36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek
Európa - Húji Mentes Díjjas hozzászólásai (4 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Rui Mendes Dias
INAKTÍV


Mikulikánus.
offline
RPG hsz: 48
Összes hsz: 114
Írta: 2015. március 23. 11:47 | Link

Mínea
Franciaország - Rennes
március 27., péntek
nők + Mínea
concerto


Aha. A tavaszi szünet első koncertjét hol máshol tartanánk, mint Franciaországban! És hát ha fellépés, akkor nem hagyhatom otthon Míneát, nemdebár? Bár a szüleivel személyesen még nem találkoztam, egy levélben megkértem őket, hogy engedjék el a lányukat velem egy pár napra a franciákhoz. Úgy hiszem, hogy megengedték neki, mert most itt van velem a lány a backstage egyik padján és épp próbál megnyugtatni - igen, lámpalázam van. Gyakorlatilag ez az első olyan fellépésünk, ahol nem a kalapjaink alá bújunk, hanem helyette a valódi ruháinkba bugyoláljuk magunkat. Ha meg mégse engedték el a nőmet, akkor megszökött, s az is maximálisan rá vallana.
 Oké, van már bennünk egy pár vodkashot meg némi első osztályú pohár bor, de minden egyéb tudatmódosító szert mellőztünk - még.
 Még 10 perc. Megpróbálom leírni, hogy mit láthat egy teljesen átlagos személy, aki esetleg arra vetemedik, hogy bekukkantson ide. Először is ez az első olyan koncertünk, amikor mindannyiunk barátnői jelen vannak, ami ugyabár 5 darab lányt jelent az 5 hím mellé. Alexandre párja Rute, mintha depresszióba esett volna, csak ül és bámulja az orra előtt lévő hatalmas tükröt, míg a srác skálázni próbál - ő az énekesünk és egyben a ritmusgitárosunk is. Luis, a basszerosunk, nagyban csapatja a bulit, szinte sikongatnak a nőjével, Florával. Ők amúgy szerintem nagyon összeillenek, két ekkora barmot, mint ezek.. Na de mit akarok, már majdnem 2 éve együtt vannak és szeretik egymást. Tehát az ugráló pár után Pedro és Carolin épp azon veszekednek, hogy ki húzza meg előbb a bort, végül a lány nyer, magába dönt nem keveset, visszaadja a szólógitárosnak, majd miután az is nyakalt, úgy nekiállnak csókolózni. Vitor, a billentyűsünk és Camille azt hiszem, hogy most pöppentik el azt a bizonyos vicces cigarettát, hogy aztán megveregesse az éppen elfoglalt Pedro hátát, aki aztán elküldje Szíriába. És mi, a dobos Rui meg a magyar istennő barátnője, Mínea pedig szintén valami alkoholos tartalmú lötyit adogatunk egymásnak, miközben arról beszélgetünk, hogy mi oka lehet egy részeg társaságnak egy tuját és két téglát felcipelnie a 10. emeletre - ááá, nem, ilyet nem mi csináltunk, ugyan dehogy..
- Na, gyerünk gyerünk, 1 percen belül startoltok! -
 Kurjant be a menedzserünk, majd tudatja velünk, hogy úgy jó 3000 ember vár minket. Mennyi?! Aztán kijavítja magát és négyezret mond. Először megdöbbentem, aztán nevetve ölelem meg Míneát. Hát ilyen nincs, ez rengeteg ember, anyám!
 Egy percen belül kiterelnek minket a színpadra és hatalmas őrjöngéssel fogad minket a közönség - és már jócskán besötétedett. Mit négyezren, ezek jóval többen vannak, a manóba! Stílusosan bevonulok a helyemre (és csak majdnem döntöttem fel a beütőt, amit sikeresen még elkaptam), és pillanatokon belül feltűnik az 5 lány az első sorban, ahova a menedzserünk bevezényelte őket. Alexandre a kezébe veszi a mikrofont, leemeli azt az állványról és széttárja a kezeit, mire hatalmas őrjöngés, üvöltözés, tapsvihar tör fel a nézők köreiből. Gyorsan lehajítom magam mellé a súgópapírt, hogy mi miután következik, beállítom a mikrofonomat egy kényelmes pozícióba és elindítom az első ütemeket. Arctic Monkeys - Why'd you only call me when you're high. Hamarosan felcsendül a szólógitár is majd úgy 10 másodperccel később a vokál is bekapcsolódik.
Utoljára módosította:Rui Mendes Dias, 2015. március 26. 10:40 Szál megtekintése

Rui Mendes Dias
INAKTÍV


Mikulikánus.
offline
RPG hsz: 48
Összes hsz: 114
Írta: 2015. március 26. 10:49 | Link

Mínea
Franciaország - Rennes
március 27., péntek
pasik


A bandatagok most találkoztak először Míneával azóta, hogy Darth Vader jelmezben hörögtek ott ennek a szerencsétlenkedtek és sámánkodtak a jelmezes bulin. Ahogy láttam, úgy elég gyorsan megtalálta a közös hangot mind a fiúkkal, mind a lányokkal, s bár nem tapsikoltam örömömben, de nagyon hálás voltam Mini ezen természetéért. Bezzeg, ahogy velem kezdte az ismeretséget! A hosszabb úton persze ez is feljött, hogy én mennyire fejbe vágtam egy 2 tonnás, sőt, 2 darab 3 tonnás dobverővel ami után kis híján a gyengélkedőre kellett vinni.. Volt ott hangulat s valóban pillanatok alatt a lányok rajongásig kezdték imádni. Egyikőjük sem jár más suliba, mert itt vagy ott dolgoznak, meg hogy milyen csinos (ezt én se győztem elégszer odasúgni a barátnőmnek - és mindig büszkeség tölt el ezen szó kimondásakor), és azért csak a miheztartás végett említsük meg, hogy javarészt franciául beszéltünk, amibe Mínea is minden további nélkül bekapcsolódhatott.
 Na, mindenki különféle állapotokban, de betalált a színpadra s helyet foglalt - igen, jó magam is megtaláltam idővel a helyemet. A már szanaszét kopott fadeszkára tettem le szépen a segély-papíromat, egy kicsit még hallgattuk a jóleső őrjöngést, elszámoltam magamba 10-ig és akkor indítottam meg az első ütemeket. A rövid ideig tartó dobszóló ritmusai mindenki hátára felkúsztak, besunnyogtak a pólók alá, felállították az embereken a szőrt és nem épp visszafogott üvöltésbe torkolló moraj tört fel a népből előttünk. Rute és Carolin szőke haja vonzotta oda a tekintetem Mínea felé, mivel a világos hajuk a neonfényben igen feltűnő jelenség volt. Még mindig olyan lámpalázam van, pedig már jó egy-másfél perce játsszuk az alig 3 perces dalt! Ahogy látom a barátnőmet (borzongás) az első sorban tombolni és őrjöngeni, úgy érzem, hogy egyre jobban megnyugszom, egyre inkább sikerül a ütemekre és úgy amúgy egyáltalán összpontosítanom, a dal végére pedig sikerül annyira magamhoz térni, hogy be tudtam énekelni a mikrofonba az utolsó szó alsó, halk visszhangját: high. A közönség újfent sikítozott, kezek emelkedtek a magasba, Alexandre hátrapillantott felém és kacsintott, mire én nagy boldogan Míneára pillantottam és továbbítottam felé a kacsintást. Elég rég óta gyakoroljuk ezt a dalt de a legutolsó kettős vokállal mindig gondjaink akadtak, tehát kivettük a történetből - most először sikerült rendesen elkapnom a fonalat, és azért nem olyan könnyű, mint aminek látszik!
 A második dal egy vadabb kiszerelés: Imagine Dragons - Warriors. Ezt nem én kezdtem, hanem a billentyűsünk, Vitor adja az alapot. Könnyű belépés, viszonylag egyszerű hangszerelés, habár azért megdolgoztatja az énekes hangját - melyre annyira nincs szüksége: a tömeg is vele együtt csapatja a szöveget, a kezek ritmusra emelkednek és süllyednek. Csodálatos érzés, kezdem egyre jobban érezni az alkohol segítő hatását, Mínea pillantását, az euforisztikus érzést. Úgy már kicsit több, mint 2 perce megy ez a dal, amikor a szólógitár minikoncertje után lassítás jön: Alexandre hangja hallatszik egyedül, s pár másodperc erejéig őt leszámítva mindannyian a magasba emeljük a kezünket (mondhatni a csapatunk egyik jelképe ez is), majd én lépek be először, a billentyűs visszhangozza az utolsó egy sort, ám eközben már folytatódik a refrén.


tracklist
Szál megtekintése

Rui Mendes Dias
INAKTÍV


Mikulikánus.
offline
RPG hsz: 48
Összes hsz: 114
Írta: 2015. április 9. 12:57 | Link

Mínea
Franciaország - Rennes
március 27., péntek

Veszettül jól zajlik a bulika, nem is hittem volna. No nem mintha egy percig is aggódtam volna.. jó, kinek hazudok! Legfeljebb attól tartottam egy kicsit, hogy a srácok nyers stílusa, és az első belépőjük után Mínea felrobbantja az összeset egytől egyig, de nem, semmi ilyesmi nem történt - hála az égnek.
 Már a második számnál jártunk, sőt, már annak is a végénél, mikor az utolsó felfutást követően egy pár másodpercig csak kapkodjuk a levegőt - és Mínea valami ismeretlen tag nyakába van, Rute társaságában. Ha jól látom, akkor épp kérdőn megvonja a vállát, mire elmosolyodok (talán nagyobb józansággal nem lennék ennyire elfogadó) és tovább nyomjuk a bulájt. A 30 perces szünetben 10 perc csak arra megy el, hogy a testőreink megtalálják a lányokat és visszahozzák őket, ami után nagy boldogsággal töltjük el a maradék 20 percünket, hogy újult erővel verjük a tam-tamot. A második rész vége felé egy-egy saját dalt is beletűzdelünk, az utolsó ilyen a két The Police dal között csendül fel, leginkább rock és old-style stílusban. A Can't stand losing you refrénjén én adom ismét a kontrát, akárcsak a kettővel korábban elhangzó Every breath you take-ben is. Az utolsó Beatles dalban nem az enyém a kontra - mostanra már kifulladtam én is, az utolsó néhány szintetizátoros hang felcsendülése után még egy fél perces minikoncertként lezárom a ma esti banzájt, mire őrült visongás és taps zár minket. Remélhetőleg az a 190 magas kosárlabdázó tag nem molesztálta a nőmet, mert megyek, és gumilabdát gyúrok a fejéből. Sőt, fogom magam, otthagyom a dobverőket a székemen (jah, egy pillanatra majdnem összeesek, mert olyan sokáig ültem azon a kis széken), odakacsázok Míneához és nyújtom felé a kezem - aki megragadja azt, én pedig szépen felrántom a színpadra, aki a benga állatunk nyakában ült eddig, akár nem. Az énekesünk és a basszerosunk kérdőn pillantanak rám, amit én nem láthatok, maximum Mínea, ám őket is hamarosan az én utamat választják - így kerül fel Rute és Flora is. Ki ne maradjon a buliból Carolin és Camille - persze ők is felkerülnek. Ez idő közben néhány ügyes rendező bácsi kimenekítette a felszereléseinket, mert kezdtek maguktól felmászni az emberek a padlózatra. Kézen ragadom a barátnőmet és a vészkijárat felé rohanunk a csapattal, ahol a menedzserünk rosszalóan integet nekünk, s amint beérünk, úgy bezárja mögöttünk a bejáratot. Wooow, buli lesz itt!! Alig halljuk, hogy mit mond, de annyi szent, hogy még ő is el van ájulva tőlünk, no persze van még hova fejlődnünk, de nagyon ügyesek voltunk, szétszedtük a közönséget és a hangszórókat is. A limuzin kint vár minket, a ma esti bulinkat egy  veszett nagy házban kell túlélnünk - kéz és lábtörést kívánt nekünk és elmagyarázta, merre találjuk a vészcsengőt, ha valakinek valami komolyabb baja esne az esetleges alkoholmérgezésen kívül. Az autóba kimenekített minket, no nem igazán úgy fogtuk fel, mintha az életünk függne tőle - össze-vissza röhécseltünk a futás közepette. A fuvarunk az égben történt - láthatatlan kocsi lévén - és úgy 15 perc alatt odaértünk. Közel s távol csak az az egy kastélynak nevezhető ház tornyosult, s nem kellett csalódnunk a menedzserünkben - fergeteges éjszaka várt ránk. Ahogy megérkeztünk, már egy halom tereptárgy várt minket a pázsiton. Kimásztunk nagy nehezen az autókából - és csak Vitor meg Flora voltak azok, akik szabályosan kiestek belőle - majd lerohantuk a terepet.
Szál megtekintése

Rui Mendes Dias
INAKTÍV


Mikulikánus.
offline
RPG hsz: 48
Összes hsz: 114
Írta: 2015. április 9. 20:47 | Link

Mínea
Franciaország - Rennes
március 27., péntek


Az autóban már Luis megbontott egy pezsgőt, ami vadul szétfröcskölt az ablakokon és Carolin ruháján, erre a lány nekiesett a fiúnak, akitől még idő előtt elkapta az üveget Alexandre, így bár a kecskének baja esett, a káposzta megmaradt. Az üvöltözős részét persze nem tudtuk kihagyni (hála az égnek a limó el volt látva hanggátló bűbájjal, így egy árva mugli se pillanthatott meg minket). Többek között én is tövig letekertem az ablakot és kidugtam rajta a fejem némi friss levegőért, mely mutatvány bár hátborzongatóan hangzik, elképesztően jó volt. Mire visszadugtam az orrom a helységbe, addigra Rute már Vitor ölében ült és javában folyt a parti - és még mielőtt bármelyik fiú úgy döntött volna, hogy egy parányit megkörnyékezi a nőmet, átültem Míneához. Na igen.. majd most meglátja a Rellonosom, hogy nálunk a párkapcsolat jelzők az ilyen estékre megszűnnek létezni.. de majd tapasztalja ő is bizonyára.
 Ahogy nagy nehezen földet értünk, úgy a már említett Vitor és a kissé őrült Flora kiestek a kocsiból, hogy aztán majd egymás lábában ismét elterüljenek a gyepen és vihogva próbáljanak felkelni. Azt túlzás lenne kijelenteni, hogy tisztán éreztem a barátnőm enyhe feszengését, de láttam: rá is egy kalandos éjjel vár. Átkaroltam a nyakát, magamhoz húztam, homlokon csókoltam, aztán hátulról valaki, talán Alex, ránk hajított egy valami pokróc-féleséget, amitől én legalábbis egy kicsit előre buktam. No semmi vész, a két oldalú lépcsőt viszonylag hamar bevettük, az ajtón is beestünk valahogy, aztán a hatalmas nappali-konyha-ebédlő rész, amit.. nehéz lenne leírni. Míneát és Camille-t leszámítva mindhárom lány sikongva menekültek a második emeletre, ahol már tudták, hogy egy hatalmas gardrób várja őket telis-tele ruhákkal, amiket magukra aggathatnak - és kezdődik is a francia szabású buli. Kicsit tartok tőle, hogy minderről az egészről hogyan fog vélekedni Minike, de az eddigiek alapján ezt a várat is simán beveszi.
- Hát.. van itt egy zongora, egy rakat csillagszóró, stereo, kaja, pia, függöny, asztal, tükör, zsebkendő, fogkefe és vécépumpa.. feltaláljuk magunkat. - az apróbb csókok előtt a kezei alatt átkaroltam, háta mögött összekulcsoltam a kezeimet majd hátamat a falnak vetve még elduruzsoltam neki, hogy amennyiben máshoz lenne kedve, semmi rossznak nem vagyok az elrontója - csak szóljon. És lehetőség szerint akkor is tegyen így, ha bármi zavarja vagy menni akar vagy valami olyan történik, ami tényleg felviszi benne a pumpát. Egy érzékibb csók is követte mindezt, majd kézen fogtam a lányt és Pedro felé kanyarodtunk, aki már nagyban rávetette magát egy tál chips-re ott a konyhai részlegben a másik három hím delikvenssel együtt. Illetve csak kettővel, mert az énekesünk éppen valami spanyol dalt nyomott be, ami üvölteni kezdett a ház szinte minden pontjából. Szeretem a mágiát.
 Egyszerre Luis úgy döntött, hogy a pezsgőnél már töményebb itala nem elég kielégítő, és így a jelen lévő egyetlen lány egyed mögé osont - aki ugye történetesen pont az a Mínea volt, aki két lépéssel volt mögöttem lemaradva. A hasánál ölelte át a barátnőmet, egy pillanatra megemelte, talán a fülébe szuszogott egy picit, aztán pont az ellentétes irányba tette le, mint ahogy felkapta. Kíváncsian vizslattam végig az eseménysort és éberen figyeltem az iskolatársam mindegy egyes rezdülését - ha bármit tesz, rúg, jelez, füstöl, akármi, azonnal nekiugrok én a basszerosunknak, nem lesz ott semmi baj. Habár korántsem ilyennek ismerem őt, azért meg kell hagyni, hogy az első találkozásuk nem volt valami fergeteges: megpróbálta sámán technikákkal rávenni a leányzót, hogy kezdjen velem valamit (mindezt bottal, fura tollas maszkkal és óriási mozdulatokkal, mint aki valahol komolyan tanulta ezeket a technikákat). Alig ért le a lába Mininek, rögvest valami éles hangot hallottunk fentről, egy sikolyt, némi káromkodást aztán a fiúkért üvöltöttek az emeletről.


Megj.: semmi extra nem történt, az egyik lány hozzávágta a magassarkúját a tükörnek, erre mindenki egy picit megriadt, a fiúk szólítása semminemű segélykéréssel nem ér fel.

dalocska: NICOLAS TOVAR
Utoljára módosította:Rui Mendes Dias, 2015. április 9. 20:49 Szál megtekintése

Európa - Húji Mentes Díjjas hozzászólásai (4 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek