mikor kattantál így el ember?
Nem kiabáltam, még csak fel sem emeltem a hangom, csalódottan halkultam el hátrálva is egy lépést. Eszem ágában sem volt többet adni, az öklöm még mindig remegett ahogy magam elé emelve néztem le rá. Szar ez az egész. Csak egyszer. Tényleg, egyetlen egyszer nem tudná elviselni, hogy tényleg jól vagyok? Boldog? Mindennel együtt?
- Max, szóltam én egy rossz szót is, mikor Luca miatt napokra eltűntél Pécsről? Nem. Azért, mert ő előbb tudta azt is, mi a f*szt dolgozol a németeknél? Nem. És te mégis számon kérsz olyanért, ami ha nem volt kimondva, nyílt titok volt. Én ezt szeretem, nekem ez kell.
Utoljára módosította:Maja Bojarska, 2018. október 23. 21:03 Szál megtekintése
Európa - Mikola Keve Áron hozzászólásai (16 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek