36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Adrian Ivanorovics Black
INAKTÍV


cigarette daydream
offline
RPG hsz: 403
Összes hsz: 2893
Írta: 2016. október 1. 20:04 | Link


London|Devil's gonna set me free

Előveszem a telefonom a zsebemből, megnézem, hány óra. A mai nap csupa meglepetéseket okoz, először Niko mondta, hogy akar valamit csinálni itthon, aztán mire hazaértem, teát ivott anyámmal, és apámmal az ő apjáról beszélgettek. Én meg azt se tudtam, mi van, szóval nem is nagyon zavartam őket - igazából semmit nem tudtam volna hozzáfűzni a témához -, szóval felmentem a szobámba, behánytam a mosógépbe az edzőcuccaim, és kihasználtam hogy a szobámban van egy zongora, és a falak hangszigetelt varázslattal vannak megáldva. Szeretem a szobám, tényleg, nagyon.
Mielőtt elindultunk, összedobtam valami kaját, tettem félre egy kisebb adagot Shayleennek, és tádáá, most itt vagyunk. Ha még mennénk két utcányit, az edzőmnél lehetnénk, de nem akarom neki megmutatni sem a helyet, sem az edzőm. Visszadugom telefonom a farzsebembe, lesétálok a Temzét és utcát elválasztó lépcsőn, majd elindulok a legközelebbi pad felé.
- Szóval ez a Temze - fellépek a padra, lepakolom magam támlára, térdeimre támaszkodva nézek a fiúra. Igazából halvány lilám nincs, mit akar látni, London az London, a nagybetűs Város. Szóval így indulásból megmutatom neki azt a dolgot, ami a legevidensebb - a Big Ben és az óriáskerék után.
- Tök szép, meg kivilágított, meg minden - ha eddig valaki nem volt biztos a dologban, akkor most világossá válik, hogy engem nem idegenvezetésre terveztek. Főleg nem ebben a városban.
- Oké, szerintem nem pont erre gondoltál - szusszanva állok fel, leugrok a szépen kikövezett sétányra - tizenöt percre innen van egy pub, három saroknyira egy... hm - egy pillanatra elgondolkodom, hogyan is fejezhetném ki magam szépen, de nem hiszem, hogy arra lenne különösen szebb kifejezés.
- Szórakoztató bár. És valahol erre egy őőőőőő - na jó, erre tényleg ne tudok szebb szót, pedig nagyon próbálom összeszedni az összes angolságom, amit belém neveltek - na jó, ha érdekel majd megmutatom.
Hozzászólásai ebben a témában

Since you’re going back to hell you might as well get used to it.
Nikolai Weißling
INAKTÍV


Csárdavezető
offline
RPG hsz: 304
Összes hsz: 2171
Írta: 2016. október 5. 07:27 | Link

Adrian

Kis kikapcsolódásra vágyik amikor feldobja a havernak az ötletet, hogy mutassa meg neki Londont. Ő Svájcban meg Németországban nőtt fel, és hiába utaztak az apjukkal kölyökként, semmire nem emlékszik az udvariaskodáson kívül.
Adriant meg a szüleit is a családi kapcsolatok ápolása alkalmával ismerte meg, szóval könnyedén elbeszélget egy tea mellett az elmúlt évekről az anyukával amíg a drága haverja rá nem irányítja figyelmét. Az is igaz, hogy őt is leköti a házaspár szebbik fele, és nem különösebben teper Adrian figyelméért.
Mikor útnak indulnak, azonnal kéményként füstölög cigarettájával. A Szofival történt dolgok után nagyjából dupla annyit dohányzik, mint előtte. Még nem tudta túltenni magát a csárdás eseten.
- Elég tökös lennél hozzá, hogy beleugorj? - kérdezi a Temzéhez érve.
Ő nem ül le, hanem újabb szálra gyújt a vízhez közelebb sétálva. Kérdését nem szánja kihívásnak. Mondják töketlennek, de hogy ő nem kockáztatna tüdőgyulladást meg fertőzést, az hot sicher.
- Ja - bólogat, és elvigyorodik. - Életet mutass nekem, te majom.
Kíváncsian vonja fel fél szemöldökét a szórakoztató bár kifejezésre. Végre sikerül olyannal előhozakodnia a havernak, amit még értékel is az emberünk. Kitárja karajit, eldobja a csikket és részéről indulhat a móka.
Utoljára módosította:Nikolai Weißling, 2016. október 13. 15:59
Hozzászólásai ebben a témában

- De a szövetséges sose árt.
- Abban nem sok köszönet van. Én azt vallom, hogy amit akarok azt egyedül szerzem meg.
Adrian Ivanorovics Black
INAKTÍV


cigarette daydream
offline
RPG hsz: 403
Összes hsz: 2893
Írta: 2016. október 8. 12:50 | Link


London|Damn baby all I need is a lil bit
- Minden oké? - megemelem egyik szemöldököm, ahogy a szokásosnál gyorsabban szívja el a cigit. Ha valakit megismerek, hamar megérzem az ilyeneket, olyasmi ez mint egy hatodik érzék. Közben meg csak használom, amit az edzőm tanított.
Nem erőszakolom rá a választ. Ha el akarja mondani, akkor elmondja, ha nem, akkor nem, igazából közöm se sok van a magánéletéhez. Csak érdekel. Meglepő, mi?
A kérdésre megjelenik egy sunyi vigyor az arcomon, lassan billentem oldalra fejem. Általában nem szoktam beleugrani ilyenekbe - általában -, mert kevés ember érdemli meg. Ha mugli lennék, biztos csuklóból utasítanám vissza az ötletet, de a varázsói lét lényegesen megkönnyíti az életet.
- Talán majd később. - megvonogatom vállaim. Mindennek megvan a maga ideje, és a "na ki a vagány gyerek" nevű játéknak határozottan nem most van.
A megnevezésre fintorgok egyet, már meg sem próbálok ellenkezni. Valamiért az emberek élvezik, ha jobbnál jobb beceneveket találhatnak ki nekem (már az a réteg, aki meg meri tenni), én meg többnyire csak tűröm, mert úgy sincs mit tennem ellene.
- Oké, élet. Azért apádnak ne mond meg, nincs kedvem elverni - megvonogatva vállaim ugrok le, s indulok el a Temze partján, valahogy most jobban esik itt sétálni. Ami meg az apját illeti. Én nem félek tőle különösebben, egyrészt mert harcedzett vagyok, másrészt mert a családomnak eddig mindig a szebbik felét mutatta. És nagyrészt sikerült is becsapnia őket, de hát ugye mindig van olyan, aki észreveszi a lyukakat, sötétebb foltokat. És én sajnos mindig észre veszem őket, csak nem minden esetben sikerül összerakni a szálakat.
Hozzászólásai ebben a témában

Since you’re going back to hell you might as well get used to it.
Nikolai Weißling
INAKTÍV


Csárdavezető
offline
RPG hsz: 304
Összes hsz: 2171
Írta: 2016. október 13. 16:16 | Link

Adrian

- Sok a stressz
- vonja meg vállait nemes egyszerűséggel.
Ezt a választ adja mindenkinek, aki megérzi azt, ami körbelengi. Könnyedén elfogadják, nem várnak több választ, ő pedig elégedett azzal, ha nem tudja meg kettőnél több ember az undorító tetteit.
- Nincs az a piamennyiség, amivel belekényszerítenél - a gondolatra is összerezzen, hátán végigfut a hideg.
Tudja, hogy nem volt ilyen kérdés, de ő még szavakban se fog ilyennel menőzni. Kinőtte, mondjuk így. Bőven volt alkalma rá, hogy erejét fitogtassa.
Kezd unatkozni. Nem hiába unszolja Adriant, hogy életet mutasson, ne csak a vizet, meg a körülötte romantikázó párokat. Kíváncsian, immár cigaretta nélkül várja, mi az a hely, ahová indulnak.
Kezeit zsebre dugja, apja említésére pedig felhorkant. Nem szól semmit, ugyanis nem akar belegondolni, milyen lenne az apja felbőszült állapotában. Haverja erejében nem kételkedik, de az apját sem kell félteni...
- Haver, azt csiripelik a madarak, hogy összejöttél az exeddel. Nekem meg nem is mesélsz? - vonja kérdőre inkább néhány méter megtétele után.
Csicseregnek a madarak, de fogalma sincs, melyik exére gondoltak amikor tudmására hoztak ezt az információt. Majd így hátulról szépen kiszedi belőle...
Hozzászólásai ebben a témában

- De a szövetséges sose árt.
- Abban nem sok köszönet van. Én azt vallom, hogy amit akarok azt egyedül szerzem meg.
Adrian Ivanorovics Black
INAKTÍV


cigarette daydream
offline
RPG hsz: 403
Összes hsz: 2893
Írta: 2016. október 14. 19:56 | Link


London|I take you to the candy shop
- Nyilván - megvonogatom vállaim, nagyon nem is firtatom a dolgot. Most nem állok neki kielemezni a válaszát, meg keresni a mögöttes értelmet. Egyrészt mert nincs. Másrészt, ha lenne, se érné meg az erőfeszítést. Sorry not sorry.
- Szeretem a kihívásokat - a sunyi vigyor lassan terül szét az arcomon, ahogy épp kimondja a folyóba ugrásról való véleményét. Ha be akarnám kényszeríteni, valószínűleg nem is piával próbálnám meg - bár nem tagadom, az alkohol sok mindenhez megadja a bátorságot. Viszont szerintem, a drága barátomnak vannak gyengébb pontjai is, mint a szesz. És én imádok rájönni ezekre a pontokra.
Oldalra pillantva figyelem a reakcióját az apja említésére. Nem állítom, hogy könnyű menet lenne, de megverném, és ennek két, igen nyomos oka van: nem dühből verekszem, és vele ellentétben, én ezt tanulom. Viszont nem verekszem utcán, mert nem akarok eltiltást, szóval erről ennyit. Elengedem.
- Oh. Most melyikkel? - cinikusan felszisszenek, nem igazán értem ezeket a pletykákat. Igazából nincs is olyan sok exem, mert ahhoz, hogy exek legyünk, járnunk kell, és bárhogy is nézzük, nem sűrűn jutok el addig a fejezetig. Nem mintha tennék erőfeszítéseket érte. Szóval vissza az eredeti gondolathoz, a háromból jelenlegi tudásom alapján minimum kettő foglalt. Szóval marad Myra, aki elméletileg most nem pasizik, de vele amúgy is bonyolultak a dolgok. Szóval ja. Tiszta dráma az életem. Se.
- Szofival mi a helyzet? - zsebre dugva kezeim kocogok fel az egyik lépcsőn. Tény, hogy most bevághattam volna a macsós "mivan a nőddel bro?" szóhasználatot, de azért érzem a határokat. És Niko barátnője pont a határon túl van.
Hozzászólásai ebben a témában

Since you’re going back to hell you might as well get used to it.
Nikolai Weißling
INAKTÍV


Csárdavezető
offline
RPG hsz: 304
Összes hsz: 2171
Írta: 2016. október 20. 20:53 | Link

Adrian

- Ex. Valamelyik, mit tudom én. Csak ennyit hallottam. Biztos a kis vörös - vonja meg a vállát.
Ezek szerint alaptalan pletyka lehetett, vagy éppen csak látták valamelyik hölgyeménnyel beszélgetni, és egyeseknek ez már kapcsolatnak minősül. Eleinte, amikor Szofival a kapcsolatuk teljesen kimondatlan volt, az emberek már sokkal többet rebesgettek, mint az akár a jelenlegi helyzetre igaz lenne.
- Mondj már valamit. A pasikra buksz már, vagy mi? - kérdőn sandít oldalra, felhúzza fél szemöldökét.
Viccesnek hat a kérdés, de nem lepődne meg az igenlő válaszon sem. Ő maga is érdeklődik mindkét nem iránt, miért ne lehetne a haverja is hasonló őhozzá?
- Szofia állandóan.. Nem viccelek, állandóan menstruál. Nyilván nem, de érted, valami hisztije mindig van.
Szemét forgatja, majd a fejét is megrázza hozzá. Nos a kapcsolatukban nem csak a lánnyal vannak hisztis problémák, Nikolai épp olyan havibajos, mint a szőkeség. Csak ő nem ismeri be.
- Emma nem csípi... Ha összezárnám őket, vagy én halnék meg a végén, vagy ők jönnének kopaszon ki a vesztes csatából...
Hozzászólásai ebben a témában

- De a szövetséges sose árt.
- Abban nem sok köszönet van. Én azt vallom, hogy amit akarok azt egyedül szerzem meg.
Adrian Ivanorovics Black
INAKTÍV


cigarette daydream
offline
RPG hsz: 403
Összes hsz: 2893
Írta: 2016. október 29. 11:09 | Link


London|I take you to the candy shop
- Nyilván - megforgatom szemeim, és ennyiben le is rendezem a témát. Nem fogok itt elkezdeni dühöngeni, hogy mit képzelnek magukról, meg, hogy merészelik, mert igazából nem is érdekel. Az emberek arról beszélnek amiről akarnak, nem véletlenül a hátam mögött. Pedig nem vagyok agresszív, se semmi. Ezt Niko is igazolhatja. A kérdésére felhúzom szemöldökeim, kis híján el is röhögöm magam, de nem teszem. Megállok, úgy nézek rá még pár másodperc erejéig.
- Ja, sokszor elképzeltelek már ruha nélkül - úgy válaszolok, mintha ez természetes lenne, a hangomban mégis érződik az irónia. Nem arról van szó, hogy elítélném a dolgot, egyszerűen én nem vagyok olyan, és kész. - Csak.. Megválogatom őket. Nem alacsonyodom le akárkihez - megvonogatom vállaim, most ténylegesen válaszolva a kérdésére.
A Szofival kapcsolatos válaszára elnyúlik az arcomon egy sunyi mosoly, még a fejem is megcsóválom, de nem mondok rá semmit, mert felesleges lenne. Tulajdonképpen fogadni merek rá, hogy a németnek több baja van, mint a lánynak. Érted, az oroszok mások, és most eszembe jutott valami, amit inkább nem kérdezek meg tőle. Nem akarok elkapni semmilyen váratlan orrba vágást, amit megérdemelnék. Függetlenül attól, hogy csak vicceskedem.
- Szerintem csak féltékeny - megvonogatom vállaim, felkocogok az egyik lépcsőn, befordulok egy utcácskába. - Mármint érted, te vagy neki az egyetlen. Nem akar elveszíteni - soha nem gondoltam volna, hogy ilyen szépen fogok beszélni a húgáról. De kisebb testvérként átérzem a helyzetét, és egyet kell értenem vele. - Főleg, hogy egyszer már ott hagytad.
Hozzászólásai ebben a témában

Since you’re going back to hell you might as well get used to it.

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek