[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=214089#post214089][b]Tiffany Elswood - 2013.12.14. 11:18[/b][/url]
Téli kirándulás - Bécs
Későn ébredt. Erre azonnal rájött, ahogy zavaros tekintettel, összeborzol hajjal felült az ágyába, és Mira fekhelye felé tekintve eljutott a tudatáig, hogy az üres. Újabb másodpercekbe telt, míg feldolgozta, hogy aznap utaznak el. Hogy hova, azt nem tudta, csak azt, hogy nagyjából 10 perc múlva kéne találkozzon a töbiekkel, legalábbis ezt hírdette a kis óra az éjjeliszekrényen. Siettében szinte kifordult az ágyából, magával rántva a takarót, s majdnem elvágódva. Visszanyerte az egyensúlyát, és a szekrénye nyugalmára rontott, heves kotorászásba kezdve. Egymás után dobálta ki a ruhákat, míg az ágyra került a kiválasztott öltözék. A római út óta törekedett úgy öltözködni, hogy kényelmes legyen, de Mirának is megfeleljen, ami, ahogy utólag kiderült, nem a legkönyebb feladat egy olyan ember számára, aki sosem hordott mást, mint nadrágokat, és blúzokat. Magára rángatta a csíkos pólót, a fekete szoknyát, majd egy övet csatolt köré. Felhúzott egy fekete harisnyát, majd rá egy vastagabb, ugyancsak fekete térdzoknit, hogy ne fagyjon le teljességben. Végül nyaka köré tekert egy sötét-lila sálat, egy fekete rövid csizmát és futólag megszemlélte magát a tükörbe. Egész türhető. Kicsit elrendezte a haját, hogy ne úgy nézzen ki, mintha tényleg most kelt volna fel, de kibontva hagyta. Gyorsan bedobott még pár cuccot az utazóládába, majd becippzározta. Kis, kerekes, fekete bőröndöt kapott az apjától, mely erre az alkalomra tökéletesnek bizonyult. Újra az órájára pillantott, és kis fintor kíséretében megállapította, hogy már lassan 10 perce a csarnokban kellett volna legyen. Már majdnem kint volt az ajtón, mikor meghallotta a panaszos nyávogást. Homlokára csapva megfordult, és felkapta a vörös kiscicát, amit még apjától kapott a születésnapjára. Wendy még mindig kicsi volt, nem nőtt túl sokat, de legalább könnyedén lehetett hordozni, és gyorsabban is haladt az ember. Végre kilépve a klubhelyiségből megszaporázta lépteit, hogy időben odaérjen, vagis hogy ne késsen olyan sokat.
Utolsóként futott be, és egy félig büszke, félig kérdő mosollyal üdvözölte Mirát, véleményét várva az az napi választásáról. A rövid úton a miniszterig már maga előtt reptette utazótáskáját, s meglepően hamar már a kandalló előtt álltak. Elsők között lépett be a zöld lángokba, majd másodpercek töredékéig tartó forgó állapot után kilépett a Bécsi szálloda túlfűtött nappalijába. Míg a többiek is megérkeztek megcsodálta a világos díszítésű berendezést, majd Amirára irányította a figyelmét, végighallgatva mondandóját. Halvány, elégedett mosoly rajzolódott az arcára, mikor kiderült, hogy csupán egy másik személlyel kell megossza légterét, és nem héttel, emellett ismerte is Andinet színjátszó körröl. Maga mögött húzva böröndjét ment a lány után szobájukig, ahogy türelmesen megvárta, míg a Rellonos kinyitotta az ajtót. A kétszemélyes szoba otthonos színekbe volt burkolva, s bent kellemes meleg üdvözölte az új lakókat.
-Melyik ágyat szeretnéd? - fordult mosolyogva háztársa felé. Számára elég mindegynek számított, hogy hol aludhat, bár talán szívesebben ment volna az emeletre, hisz még sosem aludt emeletes ágyban.
Ruci