36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek

Oldalak: « 1 2 ... 21 ... 29 30 [31] 32 33 ... 41 ... 127 128 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2017. március 21. 03:16 | Link

my only one 💗
kinézési
Nálad *-*, München, Németország ♥


Büszkén vigyorodott el, aztán csak elgondolkodott pár pillanatra. Igazság szerint csak próbált valami válaszra koncentrálni. Meg helyes szórendet tenni a gondolatai között. A vásárlás az ő esetében sosem egyszerű, nem igazán szokott különösebb funkció nélküli keresgélésbe csapni, most mégis így volt. Végül a tanácstalanságából azonban csak kihúzták.
- Hááát, tulajdonképpen egyedül, de nehéz volt dönteni melyikek a legszebbek, abban segítettek. - Merthogy több is bizony próba alá került, csak elképzelése nem volt ott és akkor, hogy melyik lenne a tökéletes. Bizony igyekezett azt a darabot megtalálni.
Csak hagyta magát közelebb vonni, miközben Lewy hátán és tarkóján simított végig. A száját összepréselve fojtott vissza egy kisebb nyögést, aztán sóhajtva vigyorgott rá. Hát, gondolni... nem sok dolgot, a feje nagyjából üresjárat jelenleg, arra kár szót is pazarolni. A szíve majd kiugrik a helyéről azt tudja, és nyelt is egy nagyot, végül csak annyira húzódott el, hogy megkereshesse ajkaival a lengyelét. Már egész kis kezdeményező volt ebben az utóbbi időben, most azonban nem is nagyon akarta ereszteni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. március 22. 00:25 | Link

Die einzige Frau 💗
kinézési
Nálam :3, München, Németország ♥


Igazából nem volt túl fontos, hogy kivel ment vásárolni, ha nem egyedül. Valószínűleg úgysem maradt volna meg az infó hosszú távon, hiszen maga a ruhadarab sokkal érdekesebb volt, mint a története. Azaz, egész pontosan a lány volt érdekes, aki viselte.
- Jó választás, nagyon tetszik... - leheltem a nyakába a választ, különösebb erőfeszítést nem téve rá, hogy megtartsam a két lépés távolságot. Sőt. Az ujjaim finoman, de határozottan simultak a derekára, ahogy közelebb húztam. Még mindig nagyon rosszul toleráltam, hogy nincs jó viszonyban a saját hangjával, ami nekem annyira tetszett.
Már majdnem kétségbeesett pillantással fürkésztem az arcát, mikor elhúzódott tőlem, ám az indok bocsánatos bűnné tette magát a cselekedetet. A hajába túrva viszonoztam a csókot, lágyan az alsó ajkába harapva. Végül kibontakoztam a karjaiból és az egyik kezemmel a térde alá nyúltam, a másikkal a hátát támasztva kaptam fel és a szoba felé navigáltam, egy pillanatra sem terelve más felé a figyelmem. Az ajtót csak berúgtam magunk mögött és finoman fektettem végig az ágyon Maját.

***


Ez az éjszaka teljesen más volt, mint bármelyik eddig a pontig. A Varsóban töltött éjjeleim mindig csak homályos foltok voltak, Pécs volt az a bizonyos hely, ahol megnyugvást találtam, Párizs attól lett emlékezetes, hogy ráébredtem, nem akarok már nélküle élni. München pedig örökre hozzá fog kötni. Bármi is történjen, lesz az életemnek egy apró szakasza, egy kis részlet ami visszavonhatatlanul az övé.
A légzésem még mindig akadozott, de ez lényegtelen apró információ volt abban a pillanatban. Túlságosan is lefoglalt, hogy a szíve minden egyes dobbanását figyelmesen hallgassam.
Halványan elmosolyodva simitottam végig a kezén, hogy aztán a fejem felemelve pillantsak az arcára.
- Szeretlek, kicsilány... - jegyeztem meg halkan, kissé rekedtes hangon. Ott és abban a pillanatban felhőtlenül boldog voltam.
Utoljára módosította:Lewy Bojarski, 2017. március 22. 00:26 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2017. március 22. 02:28 | Link

my only one 💗
kinézési
Nálad *-*, München, Németország ♥


Igazán fontosnak nem érezte a ruha beszerzési kérdését, így nem is nagyon tudott mit kezdeni a kérdéssel. Persze nem hallgatott először, csak képtelen volt rendes feleletet adni. Aztán hagyta is már. Mosolygott, boldog volt, de ez a reakciója is bőven elégnek bizonyult. Nem nagyon volt már képes igazán a beszéddel törődni, és bár ez máskor is megesett, most egészen más okai akadtak. A teljes figyelmét lekötötte Lewy és valahogy meg sem próbált másra koncentrálni, mint minden apró csók, vagy érintés. Mikor már az utolsó, leheletnyi helyet is le akarta köztük csökkenteni a lengyel, akkor Maja egész testén érezte, ahogy végigszalad a libabőr.
Nem engedte el és jelét sem adta, hogy ezt szeretné, éppen ellenkezőleg. Amennyire tudta szorította magához még vége nem szakadt a csóknak. Ahogy a hajába túrt kipréselte a tüdejéből az összes maradék levegőt egy sóhajba sűrítve, majd felnevetve kapaszkodott belé, ahogy a karjaiba került. Egy percre sem vette le róla a szemeit a szobáig, ott is csak éppen annyira még figyelte, ahogy az ajtó becsukódik. Ezzel egyidejűleg valahogy nála is minden más kizárult, csak ketten maradtak, egymásnak.

~


Valami más, valami új, valami boldogság. Nem tudta, de nem is akarta ott és akkor behatárolni, egyszerűen csak élni akarta a percet. Rengeteg pillanat volt már, amiért mindent odaadna, hogy az övé maradhasson Lewyvel kapcsolatban, és most eszmélt rá arra, hogy azok még nem is teljesek és véglegesek. Még mindig van olyan, amitől csak még szebb minden. Az arcáig húzott takarót lejjebb tolta, hogy a szájának szabad útja lehessen végre levegő után, nem sikerült egyelőre normálisan venni újra. Még mindig ütemtelenül, össze és vissza kalapált a szíve, ahogy feküdt a vőlegénye mellett. Oldalra fordította a fejét, hogy azokba a szép, kék szemekbe nézhessen, aztán lassan görbült felfelé a szája a simogatásra és a látványra.
- Én is nagyon Szívecske. - Húzódott közelebb, hogy végighúzza a mutatóujját a vőlegénye arcán, aztán a tenyerébe fogja egy pillanatra. Közelebb csúszott, aztán lehunyt szemmel bújt hozzá.
- Így maradhatunk? - Buta kérdés volt, ő is elvigyorodott, de nem akart volna elmozdulni, bár mondjuk az éhség biztos kiszólította volna, meg egy zuhany se ártott volna.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. március 22. 11:09 | Link

Die einzige Frau 💗
kinézési
Nálam :3, München, Németország ♥


Azt hiszem, hogy ez a rendezzük össze magunk, mintha mi sem történt volna, nem lesz a mi műfajunk Majával. Én ziháltam, mint aki most futotta le a maratont oda meg vissza, ő meg kapkodott a levegő után.
A mutatóujját végighúzta az arcomon én pedig halkan felnevettem. Jó érzés volt, amúgy meg mindennek jobban örültem most a kelleténél. Talán egy kicsit tovább húztam az időt az első alkalom előtt, mint ahogyan azt máskor szoktam. De ez nagyon első volt, mentségemre legyen mondva.
- Azért megmaradsz, hercegnő? - kérdeztem piszkálódósabb hangnemben kicsivel. Az ilyen kérdéseket sosem szabad komolyan feltenni, abból mindig csak a baj van. Szóval míg az érdeklődés száz százalékig eredeti, talán a kérdésből nem így tűnt.
Ahogy közelebb csúszott, a kezem a karjáról a hátára siklott és finoman átkaroltam, miután megigazítottam a takarót rajta.
- Ha szeretnéd, schatz... - nevettem el magam, hiszen biztos voltam benne, hogy nemsokára eszébe jut valami, ami miatt majd ki kell mászni az ágyból. Egyelőre azonban jól volt ez így, szerettem a menyasszonyom a karjaim közt tudni.
- De ha bármi van, szomjas vagy, vagy ilyesmi, szólsz, ugye? - vontam fel a szemöldökömet kissé, miközben finoman cirógattam a hátát. Nem kell neki rögtön futkosni jobbra-balra. Azt a bizonyos vigyort viszont nem tudtam lekaparni az arcomról, elvégre... most már minden értelemben az én hercegnőm.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2017. március 22. 11:57 | Link

my only one 💗
kinézési
Nálad *-*, München, Németország ♥


Pár pillanati kicsit úgy érezte magát, mintha valakit, aki soha életében nem mozgott, sportolt hirtelen egy egész olimpiai felkészítés alá vetettek. Na nem teljesen így véve, csak nehezen sikerült összekapni magát. Bár ez határozottan kellemesebb volt, mint a hasonlata lenne. Az első alkalom minden módon, minden sallang és elvárás mentesen a maga részéről. Agyában a kerekek azért működtek már, miközben belülről harapdálta finoman a száját, de ahhoz képest, ahogy lehet erre reagálnia kéne könnyedén vett mindent. A vőlegénye mellett biztonságban érezte magát és egy pillanatig sem ingott ebben meg. Boldog, örül, szereti és meg is könnyebbült, ahogy Lewyre nézve azt látta ő is vidám. Látta a reakciót ő is szélesebben mosolyodott el, majd kisvártatva bólogatással egyetemben felelt.
- Ühhüm. Teljesen egyben meg rendben vagyok, nem adtál el tevékért se… szóval azt hiszem nincs okom panaszra. - A tevés résznél viszont már csak nevetgélt a dolgon. Meg azért nem olyan könnyű ám kiiktatni sem a saját véleménye szerint, ezt már nem tette hozzá. Ezen kívül viszont be kell vallani néha pofon egyszerű a kis rendszerét megzavarni, vagy éppen átmenetileg fagyasztani. De már egész jól fejlődik, szinte már stimmel a korához minden kis aprósággal. Furcsa volt még, meg azért egy egészen picit az, hogy zavarban volt halványan jelenlétét tette.
- Mivel általában két óránként éhes is vagyok, megállni se tudnám, hogy ne szóljak… - És ez sajnos hatalmas igazság, viszont most valahogy ezzel nem volt képes ennél behatóbban foglalkozni. Sokkal jobban tetszett neki, hogy most nem egy félig jegesmaci félig embert ölelgethet maga mellett és a fenntartásoknak sem érezte halvány füstjét sem. Végigsimított a mellkasán, aztán egy puszi erejéig megemelte a fejét, de vissza is borult. Lusta ő ahhoz, hogy ezután itt pörögjön, az ráér később is. - Imádlak.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Czettner R. Luca
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
offline
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6632
Írta: 2017. március 22. 23:18 | Link

Oroszlánkirály  Love
- Brüsszel, Belgium ~ saját Dévid Gettám ♥ -
rucika


Ő maga hamar túllépet a mit szoktak meg szabad, és mit sem témán. Így igyekezett a kétességet és cinizmust is mélyen elkerülni. Vannak pillanatok mindig, mikor félrecsúsznak a dolgok, megesik. A legjobbakkal is. Aztán csak nevetve rázza meg a fejét, miközben átadva a szálat csak lassan távozik a füst a száján keresztül. Közben fejével az eget kémleli. ennek egyébként is függője. Egyszerűen ennél nincs szebb, jobb, kellőbb. Ah, egy ideje felfogta, hogy sosem fog csillagot fogni és kapni olyan értelemben, ahogy ő azt a természetben elvárná, de azért az álmok szépek.
- Mi miiiindig menők maradunk, Leon... micsoda feltételezés ez! Éss.... ja. - Csapott le egyből a lényegi részre mosolyogva, aztán csak csillogó szemekkel pillogott, ami már jelezte mennyire lazában van ezen az estén. - Azokkal nincs is baj, egyszerűen gyönyörűek, az éjszakát szebbé teszik és senki másé ilyenkor, csak a tiéd. Imádom az eget! Ah, ne mondj nekem ilyeneket, úgy el akarok oda jutni!
Visszavéve először csak még bámészkodik, aztán nagyot slukkolva dönti a vállát nevetve Leonnak. Nagyon csípi őt, nem is érti, hol jártak eddig az ilyen emberek, akikkel ennyire elvan.
- Nem is csak eljutni, de egyszer úgy elszöknék oda...
Utoljára módosította:Czettner R. Luca, 2017. március 22. 23:19 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bayern Münchener Drachen cikeszkergetője | Mancs-hely
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. március 23. 00:27 | Link

Die einzige Frau 💗
kinézési
Nálam :3, München, Németország ♥


Megbeszéltük hogy hát igen, ő jól van egyben és velem, akkor nem lehet gond. Amúgy sem adtam volna el tevékért, mert büdösek, barátságtalanok és nehéz őket tartani. Ellenben vele, aki többnyire cukorpofi és nem rendelkezik nagy igényekkel. Na, nem pont ezért döntöttem mellette, de ez is egy indok.
Szóval csak elégedett és széles mosollyal elsimítottam az arcából pár tincset és csókot nyomtam a homlokára. Rettenetesen jól éreztem magamat itt és vele, most már az az egyetlen kicsi probléma is elhárult, ami eddig zavart.
- Ha úgy gondolod csak szólj és kerítünk valamit. Még úgyis meg akarom kóstolni azt a tortát... - filozofáltam el róla komolyabban, de semmire nem jutottm, hiszen ahhoz meg kellett volna mozdulni és Maját odébb pakolni magamról. Kinek hiányzik az most?
A puszit persze egy hasonlóval viszonoztam, halkan felnevetve, mert én nem voltam sosem az a bizonyos cukifiú, akivel cuppanós puszit lehetett váltani.
- Én is téged, kiscsillag... elfáradtál? - kérdeztem a vállát cirógatva lágyan, hogy aztán apró puszit nyomjak a feje tetejére.
Mélyen beszívtam a haja illatát és elgondolkozva kezdtem az egyik tincsét az ujjam körül csavargatni. Valahogy olyan megnyugtató volt ez így.
- Oh, ja igen...még tartozom neked valamivel... - eszméltem fel rövidesen.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2017. március 23. 01:25 | Link

my only one 💗
kinézési
Nálad *-*, München, Németország ♥


Egyre jobban tudott örülni annak, hogy erőltette legalább egy kicsit a szülinap ünneplésének lehetőségét. Igazság szerint már az elején se akarta elhinni, hogy ez is ugyan olyan nap kell legyen, mint a többi. Úgy nem, hogy ebbe a körforgásba bizony már itt van ő is. A nyugodt és lusta alapvető mozzanatai mellett kifejezetten lelkes és aktív tud lenni, ha arról van szó. Elég csak belegondolni mi lenne most, ha annak idején nem fogja magát és totyog be a kollégiumba a madártejjel…
- Úhm, jól hangzik, de ráér. Bááár ha te is ennél, akkor ehetünk. Ú és torta, kíváncsi vagyok mennyire ízlik majd - vigyorodott el mindeközben. Igazság szerint tényleg nagyon az, a saját véleményét ismeri róla, meg hát ugye Vesznáét tekintve, hogy azért nem hagyták totálisan magára. Mondjuk az anyukája kezdi elhinni, hogy nem fog egy egész házat leégetni, ha a konyhába megy. A puszi után csak nyünnyögött Lewyn fekve még, aztán a kérdésen kicsit elgondolkodva grimaszolgatott. Aztán a kezét felemelve a hüvelyk és mutatóujjával szemléltetett is még beszélt.
- Talán egy ilyen kicsit… - kezdett bele, de végül csak elnevette magát. - Igen, de azért még maradt energiám.
Kicsit felfelé emelve a fejét figyelte a kapott puszi után. Nem igazán akaródzott ennél többet mozogni, valahogy nem volt indíttatása ebből az éppen legjobb pillanatból kiszakadni. De ki hibáztatná ezért? Az ujjbegyeit sétáltatta fel s alá a lengyel karján, még meg nem állt a mozdulatban a hallottakra. Érdeklődve emelkedett meg, hogy a kezén támaszkova figyelhessen rá.
- Nekem tartozol? Mivel?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. március 23. 03:20 | Link

Die einzige Frau 💗
kinézési
Nálam :3, München, Németország ♥


Maja nagy ritkán volt kis aktív és kezdeményező, de amikor igen, akkor bizony százhúsz százalékban. Most már a csók is olyasmi volt, amiben hajlandó volt kezdeményezni és ezt nagyon élveztem. Ha valami a kis konfortzónáján belül esett, akkor azt készséggel csinálta és nem nagyon hezitált. Nem akartam felkelni mellőle, mert ma sikerült átlépnem egy olyan határt, amit szintén saját magam húztam. Az pedig hogy már nem volt több magam állította akadály, olyasfajta szabadságot jelentett, amelyet a legtöbb ember sosem él meg. Talán éppen ezért ki akartam élvezni az utolsó pillanatig.
- Akkor pihenjünk még egy kicsit és csak utána menjünk ki, mit szólsz? Ami meg a tortát illeti, tuti jó lesz... - érdeklődtem halvány mosollyal csavargatva az ujjam körül azt a bizonyos tincset továbbra is.
Érdeklődve figyeltem a szemléltetést, bár fogalmam sem volt, hogy Maja ennyi fáradtsággal mire képes. Én így még lenyomok három edzést vagy pár szenvedélyes éjszakát. Attól függ, éppen mire van igény. Szóval csak nagyon koncentrálva figyeltem.
- Maradt? Ez bizti? - kérdeztem, miközben az ajkam a bőrét súrolta. Nem sokkal később ébredtem rá, hogy hát igen, a de ne hanyagolásán kívül mást is ígértem neki. Amit mostanáig nem igazán tartottam be.
Kis mosollyal figyeltem, ahogyan az ujjai fel-alá járva cirógatták az alkarom. Az ajkamba harapva sóhajtottam fel halkan, lehunyva a szemem, de nem sokáig. Éreztem, hogy néz.
- Egy pillanat édes... - tartottam fel a mutatóujjam és az éjjeliszekrény fiókjában kezdtem mutatni. Végül az ujjaim rásimultak a keresett tárgyra, amit aztán Maja nózija elé helyeztem. Egy apró fekete bársonydobozka volt. Halvány félmosollyal figyeltem a menyasszonyom. 
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2017. március 23. 12:15 | Link

my only one 💗
kinézési
Nálad *-*, München, Németország ♥


Egy pillanatig csak lustán mocorgott, aztán végül legalább pár bólintást megejtett, hogy beleegyezően pihegjen tovább. Igazság szerint az egyik kedvenc elfoglaltságát űzheti jelenleg is, miért akarna mást? Ez még az evést is tökre képes felülírni, bármikor. Étel nélkül amúgy is elég sokáig bírja a normál ember, meg a normáltalan is viszonylag. De a tortára azért kíváncsian csillantak a szemei.
- Ühhüm, remélem. Küüülönben anyu is boldog szülinapot kíván. Csak ezt valahogy elfelejtettem út közben…
Tökre érthető indokai voltak, hogy onnantól ahogy belépett eszében sem volt ez. Bár ő azért nem szeret aranyhalat játszani. Másfelől meg ez azért elég érdekes, kezdi azt hinni Maja, hogy elült minden és most már tééényleg csak mindenből a jó maradt. Bár azért még van pár dolog, ami biztos nem hoz majd felüdülést. De ez is az egésszel jár.
- Bizony, még úgy két-három koreográfiát le tudnék táncolni is, ha akarok.
Vezette elő nagy meggyőződésével, sőt, egy pillanatra arrébb is csusszant, hogy Lewy mellett és ne rajta kezdjen el ficeregve szemléltetni is, aztán nevetve karolta át újra. Fekve nem igazán mutat jól a legtöbb mozdulat, legalábbis azok biztos nem, amik nem járnak valami akrobatikus dologgal.
- Hááát jó - mondta, miközben félrebillentett fejjel figyelte a kotorászást. Nem igazán sikerült nagyon messzemenő gondolatokba vetnie magát, így totál üresben bambult maga elé, még az a bizonyos dobozka elé nem került. Mosolyogva sütötte le a szemét, aztán mikor kinyitotta nyúlt csak a dobozka felé. Még jó, hogy ezzel nem úgy kezdi, mint a kindertojással, hogy fogja, megrázza mi van benne, aztán nekiesik, mintha az utolsó darab lenne a földön. Khm. A kezdeti mozdulat megvolt hozzá, hogy úgy tegyen, de végül nem rázta meg. De most nagyon aranyosan csak tartogatta kicsit, aztán a lengyelre pillantott és visszafekve hozzá kettejük közé tartva nyitotta ki.
- Hűűűű, de gyönyörű.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Hannah Schwarz
INAKTÍV


Blondie° | Német Barbie°
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 352
Írta: 2017. március 23. 21:50 | Link


- Milánó, Olaszország -
külcsín


Mély sóhajjal nyugtáztam, hogy ez a lány nem igazán vevő az érdeklődésre se, mindenesetre én mosom kezeim. Megpróbáltam csevegni. Persze ezzel fel nem adtam, de nyilván a további piszkálódásaim nem fognak finomodni. Egyelőre biztosan. Még vetettem rá én is egy utolsó pillantást, mielőtt felkeltem, egy halvány mosolyt is kapott, végül a kis monológom után elindultam. Nem is igazán figyeltem fel senkire és semmire innentől. Egészen addig, még utol nem ért és megszólított. Megtorpantam, majd felé fordultam még a bolt előtt.
- Eh. Hát rád fért, nem fosztanálak meg a lehetőségtől. - Igen, az a szívesen Hannah megfelelője, csak nem olyan egyszerű ezt számomra kimondani. Kezdtem magam határozottan kellemetlenül érezni, hogy szerencsétlen lányon élem ki a plusz feszültségem is. Az évek alatt megannyi más etnikumból szalajtott modellt viseltem el magam körül kisebb odaszúrásokkal, most mégis pontosan olyan vagyok, mint apám. Ez egyszerre tehetne büszkévé és elégedetté most, helyette elkeserít. Az ő akarata juttatta az enyémet ide.
- Menjünk be, a harmadikon kezdünk a fehérneműknél és az elegánsabb daraboknál. Szépen felépítünk, ne aggódj, bárki is ez a Nikolai, ezek után majd még te válogathatsz a pasik között.
És most megoszthatnék valami marha nagy bölcsességet is vele, de egyelőre erről hallgatok. Nem annyira idős, nem is túl fiatal. Még nem tudtam beazonosítani mi az, ami már illendő, mi nem még nála. Bár az öltözködését nézve nagyjából megállhatnánk ott, hogy milyen esti meséket szeret.
- Keresek neked pár megfelelő blúzt és szoknyát, rád bízom a fehérneműt, de kérlek, csak semmi hello kittys meg nagymamabugyi!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2017. március 23. 23:07 | Link

Vikike 🦄
így ni
Bayern Münchener Drachen - Berliner Bären, kupameccs
március 29. München, Németország


Sokszor mondják, hogy az élet egyszer felvisz, máskor leejt és Maja ezt pontosan érezte az elmúlt tanévben. Nem csak időnként, de volt, hogy egyik nap még a fellegekben járt, a következőn meg azt hitte két úthenger is áthalad rajta. Utóbbi időszakokat sosem szerette, próbált optimista maradni, amit úgy szeret és viszonylag sikerülni is szokott. Érezte, tudta, hogy Lewy nincs és nem volt túl jó passzban, aminek ő sem örült, és bármit megtett volna, hogy ne így legyen, de egyelőre csak ott lenni tudott, ennél tovább nem értek a kacsói. Most az optimizmusán felül nagy izgalommal és lelkesedéssel azonban újra szurkolóba készül váltani ezt erősítve. Kivételesen nem is egyedül, hanem az egyik ház és évfolyamtársa, Viki társaságában. Ő is hajtó a navine csapatában, az elmúlt tanévben már kiszurkolt nekik egy győzelmet és tudja, hogy ügyeskedik a Kornai lány a seprűn. Kicsit ilyenkor hiányzik neki a kapitányi szerepkör, hogy azzal a pár emberrel olyan jól elvolt, pedig nem is szereti a sok emberes dolgokat. A múltkori pályán történtek után pedig Lucáék ellen kicsit megingott abban, hogy mennyire megy neki más csapatokba a beilleszkedés.
- Nem-nem, a másik arra!
Már a csuklójukon a karszalaggal kapja el Viki kezét, akit elirányítottak a nagyobb tömeg után majdnem, de ők nem arra mennek. Maja legalább itt már ismeri a járást. Maga után vonja a navinést, miközben szemei már a pályát figyelik, kik vannak már kint. Illetve hát egy embert keres a legjobban, a vőlegényét.
- Voltál már kupameccsen? Vagy ez az első? Mennyire ismered a csapatot amúgy?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Kornai Viktória
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. március 24. 01:15 | Link

Hannah
Milánó I Bevásárolunk I Alakul


Ha nem is teljesen és nem is a valóságnak megfelelően, de kezdte kiismerni Hannaht, így elmosolyodott. Valahol érezte, hogy ellenszenves a másiknak, de komolyan hálás volt, amiért segít neki, így ezt a gondolatot el is temette olyan mélyre, ahová csak segítséggel tudott volna leásni. Egyedül nem csak hogy nem lett volna képes erre, de meg se próbálta volna. A legvalószínűbb, hogy csak ült volna otthon egy könyvvel és kakaóval a kezében, közben pedig mérges lenne magára, amiért még erre sem képes.
De itt volt, ez pedig már félsiker. Bízott abban, hogy a nap végén teljes sikerként könyvelheti el magában az expedíxiót.
- Az biztos. Szörnyű, hogy csak akkor veszem észre, mikor már megváltozott, mert előtte annyira természetesnek veszem. - Akkor jött rá, hogy ez igaz az egész életére. Akármire gondolt, bármelyik problémájára rá tudta húzni.
Talán egy szép napon megtanulja kezelni ezt. Talán. Addig is, neki megfelel, hogy csendesen elvan a háttérben.
Követte Hannaht a harmadikra, majd jó kislány módjára egyedül ment a fehérneműkhöz. Megfogta a neki tetsző darabokat, közben azon gondolkozott, amit az egyetemista mondott. Tényleg lehetséges lenne, hogy válogasson a férfiak között? Nem vágyott erre, de azt még elképzelni sem tudta, hogy legközelebbi bogolyfalvai kalandozásánál Nikolai észreveszi. Meg is szólíthatja!
Már a gondolatba is belepirult. Lenézett a kosárra, amiben viszonylag sok fehérnemű volt már, így inkább megkereste a gardedámját, hogy elterelje a gondolatait.
Közben ő is talált magának egy szép blúzt, amit meg is akart mutatni. Nem volt nehéz kiszúrni a szőkeséget, így mosolyogva állt elé, mint az elsősök, mikor megcsinálták a házi feladatot.
- Ehhez mit szólsz? - mutatta fel a halvány kék, pezsgő gombos ingszerű blúzt. Az alsó szegélynél a gombokkal megegyező színű hímzett virágok díszelegtek, épp ezért is tetszett meg neki annyira.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Kornai Viktória
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. március 24. 10:50 | Link

Maja
Outfit
Bayern Münchener Drachen - Berliner Bären, kupameccs
Március 29. München, Németország



Németország. Itt van végre, és az egyetlen, amire gondolni tud, hogy még mindig fura a német nyelv. Dallamos ördögűzésnek tűnik neki továbbra is az egész halandzsa, amit lenyomnak. Bár nem olyan, mint az olasz, jobban tetszik neki. Talán épp ezért nem kapott még szívinfarktust, meg Maja miatt. Hirtelen jött felindulásból jött el ide és nagyon megörült, hogy az egyik háztársával teheti meg ezt. Egy német kupameccs túl nagy falat lett volna neki egyedül.
Erre tökéletes példa volt, hogy a nagy tömegben már majdnem elveszett, ha nem veszi ezt észre Maja. Viki határozottan nehezen kezelte az olyan helyzeteket, amikor több, mint hat ember vette körül. A milliókat vonzó kviddics meccs pedig pontosan ebbe a kategóriába tartozott.
Semmi baj Viki, nyugtatta magát. Popsit összeszorít, mellet ki, fejet fel. Így kell harcba indulni!
Robotszerű mozgással követi a lányt, aki szerencsére egy fokkal nyugodtabb helyre vezeti. Képes volt levegőt is kapni, így a 120-as pulzusa lassan visszaállt a normál értékre.
- Eddig csak az iskolai meccseket láttam - felelte, mikor már beszélni is képes volt. - De a csapatokat nagyjából ismerem.
Csak emiatt fizetett elő egy sport magazinra, hogy a kviddics profijait is követhesse. Mióta ő is űzte ezt a sportágat, egyre többet akart megtudni, hogy jobb legyen. Pontosan ez vezérelte, hogy eljöjjön ide is.
Lenézett a pályára, játékosokat keresve nézelődött. Őszintén remélte, hogy el tud csípni pár jó mozdulatot, amit később fel is használhat.
- És te? Sokszor voltál már itt? - Látszott, hogy a navinés nem először fordult meg ezen a helyen, de szerette volna megismerni, így inkább belement az első furcsa kérdésekbe, hogy beinduljon a beszélgetés. - Melyik csapatnak szurkolsz?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. március 24. 11:14 | Link

Die einzige Frau 💗
nem-éppen-így-kinézési | gyűrű
Nálam :3, München, Németország ♥


Bármennyire is imádom Vesznát, amiért egy ilyen lányt adott a világnak, abban a pillanatban, ahogy Maja kimondta, hogy a majdnem-anyósom boldog szülinapot kíván, kitört belőlem a nevetés, amit alig bírtam visszafojtani. Szóval a kezembe temettem az arcom és vártam, míg a retardált hangáradat egyszer csak abbamaradt és már csak nyomokban rázkódtam.
- Lehet, hogy ezt nem személyes sikerként könyveled el, de én személy szerint nagyon örülök, hogy nem valahol... közben ejtetted meg ezt a kijelentést. - Mert ugyebár mikor éppen ilyesféle elfoglaltságod van, az utolsó dolog az anyósod, amire gondolni szeretnél.
Közben amolyan takaréklángra kapcsoltam magamat és óvatosan cirógattam a vállát meg a hátát felváltva, mintha ez bármin is változtatna. Igazából csak jól esett és kissé meg is nyugtatott. Azonban felvont szemöldökkel figyeltem, ahogyan odébb csúszik és valamit itt mocorog, de aztán rövid úton ismét a karjaim közt pihegett, ezt pedig örömmel konstatáltam.
- Tudom, hogy nagyon profi vagy, meg minden, de azért csak óvatosan. Még a végén kitalálsz valami újat azok számára, akik lusták kimászni az ágyból! - villantottam rá ezer wattos mosolyt, az a bizonyos bugyiolvasztó... lenne, ha lenne, de nincs, erről lapozhatunk is.
Ezek után rajtam volt a sor, hogy egy kicsit odébb pateroljam, nem azért, mert meguntam, pusztán szeretetből. Ugye, Lewy? Pár pillanatig keresgéltem a fiókomban, ami újabban egész sok kacatot felhalmozott, de aztán megtaláltam a keresett tárgyat. Óvatosan a pofija elé helyeztem a párnára és már-már látni véltem azt a bizonyos mozdulatot, amivel erősen megrázod a hang miatt, de végül nem történt meg. Kettőnk közé tartotta a dobozt, majd felnyitotta, bár nekem nem sok újat mutatott vele, vagy két órát ültem az ékszerboltban és majdnem eldobtam a hajam a stressztől. Nem azért, mert olyan idegesítő a vásárlás, csak egy óra és negyven percen át tanácstalan voltam, az pedig megviseli a szervezetemet.
- Tetszik, kicsim? - kérdeztem kis mosollyal, megcirógatva az arcát,  figyelmesen tanulmányozva az arcát. - Csak mert, ha nem, még választhatsz egy másikat...
Na, nem egészen így működött, de Lewy-a-sztárt ezzz nem különösebben érdekelte.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sebastian Sieger
INAKTÍV


Vendégelőadó | Te terhes vagy?
offline
RPG hsz: 200
Összes hsz: 284
Írta: 2017. március 24. 14:12 | Link


Otthon, München



Micsoda szerencse,hogy nem mindig, csak néha vagyok nagyon idegesítő. Az ilyen megjegyzések nem mindig estek jól, sőt az esetek nagy részében nem így volt,de most mit csináljak? Morranjak rá Hannahra, hogy kuss, asszony, te sem vagy ám piskóta! Szép is lenne... nem az asszonyom, de legalább tényleg idegesítő.
- Milyen édes tőled, legalább a jótékony cselekedeteid listájára is feljegyezted, hogy képes vagy szóba elegyedni a legjobb barátoddal? - horkantam fel, miközben a nyakkendőveel szórakoztam, de a megkötése valahogy sosem ment. Azaz de, varázslattal. Ilyenkor áldom az istent, hogy varázslónak születtem, mert mugliként a természetes szelekció elrakna az útból.
Az egész beszélgetés egy rossz viccre emlékeztetett, amiben ő az a bizonyos szarkasztikus piszkálódó, én meg a buta szőke, aki próbálja tartani a beszélgetés fonalát, de eleve nem is a jó felén állt neki... pech. A kérdésre egy pillanatra ledermedtem, belefagytam a mozdulatba, de aztán hamarabb összekaptam magam, mint a prérifarkas egy rossz nap után.
- Ahhoz öltözöl, akihez akarsz, Hannah, felnőtt nő vagy! Ha hozni akarsz valakit, hozz. De lewy szerintem a barátnőjéhez öltözik - tettem hozzá mint egy mellékesen az utolsó infót. Semmi lelkesedést nem sikerült a mondandómba csepegtetni, bár az is igaz, hogy egyáltalán nem próbálkoztam. Az egész olyan Bastitlan volt, semmit nem lehetett leszűrni a hangsúlyból. Aztán csak szót fogadtam és visszasétálva az öltözőbe összepakoltam magam egészen elviselhető kinézetűre. A hajam nagyjából balra turkáltam.
- Mi a baj? Nem tudom mi bajod van. Nincsen semmilyen problémám, egész egyszerűen nem szeretném, ha folyton morognál valamin. Nem áll jól - vontam meg a vállamat olyan lazasággal, mint egy deszkás gyerek a városból. Ez az összeállítás sokkal jobban tetszett, már valamivel jobban néztem ki benne, mint az előzőben. A tükörben még Hannahra pillantottam.
- Aha. A fekete jó. Mi van veled újabban, Engel? Fura vagy... - kérdeztem felé fordulva. Persze, akartam, hogy leessen neki, hogy nem csak körülötte forog a világom, de elvesziteni nem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2017. március 24. 15:54 | Link

my only one 💗
kinézésitem
Nálad *-*, München, Németország ♥


Kivételesen nagyon nem ment az ártatlan és értetlen tekintet egyszeri fenntartása, ugyanis sikerült pontosan felfognia Lewy reagálását, bár azért kivárta, hogy lett ilyen vicces. De azzal egyidejűleg, ahogy beszélt, Maja csak felhúzta magán a takarót, hogy már csak a feje búbja látszódjon ki, miközben elnyújtottan vinnyogott kicsit. Aztán mikor már a szavak jöttek kilesett alóla kicsit zavarban ahogy ebbe belegondolt úgy jobban.
- Ahjjjjjjjjjjjj….nem, nem, nem….nem így, nem, nem, mármint mikor megjöttem kellett volna.
Végül kifújta a bent tartott levegőt, aztán inkább csak nyugton maradt. Legalábbis viszonylag, a kis táncszemléltetés egy amolyan kivételként be lett iktatva, de ezzel se akart túlzásba esni, nem a nagy pattogás híve pillanatnyilag, sokkal-sokkal jobb dolga van annál. Apró nevetéssel rázta meg a fejét, hogy esze ágában sincs ilyet elkövetni, viszont nagyon kíváncsi lett.
- Pediiiig biztos menő szobáskoreográfiát lehetne csinálni lustáknak. Mármint így… mindegy.
Nagyon szépen pillogott a kutakodás és a doboz érkezése pillanataiban, aztán azzal együtt borult vissza a puha ágyikóba. Pillanatnyilag az sem zavarta, hogy a haja mindenfelé volt, és ő maga is húzta, ahogy éppen rosszul ráfeküdt. Egy pillanatra meg is emelkedett a csípőjével és a felsőtestével, aztán teljes figyelmét a vőlegényének szentelte. Igazából itt ő a szülinapod, nem Majának kéne bármit kapni, de tuuudja, hogy vannak, amik nem képezik vita tárgyát. Vagyis például az előkerült gyűrű ilyen. Már a teaházban tisztázták, hogy ez mindenképpen jön. Bár azt nem, hogy Maja lát, a kis ékszer meg győz. De így van bizony.
- Ú nagyon-nagyon. Csoda szép, tiarááááás. - nyünnyögte, ahogy az ujjával meg is tapizta. Eközben a lengyelre pillantott, majd vissza az ékszerre, csak olyan biztosítéknak, hogy azért még minden a helyén van. Még mindig nehéz volt azért teljesen elhinnie, hogy ez a minden jó van neki. Ő már attól nagyon boldog volt, hogy itt szuszoghat mellette. Aztán egy kicsit rövidebb csók kíséretében takaróstól felcsücsült és rávigyorgott a száját harapdálva, nyújtva felé a kezét.
- Felhúzod?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2017. március 25. 00:01 | Link

Vikike 🦄
így ni
Bayern Münchener Drachen - Berliner Bären, kupameccs
március 29. München, Németország


Annak ellenére, hogy idegen ország, idegen hely és tömeg is van, tényleg olyan kivételes esemény az ilyen, ami Majába kellő erőt és bátorságot önt mindig. Szerencsére a korai időszak óta már egészen jól kitapasztalta, hogy kerülheti el, amit nem szeret. Például a beszélgetést az idős bácsikkal, kihez tartozik ő és kinek szurkol, meg miért. Vagy a pattogó lányokkal, akik vegyes visszajelzéseket küldtek felé. Meg kell hagyni, van, amit még mindig nem szeret úgy. Most azonban az egy kis plusz boldogság neki, hogy nem egyedül érkezett, így azért mégis nagyobb buli ez, nem? Rá is néz a lányra, miközben a kezét szorongatva ér el lassan a helyükre, ahonnan elég pazarul be lehet látni a pályát.
- Én is így voltam, amíg el nem kerültem a Viperákhoz. Szóval ismerős - mosolyodott el közben. A napszemüvegét feltolta a fejére, aztán lecsücsült, várva Vikit maga mellé. Egy kicsit elszakad tőle, ahogy meglátta felbukkanni a hazaiakat, és egészen elvigyorodott a hajtóhármast figyelve. Nagyjából ekkor kapta meg a kérdést is. - Tényleg, te gondolkodtál már, hogyan tovább a kviddiccsel? Vagy csak hobbi lesz?
- Hááááát, őőő, annyira talán nem. - De. Valójában nagyon is, ha azt nézzük, hogy mióta az első meccsre kitotyogott, mint barátnő, szinte az összes hazain megjelent, még azon is, ami hét közben volt. Ejnye, Maja. Viszont azt nem tudta megállapítani, hogy mihez képest sok vagy kevés ez. Lehetett volna, néha szeretne is, több meccsen kint, vagy éppen edzésen, de így se kevés, amit itt végéig izgul.
- A hazaiaknak, ők jönnek ott oldalt éppen, látod? Az a kettő, aki ott beszélget a terelő páros, a magányosan ácsorgó az őrző, előttünk a furán menő a fogójuk, elég vicces alak. Éééés ott jönnek a hajtók, na ők nagyon-nagyon-nagyon jók. - Hallható volt a hangján, hogy nem csak úgy egyszerűen képben van, de egészen izgatott lett, mikor elért a mondandója végéhez. Aztán a kezére pillantva piszkálgatta a gyűrűjét, végül a táskáját az ölébe húzva dőlt hátra. Várva a kezdést, ami úgy nézett ki éppen meg is történik, hiszen mindenki megérkezett.
- Remélem sikerül nekik, innen már csak a döntő van vissza.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. március 25. 00:53 | Link

Die einzige Frau 💗
nem-éppen-így-kinézési | gyűrű
Nálam :3, München, Németország ♥


Kicsit meglepett, hogy azt az otromba imént elsütött tréfámat másodpercek alatt a jó vágányra terelte, de attól még nem lett kevésbé vicces. Tényleg nagyon gáz helyzet lett volna, hogy éppen a felsője pántjába akasztom az ujjaim, hogy lejjebb húzzam kicsit, ő meg benyögi, hogy anyuka boldog szülinapot kíván. A vinnyogást azonban nem teljesen értettem, szóval megvártam, míg a takaró lekerült a buksijáról és a füléhez hajoltam kis vigyorral.
- Megismételnéd ezt kicsit több átéléssel, esetleg egy árnyalatnyival mélyebb hangon...? - súgtam a fülébe a kérdést, de aztán elhajolva ismét csak kuncogtam egy sort. Vannak pillanatok, mikor nagyon szeretnék jó lenni, de egyszerűen képtelen vagyok rá, mert annyira magas labdához van szerencsém. Szóval végül a plafont bámultam pár pillanatig.
- Nyugi, értettem, csak szívattalak kicsit. Tudod, hogy jól esik - közöltem elégedetten önmagammal, a helyzettel és leginkább vele. Sokkal neccesebbnek képzeltem el ezt az elsőt. De ha van energiája és indíttatása rá, hogy épp új táncot találjon fel, alighanem nagyjából rendben van.
- Oh, én hiszek neked. Biztos összehoznál valami királyt - pillantottam ismét rá, kész, ennyi ideig kötötte le a plafon a figyelmem, Maja túlságosan is gyönyörű volt így. Talán éppen ezért is jutott eszembe, hogy hoppá, nekem még beteljesítendő ígéretem van. Aztán elővettem a kis dobozkát és megvártam, míg megnézi saját maga az ékszert. Talán még levegőt is elfelejtettem venni pár pillanatig, de aztán kijelentette, hogy tetszik neki, én pedig egy elterebélyesedő mosoly kíséretében fújtam ki a bent szakadt sóhajt. A kedvesem ezt az időt arra használta, hogy ülő helyzetbe tornázza magát, majd egy csókkal jutalmazta, hogy - jó voltam? aligha -, meg sikerült lepnem. Egy pillanatig hezitáltam, de aztán viszonylag gyengéden viszonoztam, mielőtt még elhajolt volna.
- Aligha, nem jó rám - közöltem csibészes vigyorral, hogy aztán kivegyem a dobozból és a bal kezem finoman a csuklója alá támasztottam, majd az ujjára csúsztassam a gyűrűt, csillogó pillantással figyelve az arcát. - Nem féltem, bíztam már rád értékesebbet is és... elég szépen gondját viselted...
Utoljára módosította:Lewy Bojarski, 2017. március 25. 00:57 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2017. március 25. 03:10 | Link

my only one 💗
kinézésitem
Nálad *-*, München, Németország ♥


Nagyokat pislogva bukkant elő a takaró alól, és amikor Lewy suttogni kezdett neki csak összehúzta magát. Inkább nem szólt semmit, összecsukta a száját, mielőtt mééég jobban bármibe belekeveredik, akkor is, ha ezen a kedvese igen jót szórakozott. Bármennyire tisztában van ezzel, ő mindig képes újra és újra zavarba jönni, vagy egyszerűen csak elveszni a dolgokban. Ez nem olyan, amit ki lehet nőni, vagy el lehet hagyni. Egyszerűen belé van kódolva és ezzel együtt kell élni. Aztán fellélegezve pillogott minden felé, még el is mosolyodott, hogy jól van az úgy, nem tervezett ettől lelkileg összeomlani, de azért mégsem úgy értette és ennek muszáj volt hangot adni. Nem hanghatást, azon átlépett, mielőtt visszatér.
- Helyes, mert szerintem is. Különben már elég régen csináltam egyedül koreográfiát vagy bármit, a legtöbbet betanítják, mert túl sok a kötelező elem és így néha elég uncsi is jelenleg. Szóval a kreativitásom csak várja, hogy hopp, előhívják.
Mormogta végül végig, kicsit el is terelve a saját gondolatait más irányba. Nem nagyon akart idáig belegondolni, de rá kellett jönnie, hogy jórészt csak ez a hobbija volt, ami neki inkább magát az életét tette ki, ezt szerette, ezt imádta. Nem volt más opció vagy más személy. Most pedig rájött, hogy igazából egész más az, az szenvedély és életforma. Az meg, amit ragaszkodás és szeretet címen valóban adni tud, mindet borítja adagonként a mellette fekvőre. A gyűrűt figyelve kezdett visszatérni a kalandozásból, majd fel is ült átmenetileg.
- Tényleg? Pedig azt hittem magadnak vetted… - megforgatta a szemeit, de a nevetést visszafojtotta végül. A tekintete a kezeiken ragadt még oldalra billentette a buksiját, és úgy vigyorodott el.
- Olyan nagy és értékes dolog, amire vigyáznom kellene, egyelőre nincs raktáron több, ugye? - Aggodalmasnak hathat a kérdése, az is. Ismerve magát erre a kijelentésre azért elég sok rémkép csúszott elé, annak kapcsán mi van, ha elhagyja, leesik, elfelejti valahol visszavenni és ott felejti. Totál káosz tud lenni, borzasztó. Ennek ellenére, vagy pont emiatt, különös figyelmet szentel most is pár percig neki. Aztán arrébb araszol, még összeütközik a lábuk aztán vigyorogva fekszik rá szerencsétlenre, hogy átkarolva szuszogjon tovább csak úgy.
- Azért Stitch is kényelmes, de ííígy jobb. - Kicsit motyogott, de a nevetést visszatartva meg sem moccant.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. március 26. 05:05 | Link

Die einzige Frau 💗
nem-éppen-így-kinézési | gyűrű
Nálam :3, München, Németország ♥


Igen, bármennyire szemét is a részemről, imádtam, mikor zavarban volt. Képes voltam rá, hogy ilyen helyzetbe hozzam és ezzel rendesen vissza is éltem. Nem fogom azt hazudni, hogy nem élveztem, mert sajnos de. Méghozzá úgy nagyon.
Persze, ez nem jelenti azt, hogy nem figyeltem rá, mikor a kreativitásáról beszélt, csak nem teljesen itt jártam fejben. Az nem azt jelenti, hogy nem értettem meg a problémáját.
- Ez ilyen, schatz... ettől még biztos vagyok benne, hogy profin csinálod... - közöltem széles mosollyal. Mert hát, ez olyasmi volt, amit tényleg nem tagadhattam. Már akkor is büszke voltam, mikor a meccsükre kimentem, pedig aztán még sérült is volt. Na, bumm, ez ilyen, rossz hatással van rám ez a nő. Egészen emberi viselkedést tudok produkálni, ez pedig nem illik egy félistenhez.
Ahogy a házasodás sem, és na tessék, mégis én húztam gyűrűt a takaróba burkolózott gyönyörűség ujjára itt mellettem. A kijelentését pedig egy "kecses" legyintéssel díjaztam csak. Ha magamnak vettem volna gyűrűt, azt hiszem, az kissé más stílusú lett volna.
- Nem tudom, nem szeretnéd? - kérdeztem szórakozottan, az ajkaimhoz húzva a kezét, hogy aztán apró csókot nyomjak rá és szélesen elmosolyodva engedjem el. Egyelőre nem volt tervben semmi más értékes és sérülékeny dolog, legalábbis legjobb tudomásom szerint. Ha pedig én nem tudom, akkor valószínűleg nincs.
Végül a hölgy rám pakolta magát, amit én egy amolyan "komolyan gondoltad?" pillantással díjaztam, majd a derekát átkarolva kissé még jobban magamra pakoltam.
- Persze, hát, ő azért kicsit más súlycsoport - nevettem fel kicsit. elsimítva egy hajtincset az arcából. - Nem kéne felöltöznöd...?
Ez a kérdés akkor fogalmazódott meg bennem, mikor az ujjaim végigkalandoztak a gerince mentén, végül a hajába futtattam őket.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Annelie Freya Merkovszky
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10631
Írta: 2017. március 26. 14:33 | Link

Tobi

Ő, aki a szomszédot, vagyis Svédországot nevezte szülőhazájának, egyszerűen imádja ami itt van. Már abban a pillanatban, amikor szeme elé tárul a nyüzsgő kis város első utcája beleszeret a látványba és sejti, hogy mikor haza kell menni, foggal-körömmel fog kapaszkodni bármibe csak, hogy itt maradhasson.
Széles mosollyal néz fel Tobira, de épp csak egy pillanatra. Túl sok itt a látnivaló ahhoz, hogy a férfit nézze helyettük.
Vigyorát csak azért fogja vissza, mert elég őrültnek nézik őket anélkül is, hogy az almákra nevetne. A szagokra el is fintorodik, ami a csatornát illeti. Száját szorosan összezárja, nem szeretné túlzottan benyelni ezt az orrának nem kellemes bűzt.
- Ennél érdekesebbet? - kérdez vissza. Ujjai a férfi karjára fonódnak, mert ha csak úgy szabadon eresztené, valószínűleg perceken belül bottal üthetné a lány nyomát. Képes, és elmegy rablópandúrosat játszani az ínycsiklandó pisztráng illatát követve. Csak mint a macskák, fogná és meglovasítaná.
Így azonban követi, ha már van pontos hely, ahová a barát menni akar. Szedi a lábát amennyire itt lehet, mindent alaposan megnézve. Úgy sejti, bár egyikük sincs oda az emberek tömegéért, ide még el fognak látogatni.
Az a csend viszont, ami a kocsmában uralkodik, nyugtatólag hat Annelie-re. Félmosoly húzódik ajkaira, némán nézi meg a csarnok főbb részleteit. Kinézi maguknak a két masszív széket, ám... Hát nem oda teszik le a feneküket. Az a férfi épp annyira tűnik barátságosnak, mint ahogy azt a morranása mutatja. Az ő szeme viszont a másikon akad meg és a korsókon.
- És italt - célozza a kérést Tobiasnak, majd ahogy felnéz rá, fejével az imént szemügyre vett ember felé bök. Egyszerűen vonja meg a vállát. Csak szomjas. Dehogy iszik többet a kelleténél.
- Honnan ismered ezt a helyet? - kérdezi kíváncsian miközben bal lábát maga alá húzva helyet foglal a férfival szemben. Pillantása nem áll meg az arcán, eltekint a plafon, és a masszív belső tartószerkezetek felé.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2017. március 26. 22:54 | Link

my only one 💗
kinézésitem
Nálad *-*, München, Németország ♥


Ahogy a megeredő nyelvére féket tett és a gondolatai között lavírozott, úgy a szobában nézett körbe újra és újra. Igazából öltözködésnél már ezt-azt megnézett, de még mindig furcsa volt neki. Az évek alatt elégszer került új helyre ahhoz, hogy a szobáit csak részletekben sajátítsa ki. Van egy-egy falrész, ami tele van nála képekkel, emlékekkel. Meg dobozok és ládikák, ugyan ezen célra. De mind készen arra, hogy megint tovább álljon velük valamerre. Tudta, hogy nem ez az egyetlen otthona Lewynek, mégis ő úgy tekintett rá, hiszen pontosan olyan sajátosnak látta. Azon kívül pedig megosztott vele, ami olyan hidegrázósan, de kellemesen fura volt. Ezt a helyet már örökre a buksijába véste ma, és nem csak azért, amit látott.
- Nem úgy értettem, csak azért azt hiszem mindketten tudjuk, hogy a figyelmem néha naaaagyon véges, és a drága vagy amúgy értékes dolgokra meg szeretnék vigyázni. A kettő meg ütheti egymást.
Lebiggyesztett ajkakkal figyelte a saját magára tekergetett takarót, de aztán mosolyogva pillogott és kényelmesedett el a vőlegényén. Nem, egy percig sem érdekelte, hogy ennek örül, vagy nem, vagy esetleg zavarja-e. Csak ez így jó és pont.
- Hát, valóban, ő puha, meg sokkal-sokkal kékebb, meg jó nagyok a fülei is. És durvábban vicsorog, meg van olyan kis farkincája. Bár a haja ugyan úgy tud össze-vissza állni, az mondjuk ari. - Természetesen mindeközben kicsit felemelte a fejét, hogy a kékekbe bámulva magyarázhasson, még a mellkasát simizve kicsit összevonta a szemöldökét. Már persze a számára költői értelmet kapott kérdésre.
- Kéne? - Mert ami azt illeti, számára a további lustálkodás - az evési kényszert is leküzdve - nagyon szimpatikusnak tűnt. Az öltözködés meg, magához képest is alul volt… takarva, pedig nem szokott túlzásba esni otthon sem. Aztán végül a szomorú kiskutya tekintetével nyomott egy csókot a kockákra és leküzdötte magát róla, meg az ágyról, hogy közelebb piszkálva a táskáját úgy tegyen, mint aki ezzel most nagyon foglalkozik. - Hááát jó, ha azt mondod, apu.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. március 26. 23:32 | Link

Die einzige Frau 💗
nem-éppen-így-kinézési | gyűrű
Nálam :3, München, Németország ♥


Tény és való, hogy sosem voltam röghöz kötött. Ahhoz túlságosan is kviddicses vagyok, aki utazik a világ minden pontjára és sosincs otthon, nem találja azt az egy bizonyos helyet, amit komolyan a sajátjának nevezne. Hát a legtöbb házam - mert bizony akadt egy pár -, nem igazán tükrözött vissza semmi olyan egyedit, ami azt sugallta volna: ide tartozol.
Ez azonban nem volt igaz Münchenre, ezt most már kicsit több, kicsit más volt, mint a többi. Egy ideje már nem a bőröndből éltem, ami a gardrób hátuljában lapult hónapokon át.
- Igen, tisztában vagyok a defektjeiddel, de nem érdekelnek. Szeretlek, így, ahogy vagy, tudod... - mosolyodtam el halványan, elsimítva pár tincset az arcából és óvatosan a fülé mögé tűrtem, hogy aztán azokba a gyönyörű barna szemekbe bámuljak. Az emberek sosem értették, miért élek úgy, ahogy, minden lehetséges lépésemet megkérdőjelezték, hogy miért töltöm az éjszakáimat más emberek mellett, más helyeken. De ha valaha megkérdezték volna, miért teszem, a válaszom az lett volna, hogy nem tartozom senkihez, hogy próbálgatom, meddig tart meg a jég. Minden egyes lépésem ide vezetett, s éppen ezért egyetlen választásom sem bántam. Most már nem érdekelt, hol vagyok, mert ameddig mellettem volt, otthon éreztem magam.
- Én is tudok vicsorogni, de nem mutogatom a fogaim. Még a végén megtalál valami hibbant fogorvos - villantottam meg a colgate-reklámba illő mosolyom, aminek a szépsége főleg a két hegyes szélsőből csillant vissza. Maját kivételesen nem bántottam, éppen ezért kérdéses is, mennyire tűnt fel neki.
Az orvtámadására viszont az ajkamba haraptam, hogy elfojtsam azt a bizonyos sóhajt, majd egy félig morranás-félig nyögés kíséretében csúsztam az ágy szélére, hogy a derekát átkarolva visszacibáljam finoman az ágyra.
- Rettenetes vagy, tudod...? Ha nem féltenélek alapban, alighanem... - elhallgatva rosszalló fejrázásba kezdtem, majd visszarángattam magunkra a takarót és az arcom a hajába temettem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2017. március 27. 00:37 | Link

my only one 💗
kinézésitem
Nálad *-*, München, Németország ♥


Mindazok ellenére, hogy valóban tisztában voltak mindketten azzal, Majától a legtöbb esetben mi várható, sokkal nyugodtabb volt így a navinés lelke. Ő nagyon rosszul érezné magát, és biztosan tiszta lelkibeteg lenne, ha bármit, amit kapott, elhagyna, elfelejtene, elveszítene vagy valaki elvenné tőle. Soha nem volt a drága holmik híve, ha őszinte akar lenni, a legértékesebb dolgai otthon voltak és valahogy a mindannapjaihoz kötődtek, nem volt bennük semmi extra. Nem is vágyott másra. Most meg azért teljesen máshogy kell állni ehhez, ha szépen fel akarja venni a fonalat. Szereti Lewyt, akkor is szeretné, ha nem lenne befutott sztár, mert őt ez nem érdekli. Bár azt nem tudhatja, akkor is ilyen lenne-e.
- Jó, de Stitch ilyen… máshogy elvetemült. Tuuudom, hogy te se vagy semmi, de érted, na. Nem szereted a fogorvosokat? – Ez egy komoly kérdés, mármint tényleg érdekelte, még a fejét is oldalra billentette, ahogy kérdezte. Közben viszont már ahhoz gyűjtötte az erőt, hogy feltápászkodjon, vagy legalábbis elkezdjen. Bár elég látványos „én bizony nem akarom ezt” produkciót nyújtott mellé. Egy pár pillanatig csak grimaszolt, de mire lehajolt volna, hogy előhúzza a kiszemelt fehérneműt, már érezte a kart magán, vigyorogva nézett a kedvesére, aztán beharapva ajkait borult vissza az ágyba engedelmesen.
- Nem iiiis. - Részben valós tiltakozás volt ez a részéről, mert egyáltalán nem érezte úgy, hogy olyan nagyon rossz dolgot tenne, másrészt érezte mennyire komoly ez, így csak viselte a dolgot, közben átkarolta, hogy hozzábújhasson. - Szeretlek, édes vagy.
Susogta, miközben kicsit elhúzódott, hogy egyik kezével megkeresse a lengyel arcát, aztán miután végigsimított rajta egész közel húzódjon, végül egy vigyorgós kör után összeérintette a nózijukat, majd mielőtt bandzsit és átmegy teljesen abnormálisba inkább megcsókolta.
- Ééés te vagy a szülinapos, szóóval szeretném tudni mit szeretnél még csinálni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Kornai Viktória
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. március 27. 01:26 | Link

Maja
Outfit
Bayern Münchener Drachen - Berliner Bären, kupameccs
Március 29. München, Németország




Már nem is foglalkozott a körülötte legyeskedőkkel, pedig hű navinésként sokszor szerette megnézni a környezetében lévőket. De sokkal jobban lefoglalta, hogy a játékosokat figyelje, akikből szerencsére már volt pár lent a pályán.
- Várj. Te a Viperáknál vagy? - El is szégyellte magát, amiért ennyit se tudott, de hihetetlenül fellelkesedett. Tudta jól, hogy Maja csapatkapitány volt, utána pedig elkerült egy másik csapathoz, de azt már nem tudta, kikhez. Bár nem volt nagyon otthon a magyar kviddicsben, talán pont ezért.
A következő kérdés hallatán inkább helyet foglalt először.
- Még én sem tudom... - felelte őszintén. - Szeretem, de nem hiszem, hogy tehetséges lennék.
Ha pedig nem tehetséges, még szorgalommal se küzdheti fel magát a profik közé. Egy kicsit elszomorította, de még sosem gondolt arra, hogy a kviddics lehetne a jövője.
Követte a navinés tekintetét, végig azokra figyelt, akiket bemutatott. A fogó tényleg érdekesen repült, meg is mosolyogta. A hajtókat figyelve az egyikükön megakadt a szeme. Nagyon ismerős volt neki, de túl messze volt, hogy esetleg komolyan vegye a feltételezést. Mégis, honnan ismerne egy profit?
- Szeretném, ha nyernének... De már annak is örülni fogok, ha egy szép meccset látok.
Akkor még nem élte bele magát teljesen, de ami késik, az nem múlik.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. március 27. 02:40 | Link

Die einzige Frau 💗
nem-éppen-így-kinézési | gyűrű
Nálam :3, München, Németország ♥


Az sem minden nap történik meg az ember fiával, hogy egy kék kísérleti lényhez hasonlítják. Látszólag ebben a kis felsorolásban neki volt a számláján a több pozitívum. Még a végén kénytelen leszek kiszállásolni az ágyból, mert felhúzom magam és csak ott nyünnyögök, hogy hát de én is itt vagyok, szeressen már...
Erről a témáról gyorsan lapoztam is, mielőtt még jobban belemerülök, hogy miben vagyok rosszabb egy kék fiktív kutyusnál. A kérdésre koncentráltam, próbáltam minden múltban történt esetet felidézni, majd bizonytalanul megráztam a fejemet.
- Nem, nem szeretem őket... Mindig ajánlgatják, hogy hipp-hopp rendbe raknak, de én nem akarom, hogy megjavítsanak, ez a szexepilem. Ha nem akarom, úgysem látszik, hogy hegyes - vonogattam meg a vállamat lazán. Amúgy tényleg nem szerettem, hogy ezzel piszkáltak, ha az olyan, akkor az olyan, nem kell mindennek tökéletesnek lennie.
Végül, mivel ha nem is szándékosan, de sikerült kiprovokálnia, hogy visszarángassam magam mellé és a hajába fúrtam az arcom, szorosan átkarolva. Jó volt így, nem kell mindig pörögni.
- Én is szeretlek, de nem vagyok édes - hüppögtem a tincsei közé, hogy aztán kicsit próbáljak is megszabadulni tőlük. Szép, szép, de nem finom... Ő is talán erre gondolt, mert megsimizte az arcomat, aztán kiprovokálta, hogy kicsit bandzsítsak rá. De a csók legalább kárpótolt.
- Első sorban a tortát szeretném, amúgy meg nézhetnénk valamit... ha akarod, akár mesét is, nekem mindegy - vontam meg a vállam kis mosollyal, majd kimásztam nagy nehezen az ágyból és egy alsógatyát előhalászva reeeeeettenetesen felöltöztem. - jössz...?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2017. március 27. 03:13 | Link

my only one 💗
kinézésitem
Nálad *-*, München, Németország ♥


Fontolgatta már, hogy ideje megint összecsukni a száját és inkább visszatérni a hallgatáshoz, ami hónapokkal ezelőtt még nagyon jó és hasznos barátja volt, de nem sikerült tökéletesen. Bár legalább a kis szörnyike kivesézéséről letett. Szereti azt a kis kékséget, de be kell vallania, hogy Lewyt sokkal, de sokkal jobban, így vélhetően előbb vagy utóbb átcsapott volna a dolog, valami egészen bizarr dicsérgetésbe részéről, az pedig most várhatott, igazán.
- Csúnyák, hogy ilyenek. Én mondjuk egyik orvost se kedvelem, mindegyik olyan csúnyán tud nézni, ráadásul tökre nem hiszik el az embernek, amit mond. Meg elég félelmetesek is.
Miközben beszélt akaratlanul is a drága fogait vizslatta, már amennyit látott belőle, de aztán a tekintete talált magának más érdekességet helyette. Hogy még a fogakon is így le tud ragadni, az művészet. Bár ezen kívül komolyan gondolta, amit eldünnyögött. Igazság szerint tényleg nagyon nem csípi az orvosokat, a gyógyítókat se. Mindkét világban barbárnak és agresszívnak érzékelte őket eddig. Mikor az anyja muszájból elrángatja egyikhez vagy másikhoz, meg ugye a versenyigazolásokhoz is kell, elviseli, de semmi több, ha lehet.
Közben elég gyorsan változnak a hol itt, hol ott viszonyok, ami azért elég mókás és őt kellően szórakoztatja. Még az ellenkezés is, hát, ha nem akar az lenni, akkor nem. Ettől még Maja nem fog nagy problémázás közepette ellenkezni. Kicsit eligazgatta a haját a csók előtt, aztán inkább megérdeklődte mi legyen.
- Háááát, nagyon vonzó kisajátítani az ágyadat is, de igazából most én is ennék. - Őszintének mindig őszinte, így most is, látványosan megsimizte a takarón át a pociját, aztán felülve pillogott a táskája felé, hogy na akkor ennek még egyszer neki kéne futni. Az ágy szélére csúszva előhalászta az előbb kinézett bugyit, meg kihúzott egy pólót.
- Ühhüm, fél pillanat és mehetünk. - Viszonylag gyorsan véghez vitte ezt a sok ruhafelhúzást, aztán a haját felkötve battyogott Lewyhez, hogy átkarolja, majd elindult kifelé, bár egyelőre eléggé vakon volt. A kezére pillogott, hiszen bármennyire is próbálta természetesnek venni, azért még új volt, hogy ott virított az a gyűrű. Egyébként se viszi túlzásba, ha nincs alkalom az ékszereket, de egyre több állandó kiegészítője lesz most már, amiket meg büszkén visel.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. március 27. 05:12 | Link

Die einzige Frau 💗
nem-éppen-így-kinézési | gyűrű
Nálam :3, München, Németország ♥


Persze most, hogy felhívtam rá a figyelmet, már alaposabban szemügyre vette, ahogyan megcsillogtattam a hegyes fogacskáim. Ez ilyen, van, szinte senkinek nem szúr szemet, aztán jönnek a nyomorult fogorvosok és egyből le akarják reszelni, meg occó lesz. Hát nem, köszönöm, tök mindegy milyen occó, attól még szeretem.
- Igen, elég para az összes, de azért nem utálom őket, egy párszor már összeraktak cafatokból... - csúszott a kezem egy fájdalmas grimasz keretében a mellkasomra, majd elkaptam onnét, mintha megégetett volna. Pontosan emlékeztem rá, milyen érzés volt akkor és azt hiszem, egy kicsit felkavarta a gyomromat a gondolat, hogy esetleg megint olyan lenne...
Végül egy kis huzavona után sikerült megegyezésre jutnunk a leányzóval, azt illetően, hogy mi is legyen a további program. Én a torta után vágyakoztam kicsit, ő meg éhes volt, hát tényleg kénytelen voltam legalább egy alsógatyát felrángatni. Egy pólót is a vállamra dobtam, de azt már csak inkább a rend kedvéért.
- Nem sietek sehova - közöltem őt figyelve pár pillanatig, ahogy magára cibálja a pólót is, majd szélesen elvigyorodtam. A sötétben kissé nehezebb volt navigálni idekint, de végül a konyhába érve felkapcsoltam a kisebb villanyt és magamra rángattam a pólót is. - Mit kérsz?
Közben azért, míg ezt megálmodja, én vettem elő kést meg tányért, sőt, fene az eleganciám, még villát is a tortához! A gyertyát már az érkezésekor elfújtam, így ilyen jellegű probléma nem akadt, egy elkattintott fénykép után meggyilkoltam a sütit.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2017. március 27. 15:00 | Link

my only one 💗
kinézésitem
Nálad *-*, München, Németország ♥


Tulajdonképpen nagyon csinos fogai vannak a kviddicses szupersztárnak, szóval nem is nagyon érti az orvosokat. Mááármint oké, ezek ajánlgatnak mindent, mint a fogszabályzó és társaik. Közben Maja persze fejben kicsit eltévedt és billegtetve a fejét hümmögött még, magában énekelte, hogy ’mossad meg a fogad reggel és este, hogy ne lyukadjon ki, kár lenne érte. 3 perc az egész, látod nem komoly, mindenkinek jár a Hollywood mosoly! Sőt, a végét már majdnem érthetően motyogta, el is nevette magát közben. De ez nem tartott sokáig lebiggyesztett ajkakkal csúszott közelebb és lehelt csókot az ajkaira, még bele is borzongott a ténybe, nem akart volna ilyennek sokszor tanúja lenni, pedig ismeri a kviddicset, elééég jól.
- Azt nagyon jól tették.
Közben erőt vett magán és a programot hallgatva rá is szánta magát a mozgásra, meg a ruhakeresésre és végül az öltözésre is. Hogy mik vannak! Lassan sietett (már ha létezik ilyen), aztán kiküzdötte a haját a felső alól, összekötötte és minden rendben is volt. Kibotorkált kissé bizonytalanul Lewy mögött, mert amúgy is béna tájékozódó, nem még idegen helyen és sötétben. Aztán a konyhába érve kis idő után talált magának egy szimpatikus helyet és lecsüccsenve nézte végig a pakolászást.
- ú, ezt itt. - Azzal a lendületével le is lopott egy epret a tortáról a lehető legnagyobb vigyorral, és igyekezett a tejszínhabbal nem leenni magát közben. Ez már túl sok koncentrációt igényelt. Szerencsétlen torta a végét járta a kés után, de ezt cseppet sem sajnálta, ez volt a sorsa.
- Meeg talán valamit inni, de ráér, előbb kóóóstold meg. - Azzal az egyik tányért meg villát felé tolta, hogy na, ugyan már, hajrá.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°

Oldalak: « 1 2 ... 21 ... 29 30 [31] 32 33 ... 41 ... 127 128 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek