36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek

Oldalak: « 1 2 [3] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Maja Bojarska
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2018. április 5. 12:40 | Link


#ígyni | február 4. vasárnap | Otthon♥, München, Németország


- Pontosan! - közöltem szinte egyből, hogy aztán el is kuncogjam a dolgot. Nagyon édesek és cukik voltak, tényleg, és szerintem, ha direkt volt, ha nem, akkor is nagyon ügyeske mindegyik. Sok mesét szeretek, ezt is minden részével együtt, meg a zenéit is. Mikor kicsi voltam nagyon ráztam rá a popóm, mert jó is! Majd remélem, ha a brekink elkezd stabilan ácsorogni, meg kapaszkodva tipegni, ő is fogja. Majd jól meg is nézzük, de nem most.
Eléggé lefoglalt a szívecskémbe való kapaszkodás, el is illantak a mesék a fejemből, legalábbis a helyzetünk meghatározásán kívül. Mert az csodamesés is volt, bólintottam is nevetve nagyokat még éppen azelőtt, hogy csókba feledkezve késztettem volna megtorpanásra, vagy legalábbis lassulásra. A harapásra nagyon-nagyon vigyorogtam hogy aztán már fekve nézzek fel rá a pulcsiját szorongatva.
- Mindent? - kérdeztem egészen halkan vissza, még mindig nagyon mosolyogva, egy pillanatra még a kékjeibe is nézve, hogy aztán viszonozzam a csókját. Rettenetesen szerettem volna már azt, ez biztos érződött is, ahogy a tarkójánál összefont ujjaimmal nagyon magamhoz is húztam közben, csak akkor engedtem kicsit, mikor lassulva elváltak az ajkaink. - Huszonnegyvenkettőig? Ez már az egy volt? - kérdeztem a számra harapva, ahogy a kezem lassan csúszott le a mellkasán, majd az oldalán simítottam végig kicsit össze is húzva a vállaim egy nagy görbülettel a pofimon. Közelebb próbáltam húzni magamhoz, hogy a füléhez tudjak hajolni.
- Ez jobb, mint az epres Orbit.
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2018. április 6. 14:48 | Link


#kicsitvidámabbanésszürkébben | február 4. vasárnap | Otthon♥, München, Németország


Elég nagy volt köztünk az összhang, talán ezért is sikerült a furább dolgait is nagyon rövid időn belül megértenem. Most nem feltétlenül csak a tüzet tüsszentő szamarakra gondolok, hanem arra is, mikor szeretne valamit, de nem meri konkrétan kimondani és hasonlók. A lényeg az, hogy nagyon jó kis párost alkottunk és én ezt szerettem is.
Kicsit kinevetett a meghatározás miatt, de nem zavartattam magam miatta különösebben, helyette csak elhallgattattam inkább egy csókkal, ami miatt majdnem meg is kellett állnom egy helyben, mert a figyelmem kicsit elkalandozott.
- Amit csak akarsz - suttogtam széles vigyorral az arcomon az ajkai közé, mert én bizony nem fogok ilyeneken szarakodni. Az ujjai a tarkómon kalandoztak, kissé el is mosolyodtam a dolgon, szerettem, ahogyan hozzám ért, főleg ilyenkor. - Addig bizony. És mondjuk, legyen egy.
Az ujjai bebarangolták a mellkasom, majd az oldalamon csúsztak végig, mielőtt kicsit közelebb hajolt volna. A mondanivalója idióta vigyorgásra késztetett, szerettem volna minél közelebb tudni. Nem kevés idő volt az a huszonnegyvenkettő csók.

***


Mély levegőket véve próbáltam egy kicsit a vérnyomásom, a légzésem stabilizálni, több kevesebb sikerrel, a plafont bámulva közben. Egy pillanatra az ajkamra haraptam, mielőtt tovább helyezkedtem volna, egy apró nyöszörgést is megengedve, mert valami nagyon rossz helyen volt.
- Mi eeez? - a hangom kissé reszelős, érdes volt még, de az csak az oxigénhiány egyik mellékhatása volt. A gerincem nyomta valami irtóra, amiért turkáltam is pár másodpercet, domborítva kicsit, hogy elemelkedjek és be tudjak nyúlni alám. Nevetve pillantottam a kezemben lévő orbitra, majd rögtön betoltam kettőt is. - Legalább megvan!
Hozzászólásai ebben a témában

Maja Bojarska
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2018. április 6. 22:01 | Link


#ígyni | február 4. vasárnap | Otthon♥, München, Németország


Lehet, hogy néha fura vagyok, meg az is, hogy értelmes sem mindig, és előfordul, hogy rosszkor csukom be a szám beszéd helyett, de sosem bántott ezért, inkább segít. Van, hogy nem is kell semmit szólnom, és ért engem, azt meg nagyon tudom szeretni, nem mert kényelmes, hanem mert tudom, hogy ehhez eléggé nagyon kell szeretni a másikat, hogy menjen. Én is imádom őt.
A válaszára teljesen rám is fagyott az a nagy mosoly, úgy karoltam át és simult a tenyerem a tarkójára, még simizgettem is kicsit, ahogy megbeszéltük, hogy bizony ár kezdhetem a számolást. Lehet néha még én is örülök a mateknak. Vagy ha nem is olyan sokszor, most biztos nem volt baj. Még az ajkai közé sikerült valahogy súgnom, hogy kettő, mielőtt a kezeim az oldalán vonulgattak volna egészen belekuncogva a csókba, ahogy egyre jobban rám hajolt. Sooook puszit kellett még leszámolnom.

***


Egészen kipirult pofival nyújtózkodtam, vagy inkább csak elterültem olyan nagyon az ágyban, itt-ott a takarót is leküzdve, de aztán visszahúztam, ahogy próbáltam a hajam picit kirángatni alóla, mert annak nem tesz jót, ha rajta fekszünk, vagy inkább nekem. Még mindig jó hangosan és nagyokat szuszogtam, meg kicsit össze és vissza, amire le is sütöttem a szemem úgy fordultam az oldalamra az ágyneműt gyűrögetve, ahogy ő fészkelődött.
- Micsoda? - néztem rá picit bandzsítva, majd a kezét figyeltem, mit húz elő, aztán sikerült fel is nevetnem és az orrom hegyéig elbújni. Én nekem fogalmam sincs, hogy hogy került ide, hiszen nem is volt meg! Majdnem így is volt igaz. Aztán mikor vett belőle az alkaromon megtámaszkodva közelebb csusziztam, az egyiket rá is emeltem, úgy hajoltam fölé. - És nekem már nem jár?
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2018. április 7. 02:39 | Link


#kicsitvidámabbanésszürkébben | február 4. vasárnap | Otthon♥, München, Németország


Kicsit jól esett semmit nem csinálni és nyugi is volt, ahhoz képest, hogy München egy kifejezetten nagy város. Meg állítólag zajos is, de most az autókat sem igen hallottam, pedig tényleg volt forgalom. Csak azt az alapzajt, ami minden lakásban megvan, ha nem egy isten háta mögötti faluban laksz. A plafon itt is az a bizonyos csillagos lett, miután átköltöztünk, mert a festő ráért, Maja meg már az előző helyen is eléggé szerette, akkor miért kéne megválni tőle?
Az alapzaj mellé leginkább csak a hangos szuszogás volt a mellékzönge, amit az asszonyka produkált. Néha szerettem volna megérteni, hogy képes az ágy hatvan százalékán ott lenni, mikor ilyen kicsi. De most is magunk alól kellett kioperálnia a haját, amin kicsit kuncogtam.
- Az az izé. Ami alattam van, nem tudom - emeltem a hátam szép ívesen a mondandómmal egy időben. Aztán amelyik kezemmel épp nem támaszkodtam, kicsit kajtattam magam alatt és ott volt az a bizonyos csomag rágó. Majára néztem lapos, sanda pillantással, mert biztos, hogy nem a zsebemből esett ki. Közben ő az orra hegyéig aktiválta a láthatatlanná tévő köpönyegét.
- Hát... Nem tudom, megérdemled? - kérdeztem, mielőtt elvigyorodtam volna, a fogaim közt villantva kicsit az epres csodát, majd kis grimasszal odébb toltam pár tincsét. - Ez nem finom.
Hozzászólásai ebben a témában

Maja Bojarska
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2018. április 7. 10:50 | Link


#ígyni | február 4. vasárnap | Otthon♥, München, Németország


Fogalmam sem volt mitől, de csak olyan szép és tökéletes volt a legtöbb idő, amikor Lewy itthon volt velünk. Nem csak azért, mert nagyon szeretem őt és mind a huszonnegyvenkettő pusziját, hanem azért is, mert megnyugtató, mikor egyben van, szeretet van, jó a kedve és itt fekszik mellettem úgy, hogy tudom a nagyfiú meg a picilány álmára vigyáz egy másik szobában. Sosem szoktam nagyon tudni másra figyelni ilyenkor, csak a férjecske mozdulataira, vagy ha mondani is akar valamit, akkor arra, most is ezt tettem széles mosollyal, miután elkényelmesedve fordultam felé. Megizzasztott az a soook számolás.
- Alattad? A lepedő? - kérdeztem furin meresztve a szemeim és még z orrom is ráncolgatva, mert nem igen akart összeállni a kép, így inkább kimentettem a magamét még megemelkedett. A hajam helyzete nem volt könnyű, de bonyolult sem. Ha jó nagy is volt az ágyunk, én nem szerettem túl távol lenni a szerelmecskétől, pontosan ezért olyan volt, mintha tök hatalmas helyet elfoglalnék, a hajam meg hol rajta, vele vagy alatta volt. Egyik miatt se zavartattam magam különösebben, csak az utolsó néha kicsit fájós volt.
- Öhmhöm… mi az a dolog, amiért ilyet nem érdemelnék? - kérdeztem kicsit félve, bár annyira azért nem tartottam semmitől, csak igyekeztem csendesen hallgatni róla, hogy én sejtettem, hogy az valahol itt van a környéken, csak út közben elfelejtettem.
- Nem ennivaló a hajam - jegyeztem meg, mielőtt elvigyorodva fölé nem emelkedtem, nem foglalkozva már a takaróval meg az elbújással. Közelebb hajoltam, aztán kinyújtva a nyelvem vigyorgósan szűkültek össze a szemeim, miközben megnyaltam a száját meg a mutogatott rágót egy puszi alatt. - Szerintem finom.
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2018. április 10. 00:00 | Link


#kicsitvidámabbanésszürkébben | február 4. vasárnap | Otthon♥, München, Németország


Kicsit olyan volt ilyenkor minden, mintha nem is lenne semmi és senki más az egész világon, csak mi ketten, meg egy ideje a brekiék a másik szobában. De ennyi, nem több. Ilyesfajta nyugalomhoz pedig nagyon ritkán volt szerencsém életemben, ezért megbecsültem minden egyes pillanatát.
- Nem, nem egészen - grimaszoltam, miközben elemelkedtem a matractól kicsit. Az izmaim zsibongva tiltakoztak, még pihenjünk, nem kell sietni sehova. Másrészről a lepedő megint elcsúszott és még valami volt is pluszban alattam, aminek semmi keresnivalója nem volt ott. Az epres orbit.
- Nem tudom, ez valahogy ide került és nem a zsebemből esett ki. Nem tudsz róla valamit? - informálódtam eltűnődve. Képtelenség volt, hogy onnan essen ki, mert nem volt rajtam, mire először ide tespedtem. Szóval asszem, hogy valaki megtalálta, csak aztán ezt nem kötötte az orromra.
- PFa nem mondod? - kérdezte kissé cinikusan, most már hajtalanítva a számat, mielőtt megvillantottam volna a fogaim között azt a bizonyos rágógumit. Aztán kinyújtotta a nyelvét és végighúzta az ajkaimon, majd a rágón és közölte, hogy finom. - Szeretnéd még?
Hozzászólásai ebben a témában

Maja Bojarska
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2018. április 10. 02:17 | Link


#ígyni | február 4. vasárnap | Otthon♥, München, Németország


A lábikóimban mindig olyat érzek, mint a táncedzés után, meg úgy mindenhol, ott is, ahol nem is tudtam, hogy lehet az embernek az izmait megmozgatni, éppen ezért, egy darabig csak forgolódtam mellette. Nem akaródzottam komolyabban megmozdulni, pedig tudtam, hogy a breki biztos nem érzi úgy, hogy reggelig nem lesz éhes, koszos pelusos, anyu-apuzhatnékos még. Szóval muszáj lesz, de a barik számolása utána  felhők közt alukált, Volt meg őrizte ezt, én meg a férjecskémre néztem olyan nagyon szépen, ahogy beszélt. Aztán meg kivártam, mit is talál.
- Hm - grimaszolgattam a számmal, ahogy lassan, de biztosan, erőt vettem magamon és odafészkelődve a takarót elemelgetve áttettem a lábikóm rajta, így két oldalt mellé térdelve hajoltam fölé.
- Fogalmam sincsen mire gondolsz. Ez valami teleportopusz varázsizé lesz - mondtam nagy meggyőződéssel, ahogy az alsó ajkam beszívva próbáltam nem nevetni és nem lebukni, de azt hiszem annak már rég mindegy volt. Segítettem rajta a hajam eltávolítgatásával, meg úgy hajoltam, ne terítse be újra, de azért mikor odahajoltam kóstolgatni, nem ment ez mentesen teljesen. Engem is csikizett a hajam, szerintem őt is.
- A... rágót? - néztem rá egy pillanatra lehunyva a szemem ahogy elvigyorodtam, aztán inkább odahajoltam és megcsókoltam. Az egyik kezem a buksijára csúszott, de az arcáról hamar a hajában találta magát. Azt hiszem már semmi meglepő nincs ebben.
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2018. április 11. 10:31 | Link


#kicsitvidámabbanésszürkébben | február 4. vasárnap | Otthon♥, München, Németország


Már annyit pörgött forgott, hogy majdnem megkérdeztem, hogy minden rendben van-e. De csak majdnem. Máskor is megesett, hogy egy kicsit többet helyezkedett, míg megtalálta a rendes helyét. Azért végül csak felém fordult és olyan nagyon szépen is nézett rám, amire én is elvigyorodtam egy kicsit, mielőtt még a rágó nyomára bukkantam volna.
- Hm? Mire véljem ezt, hölgyem? - kérdeztem elhúzva a számat, aztán a rágó után a kezeimmel kicsit összenyomtam a párnám a fejem alatt, ott is felejtve őket kicsit, olyan nagyon szépen nézve fel a feleségemre.
- Biiiiiiiztosan, én varázsoltam ide aljasul, hogy majd meg kelljen mozdulnom, mikor éppen semmi kedvem nincsen hozzá - horkantam fel, kissé rosszallóan is nézve rá, de aztán csak meggyőztem magam, hogy jobb, ha csak megsimogatom az arcát és nem nyökörgök ilyen baromságokon.
Aztán segített egy kicsit, hogy elhuzigálja a haját az arcomból, ami elég lehetetlen vállalkozás volt, de többnyire sikerrel jártunk.
- Persze, hogy a rágót! - Nevettem el magamat, aztán inkább a tarkójára csúsztattam a kezemet, viszonozva a csókját. Az ujjai a hajamba túrtak, kissé megsimítva a nyakam is, mire az ajkai közé nyögtem halkan. A kezeim a derekára csúsztattam, lassan végigsimítva az oldalán, apró mosollyal. - Csüccs!
Hozzászólásai ebben a témában

Maja Bojarska
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2018. április 11. 16:22 | Link


#ígyni | február 4. vasárnap | Otthon♥, München, Németország


Néha kicsit sokat izgek és mozgok, de most azért megtaláltam hogyan is jó, szóval az oldalamon fekve néztem végig, ahogy előkerül a csomag rágó. Zavartan néztem ide és oda, igyekezve nem kimosolyogni saját magam azt illetően, honnan is kerülhetett az elő. Biztosan nem a markomba zárva szorongott, miközben becipelt és nem én ejtettem el út közben, mikor már nem is érdekelt annyira a sorsa. Vagy inkább más jobban.
- Miiicsodát? - kérdeztem, bár nem ment nagyon bűntelenül, mert elég jól tudtam, hogy benne van a mancsom a dologban, szóval még óvatosan fölé másztam a takaró alatt éppen csak rá pillantottam a számra harapva várva a válaszát. Közben a hajam is igyekeztem kicsit úgy lóbálni, hogy ne a szájában érjen véget. De sok van, hosszú és mindenhova is jut, szeretem, de nem mindig olyan nagyon hasznos. Ellenben azzal a nézéssel amit kaptam.
- Leeehetséges. Szóval te voltál? Ide dugtad el előlem? - kérdeztem, ahogy egészen nehéz volt már elfojtani a vigyorom, főleg annyira közel hajolva hozzá. Egészen kinyújtottam a kezeim a buksija mellett, és a popsim kitolva nyújtóztam el lassan, majd visszahúzódva az ajkait figyeltem, ahol a rágó tűnt el.
- Ohh - néztem rá nagy szemekkel, mielőtt közel hajoltam volna, hogy nagyon-nagyon szerelmetesen és boldogan csókoljam meg őt ott is felejtve magam, talán tovább is, mint indult. A kezem a nyakát cirógatta, mielőtt a hajába csúszott volna vissza, picit bele is markoltam, mikor az a hangfoszlány elért hozzám. Az arca mellé tenyerelve a párnára emelkedtem meg és úgy pillogtam rá. - Hooova szeretnéd?
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2018. április 13. 14:39 | Link


#kicsitvidámabbanésszürkébben | február 4. vasárnap | Otthon♥, München, Németország


Valószínűleg eltűntette az orbitot a zsebemből, már jóval azelőtt, hogy az ölembe kapva a szoba felé indultam volna vele, ezzel pedig nem is volt semmi gond. Taps-taps, elismerés, meg minden, mert úgy csinálta, hogy észre sem vettem. Csak ugye most lebukott, mert a kis csomag istentelenül nyomta a gerincemet.
- Mit tetszik hümmögni? - kérdeztem felvont szemöldökkel, mielőtt még a pillantásom arra csúszott volna, hogyan is helyezkedik mellettem. Azt hiszem, hogy megint benéztem az s-sz dolgot, de nem érdekelt annyira, hogy komolyabban javítsam is magamat.
- Tak, a hátamba akartam elrakni, de kiesett a lapockáim közül. Igazán szomorú - kuncogtam fel, szinte már kajánul, de nem azért, hogy bántsam, egyszerűen csak jól esett egy kicsit nevetni a dolgon. Mégis mit tehettem volna, sírjak? Közben kissé elnyújtózott, a popsiját magasra tolva, mire csendes mordulással tereltem vissza a pillantásom az arcára. Kicsit megint kaptam a hajából kóstolónak, mikor közelebb hajolt a rágómat megcsócsálni, de már elengedtem, nem volt szokatlan érzés a hatalmas hajtömeg. Szomorú? Nem igazán. Kicsit olyan csiklandozós érzés volt, éreztem is a libabőrt a nyakamon és a mellkasomon.
- Oh? - kérdeztem, mielőtt még a csókjába feledkeztem volna. Nem igen engedte, akaratlanul is az ajkai közé nyögtem, hiszen előbb a nyakamon simított végig, aztán a hajamba markolt, nekem meg egyből megugrott a pulzusom. - Ott jó lesz.
Azzal egy határozott mozdulattal toltam lefelé a csípőjét.
Hozzászólásai ebben a témában

Maja Bojarska
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2018. április 14. 23:29 | Link


#ígyni | február 4. vasárnap | Otthon♥, München, Németország


Nem számítottam rá, hogy az a rágó pont most fog majd hopp, előugrani valahonnan, nem is tudom hogyan került pont alá, bár ez mondjuk sok dologra igaz általában az ágyunkban. Tökre rejtélyes hely. Ennek ellenére tudtam, hogy tudja, hogy tudom, hogy tudja, és még bajban is lehetnék, de nem vagyok, ezért el is kellett vigyorogjak a számra harapva még fölé kerültem.
- Gondolkodtam, hogyan kerülhetett oda… de - hajoltam egészen közel, és ahogy folytattam, már majdnem pusziba csúszott a szó. Az ajkaim a pofijához értek, ahogy a kezemmel a buksiját cirógattam, aztán picit visszanéztem a szemeire. - Elképzelésem sincs - arról, hogy került a nyuszi alá. Másról van, sok is, de így nem is füllentettem, csak másról válaszolok, az úgy még talán nem olyan rossz lányos, amit nem illik és ronda dolog is.
- Tudtam, hogy van, és el akartad előlem dugni. Nem szereted a bubikat? - kérdeztem kicsit lebiggyesztve a szám, mert ez elég rosszul hangzott volna. Nem szeretem én az olyat, ha valamit ő em kedvel, el is hessegettem a gondolatot, ahogy elnyújtózva még picit billegtem is, hogy aztán visszahajolva már ne annyira foglalkozzak a hajammal, inkább vele.
- Oh - ismételtem meg halkabban, de már inkább csak egy sóhaj volt a csók közben, amit adtam neki, az egyik kezem a nyakáról finoman húztam vissza az állához, majd lefelé a mellkasára tettem a tenyerem, a másikkal pedig elengedtem a megszorított tincseit, mikor fölé magasodtam. A tolásra elvigyorodva haraptam a számra, hogy aztán kicsit fel is nevessek, majd a térdeim kicsit távolabb tolva rá is nehezedtem lefelé pillogva rá, ahogy a kezeim végighúztam a nyakától egészen a csípőjéig magam elé. - Poooont jó?
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2018. április 15. 17:49 | Link


#ígyni | február 4. vasárnap | Otthon♥, München, Németország


Nem fogja bevallani, hogy ő volt a ludas a rágó ügyben, ez valahogy már korábban is világos volt a számomra és asszem, nem is érdekelt annyira, hogy meghasson. Apró puszikkal nyomta tele az arcom, mire az ajkamba haraptam egy egész kicsit, lesütve a pillantásomat. Igen nagyon szerettem, ilyenkor meg aztán főleg.
- Valahogy sejtettem - jegyeztem meg derűsen, rántva egyet a vállamon. Végigsimítottam az állán, majd lassan a nyakán, majd a gerince mentén végig a hátán.
- Nem, nem szeretem őket. Kifejezetten imádom - vigyorogtam rá szélesen, eltűrve egy tincset az arcából, kissé oldalra biccentve a fejemet. Nem nagyon, csak olyan éppen normálisan. Szerettem, mikor fújta a bubikat, olyan jól álltak neki. Hagytam, hogy visszahajoljon hozzám, ami ugyan még több hajat eredményezett, de nem bántam, azt hiszem, ezt legfeljebb az összekötésével lehetne - részben - áthidalni.
Az az oh már sokkal szexibbre sikeredett, mint azt szerettem volna, kicsit hevesebben is húztam magamhoz, mint azt eredetileg terveztem, de nem bántam meg egy pillanatát sem. Ahogy a keze végigcsúszott a nyakamon, meg is kellett törnöm a csókot egy halk nyögéssel.
- Tökéletes - feleltem, mielőtt még a nyakát kezdtem volna ellepni csókokkal és apró harapásokkal, itt-ott ocsmány lila foltot is hagyva magam után.


//Dziękuję *-*//
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: « 1 2 [3] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek