36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Szervezői Mesélő
DÖK tag


DÖK mesélő
offline
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
Írta: 2018. április 7. 15:28 | Link

428. Kviddics Világkupa - Nyitóceremónia




Április 7-én kezdetét veszi az olaszországi Rosaraban a 428. Kviddics Világkupa, melyet legutóbb 2014-ben rendeztek meg Patagóniában. A bolgár csapat győzedelmeskedett, idén azonban újra 16 csapat repül pályára azért, hogy megmérettessék magukat.

Az elmúlt hónapokban a világ válogatottjai mérték össze erejüket, most pedig kezdhetünk izgulni, kezdődik az igazi verseny. Ennek azonban hagyományosan a nyitóceremónia adja meg a kezdőlökést, melyet itt, a Rosaraban felépített stadionban tartanak.
Összegyűlik mind a 16 csapat és kabaláik, az edzők, támogatók és persze a rajongók. Ezen az estén a kabalák műsoroznak, a játékosok bemutatkoznak a közönségnek. A biztonsági előírások szigorúbbak lettek az előző verseny nyitóprogramján történő balesetből okulva (a nem megfelelő élőhelyen tartott kabalák vérfürdőt rendeztek), ezért idén remélhetőleg minden rendben fog menni és az összes résztvevő sérülés nélkül megússza az estét.



Helyszín: Rosara, Olaszország
Időpont: április 7., este 7-től




428. Kviddics Világkupa


Nyolcaddöntő meccsei:
április 14.    Olaszország - Oroszország
április 18.    Japán - Nigéria
április 22.     Anglia - Németország
április 26.    Kanada - Lengyelország
április 30.    Norvégia - Peru
május 4.    Új -Zéland - Írország
május 8.    Bulgária - Malajzia
május 12.    Brazília - USA

Negyeddöntő mérkőzései:
május 21.    Németország - Bulgária
május 25.    Lengyelország - Brazília
május 28.    Írország - Japán
június 1.    Oroszország - Norvégia

Elődöntők mérkőzései:
június 9.    Írország - Oroszország
június 16.    Brazília - Németország

Bronzmérkőzés és döntő:
június 23.    Németország - Írország
július 1.    Brazília - Oroszország

A mérkőzések időlimitjét ebben az évben a szervezői bizottság 36 órában állapította meg a játékosokra való tekintettel. Minden tizenkét óra után 1 órás szünetet tartanak, ahol a játékosok elhagyhatják a pálya területét és pihenhetnek. Amennyiben a 36 óra alatt nem sikerül elkapni a cikeszt, a mérkőzést a gólok száma dönti el.
A bajnokság ideje alatt a stadion mellett nagy területen táborhely szolgál pihenőhelyként az idelátogatóknak, valamint találhatóak errefelé kviddicses kirakodók, boltok és éttermek, pubok is.
Szerte a világban zsupszkulcsokat helyeztek el a szervezők és a helyszín is rácsatlakozott a Hop-hálózatra.


Utoljára módosította:Lewy Bojarski, 2018. június 22. 22:08
Hozzászólásai ebben a témában
Sebastian Sieger
INAKTÍV


Vendégelőadó | Te terhes vagy?
offline
RPG hsz: 200
Összes hsz: 284
Írta: 2018. április 7. 18:11 | Link


A ceremónia előtt nem sokkal | Bastibaba


Azt hittem, hogy ide sem fogok érni. Most úgy hangozhat, mintha direkt vadásznék a drámára, de semmi ilyesmi, egyszerűen nem akart vége lenni a délelőtti szeánsznak. Mert hogy még az utolsó beszélgetéseket meg kellett ejtenem a válogatott orvosaival is, statisztikákkal és tesztekkel bizonyítva, hogy semmi bajom nincs, jól vagyok és hagyjanak már békén. Kicsit úgy éreztem magam, mint a gyalog kakukk. Mindenképpen ki akartak csinálni a rohadékok.
De most itt voltam és az öltöző előtt még tudtam egy kicsit beszélni Lewyvel is, meg ráköszöntem Myrára, ha már egyszer válogatott játékos lett. Mik nincsenek?
Egyelőre úgy tűnt, csak a talárt vesszük fel a pulcsi fölé, semmiféle védőfelszerelésünk nem lesz, hiszen ma még nem voltak meccsek. Mivel még volt időm, az órára pillantottam, majd a táskámat a helyemen hagyva igyekeztem ki a lelátóra, hogy megkeressem Willt. Őt is mintha ezer és egy éve nem láttam volna. Durva, nem? Az arénában körbe zászlók lógtak, ezekkel jelezve egyes szurkolói zónák kezdetét és végét, a könnyebb tájékozódás és felesleges konfliktusok elkerülése végett. És ha valaki kettős állampolgár? Olyankor mi van? Nem valami tapintatosak. Már vagy negyedszer kellett megállnom az öltöző folyosója óta, hogy egy-egy aláírást vagy képet megejtsek, mire megláttam Willt.
- Hé! Gizmo! - emeltem mind a két kezem a levegőbe, kicsit mé nyújtózkodva is, hogy jobban magamra vonjam a figyelmét.
Utoljára módosította:Sebastian Sieger, 2018. április 7. 18:12
Hozzászólásai ebben a témában

Antoinette Myra Blackburn
Független boszorkány


Magyar Mennydörgő | anya
offline
RPG hsz: 479
Összes hsz: 5688
Írta: 2018. április 8. 12:28 | Link

Cézi a nyitóünnepségen
ilyesmiben


Nem hiszi el, hogy itt van. Válogatott játékosként, az írek fogójaként, akiben nagy lehetőséget látnak. Legalábbis ezt mondták neki amikor igazolták. Szóval gyorsan történtek az események, nem volt ideje még észhez térni. Talán az első helyzet amikor realizálta, hogy mi is történik az az öltözőben volt a mez felvétele közben, túl minden hülyeségen és az első bemutatkozásokon.
Titkolhatná, de nem teszi, izgul és ezért nem várja meg a csapattársait, már előttük kitör az öltözőből és megindul az emberek közé. Vannak ott ismerősök, kviddicsesek és szurkolók, utóbbiakhoz sétál most. Az ír mezen szerepel a neve, nem lehetne összetéveszteni mással. Egyébként is kevés női játékos van, rájuk talán még kíváncsibbak az újságírók és a sport lelkes férfi rajongói.
- El lesztek verve - jegyzi meg útközben Árminnak, a Magyar Mennydörgőkből származó csapattársának, aki a német válogatott színeit viseli. Kolos nagybátyja nem tud arról, hogy nemrégiben az ő alakjában parádézott, és ezen nem is szeretne változtatni.
Haját copfba fogja, majd a kedves megjegyzésekre mosolyogva bólogat és köszöni szépen a drukkot. Szóltak róla cikkek akkortájt, amikor a Kenmare ifijéből felmehetett volna a nagycsapatba, sokan aggódtak érte a balesetekor és még többen drukkoltak, hogy visszatérjen a pályára. Most pedig itt van. Látta már Yart és Sebbyt is, a többieket kíváncsian várja.
Utoljára módosította:Antoinette Myra Blackburn, 2018. április 8. 12:28
Hozzászólásai ebben a témában

William Eric Payne
INAKTÍV


Gyógyító Kappa
offline
RPG hsz: 191
Összes hsz: 626
Írta: 2018. április 8. 15:14 | Link

Mr. Zigi

Ha az asszony ismert és egy olyan helyre viszed, ami a második családját is szinte magában foglalja, akkor elveszíted. Egy ideig álltam mellette, és most én voltam a másik fél. Most nem az volt, hogy ő a gyógyító barátnője/menyasszonya, hanem én voltam a kviddicses barátja/vőlegénye. Mindenki, aki szembe jött velünk, és ismerte, megkérdezte, hogy miért nem játszik, és persze jött az a mantra, hogy nem akarjuk még elmondani, hogy babánk lesz, így a túlhajtásra fogjuk. Még, egy kicsit. Lassan úgyis felfedjük, és ami azt illeti én már a többiek előtt is azt hiszem elszóltam magam. Persze nem lett úgy lereagálva, ahogy hittem, hogy le lesz, szóval vagy nem értették az elszólásom, vagy csak nem mertek rákérdezni. Bár mondjuk ők pont nem olyanok. Lassan, de biztosan már látszik is, amikor Norina éppenséggel úgy öltözik, hogy a pocakja előtérbe kerüljön.
- Héééj, Zigi!
Igen, köszönjük, most már mindenki lát téged, el is nevetem magam a gondolatra. Mekkora menő vagyok ugye? Még beceneveink is vannak egymásnak. Felemelkedve csapok a mancsaiba, majd megpaskolom magam mellett a helyett.
- Norinát még lent faggatják, de felajánlotta, hogy feljöhetek, ha akarok. És én fel akartam jönni.
Van egy olyan sejtésem, hogy ő azt nem gondolta annyira komolyan, de én meg olyan lelkes voltam, hogy a következő pillanatban már fel is jöttem ide. Szegényem. Az a baj, hogy ha még egyszer el kell mesélnünk, hogy nem találkozunk eleget, és ezért nem játszik, majd mindenki látványosan rám néz, mintha én kényszerítettem volna a karrierje feladására, akkor elmondanám, hogy terhes. És igen, tudom, akkor továbbra is az én hibám lenne.
- Mi a helyzet? Minden rendben van? Játszol, ugye?

Hozzászólásai ebben a témában

Kálnoki Norina
INAKTÍV


Mrs Payne
offline
RPG hsz: 152
Összes hsz: 367
Írta: 2018. április 13. 18:02 | Link


Rosara|Világkupa|csiniben


Rengeteg ember. Ez volt az első gondolatom. Rengeteg ismerős, ez volt a második. Lépten nyomon ismerős arcokba botlottam, hol volt sulis társakba, hol csapattársakba. Persze mindenkinek volt egy-két jó szava hozzám, pár perces beszélgetések, és érdeklődő tekintetek a visszavonulásom miatt. Jóformán Willel két szót nem tudtunk rendesen váltani, mióta megérkeztünk, pedig kézenfogva sétáltunk a tömegben. Valaki mindig félbeszakított minket. Persze nem mondom, hogy nem élveztem a társaságot, mert akkor füllentenék. A Viperák a pótcsaládom, velük mindig szívesen beszélgetek.
Éreztem, hogy Willnek böki a csőrét, hogy mindig felismer valaki és leállunk beszélgetni, de leginkább az, hogy a vége mindig az, hogy megkapja a te tehetsz erről nézéseket, amit az én bocsánatkérő pillantásom követ. Közösen döntöttünk róla, hogy amíg nem muszáj nem szólunk a baba érkezéséről senkinek, úgyhogy el kellett viselnünk most ezt. Lassan úgyis arra a pontra érkezünk amikor már nem tudjuk tovább titkolni, hiszen egyre látványosabb. Annak aki ritkán lát, főleg.
Az újabb ismerős közeledtére elengedtem Will kezét, hadd menjen tovább az eredeti úticélunk felé, Sebbyhez. Majd beérem.
Így is volt, nagyjából tíz perc elteltével már én is folytattam az utam a fiúk felé.
- Hát ez jobb, mint a karácsony! Miért nincs minden évben? Szia, Sebby - ölelem át kis családunk jó barátját - Örülök, hogy látlak.        
Utoljára módosította:Kálnoki Norina, 2018. április 28. 11:37
Hozzászólásai ebben a témában

férjecske
Kálnoki Norina
INAKTÍV


Mrs Payne
offline
RPG hsz: 152
Összes hsz: 367
Írta: 2018. május 1. 17:51 | Link


Nászút * május 4 * Új-Zéland - Írország meccs * pocakkal


Három és fél napja vagyok a világ legboldogabb kismamája. Mondjuk ezt előtte is mondtam, nem hittem volna, hogy lehet fokozni, de úgy tűnik mégis. Jól jött ez a nagy adag boldogság az elmúlt hetekben, a kisebb melankólia után. Április közepére az életem újra rendeződni látszott. Will mindenben támogatott, anya is segített, és munkát is kaptam, amit élvezettel csinálok, ugyanis előkészítős gyerekeknek taníthatok kviddicset.
Majdnem négy nappal ezelőtt pedig megtörtént Willel közös életünk eddigi legfontosabb eseménye, az esküvőnk. Ezt persze megelőzte a nagy bejelentés a családunkban, amit szinte mindenki örömmel fogadott a kezdeti sértődöttség ellenére. A drága édesapám nehezményezte, hogy míg az anyukáink tudtak róla, ő csak később értesült a dologról. Meglepő, de a hír tehát nem terjedt el az anyukáktól a többiekig, legalábbis tudtommal.
Az esküvő másnapja óta az olaszországi nászutunkat töltjük, aminek tervezett programja természetesen a nyolcaddöntő aktuális meccse is.
- Milyen jó, hogy egy órával előbb jöttünk! Legalább nincs még akkora tömeg.
Régebben nem különösebben zavart volna, de mióta várandós vagyok, néhány dolog megváltozott. Na nemcsak a gömbölyödni kezdő pocakra gondolok, hanem olyan dolgokra, mint például a répautálat és a piros színű ételek imádata.
A sátrak közt sétálva előbukkan néhol egy-egy árus, akik különböző ajándéktárgyakat árulnak, zászlókat, sálakat. Én direkt magamra vettem a zöld tavaszi kabátomat, hogy egyértelmű legyen a hovatartozásom. Alatta a fekete felsőben már jól kivehető a kis Big Mac-em, nem kell már takargatni tovább, mondhatjuk, hogy publikus lett.    
Hozzászólásai ebben a témában

férjecske
William Eric Payne
INAKTÍV


Gyógyító Kappa
offline
RPG hsz: 191
Összes hsz: 626
Írta: 2018. május 6. 11:08 | Link

Feleségnőszemély Love

Sokan mondták már, hogy az igazi meghatódás nem csak akkor jön, amikor kimondod az igent, és rájössz, hogy ezzel vége a szabadságodnak, hanem, amikor meglátod a nőt fehérben. Az hiszem, igazuk van, ugyanis, ahogy Norina felbukkant az esküvőnkön, egyszerűen gyönyörűbb volt, mint eddig bármikor, pedig számomra évek óta a legszebb. A szabadság kérdése nem izgat amúgy, nem estem kétségbe, hogy most akkor itt mindennek vége, mivel évek óta véget vetettem mindenféle kalandozásnak. Nekem ő kell, azóta, hogy együtt próbáltunk tanulni a varázstanikra. Tanulni, ismerkedni, tanulósrandizni, majd végül könyvek nélkül, egymás társaságáért találkozni. Aztán most itt vagyunk, néhány nappal az esküvőnk után, úton a kisemberünkkel, boldogan. Határozottan fogom a kezét, és noha még csak páran vannak itt, mégis egy fél lépéssel előtte vagyok, és testemmel védem, nehogy a legkisebb baja is legyen. Az első gyerekem, és nagyon remélem, hogy nem az egyetlen.
- Így biztosan nem foglalják el a helyünket. Nincs kedvem verekedni. Meg aztán most még minden van a büfében, szabadon vásárolhatunk.
Nem kedvelem, amikor néznek rám, és semmi sincs, és amikor megkérdezem, hogy mi van, csak hebegnek. Pedig amúgy egész jól meg a dühkezelés, ahhoz képest, hogy milyen rossz kölyök voltam, egészen értelmes felnőtt lett belőlem, sőt, ha így haladok, akkor ma-holnap még doktorrá is válok. Szinte hihetetlen. És azt mondták a pályaalkalmasságin is, hogy nem nézek ki úgy, mint akinek kedve lenne valakibe beleállítani egy szikét. Szóval valamit csak tudhatok.
- Minden rendben?
Kérdezi a szakmabeli ugye, aki tudja, hogy minden rendben, de vannak pillanatok, amikor az apa felülkerekedik a dokin, és egészen biztos vagyok benne, hogy én leszek a legjobban pánikban, amikor a világra kíván jönni a lurkónk. De szeretem, ha megerősít, hogy minden rendben van. Nyugodtabbá válok.
- Itt kell bemennünk, és felfelé kell mennünk három sort. Sebby azt mondta, innen a legjobb a kilátás.
Hozzászólásai ebben a témában

Kálnoki-Payne Norina
INAKTÍV


Mrs Payne
offline
RPG hsz: 152
Összes hsz: 367
Írta: 2018. május 6. 14:37 | Link


Nászút * május 4 * Új-Zéland - Írország meccs * pocakkal


- Nekem sincs kedvem nyalogatni a sebeidet a bunyó után.
Nem viccelek, az egyetlen hely, ahol elviselem az agressziót, az a kviddicspálya. Jó, persze ha mégis arra kerülne a sor, hogy a drága férjem leáll valakivel verekedni, valószínűleg nem én adnám neki a következőt, de biztos nem viselném el a társaságát, amíg le nem nyugszanak a kedélyek, úgyhogy remélem nem gondolta komolyan.
Az első perctől kezdve mióta tudjuk, hogy szülők leszünk, Willben beindult valami apatigris üzemmód. Ha esik, ha fúj, ha vihar jön, ha tömeg van, ha rosszul vagyok, ha jól vagyok, ő mindig aggódik és óv mindentől. Azt már megbeszéltük, hogy valószínűleg ő lesz az, aki mindig pánikolni fog, de ez nem baj addig, amíg én nyugodt tudok maradni. Most úgy érzem, ez nem esik majd nehezemre, de majd meglátjuk.
- Jól vagyunk. Mindketten. - Megállok, és magamhoz húzom Willt, aki mindig fél lépéssel előttem sétál. Egy puszit nyomok az arcára, és odahúzom a kezét a pocakomra, hátha érez valami mocorgást, esetleg rúgást, hogy elhiggye, tényleg minden a legnagyobb rendben van.
Nagyjából két hete nagyon rosszul voltam, egész nap alig hagytam el a fürdőszobát, és akkor Will nagyon megijedt. Tudom, hogy nem lepődik meg a rosszulléteken, hiszen gyógyító, jobban tudja hogy milyen folyamatok mennek végbe a testemben nálam is, mégis felülkerekedik rajta az apa és férj, aki ennek tudatában is képes halálra rémülni.
- Ő ma nem jön ki a meccsre? - érdeklődöm Sebbyről, ha már szóbajött a német barátocskánk.  
Hozzászólásai ebben a témában

férjecske
William Eric Payne
INAKTÍV


Gyógyító Kappa
offline
RPG hsz: 191
Összes hsz: 626
Írta: 2018. május 15. 12:16 | Link

Feleségnőszemély

- Pedig azt hittem, a macsókra buksz. Nem is értem, hogy mit keresel mellettem.
Emelem meg párszor a szemöldökömet. Dehogy bukik a macsókra, tudom én, hiszen akkor nem velem kavarogna már évek óta, hanem valamelyik kigyúrt kollégájával. Nem véletlenül Gizmo az egyik becenevem, olyan kis sudár legény volnék, vagy mifene, nem nagyon tapad meg rajtam az izom. Kellemetlen. De hát van egy nő, aki szeret, és elfogad így, és aki még gyermeket is szül nekem. Kérhetek ennél többet? Nem hiszem.
- Nem is láttál még verekedni.
Mondjuk leginkább azért nem, mert még nem látott minket Chris-szel huzamosabban együtt. Pedig emlékszem arra a nyárra, amikor eláztatta a telefonomat és megdobáltam kaviccsal. Éppen akkor kezdtek alakulni a dolgok Norinával, és nagyon akartam, hogy működjön, éppen ezért nagyon nem voltam jó kedvemben, amikor a kapcsolattartás legkönnyebb módja hiúsult meg egy pillanat alatt.
- Hihetetlenül erős a rúgása.
Simogatom meg a pocakját ott, ahol a mozgást érzem. Csak remélni merem, hogy tényleg nem okoz neki nagy fájdalmakat. Hihetetlen, hogy egészen odáig tudtam józanul gondolkozni, amíg az állapot személyessé nem vált. Hiába tanulja ezt az ember, és hiába jó benne, mert én eléggé jónak érzem magam benne, egyszerűen onnantól, hogy az én gyerekem rugdossa belülről az én feleségemet, és tényleg az én gyerekem, én csináltam meg minden, teljesen átalakul ez az egész. Azt hiszem, én leszek az, aki végigpánikolja ezt az egészet. De mondjuk nem is baj, a kismamának kell a nyugalom, nem a kispapának.
- Nem tudom, amikor beszéltünk még nem tudta, mit tesz ma. Viszont jobb lenne, ha tovább mennénk, mert olyan szép vagy ma, hogy vagy kviddicset nézünk, vagy nászutas tetteket teszünk.
Így kell megfogalmaznom, mert éppen egy kisebb gyereksereggel ellátott család halad el mellettünk. A szülőnek tippelt felnőttek egészen rendben vannak, működőképesnek tűnik a dolog.
- Gyere, keressük meg a helyünket.
Hozzászólásai ebben a témában

Kálnoki-Payne Norina
INAKTÍV


Mrs Payne
offline
RPG hsz: 152
Összes hsz: 367
Írta: 2018. május 15. 20:21 | Link


Nászút * május 4 * Új-Zéland - Írország meccs * pocakkal


Válaszképpen Will szemöldökhúzogatásaira, tettetett szigorral nézek a kék szemekbe. Tudom, hogy viccel, hogyne tudnám. Ő is tudja, és én is, hogy nem vagyok már kis butus tinilány, hogy elolvadjak a macsóktól a motorosdzsekijükben, akikről lerí, hogy kéthetente cserélnek barátnőt, és minden bunyóban ott vannak. Egy gyereket hordok a szívem alatt, nem is akárkiét. Valakiét, akivel már ötödikes korom óta együtt vagyok, együtt élek, és akit szeretek. Nem tudom, talán túl érett hozzáállás, vagy túl uncsi, de én régen is mindig inkább a biztonságot preferáltam, az állandó dolgokat. Miért is akarnék olyannal lenni, aki ezeket nem tudja megadni?
- Nem is szeretnélek. - Ezzel pontot teszek az egész verekedős-macsós téma végére. Alapból sem nehéz kihozni a sodromból, de a terhesség alatt még ingerlékenyebb lettem, úgyhogy nem akarom felhúzni magam, hogy aztán mindenki végighallgathassa a hegyi beszédemet. Meg hát, a nászutat sem akarom elrontani összeszólalkozásokkal. Olyan szép eddig minden, minek elrontani?
Szinte máris elfelejtem az előbbi gondolataimat, amikor Will érintését megérzem. Nemrég vettem észre először, hogy a baba rugdosni kezdett. Folyamatosan próbálkoztam megmutatni Willnek, elkapni a pillanatot, hogy ő is érezze, de sokszor nem sikerült. Pedig ha a kádban ülök mozdulatlanul, már jól látszódik, hogy a víz hullámozni kezd.
- Áh, ez még semmi. Lesz ő még erősebb is - mosolyodom el.
Végül is még csak az ötödik hónapban vagyunk. Bőven van ideje erősödni, de megmosolyogtat, hogy Will mennyire el van ájulva. Már most imádja a kölyköt, pedig még meg sem született.
Vigyorogva megrázom a fejem, és lesütöm a tekintetemet a mellettünk elsétáló pár pillantására. Igazából semmi rosszallás nem volt bennük, csak valamiért jobbnak láttam nem felvenni a szemkontaktust. Will úgyis őszinteségi rohamot kapott, majd ő kimagyarázza magát, ha arra kerül sor.
- Akkor menjünk inkább - nevetek, és elkapom a kezét, hogy magam után húzzam a lépcsősor felé.
Annyira még nem nehézkes a lépcsőzés, egész normális ütemben érünk fel a helyes sorba.
- Hű, tényleg jó a kilátás, Sebby nem hazudott. - nézek körbe a lelátóról a pályára és környékére - Nem tudom, hogy mit remélek jobban. Hogy pörgős lesz a meccs, és le sem tudjuk venni a szemünket a pályáról, vagy hogy néha lesz lehetőségem elszaladni pisilni.
Hozzászólásai ebben a témában

férjecske
William Eric Payne
INAKTÍV


Gyógyító Kappa
offline
RPG hsz: 191
Összes hsz: 626
Írta: 2018. május 20. 22:19 | Link

Feleségnőszemély

- Szóval azt mondod, hogy ha verekedésen kapnál, nem szeretnél? Soha többet nem viszlek el családi banzájra.
Persze nem gondolom komolyan, mert azért elviszem, nyilván, elvégre a feleségem, meg az a nő, aki ha feldobom a talpam, elviszi a Payne vagyon rám eső részét, de hát ott néha történnek dolgok. Chris, az én imádott és egyetlen drága öcsém tesz róla, hogy ne feledkezzünk el a jelenlétéről. Viszont ez most már csak nem tágítja el azon fogadalmától, hogy ő csak velem én csak vele. Előbb kellett volna minden testvéremmel találkoznia, de milyen szerencse, hogy a legtöbben külföldön élnek.
- Egy igazi kis vasgyúró lesz. Remélem kerek fejjel, nagy mosollyal és olyan kis húsos combokkal. Az egyik öcsém volt ilyen, tök vicces volt, mint agy michelin baba. Nem tudott egy csomó ideig megülni, mert folyton eldőlt. Bár mondjuk ez neked... hát... aucs.
Én is hasonló gyerek voltam, de nem annyira, mint Milan, a kis szumós. Azóta persze megnyúlt, de nagyon vicces képeink vannak róla, és alig várom, hogy egyszer azt mondja, megházasodik, már meg is van a videó az esküvőjére. Szegény kölyök, ugye.
- Csak próbált volna. Mondjuk örülök, hogy az esküvőt jól viselte, de hát muszáj volt, ő volt a tanúm.
Elég nehezen megy neki, de most igencsak kitett magáért, és imádtam minden egyes megnyilvánulását. Szeretem, mert olyan kis panda, és bevallom férfiasan, néha csak úgy ölelgetném. Ez nem hordoz magában semmit, egyszerűen csak Sebby ilyen.
- Azt hiszem, most megijesztettél. De tudod mit? Ha bepisilsz, majd rádöntök egy pohár teát.
Felelem az aggodalmára egész könnyedén és ijesztően komolyan, de mielőtt még válaszolhatna egy gyors puszit és pillarebegtetést küldök neki.
Hozzászólásai ebben a témában

Kálnoki-Payne Norina
INAKTÍV


Mrs Payne
offline
RPG hsz: 152
Összes hsz: 367
Írta: 2018. május 24. 18:41 | Link


Nászút * május 4 * Új-Zéland - Írország meccs * pocakkal


- Neeem! Teljesen félreértetted, amit mondtam - legyintek - Nem szeretnélek most verekedni látni, nem pedig téged nem szeretnélek. Érted? - magyarázom gesztikulálva, olyan hanglejtéssel, mintha valami mesét olvasnék fel. A húgom szerint gyakran csinálom, amikor nem akarok veszekedést generálni, és azt mondja hatásos.
Igazság szerint a testvérek közötti bunyóval nincs semmi bajom, mi is rengeteget verekedtünk Hajnával, mégis normálisak lettünk. A legtöbbek szerint.
- Meglepődnék, ha óriásbaba lenne. A mi testalkatunkból ítélve nem nagy a lehetősége - nézek végig magunkon. Én mindig is vézna voltam, -apám szavaival élve- de van benne igazság. Kamaszkoromban mindig azt hitték, hogy anorexiás vagyok, pedig nem, imádok jókat enni, de ez mégsem látszik meg rajtam. Will szintén nem egy nagydarab ember, de hát még bármi lehet a fiunkból. Láttam már olyat, hogy két pici szülőnek nagy babája született. Végül is az a jó, amikor van mit fogni rajta, nem pedig olyan, mint egy kis béka.
Will reakciójára és puszijára csak mosolyogva forgatom a szemeim.
Egy picit elfáradtam a sétában, úgyhogy leülök a helyemre a lelátón, és amint Will is elfoglalja a sajátját, az ölébe pakolom a lábaimat, és sóhajtva ránézek.
- A lábaim olyanok, mint egy elefánté, és sajognak - nézek az említett testrészre, ami mostanában előszeretettel dagad fel boka-tájéknál.
Egyébként nem szokásom nyavalyogni a terhesség mellékhatásai miatt. Tudom, hogy Will akkor is szeret, ha megnyúlik a bőröm és bedagad a bokám. Vagyis nagyon ajánlom neki.  
Utoljára módosította:Kálnoki-Payne Norina , 2018. május 24. 18:42
Hozzászólásai ebben a témában

férjecske
Sebastian Sieger
INAKTÍV


Vendégelőadó | Te terhes vagy?
offline
RPG hsz: 200
Összes hsz: 284
Írta: 2018. május 28. 23:47 | Link

Gizmó és Gizmóné
A ceremónia előtt nem sokkal | Bastibaba


Talán egy egészen kicsit lehettem volna visszafogottabb és akkor nem tűnik fel mindenki másnak is Willen kívül, hogy itt vagyok, de nemrég ittam meg egy kávét és nagyon nagyon túlpörögtem, szóval azt hiszem, hogy ez nem volt opció. Helyette csak ott ágaskodtam, a kezeimmel a magasban, mint egy kviddicses Woodstockon és lelkesen kalimpáltam, hogy helló, én itt vagyok, figyelj rám mondjuk úgy... most!
Közelebb kerülve lepacsiztunk, majd megveregette a helyet maga mellett a srác, mire felszusszantam kicsit és le is dobtam magamat sürgősen.
- Még jó, hogy fel akartál, hát már mióta elindultam én is hozzád! Más kérdés, hogy lassú vagyok, mint egy féldöglött csiga a sivatagban, de én elindultam! A szándék a fontos.
Még meggyőzően, lassan és szaggatott mozgással bólogattam is párat, hogy ez bizony így van. A tekintetem pár pillanatig a lelátót pásztázta, nem én voltam az egyetlen, aki kijött az öltözőből, szóval kicsit úgy megnyugodott a lelkem.
- Hát, olyan nem sok minden. Kiadtam a lakásomat, szóval ha beüt a krach Hannahval csöves leszek beláthatatlan időre. Csak fúj. Iiigen, bár még csesztettek egy sort az alkalmasságin és egy csomó ilyen meg olyan nyilatkozatot alá kellett írnom, hogy saját felelősségre lépek pályára, de amúgy minden oké - mosolyodtam el, aztán mikor megláttam Norinát, fel is keltem, hogy megölelhessem, óvatosan, de azért határozottan.
- Sziiaaa nekedis. Szintén, csinos vagy. Nincs panasz rá, ugye? - mutattam gyanakvó pillantással a mellettem ülőre, mikor visszahuppantam végre a székre.
Hozzászólásai ebben a témában

William Eric Payne
INAKTÍV


Gyógyító Kappa
offline
RPG hsz: 191
Összes hsz: 626
Írta: 2018. június 3. 18:51 | Link

Asszonyka és Legjobbacska

- Azért nagyon remélem, hogy csak földön van csiga Sebastian, mert rengeteg pénzt tettem rátok, és ha bukom, akkor te viszed el az asszonyt szülni, mert én nem tudom majd kifizetni.
Jó, olyan sokat azért nem, mondogatom legalábbis magamnak, de az az igazság, hogy de. Rengeteg pénzt tettem fel arra, hogy ezek a nyünyük nekem győzelmet aratnak. Szóval így kell lennie.
- Örülök, hogy ide értél, és hogy ilyen jó helyről nézhetünk mindent. Most aztán a nőszemélynél is bevágódok.
Veregetem hátba hálásan, és egy kicsit rászorítok a vállára. Azért nem mertem még rákérdezni Norinánál, hogy mennyire éli meg ezt a részét vészesen, biztos furcsa neki, hogy ennyi idő után már nem sportolhat úgy, mint annak előtte. Azért remélem, ez most inkább pozitív, mint negatív élményként éri majd.
- Tudod, hogy nem leszel csöves. Azért vettünk akkora házat, hogy bárkit el tudjunk szállásolni. Ez a cseszekedés veled meg szívás, papám. De hát ha őket az esőerdők kiírtása teszi boldogabbá.
Vonom meg a vállam kicsit. Tudom, hogy azért itt nem csak erről van szó, de az ember sokkal elfogultabb az emberekkel, akik közel állnak hozzájuk, és most ki vagyok én, hogy nekiálljak kiosztani? Különben is, én sem vagyok különb, oda kell majd nagyon figyelni rám éles helyzetekben, mert túl gyorsan szökik az egekbe az adrenalinom.
- Höh, rááám?
Nézek kiskutya szemekkel a pandára, aztán az asszonyra, még hogy rám panasz. Hát olyan aranyos és kedves vagyok, mintha nem is lennék valódi. Kivéve, amikor nem, de hát ugyebár az ilyenkor mindig mellékessé válik.
Hozzászólásai ebben a témában

William Eric Payne
INAKTÍV


Gyógyító Kappa
offline
RPG hsz: 191
Összes hsz: 626
Írta: 2018. június 3. 19:17 | Link

Asszonykám

- Eléggé zavarba tudlak hozni még most is ugye? Meg felbosszantani, innen látszik, hogy tartós lesz a házasságunk.
Persze remélem, hogy nem csak innen, de azért ezek elég jó alapot nyújtanak a jövőre vonatkozóan. Mindig meglesz majd köztünk az a tűz, ami mozgásban tartja ezt az egészet.
- Ez igaz, bocsi fiam, girnyó leszel, és ha apádra hasonlítasz, akkor szőrös is.
Persze ez nem azt jelenti, hogy megszületik hosszú hajjal és szakállal, de tipikusan én vagyok az az ember, aki ha babapofit is varázsol magának, akkor félre már borostás. Valahogy nagyon jó képességként megörököltem a szőrösödést. De hát Norina tudta, és mégis úgy döntött, hogy kockáztat, így innen már nem nagyon van visszaút, ha a gyerek is erre a sorsra jut, az igazából az anyja hibája lesz, nem az enyém.
- Egy nagyon csinos elefántlábpár. Amúgy nem is nehezek például.
Ami nem teljesen igaz, de képes vagyok áldozatot hozni annak érdekében, hogy a nejemnek kényelmes legyen. Sokszor ülünk így, már hozzászoktam, és már tudom azt is, hogy az tesz neki jót ilyenkor, ha kicsit simogatom őket.
- Képzeld el, amikor ez mind elmúlik majd, akkor jön a depi, mert rájössz, hogy mennyi mindent megcsináltam helyetted, és milyen jó volt, amikor azt mondhattad, hogy sajog a lábad.
Ez persze nem igaz, de hát most mondjam azt neki, hogy még hosszú az út a kényelemig? Pedig ez az igazság sajnos, hónapjaink vannak még addig, míg a fiúnk megszületik, és addig bizony csak nagyobb és fájdalmasabb lesz minden. De szeretném, ha nem érezné ezt, ha nem félne a következő héttől vagy hónaptól.
- Szerintem gyönyörű vagy, és be fog jönni a tipped a végeredményt illetően, így megérte a két babakocsi árát feltenni.
Hozzászólásai ebben a témában

Kálnoki-Payne Norina
INAKTÍV


Mrs Payne
offline
RPG hsz: 152
Összes hsz: 367
Írta: 2018. június 6. 17:47 | Link


Rosara, a ceremónia előtt, április 7

- Köszönöm - válaszolok a bókra.
Ha minden igaz, Sebby nem tud a terhességről, ahogy még senki más sem, kivéve, ha Will idő előtt kikotyogta, bár nem hinném. Sebby most még azt mondja, hogy csinos vagyok, de egy kis idő múlva valószínűleg már úgy fogok kinézni, mint aki lenyelt egy kvaffot. Egyelőre csak kevésbé anorexiásnak tűnök, ami egyébként nem vagyok, csak ilyen piszkafa alkatot örököltem. Mindig mondták, hogy jó modell karrierem lehetne ezzel az alkattal, de sajnos nem vagyok hozzá elég magas. És amúgy is több kedvem van seprűn ülni, mint kifutón járkálni.
- Áááá, dehogy van baj vele - legyintek, majd halkabbra fogom a hangom - Majd a meccs után mesélek!
Direkt nem némán tátogom oda Sebbynek az utolsó mondatot, hiszen csak ugratom Willt, igazából nincs vele semmi baj. Na jó, azon kívül, hogy néha rendetlenséget hagy a konyhában, és persze... hogy nem szereti a diós bejglit.
- Melyik nap lesztek? - érdeklődöm Sebbytől.
Örülök neki, hogy újra játszik. Rossz az, amikor az ember nem csinálhatja azt, ami a szenvedélye.
Ééés helyben vagyunk. Éreztem, hogy Will kicsit aggódik, amiért ide jövünk, hiszen csak nemrég tudtam meg, hogy a kviddicsnek számomra annyi. Hiába csak egy huzamosabb ideig, ez a felismerés akkor is mellbe vágott.
Igyekszem nem mutatni a külvilágnak, és próbálom óvni Willt is, mert az én hibám, hogy így érzek, és nem tudok vele mit kezdeni. Majd később talán jobb lesz. Sebby is kilábalt valahogy, és újra játszik. Nekem is menni fog.    
Hozzászólásai ebben a témában

férjecske
Sebastian Sieger
INAKTÍV


Vendégelőadó | Te terhes vagy?
offline
RPG hsz: 200
Összes hsz: 284
Írta: 2018. június 22. 21:31 | Link

Gizmó és Gizmóné
A ceremónia előtt nem sokkal | Bastibaba


- Hát, amilyen rendes vagyok, még be is szállnék a költségekbe, de remélhetőleg nem lesz rá szükség - nevettem el magamat, majd rántottam egyet a vállamon. Nem különösebben voltam oda azért, amikor túl nagy rajtam a nyomás, mert még a végén kipukkadok, mint egy lufi, amire megpróbáltak rárakni egy ötévest.
- Ugyan, én örülök, hogy végre sikerült rendesen találkozni. Az utóbbi pár hetem kész rémálom, volt olyan nap, mikor kávézni sem volt időm! - újságoltam el neki a horrort, amivé az életemet tette a világbajnokság. Mert bizony, ha a napi kávéadagom kisebb, mint ahogy én azt megszoktam, nagyon nyűgös és elviselhetetlen tudok lenni. Az meg nem jó senkinek.
Kicsit a vállamra szorított, amire felvontam a szemöldökömet, de nem tettem fel kérdést, mint hogy 'most amputálni fogod a karomat?'. Mert ugye a barátom, nem akarna megnyomorítani a világbajnokság előtt.
- Tudom, mert rohadtul nagyszerű emberek vagytok és hálás vagyok a legutóbbi segítségetekért is, nem tudom eléggé meghálálni. De tudod, hogy nem szeretek mások nyakán lógni - grimaszoltam, kicsit összeráncolva a homlokom, majd megingattam a fejemet. - Szegény pandák.
Közben megérkezett Norina is, akit nagy örömmel üdvözöltem, még meg is öleltem, meg minden.
- Nem, anyádra. Persze, hogy rád. Remélem is, teljesen naprakésztelen vagyok Payne-ékkel kapcsolatban... van ilyen szó? - néztem kissé zavarodottan egyikről a másikra, majd vontam egyet a vállamon. Végül is, teljesen mindegy. Megkérdezték, melyik nap is leszünk, mire elgondolkodtam pár pillanatig, meredve a stadion szemközti lelátójára. - 22-én. Jöttök valamelyik meccset megnézni?
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek