36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek
Európa - Sharlotte Johanson hozzászólásai (9 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Sharlotte Johanson
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 395
Összes hsz: 6540
Írta: 2013. július 6. 13:56 | Link

Anglia

Mesélő;

Néha azért még rengeteg dolga mellett is akad szabadideje, na pont ilyenkor indul el a Navinébe, meglátogatni a sárgácskákat, valamiért imád háztársaival lenni, csak beszélgetni, az éppen aktuális pletykákat átrágni, nem is csoda, hogy jól informált lány. Most is csak sétált a folyosókon, azzal az elképzeléssel, hogy meglepiként beugrik egyet, de hosszú ideje először kell meglepődnie a ténytől, hogy Artiet látja. ~ Mit keres itt Artie? ~ Első gondolata persze, de rögtön az is bevillan, hogy ha apja küld neki bármit is, az igazán fontos lehet. A kis huhogira édesen vigyorgott a levelet bontogatva, mert hát tudta, hogy jutalmat akar az útért, mint általában, nála azonban nem volt semmi.
A levél tartalma csak enyhén sokkolta az első pillanatban, amíg még el sem jutott tudatáig, mi is van benne. Hosszú másodpercekig újra és újra végigfutott tekintete az első mondaton, fel sem tudta fogni, visszahangzott fejében a név.
Útja azonnal más irányt vett, egészen pontosan vissza, haza rögtön, összepakolni, Alex-szel beszélni, bejelenteni, hogy távozik, és majd valamikor jön, addig is Hannára ő vigyáz, ahogy szokott. Nagyon nagy szerencséje van a bátyjával, és ezt tudja is, csak ilyen helyzetekben nem ez a legfontosabb gondolata. Az eltervezett dolgokat véghez is vitte, a lehető leghamarabb, hogy a következő Londonba induló vonattal mehessen. Persze az átszállás egy dolog, de minél hamarabb ott akart lenni. Nagyon nem pakolt be semmit, hiszen otthon is ugyanúgy vannak cuccai, hiszen ott is lakik részben, mikor nem a suliban.
Az állomáson igaz kellett még várnia, de fél óra gyötrődés után indulhatott is, jó sok órás útnak lébe nézve. Ez alapjáraton nem is lenne baj, szeret utazni, de most mégis idegölő volt a várakozás, a tehetetlenség, a tudatlanság. Aludni sem aludt, pedig lett volna rá ideje, hajnalban ért oda így is, lassan már kelt fel a nap, ez mégsem érdekelte, és még meg sem könnyebbült, amint a londoni állomásról indult ki, apját keresve. Hamar rá kellett jönnie, hogy sok értelme nincs, így taxi, indulás haza módszer következett, a lehető leggyorsabban.
Még a hatalmas házhoz mérten is hamar megtalálta, szerencséjére otthon volt, és ilyen korai időpontban nem is kereste volna máshol, csak hálószobájában vagy a dolgozószobában, de végül is ő keltette, és azonnal kérlelte, hogy induljanak Danielhez. Egyáltalán nem volt nyugodt, és az aggodalommal kevert ezernyi más érzése kiütközött rajta rendesen, már amíg odaértek is.
Azonnal be akart menni hozzá, mégis előbb jobbnak látta beszélni a gyógyítók egyikével esetleg, rögtön kérdésekkel bombázni, mi történt, mivel ezt apjánál nem tette meg, nem volt hozzá lelki ereje sem. Most viszont már igazán érdekli, mégis próbál megnyugodni. Talán ha megtudja, ki vagy mi okozta ezt a drágájával... pokoli világ lesz, de ő reménykedik, hogy az önkontroll nem hagyja cserben.
Szál megtekintése


Sharlotte Johanson
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 395
Összes hsz: 6540
Írta: 2013. július 19. 16:31 | Link

Anglia


Az idegölő várakozás már, mikor valami olyat kap az ember, amire régóta vágyott, és más, mikor valami borzasztó dolog történt, és mégis a jóban hiszünk, azt várva, hogy néha tévesen hitt eszménket valaki alátámassza. Lotti csak tudni akarta, hogy Daniel jól van, de valahogy semmi ilyesmire nem gondolt, amíg a szokásos sürgés-forgást is figyelte lélegzetvisszafojtva. Csak a sírást akarja visszatartani, és még megy is neki, majd hamar ki is zökkenti egy magas férfi, aki odalép hozzá. Már így első pillantásra lerí róla, hogy orvos, ez pedig valamelyest megnyugtatja a lányt, bár inkább alig.
- Igen - nem igazán szívleli, ha gyengének látják, de ez egy kórház, itt talán annyira nem kell visszafognia magát. Mégsem sír azért, de hangja ezen egyszerű szónál is megremeg. Az orvos tovább folytatja, alapvető információkat közöl, mégis valahogy most örül neki. Azonban ez sem tart sokáig, mert felajánlja, hogy valami nyugodtabb helyen beszélgessenek. Nem csak egy megérzés, de egy ilyen mondatból rögtön le lehet szűrni, hogy akkor bizony semmi jó hírrel nem tud szolgálni, vagy legalábbis biztos van mellé valami rossz.
- Rendben - természetes, hogy beleegyezik. Még ha jót nem is, de valamit bizonyára megtud majd így Róla. Az üres vizsgálóban miután hellyel kínálja a doki le is ül, nem mintha más esetben ez nem így lenne, alig bír állni. Maalik ismét megszólal, ő pedig csak csendben hallgatja, de egyáltalán nem nyugodtan. Az biztos, hogy nem tudna mondani semmit, főleg nem, ahogy a mondandója végére ér, legalábbis ezen részének. Nem baleset, szándékos, megtámadták. De ki lehetett az, és miért? Természetes, hogy kattog az agya, mégis csak nyel egy nagyot, jelezvén, hogy a többit is hallani akarja. Vagyis talán nem, de így látja jónak.
A levegőt szaggatottan veszi, nagy tételekben, szíve hevesen ver, és a sírógörcs kerülgeti, ahogy minden információ eljut tudatáig, de csak meredten néz maga elé, hosszú másodpercekig, amíg lassan felemeli tekintetét előbb, majd fejét is.
- Aki megtalálta, azzal szeretnék beszélni... és... látni szeretném - sokat nem beszél, csak a legfontosabbakat közli, még ezt is nehézkesen, pár helyen elcsuklik egyébként is remegő hangja. Körülbelül ennyire volt ereje, és minden bizonnyal ha egy kicsit is tisztán tudna gondolkodni, akkor nem menne be hozzá, mert csak kínozza magát vele, de úgy érzi muszáj, és kész. Ha engedik, ha nem.
Szál megtekintése


Sharlotte Johanson
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 395
Összes hsz: 6540
Írta: 2014. július 14. 19:45 | Link

1. nap, 8:40
Anglia, Elementalisták Lelki Egészségét és Mentális Erejét Kutató Intézet


Ritka, hogy Lotti tanítson bármit is Alexnek, de most ezzel telt el pár napjuk. Muszáj volt mindent elmagyarázni neki a kicsivel kapcsolatban, mert bár fájó szívvel, de tudomásul kellett vennie, hogy többet ártana, mint használna, ha a kisbabát elvinné a gyakorlat helyszínére. Még neki sem egy felüdülés lesz, mert hallott már a helyről, sőt, tananyagba van foglalva. Úgy érezte, ez a leginkább neki való a választhatók közül, nem is volt kérdés, hogy John Stiles professzor mellett szeretne gyakorlatozni.
Kora reggel, mielőtt elindult volna, még egy utolsó eligazítás, és vagy fél óra, amíg nem volt hajlandó elengedni a kisfiút, és még az állomáson se tudott másra gondolni. Út közben persze már inkább az járt a fejében, hogy ki kell bírnia, meg az, hogy soha többet nem hagyja egyedül.
Sikerült egy kicsit az útra is figyelnie, a megszokottakat látta egy jó darabig, mert Londonig rendszeresen utazik. Most azonban ment tovább. Pontosan, hogy hol is van az, azt nem tudta, csak, hogy ott fog megállni, és a professzor fogja várni.
Ahogya vonat befut már látja a kérdéses személyt, és leszállva rögtön felé vette az irányt. Abban nem volt biztos, hogy a másik fél is tisztában van azzal, mit kell keresnie, de ez a gondolat lényegtelenné vált, amikor tudatosult benne, hogy csak hárman szálltak le, és egyik utastársa sem épp diákkorú.
Az egy hét erejéig tanítójává vált férfi előtt kedves mosollyal állt meg. Ösztönösen jött ez, mert így várt rá.
- Szép reggelt, Mr. Stiles! - na hát, hogy hirtelen ez jött, nem is akart tovább elgondolkozni, mit köszönhetne. Igazából borzasztóan örült, hogy találkozhatott az intézet vezetőjével, annak pedig még inkább, hogy most ott vendégeskedik, és tőle tanulhat. Igaz, hogy levegő a fő eleme, de tetramágus, így teljesen mindegy, nem ezért választotta. Sokkal inkább a kutatóintézet milyensége miatt, és őt is kezelték.
Szál megtekintése


Sharlotte Johanson
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 395
Összes hsz: 6540
Projektmunka
Írta: 2014. július 25. 10:47
| Link

1. nap
Anglia, Elementalisták Lelki Egészségét és Mentális Erejét Kutató Intézet


Megérkezés, köszönés, bemutatkozás, azok a dolgok, amiket tudta is, hogy biztosan így lesznek, mert ez a természetes. Bár már akkor benne volt, hogy ez az egy hét más lesz.. A férfi szavaira bólintott, Ádám valóban megkapta a szülői beleegyezést, apjának semmi kifogása nem volt ez ellen, tudta, hogy ha a lánya ezt szeretné, úgy is ez lesz.
A férfi segítségét elfogadja, és miután megköszönte átnyújtja a csomagjait, aztán indulnak is. John rögtön a tiltott résszel kezd, ami meg is érthető, nem szándékozik megszegni a szabályt. Arra a gondolatra kezd el kattogni az agya, hogy sokan tényleg nem is szeretnék, és kíváncsiságát egy kicsit azért ez fel is kelti, de hagyja inkább. Dombon sétálnak felfelé, csak nem amíg a kapunál a férfi újra megszólal, amire Lotti egyértelműen a mutatott irányba néz, és ki is szúrja a lila tetejű házat. A több dolgozó hallatára eszébe jut rögtön, hogy talán lesz ideje meg kedve majd beszélni velük, ha esetleg találkoznak ott is. Az intézetben pedig valószínűleg találkoznak úgy is.
A kapun túl a kertbe érve, és azon átsétálva, valahogy egy pillanatra el is felejti, hogy milyen helyen van, a csodás növényzetről nem ez ugrik be neki, sokkal inkább megnyugtatja. Apja birtokát juttatja eszébe, de csakhamar eljutnak a bejáratig, így ebből ki is zökken. Figyelmesen hallgat továbbra is, így a jelszót is megtudja, meg azt, hogy hetente van váltás. Neki ezzel nem lesz problémája..
Lepkeszárny.. Ismételi magában halkan, csak, hogy biztos megmaradjon emlékezetében, mert ilyen egyszerű dolgot is képes elfelejteni.
A hatalmas kör alakú előcsarnokba érve ő egy pár másodpercre meg is áll körbenézni, amiből már csak a következő mondatok zökkentik ki. Tehát megismerheti azt, akivel dolgozni fog. Ez őszintén kíváncsisággal tölti el, meg már előre örül neki, így egy szó nélkül meg a professzor után. Belegondolva, elég sok folyosót lát, ami most, hogy van ki után menni nem probléma, de később valami alapján el kellene igazodni... Még mindig csendben van, ha kérdése lesz majd felteszi, egyelőre a hallgatás és információgyűjtés, a megfigyelés résznél tart, aztán ha minden megvan ő szíve szerint belevetné magát a dolgokba rögtön.
Szál megtekintése


Sharlotte Johanson
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 395
Összes hsz: 6540
Alex
Írta: 2014. augusztus 17. 14:42
| Link

Mallorca
a szünet első hete


Ez is meg van, letudtunk még egyet, pontosabban az utolsó évét, amit tanulással töltene el. Persze vannak még tervei ezzel kapcsolatban, de hogyha már nyár van, akkor ki kell használni, és nem a tanulásra gondolni, ez egyértelmű. Az első épkézláb gondolata, ami a józan ész határain belülre esett egy nyaralás volt, méghozzá olyan "szedjük össze a kiscsaládot, aztán menjünk" féle, sosem volt az előre lebeszélt dolgok híve, csak spontán. Így tehát bejelentette terveit, és persze nem is talált elutasításra. Alex volt az egyetlen, akinek a szava persze számított is, mert Hanna nagyon örült, akárhova is mentek, ami nem itt volt, Jace meg aztán, na neki mindegy, kicsi a véleményalkotáshoz, látszólag mégis örült neki.
Találtak helyet, azaz hogy én talált, mert imád intézkedni, és persze ki ne szeretné a tengerpartot és a pörgést? Jó, elég sokan utálják, de ez nem a rájuk vonatkozik, ilyen náluk elő sem fordulhat. Tehát a spanyol tudása lévén (meg ott az angol is, azt mindenki beszéli szinte), nem ütköztek semmi problémába, amikor Mallorca felmerült.
Összecuccoltak, és másnap már indultak is, mert miért várnának? Az utat mindenki jól bírta, kivétel nélkül, a kicsi végigaludta, Hanna meg ablak mellett ült, ami pont kapóra jött, és még nem is volt hosszú. Azonnal tudta, hogy a reptérről az alig 2 km-re lévő Platja de Palma lesz majd az a hely, ahol a szálláshelyüket megtalálják. Csupán azért, mert habár évekkel ezelőtt, de ott már járt, és tudja még, nagyjából milyen. Persze úgysem csak ott lesznek, van mit bejárni, előbb azonban le kell cuccolniuk. Taxi, szálloda, szobafoglalás, nem volt semmivel probléma, csak egy kis időbe telt, aztán már pakolhattak is ki. Fontosnak találta, hogy egy helyen legyenek mind a négyen, ezért egy kisebb lakosztály lett a dologból, hát ki kellett hisztizni. Anyagi téren soha semmiből nem szenvedtek hiányt, és ezzel sosem kérkedett, de mindig kihasználta. Most is.
- Remélem tudod, hogy most nem fogsz lepihenni - már rég pakolás közben szólt oda bátyjának, mert ilyenkor eszébe szokott jutni, hogy akkor ő világ off, relax on, a többiek meg mehetnek amerre látnak, így szokták kezdeni a családi nyaralást, de persze most is, mint a amúgy mindig, nem lesz így. Most meg se jegyezheti, Lotti gyorsabb.
- Holnap Magalufra is átnézünk, a Kalóz-show-t nem hagyhatjuk ki, de persze a gyerekbarát előadásban - oké, hogy ő már látta, de akkor is kell még egyszer, ez nem olyan, amiből elég, a testvérei meg csak hallomásból tudhatják milyen is lehet, éljék át vele az interaktív, színházi, kalózhajós előadást. Felejthetetlen élmény lesz.
- Strand? - mutat ki az ablakból az említett helyre, pont jó a kilátás rá - Látod, ott a közelben vannak éttermek is, ha ennél, vagy innál valamit - mert ezt is valószínűsítheti. Addig pedig Hannával próbálja megértetni, hogy a rózsaszín fürdőruhája is éppen olyan nagylányosan aranyos, mint az, amit ő szeretne, de végül is a kis szőkeség saját akarata szerint öltözik fel, addigra pedig nagyon reméli, hogy a nagytesó is összeszedi magát, mert ők ketten Jace-szel már megvannak, strandtáskában minden szükséges, mehetnek is le, a szállodában nem olyan jó.


strandruha
Szál megtekintése


Sharlotte Johanson
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 395
Összes hsz: 6540
Alex
Írta: 2014. augusztus 18. 15:30
| Link

Mallorca
a szünet első hete


Egyáltalán nem volt számára meglepő bátyja első lépése, az az ágy biztosan tényleg kényelmes, de aludni és lustálkodni otthon is tudnak, ahhoz tényleg nem kell elutazni sehová. Ez pedig bizony nem az a hely, ahol bármi ilyesmire akár hajlandóságot is mutathatnának, mert akkor ideges lesz, és az senkinek sem jó, ha felhúzza magát. Reméljük nem is fogja, mert most kifejezetten jó kedve van, és ez ritka.
Valahogy érezte, hogy elsőre nem lesz akkora érdeklődés a dolog iránt Alex részéről, de persze, csak most mondja ezt, akkor majd érdekelni fogja. Muszáj, ezt nem tudja majd tagadni, vagy leplezni.
A nagytesónak következiő megjegyzésével sikerül egy cseppet meglepni, de csak mosolyog rajta, mert tudna is mást csinálni?
- Köszönöm - nem azért, mert ezt szokás mondani, ő tényleg így gondolja és érzi. Nem szokták neki ezt mondani, dicsérettel manapság kevésszer találkozik. - Hirtelen ötlet volt, de mindent lehet, csak akarni kell - kivéve a 'p'-t nyitott szájjal kimondani, na azt eddig akárhogyan is akarta, nem jött össze. Ez azonban nem vonatkozik a többi spontán hülyeségére, minden bejött minden. Most sem állt volna le ennyivel, rengeteg ötlete van szórakozás szempontjából, azonban két kicsivel jöttek, és így nehéz. Családi nyaralást szervezett össze gyorsan, de ha az Isten megsegíti majd egy felnőttesebbet is összehoz.
Tudta ő jól, vagy legalábbis sejtette, hogy a tengernek nem fog ellenállni, meg különben sem ment volna semmire a tiltakozással. Ha Lottiról van szó, nincs értelme, de így a könnyebb utat választva, mikor megbizonyosodtak róla, hogy minden rendben, indulhattak is. Annak, hogy a táskáját nem kell cipelnie kifejezetten örült, meg is köszönte, elég neki Jace, mert egyre nagyobb már a kis kölyök.
Egyenesen a partra lemenni sem két perc volt azért, de egy kis gyaloglásba nem halnak bele, ezt út közben is elmondta. Megéri, az biztos.
- Inni kérsz valamit? Én szomjas vagyok, és akkor Hanna sem fogja abbahagyni, amíg nem kap valami színes üdítőt. Tedd le valahova a hátsódat, és légyszi addig vigyázz a gyerekre - édes mosollyal nyújtja át a kisfiút, bízik ő a testvérében, lelépni úgyse fog vele. De persze, ha nem szomjas, hanem megmártózna már a tengerben, Lotti azt is megérti, de akkor is vigyáznia kell Jacere. Ő meg addig a lehető leggyorsabban, a legközelebbi büfét célozza meg húgával és szép színes, alkoholmentes koktélokkal térnek vissza, jól behűtve, na meg Alex esetleges kívánságával. Hannáét már idő közben visszatornászta egy a kislány számára is megfelelő hőmérsékletre, mert jég hidegen azért mégsem lenne neki jó. Ilyenkor nagy szerencséjének tartja az erejét, mint mindig, de a legjobb az egészben, hogy a muglik számára észrevehetetlen, csak kezében tartja a poharat, de ő maga tudja, hogy pyromágiát használ. Még ha talán nem is lenne szabad ott, hát ez van.
      
Szál megtekintése


Sharlotte Johanson
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 395
Összes hsz: 6540
Írta: 2015. augusztus 2. 12:57 | Link

Mihael
London, Anglia

Mindig is tudta, hogy ha egyszer családja lesz, akkor azt kell választania a meló helyett. Aztán úgy döntött, hogy meg fogja oldani a kettőt egymás mellett, jó időbeosztással és biztonságban. Amíg csak Jace volt neki, ez nem is bizonyult annyira bonyolultnak mint várta, azonban amikor párjával közös gyermeküket várták már gondolkodóba esett hogyan tovább. Miután a kislány megszületett azonban nem volt kérdés, hogy folytatja.
Persze amit csinált, nem kétgyerekes anyukának való meló volt sohasem, de azon kívül, hogy nőtt a felelősségérzete, sokban nem változtatta meg az anyaság. Kockázatot jelent számára, de mára már elég jól kezeli a helyzetet.
London külvárosi utcáin egészen kicsi kora óta nyugodtan sétálgat, mint most az éjszakában. Tudta ő már egész rég, hogy mi minden folyik erre, valamiért mégsem érzett félelmet, inkább vonzotta a dolog. Talán ezért is tart itt.
Talpig feketében sétál, bár nem túlöltözötten. A lámpák fényénél jól látszik a sok fedetlen, testét borító tetoválásrészlet. Már rég nem újult a felhozatal, talán két éve is van, de lassan ebben is változás fog történni. Fekete topjával, egyszerű rövidnadrágjával és bakancsával még a kezében tartott boríték is összhangban van.
A következő sarkon álló épület ajtaján nyit be, és elég sokat el is időzik a helyen, majd mintha misem történt volna, távozik a helyszínről. Látszólag változatlan is a helyzet, azonban ez erős túlzás lenne.
Még egyáltalán nem végzett, de szándéka szerint nem is sürgeti ezt, néhány dolgot még útba lehet ejteni. Egy másik melót például, vagy egyszerűen csak egy kis szórakozást.
Még fogalma sincs, hogy estéjének további részét mivel fogja tölteni, de a helyben bár biztos, az egyik kedvenc helye a környéken. Pár utcával arrébb ugyan, de megéri elsétálni odáig és nem betérni az első helyre, ami akad.
Utoljára módosította:Sharlotte Johanson, 2015. augusztus 2. 16:39 Szál megtekintése


Sharlotte Johanson
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 395
Összes hsz: 6540
Írta: 2015. augusztus 13. 21:56 | Link

Misi
London, Anglia

Be kell vallani, hogy jelen helyzetében szerencséje, hogy a telefonja rezgő üzemmódban áll használatra készen, ha szükséges. Nem akar ő beavatkozni abba, ami körülötte eldugottan, vagy sokkal nyilvánosabban a sötét utcákon történik, de a telefoncsörgéssel biztosan magára vont volna egy-két nem kívánt tekintetet.
Egyébként sem tudja hirtelen, hogy ilyenkor ki keresheti, amíg előszedi zsebéből mobilját is azon gondolkozik, vajon ki keresheti ilyenkor. A hívó személye már egy kicsit sem lepi meg, szinte várta. Az igazat megvallva a régi ismerős hangját hallva is rögtön jobb kedvre derül, pár szó után pedig kinyomja a beszélgetést, és a készülékkel együtt az eddig még görcsösen szorongatott borítékot is összehajtja, majd zsebébe csúsztatja.
Még biztosabban tart eredetileg kitűzött célja felé. Vagy három perc séta választja el a helytől, a megbeszélt időpont előtt sokkal érkezik, de ez nem okoz problémát. A pult mögött dolgozó kicsi kori barátnőjével rögtön kiszúrják egymást, de egy-egy határozott vigyorgós integetésen kívül másképpen nem üdvözlik egymást, legalábbis egyelőre. Egy belső, viszonylag távoli asztalt választ, lehetőség van bőven, mert nincsenek sokan, nála azonban ez már bevett szokás, akárhova is tér be, valamiért mindig távol a bejárattól foglal helyet.
Gondolataiból Mihael közeledő alakja ébreszti fel az asztalok között, és persze fel is áll, mire a fiú odaér. A köszönést talán másképpen oldják meg, mint mások, és kicsit meglepi, de a puszit viszonozza is.
- Nos, te is nekem - válaszol miközben ül le, ezután a másik is helyet foglal vele szemben. Az első mondatból, ami a srác száját elhagyja nem kevés dolgot kihall, ezért elsőként egy sokat sejtető félmosoly keretében hátradől.
- Na és ha véletlen nem lennének? - azért érdekli, hogy Misi saját bevallása szerint mi lenne a reakciója, ha most nem szolgálhatna neki semmi jóval. Persze kérdése egyértelmű válasz afelől, hogy nem kell emiatt aggódnia, és tudja, hogy poénosra sem kellene vennie a figurát. Nem is veszi, de amit tudni szeretne, azt tudni szeretné. Ezt a kérdést pedig nem is olyan nehéz megválaszolni, mint azt, amit ő kapott korábban.
Szál megtekintése


Sharlotte Johanson
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 395
Összes hsz: 6540
Írta: 2015. december 30. 22:55 | Link

Misi
Johanson birtok, Anglia


Ha a fiú nem mondana semmit, Lotti akkor is tökéletesen megértené a helyzetét. Tapasztalatból tudja is, hogy milyen, bár néhány pontban azért eltér az övé anno, és Misié most.
- Én is azt hittem - ezt pedig a mellette lévő nagyon jól tudhatja. - Nem akartam magamért sem felelősséget vállalni, nemhogy egy olyan férfi gyerekéért, aki iránt semmit sem éreztem - és az igazat megvallva nem lett volna ez másként akkor sem, ha történetesen szereti a fia apját.
Tudja, hogy ezzel jelen pillanatban semmi biztatót nem sikerült mondania, hacsak nem nyugtatja meg némiképp a fiút, hogy mindezek ellenére Jace után még egy gyermeke is született a lánynak.
- De hiába nézegetlek, és mondom, hogy ezt nem neked találták ki, nem fog rajtad segíteni - persze még mindig nem megy neki a jó tanácsok osztogatása, de valami lelkesítőt az összes mondatába próbál belecsempészni. - Tudod, hogy kezelés alatt álltam, mikor Jace-szel voltam terhes. Fogalmam sem volt mit kezdjek magammal és nem is olyan sokára egy gyerekkel tök egyedül. Te pedig nem vagy egyedül - akárki akármit mondjon, tényleg segít, ha az ember mellett áll valaki egy nehéz időszakban. Mellette senki sem állt, és bár valószínűleg számíthatott volna a családjára, eltűnt. Így legalább az erejével nem tett kárt semmiben és senkiben.
- Nehezen. De neked legalább szülni nem kell - ez pedig határozottan pozitívum. - Csak azt kell elfogadnod, hogy lesz valaki, aki sokkal fontosabb, mint az, hogy te épp mit akarsz. Bár gondolom próbálták már neked elmagyarázni, hogy a kicsi akarata úgyis felülír majd mindent - legyen szó bármiről. A szülő akkor eszik, iszik, alszik, és csinál bármit, ha a gyerek megengedi. Azt pedig Lotti sem tudhatja, mennyire nehéz lesz megbirkóznia Misinek a felelősséggel, azzal, hogy az a kicsi teljesen rájuk lesz utalja, és hogy apaként fel kell adnia a függetlenséget.
Mire mondandóját befejezné, a szomszéd szobából sírás hallatszik, ezért egy sóhaj kíséretében felpattan és rohan a kislányhoz. Nem vágyik rá, hogy felébressze a bátyját és akkor ketten sírjanak egyszerre. Ki is hozza a picit magukhoz, próbálja nyugtatni, valószínűleg éhes is.
- Szerintem azzal a részével nem lesz gondod, mégis hogyan kell a picivel bánni. Így előre van róla valami fogalmad? - ezt a témát, pedig azért jó felhozni, mert aztán kihozhatja belőle, mégis mi lesz a probléma, és szerinte mi a megoldás. Nem mintha az első kérdésre nem tudnák mindketten a választ, de a második megfejtéséhez még kell neki egy kis idő. A kis idő alatt pedig már a cumisüveggel ügyködik, Lindsay-vel a kezében, hogy ennivalót csináljon a kis hercegnőnek.
Szál megtekintése


Európa - Sharlotte Johanson hozzászólásai (9 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek