37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek

Oldalak: « 1 2 ... 23 ... 31 32 [33] 34 35 ... 43 ... 133 134 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Kornai Viktória
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. április 4. 18:14 | Link

Hannah
Milánó I Bevásárolunk I Alakul


Egyre lelkesebb lett, amin még ő is meglepődött. Soha nem gondolta volna, hogy egy bevásárlásra képes lesz valaha nem nyűgként gondolni. Ráadásul még az is jól esett neki, hogy Hannah nem fintorodott el azonnal a blúz láttán. Amennyire különbözőek, azt gondolta, hogy még szóra sem méltatja az egyetemista, de azt mondta, hogy nem rossz. Halványan elmosolyodott, miközben felmutatott pár darabot.
- Nekem ezek tetszenek, szerinted milyenek? - kérdezte.
Furán érezte magát, hiszen egy majdnem idegen lánynak mutogatja, hogy milyen fehérneműket nézett ki, ráadásul még a véleményét is kikéri, de ha már erre adta a fejét, akkor csinálja rendesen. Nem fog semmit sem venni Hannah tudta nélkül.
Talán csak egy pulcsit, olyan kellemes belebújósat, a roszabb napokra. Ha optimista akar lenni, akkor talán soha nem is kell majd azt a pulcsit felvennie.
- Megpróbálkozok velük először egyedül - mondta, majd eltűnt az egyik kicsi szobában a ruhákkal együtt.
Küldetésként fogta fel az egészet, a sok ruhában kihívást látott. Fel is próbálta az első szettet, majd kilépett, hogy megmutassa Hannahnak. Annyira sietett vele, hogy magát el is felejtette megnézni a tükörben. Majdnem vele szemben volt egy a falon, így apró lépésekben haladt, de végül odaért, hogy megszemlélje magát.
Alig akart hinni a szemének, amikor meglátta az összképet. Csak pár pillanatig bámult, mert végül észrevette a tornacipőjét. Kényelmes darab volt, mi tagadás, de teljesen elrontotta a róla festett képet.
Lehunyt szemekkel fordult Hannahhoz, mert már előre tudta, hogy ezt nem fogja szó nélkül hagyni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Hannah Schwarz
INAKTÍV


Blondie° | Német Barbie°
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 352
Írta: 2017. április 5. 13:42 | Link


- otthon, München, Németország -
külcsín


Új élet, új én. Már majdnem puffogtathatnám a kliséket is, merthogy sorra hozom ezeket és döntögetem a saját határaimat azóta, hogy ez az egész egyetemi jelentkezés gondolata megfogant a fejemben. Már akkor megmondta apám is, hogy ennek nem lesz élettanilag túl sok jó hatása rám, ám mit csináltam én? Szokott módon ellent mondtam. Legútóbb akkor tért erre ki mikor magamtól kérdeztem rá egy közös programra, ahova hirtelen hatalmas kedvem lett elmenni. Hát most miért ne? Történelmi a téma, én meg ezt tanulom, érdeklődő lányka lettem arra a pár órára a barátaival.
- Atomkísérlet? Ühhüm, te mióta vagy ezekben a témákban járatos? - Megdöbbent érdeklődéssel pislogtam felé, hitetlen voltam, nem véletlenül. A többire egész egyszerűen maga az ember a magyarázat, de ez? Na, mindegy, nem kötekedem, tettem eleget ma már. Megpróbáltam a számra is ráülni, kevés sikerrel mondjuk. Sóhajok kíséretében emberelve meg magam. Nem az én műfajom ez, hogy jegeljük vagy felejtsük el a témát, meg a bocsánatkérés dolog is olyan idegennek tűnt magamnak. Egyszerűen én vagyok az, aki fölényes győzelmeket szeret és tud is alakítani a vitákban, itt meg. Nem tudom, egyszerűen nem ment, és nem is volt bennem rá vágy.
- Eléggé. De foglalkozzunk most veled, hopp-hopp.
Nem is kívántam mással, mielőtt megint kirobbantok egy világháború közeli helyzetet. Van, aki értékelne egy ilyen lépést tőlem, hiszen hite szerint eljön az idő… mindegy is. Közben pedig méregetni kezdtem őt, néha kipillantva a láthatóan nagyon rajtunk felejtett tekintet tulajdonosára. Erre a segítő visszavonulót fújva inkább rendezgetni kezdte a nyakkendőket. Helyes.
- Hm, nem hangzik rosszul - vágtam rá gondolkodás nélkül. Aztán pont az arcára ért a tekintetem, mikor kiszúrtam azt a bizonyos lelkességet a szemében, majd egy percig pislogtam rá, végül egy „Ó” kíséretében szélesen elmosolyodtam. - Sőt, kifejezetten támogatnálak egy ilyen díszes esemény fényének emelésében vele, szerintem még apu is erősen támogatna. Azt nem akarjuk felpróbálni?
Alsó ajkam beharapva billentettem oldalra a fejem és kislányosan pislogtam rá. Hát mennyire segítőkész lennék abban is!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Hannah Schwarz
INAKTÍV


Blondie° | Német Barbie°
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 352
Írta: 2017. április 5. 14:27 | Link


- Milánó, Olaszország -
külcsín


Nehezemre esett volna elismerni, ha valaki a segítségem nélkül egy hasonló helyzetben jó döntést hoz önállóan. Ez most sem volt másként a sajátos blúzzal és a fehérneműkkel. Még előbbihez kénytelen voltam elismeréssel, ha kicsivel is, de adózni, utóbbi esetben helyreállt hamar a lelki békém mert volt kettő vagy három olyan darab, ami a nagyon nem kategória. Még az ellenségemnek sem ajánlanám. Ez most nem a kényelemről szól, sőt, ezek sosem arról szóltak. Büszkén kell viselni és lenyelni minden kínját, ha van. Aki meg ebben él gyakorlatilag kifutón meg azon kívül is, mint én, az már fel sem veszi az esetleges negatívokat.
- Így rendben lesz, meg még láttam én is kettőt, azt már odaküldtem a szobához az egyik hölgyikével, fel fogod ismerni.
Széles vigyorral tessékeltem végül, miközben megérdeklődtem beleveti-e magát egyedül, legalább az önállóságával nagy gond nem volt. Kicsit soknak éreztem volna ezen a szinten belefolyni egy hozzá hasonló életébe. Vannak fenntartásaim, és édes jó Istenem, ha apa megkérdezi mit csináltam ezen a héten. Valószínűleg instant kapom a két hetes eltiltást a közös délutánoktól. Semmi gond, a majdnem fiát se tiltotta ki örökre, és még élhet is mindenki. Nem lehet nagy bajom, nem?
- Hm. - Szó nélkül fontam össze karjaim még végigmértem a lánykát. A cipőhöz érve elborzadtam és a fejem ráztam, majd az arcom a tenyereimbe temettem. Miért teszik ezt velem? El kellene ismernem, hogy a ruha választás már legalább fényévekkel afölött van, mint az indulás, és neki egészen jól is áll. De még mindig csiszolatlan… bár gyémántnak nem nevezném. - Fordulj körbe. Alakul. És szabadulj meg kérlek attól a cipőtől, szőnyeg van úgy is, próbáljuk ki mezítláb, ne rontsd tovább az összképet. Aztán lássunk egy másikat is.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sebastian Sieger
INAKTÍV


Vendégelőadó | Te terhes vagy?
offline
RPG hsz: 200
Összes hsz: 284
Írta: 2017. április 5. 15:35 | Link


Otthon, München


Nagyon meglepő tudok lenni, hiszen nem számított rá, hogy én majd az atomkísérletekről beszélek. Ha nem kellett volna apámmal valami gyökér konferenciára, csak idejétmúlt információim lennének az atomról. Jóóóó ideje elavultak azok már sajnos.
- Ne nézz így, tudod, hogy nagyon tudok figyelni, ha unatkozom - ráztam meg a fejemet tiltakozólag. Ilyen alkalmakról maradtak meg azok a használhatatlan információk a fejemben, mint hogy miből van a Calippo fagyi, milyen gyakran végeznek atomkísérleteket vagy hogyan animálják a muglik a filmjeiket.
De most nem azzal kellett volna elfoglalnom magam, hogy ilyeneken agyalok, hanem rendesen felpróbálnom a ruhákat, amikben véget ér az életem. Egészen addig megvolt a lelkesedés, míg eszembe nem jutott, hogy mennyire jó fekete összeállításom pihen nekem otthon. Azaz, általában ott van, de most éppen a tisztítóba kellett vinni, a múltkori alkalommal ugyanis sikerült leönteni az egyik pasinak borral. Nem látszott rajta a folt, de olyan szagom volt, mint egy borospincének.
- De, ami azt illeti, nem ártana felpróbálnom, jó rég nem volt rajtam. Legalább három hete. Lehet, hogy már nem is áll jól - pislogtam a tükörbe, most már meglehetősen kétségbeesetten. Azaz, csak pár pillanatig, mert aztán úgy éreztem, nem lesz gond. De persze, a próba nem árt. - De ha abban leszek, akkor felesleges is tovább próbálgatni, nem? Szerintem ezt az egyet megveszem, arra az esetre, ha valami történne azzal a másikkal.
Azt a lelkes fejet viszont nem igen tudtam hova tenni. Persze, láttam már rajta párszor, de az egyszer sem hasonló dolog miatt volt, szóval szembe fordultam vele és a hátamat a falnak döntöttem kicsit, széles vigyorral felvonva a szemöldökömet.
- Mi ez a hirtelen lelkesedés, Engelchen?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Hannah Schwarz
INAKTÍV


Blondie° | Német Barbie°
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 352
Írta: 2017. április 5. 17:54 | Link


- otthon, München, Németország -
külcsín


Bólogattam kicsit miközben felnevettem. Hát, érhetnek még meglepetések engem is, milyen tudást fel nem szedett az évek alatt. Mindig tudtam, hogy vannak rejtett tartalékai, ha azok nem számok, de ezekkel sosem számolok. Lehet néha újra kéne gondolnom a kapcsolatunkat. Vagy mondjuk majd később. Most sokkalta jobban lefoglalta ő úgy egyben a tekintetem, a gondolataim és a figyelmem egészét is. De azzal még én sem számoltam, hogy ilyen csillogó szemeket és mosolyt csal elő belőlem a felvetése, pláne nem, hogy majd én lelkesedem az ő ruhaötletéért, és nem fordítva. Hiszen én jöttem segíteni, azt hiszem. Bár azt eddig a percig sem értem, hogy vagyok ehhez képes asszisztálni. De azt hiszem csak próbálkozom még.
- Hű, ez egy remek ötlet látod! Mindenképpen kerítenünk kell egy alkalmat rá, minél előbb, annál jobb. Hiszen akkor hamarabb túlestünk ezen is, nemde? - Pillarebegtetéssel kérdeztem kedvesen, miközben a tükörre pillantottam az arca helyett. Az énközpontú rendszerem villogtatta is előttem, hogy milyen jól mutatok még így is mellette, hát jól állunk egymásnak, de valahogy már előrébb volt pár körrel az elegáns és fekete szettjeinknél.
- Szerintem biztosan nagyon jól áll még mindig, de majd ellenőrzöm. Mit szólsz? És egyetértek, ez egy megfelelő lesz tartaléknak… jó lesz valami egyszerű vacsorához is, ha az esküvőre nem jut el. Már azért, mert más mellett döntesz persze…
Angyali javítás, pedig csak átfutott az agyamon elsőre, mi van, ha ez az egész tényleg csak elillan magától. Kompenzálni szokott az anyatermészet is. Ideje lenne ezen a nagy hibán is változtatnia, még időben. A kérdésre csak felszaladt a szemöldököm, aztán közelebb lépve egy csókot leheltem az arcára, kicsit tovább időzve ott, majd visszasétáltam leülni még összeszedi magát Sebby.
- Tudod jól, hogy ha ruhapróbáról van szó, le sem lehet lőni, pláne szép ruhák és helyes férfiak párosításánál.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sebastian Sieger
INAKTÍV


Vendégelőadó | Te terhes vagy?
offline
RPG hsz: 200
Összes hsz: 284
Írta: 2017. április 5. 20:00 | Link


Otthon, München


Hamar túlléptünk azon, honnan és milyen ismereteim származnak, mert ember, huuu, ha ő azt tudná, mik meg nem fordulnak a kicsi buksimban! Azért jó volt ez, én javasoltam, ő pedig bólogatott rá, felborult a világ rendje. Tiszta olyan volt, mintha a smartiest kívülről ragasztgatnák rá a csokinyúlra.  Azért meg tudtam volna szokni azt a pillantást és közben meg mégsem. Komolyan ennyire mazochista lennék?
- Deee, határozottan - bólintottam aprót, ám annál határozottabban tettem. Ilyesmire is képes voltam, de nem csillogtattam gyakran, mert pontosan tudtam, mennyire szereti, ha az ő akarata érvényesül. Ki vagyok én, hogy elkeserítsek egy angyalt?
Annyira szőke sem vagyok, hogy ne tűnjön fel az egyértelmű utalás, hogy méééég mindig nem pártolja az esküvő témát, de nem akartam megadni neki azt az örömet, hogy jelezzem: akkor már ketten vagyunk.
- Jó, akkor ezt visszük, a másikat meg lecsekkoljuk, ha visszahoztam a tisztítóból. Megfelel? - érdeklődtem egy pár pillanatig oldalra biccentve a fejem, aztán szórakozottan végigsimítottam az állán. Még egy puszit is nyomtam az arcára, de aztán mára már tényleg elég volt az önmarcangolásból. Nem sokkal később viszonzást is kaptam, hogy aztán a próbafülke felé elillanva elkezdjek visszavedleni a saját gönceimbe. Sokkal jobb volt ez így. Szépen összehajtva odaadtam azt amit elviszek a nőcinek - miután végre előkerült, majd kibattyogtam Hannahoz, mikor már csak az ingem kellett visszavennem.
- Ezt most bóknak veszem és köszönöm az asszisztálást. Ráérsz még? Megnézhetnénk egy filmet... - kezdtem bele a mondatba, aztán túlságosan elfoglaltam magam azzal, hogy az ingem gombjaival küzdjek meg. - vagy valami.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Hannah Schwarz
INAKTÍV


Blondie° | Német Barbie°
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 352
Írta: 2017. április 6. 01:19 | Link


- otthon, München, Németország -
külcsín


Akik ismernek minket, most biztos viccnek, vagy még rosszabb, valami komikus színpadi jelenetnek bélyegezhetnék az imént történteket. Valami módon elestem az állandó, és már néha idegesítően mániákus irányítási kedvemtől és én voltam a javaslatra reagáló. Bár be kell vallanom ezt egy kicsit sem bántam, sőt. Valahogy a kedvem is visszaszökött belém, még a tények ellenére is, amik miatt itt vagyunk ma. Azért egy – vélhetően, de úgysem – utolsó megjegyzést még megejtettem, viszont láthatóan elengedtük. Nagy sóhaj kíséretében pillogott. Kár a tisztítóért.
- Mikorra lesz meg úúgy körülbelül? Elugrom érte én szívesen, aztán ruhástól megkereslek, biztos gyorsabb úgy.
Mintha valaki sietne, pedig talán csak egy hangyányit igaz ez most rám. Vagy picit jobban. Végül csak bólogattam, rá hagyva ezt a fontos dolgot. Különben is meggyőzhető vagyok én, csak a legtöbbször nincs miről, mert jól átlátom a dolgokat. Mostanság azonban egyre többet érzem én is, hogy valami nálam sem klappol fejben. El kell ismernem, hogy ki kéne űzzem a sok negatívot, mégsem megy.
A puszit követően mosolyogva és türelemmel várakoztam, éppen eszembe jutott, hogy jól esne egy jegeskávé, mikor kiért. Figyeltem, szemlátomást kicsit sem szégyenlősen ahogy öltözködik. Hát, volt mit nézni, ki hibáztathatna engem? Éppen ezért csak a kérdésére eszméltem igazán.
- Rá, persze, szabaddá tettem az egész napot, készültem. – Leginkább arra, ha valami beüt, még beleférjen két vagy három hely. De ha kincsek kerülnek elő, az emberek nem erőltetnek fölösleges dolgokat. Bár a vásárlás nem az, ezt elhiheti nekem mindenki!
- Innék egy jegeskávét, és utána jöhet az a film, menjünk. A másik utcában szerzünk, addig találd ki mit nézünk, legközelebb majd én választok.
Mondtam vigyorogva, miközben a szatyrot magunkhoz véve átadtam azt Sebbynek, majd belé karoltam és kiléptünk az üzletből. A kettőnkről szóló nap, amikért oda meg vissza voltam, pedig gyakorlatilag csak ott kezdődött.


//Danke Love Love Love Love Love Love //
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. április 6. 17:09 | Link

Meine Prinzessin 💗
nem-éppen-így-kinézési | gyűrű
Nálam :3, München, Németország ♥


Azt hiszem, talán sikerült meggyőznöm a leányzót arról, hogy az a valami más nem a mai nap derül ki, az nem olyan nagy gond. Sőt, mi több, egyáltalán nem baj, hiszen, van, ami jobb később, mint előbb. Ez is olyasmi volt, nem kell mindent egy este alatt megismernie. Az nagyon durva lenne. A szemébe bámultam még pár pillanatig és még a puszira sem ellenkeztem, csak egy kicsit még szélesebb vigyort villantottam rá. Éppen jó volt ez így.
- Szerintem azt is csináltad, nem győzöl meg az ellenkezőjéről. Meg akarod tartani a hajamat, tudom én! - nevettem el magamat, holott még a feltételezés is nevetséges volt, hogy pont így szeretne engem megtartani. Egy esetleges szakításnál attól még figyelnék, hogy az az uccsó ölelés én legyek és ne előröl. Vagy csekkoljam a környező boltokat, vett-e pillanatragasztót.
Az eltévedést illetően biztos voltam benne, hogy meg fog történni, de mivel az én házam volt egyedül és nem lakott itt velem senki, valahogy nem féltettem annyira. Legfeljebb majd benyitogatok a szobákba és egyszer csak ott ül az egyikben nagy szipogva.
- Azért csak nem... tudod, hogy vigyázok rád - mosolyogtam rá halványan, hogy aztán még út közben megszabaduljak a felsőmtől és felkapcsoltam a kevésbé vakító villanyt a fürdőben. A pólót a sarokba dobtam, legalább addig sincsen útban, majd a kádhoz lépve megengedtem a vizet.
- Ugye nem így akarsz fürdeni? - néztem rá sokatmondó pillantással.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2017. április 7. 01:37 | Link

my only one 💗
kinézésitem
Nálad *-*, München, Németország ♥


Erősen el kellett néha gondolkodnia, hogy mindez valóság-e, olykor csipkedte volna magát, mint mikor berángatta őt az ablakon, hogy nem-e alszik. És nem, nem álom. Nagyon-nagyon értékelt minden erőfeszítést, érezte és érzékelte, hogy mindig figyel rá és vigyáz is, sőt. Egyszer-egyszer átszaladt a buksiján az is, vajon ez így rendben van-e, megérdemli-e, de nem firtatta, nem merte. Szeret optimista maradni, ezzel pedig biztosan ledöntögetné a kis kastélyt, amiben éppen topog. Be kellett látnia, hogy hercegnő lett a herceg mellett, hiába nem igényelt nagyon semmit, rengeteget kapott. És minden újabb puszival ezt is köszönte.
- Nem is igaz! Miért csinálnám? Utána meg, ha véletlenül valami finom, nyalogatnám a kezem és furának néznének. Nagyooon.
Döntötte oldalra a fejét és még nyomatékosan bólintott is a saját szavaihoz, mintha ez bizony a világ legnagyobb gondja lenne éppen. Bár nézték már őt ki, nem itt lepődne meg elsőre, de próbál kulturáltan mutatkozni, ha lehet. A hajról már nem is nyilatkozott csak nevetve megrázta rá a fejét. Szereti, de azért egészben jobban, csak vannak ilyen pillanatok. Bele se gondol, mi lenne, ha nem lenne! Megosztotta aggályait a hellyel kapcsolatban, ami tekintve, hogy mennyit utazgatott eddig is tényleg csak abból állt, hogy képes elveszni két szoba között is, itt meg már több a helyiség. Elhúzta a száját. Csak nem… azért ne bízza el magát senki, Maja nem ennyire magabiztos, még így sem. Ha csak nem tipeg pingvinként Lewy árnyékában minden mozdulatnál. Úgy bizonyosan nem sikerülne.
Néma csendben nézte végig, ahogy repül a póló, aztán már csak arra vezette fel a földről a tekintetét a lengyelen keresztül a tekintetéig, hogy hozzászólt. Vigyorogva totyogott oda, hogy megölelje, aztán rázta a fejét is.
- Dehogy. - Azzal kibújt a pólóból előbb, majd a szétkuszálódott hajából kiszedte a hajgumit, még valahogy azt majd fel kell kötni, hogy ne szenvedje csurom vizesre. A ragadós hasát tapizta aztán a haját eltolva meglátta a nyakát a tükörben, amiről a vőlegénye már beszélt. - Ümmm… szívecske, ez..ek meddig maradnak meg?
Szakértői gondolatai lehetnek, ha ezt így kérdezi, hát na, nem volt még szerencséje ehhez, és próbálta elfojtani a nevetést, ahogy eszébe jutott az anyukája arca ennek láttán. Bár azzal a lendülettel el is szégyellte magát. Vissza is fordult már közben a pancsi felé, hogy is áll, hogy aztán a hajával bíbelődjön. Majd nézelődni kezdett.
- Úúúú, milyen samponod van?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. április 7. 03:54 | Link

Meine Prinzessin 💗
nem-éppen-így-kinézési | gyűrű
Nálam :3, München, Németország ♥


- Én nem néznélek furának, tudom, hogy zizi vagy. De ezért szeretlek - horkantam fel, hogy aztán puszit nyomjak az arcára. Sőt, ami azt illeti, például egy karamell-szirup esetében lehet, hogy nem is a saját kezét nyalogatná. Rémes, mikre rá nem lehet engem venni egy adag túlfőzött cukorral! Szerencsére ezt azonban nem sokan tudták, különben tuti visszaéltek volna vele...
Azért megnyugtató volt a tény, hogy nem akarta megtartani a hajamat, azaz ilyen formában éppen nem. Azért magamon szándékoztam megtartani, mert sokkal jobb volt így, mint visszanyírva. Úgy valahogy sokat veszített a szórakoztató-értékéből, még rendesen összeturkálni sem lehetett. Mondjuk Maját inkább a földön landolt póló  foglalkoztatta, míg meg nem szólítottam ismét.
Széles vigyorral léptem mögé, hogy eltűrjem egy pár tincsét, majd könnyed csókot leheltem az egyik foltra és széles vigyorral figyeltem a pillantását a tükörben.
- 5-12 nap. Leginkább a szervezeteden múlik, már nem annyira rajtam. Bár... ha én adtam, inkább 10, mint 5 - közöltem szórakozottan és nagy volt a kísértés, hogy ejtsek egy újabb foltot a kulcscsontján, de aztán mély levegőt véve felegyenesedtem és eltekintettem a dologtól.
A sampont illető kérdésre a hajamba túrtam és elnevettem magamat kicsit. Persze, előtte is fontos volt, hogy a hajam a legjobbat kapja, de azóta csak leragadtam a márkánál. Azzal elővettem a jellegzetes kék-fehér üveget a szekrényből és a kezébe nyomtam.
- Citrom illatú, most épp. Elég jó - préseltem össze az ajkaim pár pillanatra, majd rántottam egyet a vállamon és inkább ellenőriztem a vizet, kicsit jobban megengedve a hideg vizet. - Majd csekkold le, nehogy nekem belefagyj a kádba!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2017. április 7. 17:24 | Link

my only one 💗
kinézésitem
Nálad *-*, München, Németország ♥


Lesütve a szemeit hallgatta a megállapítás, ami nyílt titokként működött köztük. Maja sosem próbált más lenni, a viselkedését néha próbálja kordában tartani, de azóta, hogy néha elszaladt vele a ló és elmesélte például a házitücsök tartását, nem nagyon volt mit rejtegetni. Talán a legeslegelején kicsit félt, hogy túl kicsi, túl gyerekes és túl sok ő bárkinek, de boldog, hogy ezzel együtt van jól és nem kell olyannak lennie, mint azoknak a tipegős, csacsogós és rosszindulatú lányoknak, akiket Ririvel a legtöbbször furcsán méregetnek.
Mire ebből feleszmélt már vetkőzött is és a tükörben kiszúrt vörös, már-már lilás foltokat bámulta. Hát, festeni se lehetett volna szebbet? Vagy ezekre mit is tudhatna mondani, maga sem tudja. A kapott csókra elvigyorodott és a közelebbi kezével végigsimított Lewy arcán, aztán a látványos csodálkozását abbahagyva figyelt rá.
- Mondjuk, nincs baj velük… de 10 nap? Te titokban valami komoly ragadozó is vagy? - Persze viccnek szánta, de nem nagyon volt hova tennie, hogy ez miért lehetett olyan élvezetes. Vagyis talán mégis, csak nehéz volt kipuzzlezni mindent. És bár ki nem mondta, elgondolkodott, hogy ezt így mennyire kéne egyesek képébe tolni. „Nézd, Anyu, mik vannak rajtam! Vicces, ugyi?” Engedjük el, mert képes lenne rá.
- Azt hittem valami mentolos lesz, deee ez is rád vall. - Azzal a lendülettel, amivel felé fordult nyújtotta a kacsóját a samponért, és az volt az első, hogy kipattintva a kupakot megszagolta. Számára ez tökre természetes. Sőt, ha nem sampont kap a kezébe, lehet már telenyomta volna a kádat és habzana minden. Hupszi. Bár az tuti, hogy nem nagyon szokta zavartatni magát, pancsizott már az unokatesói tusfürdőivel is, mikor náluk aludt, de otthon maradt pár dolog, mondjuk tök fura volt pasis szaggal aludnia. A haja más kérdés, azon nem viselné jól.
- Ú, nem, ez szerintem jó. Nem szeretem a hideget, nem vagyok én jegesmaci - pillantott rá vigyorogva, majd az idő közben vízbe dugott mutatóujjával kicsit kavargatta a vizet végül felegyenesedett, hogy odatipegve kicsit felnyújtózva csókot adjon neki, és mikor eltávolodott pillogott a hajára. - Akkor segíthetek?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2017. április 7. 20:07 | Link

Vikike 🦄
így ni
Bayern Münchener Drachen - Berliner Bären, kupameccs
március 29. München, Németország


Nehéz volt majdnem egy éve az a bizonyos átállás. Más az edzéstempó, sokkal komolyabban vesznek mindent és mindenkit, ráadásul az a csapat nem csak úgy összeállt, hogy legyen, aki ide bekerült mind úgy választották ki, vagy keményen tepert érte. Csapatnak csapat, szereti is nagyon Maja, de azért a navinésekkel is így volt.
- Megérte, teljesen. Szóval, ha ezt szeretnéd esetleg később, szerintem annak sincs akadálya. Nekem is sikerült, pedig én se voltam egyszerű történet…
Mindig kis pozitívan áll mások sorsához is, itt sincs ez másként. Tényleg nem tartja magát kiemelkedő tehetségnek, ügyesebb volt, mint mások és jobban akarta. Ő váltig állítja, hogy a munkája eredménye az, hogy ott van, ahol. Ez sem a legfelsőbb szint, de fél lépcső a profiktól. Nem is igazán tudja, az-e a cél, vagy csak ennyire szereti.
Tekintete sokat cikázott a pályán, amit részben a tempó követelt ki, de annak ellenére ki és mi érdekelte, olykor felpillantott az elkülönült fogópárosra is, mi lehet a helyzet. Sajnos nem volt tökéletes szeme sosem a cikeszhez, így nem sokat tudott, pláne innen, megállapítani. De nagyon-nagyon drukkolt.
- Csel? Igen, az is. Deeee igazából én a hajtóra gondoltam, mármint Rá, nézd - mutogatna nagyban, de ahogy éppen harcolnak folyton változik a helyzet. Azonban Lewy a többiekhez képest feljebb emelkedik, ekkor sikerül belőnie őt a háztársának. Széles mosollyal kezd aztán a további magyarázatba. - Ő a vőlegényem, innen ismerem őket jobban.
Furcsa volt így kimondva a dolog neki. Boldog volt és büszke, de nem szeretett sosem villogni és nehezen is közölt nagy dolgokat emberekkel, ez viszont úgy adta magát, mert hát nyilván nem fog megülni tudni a fenekén, ha bármi olyat lát.
- Igen, azok, szépen tudnak összejátszani. Sebastian Sieger a legidősebb hármuk közül, ő dobta az imént a pontot, aztán Lewy, a barátom - jegyezte meg, ahogy a pályára figyelt közben és a folytatás helyett felszisszenve pattant lábra és nézett előre mi történt. Illetve kivel történt. Egyszerre bosszankodott és sóhajtott nagyot látva, hogy a harmadik, még nem említett hajtó alatt bolondult meg a seprű éppen. Hát ezt Mats megjárta. - Ú, szerencsétlen. Azt jól benézték a terelők. Emlékszem anno a suliban voltak ilyen bakik, csak ott még bénácskábbak is voltunk és néha kettő is jött.
Képtelen volt beszéd közben a lányra nézni, még a kacsója is remegett kicsit mikor visszaült, hogy vajon még mi jöhet? Egyszerre élvezi és nem néha a meccseket, már ő se igazodik ki ezen. Közben a Berlini csapat ennek hála eléggé magára talált és szép támadásvezetésekbe kezdtek. Maja meg csak egyre többet grimaszolt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. április 8. 01:15 | Link

Meine Prinzessin 💗
nem-éppen-így-kinézési | gyűrű
Nálam :3, München, Németország ♥


A nyakát tanulmányozva kellett rádöbbennem, hogy bár volt már egy-két "vásznam", amire művészkedhettem, talán ezzel a mostanival voltam a legelégedettebb. Persze, van, akit ez zavar, meg hödödö, miért kell nagydobra verni, hogy együtt vagytok, enélkül is pontosan látszik. Ember, nem tetszik, nézz másfelé! A simi hatására a kezének döntöttem a buksim, mert hát szerettem, mikor nagy figyelmet szentel nekem. Szélesen elmosolyodva nyomtam csókot a tenyerébe, hogy aztán felegyenesedve simítsak végig finoman az oldalán.
- Ha te azt tudnád... Még csak nem is haraptam... túl nagyot - igyekeztem elfojtani azt a bizonyos fogvillantós mosolyt, de aztán abszolút reménytelen vállalkozásnak bizonyult. Van amikor nincs választásod, mert a dolog reflex-szerűen csak úgy bevillan. Szóval inkább másfelé tereltem a témát és a sampont vettük pontosabban górcső alá, hogy hát milyen, hogyan, merre. Ez most éppen a harmadik variáció volt, miután az előző kettőt éppen untam. De van olyan nap, mikor csak lekapok valamit a polcról, mindegy milyen illata van, "aszondja, szampon... jó lesz".
- Volt... még február körül, csak aztán éppen nem volt raktáron a következő alkalommal, valahogy itt lyukadtam ki - mutattam a dobozra, elhúzva a számat, de annyira nem zavart a dolog. Ennek is elég jó illata volt hozzá, hogy használjam. Közben elővakartam a tusfürdőt is, mert hát ha már egyszer elmásztam ideig, illene normálisan csinálni a dolgot.
Miután közölte, hogy a víz jó lesz így, gyorsan elzártam a csapot és szembe fordultam a leányzóval. Kissé előrehajolva könnyítettem meg a dolgát, viszonozva azt a bizonyos csókot.
- Ha akarsz... - vontam meg a vállamat, majd nyújtózkodtam jólesően, mielőtt még megszabadultam volna az uccsó ruhadarabtól is és beszálltam volna a kádba. Igen, a víz pont jó volt így.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2017. április 8. 02:51 | Link

Szívecske 💗
kinézésitem
Nálad *-*, München, Németország ♥


- Tisztára, mint egy vámpír. Bizarr, de azért nem baj, szeretlek.
Mosolygósan figyelte, miközben visszahúzta a kezét. Pár pillanatig a saját tenyerébe nézett a puszi helyére, ki is szélesedett az az induló görbület és egész vigyorgós lett a végére. Mire felnézett pedig a határozottan vidám és már-már elégedett lengyellel találta magát szemben, bár ez kicsit sem zavarta. Minden alkalmat imádott, amikor nem a dörmögés és a nemek voltak terítéken. Mondjuk volt ideje azokba is belebolondulni, de azért azokat nem hiányolja úgy, érthető okokból. Bár úgy mindennel együtt működött és volt jó ez.
- Mindent értek, de nagyon jó illata van, megszagiztam. Nekem ajánlottak múltkor málnást, de nem volt szívem lecserélni a vaníliást, szóval… nem tudok nagyon mit csinálni, azt szeretem. Nem szeretek semmit így újra cserélgetni.
Figyelte, ahogy a drága elintéz mindent, addig befejezte a haja minimális menekítését, de hamar rájött, hogy úgyis vizes lesz egy része, szóval annyira mindegy ennek. Azért felkötötte lófarokba legalább és hagyta a fenébe, majd megszárad, vagy valami. Amúgy is a víz is készen volt, szóval minden a lehető legnagyobb rendben ment. A csók után vigyorogva bólogatott, hogy aztán kövesse és immáron minden fölösleges plusz ruhadarab nélkül a vízbe kerüljön és eltüntesse a ragacsot, elsősorban. Amúgy is szereti a fürcsizést, felfrissítő és tisztának lenni olyaaaan jó.
- Vagy őszülsz, vagy kicsit több tejszínhabos ragacs került a hajadba, mint akartam - mondta felnevetve és pár pillanatig Lewy arcát figyelve. Utána a száját harapdálva mosakodott le, de aztán nem sokkal később a sampont vizslatta már. Legalább mindig képes valami lehetetlenül értelmetlen dologért is lelkesedni. - Úú, megfordulsz? Vagy maradhatsz is, mindegy. Megmosom én a hajad, jóó lesz!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. április 8. 03:47 | Link

Meine Prinzessin 💗
nem-éppen-így-kinézési | gyűrű
Nálam :3, München, Németország ♥


A bizarr jelzőre a kreténebb énem - hogy melyik? sejtelmem sincs -, elbűvölő vigyort festett az arcomra. Ez a jelző elég jól illett hozzám, csak nem sokan merték kimondani, pedig aztán nem voltam nagyon harapós az ilyesmiért. Csak ugye, ha az ember hall valamit, élből kombinál.
- Hm, hát ez megnyugtató - fojtottam el egy mosolyt, hogy aztán puszit nyomjak az arcára. Korrekt volt ez így, egyrészt nekem sem kellett félnem, másrészt megszoktam már azt az egy sampont. - Szerintem ne cseréld le, szeretem az illatát.
Nem vallottam volna be, de könnyebben aludtam, ha éreztem. Azt jelentette, hogy itt van, velem, ez pedig olyasmi volt, amit nem cseréltem volna el másra. Nem érte volna meg. Közben a szemem sarkából láttam, hogy a hajával macerálódott valamit, bár nem tudtam volna megmondani, most épp mit. Tiszteltem a kitartásáért, amivel a rakoncátlan frizuráját próbálta kivonni a balhékból.
A pillantásom szinte le sem vettem róla, ameddig a ragacs eltüntetésével küzdött, utána is kellett pár másodperc, míg sikerült feldolgoznom, hogy hozzám szólt és amúgy nem ártana reagálni. "Hm?". Elsőre erre futotta, meg bamba pillantásra.
- Cssssssssssssssssssssssssssssssss! Nem láttál semmit! - pislogtam hevesen,  sőt, még a mutatóujjam is az ajkaim elé emeltem, mert hát, tény és való volt, hogy már akadt egy "pár" fehér hajszál, aminek amúgy semmi keresnivalója nem lett volna ott. De eddig legalább nem tűnt fel neki...
Azzal inkább megfordultam, kis lötyögtetés árán, majd berogyasztottam a vállaim, talán kicsit még a gerincem is domborítottam neki, hogy könnyebb dolga legyen. A maximális bizalmam élvezte, ami fel is tűnhetett neki: képes voltam hátat fordítani.
- Olyan lehetetlen vagy... Maradj ilyen! - mosolyogtam magam elé, bár inkább kérés volt ez, mint követelés, ez a hanglejtésből is egyértelművé válhatott neki.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Arlen Leon Loveguard
INAKTÍV


Frontember ¤ Királyfi
offline
RPG hsz: 128
Összes hsz: 974
Írta: 2017. április 8. 12:53 | Link


° Brüsszel, koncert után

Az eget bámulja hosszú ideig és bólogat. Lucának teljesen igaza van, nem is tud rá mit mondani. Most még el is hiszi, könnyedén beleéli magát abba, hogy bizony ők egyszer elmennek oda és ki tudja, akár ott is maradnak, ahol a súlytalanság uralkodik és minden szép, sötét, színes, fényes...
- Úgy csíplek téged, Lucc - mosolyodik el a fejét leengedve és nagyot sóhajtva öleli át a lányt hátulról, állát a feje tetején támasztja meg. Valahogy sosem érezte kényelmetlennek ezt a fajta szeretetkinyilvánítást még úgy sem, hogy a másiknak vőlegénye van. Nem képzel semmi többet ebbe, mint ami.
- Most már nézzük meg a benti csillagokat is. Fogadok, hogy akik ilyen helyen tartják a lagzit, azok nem olcsó vodkával koccintanak - nevet fel és el is engedi a lányt, kezeit zsebre dugva indul meg az épületbe. Jól érzi magát, nagyon is, vigyora levakarhatatlan. Azért a kezét nyújtja Lucának, mielőtt elvesznének a sok szépruhás ember között.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ardai Tánya
INAKTÍV


Örök főnix
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 1300
Írta: 2017. április 8. 22:59 | Link

Lars
Bornholm szigete


Próbáltam elviccelni a szituációt, hátha az segít a másiknak. De nem így tűnt. Ő is eléggé aggódott értem. És én persze nem csak magam miatt aggódtam. Ha túl közel jön, talán ő is besüpped. Ha már lehet választani, akkor már inkább csak egyikünk fagyjon halálra. De ez biztos nem történhet meg.
Tisztázta, hogy mi az ötlete, és pedig egyetértően dünnyögtem és bólintottam. Aztán megragadtam a felén nyújtott karját, csak a biztonság kedvéért. Amint elkezdte az olvasztást, már a lábamnál érezhető szorítás is engedett.
- Azt hiszem már jó lesz - szólaltam meg rekedtes hangon. Kicsit féltem, be kellett vallanom. Sosem találkoztam még akkora adag hóval, ami foglyul tudott ejteni. De bíztam Tobiban. Az utolsó nagy húzás előtt mindkét kezemmel megragadtam az övét, és rámosolyogtam, hogy bizalmat adjak neki, mert úgy láttam neki nincs elég. Aztán húzott.
Elsőre éppen hogy csak megmozdult a lábam, de én már annak is nagyon örültem. Aztán ahogy egyre jobban próbálkozott, annál jobban jött kifelé. Egy kicsit kellemetlen volt, de ennyit igazán kibírhattam a szabadulásom érdekében.
Egy utolsó rántással pedig már kint is voltam. Mind a ketten elterültünk a lyuk mellett a fehér havon. A lábamon a nadrág magába szívta a vizet, és sötétlő foltként jelezte, hogy melyik rész az, amelyik szerencsétlenebbül úszta meg a történetet.
- Köszönöm! - mosolyogtam a társamra, ezzel is azt üzenve, hogy nem is volt olyan vészes. Bár az igazat megvallva, ő végezte a munka nagyobbik részét.
Táskámból előkotortam a pálcámat, és szárítkozni kezdtem.


***
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

K  E  R
|2016 tavasz legszimpatikusabb újonca|2017 Legszebb neve (Szombat Annával)|2017 Legszebb főnixlány|2021 Év tanára|2021 Év HVH-ja|20
Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2017. április 8. 23:12 | Link

Szívecske 💗
kinézésitem
Nálad *-*, München, Németország ♥


Nem akarta ő piszkálni, vagy bántani, és szerencsére ebből sosem sikerült még rosszul kijönnie. Szerinte ez vicces és valahol aranyos is, így bátorkodik sokszor ezen buta dolgokra rákérdezni, vagy élni lehetetlen gyanúperekkel. Megesik. Mint az is, hogy egy sampon szaglászása több koncentrációt ölel fel, mint bármi más, így az ember a neki szánt szavakból lecsúszik párról. Mint aki figyelt, úgy mosolygott meggyőzően a puszi után, aztán széles vigyorral helyeselt. Hát nem is fogja, túl jó az úgy.
- Akkor már ketten vagyunk, szerintem megszavaztuk, hogy maradjon.
Közben sikerült dűlőre jusson a hajával, legalábbis részlegesen. Nem fog mindenfelé lógni, de azért megmenekülni nem így fog a világ, meg ahhoz hiányzik mellőle még két pindúr pandúr. Pedig a cukor, só és minden mi jó, az benne is megvan. És ha ezt z idiótasági faktorát nézzük az X vegyszer is beüthetett. Vagy csak sokat hagyta őt Veszna a napon a Balatonnál mikor kicsi volt.
Közben nagy igyekezettel szedte le a ragacsos foltokat a kezéről, meg a karjáról, ahol még össze sikerült magát kencizni, végül a hasáról is, ahol kicsit tovább tartott az önsimogató művelet. Egészen addig nem érezte magát zavarban, még nem lett az az érzése, hogy figyelik. Mármint persze Lewy, mikor észrevette csak zavartan elmosolyodott és inkább a haját hozta szóba, még végzett.
- Ühm, hümm, hát jóóóó. - Nagy szemekkel figyelte a reakciót, és tényleg nem akart jobban nevetni, de képtelen volt. Képes volt néha egy tüdőbeteg ötéves szintjén hörögni a nevetéstől, de ez szerencsére nem lett az az alkalom, így is nehéz volt abbahagyni. De mire megfordult sikerült. Megfogta a flakont, lábait maga alá húzva csücsült a sarkára, ahogy közelebb csúszott. Közelebb hajolt és a vállába adott puszi után még suttogott kicsit, ahogy kinyomta a sampont a kezecskéjébe. – Pedig ez is jól áll nagyon.
Miután a flakont letéve felszabadult az egyik keze bevizezte a hajt haját, majd a sampont kezdte belemasszírozni. A megjegyzésen egy picit elgondolkodott. Hát mi az hogy lehetetlen? Ha őszintének kéne lenni, nála ez nem mindig létezik, a képtelenségek kereszttüzében él. Eleve a létezése is megkérdőjelezhető néha. Amúgy is, állítólag a Jetiburgert megenni fél óra alatt is az… Maja megoldaná, valahogy tuti.
- De most miért? Minden lehetséges, csak akarni kell. Kész. Pont. Ennyi. - Hát le kellett szögezze, nem mintha olyan nagyon komolyan tudna fecserészni, ezt is inkább vidáman és kicsit dallamosan sikerült, miközben lassan sikerült teljesen összehaboznia a haját, meg kicsit a saját karját is, és Lewy hátát, vállát… szóval nem annyira figyelt, upszi. De nem zavarta ez őt annyira. Mikor végzett leöblítve a kezét átnyúlt a karjai alatt és átölelte, a válla felett áthajolva, hogy ránézzen, mikor beszél. - Hát nem tudom, lehet legközelebb már nem ennyire bénán mosnám a hajad. Az baj?
Utoljára módosította:Czettner L. Maja, 2017. április 8. 23:17 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Czettner R. Luca
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
offline
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6632
Írta: 2017. április 9. 12:32 | Link

Oroszlánkirály  Love
- Brüsszel, Belgium ~ saját Dévid Gettám ♥ -
rucika


Olyan lelkesen és egyszerűen beszélt mindenről Luca, hogy az ember azt hinné, nem nyomja súly a vállát, nincs semmi, mai az életében megpróbáltatás lenne, sőt, maga lenne az éggel és a földdel, minden kötelék nélkül. Nagyjából a buksija is ilyen semmiben lebeg most éppen, és bár a szavainak komoly erőfeszítéssel futott neki, nem beszélt félre. Bizony, mindent képes lenne ezért az élményért sutba dobni.
- Én is téged, Királyom.
Vigyorogva fordult fejével annyira, hogy szeme sarkából még rálásson az ölelés előtt, aztán kezeit Leonéra szorítva bámészkodott még egy egészen kicsit. Valami színes és fénylő dolog kapta meg tekintetét egy pillanatra, aztán tova is libbent. Vagy sok volt a süti, vagy Luca lassult be, ez mindjárt ki fog derülni.
- Királyom, királyom adj bulit! - Ha valakinek nem lenne meg az "adj katonát!" játék, Luca szívesen elmagyarázná, de nem, ő csak utalgat és ebben érzi magát igazán jól, na meg otthon. - Ott mi leszünk a csillagok, hé! De menjüüünk, úú, kíváncsi vagyok mennyire tudnak szórakozni.
Azzal kibontakozva az ölelésből egy gyors puszit nyom a sztárocska arcára, majd elfogadva a kezét belekapaszkodik és el is indul befelé. Már az első pillanattól látszik, hogy itt aztán nagyon kitettek magukért az emberek. Szemlátomást a társaság saját magát is jól kirittyentette. Amint megpillantotta az italos részt, keresztbe lépett Arlen előtt, húzva magával, hogy ni, én megtaláltam!
- Valami finomat éééés lilát szeretnék keresni, te miben gondolkodsz? Ú, jó ez a szám, legalább ehhez értenek!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bayern Münchener Drachen cikeszkergetője | Mancs-hely
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. április 10. 03:53 | Link

Kedvesem 💗
pont-nem-így-kinézési | gyűrű
Nálam :3, München, Németország ♥


- Határozottan. Nem is kérdéses tovább a dolog. - És tényleg nem. Ő szerette, én szerettem, kellett volna más beleegyezése is? Nem hiszem, pont jó volt ez így. Amúgy meg igyekeztem nem hatalmas szemekkel bámulni rá, míg a ragaccsal küzdött, amit nekem köszönhet, de könyörgöm, hogy nézhettem volna másfelé? Lehet, hogy tudok várni, meg kitartó vagyok, de mindezek után hadd élvezzem már ki a látványt!
Igazából nem is zavart annyira a kis felfedezése, mert ha már elértem, hogy legalább jó kedve legyen, kit érdekel az a pár nyamvadt genetikai selejt? Jó lesz ez így. Közben nagy ügyeskedve megfordultam, amit nem sokkal később egy puszival honorált a kedvesem. Lehunyt szemmel borzongtam meg, hogy aztán méltatlankodó fejjel figyeljem a csapot.
- Érdekes egy ízlésed van, Schatz - ráztam meg kicsit a fejem rosszallóan, de ki vagyok én, hogy egy enyhe apakomplexusért elítéljem? Azzal már elég alaposan elcsúsztam, korábban kellett volna megpróbálkozni vele, de akkor is csak pluszpontokat kapott volna érte.
Közben kicsit befeszültek azok a bizonyos az izmok a hátamban, nem voltam otthon a helyzetben és ez furcsa volt, de aztán pár mély levegőt követően lassan felengedtem és hagytam, hogy a hajammal nyünnyögjön. Összességében nem volt rossz, sőt, kifejezetten kellemes. Nagyjából sikerült ellazulnom, még kicsit a kezének is döntöttem a fejemet, nem válaszolva arra, hogy nincsenek lehetetlenek. Ha szerinte nincs, ám legyen, én nem leszek az az ünneprontó, aki ebből a hitéből kitáncoltatja. Azon, hogy elkalandozva még a hátamból is jutott a citromos csodából, már csak elnevettem magamat.
Ő átkarolt, én pedig halványan elmosolyodva sandítottam rá és a lehető legkevesebb feltűnéssel szedtem le egy kis habot a vállamról, hogy aztán az állára kenjem.
- Lesz legközelebb? - érdeklődtem kíváncsi, talán még lelkesnek is mondható arccal figyelve őt. Nem vagyok az ilyen helyzetekhez szokva, de azt hiszem, menne a dolog.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2017. április 10. 10:06 | Link

Szívecske 💗
kinézésitem
Nálad *-*, München, Németország ♥


A sampon kérdése ahogy jött, úgy ment is, hiszen elég hamar sikerült túllendülni mindenkinek a felmerült lehetőségen. Maja amúgy sem nagy pártolója ilyen szemszögből az újításoknak, és láthatóan ebben most támogatása is van. Boldogság és csokiszökőkút. Nagyjából a helyzet ezzel jól leírható. A pancsira koncentrált, jól is tette, lehet, hogy hamar a lengyel színek élénkebbikében pompázott volna, ha leragad azon, ahogy nézve van mindeközben. Így csak a száját harapdálva végzett és inkább már a segítéssel akart foglalkozni. Már-már túl rendes is néha, csoda, hogy ettől még nem kapott senki és soha idegbajt.
- Psssszt. Cssss. Csak jó, és kész. - Na, nem mintha ő ne tudná, hogy többek közt ez is nagyon fura a részéről, de nem nagyon akarja megtalálni, megkeresni, vagy éppen felismerni az összefüggéseket, pedig mostanra elég sok lett, hogy bizonyos dolgokra ráébredjen esetleg. De lehet, hogy ez a homály tartja fenn a lelkében az egyensúlyt és teszi őt ennyire önfeledté. Ki akarná ebben gátolni? De ma már legalább másodjára tesz kijelentést bizonytalankodás helyett. Nem is tudja mi volt a kólában.
Ahogy végzet a habos műveletekkel kicsit elhanyagolta, persze csak időlegesen, a hajkérdést, és inkább ráragadt szerencsétlenre, mint valami rágó. A habra, ami rá került csak grimaszolt egy kicsit, aztán huncut mosollyal hümmögött kicsit a kérdésre. De mielőtt felelt volna, egészen közel hajolt, aztán egy kis puszi kíséretében úgy forgatta a fejét és tolta Lewy pofijába, hogy a habbal biztosan megosztozzanak. Hát na, így volt fair.
- Nem tudom, Drága. Nem vagyok jós. De esetleg lehetne. - Bár azért, ha akarná, se tudná rejtegetni, hogy ő ezzel mennyire jól elvan és teljesen jól viselhetőnek is tartja, sőt, valahol annál is többi. De persze mikor mondana ellent, ha azt mondják neki inkább ne? Nem itt kezdené, ha nem is repesne az örömtől. Közben elkezdte leöblíteni a habot mindenről és mindenkiről, pedig látványosan nehezen hagyta abba az ölelgetést, megesik. Ahogy lassan haladt még a hajába is beleszagolt egy pillanatra. - Nem muszáj, nem azért mondtam ám. Éééés mindjárt visszafordulhatsz, ú, jó illata van.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. április 10. 19:08 | Link

Kedvesem 💗
pont-nem-így-kinézési | gyűrű
Nálam :3, München, Németország ♥



Nem volt tervben a leányzót olyasmi miatt lecseszni, ami nem is az ő hibája. Az, hogy más az ízlése, mint a legtöbb korabelinek, részlet-kérdés volt. A környezete, a családtagjai, a sorsa ilyenre formálta, ha bejön neki az a pár ősz szál, legyen boldog vele. Én csak örülök neki, hogy nem akar megváltoztatni.
- Legyen neked igazad, Schatz - vontam meg a vállamat, aztán a kis nyüglődés után, amit nem is túl nehezen letudtam, már sokkal nagyobb lelki békében hagyva, hogy átkaroljon. Még mindig voltak olyan szintű fizikai kontaktusok, amik kívül estek a tapasztalataimon. Soha nem mosta meg csaj a hajamat, mert mire feltehette volna ezt a kérdést, általában Varsóban pihentettem. Maját azonban most még egy kicsit össze is haboztam a hecc kedvéért. Kaptam egy puszit, de ez egy orv ellentámadás volt a részéről, amivel engem is még inkább összehabozott.
- Szeretnéd? Igazán nem vagyok én semmi jónak az elrontója - jegyeztem meg már-már azzal a flörtölős dorombolással, de igazából komolyan mondtam. Szerettem, hogy kimozdított az emberi kapcsolatokat érintő komfort-zónámból. Mondhatni, meglehetősen szűk egy kis terület volt az, de ott igen jól kihasználtam minden egyes négyzet-centimétert.
- Igen, tudom. Örülök, hogy tetszik- eresztettem meg még egy mosolyt. - Nem nagyon sietek, így is jól érzem magam.  
Utoljára módosította:Lewy Bojarski, 2017. április 10. 19:26 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Annelie Freya Merkovszky
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10623
Írta: 2017. április 10. 22:08 | Link

Tobi

- Rummal - toldja meg Tobias kérését. Most nem akarna teázni, nincs itt az ideje, sokkal inkább vágyik valami erősebbre. Azt viszont nem akarja, hogy a férfi lehordja újonnan felvett szokásáért, na meg azért, mert elutasítja a teát. Jó lesz az.
A terem és annak berendezése, a színek, a hangulat most jobban leköti, mint az ember, akivel érkezett. Imádja. Ahogy a nyüzsgő utca, ez is felkelti az érdeklődését és első látásra beleszeret a varázsába.
Míg nézelődik, hallgatja a választ, a történet mintha csak a jelen lenne, megelevenedik a lány előtt. Ajka mosolyra húzódik épp csak egy picurkát, s a hátsó asztalok felé pillant. Tobias most duplán itt van vele. Van, akinek a hangját hallgatja, meg az, aki a helyiektől eltérően nem mulat, csak élvezi az ünneplést.
Lassan visszafordítja fejét és jobbját az álla alá helyezi. Megtámasztja rajta fejét, kékjeivel a másikat fürkészi. Az ő mosolya belőle is kivált egy halvány mosolyt. Nem tudja, mi volt a dolog igazi háttere. Ki volt az a személy, és miért volt ennyire fontos. Igazán nem is érdekli. Nem a szavak azok, melyekből megértheti.
Némán, maguk elé és egymásra mosolyogva várják ki, hogy a mogorva idegen kihozza asztalukhoz a reggelit, na meg a teát. Anne szájában összefut a nyál. Mostanság elnagyolja a főzést, így a reggelikészítés is kimerül egy banán meghámozásában. Az első azonban nem az evés, hanem az, hogy beleszagol a teába. Benne van, amit kért.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2017. április 11. 01:30 | Link

Szívecske 💗
kinézésitem
Nálad *-*, München, Németország ♥


Elvigyorodva masszírozott még utoljára a buksijába egy kevés habot, ahogy rá lett hagyva a haj kérdése. Igazság szerint semmilyen ambíciója nem volt ezt nagyon védeni vagy támadni, ő tényleg csak egy egyszerű megjegyzésnek szánta, amivel az ég világon semmi gondja. Ha kékült volna a haja, Maját az sem ejti túlságosan kétségbe. Bár lehet, ha mondjuk eléggé levágatja az kicsit szíven üti, meeeert szereti így, ahogy egyébként hordja. De szerencséje ilyen előszél még nem érkezett.
A nagy ölelgetés közben volt ideje azzal foglalatoskodni, hogy ne hagyja magát csak úgy összehabozni és nevetve adta mindezt vissza, ellenben a kérdésre egy picit elhallgatva törölgette a habot félre. Azért még mindig érezte, hogy néha elkapja a bizonytalanság, hogy bármikor hozhat jó döntést, de most az egyszer csak úgy, ahogy esik, úgy puffan alapon motyogott valami választ, hogy aztán látványosan megszabadítsa a lengyel haját és vállait, na meg a hátát is a habtól.
- Hát… egy picit. Ühhüm, igen. - Nagyon kellett magában egyezkednie, hogy ne folytatódjon ez megint a „de csak ha te is” lényegű kis litániáival, de végül nem így lett. Mikor végzet visszahúzódott mögé, az egyik kezével újra átkarolta és a kockákon dobolva hajolt a pofija mellé a másik oldalról. A szabad kezével közben a vízből kimert habot maga elé tartva fújta szét. Az meg csak úgy repdesett minden irányba. Még szerencsétlen Lewy arcába is, ezt nem is bírta sokáig nevetés nélkül. - Bocsi. Kipróbálod?
Ezután a másik kezével is megfogta, aztán két puszi után dúdolgatva léptetgette az ujjait, még ahogy szembe találkoztak a kacsói, összefűzte azokat. Ha már nem volt semmi ellenvetés ő így nagyon jól érezte magát.
- De ahhoz amúgy egy helyen kell lennünk pancsiidőben, meg olyan helyen, ahol lehet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. április 11. 10:33 | Link

Kedvesem 💗
pont-nem-így-kinézési | gyűrű
Nálam :3, München, Németország ♥


A haj kérdését elnapoltuk, de hasonló egyetértés volt, mint a vaníliás sampont illetően. Én nem akartam más illatút, ő meg nem akarta, hogy levágassam. És azt hiszem, hogy ebben ki is egyezhettünk, mert ha rövidebb lenne, nem tudnám összeturkálni. Kinek lenne az jó? 
Hagytam, hogy nagyjából megszabadítson a habtól, valahogy nem ragaszkodtam hozzá, hogy így maradhassak. Aztán ismét átkarolt, ezt valahogy meg tudtam volna szokni, ahogy lassan dobolni kezdett a kockáimon. Ha másért nem is, ezért már megérte gyúrni. 
Kíváncsian pillantottam a kis kezére, amin a hab pihent, ami rossz döntés volt, hiszen ha nem tettem volna, akkor nem fröccsent volna az arcomba. Felnevetve töröltem meg az orrom hegyét, reménykedve hogy a többi részem nem olyan. 
- Hát nem tudom, hogy meg tudom-e bocsátani a dolgot...  - emeltem fel egy tenyérnyi habot és a levegőbe fújtam egy nagy szusszanással. Igazából elég szórakoztató volt ez így. 
Kissé rá sandítottam, finoman végigsimítva a karján, majd a falat bámultam pár pillanatig. Már korábban is felvetettem a dolgot, most is csak ezt tudtam volna mondani.
- Költözz hozzám! Ha gondolod veszek egy lakást Pécsen, nem ezen fog múlni... Amúgy is akarok egy kutyát és azt nem tarthatom a koleszban... - halál komolyan mondtam az egészet, az ilyesmivel nem szabad poénkodni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2017. április 11. 16:24 | Link

Szívecske 💗
kinézésitem
Nálad *-*, München, Németország ♥


A nagy ölelgetés közben teljesen elfelejtette szinte hol van és csak Lewy vállára borulva szuszogott az ujjai dobolgatásával szinkronban. Nem nagyon akaródzott mozdulni semerre, és az sem zavarta, hogy a víz lassan kihűlt, vagy hogy itt-ott még habos lett újra. Világi problémák máskor, most viszont csak kiélvezte a pillanatot addig, amíg nem jött a következő kis akciója. Ahogy össze-vissza szállingóztak a habcsomók, nevetve figyelte, aztán a reakcióra látványosan biggyesztette le a száját. Hogy van ez, pedig ő aztán nem akart rosszat. Persze, nem vette magára egy pillanatig sem, de nem hagyhatta csak úgy szó nélkül.
- Nem? Naaaaa, és ha adok két puszit? Három? - Néha már saját magával alkudozott a navinés, ennek ellenére ő ezt nagyon élvezte. Annyira más volt bármiről, legyen az komoly vagy sem beszélgetni Lewyvel, mint úgy bárkivel. Oké hogy volt neki 4-5 barátja, de ebben kimerítette azt a szociális kört, akik a hangját is hallották valaha egy köszönésnél vagy egyszavas válasznál többször. És bármennyire kívül esett ez a szokásain, szeretett mellette csicseregni. Valahogy kihozta belőle ezt is.
- Ühmhüm. Szerintem tudod, hogy mennyire örülnék, ha veled lehetnék úgy majdnem mindig. De venni? Még egy lakást? Nem sok az egy kicsit? - Vagy kicsit nagyon. Majának ez még mindig furcsa és újra meg újra rájön, hogy ő ebben nagyon nem kompetens. Az egyetlen háza, ami valaha volt egy Pónipalota a szobájában még hét vagy nyolc évesen. Szóval érzékelni lehet, hogy áll ehhez. - Kutyuuust? Igazi kutyuuust?
A végére már egészen lelkesen mocorgott Lewy mögött, mert ezzel legalább hamar elterelődött a korábbi gondolata. A tényekről viszont nem. A helyzet az, hogy nem igazán vannak magyarázatai – ő úgy érzi nem is kell, csak szeret és ez ezzel jár -, mit és miért dönt el ilyen könnyen. De ideje lenne ebbe Vesznát is beavatni. Lassan, de biztosan.
- És ami azt illeti, amúgy is meg kéne anyával pár dolgot beszélni, azért, ha esetleg elpakolnék otthonról előbb észre venné, és kiakadna, mint ezt. - Felemelte a kacsóját a gyűrűre utalva, merthogy ezzel is lesz egy kör, akkor már minden jót oda neki.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. április 11. 20:03 | Link

Kedvesem 💗
pont-nem-így-kinézési | gyűrű
Nálam :3, München, Németország ♥


Persze a nőci képes volt komolyan venni és lebiggyesztette az ajkait, mikor viccből közöltem, hogy ez bizony megfontolandó. Nem is igazán értettem, mit kell folyton komolyan venni. Vagyis, valahol mégis, de ugyanakkor meg neeeeeem. Szóval a számat elhúzva támasztottam a mutatóujjamat az ajkaimnak, látványos tűnődést mímelve, majd elemeltem a kezem és egy huncut vigyorral tartottam fel.
- Négy alatt semmiképp. Egyszerűen nincs üzlet - ingattam meg kicsit a fejemet. Talán viccesnek tűnt, de halálosan komolyan mondtam. A négy puszi mindig sokkal jobb, mint a három, kivéve, ha mondjuk azt az unszimpatikus anyósodtól kapod. Olyankor az egy is örökkévalóságig tart.
Aztán kissé elgondolkozva kezdtem finoman cirógatni a karját és a falat bámulva kattogtam kicsit fejben, mielőtt kimondtam volna azt a bizonyos ötletet.
- Ha belegondolsz, most havonta fizetem a koleszt és még csak nem is az enyém a szoba teljesen. Szerinted? Meg úgy amúgy, úgy nézek ki, mint akit érdekel? Az ingatlan mindig jó befektetés - vontam meg a vállamat kissé, mielőtt ismét a kezére szegeztem volna a tekintetemet. Lassan úgyis érett volna a dolog, nem is feltétlenül rajta múlt, hogy venni fogok-e. Azaz, most már nem. - Hhhá' persze, hogy igazi. Több plüss nem fér el, szegény Stitchel mi lenne?
A felvetésére persze elmosolyodtam, de kicsit meg is csóváltam a fejemet. Nem szívesen lettem volna az anyja helyében, mert biztosan nem könnyű most ez neki. Valahol meg nem akartam megérteni, mert könyörgöm, látott, ismer valamennyire, feltűnhetett volna neki, hogy nem élek vissza a lánya jóindulatával.
- Hát nem tudom, hogy min akadna ki a legjobban... - sóhajtottam fel, a fejem egy kissé a vállára döntve.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2017. április 11. 21:23 | Link

Szívecske 💗
kinézésitem
Nálad *-*, München, Németország ♥


- Rajtam nem múlik… - Hatalmas lelkesedéssel és vigyorral csökkentette le a távolságot és támadta le az első, a második, a harmadik… nem is nagyon lehetett egyikről a másikra térni számolásban a puszik között. Aztán mikor úgy nála valahogy kijött a négy - nem matekzseni, köszönjük - kicsit elhúzódott, hogy figyelje mi is a helyzet. Ő szereti ezt csinálni. Csak kedveskedni, úgy létezni, adni, szeretni. Egyszerűen alkalom kell hozzá. Lehet néha kicsit direkt is érzi a viccet komolynak, hogy aztán ha kell, ha nem törlesszen. Tényleg nincs nála talán minden rendben, de sebaj.
- Sok pénzt költesz el, lehetetlen vásárlásmániás van. Vagy olyasmi. Van ilyen? Nem, nem úgy nézel ki. Tudom, hogy nem zavar, csak… - rántotta meg a vállát kicsit tanácstalanul pillogva maga elé. Fogalma sincs mit mondjon, vagy sem. Persze nem az ő dolga ez, meg egyszerűen idegen tőle. De ha Lewy ezt szeretné, akkor ő is. Ez így teljesen működőképesnek tűnik neki. - Semmi! Ő marad, velem, mindig. Mármint Ő is. Dededede…. Tényleg? Mikor? Milyen? Jahj, olyan édesek, úgy tudnak nézni, meg mikor jönnek kuncsorogni, ha éhesek vagy csak szeresd őket.
Még nagy hévvel kifejtette az elképzeléseit kicsit még mutogatott is a kezével, a fene se érti néha az önkéntelen mozgásait. Ezek akkorra abba is maradtak, mire az anyukája az eszébe jutott. Ez nem lesz rövid menet. De túl kell esni, mindig mindent meg tudtak beszélni, még ha volt egy kisebb vita is. Mi baj lehet? Toronyba zárja, most igazán?
- A bizonyítványomon? Mármint sok dologra számít rémképek formájában, így leginkább csak a tempón szokott puffogni, de ettől még engem is levert a víz! Különben, ha a mai nap is számít, akkor sem feltétlenül a költözés vinné a prímet nála szerintem…
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. április 12. 01:17 | Link

Kedvesem 💗
pont-nem-így-kinézési
Nálam :3, München, Németország ♥


Szerencsére nem vette viccnek a dolgot a leányzó, így nem sokkal később már élvezhettem azt a negyvennégy puszit, amivel elhalmozott. Látszik, hogy azért a számmisztikára még egy kicsit gyúrni kell, ha ebben az évben sem adta le a tárgyat. Bár, még nincs késő, még megtörténhet...
A vásárlásmániával pedig egyáltalán nem értettem egyet. Jó, persze, költöttem, de ameddig van miből, úgyis olyan mindegy, nem? Nem fogok azon stresszelni, hogy a nyugdíjas éveimben miből fogok élni, momentán egy taknyos zsepiért is képesek hat galleont fizetni. Viccen kívül, megtörtént eset, Müller abból vett magának új cipőt, amit az én náthámból összespórolt.
- Jaj, ne kezdd nyuszi, mert komolyan kifutok a világból... az én pénzem, saját magamnak veszem, lapozzunk - horkantam fel. Mert hát ja, nem igaz, ha vennék most egy lakást, az a miénk lenne, nem az enyém. Arról nem is beszélve, ha esetleg szétmegyünk, úgysem teszem be a lábam többet ebbe a tetves országba. Túl sok dolog emlékeztetne rá. - American Shepherdet szeretnék, fehéret... mikor? Mikor helyem lesz hozzá és elmondtam neked. És tudom, hogy aranyosak, nem kell bemutatni.
Igazából pont ezért akartam egy kutyát. Ha már a gyerekhez nem vagyok elég időmilliomos meg otthonülős, legalább egy négylábúm hadd legyen!
Közben engedtem még egy kis meleg vizet, többnyire Maját figyelve.
- A tempótól? Melyiktől? - érdeklődtem pimasz vigyorral. Ez megint olyasmi volt, amit nem tudtam volna kihagyni. - A gyűrűre gondolsz, arra, hogy egyedül jöttél ide, vagy hogy lefeküdtél velem? Mert ebből kettővel nekem nincs gondom, szerintem azok tök normálisak...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2017. április 12. 02:46 | Link

Szívecske 💗
kinézésitem
Nálad *-*, München, Németország ♥


A puszikon gyorsan túlesve a kerekek már nála is inkább azon a bizonyos otthon témán pörögtek. Hiába volt gyakorlatilag egy hivatalos lakhelye, azt sem tudta otthonnak kimondani. Erre itt van Lewy, akinek meg követni sem tudja pontosan mennyi van, de több is, és ki tudja, hogy vélekedik. Bár, ha jön újabb, nyilván nincs mélységes elköteleződése neki se. Tök fura, hogy otthontalanok, közben meg mégsem annyira.
- Nem akarok beleszólni, a te dolgod. - Gyorsan ezt máig úgy hozzátette, nem vette rossz néven, csak egyszerűen tőle távol állt ez, így érezte, megesik. - De ha ez boldoggá tesz, nekem nincs vele gondom.
Komolyan gondolta még mosolyogva az egyik kezét felcsúsztatva maga felé próbálta fordítani Lewy fejét, hogy egy rövid csókot leheljen az ajkaira. A kutyus kapcsán már sokkal jobb volt az összhang, de hát na, nem lehetnek egyformák, valószínűleg akkor nem is viselnék jól egymást. Sőt, biztosan nem. Jó ez így, teljesen. Bólogatott az információk hallatán, hogy jegyezte, szélesen vigyorogva pedig az imitálást is befejezte még fel is nevetett kicsit. Valahogy el tudja képzelni, ahogy a Drága körül ott rohangál egy kölyök és ezt mindketten mennyire élvezik. Csak úgy cuki és aranyos, és jahj, szóval érzi, hogy ez valami jó ötlet. Még akkor is, ha sok dolog elmondható, de a szabadidő megléte nem.
- Hát… - Még mielőtt válaszolhatott volna sorolni kezdte az opciókat a lengyel, Maja pedig a szemeit lehunyva szorította össze a száját pár pillanatig mert hát igen. Ez a hármas kombináció minden anyuka legszebb álma, nem? Ebben a sorrendben, egy nap eseménybeszámolójaként.
- Úgy egyben az egész? Eddig sem tapsolt és gratulált semmihez kisebb infarktus nélkül. De most agyi embóliája is lesz vagy mi az. Szerintem a gyűrű lesz a legnehezebb. Deee vetekszik az esti programmal, iiigen. De szerintem sem a rossz kategória ez…
Kicsit zavartan motyogta a végét, egyáltalán nem volt vele gondja, sőt, csak így beszélni róla, ht ez is új volt. Aztán megtámasztotta az állát a hajtó vállán, úgy nézett előrefelé. Mintha valami érdekes lett volna a falon, pedig csak gondolkodott.
- Majd kevesebbet mászkálok sötétben egyedül, ígérem. De azt hiszem, ha hazamentem ezeken túl kell esnem tényleg. Utána majd minden szép és jó lesz.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°

Oldalak: « 1 2 ... 23 ... 31 32 [33] 34 35 ... 43 ... 133 134 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek