37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Annelie Freya Merkovszky
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10623
Írta: 2017. augusztus 11. 10:52 | Link

Egyetlen
Romániai Sárkányrezervátum

Kora hajnalban a szokástól eltérő módon nem az erdő volt az első gondolata, hanem Noel. Születésnaposa ott feküdt mellette és valószínűleg sárkányokról álmodott, amíg Anne az egyik legjobb módon ébresztgetni nem kezdte. Az első lépés a legjobb szülinaphoz.
Kipihenten, kisimult arccal sétálnak most kéz a kézben leendő otthonuk, a rezervátum kapuján át. A páros női tagja csak látogatáson járt itt korábban, számára még sok az ismeretlen hely, de azt pontosan tudja, hol van Noel meglepetése.
Izgatott amiatt, hogy vajon hogy fog elsülni a dolog, de szinte biztos a sikerben. Amikor itt járt ügyeket intézni, és a szeme elé került a felhívás, azonnal tudta, meg fogja lépni.
- Van valami, amit szeretnék megmutatni - szólal meg csendesen. Lassan haladnak beljebb, tekintete elkalandozik a messzi hegyek felé. Ez egyébként is terepszemle, nem ünneplés... Mégis ajkába harapva néz fel az égető zöldekbe. Vajon felkeltette Noel kíváncsiságát?
Hozzászólásai ebben a témában

Ombozi Noel
INAKTÍV


Bejegyzett pyromágus
offline
RPG hsz: 782
Összes hsz: 6313
Írta: 2017. augusztus 11. 14:39 | Link

Szívem
A Romániai rezervátum

Az emeletre betűző Nap első fényeire alig bírja kinyitni a szemét. Álmosan hunyorog rá Annelie-re, és az arcába omló barna tincseket oldalra fogva mosolyodik el. A fenébe is, a mai reggel ennél szebb már nem is lehetne! Igaz, hogy arról volt szó, hogy hagynak maguknak időt újra megismerni egymást, de elhatározások és késő éjszakákba nyúló beszélgetések ide vagy oda, hamar ott kötöttek ki, ahol minden elkezdődött. Újra.
- Kár, hogy csak egy napra megyünk – jegyzi meg már öltözködés közben, és kékalapon fehér pöttyös ingjét gombolva fordítja arcát a nő felé. Vonásai ismerősek lehetnek, egy kicsit komolyak, egy kicsit játékosak, ahogy a másikat fürkészik, de az izgalom, ami az egész testében zsong, minden rezdülését áthatja. Már alig várja, hogy elinduljanak, hogy találkozzon Tamássy úrral, a rezervátum régen látott igazgatójával, és bemutassa neki Anneliet. Szája szegletében mosoly bujkál, és bár szeretné újra meg újra kimondani, hogy az ő sárkánylánya a világ legcsodálatosabb nője, ezúttal nem teszi. Az elmúlt napok tükrében az már igazán túlzás lenne... és ki tudja, még a végén elbízná magát az elnök kisasszony, arra pedig nincs semmi szükség.
- Azt hittem, én vezetlek körbe téged, nem te engem - feleli meglepetten, mikor már a Rezervátumban sétálnak, majd lelassítván megállásra készteti Anneliet is. Míg szeme az övét kutatja, addig összekulcsolt ujjaikat arca elé emeli, és apró puszikkal borítja be a lány kézfejét. A zöldekből visszafojtott kíváncsiság és egyre növekvő izgalom néz vissza, de a fiatalemberben égő tűz nemcsak a titoknak, sokkal inkább a nőnek szól.
Hozzászólásai ebben a témában

Annelie Freya Merkovszky
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10623
Írta: 2017. augusztus 11. 15:16 | Link

Egyetlen
Romániai Sárkányrezervátum

Kicsit olyan ez, mintha a szakítás meg sem történt volna. Négy év együttlétet nem lehet feledni, az ismerős dolgok csak-csak előjönnek. Még mindig tudja a lány, hogy Ombozi hogy issza a kávéját és melyik az a törölköző, amit rendszeresen hozzávágott amikor nem viselkedett rendesen.
Az előző hetekben megismerte újonnan kialakult szokásait, arcán kialakult kisebb ráncait. Megváltozott. De még mindig ugyanúgy szereti és most nem akarja elszúrni.
Kénytelen megállni, pedig már vezetné oda, ahol a meglepetés várja. Kíváncsian néz a szemébe, majd megrázza a fejét. Kuncogva fogadja Noel apró puszijait, míg el nem húzza mancsát és azzal a lendülettel összefűzi háta mögött kezeit.
- Meglepetés a születésnaposnak - feleli, s közben ajkai huncut mosolyra görbülnek. Izgalmában szíve hevesebben kezd dobogni. Fel is sóhajt, aztán közelebb lép a férfihoz. Egészen addig, hogy mellkasuk összeérjen és ő egy finom csókot leheljen Noel borostás állára.
- Mondtam már, hogy jól nézel ki? Tudod...szívesen folytatnám a reggelit... De ez még annál is jobban fog tetszeni.
Annelie az egy év alatt szintén változott. Többet játszik, húzza a másik agyát. Ahogy most is. Hisz nevetve fordul el Noeltől, majd indul meg egyenesen előre, hogy ha akarja, majd kövesse. Mert ő bizony meg sem áll a kisebb karámokig.
Hozzászólásai ebben a témában

Ombozi Noel
INAKTÍV


Bejegyzett pyromágus
offline
RPG hsz: 782
Összes hsz: 6313
Írta: 2017. augusztus 13. 17:56 | Link

Szívem
A Romániai rezervátum

Igazán bele sem mer gondolni abba, hogy milyen meglepetés várhatja itt, a világ közepén, Európa egyik, ha nem legszebb Sárkányrezervátumában. Ráadásul, tényleg úgy készült, hogy ő fogja körbevezetni a lányt, hogy sorban megmutatja neki a kedvenc helyeit, a barlangot és a kilátót, hogy elmennek a keltetőbe és a még alig párnapos bestiafiókákhoz, és hogy míg bejárják a rezervátum minden négyzetméterét, addig itteni történeteket mesél, és beavatja a barnát olyan pletykákba, amiket ittléte alatt hallott a dolgozókról. Erre, mint ahogy azt a jelen állás is mutatja, ő az, akit turistaként vezetnek. Nem is érti honnan ered az a mély, ösztönös otthonérzet, ami Annelie-ből sugárzik. Nem érti, de odáig van érte.
- Ühmmm... - feje hátrabicsaklik a nő csókjától, majd rekedtes, doromboló hangot hallatva csukódnak le szemei. Hirtelen már egyáltalán nem érdekli a szülinapja, csak az, hogy ismét hozzáérhessen a másikhoz, és ismét a magáénak érezze őt. A lelki szemei előtt felelevenedő reggeli emlékekre elnyújtva bólint, majd oldalra billenő fejjel, hümmögve kinyitja zöldjeit. Annelie-nek persze addigra már hűlt helye van, csak az illatát hagyja maga mögött meg a Noelben - direkt - felébresztett vágyat. A legszebb az egészben az, hogy a barnaság pontosan tudja, mit váltott ki a férfiból, és hogy elkalandozott gondolatait nem egészen egyszerű visszaterelni a nyugodt, hegyek között túrázós mederbe. A kislányból nő lett, ezt már nem lehet nem észrevenni. - Hé!
Hitetlen vigyorral néz a pimaszul hátrapillogó lány után, majd fejét csóválva iramodik utána, hogy mikor beéri, a kelleténél erősebben csípjen a fenekébe, és közben jó hangosat cuppantson a nyakába.
- Ha így folytatod, egyszer még nagyon csúnyán megjárod - ígéri, aztán a lány keze után nyúl, hogy a karámokhoz már kéz a kézben érjenek. A fiatalember annak ellenére, hogy tudja hol vannak, nem kérdez semmit, csak tőle szokatlan engedelmességgel sétál Annelie mellett, és várja a megfelelő pillanatot. Az ő megfelelő pillanatát, ami majd a sajátja is lesz.
Hozzászólásai ebben a témában

Annelie Freya Merkovszky
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10623
Írta: 2017. augusztus 15. 17:54 | Link

Egyetlen
Romániai Sárkányrezervátum

Valahogy szokásává vált ez a fajta viselkedés. Szemtelenül, pontosan tudatában tettei következményének lángra lobbantja a pyromágusban egyébként is folyton égő parazsat, és persze faképnél hagyja. Rendszeresen műveli olyan helyeken, ahol nem tehetnek azt, amit szeretnének.
Nevetése lassan széles mosollyá szelídül, majd megugrik szívének Ombozija támadásától. Ám nem hagyja, hogy ezzel elégtételt vegyen, fejét kissé oldalra dönti, csípőjét pedig megbillenti és egy bizonyos hangot ad ki. Csak egy újabb lökés ahhoz, hogy a férfit ne hagyja nyugodni.
- Remélem is - válaszolja immár ténylegesen elhúzódva ujjaik összefűzése közepette. Nem tudná letagadni, szemei csillogása elárulja, mennyire odáig van ezért az emberért itt mellette és valami ilyesmit érez az ő részéről is. Hiába, bizalom nélkül nem kezdhetik újra. Pedig a bizalmat most rendesen meg kell alapozni, mintha csak egy házat építenének. Tégláról téglára.
Annelie éppannyira kíváncsi és izgatott, mint a születésnapos. Pedig tudja, hogy a meglepetés ott várja, bizony hogy ott. Ide-oda tekintgetve vezeti el ahhoz a bizonyos karámhoz, ahol a meglepetés várja. Lassan maga után húzva torpan meg a kapu előtt és Noelre mosolyog.
- Szóval...ő itt a leendő fiad. Noak után - mutat a gyógyítókarámban fekvő aprócska, a tojásból csak pár hete kikelt hebridaira. - Feketepiaci áru volt amíg rá nem találtak, de nagyon gyenge. Nem szállítható egyelőre a rezervátumba, gyógyításra van szüksége. Nézd - emeli fel jobbját és a karámnál kifüggesztett feliratra mutat.
Ashes, a Hebridai Feketesárkány örökbefogadója Ombozi Noel.
Ennél többet nem mond, hisz  Noel minden bizonnyal tisztában van azzal, mit jelent örökbefogadónak lenni és mit jelent, ha valaki örökbefogadóként itt gyakorlatozik. Bár a sárkány sosem lesz az alvópajtijuk Noak mellett, Noel kihasználhatja azt az időt vele, amelyet itt fognak tölteni.
- Boldog születésnapot.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek