36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek
Európa - Matty Paci hozzászólásai (6 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Mat Filips
INAKTÍV


Melankolikus emo-punk, éjféllovag pálcikaember
offline
RPG hsz: 192
Összes hsz: 2385
Írta: 2014. december 4. 18:59 | Link

                         A Francia Lencsilány
                                Úton Párizsba...
                                       (Franciaország)


Őszintén szólva mindig is vonzott a hangszerek világa. Így nagy nehezen rászántam magam, hogy megtanuljak gitározni. Igen ám, de ahhoz egy tanár is kéne. Rengeteget kutakodtam, bagolyban, újságokban, még mugli gyökereimet is bevetettem és siker! Öhm...azaz majdnem. Az egyetlen egy fellelhető gitártanár csak is kizárólag külföldön, Párizsban tartózkodik! És mivel a kis szentem bokáját törte, nekem kellett hát felcuccolnom a messzi messzi Franciaországba. Össze is pakoltam a cuccikámat, ahogy kell, de a családomra pont ilyenkor tört rá a fojtogató szentimentalizmus, így kis híján lekéstem a vonatomat.
-Oké anyu, persze, hogy hívlak!-próbáltam kiszabadulni a fojtogató ölelésből.
-Na, sietek is, sziasztok!-próbáltam kitérni a kar hurkokból, meglepő sikerrel. Gyorsan felfutottam az utasszállító-vagonba, a kézipoggyászomat szorongatva. Kisebb loholás után megálltam, kezemet a térdemre helyeztem, ezután kisebb lihegés. Tiszta a terep. Nekifogtam tehát egy üres kabin keresésének. Vagy két perces késedelemmel találtam egy igen igen kihaltat. Levetettem magam az ülésre, majd gyorsan levedlettem téli holmijaimat. Hogy elkerüljem az unalom lélekölő perceit, hoztam olvasnivalót is. Boldogan nyitottam ki és már faltam is a Szent Johanna gimi második részének oldalain lévő betűket. Olykor olykor felpillantottam, hogy tisztában legyek az esetleges környezeti változásokkal, hiszen ha én olvasni kezdek, se kép, se hang. Örülök, hogy megtettem, hisz másképp nem vehettem volna észre egy ismerős, vörös hajjal megáldott buksikát.
-Szia! Nem akarok bunkónak tűnni, de te meg mit csinálsz itt?-tettem fel a kérdést az Eridoros lánynak, név szerint Leonie Rohrnak.
Szál megtekintése

Aki nem ismer, azt hiszi, őrült vagyok. Aki ismer, az tudja is...

Mat Filips
INAKTÍV


Melankolikus emo-punk, éjféllovag pálcikaember
offline
RPG hsz: 192
Összes hsz: 2385
Írta: 2014. december 5. 23:49 | Link

                      A Francia Lencsilány
                                Úton Párizsba...
                                (Franciaország)


Amikor a lány bevágta a kabinajtót, azt hittem, temetésre készül, legalább is arckifejezése ezt tükrözte. Lehuppant, elővett vagy...mindenesetre sok baglyot és már írt is volna a pergamenkére, ha meg nem szólítom. Na, akkor szabadult el a pokol! Az Eridoros leányzó levetődött mellém, a madarai azonban szétszéledtek, én pedig védtem a könyvemet, és azon imádkoztam, nehogy az egyiküket megszólítsa a természet. A hirtelen kérdésözönnek körülbelül a felét nem tudtam lereagálni.
-Ki? Mi? Hol? Mikor?-próbáltam jelezni, hogy az ő tempója kissé túlontúl gyors szerény személyemnek.
-Bocs, lassíts egy picit, javíts ki, a tévedek, de ha az ismereteim nem tévesek Leonienak hívnak, ugye?-fektettem le az alapokat, majd megpróbáltam válaszolni a kérdéseknek legalább a felére.
-Nem, a gitártanárom Franciaországban "rekedt", hogy úgy mondjam egy kisebb bokasérülés miatt, így nekem kellett felcuccolnom, hogy megtanuljak pengetni.-igyekeztem egy lassabb választ adni, hátha vörös buksi átveszi a tempómat.
-Amúgy minek a sok szárnyas?-próbáltam egy épp lenyugvó állapotban lévő bagolyra mutatni, de olyan még nem akadt.
-Segítsek őket befogni?-ajánlottam fel a segítségemet. Elvégre nem minden nap fog az ember baglyot, vagy igen?
Szál megtekintése

Aki nem ismer, azt hiszi, őrült vagyok. Aki ismer, az tudja is...

Mat Filips
INAKTÍV


Melankolikus emo-punk, éjféllovag pálcikaember
offline
RPG hsz: 192
Összes hsz: 2385
Írta: 2014. december 6. 01:57 | Link

                     A Francia Lencsilány
                         Úton Párizsba...
                               (Franciaország)


Látszott, hogy a hölgyemény nem nagyon tudja lefékezni energiáit, így eléggé meglepődött, mikor visszakérdeztem. Örültem, hogy eltaláltam a nevét, tekintve, hogy az egyik legjobb barátom nevét is keverem.
-Elszánt, és önfejű vagyok, mit ne mondjak.-vontam vállat félmosollyal a fejemen. Megemlítettem, hogy gitárleckéket veszek, mire Leonie a hangszerem után kezdett kutakodni.
-Ha a "harci fegyveremet" keresed, hagyd is abba!-nevettem-Lebeszéltük az oktatóval, hogy szervál valahonnan egy ilyen húros ketyerét.-próbáltam viccesre fogni a mondatot. Ekkor megint belekezdett egy egylevegős -számomra legalább is- halandzsa mondatba, de valami csoda folytán sikerült leszűrnőm a lényeget.
-El kell hogy keserítselek, de kicsit se tudok játszani, már ha lenne is min.-mondtam, és őszintén szólva kinéztem volna belőle, hogy rejteget valahol egy gitárt.
-De énekelni énekelhetünk!-egyeztem bele a mondat második részébe. Nem sértődtem meg, hogy nem akarta befogni a kis madárkákat, elvégre tényleg jobban járnak, ha -viszonylag- szabadon vannak. Megértem hiányozhatott neki az a Megnemmondomhogyhívják srác, és persze, nyugodtan firkanthat egy kis cetlit, majd kisebb üggyel, bajjal feladta. A tintafoltos nadrágom, még jobban is mutatott tintásan.
-Még a divathoz is értesz!?-mosolyogtam, miközben a lány konkrétan kihajította a kis "dögöt" a kabinból. És ekkor beüt a büdös kis tényező, amire nem gondoltam.
-Banyek, erre az egy dologra nem gondoltam!-csaptam a homlokomra.-Biztos ellakom majd valahol az alatt a két hét alatt.-mondtam, tettetve, hogy nem is annyira fontos. Na, itt bukik a tudomány...
Szál megtekintése

Aki nem ismer, azt hiszi, őrült vagyok. Aki ismer, az tudja is...

Mat Filips
INAKTÍV


Melankolikus emo-punk, éjféllovag pálcikaember
offline
RPG hsz: 192
Összes hsz: 2385
Írta: 2014. december 8. 14:03 | Link

                         A Francia Lencsilány
                              Úton Párizsba...
                                     (Franciaország)

Láttam a lányon, hogy valami eszméletlen nagy fájdalom gyötri lelkét, de nem tudtam elképzelni akkora szomorúságot az amúgy vidám hölgyeményben, hogy még fizikai úton is ki kell adnia magából a feszültséget.
-Kösz, nem vagyok éhes!-köptem ki egy cetlit. Bambiszem összeszedte a papírdarabokat, majd felvilágosított, hogy nincs egy jó hangja.
-Hát, az én húgom pont kegyetlen őszinte, a nővérem meg dicsérni szokott. Azért hiszek csak neki, mert ő aztán tud énekelni...-gondoltam vissza arra az esküvőre, ahol a nővérkém fellépett. Átjárt a melegség, de visszapottyantam a képzeletem édes kis nosztalgiájából.
-Látom, szöges ellentétek vagyunk.-mondtam az épp megforduló Leoine-nak. Fekete, hátul lógó sapka, Avril Lavigne arcképével ellátott, az én méretemnél körülbelül három mérettel nagyobb koncertpóló, a tintafoltal ellátott, bordós színű, szűk nadrág, és a sötétbarna bakancs totál elütöttek a lány kedvelt színvilágától. Hát hiába, régi Emo mivoltom csak a ruhatáramban maradt meg, habár nálunk az egész gyerekgárda elég feltűnő ruhatárat tudhat magának. Amikor közöltem utastársammal, hogy nincs szállásom, kis szünet múlva elkapta a röhögés, és vele együtt engem is.
-Hiába, a szerencsétlenségből nekem jutott bőven.-csap bele Leonie tenyerébe.
-De megoldom! Várjunk, van nálam egy mágikus sátorféle!-kaptam a fejemhez. El is felejtettem, hogy már hetekkel az utazás előtt megvettem, hogy megkíméljem mugli felmenőimet a sok költekezéstől.
-Játszunk valamit! Tudsz Unozni?-szedtem is ki a kártyákat a tatyómból. A lehetőségre, hogy lesz egy útitársam, legalább felkészültem. Nem is hiába!
Utoljára módosította:Mat Filips, 2014. december 8. 14:35 Szál megtekintése

Aki nem ismer, azt hiszi, őrült vagyok. Aki ismer, az tudja is...

Mat Filips
INAKTÍV


Melankolikus emo-punk, éjféllovag pálcikaember
offline
RPG hsz: 192
Összes hsz: 2385
Írta: 2014. december 10. 21:02 | Link

                          A Francia Lencsilány
                                 Úton Párizsba...
                                         (Franciaország)


-Nem, csak ő.-feleltem, amikor a nővérem énektehetségéről kérdezett-Habár néha elénekelgetünk, miközben zongorázik.-emlékeztem vissza a tavalyi karácsonyra, amikor a szürke patás éneklése közben a szomszéd nyanya átszólt, hogy.....hmmm, igen, fogjuk be. Leonie megtapsolta a szerelésem, ami tényleg nem az ő ízlésvilága. Még meg is jegyezte, hogy szomorúnak tűnök bennük.
-Van kevés színes cuccom, de a sötét színeket mindig is jobban kedveltem. Amúgy ki az a Kísz?-érdeklődtem az említett személyről, az épp kipakoló Lencsikétől.-Nem kell, jók a saját gönceim!!-ráztam mindkét kézfejem, ami nevetségesen hasonlított az integetésre, amikor az eridoros lány előhúzta annak a bizonyos Kísznek a tulajdonában lévő ruhákat. A szállásomat illetően kisebb probléma merült fel, de szerencsére nem az utolsó pillanatban tűnt fel, hogy van hol aludnom.
-Aha, mint egy rendes házban!-nyugtattam meg utastársamat, a fekhelyem hőellátását illetően. És hogy hol verek tábort? Na, ez jó kérdés!
-Dunsztom sincs, habár az Eiffel-torony elég csábítóan hangzik...-simogattam a nemlétező szakállamat-Úgy is szerettem volna élő szobor lenni!-vigyorogtam. Lencsike pakolászás közben előkavart egy lila színben pompázó boát, átfogalmaztam a mondatomat.
-Csak nem fesztiválozni készülsz?-csillantak fel a szemeim-Véletlenül mindig van nálam egy szív alakú- és egy party szemüveg.-húztam elő a szemcsíkéket a táskámból.
-Mehetünk a buliba!-nyomtam Leonie orrára a szív-szemüveget, majd kissé elmosolyodtam.
-Jól áll.-ferdült felfelé a szám jobb sarka. Felajánlottam, hogy játékkal töltsük a megmaradt időt, habár célravezetőbb lett volna nem egy mugli játékkal feltennem a kérdést, hisz még a muglik között sem elég elterjedt játék ez az Uno.
-Az komoly.-csodálkoztam. Húszas kártyavár! Nem kis teljesítmény!
-Akkor inkább...nézd!-fordultam meg, hogy megmutathassam Leonie-nak.
-Havazik!-mutattam a lassan szállingózó fehér pöttyökre. A fehér táj olyannyira megérintett, hogy teljesen elmélyedtem az egészben. Felemeltem jobbomat, s megérintettem az ablak üvegét, teljesen elfelejtkezve a külvilágról...
Szál megtekintése

Aki nem ismer, azt hiszi, őrült vagyok. Aki ismer, az tudja is...

Mat Filips
INAKTÍV


Melankolikus emo-punk, éjféllovag pálcikaember
offline
RPG hsz: 192
Összes hsz: 2385
Írta: 2014. december 15. 14:33 | Link

                        A Francia Lencsilány
                                 Úton Párizsba...
                                         (Franciaország)


-Inkább maradok a szokásosnál!-mosolyogtam. És amúgy is, a sötét színek jobban állnak. Habár lehet, hogy beszerzek egy-két világosabb árnyalatokban pompázó göncöt.
-Nem is nagyon vágyom egy ilyen ősemberszerű szőrzetre! Főleg nem sárga színben!-vigyorogtam a lányra, kissé behúzott nyakkal, nehogy véletlenül lepofozza rólam a szemüveget. Amikor rákérdeztem Kísz nevére, látszott, hogy Leonie igen hosszan tudott volna mesélni a srácról.
-De szuper! A padláson laktok mint a......a padláslakók!-Micsoda perfekt nyelvtan tudással vagyok én megá'dva! Hiába a nyelvtan sose tartozott az erősségeim közé, ahogy a többi kommunikációval kapcsolatos dolog se!
-Elhiszem mennyire!-Az empátia viszont remekül megy!-Én is legszívesebben a nővérem lábán lógnék állandóan.-kunkorodott felfelé a szám egyik sarka. Tényleg, el is hozhattam volna Harryettet! De jó, hogy most ugrik be!
-Én se hagyom szívesen magára Ririt, hisz elég törékeny a kis szentem, de szüksége van rá.-préseltem össze az ajkaimat. Láttam, hogy a lány kis híján elsírja magát, ezért lapozni akartam, de ő ezt is megtette.
-Oké, szobor-jelmezem is van!-lelkesedtem-Tudod, ez varázstáska! Bármit beletehetsz, gond nélkül elfér benne.-próbáltam titokzatos pofát vágni. Amikor feltettem a szemüveget a fejére, nevetésben tört ki.
-Oké, Party Hard! Zene is van ám! De csak ha szeretnéd!-kacsintottam Lencsike felé. Tényleg rejtegettem egy magnót a varázs-tasimban, igaz, csak Taylor Swift számok voltak benne. Amikor az eridoros hölgyemény felpattant, hogy táncolhasson, én vidáman tapsoltam az ülésről. Észrevettem a hóesést, mire Leonie szinte áthajtott rajtam, de nem fájt, sőt, inkább nevethetnékem, mintsem sírhatnékom támadt.
-Oké, első dolgom lesz, ha leszállunk!-mosolyogtam szünet nélkül.-Képzeld, a nővérkém egyik ismerőse tud mesterséges havat csinálni!-kezdtem mesélni.
-Nem idegesít, hogy folyton szóba hozom?-kérdeztem, mert eléggé nem szeretem, ha idegesítem az embereket, Habár a húgimát előszeretettel kergetem az őrületbe!
Utoljára módosította:Nemes L. Izabella, 2014. december 28. 14:31 Szál megtekintése

Aki nem ismer, azt hiszi, őrült vagyok. Aki ismer, az tudja is...

Európa - Matty Paci hozzászólásai (6 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek