36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek

Oldalak: « 1 2 ... 59 ... 67 68 [69] 70 71 ... 79 ... 126 127 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Choi Min Jong
KARANTÉN


damfír - életművész
offline
RPG hsz: 438
Összes hsz: 5042
Írta: 2018. október 2. 19:37 | Link

Excalidíció

Halál? Zokni? Mi a franc? Késtem? Milyen időszámítás szerint? Azért mert az ő órája mást mutat? Na segáz. Visszafordulok a kandallóhoz, beledobok egy kis hopport és bedugom a fejem, hogy felordítsam az öcsém egy pár zokniért. Valamiért a zoknis szöveg jobban tetszik, mint a halál, persze rá is ijeszthetnék, hogy megeszem reggelire, de nem szándékozom világgá kürtölni, hogy mi vagyok.
Szóval lehúzom a maszkom és kiabálok az öcsémnek, aki borzas álmos fejjel hamar előkerül, bár ezt rajtam kívül senki nem látja vagy érti, leadom neki a drótot, hogy dobjon meg egy pár zoknival, megadom a címet aztán visszafordulok a társasághoz. Megkapjuk a szobakulcsokat, az enyém az ötös, aminek örülök, mert ezt a számot még meg tudom jegyezni. A kulcsot gond nélkül kapom el, s ugyan abban a pillanatban a kandallóból is kirepül a zoknim. Ha nem lennék damfír nem kapnám el olyan lazán, ahogy, de így viszonylag észrevétlenül sikerül, szóval amikor rám kerül a sor a magyarázkodás terén csak megvonom a vállam.
- Az utolsó pillanatban élet-halál harcot vívtam, hogy legyen elég zoknim - mondom és meglóbálom a kezemben levő zoknikat majd rákacsintok a lányra, aki súgott, bár valószínűleg semmit nem lát belőle, mert még mindig napszemüvegben vagyok. Mindegy. Az ivás kapcsán elmosolyodom.
- Én jövök! - mondom a többieknek, aztán elmegyek a szobámba és ledobom a táskám, majd visszamegyek a megbeszélt helyre, hogy menjünk valahova. Nem mintha innék... De a társaságot jó lenne jobban megismerni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

You only realize how much you know someone when they disappear.
North West
INAKTÍV


Drámakiráály
offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 707
Írta: 2018. október 2. 21:14 | Link

Az excalibur nyomában


Miután megvolt az eligazítás és a kulcsokat is kiosztottam, jöhetett a két késő kifogása. Először Denis, akinek a válaszára csak felszökött a szemöldököm. Legalább kitalálhatott valamit, tíz perce volt rá, nem igaz, hogy nem olvasott mostanában egyetlen humorosabb olvasmányt sem amiből kivehetett volna egy két kifogást vagy megjegyzést. Rémes.
- Remélem minimum cukorbetegséget kaptál a csajtól, Min Jong? - fordultam a történész felé aki szívmelengető magyarázattal állt elő. Azt mondjuk sejtettem, hogy azt a zoknit valahonnan most szerválta, mert az előbb ilyesmi nem volt a kezében, de a gesztus. Elégedetten bólintottam és ha alkalmam nyílt rá még hátba is veregettem.
- Tudod iszonyatosan örülök, hogy a csapatban van rajtam kívül valaki aki ennyire előrelátó, te leszel a jobb kezem! Akarom mondani Scar után a másik jobb. Helyettes jobb - gondolkodom el a szón.
Azon, hogy az előbb említett lány ilyen gyorsan felpattan és megmenni készül meglepődtem. Pláne, hogy nálam volt a kulcs, felesleges lenne sietni.
Eztán szóba jött az italozás, ami nekem is jól esett volna, de nem akartam, hogy személyes igényeimet előtérbe kelljen helyeznem, nem vagyok én állat, hogy az ösztöneim után menjek.
- Én csak beszaladok a bárba egy pohár Jägerért, aztán felmegyek a szobámba átnézni egy-két papírt, hogy holnap biztos minden rendben legyen - ezután hiába várta bárki is, nem volt kioktatás a takarodóval kapcsolatban meg az alkoholfogyasztás mértékével, mindenki felnőtt tudja, hogy mit lehet és mit nem.
Odalépek Scarhoz és kezébe adom a kulcsot
- Ezzel bejutsz majd hagyd benne - mert biztosra vettem, hogy el fogja fogadni Denis ajánlatát. Aztán közelebb hajoltam hozzá, egészen a füléhez, hogy csak ő hallhassa - ha a cukros cigit nyom a szádba, zuhanyozz le mielőtt mellém fekszel az ágyban - aztán egy gyors puszi a fülhegyre és már el is tűntem a bár irányába, hogy kikérjem az italom és felcaplathassak boldog magányban a sok kutatást rejtő papír közé. Élvezetes este lesz, az biztos.
Utoljára módosította:North West, 2018. október 2. 21:59 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

#burzsuj #jégangyalka # legjobb tul.:East öccse
Scarlett Conroy
INAKTÍV


Troublemaker, Svájc. 2017 réme
offline
RPG hsz: 454
Összes hsz: 2298
Írta: 2018. október 2. 21:56 | Link

Excalibur
"That cross is an important artifact. It belongs in a museum!"

  A szőke nem várt mást, csak egy jó puha ágyat. North korai keltése teljesen megbolygatta a belső rendszerét. Lehet, hogy még a Bagolykőbe járt, de ez nem jelenti, hogy minden reggel nyolcra megy. Sőt. Ami azt illeti, elég régen kelt már ilyen korán. No persze a fiú amúgy sem volt sokáig alvó típus, pláne amikor egy ekkora kalandra készült.
  A saját neve hallatára fordult vissza. Pontosan tudta, ahogy a fiú is, hogy menni fog. Legutóbb is jót, sőt nagyon jót buliztak együtt a pubban. Ördögi mosoly villant a lány arcán, egyenesen visszatükrözte Denisét. Aztán a képbe bekúszott North. A szöszi imádta, hogy a férfi ennyire ismeri. Elmosolyodott, jól esett a törődés, de azért nem akarta ennyivel elengedni. A kezüket, melyben összefogták a kulcsot megszorította, hogy kicsit visszarántsa. Nem erősen, csak figyelemfelkeltően.
  - Biztos nem jössz le velünk? Jó csapatépítő lenne. A papírokat meg úgyis átnézted már sokszor - próbált az ész érvekre hatni Scar. Igazából nem szerette volna magára hagyni a srácot. - Vagy legalább ígérd meg, hogy ha befejezted a... mindent, akkor odajössz.
  Immáron a kulccsal a kezében intett Denisnek, és a csapatnak. - Öt perc, és visszatérek! - jelentette ki, és már a hűlt helye sem volt a lánynak. Imádott bulizni. Nem olyan "áttáncoljuk az éjszakát" módon, de most úgy érezte, abba is benne lenne. Ki tudja mik várnak rájuk később, élvezzék ki az utolsó estéjüket.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Itt járt Lala Rolleyes
Emerald Stone
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 108
Összes hsz: 147
Írta: 2018. október 2. 22:47 | Link

K.K.K.

 
A szoba esztétikus és kényelmesnek tűnik a maga régimódi, már-már antik berendezésének ellenére. Szerencsére két ágy van benne összetolva, amiket egy pálcamozdulattal különválasztok. Nem szeretek együtt aludni senkivel, mert forgolódó típus vagyok. Jelen esetben pedig azért sem, mert hálótársam jószerével idegen. Furcsán összeszorul a gyomrom erre a gondolatra, pedig Csinoska nem tűnik veszélyesnek. A gyógyítás alaptétele, hogy ne árts, így kétlem, hogy jogalapja volna aggodalmamnak. Furcsa, hogy nem is olyan rég pont ugyanilyen esetben nem éreztem kellemetlenül magam. Más kérdés, hogy akkor önszántamból osztottam meg a szállásom egy tagbaszakadt férfival, akivel az Öreg tó melletti parkban találkoztam. Kiválasztom az ablakhoz közelebb eső ágyat, leteszem elé hátizsákom, kabátom felakasztom az ajtó melletti fogasra, majd kiveszek a táskából egy törölközőt, a már a tatai felderítő utamon is bevált tusolókrémet, a papucsomat, a fogkefe-fogkrém készletemet és selyempizsamámat. A hálóból nyíló kis fürdőszobába megyek, hogy megfürödjek lefekvés előtt. Odabenn örömmel konstatálom, hogy egy oroszlán lábakon nyugvó kád mellett egy zuhanykabin is helyet kapott. Levetem ruháim, zoknim és beállok a vízsugár alá. A vízcseppek szinte átmasszírozzák egész testemet, melyet a bőröm igényeihez és hangulatomhoz igazodó tusfürdő pedig körbeleng lágy mandulás-tejes illatával. Ellazulva jövök vissza immár pizsamában a szobába. Ruháim elrendezem zsákom tetején, majd kisvártatva nyugovóra térek
.  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Catherine Hope Payne
INAKTÍV


Cicus =^.^=
offline
RPG hsz: 434
Összes hsz: 1245
Írta: 2018. október 2. 23:14 | Link

Csapatoska
Kinézetem

- Zoknifétised van?
Bukott ki belőlem a kérdés, még mielőtt nyeltem volna egyet, na nem mintha zavarna, csak van az a tipikus, hogy a beálló csendben bírod megkérdezni a kellemetlen dolgokat. Esküszöm, sosem láttam még pasit, akit ennyire lázba hozott volna a zokni tudata, de az már egyszer biztos, hogy ha ezt túléljük, karácsonyra küldök neki egy kézzel készített zoknicsomagot. Van egy idős néni, aki isteni téli zoknikat köt. Olyan, mint az álom.
- Nem gáz ám, nekem is vannak fétiseim.
Legyintek is hozzá egyet, aztán meg eszembe jut, hogy lehet, hogy nem kéne három perccel a kezdés után így kitárulkozni. A bilincset inkább meg sem említem, hiszen itt az emberek aludni mennek. Egy pillanatig. Aztán érkezik egy reakció, amire hosszú pilláimat megrebegtetem Denis felé.
- Tíz perc, Albert?
Biztos vagyok benne, hogy nem ezt a nevét használja, de hát ez van, nekem tetszik. Olyan, mint egy arisztokrata, aki tisztességesnek tűnik, de igazából az egész életét elnőzte és elkártyázta masszív alkoholizmusa alatt.
- Ám legyen. Tíz perc.
Mondjuk ha már ennyi van, akkor én is beléptem a szobánkba, és amíg Emerald zuhanyozott, áthúztam a ruhámat valami partiképesebbre. Hát csak nem gondolja senki, hogy ugyanabba megyek majd, mint amiben jöttem. Eszemben sincs. Így a tíz perces időkorlát nyolcadik percében robbanok vissza - kellett nekem már gyorsan helyszínt elhagyni - és kabátom zsebébe rejtve a kezeimet várom a többieket.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
offline
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2018. október 3. 11:24 | Link

Kenőkés

North beszólásán csak felnevetek, miszerint cukros lettem a lánytól. Ha tőle nem is, de egy másiktól még lehetek, nem? Conroy válaszára hiába vártam, szinte egyértelmű volt, hogy jönni fog, azonban arra nem számítottam, hogy West meg itt marad, mint egy nyugdíjas.
- West gyere már! Lehet holnap-holnap után meghalunk - szólok oda nekik hangosabban kicsit nevetve, hogy biztosra meghallják. - Ne legyél béna - tárom szét a karom. Táskámat jobban a vállamra dobva indulok el az emeletre, ugyanis nekem már itt nincs semmi keresnivalóm, megpróbáltam, amit lehetett, amikor megint egy hang állít meg. Albert? ALBERT?! Ismét megtorpanok, azonban nem fordulok meg és úgy válaszolok.
- Igen, 10 perc - kukkantok hátra, és ha a lány éppen rám pillant, akkor egy gyönyörű és kifejező Denis-kacsintásban lesz része. Öblös léptekkel indulok el az emeletre vezető lépcső felé. Mit is mondott West? Első emelet kilences vagy tízes? A tízes a sanszosabb, nullás számra emlékszem, szóval legyen az. Maximum Conroy-ék kiküldenek. A szobában ledobva a cuccaimat, az első feladatom, hogy a táskámból az éjjeli szekrényemre rakom a könyvet. Fontos, nehogy, ha éjjel felkelek keresgélnem kelljen. Kitúrok egy pólót még a tasi legmélyéről, amit rögtön magamra is rántok, az előző az ágyon tesped. Mintha otthon lennék kérem szépen! Cigimet zsebre rakom, és körülbelül, ahogy beléptem úgy lépek ki a szobából. Ledöngetek a lépcsőn, majd az ajtó felé veszem az irányt, amikor feltűnt, hogy valaki már áll ott. Oké, tény, hogy innen is simán eltudnék késni, de a 10 percből még maradt egy, úgyhogy le lehet kopni rólam.
- Payne - biccent egyet a lánynak, majd lenyomva a kilincset kilép a hűvös éjszakába, kabát nélkül. Előveszi a cigit, majd boldogan meggyújtva, fokozatosan viszi fel a testhőjét, nehogy gond legyen.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


RÉDNÜT CSÓTÁNY
Choi Min Jong
KARANTÉN


damfír - életművész
offline
RPG hsz: 438
Összes hsz: 5042
Írta: 2018. október 3. 12:09 | Link

Excalidíció

Majdnem elröhögöm magam, hogy tényleg ennyire komolyan vette a zokni dolgot. De jó színészi képességeimnek hála csak bólogatok.
- Leszek a bal - mondom nagyon komolyan a kezekre. Bár igazából tök mindegy. Nekem elég, hogy itt vagyok és részt vehetek ebben a kutatásban. Ha valóban sikerül megtalálni a kardot, az egy életre szóló élmény lesz, amit a nem létező unokáimnak is mesélni fogok.
Tíz percben egyezik meg mindenki, ami bőven soknak tűnik. Hamar megtalálom a szobám és épp csak ledobom a cuccaimat. A kabátom, a maszkom, a sapkám és a napszemüvegem is magamon hagyom. Itt északon valahogy később sötétedik mint Magyarországon. Ennél csak Svédország volt rosszabb, na de túl élem. Mint mindent.
Visszasétálok és kint, friss levegőt szívva várok a többiekre. A friss levegő mondjuk hamar eltűnik, amikor Denis kiér és rágyújt, de nem zavartatom magam miatta.
- Hol van ez a bár, amiről beszéltél? - kérdezem közelebb lépve hozzá meg a hölgyekhez. Igaz tőlem másfelé is mehetünk.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

You only realize how much you know someone when they disappear.
North West
INAKTÍV


Drámakiráály
offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 707
Írta: 2018. október 3. 14:10 | Link

Az excalibur nyomában


Meglepetten néztem a kérdés után Cathra, majd halványan elmosolyodtam. Ez bájosan buta kérdés volt.
- Nem, nincs zoknifétisem. Lábfóbiám van és ennek a kiküszöbölésére a legpraktikusabb módszer a zokni. De ha kartondobozzal fedi el az ember a lábfejét és körbetekeri még egy egész csomag ragasztószallaggal az is megfelel nekem - fejtettem ki álláspontom a témában, mielőtt megpróbáltam elszökni a közös ivászat elől, bár Scar ezt nem igazán hagyta.
- Soha nem lehet elégszer - ráztam meg a fejem, majd Denis beszólására csak egy gyilkos pillantást küldtem az irányába. Nem voltam béna. De ha tényleg meghalnánk akkor lehet előtte meg kéne nézni a vagyoni szerződéseket és a végrendeletemet.
- Rendben, átnézek még néhány fontosabb dolgot aztán lejövök kicsit hozzátok, így jó lesz? - próbáltam kiegyezni vele. Nem akartam egyedül hagyni a lányt, nem azért mert féltettem, tudott vigyázni magára, pusztán úgy tűnt, hogy szívesebben lenne velem mint nélkülem és ez a hétvége rólunk is szólt. Sok gyűrődésen mentünk keresztül a közelmúltban, mindketten veszültek voltunk, neki ott voltak a vizsgák, nekem az expedíció lezsírozása, tehát ez már majdnem olyan volt, mint egy kis pihenés. Csak közben vásárra visszük a bőrünket.
Ha ez így Scarnak is megfelelt és miért ne felelt volna, akkor felmentünk a szobába és letéve a bőröndöm az ágy egyik felére odaültem az íróasztalhoz. Igen, ezt külön kértem, hogy a szobámba legyen íróasztal. Ezután kipakoltam és belemélyedtem az újbóli áttanulmányozásba.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

#burzsuj #jégangyalka # legjobb tul.:East öccse
Scarlett Conroy
INAKTÍV


Troublemaker, Svájc. 2017 réme
offline
RPG hsz: 454
Összes hsz: 2298
Írta: 2018. október 3. 17:14 | Link

Excalibur
"That cross is an important artifact. It belongs in a museum!"

  Igen, ebben már határozottan kiegyezett a lány, és egy bólintás-mosoly kíséretével jelezte ezt. Felmentek a szobába, ott pedig a szőke gyorsan átbújt valami melegebbe, mert nem akarta, hogy amikor hajnalok hajnalán feljönnek, akkor megfagyjanak a csülkei. Áthajolt hátulról North válla felett, és egy gyors puszit nyomott rá.
  - El ne felejts minket a nagy munkád közepette! - figyelmeztette Scar. Lehet, hogy sokat zsörtölődtek mostanság, de attól még ismerte a fiút. Ha belefogott valamibe, akkor aztán se kép, se hang.
  Kiment a többiekhez, és meglepődve vette észre, hogy kicsiny társaságukba utoljára érkezett meg. Pedig fogadni mert volna, hogy mindenki Catre fog várni. Ezek szerint vesztett volna.
  - Indulhat... - benne ragadt a szó. A füst elért hozzá, és olyan emlékeket hozott neki el, amikről már azt hitte rég elfelejtette. Denisre nézett, vagyis inkább a kezében lévő cigire. Annyira szeretett volna beleszívni, akár csak egy slukkot is, de a leszokás is olyan nehéz volt neki.
  Megköszörülte a torkát, és igyekezett a többi emberre pillantatni. - Menjünk akkor, ha nem jön más - jelentette ki, és beletúrta a hajába pótcselekvésként. Ha a többiek is egyetértettek, akkor végre elindultak lefelé az utcán.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Itt járt Lala Rolleyes
Catherine Hope Payne
INAKTÍV


Cicus =^.^=
offline
RPG hsz: 434
Összes hsz: 1245
Írta: 2018. október 3. 21:31 | Link

Felfedezősdi

- Kellemetlen.
Na ő nagyon nem érezné jól magát a családomban. A rengeteg gyerek, az nagyon sok láb, sőt rengeteg láb, így hát nem igazán érzem azt, hogy el kellene invitálnom egy Payne féle hat feleséges partira. A családom fura. Kint meg nincs meleg, de a szépségért szenvedni kell. Azért igyekszem hozzászokni a jóval hűvösebbhez. Kell egy ital, vagy kettő, azzal biztos kiolvadok. Utána jöhet minden más.
- Mindenkit foglalkoztat a pincérlány Denis.
Az Albertre nem nézett olyan szépen, pedig tudtam volna még hova fokozni. De majd remélem lesz alkalmam, és annak nem az lesz a jutalma, hogy lelök egy szikla pereméről azt kiabálva, hogy ez itt Sparta. Az érkezők közül Scar reakciója megmosolyogtat. Sejtem én, hogy azt hitte, majd én leszek az, aki "csak" öt percet késik.
- Párszor gyorsan kellett lelépnem.
Adom meg a választ nyugodtan, mert nem tagadom, de legalább nem is állítom, hogy olyan nagy erkölcs csősz lennék. Sőt, éppen ellenkezőleg, én az élvezeteket és az egyszer élést támogatom. A kis mancsaimat fázósan dugom a zsebemben és nézek a többiekre.
- Nekem mindegy, hogy hova megyünk, csak legyen bent normális hőmérséklet.
A pincérnőt is feledni tudom, ha Marcsi nénje tud inni adni, van valami zene, és esetleg kicsit jobban összeszokhatunk.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
offline
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2018. október 4. 18:01 | Link

Kenőkés

A bár, amit véletlenül megtaláltam idefele jövet, az nem bár. Inkább ilyen romkocsma-zenés valaminek hívnám, mintsem bárnak, de jobb, mint a semmi. Pont megfelel annak, hogy megigyak a többiekkel 3-4 pohár whisky-t és örüljek a fejemnek.
- Az utcában - intek fejemmel a bejárat jobb oldala felé, miszerint majd arra kell elindulni. - Nekem szerintem így is magasabb a testhőm, mint nektek összesen, és - emelem fel mutatóujjam nyomatékosításképpen. - Remélem senki nem happolja el előlem a csajt - kuncogok fel, reagálva Payne megnyilvánulására. Nem is állunk sokáig az ajtóban, csikkemet eldobva indulok meg a cél irányába, amikor Conroy megérkezik. A kocsma előtt megtorpanva nyitok be a helyre és kivételesen nem engedem előre a lányokat. Nem azért, mert paraszt vagyok - most az egyszer tényleg nem -, hanem, mert nem ismerem a helyet. És ha már férfiként vagyok itt, akkor legalább engem érjen az első sörösüveg, ne egy aranyos arcot. Khm...
A pincér tekintetét rögtön el is kapom, aki bólint, majd egy szabad asztalra mutatva elindulok annak irányába. Az asztal köré rakott székek közül lehuppanok rögtön arra, ahonnan belátni az egész helyet, mégis könnyen ki lehet slisszanni, ha netalántán dohányozni lenne kedvem, mert ahogy elnézem, itt bent nemigen szabad.
- Nos srácok - mutatok körbe, ha már mindenki elfoglalta a helyét. - Bemutatom nektek Glastonbury - nem valószínű - legjobb kocsmáját! - mondatom végére toppan be a pincér is, aki készségesen néz végig a lányokon. Remélem akkor akar majd rányomulni Conroy-ra, ha West már ideért. Mekkora poén lenne! Ha Payne-re szeretne, sajnos azt sem hagyhatom, hiszen nagyon fontos tagja a csapatnak. Nem hiszem, hogy jól eső lenne a lelkemnek egy ilyen barom arcát bámulni akármikor. Még pincérnek sem felel meg, de jobb híján...
- Dupla whisky jég nélkül, a legjobból - adom le a rendelést, várva a többiekre.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


RÉDNÜT CSÓTÁNY
Choi Min Jong
KARANTÉN


damfír - életművész
offline
RPG hsz: 438
Összes hsz: 5042
Írta: 2018. október 4. 21:08 | Link

Excalidíció

Meg van mindenki és Denis az útirányt is megnevezi így elindulhatunk. A kocsmába közvetlenül mögötte lépek be, aztán odabent már engedem a lányoknak, hogy ők válasszanak széket, hova szeretnének ülni. Utoljára ülök le, aztán nézek szét. Érdekes egy hely. Nem pont ilyenre számítottam.
- Hol van a cuki csaj? - kérdezem, mert aki az asztalunkhoz jön, nem az esetem. Nem mintha fel akarnék bárkit is szedni, de legalább a szemeimet gyönyörködtetné másokon és nem csak az asztaltársaimon. Leveszem a napszemüveget, a maszkot és a sapkámat. Összeborzolom szőke, mármár fehér tincseimet, és mindent a sapkába dobok majd az asztalra teszek. Ezzel lehetőséget adva a hölgyeknek, hogy rendeljenek. Aztán ha mindenki megvan akkor én is elmondom, mit szeretnék.
- Nekem egy Bacardi lesz, citromos - Remélhetőleg van nekik. Ha nincs akkor valami más rumot kérek. De nem tervezek sokat inni. A következő menet nekem, alkohol mentes lesz.
- Titeket mi motivált erre a kalandra? - kérdezem, mert bár elég valószínű, hogy a legendás kard a válasz, azért mégis csak sokat elárul az emberekről, hogyan gondolkoznak, meg minden, ha erről beszélünk. Aztán lehet rögtön leoltanak, mert szórakoznának és nem a holnap induló expedícióról akarnak beszélni. De na. Én túlságosan is izgatott vagyok. Pont úgy érzem magam mint egy óvodás, aki megkapta álmai játékszerét.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

You only realize how much you know someone when they disappear.
Scarlett Conroy
INAKTÍV


Troublemaker, Svájc. 2017 réme
offline
RPG hsz: 454
Összes hsz: 2298
Írta: 2018. október 4. 21:47 | Link

Excalibur
"That cross is an important artifact. It belongs in a museum!"

  A hely nem volt éppen egy megszokott környezet. Tipikusan nem a gazdagoknak készítették, inkább csak az átutazóknak, amilyen a kis csapat is volt. Scar menet közben megszemlélte a rendszám-táblákkal díszített falat, a fafelületig lejárt padlót és a már rég fényét vesztett bútorokat. Majd lehuppant az egyik, rettentően puha karfás székbe.
  - Nem vagyunk elég cukik neked Cattel? - vonta fel a szemöldökét a szöszi kihívóan. Erre a pincér csak mosolygott rá, és bármilyen nehéz is volt, Scarnak el kellett ismernie, hogy helyes. Olyan tipikus beletúrnivaló világosbarna haj, kék szem, és hozzá még egy kis borosta. Ha nem lett volna North, valószínűleg kikezdett volna vele, de így maximum Cat jár jól aznap este.
  Igazság szerint nem akart aznap este a kelleténél többet inni, viszont olyan nagyon régen húzott le egy felest. - Egy whiskey kólát - tartotta fel a mutatóujját, hogy jelezzen, majd azzal a lendülettel vissza is eresztette.
  Meghallgatta először a többiek reakcióját. Igazából érdekes volt a kérdés. És témába vágó is. Miközben egyesével meghallgatták egymást, addig az italaik is megérkeztek. Majd csak egy ember maradt, aki nem szólt hozzá a témához, bár azt hitte ez egyértelmű. - North - vont vállat. Egyszerű és kézenfekvő.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Itt járt Lala Rolleyes
Catherine Hope Payne
INAKTÍV


Cicus =^.^=
offline
RPG hsz: 434
Összes hsz: 1245
Írta: 2018. október 4. 22:12 | Link

Partyhard

Fiúk előre, lányok hátra. Nem újkeletű ez, van, aki azért megy előre, mert így védi a nőket és van, aki azért, hogy megmutassa mekkora rajkirálycsávó. Nagyon remélem, hogy a szívem nem törik darabokra, és derül ki, hogy az előbbi igaz. Szóval a hely nem nagy szám, de nekem tetszenek az ilyen kis egyszerűbbek, megvan a maga hangulata annak, ha az ember csak be akar ülni. Le is dobom a kabátom, ami amúgy is csak dísz volt, és mire elkezdem felmérni a terepet, már van is kit méregetni.
- Egy whiskey gyömbért és egy vodkanarancsot kérek.
Az a helyzet, hogy nem tudom, melyikre vágyom, leginkább mind a kettőre, és ez így jó alap is lesz ahhoz, hogy kommunikatívabb legyek, de nem annyira, hogy minden kis mocsok titkomat kifecsegjem. Mondjuk, ha mindent elmondanék, valószínűleg a felét sem hinnék el, szóval nem lenne olyan kínos, de azért ne kockáztassunk.
- Szeretem halmozni az élvezeteket.
Vonom meg a vállam, de azért úgy, hogy a pilláim mögül azért némi szemkontaktust kialakítsak vele, és halvány cicamosoly jelenik meg a szám sarkában, amit viszonoz is, mielőtt elindul az italokért.
- Kár, hogy inkább rád indult be.
Pillantok Scar-ra, majd a tekintetem arrébb siklik a legvilágosabb tincsűhöz. Imádom a színét és nekem is kell. Pont.
- Dicsőségért, új kapcsolatok építéséért, hogy ne a suliban legyek a tesóim közelében, hogy ne állítsanak be ostoba tyúknak, meg amúgy is őrült vagyok, szóval nekem ez belefér.
A felsorolás végén azért nevetek is egy kicsit, mert hát tényleg, amikor meghallottam a dolgot, le is csaptam rá, de nem akartam elmondani senkinek. Willnek azt mondtam, hogy apának akarok ajándékot intézni, és vigyázzon Chris-re, ne nagyon engedje olyan helyre, ahol árthat magának, Chrisnek meg azt, hogy muszáj elmennem anyagokat vásárolni, mert Helena megkért, hogy varrjak neki egy ruhát. Mivel pedig ők nem beszélnek egymással, kizárt, hogy visszajut, bár Ariana veszélyes pont lehet még az életemben.
- Amúgy, én halálosan izgulok azon, hogy mi lesz, meg hogy lesz, meg leginkább, hogy mennyire bírom, meg mennyire tudok majd együttműködni ms. Stone-nal.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
offline
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2018. október 5. 17:56 | Link

Kenőkés

- A cuki csaj? - kérdezek vissza, mint egy hülye, aki nem érti a kérdést. De eskü nem erről van szó, egyszerűen nem találom. Amióta beléptünk őt keresem a szememmel, de sehol senki, pedig reménykedtem a dolgokban. Mármint nem abban, amire mindenki más gondol, hanem abban, hogy egyáltalán itt lesz és talán lesz a kutatás előtt egy jó napom.
- Nem látom - válaszolom végül a kérdésre, majd egy könnyed vállvonással elintézve a dolgot, már tovább is lépek.
Gondolhattam volna, hogy feljön a legsnasszabb kérdés eme kis összeröffenés végett, de még így is meglepett, főleg, hogy az kérdezte meg, akitől a legkevésbé számítottam rá. Megmondva az őszintét, egyáltalán nem gondolkodtam el rajta, hogy miért jöttem el. Alapból csak azért jelentkeztem, mert tudok egy hangyaf... akarom mondani hangyabokányit latinul és - asszem - benne volt a pályázatban, hogy ilyen tag is kéne. Így beadtam, de nem tudom, hogy van-e valódi oka. Mindenki simán megválaszolta, ami nem is meglepő, mivel nem egy eget rengető kérdést tettek fel. Az még csak a hab a tortán, hogy Payne keveri a whisky-t, ráadásul gyömbérrel. És ez az információ nem segít a kérdés megválaszolásában sem. Behalok ennek a csajnak.
- Nos... - merengek el még egy kicsit a válaszon, mint egy tényleges hülye, ez már biztos. - Unalomból meg talán kicsit azért, hátha tudom gyakorolni az elemeim - nyögöm ki, majd elmosolyodom a végén. Igen, valóban csak én lehetek ekkora barom, hogy egy ilyen kalandot szimpla unalomból vállalok be plusz pár mellékes dolog miatt. Bár Conroy viszi a prímet, aki csak West miatt jött el, ő sem semmi.
- Én leginkább abban reménykedek, hogy nem kell majd senkit egy szikla pereméről megmenteni, főleg nem akkor, ha én vagyok az - nevetek fel, mert simán el tudom képzelni a szituációt, pedig nem vagyok egy szerencsétlen típus, de bármi megtörténhet ugyebár.
- Na - emelem fel poharam, ha mindenki megkapta a rendelését már, egy koccintás erejéig. - Igyunk a holnapi kezdésre és arra, hogy velem tölthetitek el az utolsó estéteket!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


RÉDNÜT CSÓTÁNY
Choi Min Jong
KARANTÉN


damfír - életművész
offline
RPG hsz: 438
Összes hsz: 5042
Írta: 2018. október 6. 00:30 | Link

Excalidíció


- Igen
- vágom rá, hogy a csajra gondolok, de sajnos kiderül, hogy már nincs itt, és sajnos másikat sem látok. Scar megjegyzésére felhúzom a szemöldököm.
- Ti is nagyon cukik vagytok, de házi nyúlra nem lövünk - felelem és megvonom a vállam. Arról nem is beszélve, hogy ő egyértelműen Northszal van, tehát még egy ok, hogy tabu legyen. A másik lányról nem tudom, de nekem ő kicsit túl sok. Egy időben tetszettek az ilyen lányok, de mostanra azt hiszem öreg vagyok hozzá. Lélekben. Testben nem. Tutira senki nem mondaná meg, hogy hány éves vagyok. Én is el-el szoktam felejteni. Csak azért tudom most, mert Kwon nem rég felkeresett, hogy felköszöntsön. Mondanom sem kell, nem voltam elragadtatva, hogy már 32 vagyok. De mivel még mindig csak 20 körülnek tűnök, nem nagyon van okom aggódni. Ugye?
Figyelem a pincér és a lányok közötti interakciót majd leadom a rendelésemet és egy másik kérdést teszek fel. A válaszok közül Scaré az, ami egyáltalán nem lep meg, a másik kettő viszont érdekesen hangzik.
- Miért idegeskedsz azon, hogy hogy fogtok együtt dolgozni - kérdezem Cath-et, mert hát még csak most jöttünk semmit nem tudunk egymásról, én legalábbis rettentően keveset.
- Elemeid? Több is van? - fordulok Denishez, mert ez tök izgin hangzik, na meg ritka is, hogy valakinek egynél több van. Természetesen rettentően érdekel.
A magam részéről szándékosan elfelejtem elmondani, hogy engem mi motivált. Na meg engem nem is kérdeztek. Szóval... Szóval hallgatok és iszom az itókám, miközben a többiek beszélgetését követem.
Utoljára módosította:Choi Min Jong, 2018. október 6. 00:30 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

You only realize how much you know someone when they disappear.
North West
INAKTÍV


Drámakiráály
offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 707
Írta: 2018. október 6. 12:22 | Link

Az excalibur nyomában




Mikor mindent leellenőriztem, hogy jól van-e stimmel-e, hátradőltem a székben. Megígértem Scarnak, bár túl sok kedvem nem volt hozzá, pláne miután kinéztem az ablakon. Hogy lehet valahol ennyire nyálas az idő? Mintha végigmászott volna a városon egy óriási meztelencsiga.
Elfintorodva álltam fel és vettem magamra egy pulcsit, meg húztam fel a lehető legvastagabb zoknim. Fő az elővigyázatosság és elindultam. Először a fogadó ivójában néztem körbe, de ott nem voltak, így gondoltam, hogy a kiscsipetcsapat esetleg messzebbre vándorolt, mondjuk az utca végi kocsmába, ami remélem még nem dőlt rájuk.
Belépve aztán a helyiségbe sejtésem beigazolódott, megláttam őket az egyik kupéban. Intettem nekik, ám ahelyett, hogy hozzájuk siettem volna inkább a pulthoz léptem. Megérdemeltek egy kis ajándékot, ezért egy nagyobb összeget lehelyeztem a kocsmáros elé mondva, hogy az egész bagázs számláját én állom. A kiírt árakat nézve ez bőven elég volt, sőt bizonyára még jócskán maradt borravalónak is belőle. Ha pedig már ott voltam kikértem az áhított Jägerem is, mielőtt csatlakoztam volna hozzájuk.
Út közben viszont nem mással találkoztam mint a csinos pincérlány férfias alakjával, ez mégse gátolt meg abban, hogy utána ne forduljak, majd vigyorogva ültem le Scar mellé.
- Huha Denis, nem hazudtál, tényleg nagyon cuki a pincérlányka - iszom bele italomba.
- Na mi a helyzet veletek? Mi volt a téma?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

#burzsuj #jégangyalka # legjobb tul.:East öccse
Scarlett Conroy
INAKTÍV


Troublemaker, Svájc. 2017 réme
offline
RPG hsz: 454
Összes hsz: 2298
Írta: 2018. október 6. 22:48 | Link

Excalibur
"That cross is an important artifact. It belongs in a museum!"

  Catnek csak fintorgott egyet a szőke, hiszen lehet, hogy a pincérsráccal szimpatizáltak, de azért még sem volt egy bizonyos északnyugati srác.
  Mindenki szépen sorjázta a válaszát. Denis válaszán már nem is lepődött meg a lány, ez tipikusan a fiúra vallott. Habár Cat aggályait nem tudta mire vélni. Persze, ő is látta, hogy Emerald kicsit más, mint ők, de az is lehet, hogy csak meg akarja adni nekik a kellő tiszteletet. Na nem mintha Scar erről olyan sokat tudna. De mielőtt még megszólalhatott volna, Choi már fel is tette a kérdéseit.
  - És te, Hófehérke? - kérdezte a fiút, aki valahogy kimaradt a szórásból. Nem csak szimplán a kíváncsiság hajtotta, de az is, hogy ha igazán jó csapatot alkotnak, akkor talán nem is kell minden expedícióhoz új bagázst keríteniük. Kivéve persze az elhalálozásokat, amivel számolni kell.
  Már épp emelte volna a poharát a többiekkel, amikor megpillantotta Northot - meglepő módon úgy stírölve a pincér fenekét, ahogy ő tette olyan fél órával azelőtt.
  - Örülök, hogy te is így látod, gondoltam talán meghívhatnánk őt is a hotelszobánkba - kacsintott a szöszi, szinte teljesen biztosan, hogy ezzel zavarba fogja hozni Northot. - Bocsi Denis, lehet kicsit hangos szomszédok leszünk - vigyorgott a másik fiúra. Nem akarta felajánlani neki, hogy csatlakozzon a társasághoz, az már egészen fura lett volna. És több ital kellett volna a szervezetében hozzá.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Itt járt Lala Rolleyes
Catherine Hope Payne
INAKTÍV


Cicus =^.^=
offline
RPG hsz: 434
Összes hsz: 1245
Írta: 2018. október 7. 12:06 | Link

A jó popójú pincért stalkolók gyülekezete

- Mert együtt dolgozik a bátyámmal, és tudom, hogy volt egy csomó súrlódásuk, és aki az én bátyámmal, aki egy reinkarnálódott buddha, súrlódik, akkor engem lelök arról a bizonyos szikláról.
Nem tudom, hogy a csapatban ki ismeri Willt, azt tudom, hogy Scarlett tudja milyen. Lehet, hogy más is találkozott vele, ki tudja, hány útitársamnak mániája a gyengélkedők pihenni, vagy kappás koncerteken csápolni. Viszont tény, hogy én nagyon más vagyok nála, és tényleg aggódom is emiatt. Nem tudok ugyanis nem önmagam lenni, és igazából nem is nagyon akarnám erőltetni. Ez a cukiskodós, olyan halkan beszélek, hogy nem is érted, de zavarban vagyok miatta, nem az én stílusom.
- Denisé jobb.
Vonok vállat, miközben halvány mosoly ül ki az arcomra a Hófehérkézés miatt. A srác, akit így megszólított, tippjeim szerint olyan tizenhét körül van, talán a legfiatalabb itt. Mondjuk annyira nem bánom, hogy nem én vagyok a legkisebb a magam tizennyolc évével. Így is vannak bajaim, mint a végzős évben kincskeresés. Mindenki más tutira már most görcsöl azon, hogy hogyan fogja azt a sok mindent megtanulni, én meg azon parázok, hogy egy felnőtt nem kedvel, hát hihetetlen, tudom.
- Lehet, hogy Denisnek hangosabb vendége lesz.
Kacsintok Scarlettre, és el is nevetem magam. Jó ez a társaság, már ezért a beszélgetésért megérte eljönni ide, és én tényleg remélem, hogy akár sikerrel járunk, akár nem, lesznek még közös élményeink.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
offline
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2018. október 8. 18:49 | Link

Kenőkés - hol a pincérlányom?!

A társaság jó. Ezen nincs mit szépíteni, vagy elrondítani, ez egy tény. Az itt jelen lévők személyisége nagyon sok jegyben megegyezik, ami lehet közrejátszik a dolgokban, azonban elenyészőnek tekintem. Körbepillantva látszik, hogy mindenki jól érzi magát, kiveszi a részét a társalgásból és minél többet tud az ember valakiről, annál jobb. Főleg, ha én tudok minél többet. Egy elég jó csapatot verbuvált össze az egyik West - a sok közül -, amiért hálás vagyok. Amikor jelentkeztem erre a "kis kirándulásra" eszembe sem jutott, hogy lehet olyan is lesz a csapatban, akit éppen nem kedvelek. De adta a jó ég, hogy nem basz... akarom mondani cseszett ki velem West.
Utolsó gondolatom záróakkordjaként jelenik meg az emlegetett West, aki rögtön le is huppan Conroy mellé, mindeközben megemlegetve a férfi mását az én drága pincérlányomnak.
- Azért te is megfordultál utána - emelem fel a poharam North felé, majd felnevetek.
- Pontosan - bólintok egyet Payne megjegyzésére, majd ráemelem tekintetem és ha figyel ismét kap egy kacsintást.
Lassan felállva, kinyújtóztatva végtagjaim kerülöm meg lassan az asztalt, de nem sietek. Azért még hallani szeretném a beszélgetést, amúgy sem hajt a tatár. Megállok Cath széke mögött és rátámaszkodok, majd ázsiai barátunkra emelem a tekintetem.
- Igen - bólintok egy aprót, miközben lehunyom a szemem egy pillanatra. - Tűz és levegő, de a tűz a főelemem - emelem el egyik kezem a szék háttámlájáról, majd úgy fordulok, hogy a kocsmában lévő többi - nem józan - vendég ne legyen szemtanúja, ahogy tenyerem fölött pár centiméterre megjelenik egy mikro-tábortűz pár pillanatra. Eltüntetve a tüzet, egy enyhe szellővel borzolom össze az előttem ülő hölgy frizuráját.
- És bemutatom a levegőt - nehezen tartom vissza a nevetést, rángatozó vállam valószínűleg el is árul, de még küzdök. Elővéve a cigit, indulok meg a kijárat felé egy kedves nikotin-rúd elszívása reményében.
- Conroy?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


RÉDNÜT CSÓTÁNY
Choi Min Jong
KARANTÉN


damfír - életművész
offline
RPG hsz: 438
Összes hsz: 5042
Írta: 2018. október 8. 21:07 | Link

Excalidíció

- Neked sosincs súrlódásod a bátyáddal?
- kérdezek vissza, mert szerintem testvérek között az a normális, és teljesen mindegy ki mennyire buddha (szerintem az én öcsém is az, de hát na), mindenkinek van egy-két rosszabb pillanata. - Simán lehet, hogy ti jól kijöttök majd - próbálok biztató lenni és ezt egy mosollyal is megtoldom. Aztán Denisre figyelek meg a menőzésére, ahogy tüzet varázsol meg összeborzolja a lányka haját. Úgy sejtem utóbbi nem lesz teljesen elragadtatva, nekem viszont nagyon tetszik a műsor.
- Gyújthatnál tüzet a szobámban is - mondom vigyorogva, bár nem szeretné ha félreértené. Szimplán fázós vagyok, bár azt hiszem, ez egyértelmű.
Már már azt gondolom, hogy megúsztam a saját kérdésem megválaszolását, de Scarlett nem hagyja, hogy elhappoljam a dolgot. A név viszont megijeszt egy pillanatra, gyorsan le is húzok egy tincset a szemem elé, hogy meggyőződjek róla, nem változott vissza a hajam sötétbarnás-majdnem feketére, ami amúgy az eredeti színe. Aztán megnyugszom és rájövök, hogy pont a túl szőke hajam miatt hívott így. Haha. Bocsi, hogy nem nevetek. Talán majd máskor.
Válasz gyanánt megvonom a vállam, aztán a poharamban meglötyögtetve az italt szólalok meg.
- Tök gagyin fog hangzani, de gyerekkori álmom... - kuncogok egyet zavartan, összeborzolom a hajam aztán folytatom - öhm... izé... Merlin és Arthúr király kapcsolatából írtam a szakdogám, és lényegében a vizsgamunkáim nagyrésze a kard és annak legendái köré épült. Kár lett volna kihagyni.
És mire befejezem megérkezik a vezetőnk is, aki szerint a pincér srác is jól néz ki. Elgondolkodom egy pillanatra, megnézem én is jobban a csávót, de csak a fejemet rázom. Nem, hiába mondja mindenki, hogy jól néz ki, nekem akkor sem jön be. Talán ha szőke lenne...
Utoljára módosította:Choi Min Jong, 2018. október 8. 21:08 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

You only realize how much you know someone when they disappear.
North West
INAKTÍV


Drámakiráály
offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 707
Írta: 2018. október 8. 22:46 | Link

Az excalibur nyomában


- Valóban - adtam igazat Denisnek, s remélem megjegyezte, mert nem sokszor lesz ilyen.
- Azért nem kell túlmenni a határokon, Scar - motyogtam elvörösödve és inkább ittam az italomból még egy kortyot, csak, hogy legyen indokom, kicsit elfordulni.
Mikor meghallottam Cath kommentjét felszaladt a szemöldököm. Letettem a poharat és megköszörültem torkom, hogy mindenki elhallgasson, majd halál komolyan kezdtem bele mondandómba, hogy érezzék, minden amit kiejtettem ajkamon azt kemény kézzel be is fogom tartatni.
- Nem óvoda, nem tiltom meg az átmászkálást. De, akinek a kölyke it fogan meg, annak a második neve kötelezően Excalibur lesz - jelentettem ki, majd Scar felé néztem - Különben mint jó vezér a szabály alól én se mentem fel magam se téged - azzal mit aki jól végezte dolgát máris visszavettem a Jägert a kezembe és beleittam.
Amúgy is mókás volna egy gyereket így elnevezni, ennyi pedig minimum jár, elvégre abban egészen biztos, hogy akármi is lesz az expedíció végkimenetele, mindenkinek emlékezetes időszak marad.
A kis légi és tüzes bemutató ideje alatt csendben figyeltek, közben azon gondolkodtam, hogy vajon hogyan tudnám hasznosítani. Tűzrakásra nem lenne alkalmas mert minek, nem akartam felgyújtani egész Glastonburyt, meg a pálcák is képesek rá, de talán vészhelyzetekben tudja használni ha kellőképpen rátermedt és edzett.
- Ami azt illeti Min Jong - szólítottam nevén, mert én nem éltem a becenevekkel, annyira nagyon, hogy minden kapcsolati szál nélkül leszöszizzem, vagy hófehérkézzem, vagy héttörpézzem - ez különösen jó hír, bár tudtam, de mindenki előtt elismétlem, hogy szaktudásod még hasznunkra vállhat. - még beszéltem Denis már a kijárat felé indult, félúton megállva és Scarra nézve. Mélyet sóhajtottam, s ha a lány rám nézett engedélyért biccenettem. Ha nem, akkor csak felálltam, hogy kiengedjem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

#burzsuj #jégangyalka # legjobb tul.:East öccse
Mesélő
Mesélő



offline
RPG hsz: 811
Összes hsz: 1286
Írta: 2018. október 8. 23:35 | Link

excalibur
A pincér átka


Éjfélig nincs zargatva a csapat, ám mikor a kocsma egyetlen órája elbőgi az éjnek közepét az asztaluknál megáll a pincér. Nem tűnik barátságosnak, sem kedvesnek, vonásaiban nincsen semmi helyes sem szép, a grimasza minden emberi csinosságot lemosott képéről.
- Maguk az idegenek akik azért jötték, hogy elvigyék igaz? - hevessége rögtön kitör belőle, még ha hangját igyekszik is halkra fogni, érződik rajta a düh. Angolja erősen brit akcentusos, nem is próbál ügyelni arra, hogy minél érthetőbb legyen.
- De ebből nem fognak enni - förtelmesen mordul rájuk és elkapja az első csuklót ami útjába került, ami nem másé mint Cathé. - Ez már évszázadok óta a miénk és az is marad - közelebb hajol a lányhoz sziszegve, közben szorítása erősödik, mintha égne a puha női bőr ujjai alatt.
- Hordják el magukat, mielőtt még a többieknek is bajuk esik - azzal elengedi a kicsiny kacsót, s ellép az asztaltól, alakja ahogy távolodik egyre kecsesebbé és formásabbá válik, mintha férfiból hirtelen nővé alakulna, majd ringó csípővel beleveszik a tömegbe.
Catherine azonban érezheti, hogy továbbra is ég a csuklója, s ha jobban megnézi észrevehet egy rúnát, ami beleizzott bőrébe. Ez a legtöbbjüknek ismerős lehetett, akik rúnatanra jártak, a bajt és szükséget jelképezte. Viselője pedig a következő két hétben bizonyosan számtalanszor tapasztalhat majd hirtelen támadt ügyetlenséget és bevonzott balszerencsét. ( Kockadobások esetén 1 számmal a negatív írányba való elmozdulással jár )
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

"Bármi lehetek. Egy virág, egy asztal, egy szellem vagy akár csak egy szellőcske. Sose tudhatod éppen hogyan találkozol velem, viszont mindig tudod, ha ott vagyok. Figyelj rám!"
Catherine Hope Payne
INAKTÍV


Cicus =^.^=
offline
RPG hsz: 434
Összes hsz: 1245
Írta: 2018. október 11. 07:00 | Link

Csipet csapat

Eljön, majd el is múlik az éjfél. Hogy hova tűnt el az a pár óra? Jó társaságban? Kit érdekel. Nem ittam sokat, de ittam, spicces vagyok, és bátran kacérkodom, leginkább Denissel. Amióta a képességei napvilágot látottak, jobban lenyűgöz, mint előtte. Szeretem az olyan típusú hímnemű egyedeket, mint ő. Semmi feszkó, semmi idegeskedés. Nincsenek kötelező körök, nincsen illedelmesség, és nem kell másnak lenni, mint amilyen vagy.
Én magamról tudom, hogy nem feltétlenül vagyok egy szerethető személyiség - Vajda Eszti, innen tsókollak -, de most minden jó, most elvagyok, és igyekszem nem annyira központi, de nem is álszent lenni. Csak vagyok, önmagam. Tényleg nem tudom, hogyan telt el a sok óra, és mikor keveredett Denis ennyire közel, vagy mikor keveredtem én hozzá ennyire közel, de egyszer csak ott volt. Épp az éjszaka további opcióit súgnám a fülébe, amikor egyszer csak ott van mellettünk a pincérfiú, és hirtelen a szép sármossága átvált abba, amit az ember csak úgy hív "para". Parafejű lesz. Szép, de ne akarj tőle semmit, mert pszichopata. Nekem is rögtön ez a gondolat fogalmazódik meg a fejemben, és el is akarnék húzódni, mivel hozzám van a legközelebb, de abban a pillanatban, hogy én megindulok, elkapja a karomat, és ha nem égetne annyira az érintése, akkor egészen biztos, hogy megrúgnám a lábai között. Érzem a könnyeket, amik a szemembe szöknek, de nem először fáj valami, így azt hiszem, ezek inkább a rémület könnyei, ami egy ilyen szituációban teljesen jogos.
- Dögölj meg!
Kiáltok utána indulatból megrázva a kezem. Csak most, amikor már nem látom, veszem észre, hogy felálltam. Nem emlékszem rá, hogy mikor tettem ilyet. Az biztos, hogy mikor odajött, még ültem. Rendesen fáj, ahol megfogott, mintha Denis képességét érezném magamon. A másik kezem hideg ujjaival pihentetem, próbálom enyhíteni az égő érzést. Lepillantva, hogy megnézzem, mi is történt, és, hogy hagyott-e nyomot a tenyerén kívül, látom meg a jelet.
- Ez mi?! Megátkozott vagy most mi van?!
A hangom pár oktávval feljebb ugrott, és ijedt tekintetemet hol Northra, hol a kezemre fordítom. Na ne szórakozzunk már egymással, hogy itt kiderül, hogy kinyírnak még idő előtt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Scarlett Conroy
INAKTÍV


Troublemaker, Svájc. 2017 réme
offline
RPG hsz: 454
Összes hsz: 2298
Írta: 2018. október 11. 08:35 | Link

Excalibur
"That cross is an important artifact. It belongs in a museum!"

  Már aznap este megszerette a csapatot, és egyre kevésbé zavarta, hogy North belerángatta ebbe. Na jó, ez enyhe túlzás, mert ha nem akart volna egy kicsit sem jönni, akkor biztos hogy nem ücsörgött volna még éjfélkor is a fogadóban. De a sok vita után kezdte meggondolni a dolgot. Hát, végül is jól döntött, az már biztos volt.
  - Micsoda jó név lenne... Excalibur West - merengett el a szöszi. - Ezzel a névvel tuti sokszor fogják megverni a suliban... - folytatta, csak hogy mindenki érezze mennyire nem ért egyet a főnök parancsával. No nem mintha szeretne gyereket, de azért milyen szabály már ez.
  Szerette volna azt a cigit, nagyon is. Egy ideig csak nézett a fiúra, amolyan "na most mi legyen?" arccal. Majd Northra is, hiszen mégiscsak ő volt a józan ész kettejük közül.
  Felállt, hogy csatlakozzon Denishez, és akkor hirtelen a pincér megszólalt. Értetlenül nézett körbe, hogy vajon a többiek tudják-e, hogy miről beszél a fószer. Mire választ adott volna, a már kicsit sem szimpatikus férfi elkapta Catet.
  Scar anélkül, hogy bármit végiggondolt volna közelebb lépett, válla súrolta a vörösét. Arca elszántságról és dühről tett tanúbizonyságot. Ha az ismeretlen még egy kicsivel közelebb lépett volna, biztos, hogy nekiugrik. Ez benne volt a vérében. Viszont ami ez után következik, arra nem számít. Tátott szájjal nézi, ahogy az előbb még agresszívan nekik eső magas ember hirtelen egy karcsú nő alakját veszi fel.
  Csak Cat hisztérikus hangjára kapja vissza a pillantását. Rögtön felismerte a szimbólumot, hiszen ott virított az ő kezén is. Igaz, az övé már hamis volt, csak egy szimpla tetoválás, viszont az elméjében még élesen élt a kép, amit az a rovás okozott.
  - Basszus... - más nem jött ki a száján, csak ennyi. Talán egyedül North tudta még biztosra, hogy mit is takar a jel. Megfordult a lány, idegesen a hajába túrt, és Denisre nézett. - Nekem most nagyon kell az a cigi....
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Itt járt Lala Rolleyes
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
offline
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2018. október 11. 13:29 | Link

Kenőkés - meg van, semmi

Gyorsan ment az idő, mintha nem is létezne. Jól éreztem magam, ami igen meglepő, nem tudom mikor voltam utoljára felengedve. Mondhatnám, hogy a mindennapi stressz az életem része, de akkor hazudnék és én olyat nem szoktam, kérem! Alapból nem vagyok stresszes, a dolgok alakulása legtöbbször tőlem függ, ha mégsem, akkor úgy is úgy alakítom, hogy tőlem függjön. Inkább azt mondanám, hogy még jobban fel vagyok engedve. Bírom a társaságot és most, hogy végre West is csatlakozott a társasághoz - félig-meddig - teljes is lett.
A pincér váratlanul jelenik meg az asztalnál, már épp mondani akarnám neki, hogy húzás van, amikor elkezd sziszegni és megragadja Cath karját. Reflexszerűen ugrok vissza a lány székéhez avval a szándékkal, hogy a férfi arcán kő kövön, bizony nem marad, azonban az illető már elengedi Cath karját. Utána nézve rajzolódik ki a - már szóba jött - pincérlány. Tudta, hogy a kard miatt jöttünk. Direkt akart a közelemben lenni. Visszafordulva az asztalhoz, enyhén égő hús szag csapja meg az orromat. Értetlen nézek körbe, amikor Cath kikelve önmagából kérdezi mi történt miközben a karját szorongatja. Minden más a régmúlt volt, ami az eset előtt történt. Az agyam elfelejtette azokat a pillanatokat és csak a jelenre összpontosított.
Odalépek sérültünkhöz, majd leültetve, miközben a széke mellett guggolok, ujjait lefejtem a karjáról, enyhe szellővel hűtöm az égett felületet.
- West - horkanok fel. - Ez mégis mi a k*rvaélet? Honnan tudta, hogy a kardért jöttünk? - hangom nem emelem fel, talán kicsit erélyesebb, mint kéne lennie. Cath karját elengedem, megsimítom az arcát, majd felállva, bólintok egyet Conroynak.
Nem akarok vészmadár lenni, és életemben nem tanultam rúnatant, mert nem érdekel, de akinek van egy kis magához való esze nagyjából tisztában van a Cath karján ékeskedő rúnával. Kilépve a kocsmából, rögtön Conroy és a saját számba nyomom a cigit, ujjamon már a kis láng. Imádom, hogy nem kell öngyújtót használnom.
- Hát - csúszom le a fal mentén, ismét guggoló pozícióba - Nem indulunk jó esélyekkel - kuncogok egy aprót. A cigim meglepően gyorsan fogy, a fele már köddé vált, azonban még egyre nem lennék képes rágyújtani. Megvárom, amíg Scar elszívja a sajátját, és ha megtette együtt indulunk vissza a kocsmába, az asztalunkhoz. Kb. az asztalunkhoz vezető negyedik méternél döntöttem. Nem kellett több pár másodpercnél.
Az asztalunkhoz érve, megfogva Cath ép csuklóját felhúzom a székről, majd a kijárat felé irányítom, magam után húzva.
- Ne kérdezz, csak gyere - indulok el vele vissza a szállásra.
Utoljára módosította:Denis A. Brightmore, 2018. november 9. 22:41 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


RÉDNÜT CSÓTÁNY
Choi Min Jong
KARANTÉN


damfír - életművész
offline
RPG hsz: 438
Összes hsz: 5042
Írta: 2018. október 11. 15:14 | Link

Excalidíció

Gyorsan telik az idő, mindenki iszogat, jó a hangulat. Én próbálok figyelni, hogy ne igyak sokat, nem szeretnék túlságosan becsípni, mert annak sosincs jó vége. A mókánknak a pincér vet véget, vagy nem is tudom, hogy tényleg pincér-e de lényegtelen. A szavai elég sokkolóak és amikor megragadja Cathet csak azért nem verem le rögtön, mert nem szeretném, ha rögtön mindenki levágná, hogy nem vagyok teljesen emberi. A fehér bőrszínt még ki tudom magyarázni, de a gyorsaságot és az erőt, már nem biztos. Nagyot nyelek, így próbálom visszafogni magam. Aztán elmegy és egy rúnát hagy maga után Cath karján.
- Uh, ez nem jó... - jegyzem meg, halkan, aztán Northhoz fordulok. - Hagyjuk elmenni? - Én szívem szerint utána mennék, nem azért mert szeretek veszélyesen élni, hanem mert nem szeretem, az erőszakot akkor sem, ha passzív.
Bármi is legyen egy dolog biztos, nem fogok már aludni ma éjjel.
- Mutasd csak a karod - kérem Cathet és a poháralátétre rárajzolom a rúnát. Tudom mit jelent, de azért biztos akarok lenni a dolgomban. Nincs már sok hátra reggelig, de legalább hasznosan töltöm majd azt a pár órát.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

You only realize how much you know someone when they disappear.
North West
INAKTÍV


Drámakiráály
offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 707
Írta: 2018. október 11. 21:35 | Link

Az excalibur nyomában


A dolgok elég jól zajlottak, a hangula viszonylag kellemes, volt, az italokból se vitte senki túlzásba a dolgot és Denis meg Cath tökre nem tűntek el a wc-ben egy jó fél órára, ami szintén menő, bár azért egy Excalubur nevű kölyök keresztelőjére menni még menőbb lett volna, ám amikor éjfélt ütött az óra, hiretlen minden a feje tetejére állt.
Azt én se tudtam, hogy honnan tudta, a fenyegetés közben végig kezem a pálcámon tartottam, készen arra, hogy támadjak, ám csak végszükség esetére tartogattam az átkokat, elvégre ez nem varázsló hely, ha itt varázsolok azzal sok mindent kockoztattam volna.
Amint elment felpattantam, nem is törődve igazán Denis kérdőrevonásával. Elkaptam a nő kezét és magam felé fordítottam, hogy leellenőrizzem a bajt.
- Nem halálos - engedtem el, s habár hangomon nem hallatszódott, de azért örültem, hogy nem lesz veszteség már az első napon. Nekem kellett megvédeni a csapatomat, rám lett volna szégyen, ha ilyesmi történt volna.
- Nem, nem megyünk utána. Távozunk. - ám mire kimondtam úgy tűnt két okos már el is indultak kifelé. Összeszorítottam állkapcsom és megragadtam a férfi karját mielőtt az távolabb mehetett volna.
- Denis azzonnal megálltok! Együtt megyünk. Értitek? Mi EGY kib*szot csapat vagyunk, nem vállunk szét. Conroy, te is majd út közben elszívod a cigid. Mindenki álljon fel és induljunk. A számla már rég egyenlítve van. - azzal kiittam az utolsó cseppet is a poharamból és felálltam, majd elindultam elsőként. Én akartam elől menni és nem azért, mert én voltam a vezér, hanem ha valaki ütés kap, az én legyek. Nem akarok sérüléseket a többieken látni, többet nem.
- Amint visszaérünk mindenki zárja magára az ajtót pálcával. Nem érdekel ki kinél alszik, csak legyetek óvatosak és halkak. A falnak is füle van, méghozzá mint tapasztaltuk hatalmas és veszélyes -ezzel zártam a monológom, kilépve az őszi hidegbe. Míg a szállodába visszafelé tartottunk végig a pálcámon volt a kezem de szerencsére nem történt baj.
Mikor eljött a búcsú ideje elkaptam Denis kezét.
- Vigyázz Cathra. Ha rosszra fordul a kezén az átok gyertek át, megértetted? Azonnal! Nincs magánakció! - erre már meg se vártam a választ, csak elindultam magam után húzva Conroyt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

#burzsuj #jégangyalka # legjobb tul.:East öccse
Mesélő
Mesélő



offline
RPG hsz: 811
Összes hsz: 1286
Írta: 2018. október 11. 21:59 | Link

excalibur
Jó reggelt hölgyek, urak


A jónak ígérkező, de borzalomba torkolló kocsmázás után mindenki visszavonult saját, vagy társa szobájába.
Emerald volt a legszerencsésebb, ő úgy aludhatott, hogy erről mit sem sejtett. Egyedül az lehetett szokatlan, hogy szobatársnéje nem tért vissza a szobájukba, ám mivel maximum csak ennyi lehetett a feszkó, ezért a nő egy kellemes, kényelmes éjjelt tölthetett el, ami után jól kialudva kelt fel másnap reggel.
Northnak és Scarnak sem volt különösebben zavaros éjszakájuk, az ágy kényelmes volt és meleg, a párna illatos, ha el tudták viselni a másikat, akkor akár mesébe illő éjszakát is össze tudtak hozni és szinte el is felejteni a kocsmai incidenseket.
Azonban Choi szerencsétlenségére olyan szobát fogott ki, amivel szemben két, kacarászó kisaszony vett ki szállást, kik egész éjjel csacsogtak és jó hangosan, tündérvékony hangon kacarásztak hozzá, tehát a kényelmes, mély alvás felejtős volt aznapra, talán majd máskor kisöreg.
Denis és Cath éjszakája bizonyára jól alakult, ha azzá formálták, ám ha megpróbáltak is aludni, úgy tűnt a szobájuk padlójba alatt egy kisegér fúrt járatot és egész éjjel fel s alá mászkált, kaparászott, hangoskodott. Ha ez nem lett volna elég sajnos Cath neszeszertáskája elromlott, így nem lehetett kinyitni, ha pedig pálcával próbált nekiesni, a végén az arcába robbant az egész, talán az átok miatt lehetett. Vagy így, vagy úgy, a lány elfelejthette aznapra a sminket, de ez egy kiváló alkalom, hogy felfedezze milyen szép is a természetes arca ( bár bizonyára mély karikák csücsültek szemei alatt ) vagy kreatívan másból eszkábál menő pofifestéket. Egyetlen öröm az ürömben, hogy az átok jele nem izzott már, csendesen feketéllett csuklóján, mint valami divat muglitetoválás.
Denis sem úszta meg, bár a holmiai épek maradtak de a nyaka beállt és a csípője sem volt igazán oda a rúgóért ami kiállt a matracból és egész éjjel a hátát nyomta.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

"Bármi lehetek. Egy virág, egy asztal, egy szellem vagy akár csak egy szellőcske. Sose tudhatod éppen hogyan találkozol velem, viszont mindig tudod, ha ott vagyok. Figyelj rám!"
Scarlett Conroy
INAKTÍV


Troublemaker, Svájc. 2017 réme
offline
RPG hsz: 454
Összes hsz: 2298
Írta: 2018. október 12. 08:27 | Link

Excalibur
"That cross is an important artifact. It belongs in a museum!"

  Tegnap amikor visszamentek a szállásra, még továbbra sem oldódott meg minden. A hangulat feszült volt, és csak most kezdték meg igazán érezni milyen veszélyes kalandba is fogtak. North volt a szervező, tehát ő volt talán a legidegesebb, de Scar is ugyanúgy bűnösnek érezte magát. El sem tudott aludni, talán ha egy fél órácskára lehunyta a pilláit. Aztán meg felébredt, és ott volt az az üzenet. Azt sem tudta, hogy igazi volt-e, vagy csak a fáradtság - esetleg valami ami a cigiben - játszott vele.
  Így történhetett, hogy hajnalok hajnalán már az utcán volt. Minden csendes volt, mintha csak a káosz kitörését várná a hajnal. Betért az első éjjel-nappaliba, és vett magának egy doboz cigarettát. Semmi nem volt, ami jobban lenyugtatta volna mostanában. Talált egy parkot, ott lefeküdt a fűben, és rágyújtott. Nem volt ott senki más. Mélyen beszívta a füstöt, majd lassan kiengedte. Minden kifújásnál a füst mellé társult egy adag idegesség is.
  Lassan megnyugodott, és látta, hogy a nap is kezd felkelni, így visszaindult a szállásukra. Nem akarta, hogy North egy alapos fejmosással kezdje a napot, azzal, hogy nem mehet külön utakra, és nem akciózhat csak a saját kedvére. Nope, nem hiányzott ez most neki.
  Beült a nappaliba, hogy ott várja meg a többieket. A kandalló mellett volt egy könyvespolc, onnan lekapott egy kötetet, és azzal foglalta el magát. Bár agya még mindig folyamatosan fel-felakarta hozni az este eseményeit, a szöszi folyton visszaküldte az agya egyik hátsó szegletébe.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Itt járt Lala Rolleyes

Oldalak: « 1 2 ... 59 ... 67 68 [69] 70 71 ... 79 ... 126 127 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek