36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Grósz Anna
INAKTÍV


.Házigazda.
offline
RPG hsz: 48
Összes hsz: 1751
Írta: 2015. október 1. 15:44 | Link

Yarista
Egyesült Királyság
Barntaple
Exmoor közelében


Ahogy idősebb lesz az ember (és mondjuk elér addig, hogy lesz némi elkölthető pénze), úgy támadnak egyre nagyobb igényei az élet krémje felé - ilyen lehet a kényelmes szállás és a minőségi ital. Emellett sokszor a munka menete, a várakozó partnerek is arra ösztönzik őt is, hogy az utazásait némiképp jobban megtervezze, ami nem elhanyagolható módon azzal jár, hogy kevesebbszer kell sürgető levelekre válaszolnia - néhány éve, mikor tökéletes volt számára egy koszos szobába lefektetett poros matrac, feltéve, ha csak 12 sarlót kértek el érte és a bár is közel volt, általában fogalma se volt róla, mikor törnek rá, vagy mikor végez a munkával. Ehhez képest most egy felső-középkategóriás szobája van egy szállodában, kulcsa és portása - a bár kicsit messzebb került, mint járulékos veszteség, de legalább útbaesik a bejárat és a szoba között.
Jelenleg Barntaple egyik ősrégi, mágusoktól nyüzsgő szeles utcáján halad összegombolt utazótalárral, mélyen zsebre dugott bal keze egy becsomagolt, tenyérnyi kis tárgyra simul, miközben új kipróbálandó éttermen tűnődik. Nemrég távozott egy rendkívül büszke és rendkívül gazdag nőtől, aki a beszélgetés végén szívélyesen a testvéréhez irányította Annát - mindez csak annyit jelent, hogy tovább kell maradnia, akkor azonban semmiképp nem ehet a tegnapi helyen, mely először is épp elég rossz volt. Egyszóval, ami mindig; munka. Már maga a gondolat is kellemes mosolyt csal kellemetlen arcára, hát még ha azokra a lehetőségekre gondol, amiket általa ér el - ilyen például a tegnapi izgalmas Montrose Magpies meccs, vagy a saját ajándéka önmagának, ott a zsebében.
Utoljára módosította:Grósz Anna, 2015. október 1. 15:44
Hozzászólásai ebben a témában
Yarista Palarn
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2015. október 1. 19:56 | Link


Egyesült Királyság
Barntaple
Exmoor közelében


Yarista éhes. Mostanában elég jó az étvágya, amin maga is meglepődik. Ennek ellenére csak nagyon ritkán engedi meg magának, hogy túl zsírosat, túl fűszereset, vagy túl magyarosat egyen. Ezek az angol népek nem tudják, hogy hogyan kell főzni. Még szerencse, hogy Catherina tudja, és általában egészséges, de hazai ízekkel szolgál, ha épen ő főz. A tegnapi meccs éppen, hogy elment a Katapultok ellen, majdnem nyertek cikesz nélkül. Már csak három gól hiányzott, de az megmaradt és Nightangle elkapta a kis aranyost. Yarista mégsem panaszkodhat, mert beakasztott tizenhármat és adott 6 gólpasszt is, egészen jó formában játszott, az idényben talán a legjobban. Igaz, egyszer majdnem teljesen kiállították, de szerencsére megúszta az esetet, talán már a neve miatt, talán mert jóindulatú volt a sporttárs. A végeredmény viszont akkor is 360-340 lett a Catapults-nak, így nem boldog a kviddicses. Viszont túl kell lépni ezeken, és mi más, mint egy jó kis ebéd segíthetne ezen. A csapat már kimenőt kapott, Yarista pedig maradni akart, de egyedül volt ezzel. Csak a kis sárkánya, Roli maradt vele, most is a hátán kuporg, sokakat megdöbbentve ezzel. Még mindig nem fejlődött ki teljesen, de egy fél méter hosszúra már megnőtt, amióta megkapta őt Yarista. Az étterembe már tegnap foglalt egy kétszemélyes asztalt, plusz egy sárkányfészket, amit némi hümmögés és felár után meg is kapott. Bár úgy volt, hogy Catherina ma ráér, mégis lemondta az ebédet a saját ügyeire hivatkozva, amit a fiú eléggé sajnált. Most már az étlapot böngészi, amikor a kis sárkány megbökdösi a kezét, majd mikor elhúzza azt, tovább folytatja a kis hüllő a bökdösést.
- Na, mi van már? – kérdezi és körül is néz. Kint, mintha egy régi ismerőst látna bekukkantani, és gyorsan meg is bizonyosodik, hogy ő lehet az. Nem akarja elszalasztani a lehetőséget, ritkán találkozik már Bagolykövesekkel, ha a tavalyi évet nem számítjuk. Akkor sem szaladt bele túl sok ismerősbe, tegyük hozzá.
Felpattan hát és kirohan a lány elé, mielőtt az megléphetne.
- Anna! Anna! Szia! – siet elé integetve, nem nagyon zavartatja magát, hogy figyelik többen is. Hozzá van szokva ahhoz, hogy nézik, már nem jön zavarba.
- Gyere, van egy helyem – lép oda, és megpróbálja megölelni a lányt, ha az engedi.
Utoljára módosította:Yarista Palarn, 2015. október 1. 21:01
Hozzászólásai ebben a témában

Montrose Magpies hajtó | animágus | exrellonos  | exlevitás | apuka | Csin<3
Grósz Anna
INAKTÍV


.Házigazda.
offline
RPG hsz: 48
Összes hsz: 1751
Írta: 2015. október 1. 21:42 | Link

Yarista
Egyesült Királyság
Barntaple
Exmoor közelében


Természetesen megtorpan, mikor valaki váratlanul a keresztnevét kezdi el kiáltozni - ráadásul magyarul, amihez errefelé még inkább kevésbé számít az ember - ám nem kell sokáig keresnie az ismerős hang forrását és a pálcája fogásán is nyugodtan lazíthat, felbukkan ugyanis előtte egy régi iskolatársa, Yarista. Jobban meg lenne lepve, ha tegnap nem az Exmoor-ban látta volna hajtani, de így is van min meghökkenni, mikor a srác, hátán egy méretes törpesárkánnyal ölelésért hajol felé - ösztönösen hátrébb lép eggyel, sokkal inkább a szándékot, mintsem az állatot igyekezve kikerülni. Yarista ezek szerint tényleg nem sokat változott, ez a hirtelen közjáték hamar iskolás hangulatot ébreszt Annában.
- Szervusz. - Az előbbi tartózkodó mozdulata ellenére egész szívélyesen mosolyodik el, miközben kinyújtja felé a kezét. Az ajánlatra csak némán bólint egyet, majd követi Yaristát a közeli étteremben lévő asztalához - csak akkor szólal meg újra, miután gyorsan választott magának valami nagy, laktató és semmiképp nem az angol gasztronómia által kreált ételt - ízes marhahúst, valami körettel. Aperitifnek két whiskyt maguknak.
- Kint voltam tegnap, jó voltál. - Mondja, miután kényelmesen hátradőlt a székében és áldozott még egy elismerő pillantást a sárkány felé. Ez a "jó voltál" bizony valahol egyenértékű lehet azzal, hogy "hihetetlenül nagyszerű voltál," de Yarista biztosan nem lepődik meg Anna szóhasználatán, hiszen már akkor se dicsérte túl, mikor -meglepő, hogy létezett időszak- Yar még kezdőbb játékosnak számított nála és a csapatkapitányaként tekintett Annára. Az emlék - az iskola emléke - újra egy furcsa kis mosolyra ösztönzi a nőt, úgy tűnik, meglepő gyorsasággal lett feldobott hangulata. Yaristával ellentétben, aki csak egészségesebbé és férfiasabá vált az elmúlt évek alatt, Anna életmódja, a természete már kiült az arcára - semlegessé vált vonások, érett, olykor gúnyosnak ható, komoly tekintet, a bőre is idősebbnek mutatja valós koránál. Határozottan karakán, érdekes, de nem kifejezetten egy kedves ember arcát viseli - ezt most némileg azért barátságosan oldja a közelgő ebéd és a régen látott kellemes ismerős jelenléte. Nem sok embertől lesz jókedve.
- Nightangle csak a vakszerencsének köszönheti a labdát.
Utoljára módosította:Grósz Anna, 2015. október 1. 21:44
Hozzászólásai ebben a témában
Yarista Palarn
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2015. október 2. 07:44 | Link


Egyesült Királyság
Barntaple
Exmoor közelében


Az ölelését nem vette jól a lány, tehát nem fordult ki a világ a helyéből. Anna mindig is tartózkodó volt mindenkivel szemben, csókolózni is csak akkor látta, amikor ő volt a lány ajkain. Elnézést kérő fejjel, de még mindig mosolyogva fogadja el a kezet, és határozottan megrázza, érezni lehet, hogy a tisztelet és a viszontlátás öröme egymásba fonódva benne van. A mosolya viszont levakarhatatlan, nagyon régen látta a lányt, legutóbb két éve a gálameccsen, de az csak rövid idő volt, nem volt idő csevegni, mert Yaristának sietnie kellett.
Bekíséri Annát az asztalukhoz és még ki is húzza a széket neki, mindig is udvarias volt és ezt a szokását nem hagyta el, próbál varázsló maradni és nem tekint sztárként magára. Nem is hiszi, hogy az, bármennyit is cikkezzenek róla, ő példakép szeretne lenni, nem sztár. Hogy ezt ki és hogyan mossa össze, az már neki nem számít. A rég nem látott iskolatárs azonnal rendel valamit, és ő is így tesz. Egy jó nagy félig átsütött húst kér zöldségkörettel, némi ásványvízzel és narancslével. Anna azonban rendel rendes italt is, amit kénytelen lesz visszautasítani.
- Ne haragudj, biztos elfelejtetted. De továbbra sem ihatok, hacsak nem akarod, hogy cikkezzenek rólam – vidul fel, mert emlékszik még az első győzelmi bulijukra, ahol Yarista csak szurkolóként volt jelen. Valaki megbolondította az italát ő pedig berepült seprűvel a buliba, amíg meg nem állította a fal. Reméli, hogy ezzel nem bántja meg a másikat, de rögtön át is térnek a meccsre. Anna kint volt, és ez hihetetlenül jól esik neki, ennek megkoronázásaként még dicséretet is kap. Annától, bizony!
- Ó, mert nem volt egy jó terelőjük, mint te és volt némi szerencsém is. De tényleg egészen jól ment, köszi szépen – várják az ételt, és ő addig visszagondol az iskolás éveikre. Anna nagyon szuper terelő volt, nem beszélve a gyilkos edzéseiről, amit csapatkapitányként tartott. Persze azóta nyilvánvaló, hogy találkozott már keményebb dolgokkal is, de akkoriban szerinte a többi csapat fele kiszóródott volna az edzéseken. Szép évek voltak azok.
- Igen, mondhatni. Biztos a szél – kuncog fel halkan. – Ha még van tíz perc talán nyerünk – vonja meg a vállát, ezzel nehéz lenne vitatkozni. Közben óvatosan felméri Annát, már nem abban a pofátlan stílusban, mint ahogy régebben mustrálta a csajokat. Tényleg odafigyel, hogy ne legyen feltűnő, és mindig csak egy apró kitekintést tesz egy-egy részletre Anna látható testrészein. ~ Hát nem is tudom, nem lett csúnyább, de határozottan veszélyes és vonzó a keveréke. Vagy valami ilyesmi. ~ Tűnődik egy kissé, amikor Roli lepattan a hátáról és a „fészekbe” ugrik.
- Jaj, el is felejtettem. Emlékszel még rá? Ő Roli – bár, hogy elfelejteni egy ekkora állatot, hogyan lehet, ha valaki nyakán van, az már egy más kérdés. Ő már megszokta, hogy a minisárkány rajta lóg, aki most fúj egy kis tüzet a fiúra, amikor meghallja, hogy mit mondd.
- Jól van, ne haragudj, csak nagyon megörültem Annának. Dupla adagot kapsz, jó? – a sárkány, mintha bólintana, és kissé sértődötten fordítja el a fejét, és a lányon állapodik meg. Kicsit bámulja, majd felé is fúj egy apró lángocskát, aztán összegömbölyödik és lehunyja a szemeit.
- Mindent hall ám – vigyorog Annára a fiú, közben meghozzák az ételeket, Yarista pedig rendel még egy húst a sárkánynak.
- Na, és veled mi van? Férj, gyerekek? – zárja össze az ajkait, de nem sokáig tudja. Nem tudja elképzelni, hogy a lánynak legyen férje, csak ha valami mazochista. – Csak vicceltem ám, prosit! – emeli fel a narancslét. – A régi barátokra – üti hozzá a másikéhoz a poharát, ha az felemelte.
Hozzászólásai ebben a témában

Montrose Magpies hajtó | animágus | exrellonos  | exlevitás | apuka | Csin<3
Grósz Anna
INAKTÍV


.Házigazda.
offline
RPG hsz: 48
Összes hsz: 1751
Írta: 2015. október 2. 12:59 | Link

Yarista
Egyesült Királyság
Barntaple
Exmoor közelében


Furcsállva vonja fel a szemöldökét, mikor Yarista elutasítja az aperitifet, de egy lusta intéssel jelzi a rendelést felvevő pincérnek, hogy mégiscsak egyet kér. Való igaz...
- Azt hittem ebből kinőttél. - Mondja szinte dorgálva, mint aki abszolút helytelennek tartja ezt a viselkedést, ám hangjában ott bujkál a régi emlék jókedve is - azóta se találkozott olyan emberrel, aki ennyire tökéletesen alkalmatlan az italra. Yarista nem érezné magát túl jól Anna társaságaiban - nyilván erre szükség sincs. Alapvetően nehéz elérni azt, hogy Anna bárkire is elismeréssel, vagy ne adj' isten őszinte tisztelettel tekintsen, de a közhiedelemmel ellentétben ez sem lehetetlen - a kviddics, mint a sport és a -mindig, mindennél fontosabb- mágia egyesítése, már önmagában előkelő szerepet tölt be az értékrendszerében, arról nem is beszélve, hogy ebben érte az első sikereit, mikor bekerült ebbe a világa, így tekinthetjük úgy, hogy Yar ráhibázott a jó pontokra. Nagy valószínűséggel, nem ismerve egészen pontosan a nő álláspontját, ő ebből annyit érzékel, hogy Anna egy leheletnyivel könnyedebb modort enged meg magának vele, mint másokkal és - hogy például szolgáljon - leül vele ebédelni ahelyett, hogy tartózkodóan továbbmenne, mint akinek nincs semmi érdeke egy ebédből.
- Egyetértek, könnyen ki tudjátok majd használni a gyenge hajtósorukat, a terelők pedig ráérnek - most is ráértek volna - csak a fogóra összpontosítani. Nem elég, ha csak a fogó erős a csapatban. - Közli egyszerűen, áldozva néhány felesleges szót arra, amit egészen biztos, hogy Yaristáék is megbeszéltek már közvetlenül a meccs után egymással és az edzőjükkel. Sokat ér a 150 pont, de megfelelő stratégiával minden megoldható - nem dísznek van a többi 6 játékos.
Az eszmefuttatást végül a sárkány szakítja félbe, aki teljesen jogosan talán kezdi megunni a hosszú évek óta töretlenül kitartó kviddicstémát s némi figyelmet követel gazdájától.
- Nehéz lenne elfelejteni. - Biccent, már nem is a fiatalember, hanem a morgó sárkányt nézve, aki gyanakodva méregetve őt még egy kis tűzcsóvát is megenged magának. Elbűvölő állat, a segítségével talán az angol ételek is rendesen átsülnének.
- Prosit! - A pincér gyakorlottan kikerülve az állat útjából tálalja nekik az ebédet és kinek-kinek az italát; a narancslét, amivel még koccintani is olyan, mintha egy kisgyerekkel tenné, és a kicsiny whiskyt, ami remélhetőleg segíteni fog, hogy még ennél is nagyobb farkasétvággyal vesse rá magát a marhasültre.
Nem ismétli el Yarista szavait, de szolidan megmoccantja a fejét és emeli a poharát, amit egyesek az egyetértés jeleként is értelmezhetnek, majd koccintás után gyorsan lehajtja az italt. Az ezt követő kellemes mmm és egy kis szájnyalás arra utal, tényleg kár lett volna kihagyni a finom italt - ahogy ezután néz a tányérjára, az már-már indiszkrét.
- Férj, gyerekek, természetesen. - Ismétli semleges hangon rá se nézve a fiúra. Hasonló állítás, mintha azt kérdezné Yaristától, mikor tervezi abbahagyni a játékot, hogy végre-valahára nekikezdjen a világváltó kviddicsellenes projektjének. "Égessük el az összes istentelen seprűt, égessük el az összes bálványimádó játékost!"  
- Velem minden a lehető legnagyobb rendben. Jól alakulnak a dolgaim. - Mondja végül a pohár víz után nyúlva, miután hosszasan ízlelgette az első finom falatokat. Természetesen esze ágában sincs őszintén tájékoztatni Yaristát a mindennapjairól.
- Ellenben te ritkán szoktál egyedül járni.
Utoljára módosította:Grósz Anna, 2015. október 2. 12:59
Hozzászólásai ebben a témában
Yarista Palarn
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2015. október 4. 13:16 | Link


Egyesült Királyság
Barntaple
Exmoor közelében


- Szívesen kinőttem volna belőle, de ez egy betegség. Úgy tűnik, hogy még én sem vagyok tökéletes – szélesre húzódnak az ajkai, Anna kihozta belőle a régi emlékeket, ahol sosem volt gond az egójával. Nyilvánvaló, hogy csak viccel, de úgy tűnik a lány is változott egy keveset, mert nem erőlteti az ivást. Yarista pedig a Viko-s eset óta nem ivott alkoholt és nem is áll szándékában kikísérletezni, hogy jobban, bírja-e már. Pedig egészségesen él, nagyon erős a tűrőképessége, pengére vannak húzva az idegei. De az orvosok már megállapították, hogy ez nála nem gyógyítható, valamit kompenzál a természet. Ez ugyan őt nem vigasztalja, de az biztos, hogy józan életű marad.
A kviddicses életének ez jót tesz, és közben át is térnek a tegnapi meccsre. Anna természetesen jól látta a hibát, de hát ezért jó sport a kviddics. Még az is megdicsőülhet, akire senki sem számít, és az is lezuhanhat, aki a legjobb seprűmanőverező.
- Valahogy így, igen, jól látod – zárja le végül ő, pedig szívesen elemezgette volna még a többi játékost is. Továbbra is kiemelkedő csevegőtéma nála a kviddics, akármeddig el tudna róla beszélgetni. Roli jön be a képbe, és bemutatkozik, vagy csak köszönti a rég nem látott rellonost.
Elmosolyodik a válaszra, majd koccintanak. Tudja ő is, hogy hülyén néz ki ez az egész, a csapattal is ilyenkor hoznak neki olyan varázslatos dolgot, aminek az a neve, hogy kölyökpezsgő. A muglik mit ki nem találnak? Ugyanolyan, mint a pezsgő, de valami gyümölccsel van ízesítve és természetesen nem tartalmaz alkoholt. Így aztán Yarista is részt tud venni a koccintásnak, és már csak páran zrikálják ezzel a fiút, aki illedelmesen érti a poént. Persze aztán edzésen mindenki megkapja tőle a magáét egy-két könyökössel, vagy rosszul kiszámított szereléssel. koccintásukat csilingelő hang jelzi, közben megérkezik az étel is. Yarista majdnem a fél poharat kiüríti, mire annak finoman koppan az alja a szép terítőn.
Annára kerül a sor, Yarista finoman, viccel faggatni kezdi. Nem jön sok válasz, ebből bármit is gondolhat a fiú, de udvarias marad, és nem igazán akarja megkaristolni jobban Anna kemény védőburkát, amit a magánélete köré von. Yarista el tudja képzelni egyaránt híres bűnözőnek és nagylelkű, háttérben meghúzódó adakozónak is régi csapatkapitányát. Újra ő van porondon, nyilván mindig kényelmesebb csak hallgatni a másikat, mint válaszolni a nem tetsző kérdésekre, de egyébként Yarista továbbra is figyel Anna kimondatlan kéréseire.
- Catherina nem ért rá, valami melodimágiás dolog miatt. Pedig ma jó lett volna együtt kiruccanni valahova. Vagy csak nem akar a terhemre lenni, tudod, hogy milyen önmarcangoló típus. Neki is van hibája – fintorodik el, mert ez az egyetlen igazából, amit a felesége rovására fel tud írni. Habár magabiztosabbá vált, nagyon úgy látja a kviddicses, hogy ezt a tulajdonságát Kati nem tudta még mindig levetkőzni. Ami viszont még durvább dolog lehet a külső szemlélő számára, hogy Yarista hűséges, pedig naponta kísértik meg a szerencséjüket nála a nők. Mégis egyelőre nem adta be a derekát, mindig maga elé idézni, hogy neki bizony felesége van, és nem is akármilyen.
- Mára van egy kis pihenőnk, és a többiek hazamentek már. Nekem viszont hangulatos ez a városka, és gondoltam itt maradok, esetleg repülök pár kört Rolival – na igen, szeret sasként szárnyalni az égen. Mindenhogy szeret szárnyalni, ha jobban belegondolunk.
- Te már nem kviddicsezel semmilyen formában? Pedig nagyon jó voltál, azt hittem, hogy ha más nem amatőr szinten feltűnsz valahol. Meg úgy tűnt, hogy élvezted is – vágja fel a húsát, majd el is kezd végre enni. Eddig megvárta, hogy Anna elkezdje a sajátját.
- A többiekről tudsz valamit? Mondjuk tavaly játékvezető voltam az iskolában, de nem nagyon tudtam sokat ott lenni – fintorodik el, nem beszélve Madagaszkárról, ahol még Vikoval is összefutott. Tanár lett és hát kínos volt kissé a dolog, de felnőttként kezelték. Legalábbis úgy tűnt.
Hozzászólásai ebben a témában

Montrose Magpies hajtó | animágus | exrellonos  | exlevitás | apuka | Csin<3
Grósz Anna
INAKTÍV


.Házigazda.
offline
RPG hsz: 48
Összes hsz: 1751
Írta: 2015. október 7. 19:13 | Link

Yarista
Egyesült Királyság
Barntaple
Exmoor közelében


Yarista illedelmessé és óvatossá vált az évek során, ez pedig egy nagyon hasznos tulajdonsága - jól dönt, mikor nem faggatja tovább Annát és az egyszerűbb, kedélyesebb utat választja. Soha nem volt túl lényeges szempont a kapcsolatukban, hogy pontosan milyen környezetben él, miből jött, vagy miből él meg akár a jelenben is Anna, de nagy tarisznya galleont rakna rá a nő, hogy Yarista mindezt nem is akarná hallani.
- Néha igazán elbüszkélkedhetne a kviddicssztár férjével. - Jegyzi meg, reflektálva a férj-fiú-fiatalember fájdalmas fintorára, bár ebben az esetlen, hozzá kevésbé se illő mondatban több a baráti jóindulat (ami szintén nem illik a szájába) mint az egyéni meggyőződés. Nem szokta gyakorolni a különböző csevegés-típusokat és ha nem lenne teljesen emelkedett hangulatában, valószínűleg egyszerűen figyelmen kívül hagyta volna a személyes megjegyzést - nem az a fajta ismerős, akinek az emberek a magánéletükről beszélhetnének. Ő is érzi ezt, és a falat közben gúnyosan elmosolyodik magán.
- Élveztem, de már csak meccsekre járok. - Egyetértően bólint egyet és tűnődve felnéz a tányérjáról - komolyan soha nem gondolt bele, hogy akár kviddicses pályára is mehetne, túl erős volt a vonzalom az ereklyék, a történelem és a mágiahasználat pálcás formái iránt. A kviddicset őszintén kedvelte - remek kiegészítője volt az akrobatikának, ami azért mégiscsak mugli dolog, de hogy iskolán kívül is legyen értelme csinálni...ahhoz más természet kell.
- Amikor tudok, repülök, akár hosszabb túrákat is megteszek, de a kviddics szervezeti dolog, nem összeegyeztethető semmivel, amihez hozzáfogok. - Elég lenne megnézni a poros, személytelen bútorait, lakását, hogy megértsük, mit is jelent az állandó utazás. Nincs szoros kötelék, se kialakuló közösség, van helyette azonban rengeteg minden, amiért megérte ezt az utat választani - a folyton csak hízó bankszámláján kívül is. Soha egy percig nem bizonytalanodott el döntéseivel kapcsolatban, mert megbízik magában, ahogyan most is kiül arcára az elégedett mosoly.
- A kviddicscsapatra gondolsz? Évek óta nem beszéltem velük. - Tegye szívére a kezét, aki azt mondja, meglepte őt ez az információ és vallja be, hogy hazudik.
- Talán Davidről hallottam, hogy rendben van és még él. - Optimistábbak természetesen nem feltételezik, hogy a többiek, Leo, Ráhel, Elisabeth esetleg ezeket nem teszik, de Anna esetében ez egyszerű naivitás lenne. Való igaz, még azokról se tudna friss információkat mondani, akikkel a kviddicsedzéseken kívül is rendszeresen tartotta a kapcsolatot - Seren furcsa körülmények között eltűnt, Konról pedig az utolsó nagy utazása óta, amikor is megengedte, hogy Anna pár hónapig nála húzza meg magát, nem hallott. Általában ő maga nem keres senkit, csak ha kifejezett célja van a találkozással - mondhatjuk azt is, hogy annál különlegesebbek ezek a ritka összefutások.
- Néha látom Janey Leroy-t, mikor a faluban járok és alkalmanként Lawrence-be futok némely helyeken, de nem tartok senkivel állandó kapcsolatot. - Ez egyébként, bár nem kifejezetten annak szólt, de az egész életére vonatkozik. Sok ember, sok viszony, mindegyikük gondosan kimért és pont annyi, amennyi kell belőle.  
Ezután már nem szólal meg, inkább a tányérjára figyel, mely a sok beszéd mellett is félig kiürült már, de egy apró, ösztönző mozdulattal jelzi, hogy ha kívánja, akár Yarista is elmesélheti, kiről mit tud.
Hozzászólásai ebben a témában
Yarista Palarn
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2015. október 8. 11:25 | Link


Egyesült Királyság
Barntaple
Exmoor közelében


- Nem az a típus, lehet, hogy ez tart engem a földön – bánatosan vigyorog tovább, mert egyébként ez sem teljesen igaz. Kati sokszor dicséri őt, segít neki, hogy ha rossz napja van, támogatja, költözik vele, ha úgy adódik. A hűsége a kis sárkányéval vetekszik, pedig Yarista szerint annál a kis hüllőnél hűségesebb társa nem igen lesz. Nos, van, hogy az ember téved. Néha lelkiismeret furdalása is van emiatt, hogy ennyire előtérbe van helyezve, míg Catherina annyi mindent csinál ezen felül is, és sosem morog érte. Jó, néha elindul a lelkizés, és akkor Yarista húzódik vissza, és magára vonja a felelősséget. Nem egyszerű az életük és ha Cath még féltékeny is lenne, már valószínűleg nem lennének együtt, hiszen a kviddicses kegyeit szinte minden nap keresik. Talán pont ezért jó ez a beszélgetés, Annáról valahogy ezt nem tudja elképzelni, és nem utolsó szempont, hogy a felesége sem hinné el róla.
- Á, sajnálatos. Szerintem nagy karrier állt volna előtted, de nem lehet senkire sem ráerőltetni. Azért tényleg kár, a Hárpiákat biztos diadalra vinnéd – nem véletlenül említi a boszorkánycsapatot, hiszen oda befért volna Anna, ha azóta is rendszeresen műveli a sportot. A hárpia pedig szólt az image-nek is, hiszen Anna sosem volt könnyű természetű, sok probléma volt vele, de mégis Yarista inkább büszke volt rá, mint, hogy elítélte volna. Jó is ez így és Anna nem távolodott el teljesen a seprűlovaglástól, amit Yarista szerint nem is lehet. Ha egyszer valaki megízleli, többé nem szabadul.
A régi emlékek felelevenítése mindig jó kedvre derítette, így az étel is finomabbnak tűnik, gyorsabban is fogy.
- Sajnos én sem. Tavaly játékvezető voltam az iskolában, de csak régi levitásokkal találkoztam, meg Daviddel egyszer. Sajnos a Relonnak nem jött össze a szezon, ráadásul… ö, folytasd csak – na, ilyen, amikor belemelegszik a kviddicsbe, lelőhetetlen. Pedig láthatóan Anna még nem hagyta abba a választ, pedig belőle nehéz sok mindent kicsikarni, nem az a beszédes, de nem baj, már a látványa is sok húrt megpendít Yarista szívében. Régi, elfeledettnek hitt húrokat.
- Á, hát én sem, csak egy volt navinéssel – vigyorodik el, és nyilvánvaló, hogy kire gondol. Janeyt sem látta, szinte senkit, talán Markovitsot az egyik meccsen, vele is jó lett volna pár szót váltani. A kviddicsesek pályafutását úgy nagyjából követi, ha van egy kis ideje, de koránt sem úgy, mint annakidején, amikor mindenkiről szinte mindent tudott. A sok edzés, szereplés megnehezíti a dolgát, és akkor ott van még a család is, nagyon szűk az időkerete másokra. Azért is szeret néha összefutni régiekkel, habár a tavalyi év olyan nosztalgiába zuhantatta, hogy már elgondolkodott a mestertanoncságon. Legrának is sikerült anno, és az a Szentmihályi gyerek figyelemreméltó, talán adhatna neki néhány leckét. De a sok dolog, na és persze az ő munkamorálja ezt nehezen teszi elképzelhetővé.
- Mindig felnéztem rád, még akkor is, amikor ellopattad Nemeskürti ereklyéjét – nem tudja, hogy ezt miért mondja el, de most őszinteségi rohama van. – Igaz, legalább nem adtad el, lehet, hogy azért – vigyorog, majd bekap pár falatot, és le is öblíti. Kér még valami szárazabb desszertet, mielőtt elfogyna a főétel és Annától is megkérdi, hogy kell-e neki valami, és pozitív válasz esetén megrendeli neki is.
Kotorászni kezd a zsebében és két jegyet vesz elő, majd Anna elé is teszi.
- Nos, remélem, elfogadod, a következő meccsre szól, a VIP páholyba. Mindig van nálam pár darab, és most jól esne tudni, hogy te is szurkolsz, nem csak utoljára tudom meg, hogy ott jártál. Plusz energiát ad, ha egy régi edzőm és bajtársam figyel – kacsint egyet kedélyesen, miközben Roli is megkapja az adagját, amit ő maga süt át finoman, szinte láthatatlanul. Aztán két falással eltünteti és visszafekszik szundikálni.
- Nem egy gourmet, az biztos – vonja meg a vállát, és falatozni kezd a sós süteményből, mivel befejezte már a főételt. Ha Anna ott lesz, biztosan nyerni fognak legközelebb a Denevérek ellen.
Hozzászólásai ebben a témában

Montrose Magpies hajtó | animágus | exrellonos  | exlevitás | apuka | Csin<3
Grósz Anna
INAKTÍV


.Házigazda.
offline
RPG hsz: 48
Összes hsz: 1751
Írta: 2015. október 24. 04:10 | Link

Yarista
Egyesült Királyság
Barntaple
Exmoor közelében


Nosztalgikusan elmosolyodik, majd halkan fel is nevet Yarista vallomásán; nem állítható, hogy ma is ugyanazt tenné, mint annak idején és veszni hagyna egy olyan remek üzletet, mint egy ereklye eladása, de cáfolhatatlan tény, hogy akkor nem élt vissza a helyzettel - megelégedett azzal, hogy viccből veszélybe sodorta a fiút.
- Hiszen teljesen fair üzlet volt. - Teszi hozzá felemelve a poharát és biccentve Yar felé egyet; bár ő nem kockáztatta a testi épségét, lelkiismeretesen teljesítette a megegyezés ráeső felét. Végül is, senkinek nem okoztak komoly kárt a kis játékkal.
- Igazán rád fért akkoriban, hogy egy kicsit bevállalósabb legyél. - Mondja, miközben fel se nézve teljesen eltünteti a főfogást. Desszertnek valami édes, de szigorúan nem krémes süteményt kér.
Az ezt követő ajándékot és a kérést Anna olyan arccal hallgatja végig, hogy az utolsó pillanatig kétséges lehet Yaristában, elfogadja-e a jegyet. Kicsit talán nehéz megfogni a természetének ezen részét; a közvetlenség automatikus elhárítását, legfőképpen, ha az efféle baráti szívességeket von maga után. Kezdetben ő soha semmiféle nagylelkű lehetőséget nem tudott adni, később szándékosan nem is adott, nem is fogadott. Persze mindig előfordulnak emberek, akiknél különböző okokból egy kicsit messzebb kerül a határvonal. Néhány másodpercnél többet azonban nem töpreng.
- Ott leszek, köszönöm. - Ebéd előtt szinte teljesen biztos, hogy elutasította volna az ajándékot, de most még el is mosolyodik, mikor érte nyúl és egy rövid mustrálás után berakja a talárja biztonságot rejtő belső zsebébe. Közben tálalják is a desszertet, amihez mindketten rögtön hozzáfognak - úgy néz ki, elég jó étvággyal esznek.
- Ezek után azonban egyenesen kellemetlen lenne, ha veszítenél. - Mondja komolykodó hangon, vigyorogva - a kissé közvetlen pillanatot nem csak ő, de Roli is igyekszik hamar feloldani látványosan elfogyasztva az ebédjét, de ezen Anna nem is csodálkozik; mindig is tudta, hogy a sárkányok a legremekebb állatok a világon.
- Milyen edzéstervekkel dolgoztok a meccsek között?
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek