36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Katherine Danielle Averay
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 127
Összes hsz: 179
Írta: 2015. augusztus 2. 21:02 | Link

Gwen

London



Ahogy ott álltam a tükör előtt egyáltalán nem voltam biztos benne, hogy én ezt az egészet akarom. Nem Kon miatt, sőt még csak nem is a hátam mögött az utolsókat rúgó Gwen miatt. Ennél egy sokkal komolyabb problémával álltam szemben.
Ruhakrízis.
Minden menyasszony rémálma –pláne az olyanoké, mint én vagyok–, hogy mindössze egyetlen hónapja van megtalálni a tökéletes ruhát. Ezer meg egy ruhaboltot végigjártam már és itt, Londonban volt az utolsó reményem. Éppen ezért kaptam el ma reggel Gwent és cipeltem el magammal egészen Angliáig.
A gyomrom összeszorult, ahogyan a tükörképemre pislogtam. Szerettem volna tökéletes lenni, nem csak a magam, vagy Konstantin kedvéért, sokkal inkább a szülei miatt. Nem tudhattam, mit gondolnak rólam pontosan, de nyilvánvalóan mindamellett, hogy az édesanyja odáig meg vissza volt egy nőért a házban, nem igazán jó pont a tény, hogy vámpír vagyok.
Maximalista voltam. Minden tekintetben.
A szőkére pillantottam a tükrön keresztül és elhúztam a számat. A három jelöltem közül ez volt az első és mindenképpen rá kellett a lánynak is bólintania mielőtt elviszem. Anyámnak még nem meséltem el a dolgot, így aztán az egyetlen reményem az unokahúgom maradt.
-Ez az egyik. –sóhajtottam fel végül.
Íriszeim visszavándoroltak a költeményre. Természetesen minden menyasszonyi ruha szép és minden menyasszony tökéletes, csakhogy én nem így láttam magamat. A hajamat reggel kontyba fogtam, így többé kevésbé megegyezett az összhatás azzal, amit majd szeptemberben kapnak.
Míg vártam a lány válaszát az eladólány csusszant be az ajtón és aggódva kezdte méregetni az arckifejezésemet. Nyilvánvalóan nem nyújtottam túl biztató látványt…
Hozzászólásai ebben a témában
Gwen L. Blake
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
offline
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2015. augusztus 2. 22:16 | Link

Kath
Ruha, a virágos felső nélkül

Szomorkodás, nem beszélés, emberek kerülése. A terv változott, Kath féle verzió betöltése 99%-ék. Amit a vámpír kitalált az szörnyű. Nem lehet másnak nevezni, a szőke utálja ezeket, most mégis el kellett jönnie a fontos dolog miatt. Nem szívesen jelentkezett, nem is önként tette. Ahw! Még el sem kezdődött, de máris utálja. Ez a sok habos-babos ruha, a sok fehér csipke meg a többi. Nem arról van szó, hogy Ő utálja az esküvőket, mi több, majd szeretne is egyet, de ezt látva, csak kikap valamit a szekrényből és megvan a ruha. A leendő férje nem amiatt fog belé szeretni.
A ruhaszalon előtt nyög még egy utolsót és belép. Szerencsére van fotel, nem kell végigállnia az egészet. Magazinok is vannak, de ezek őt nem érdeklik, mert a ruhákról szólnak. Inkább olvasna valami Mondot, esetleg a kedvenc sztárjairól, de olyan nincs. Mégis fintorogva veszi el az egyiket és belelapoz. A szemei kétszer akkorák lesznek, mint eddig, gyorsan letéve az újságot. Nem neki valóak ezek a dolgok, inkább bajt keverne szívesen. Milyen szépek lennének ezek a ruhák festékesen. Azonban ez fontos Kathnek és nem teheti tönkre a szőke. Sóhajt egyet, majd a tükör előtt állóra pillant.
- Nekem a háta nem tetszik - mondja meg a véleményét. Ő nem hordana ilyet, de most nem neki néznek ruhát. Majd talán egyszer, de nem most. Viszont a vámpír a véleményét kérte és ki is nyilvánítja, plusz ez csak az egyik. Ha a többi rosszabb lesz, még visszatérhetnek ide. Fél szemmel figyeli a lányt, hogy mit tesz, mond, a másikkal pedig észrevett valamit. Kicsit arrébb van, bent a ruhák között, a sok fehérnél. Megrázza a fejét, biztos csak képzelődött és inkább a kuzinjára figyel. Várja, míg a másik ruhát is felpróbálja, addig még egy utolsó pillantást vet az előbbi dolog felé.[/justify
Hozzászólásai ebben a témában

Másik Felem | Mesélőtárs | profi kviddicsjátékos
Katherine Danielle Averay
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 127
Összes hsz: 179
Írta: 2015. augusztus 2. 22:31 | Link

Gwen

London



Egyetértően bólintok a lány kijelentésére. Tényleg elég furcsa, talán nem éppen egy esküvőre való a fedetlen váll és a hát, de valójában egy vámpír sem esküvőre való, így aztán a dolgok többé-kevésbé összevágnak. Szerettem volna legalább egy kicsit örülni annak, hogy most itt lehetek, de a stressz egyre csak halmozódott –annak ellenére, hogy nem terveztünk hatalmas partit. Dühösen forgattam meg a szemeimet, majd egy sóhaj kíséretében elcsattogtam a fülke felé, de mindeközben a gondolataim csak Gwen körül forogtak.
Aggódtam érte.
Krisz itt hagyta, csak azért, mert kibukott, hogy farkas. Valószínűleg más is volt a háttérben, de a lány erről eddig nem beszélt, én pedig nem akartam erőltetni a témát. Abban bíztam, hogy a mai nap annyira kiborítja, hogy megfeledkezik a történtekről. Persze, nyilván lehetetlen erről az egészről megfeledkezni, itt és most azonban nem volt ennél jobb terápia.
Az eladólány segített kibújni a göncből és már adta is rám a következőt.
A ruhát óvatosan megigazította, én pedig halványan elmosolyodtam. Az eddigi esélyesek közül talán ez volt a legjobb. Halkan, a ruhát óvatosan tartva előosontam a fülkéből és az unokahúgomat –mit ad isten?– a ruhák között találtam meg.
-Mit csinálsz? –érdeklődtem halkan, egy aprócska mosollyal az arcomon. Vetettem egy gyors pillantást a tükörképemre, de a pillantásom máris visszafordult a szöszihez. –Aggódom érted, Gwen! Mióta Krisz elment, nem mondasz szinte semmit? Mégis mi történt?
Lehuppantam a fotelbe és pillanatnyilag félretettem a ruhadilemmát. Nyilván az öltöztetőm úgy gondolta, eleget fizetek azért, hogy hagyjon nekem egy kis időt, így a lehető leghalkabban kislisszolt az ajtón.
Konstantin felé fordultak a gondolataim és összeszorult a torkom. Csak egy pillanatra belegondoltam, mégis mit éreznék, ha őt elveszíteném. Ha éppen ilyen hirtelen és érzelemmentesen kisétálna az életemből, mint a lány párja. Valószínűleg teljesen összezuhantam volna, éppen ezért csodáltam a lányt, hogy képes ennyire gyorsan talpra állni és hajlandó elkísérni engem, mindannak ellenére, ami történt.
Ezért szorítottam háttérbe a ruhaproblémát. Még egy teljes hónap, nem igaz?
Utoljára módosította:Katherine Danielle Averay, 2015. augusztus 2. 22:32
Hozzászólásai ebben a témában
Gwen L. Blake
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
offline
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2015. augusztus 2. 23:01 | Link

Kath

Valamit észrevesz a ruhák között, ami nem hagyja békén a fantáziáját. Kis dolog, egy ruha, ami messziről megtetszett a szőkének. Hihetetlen ezt hallani tőle, de ez nem is annyira rossz darab. Fehér, nem túl hosszú és ízléses. Nem az a sok fodor és bodor, inkább egy egyszerűbb darab. Az ilyenek tetszenek neki, de ami a lány most próbál az is szép. Sőt talán ez lesz a megfelelő. Viszont mielőtt jobban megnézhetné a darabot, kérdést szegeznek neki.
- Csak megnéztem valamit - von vállat. A következő dolgokra viszont nem tud ilyen egyszerűen válaszolni. Sejtette, hogy feljönnek ezek a kérdések, és Kath rákérdez mindenre, de legbelül remélte, hogy mégsem lesz így. Egy újabb sóhaj hagyja el az ajkait és a gondolataiba merül. El kell neki mondani, nem titkolózhat tovább. Nem is mondható annak, csak napok óta egy szót sem szólt és más nem tud róla. Ezt lehet titkolózásnak nevezni?
- Volt már olyan, hogy máskor sem beszéltem - mosolyodik el halványan. Nem ezt szánta kezdésnek, de az igazi válaszra fel kell készülnie. Bármikor eszébe jutnak, ezek a dolgok sírhatnékja van, pedig nem szokta így kifejezni az érzéseit. Sőt sehogy sem! Magában tartja őket, az mindenkinek jobb. De ha nem megy így, megy máshogy, méghozzá gondolatolvasással, azt meg az eridonos nem szeretné.
- Pár napja derült ki, hogy a madagaszkári rellonos bulin ivott valamit és másokkal csókolózott - tessék kimondta, még egy ok a vámpírnak a fiú utálatára. Nem elég a várfarkas és vámpír ellentét még ezt is megtudja. Csak ne akarjon elbeszélgetni a fiúval, mert abból nem lesz semmi jó.
Feláll a fotelből és lenéz a lányra. Valahogy el kell terelnie a témát és most próbálni jöttek. Túl átlátszó és túl egyszerű, de ennél jobb dolog nem jut az eszébe.
- Nem akarok egész nap itt lenni, úgyhogy folytathatnánk? - türelmetlenkedik és karjait összefonja maga előtt.
Hozzászólásai ebben a témában

Másik Felem | Mesélőtárs | profi kviddicsjátékos

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek