A kontinensen zajló játékok színhelye - a kezdő hozzászólásban jelezzétek, melyik országban is jártok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=850789#post850789][b]Reiner Kende - 2022.08.11. 14:36[/b][/url]

Megvárja. Olyannyira, hogy amíg a dude dudisan bebootol, Kende a röhögést abbahagyva, nagy vigyorral a fején kezdi el billegtetni azt a zenére, amit a helyen veretnek. Magához húzza az isziét, tekintete végig vándorol a pulton, onnan lassan tovább az arcokon, és  testeken, akik vonaglanak tánc közben. Könyökére engedi magát, hogy valami megtámassza, amíg röhögcsélve hallgatja Móricon keresztül Lucillát, akinek a nevét már majdnem megjegyezte, szóval akár házasodhatnak is. Brigitta örülne.
- Üzenem, hogy “elvittelek volna Párizsba, készült volna rólunk pár Insta” - elég hamar elengedi az éneklést, ha mondja, inkább  megemeli a poharát és neki koccintja Móric korsójának, mielőtt ajkához emelve meghúzná a narancslevet.
- Ha már laza csajok a téma. Mielőtt eljöttem, Csipesz frankón úgy nézett rám, hogy utánunk jön és megrágja a fülünket, ha itt maradok én is. De nyugi van, a legjobb kezekben hagytam a tinilányt - ő szólt előre mielőtt bárki meglepődne, hogy egy höri műanyag lasztiban hoppanál.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=850790#post850790][b]Mórocz A. Móric - 2022.08.11. 14:42[/b][/url]

Bólogatva írom le a választ Lucinak, majd fordulok Kende felé, hogy koccintsunk és meg is húzzam a sörömet. Mert totálisan megérdemlem és mert Kende helyett is innom kell. Versenyszezon van, a dudi úgy kerüli az alkoholt, mint más az ebolást. És ez egy remek hasonlat. Szívesen. Bármikor.
- Ah, ha minden jól megy, akkor jön utánam - legyintek egyet. - Legalábbis tervezem, hogy becsapódik mellém az asszony, mert magányos vagyok néha nélküle és az ítélkező tekintete nélkül - kortyolok aprót. - Kinek passzoltad le? - vigyorgok a korsó fölött, mert remélem, hogy nem Rinnek. Akkor nemhogy a hörcsögömnek, de Rinnek is vége lenne. Nem arról van szó, hogy nem bízok benne, csak... fenntartásokkal. Főleg ilyen témákban. Fejemet megrázva kortyolok megint, majd csapom hátba Kendét barátian.
- Lépjünk le innen, mert egyre több az ismerős, és képesek befogni dolgozni - iszok még pár kortyot, majd pattanok le a székről, intek Flavionak, aki köszönésképpen megint befákkol, majd dolgozik tovább, én meg teljesen elégedetten és kissé ittasan lépek ki a hátsó ajtón.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=850791#post850791][b]Reiner Kende - 2022.08.11. 14:57[/b][/url]

Féloldalas mosollyal bólint párat, mert már ő is képben van, a keresztlánya tekintetéről. Először csak úgy vette bambul a puhagolyó, majd rájött, hogy nem ennyire egyszerű a sztori. A kérdésre csücsörít először, majd hümment.
- Kitti - bólint egyet, majd kortyol újra amíg a dude feldolgoz. - A kisokosnál próbálkoztam volna, amikor írt a húgom, hogy se te, sem én nem szeretnénk ha megsértődne - és ez így is van! Nem csak gyönyörű, de eszes is a húga.
A hátát érő csapkolászásból már automatikus tudja mi jön: a maradék narancsot kábé meg is issza mire a haverja a mondat végére ér. Tekintetét villantja rá, hogy nem pálya a meló. Ha így is lenne, beállna vele és azt állatira lefogadja, hogy senki nem szeretné. Poén lenne, de nem pálya.
Kisujja és hüvelykje kinyújtva, míg a többi behajtva - így emeli a magasba és rázza meg a fakkoló névtelennek, amíg Móric mellett kivonul a helyről. A levegőre érve csapja farmere zsebébe kezeit, és vesz mély levegőt, ha már van. Egy szembe jövőre mosolyog vissza, majd battyog.
- Haver, itt mindenki vigyorog - mondja nevetős hangon.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=850792#post850792][b]Mórocz A. Móric - 2022.08.11. 15:06[/b][/url]

- Hah, adom! - emelem meg a még kezemben lévő korsót haverom felé. Kitti tényleg a legjobb választás, bár félő, hogy nem lesznek jó hatással egymásra. De ez a jövő zenéje, majd ráérek ezen akkor aggódni, ha Csipesz végre csatlakozik hozzám. Most már nagyon is otthonosan mozgok a városban, úgyhogy jöhet bármikor a primadonna. - Tényleg nem akarom, hogy megsértődjön. Így is brutális a csaj, nem élném túl - röhögök fel hangosan már kifelé menet, a vállam felett hátrafelé beszélve. Szerencse, hogy ismerem a helyet, mint a tenyeremet, mert akkorát baszódnék azon a 3 centis küszöbön, ami a hátsó ajtónál van, mint annak a rendje. Így csak lelépek róla. Mint egy ember. Egy ügyes ember.
- Csodálkozol? - vigyorodom el én is. - A világ egyik legjobb városában vagy jelenleg dudi. Játszóteret még nem találtam, mert a munka mellett nem nagyon volt időm nézelődni azokon kívül, amiket muszáj - nyilvánvalóan -, de rajta vagyok az ügyön - nevetek ismét hangosan. Hiányzott, hogy Kendével röhöghessek, miközben egy teljesen másik város utcáit rójuk. Gyakran történt olyan, csak mondjuk legalább az országot nem hagytuk le soha.
- Kihívtam Kiscsibét magamhoz. Tudod, ha szeretne nézelődni meg mittudomén, akkor... jöjjön. Mit bánom én - túrok tincseim közé. - Erre eltűnt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=850794#post850794][b]Reiner Kende - 2022.08.11. 15:46[/b][/url]

Vele együtt röhög fel, ami sokkal hangosabb lesz, ahogy az ajtó kinyílik és valami szűk utcára csapódnának. A cipője tutira, hogy ne essen pofára miután a lábfeje beakadt a küszöbbe. - Élek - közli, majd lazán libben mellé.
Nagyjából Móric szavaival egy időben hányja el magát valami random arc a hátuk mögött, de a lényegen nem változtat. A dude éli Rómát. Kende a játszótér hallatán vigyorog még szélesebben, hajába túr, és gyűrűkkel megpakolt kezét somolyogva engedi vissza zsebébe. Oldalra sandít Móricra.
- Nice. Csak úgy? - néz vissza maga elé. Fél arcát szívja be mielőtt az cuppanna. - Az ő baja, haver - visszafogott mosollyal bólint. - Figyu, néha látom a lányt, de én utoljára... - bevillan neki valami. Lassabban, elnyújtva lép, mielőtt megszólalna. - Volt itt valami. Odajöttek hozzám kérdezni, mert hogy neked nem merték mondani - tárja szét a kezeit, ez neki már itt magas. Most és akkor is. - A szőke halálmadárról beszéltek, vágod, aki meg akart verni... szóval lesmárolta a lányt valami karácsonyi... nem, szilveszteri koncerten, aki meg megpofozta vagy mi a túró. Tőlem kérdezték, hogy viseled a szakítást... de, hogy én ezt tökre elfelejtettem - ismeri be. - Mindegy, nem kavarom a szart, ez egy gyépés pletyka. Kétlem, hogy emiatt szívódott fel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=850796#post850796][b]Mórocz A. Móric - 2022.08.11. 16:38[/b][/url]

- Ja, csak úgy - vonom meg vállaimat, miután zsebre vágtam azokat. Nem tudom mit gondoltam, de nem mondom, hogy jól esik, amiért pont a galéria megnyitó előtt tűnt el. Mindegy, mert Luci végül eljött velem, bár senki nem hívta, de azt mondta, remek alkalom, hogy vegyen magának még egy olyan fancy ruhát, amit soha többet nem fog felhúzni. Nekem meg olyan mindegy volt.
Gyorsabban lépek, mint a dudi, ezért hagyom is le elég hamar, de rá kell jönnöm: nem én futok, ő lassult be. Megvárom, amíg megint mellém ér és úgy pislogok rá értetlen. - Halálmadár - ismétlem halkan a jelzőt, de kell pár másodperc, amíg leesik kiről beszél. Azonnal megtorpanok, kékjeim kerekednek ki és kapom fel fejemet, mint valami rendes hülye, akinek most esik le, hogy mi a neme. - Hogymivan!? - csattanok fel. - Kiss-Herczeg lekapta Améliát szilveszterkor!? Akkor még bőven otthon voltam baszod! - tárom szét karjaimat, és nem feltétlenül érdekel, hogy egy utca közepén ordítozok magyarul. Ez legyen a legkevesebb. Hogy a rossebbe nem tudtam ezt meg? De ami a legfontosabb... ő ezt miért nem mondta. Észrevéve magamat harapok alsó ajkamba és fordulok megint előre.
- Tök mindegy, felszívódott. Nem küzdök. A randival sem tettem - indulok el megint előre. - Tudod milyen vagyok - vigyorodom el szélesen. - Inkább mesé- - nézek körbe gyorsan. - Várj, ha erre megyünk, kiérünk valami kis parkszerű izéhoz. Ott levágódunk - indulok is el arra, majd odaérve csapódok fel a pad támlájára. - Tehát mesélj, miről maradok le.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=850798#post850798][b]Reiner Kende - 2022.08.11. 17:04[/b][/url]

Megáll ő is, ajkai elnyílnak a lendületes reakcióra és elég hamar bűntudat kúszik a mellkasára, hogy ilyen hülyén közölte be. Közben simán lehet, hogy pletyka az egész - nem szövegel, száját elhúzva csendben ácsorog, amíg tovább nem indulnak. Baromság volt ezt most felhozni.
- Ja, tudom, de ha dumálnál róla... vágod - fordul felé fejével, aztán megakadva kapja a mutogatós irányba. Teste mozdul arra, a parkszerű izéhoz, majd ott a padra. Jobb bokáját csapja fel másik lábának térdére, amíg könyökét a támlára csúsztatja Móric mellé. Teljes a kényelem, öregem. Olyan laza, bűbáj kell ide, hogy összetegyék...
- Én meséljek? - nevet fel jókedvűen. - Szerintem nálad nagyobbak az izgalmak, dude - felsandít rá, majd vissza mag elé.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=850799#post850799][b]Mórocz A. Móric - 2022.08.11. 17:16[/b][/url]

Bólintok egyet. Persze, hogy tudom. A dudi kísérte végig az összes szenvedésem ezzel az egésszel, de mindig rá kell jönnöm: sokkal jobban élem, és sokkal jobban nekem való ez a Casanova élet. Nem tudom, hogy egyelőre-e, mert még nem nőtt be a fejem lágya teljesen, vagy erre vagyok "kárhoztatva", de őszintén, nem is érdekel.
- Szerintem mindent tudsz. Mármint igyekeztem mindenről update-et küldeni - gondolkodom el. - Előbb tudtad, hogy szereztem melót, minthogy felfogtam volna a történést. Nódzsók - röhögök fel hangosan. - Volt egy csaj, akivel alakult volna valami, de végül csak megdugtam és elváltak útjaink, mert kiderült, hogy nem feleségnek való - sóhajtok teátrálisan, mintha annyira bánnám az egészet, pedig... ilyeneket keresek magam köré. A legegyszerűbb: érzelmek nélkül élni az életet és csak sodródni a vibe-okkal. Ennél több rohadtul nem kell, és mióta Rómában vagyok, az érzés csak kiteljesedett.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=850800#post850800][b]Reiner Kende - 2022.08.11. 17:41[/b][/url]

Elégedetten hümmög fel, ami inkább nevetésbe torkollik.
- És ezt el is hiszem - bólint, majd figyel tovább a sztorira a nem feleségnek való csajjal. - Reméltem, hogy még csúsztathatom a legénybúcsúd, legalább addig amíg ihatok - a legjobb barátjára figyel, szóval azért belekerül pár pillanatba mire oda lyukad ki, hogy visszaflesseljen pár napot a bagolyfalvi csónakházhoz. Ha már így kérdezi, hogy miről maradt le...
- Témánál vagyunk - lesüti a szemét, majd behajlított karjának ujjai csúsznak tarkójához. Egy pillanattal később lendül fel állásba, tekintete a parkot pásztázza, pedig csak gondolkodás nélkül megszólal. - Lenne itt valaki, akiről mesélnék neked, haver - elmosolyodva ingat a fején, ahogy megfordul, hogy elkapja a haverja tekintetét. Szüksége van rá és most, hogy itt vannak, csak jobban érzi, hogy ez így van.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=850801#post850801][b]Mórocz A. Móric - 2022.08.11. 17:48[/b][/url]

Ezt a parkot akkor szoktuk leginkább használatba venni, ha rengeteg a hülye a bárban és végre szünetet kapunk. Így távol vagyunk tőlük, mégis közel, hogy egy cigi után vissza is tudjunk dzsalni azonnal. Tökéletes olyan beszélgetésekre, minthogy kit dugtam meg és mikor. Titta romantikus vok.
Szemöldököm emelkedik meg kérdőn, várakozóan tekintek Kendére a pad támlájáról, aki a következő pillanatban már áll. Nem úgy, te pervi, hanem a lábán. No homo. Ha lenne a kezemben valami folyadék, és egy sorozat főszereplője lennék, most lenne az a jelenet, amikor éppen iszok, a másik fél benyomja ezt, én meg püffögve köpöm ki a számban lévő bármit. Képzeljük ide, mert az arcomra nagyjából ilyen meglepettség ül. Kende mesélne valakiről.
- Akkor nosza - bólintok egy nagyot. - Nyomasd tesó, meghallgatlak. Eldöntjük feleségnek való-e. Vagy férjnek. Tök mindegy - legyintek. Természetesen nem felejtettem el, hogy a legjobb haverom két kapura játszik és rontja az esélyeimet már nem csak a lányoknál. Ezzel a hátránnyal örökre együtt kell élnem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=850805#post850805][b]Reiner Kende - 2022.08.11. 18:17[/b][/url]

Teljesen megérti a dude meglepett fejét, de komolyan. Ami még jobb, hogy eddig fel sem fogta, hogy izgult rajta Móric mit szólna hozzá, ha tényleg nem csaj. Mostmár, hogy ez is tiszta, meg is szólal.
- Ja, ne izgulj rá, pasi. Férfi -ebben legalább biztos. Jobbjára nehezedik rá.- De még milyen... igen, figyu - szabad keze basztat a fülére, amíg a másiknak ujjai a zsebében megrezzennek. Kell neki még vagy egy fél perc, hogy valahogy belehelyezze magát egy rohadtul új helyzetbe, de annál több időt nem is hagy a zavarának, hanem inkább beszélni kezd. Így is van! Nosza.
- Ismerem egy ideje, még a kastélyban találkoztunk, de már egyetemista. Segít nekem az elememmel, és én néhány hónapja rámozdultam a lakásán. Azóta szexelünk, ami olyan jól megy, hogy nincs is más, csak ő - elmosolyodva pillant félre. Halkan nevet. - Mert nem érzelemmentes.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=850809#post850809][b]Mórocz A. Móric - 2022.08.11. 18:41[/b][/url]

Szemöldököm megemelkedik ugyan az igen gyors javításon, de nem szólok érte. Rendben, eddig jók vagyunk. Férfi. Ráadásul nem is akármilyen. Itt már kezemet elveszem állam alól, térdeimről lógnak lefelé, ahogy egyre jobban Kende felé fordulok. Mi a fasz folyik itt? A csendet nem szakítom meg, mert ugyanannyira szükségem van rá, mint a dudinak. Azért ezek nem semmi információk, kérem. Főleg nem így a semmiből, de tartom magam, és egyelőre tényleg csak annyi van bennem, hogy örülök annak, talált maga mellé valakit.
Egyre szélesedő mosollyal hallgatom a sztorit, tenyeremet csapom össze, még füttyentek is egyet, mert nem aprózta el. Erről van szó! Azért ne higgye azt senki, hogy az apró kis részleteken, mint a nincs is más, csak ő, elsiklok. Elraktározom ma-. Tessék? Eltátott szájjal pislogok a haveromra, majd mutatok rá. Arra, amerre Magyarországot vélem. Végül megint rá. Miközben tátogok. Egy hal csak jelenthet nekem. Ajkaim ó-t formáznak, majd bólintok.
- Rendben - válaszolom végül. - Tehát... nem érzelemmentes. Ez nagyon jó! De... oké, figyu. Tudod, hogy mindent elmondhatsz, és nem ítéllek el, de muszáj megkérdeznem, haver - pillantok rá. - Ugye nem Bogdán az? - ha Kende összeszedte a kastély hydromágia oktatóját lemegyek hídba és nem jövök vissza. Soha.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=850811#post850811][b]Yezebel - 2022.08.11. 18:45[/b][/url]

A pincér végre megérkezik - és vele együtt a vacsorájuk is. Damiennel ellentétben ő megint főételt rendelt: már legutóbb is elnyerte a tetszését az étlat, így újabb tételt próbál ki rajta. Kis négyesfogatuk tagjai mindig bírálják a felesleges időhúzásért, legtöbbjük gyakorlatias gondolkodású - tudja le az üzletet, aztán jöjjön el, nincs szükség felesleges időhúzásra.
A probléma ott kezdődik, hogy Yezebel számára semmi sem számít felesleges időhúzásnak, míg bármiféle örömöt lel benne.
-Természetesen most rögtön nem tudom odaadni, de ha megszerzi az Agrippát - és ezt Yezebel is tudja, hogy önmagában időigényes feladat lehet - találkozhatunk 'félidőnél'. Akkor én is oda fogom tudni adni a bájitalt. Jut eszembe...
Az utolsó kétszavas felütés körben gyűjt egy kevés fűszeres padlizsánsalátát a villájára.
- Ha beleegyezik, tegeződhetünk. Kényelmesebb, tekintve, hogy nem egyszer találkozunk még majd a jövőben.
Nagyon hosszantartóan Roman alteregója ide vagy oda, ez a nagyon feszes, hivatalos stílus nem Yezebel világa. Damiennel fogalma sincs róla, hogy ha az ifrit valódi személyiségét mutatná, mennyire különbözne ez az egész beszélgetés a mostanitól. Azt mindenesetre már kiszúrta, hogy a shady üzletember mellett édesszájú is az asztalpartnere.
- Illetlenség lenne elutasítani az ajánlatot - húzza össze a szemeit érdeklődve, de mindkettejük számára egyértelmű, hogy egyszerűen csak jól néz ki a felkínált desszert. Félrerakja ideiglenesen a kést és villát, iszik egy kevés vizet, hogy lemossa az eddigi fűszeres ízeket, majd a kiskanálért nyúl maga előtt. Mivel eredetileg nem rendelt ilyesmit, nem használta volna, de most jól fog jönni. Kissé előrébb hajol az asztalnál, egy kevés fagylatot a kanálba kanyarint, ajkai közé csúsztatja a kanalat a hideg desszerttel, majd mély elismerő hümmentéssel értékeli az ízeket. Kívülről egészen bensőségesnek tűnhet a hangulat, de Romant láthatóan nem különösebben érdekli.
- És valóban, jó ajánlás.. - Ha végzett ezzel a fogással, talán rendelhetne ő is ebből.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=850817#post850817][b]Reiner Kende - 2022.08.11. 19:14[/b][/url]

A csendre néz vissza a tátott szájú mutogatós haverjára, mosolya lesz jóval visszafogottabb. Ó, igen, pontosan ekkora para van. Valami hasonló megy le Kendében is, csak valamivel hosszabb és elbaszottabb folyamatban. Nagyot szusszan és bólint, de szíve gyorsabban kezd el verni, amíg vár, hogy Móric megszólaljon. Aztán csak áll, mert nem túl meggyőző ez a "nagyon jó"... az lenne? Tényleg? Szíve dobban fülében aztán, mert ez egyre rosszabb irányt vesz, mígnem... arcvonásai teljesen elengednek. Szeme kikerekedik. Pislog. Sokat. Aztán mint egy állat kezd el röhögni, előre görnyedve és akárhányszor abbahagyná, szinte látja maga előtt Mihail arcát erre a kérdésre és csak jobban elkapja az inger. Hosszú, hosszú, hosszú pillanatokkal később köhint aprókat.
- Ne aggódj ennyire, haver, Bogdánt meghagyom neked - könnyes szemekkel, kipirosodott arccal, jókedvű tekintettel néz vissza a másikra. Nem véletlen az, hogy Mórocz Móric a dude. - A pszichológusom az, Mihail így segít a hydroval- gödröcskéje süpped arcába. - Mihail Vladiszlav Sztravinszkij, ő volt előtted a rellonos prefektus.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=850822#post850822][b]Mórocz A. Móric - 2022.08.11. 19:28[/b][/url]

Nézem a dudit, ő néz engem. Megy ez az oda-vissza nézőkézés, nem mondom. Expertek vagyunk belőle. Voltunk. Amíg ki nem tör belőle az eszeveszett röhögés, én meg ülök, mint hal a darában, hogy mi a fene folyik itt? Már-már mozdulnék, hogy meg fog fulladni a legjobb dudi ever, Róma valami eldugott parknemparkjában, mikor végre összeszedi magát. Ugyanolyan értetlen nézek rá, majd sóhajtok fel.
- Hála Merlinnek. Nem azért, mert megkapom, hanem, mert nem ő. Támogatnálak, csak fura lenne - nyammogok az ég felé nézelődve, majd pillantok vissza rá, ahogy folytatja és... és konkrétan megáll bennem az ütő.
- Mi? - lábam elenged, így csúszik le a pad széléről, és mivel le vagyok sokkolva, reflexek híján megkapaszkodni sem tudok, úgyhogy azzal a lendülettel esek hátra a pad mögé. Hatalmas puffanással érkezem, pár másodpercig kalimpálok a földön, mint egy büdösbogár, majd pattanok fel és a támlára támaszkodva dőlök előre, hogy nézzek Kendére teljesen hülyén.
- Hogy mi van!? - lihegek, mint aki lefutott egy maratont. - Te összeszedted Mihit!? Azt a Mihit, akit mindenki crusholt a kastélyban, de féltek tőle, mert kurva ijesztő, és soha senki még a közelébe sem mert menni, mert mindenkit elhajtott!? - totálisan hitetlen nézek a legjobb haveromra. Kende összeszedte a rellonosok híres prefektusát, aki véla. Kende összeszedte a vélát. - Azt a Mihit, akinek mindenki a közelében akart lenni, és nem csak azért mert véla!? - fél kezemmel túrok tincseim közé. - Te Mihivel jársz - teszentségeség. Így egybe. Ahogy a szavaim tudatosulnak bennem, testtartásom enged és széles vigyor terül el arcomon. - Basszameg a rohadt élet! Gratulálok! - tárom szét karjaimat röhögve.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=850827#post850827][b]Reiner Kende - 2022.08.11. 20:06[/b][/url]

Bár tudja, hogy támogatná, ő Móric, de ahogy elhangzik Kende olyan szépen belendül, hogy minden egyéb gondolkodás nélkül csúsztatja oda, hogy amúgy pszichológusa is van. Amit elsőre a dude úgy fogad, mint vajat a kés, vagy mi.
A kérdésre szélesedne mosolya, de szemöldöke ugrik, ajkai nyílnak el és reflexből lép, hogyha kell ugorjon a pad mögé összeszedni a haverját. Él. Eléggé él, mert folytatódik a hülyén egymásra bámulás.
Oh, ja, igen. Még szép! - Mint a huzat - szúrja közbe, azon kívül hagyja Móricnak bontogatni a dolgokat. - Engem nem hajtott el - tárja szét két karját, kinyújtva, úgy von vállain. Nem tudja miért, de így történt. Még nem tette meg.
Akaratlan hátrébb moccan a feje, folyamatosan mosolyognia kell, képtelen megállni és nem is akarja. Hallgatja, néha aprókat bólint, majd a vélánál reagálna, aztán elfelejti, hogy mit. Te Mihivel jársz. Gyomra azonnal összeszorul, ajkait össszepréselve változik meg a mosolya, és fürkészi Móricot. Észbe kapva, húzza ki magát és dörzsöl a tarkóján.
- Nem, mi... várj. Nem vagyunk együtt - ráz a fején, a torka szorul össze a szavaktól. Bassza meg az egész. - Nekem mostanában nincs más, de nem jár velem. Nem vagyunk együtt.
Sok mindenre nem emlékszik, mert agya nyerőbb szűrő, mint bármelyik férfié, de az megvan neki, hogy a haverja mennyire be volt arra pörögve, hogy valamit titkolnia kellett előle. És akkor ő már nagyban pácienskedett Mihail kanapéján.
- Móric, ne haragudj, hogy eddig nem szóltam ezekről - visszalép a padhoz, majd ül le rá térdeire előre támaszkodva. - És hogy ilyen hülyén sikerül elmondanom, de nem értem mi történik - néz rá hátra a válla felett.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=850829#post850829][b]Mórocz A. Móric - 2022.08.11. 20:20[/b][/url]

Húha. Húúúúha. Gyerekek, itt most olyan információ áradat van, leesik a hajam, és mától Mickey egérben kopaszodom, de olyan sebességgel, hogy három másodperc múlva már kopasz vagyok. Kende összeszedte Mihit. Mihi nem hajtotta el. Kende és Mihi szexelnek. Mihi az a valaki, akiről Kende mesélni akart, és meg is tette. De még hogy. Ömlenek belőlem a szavak, amíg végre képes vagyok befogni, felfogni azt, amit Kende mondott, majd amiket én, és örülni annak, ami van. Há' ember legyen a talpán, aki tudja kezelni Mihit. És nem fél tőle. Ez fonti. Talán ez a legfontibb. Fürkészem a dudit, így természetesen feltűnik szavaim közben, ahogy vonásai változnak. Halkan hümmentek, értetlen nézek rá.
- De hát... miért nem? - borzolom össze tincseimet. - Mi az, hogy nem jár veled? Akkor kivel jár? - szalad ráncba szemöldököm, ahogy próbálom összerakni mégis mi a fészkes fene folyik itt. Mármint nem kell járniuk, érted, nem arról van szó, hogy most lenyomok a fejemben velük egy Rómeó és Jú-... egy Rómeó és Rómeót, de mi az, hogy vele nem?
Fejemmel követem, mikor mozdul és leül a padra. Annak támlájára támaszkodva lendülök át, hogy lehuppanjak haverom mellé és vigyorogjak teli arccal, mint aki teljesen meghibbant. - Nem baj, haver. Én sem siettem el Annát, úgyhogy egál - lököm meg barátian vállát vállammal, majd ülök vissza rendesen. - Mit nem értesz? Hogy nem érzelemmentes? - vigyorodom el még szélesebben, mint eddig bármikor. - Vezesselek rá, várjam meg, amíg rájössz, vagy csak mondjam ki? - támasztom könyökömet térdemre, majd tenyerembe államat, és a mozdulatsorral már a vigyorom is eltűnik. Ez nagyon komoly téma, főleg Kendénél. - Sokkal jobb lenne, ha magadtól jönnél rá, mert nem akarok hülyeséget mondani, de... a nem érzelemmentes eléggé azt jelenti, Kende, hogy... öm... - pillantok el róla, majd vissza rá. - Hogy vannak érzelmeid. Mély érzelmeid iránta. Nem véletlen nincs mellette más. Nem véletlen másztál rá hónapokkal ezelőtt. Akkor még lehet csak szex volt, de mára már... - fejemet kicsit csóválva vonom meg vállaimat. Ha ebből nem jön rá, tényleg ki kell mondanom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=850838#post850838][b]Damien Sebastian Felagund - 2022.08.11. 21:53[/b][/url]

- Amikor, nnnem 'ha',-*javítja ki egészen finoman és szemrehányás nélkül asztaltársát, épp csak máshova helyezve a hangsúlyt. Arroganciának hathat, mégsem erről van szó. Ezt a feladatot mintha neki találták volna ki. Egyetlen kirándulásába telik majd, hogy a megfelelő pergament és tintát használva a családi baglyok valamelyikével adja fel a hamisított rendelést. Csupán meg kell értetnie az állattal, hogy a választ és hozzávalót is neki kézbesítse a nagyapja helyett, ami nem lesz nehéz. Minden élővel felmosórongy-módra bánik, ami csak levegőt merészel venni a jelenlétében.
- Ahogy sz-szeretnéd. Értesítlek mmmajd, v-várhatóan mmikorra jutok hozzá.--*Biccent, mert neki mindegy a megszólítás. Becézni sose próbálták, úgyhogy az egyetlen, amitől nyolc napon túl gyógyuló agyf*szt kap, a nagyapja igénye, hogy az unokái magázzák. Lassan átmozgatja nyakát, mintha a kellemetlen gémberedés az elmúlt években eltűrt kellemetlenségekkel együtt csak arra várna, hogy kiűzze tagjaiból.
Roman metodikusan, megfontoltan mozdul és az ilyen - amikor valaki érezteti, hogy őt nem lehet siettetni - vonzza a tekintetét. Az emberek, akik nem görcsösen próbálkoznak, hogy elismerést és tiszteletet csikarjanak ki másokból; hanem valódi tartásuk éri el ezt, jelenlétük súlya. Ezen a szinten teljesen mindegy, megjátsszák-e vagy sem, mert elég hihető, hogy vonzástere legyen. Illetlenség lenne nem adózni legalább elismeréssel, ha a csodálattól tartózkodik is. Az arcát nézi, arra a pillanatra vadászva, amikor a hümmögést hallatja, csak félig tudatosítva, mit csinál.
- Örülök,-*int kezével, s meghagyja a lehetőséget, hogy Roman vegyen még magának a fagylaltból, ha szeretne. Csak akkor húzza maga elé, ha a másik leteszi a kiskanalat. Jómaga inkább kényszerből eszegeti lassan, hogy ne rontson torkán.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=850840#post850840][b]Yezebel - 2022.08.11. 22:24[/b][/url]

Szórakozottan bólint a reakcióra és meg sem próbálja elrejteni, hogy tetszik neki a határozottság. Kíváncsi lesz ezek után, hogy végül mennyi időbe fog kerülni Damiennek a beszerzés. Az ő eredeti elképzelése három hónapnál hosszabb időtartam volt, már ami az Agrippát illeti. Hmm, eszébe jutott valami ennek a gondolatmenetnek a nyomán. Visszatér a főételhez, akkurátusan felvágja a grillezett csirkemellet, a fehér húst a cukkinisaláta és humusz mellé tornyozza kis, falatnyi adagban, hogy az összes ízt felvonultathassa a villáján.
- Kedvelem a magabiztosságod. - Nem köntörfalaz, egy az egyben kimondja; a mosolya már amúgy is árulkodott a véleményéről.
- Mit szólnál egy fogadáshoz? Persze nem kötelező, de látom, nincs kétséged a forrásaid és lehetőségeid felé. Én arra fogadok, hogy nem fogsz 2 hónapnál hamarabb Agrippához jutni.
Kifejezésmódján érződik az arrogancia hiánya, nem azért hozza ezt fel, hogy lekezelje Damient, inkább valódi érdeklődés és a 'játék izgalma' tükröződik a tekintetéből. Megvárja, míg Damien emészti kissé az ajánlatát, addig bekapja a nagy gonddal előkészített falatot, és ráérősen kiélvezi azt, mielőtt végül hozzátenné az utolsó mondatot is.
- Ha sikerrel jársz, kérhetsz tőlem valamit. Nyilván ésszerű határokon belül. - Kettős dolog ez, de egyik oldala sem kellemetlen Yezebel számára, tulajdonképpen kíváncsi is, hogy a fiú részéről mi lenne ez a lényegében "ingyen" kívánság. Egy ember kívánsága rengeteget elárulhat egy személyről.
- Hasonló a feltétel, ha én nyerek. Szintén.. ésszerű határokon belül. - Ez egy kis fogadás, egy komponens beszerzése nem nagy jelentőségű esemény, így nem is tulajdonít a 'díjnak' komoly súlyt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=850843#post850843][b]Reiner Kende - 2022.08.12. 00:10[/b][/url]

Miért nem? Frankó kis kérdés. Miért jut annyiszor eszébe, miért érez ennyi mindent miatta és miért aggódik ilyen szinten azon, hogy Mihail vajon szerzett e magának másik adaggal a porból. Ha meg is fog haragudni rá, amikor észreveszi, Kende akkor sem tenné másképpen. Ahogyan nem töltené másnál sem az estéket. A barackba, mielőtt lelépett volna Rómába megcsókolta a másik homlokát amíg aludt. Miért szeretne közelebb kerülni, amikor jól megvan így, egymaga. Amikor szabad.
- Tutira nem Bogdánnal - válaszol visszafogott mosollyal, majd sóhajt halkan. - Senkivel, gondolom - ráncolja szemöldökét. Nevetése nem az igazi és ha ez annak is lejönne, aki nem ismeri, akkor Móricnak pláne hamar lecsapódik a dolog.
A padon ülve aztán maga elé néz, fejben üres, a mellkasa bezzeg nyom, amíg a dude vigyorogva oda nem csattan hozzá lökdösődni. Féloldalasan elmosolyodik, mert azért ez az egál így elég jól hangzik - kapott némi kedvezményt, vágja ő, oké. Meg is szólalna, de az első kérdés után csak lesüti a szemét. Pontosan ezt nem érti… nem érti, amit érez, hogy… micsoda. Aztán Móric elkezdi magyarázni mi az, hogy nem érzelemmentes és a navinés feje először csak lassan megemelkedik, majd halkan kuncog. Merlinre, kösz haver. Tudja, hogy próbálkozik… olyannyira, hogy a mély érzésre a mosoly Kende vonásaiba issza magát, oda ragad, szemei pedig enyhén kikerekednek. Mély érzelmek. - Nem is csak barátság - olyan lassan mondja ki a szavakat, mintha bármelyik pillanatban elnyílhatna alattuk a föld, vagy a pad, aminek támlájához billen neki lassan a hátával.
Pillanatokig ül egy helyben, csendben, egyik kezét simítja közben a hasára. - Elmondtam neki, hogy fontos nekem de ez - dörzsöl az állán, majd egy apró mosollyal néz Móricra. - Nem való ez nekem, nem menne.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=850846#post850846][b]Mórocz A. Móric - 2022.08.12. 10:30[/b][/url]

Tarkómon dörzsölök egyet. Senkivel. Majd a nevetés. Ijj, csoro. Kende tényleg szerelmes lett, de úgy, mint annak a rendje. Mert zavarja. Ha az ember nem ismerné a legjobb dudiját, akkor is egyértelmű lenne, hogy mennyire nem jó ez így. De el tudom képzelni mekkora hitetlenség ez... Kende és a szerelem.
Szemöldököm szalad ráncba, szusszanva dőlök előre, térdemen támaszkodom meg. Kendének érzelmei vannak Mihi iránt, amit jelenleg én próbálok meg valahogy körbeírni neki, hogy rájöjjön és megértse, mégis miről beszélünk.
- Sokkal több, mint barátság - bólintok egy aprót. Óvatosan rakom Kende vállára kezemet, szorítom meg, majd helyezkedem vissza. Ezzel gyorsan kezdenünk kell valamit, mert ha a dudit itt éri most a halál, én felmondok!
- Ez teljesen más - csóválom meg fejemet. Halványan mosolyodom el. - Haver, elmondok egy titkot: ez senkinek nem megy. Mindenki csak csinálja, de egyikük sem tudja, hogy kell. Valaki magabiztosabban áll hozzá, de még azok sem tudják mi van - megvonom vállaimat, bátorító mosolyt küldök felé. - Ez olyan, mint te vagy az éneklés. Nem megy, néha mégis csinálod. Vagy, mint én és az, hogy cuki legyek. Néha megy, de amúgy... nyeeeh - tenyeremet lefelé fordítva ingatom meg ide-oda kezemet, hogy nem az igazi a cukiságom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=850847#post850847][b]Reiner Kende - 2022.08.12. 12:15[/b][/url]

Beszarás. Nem hisz valamiben, aztán az kopogás helyett úgy rúgja rá az ajtót, mint a haverjai egy jobb napon. De tényleg így lenne? Alig ismeri a másikat. Nincs más kiindulása, csak a minta, ami előtte volt, ami miatt elég durva krízisnek éli meg és ami miatt nagyon nem biztos abban, hogy ez jó dolog. Nem neki való. Mély érzelmek valaki iránt, aki birtokolná. Mellkasa emelkedik gyorsabban és süllyed lassan, amíg kezei a hasán és az ölében mozdulatlanul pihennek.
- Igen. Más - aprót nyel, ha csak visszagondol azt is milyen nehezen nyögte ki és Mihail hogyan fogadta. - Ez amúgy el szokott múlni, nem? - szeme sarkából oldalasan tekint Móricra, kétségbeesett pillantása jár a haverján, amíg beszél. - Aha - éppen csak leheli. Karját felcsúsztatja a pad támlájára, fészkelődve próbál normálisan levegőt kapni.
- Kösz, haver - lassan paskol rá Móric hátára, ahogy elgondolkodik. Csendben pillant körbe. A többit magában kell lerendeznie, mert Mihail elképzelése valakiről valszeg nem egy öt évvel fiatalabb hülyegyerek.
- Úgy sem most fogok ráérezni, hogy mihez kezdjek ezzel az egésszel. Ez van - felkel, nadrágja övénél igazít a pólóján. - Meginnék valamit - egyenesen Móricra néz. Ez a feladat rá vár, ahogy megbeszélték.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=850848#post850848][b]Mórocz A. Móric - 2022.08.12. 12:25[/b][/url]

Teljesen átérzem a helyzetét. Én sem nagyon tudnék azzal mit kezdeni, ha a semmiből keletkeznének ilyen érzéseim. Nem voltam még szerelmes, elképzelni sem tudom, milyen érzés lehet, de elnézve Kendét, nem is akarom megtudni. És így prédikáljak arról, mennyire nehéz, mi? Egyáltalán nem képmutató és álszent dolog. Áááááh, nem. Dehogy. Képzeletedben sem.
- Nos... talán - dörzsölöm meg most arcom. Fene sem tudja. - Gondolom. De ne hagyd ki azt a részt, hogy rólad van szó. Kende, te nem érzel ilyeneket csak a nagyvilágba... oka van annak, hogy... érted - kapom el róla tekintetemet, magam előtt fürkészem a talajt. Ilyenkor mindig sokkal érdekesebb. Mert nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy tényleg ő ül ebben a helyzetben, ami elképzelhetetlen volt. Nemhogy neki, de még nekem is, pedig én mindenben támogattam mindig is. Ezután sem lesz ez másképpen, és nagyon remélem, hogy megbeszélik, de ha ennyire megijeszti... a paskolásra emelem meg fejemet.
- Bármikor - bólintok aprót. Oldalasan sandítok rá. - Elmondanád neki? - mást mit tudna vele kezdeni? Amint felfogja, letisztázza magában, ez lenne a leglogikusabb lépés, de hát én könnyen beszélek. Ó, basszameg, de rohadt nehéz ez!
Fejemmel követem, majd nézek rá hülyén. - Nem. Versenyszezon van. Gyere, veszek neked egy üveg vizet - csapkodom hátba röhögve.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=850849#post850849][b]Reiner Kende - 2022.08.12. 13:20[/b][/url]

Bólogat ügyesen. Ügyesen, mert ez a mozdulatsor jelen helyzetben sokkal macerásabb, mint valaha volt, bár így is tovább teszi mint kellene. Hallja mit mond, csak a tartalma köszönget be később Kendénél. A kétségbeesés ugyanúgy csillan a fényektől mostanra sötétebb szürke árnyalatban, de mellette valami más is kendőzetlenül kiolvasható belőle. Az viszont a földet vizslató haverjának szól.
- Jaja, értem - és ő is ettől félt. Mert, hogy, ha nem lenne eléggé egyértelmű a gyerek fél. Nem kicsit, de úgy rendesen.
Pár pillanatig előre bambulva csendben van, majd válaszul, meg-meg akadva ráz egyet a fején. - Most biztosan nem. Volt már, hogy mondtam neki dolgokat és úgy érzem jobb lesz, ha nem teszem - határozott a hangja még akkor is, amikor a végén elhalkul. - Plusz, elmondtam Mihailnak, hogy nekem nincs más rajta kívül. Utána is láttam, hogy neki van - bár ez nem tarozna Móricra és különösebben rá sem. - De erről szólt már az elején - őszintén, nem is érdekli kivel dug a másik, amíg egyik sem lesz komolyabb. Egs. Náluk jobban működik, ha nem bonyolítják agyon. Nem fogja elrontani azt, ami van, pláne mióta tudja Mihail hogyan érez mellette.
Felnevetve túr a hajába.
- Jó lesz a víz- indul el. - Ha már versenyszezon. Augusztusban jövök Rómába EB-re - a dudera néz. - Eskü nincs több új infó. Ennyi volt. - az egyik oszlopba kapaszkodik, úgy kerüli ki. - Szóval, mi a pálya ezzel a játszótér vadászással, haver?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=850850#post850850][b]Mórocz A. Móric - 2022.08.12. 13:36[/b][/url]

Hangtalan engedem ki a sóhajt, ami bent ragadt. Érti. És ennél nagyobb mázlistának nem is érezhetném magam - félszavakból, csoro. Kivéve, ha olyan kérdést teszel fel, ami nagyjából a legfontosabb a jelenleg fennálló helyzetben. Aprót bólintok a válaszra, még ha nem is értem, hogy miről beszél, de van egy olyan sanda gyanúm, hogy ez teljes mértékben a kettejük dolga. Ahogy a következő mondatok is.
- Az biztos, hogy nem úgy ismertem meg, mint aki köntörfalazna. Fair tőle, hogy elmondta... - de. Mert mindig van egy de. Csakhogy most nem akaródzik kijönni, amikor Kende így is készen van, és egyértelműen érezhető belőle a vibe, amiről soha nem gondoltam volna, hogy tapasztalni fogom. - Szóval... hogy érted azt, hogy láttad? - tudom, nincs hozzá közöm. De Kendéről van szó. Mindent tudni akarok, ami történt, ami benne van, amit érez vagy jelenleg nem érez. Tudja a fene. Ha már ilyenekről beszélgetünk, akkor csináljuk rndsn.
- Váó! - csillannak fel kékjeim azonnal. - Király! Majd belógok - röhögök fel. - Biztos van, de olyan eldugott és menő, mint ami nekünk kéne, még felfedezésre vár - kerülöm ki az oszlopot a másik oldalról, majd vágom zsebre kezeimet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=850851#post850851][b]Reiner Kende - 2022.08.12. 14:17[/b][/url]

A semmiből nevetne fel kínjában.
- Az. Fair tőle - mert tényleg így van. Ezek a kártyák az eleje óta ki voltak terítve. Az hogy közben kiben és hogyan változott az ami elég, már teljesen más téma. Főleg akkor, amikor eszébe jut a srác, ahogy elhagyja a lakást. Az elemista akit Zámbori már majdnem bejegyzett. Füléhez nyúl fel, ujjaival lassan morzsol rajtuk mielőtt nagyokat pislogva zökken vissza. - Nem az van, hogy berontottam rájuk. Mindegy, hagyjuk - mosolyogva ráz a fején. - Jó Mihaillal lenni és lesz, ami lesz - hát mondjuk ez a beszélgetés is teljesen máshogy alakult, mint azt valaha hitte volna. Totálisan. - Ja és - elnéz Móric felé. - Egyáltalán nem félelmetes, haver - főleg amikor fintorog, vagy plüssnek használja.
- Szerzek jegyet, ha szeretnél - von a vállán, mondjuk eddig csak Marina miatt kellett jegyet intéznie. Megy az majd újra, mint a karikacsapás. - Van pár szabad órám - vigyorodik el. Aludni úgy sem tudna és még bőven várja a sztorikat a Casanova életről Rómában.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=850855#post850855][b]Mórocz A. Móric - 2022.08.12. 18:26[/b][/url]

Nagyon sok mindent kérdeznék tőle, de mikor szűkszavú választ kapok, majd az is elhangzik, hogy hagyjuk, inkább visszafogom magam. Lehet fordított esetben én is ilyen lennék, de az biztos, hogy áradoznék az illetőről. Szeretném, ha a másik megtudná hogy alakult ez ki bennem, miért, hiszen... hiszen Mihiről beszélünk. Arról a Mihiről, aki mindig rideg volt mindenkivel, és ha szökő évente egyszer elmosolyodott, mindenki elalélt.
- Ez a lényeg, tesó. Más tényleg nem számít, amíg jól érzed magad mellette és vele - mosolyodom el szélesen. Tényleg nem számít más. Szemeimet forgatom meg látványosan. - Veled talán. Amúgy az. Nagyon is - morgom az utolsó szavakat magam elé.
- Persze, hogy szeretnék! Ki nem hagynám a dudim csapatását a vízben! - dobom át karomat vállán és húzom magamhoz, miközben másik kezemet csapom az égbe vuhúzva: ez a reakcióm a pár szabad órára. Mert innentől kezdve be nem áll a szám, hogy minden apró, és jelentéktelen részletet megosszak a legjobb barátommal, ami csak történt. Érintjük Améliát, a navinés kisunikornist, aki szerelmet vallott neki, mindent, ami egyáltalán nem fontos. Így esünk be reggel a lakásba, totál hullán és alszunk el rögtön, ahogy vagyunk. Most legalább nem idegen emberekkel.

valami

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=850888#post850888][b]Damien Sebastian Felagund - 2022.08.12. 23:31[/b][/url]

A mosoly és a megjegyzés olyan, akár egy kellemes, napos folt a padlón - Damienben valami lustán nyújtózik, élvezettel süttetve magát. Érezhetné magát kiszolgáltatottnak, sebezhetőnek, hisz még mindig az; sőt... a karnyújtásnyire lévő alku és Roman azonban merőben más irányba terelik. Talált egy utat, egy pokolból kivezető pókfonalat, amibe lényének minden makacssága foggal-körömmel kapaszkodik.
- Oh?-*arcára derűs mosoly kúszik, amint közelebb hajol, átmenetileg alkarját az asztalra fektetve. Jobbjában tartja, s finoman meglóbálja az ujjai közt egyensúlyozott kanálkát. A görbe megrándul, tikjeinek egyike beletép a szélébe, miközben evidens érdeklődéssel fürkészi Roman vonásait. Intriguing little games..
- Mmmiért n-ne? El-elfogadom, d-d-de így csak akkor í-í~rok, amikor k-k-kezemben az Agrippa,-*girbe-gurba orra valahogy illik ahhoz az aszimmetrikus mosolyhoz, amivel beleegyezik. Milyen szomorú is lenne megfutamodni... Kanyarít egy falatot a fagylaltból, s hagyja elolvadni nyelvén az édes ízt.*
- Ja-javasolnám, hogy a-a rituálé után hajtsa b-be a győztes a t-t-tartozást,-teszi hozzá, puszta gyakorlatiasságból; kevesebb késedelem és több lehetőség kínálja így magát. Ráadásul lesz elég dolguk addig, a többi hozzávalóval - neki például meg kell oldania a vér kérdését.
- Elnézést, utolsó k-k-kérdés. A f-fiola t-t-tartalmaz alvadásgátlót?-*kanyarodik gondolatai után, mert ha hetek távlatában gondolkodik, akkor erre is ügyelnie kell.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=850891#post850891][b]Damien Sebastian Felagund - 2022.08.12. 23:49[/b][/url]

Néha azt érzi, hiányzik belőle egyfajta nyegleség vagy könnyelműség, amit a vele hasonkorúakon lát - nincs híján a felszínes vonásoknak, a hangsúlyok mégis máshova tolódnak. A másik nemet int fejével, szemlátomást remekül szórakozva a feltételezésen. Dami lélekben itt von vállat, a származás és külső néha köszönőviszonyban nincsenek egymással. A muglik se utaznak kevesebbet, rá kellett jöjjön.
- Nnnekik sz-sz-szerintem mmég az unokáid is "gy-gyüttmentek" lennének,-*mosolyog fel az idegenre, kissé féloldalasan. A fővárosok lakói kiváltképp gőgösek szoktak lenni, mintha azonnal büszkeségre jogosítaná fel az embert.
- T-t-tegnap érkeztem. Stoppolok, k-k-keresztül Európán, d-d-de olykor elcsábulok,-adja magyarázatként arra, mit keres ennyire délen, bár igaz, nem határozta meg az irányt, aminek mentén átvág a kontinensen. Mégis, az ösztön általában kelet-nyugati tengelybe kapaszkodna, nem észak-délibe. A háta mögött pihenő szerény hátizsák azt sugallja, könnyen utazik; sátor híján couchsurföl vagy... a szabad ég alatt hál.
- Zenélek, k-k-körülnézek, aztán ha-ha elég gy-gyűlt össsze, t-t-továbbállok. P-p-persze attól is f-f-függ, hol hogyan f-f-fogadnak.-*A vizes üvegéért nyúl, hogy lecsavarja a tetejét és jókorát kortyoljon belőle.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=851121#post851121][b]Kyle Donovan - 2022.08.15. 14:52[/b][/url]

Nette

- Ismerlek én, éreztem valahogy. Az lepne meg, ha egyszer azt csinálnád, amire megkérlek - nevettem el magam. Nem gondolom, hogy ezzel baj lenne, szeretem, hogy önálló és nem kell mindenre bólogatnom. De azért az életben egyszer-kétszer már örültem volna neki, ha boldogulunk és nem öljük meg egymást.
- Ne kiabáld el, lehet, hogy holnap megfojtasz álmomban, annak örömére, hogy végre hazaevett a rosseb - grimaszoltam, jelezve, hogy azért előre inni a medve bőrére felettébb botor dolog. De most már én is szerettem volna elhinni, hogy kicsit felnőttünk a feladathoz, tudunk mi már együttműködni és lehetőleg nem megölni egymást. Inkább hagytam, hogy hozzám bújjon, magamhoz is ölelve gyengéden.
- Iiigen? Nincs azzal baj, szerintem - néztem rá szintén felvont szemöldökkel, a zavar a kettőnk arca közt pingpong labda módjára pattogott oda-vissza. Aztán lesunytam a fejemet, hogy megszabaduljak a szégyellősségemtől, vagy legalábbis átirányítsam valami más irányba és ne Nette arcába sikoltson bele rögtön. Neki viszont nem tetszett ez az ötlet nagyon, szóval rövidesen visszaterelte a tekintetem magára.
- Oh... - kezdtem volna szabadkozni, hogy igazából mindegy is, mert nem fontos, meg nem direkt volt, de aztán javasolta helyette a mozit, nekem pedig kiült a lelkesedés a vonásaimra. A csókkor pedig közelebb húztam magamhoz, lelkesen viszonozva azt. Talán mégsem annyira tragikus hazajönni.