37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed
Bogoly Burger - Zámbori Ezra Valdemár hozzászólásai (2 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Zámbori Ezra Valdemár
INAKTÍV


Világcsavargó
offline
RPG hsz: 46
Összes hsz: 58
Írta: 2021. október 17. 14:03 | Link

             Ambrózy Henrik.
ma
Az oktatók is csak emberek, és bizony időnként nekik is kijár nem kevés a szórakozásból. Ezra soha nem tekintett magára karót nyelt tanárként. Volt idő, amikor még csak meg sem született a gondolat a fejében, valamikor régen, amikor Bagolyfalva még valóban falu volt, sem mint város. Amikor még a Bagolykő falai közt volt kiscipő, egy gyönyörű, ukrán barátnővel és nem is olyan népszerűtlen társasággal. Akkoriban Ambrózy Henrik egy volt a felsőbb éves tanoncok között, hasonló tudásvággyal és sokkal több közös ponttal, mint ahogy az elsőre kirajzolódni látszott, a két igencsak jóképű gyerek között. Henrik jobban ismerte bárkinél. Okkal voltak barátok. Nem volt kifogás, nem volt ítélkezés még akkor sem, amikor néhány helyzet szinte megkövetelte azt. A férfi a mai napig emlékszik, az összes bajkeverésükre és az azoknál is okosabb megoldásokra. Úgy mint az üzenetre, ami évekkel később Nepálban egy szekrény zárt ajtaja mögött várta, benne mindazzal az információval amire Ezrának szüksége volt egy bizonyos háborút érintő kutatásához. Jobban kellett neki az a levél, mint egy falat kenyér. Cserébe pedig titkos írások fordításait küldte az okkultizmus kutatójának. Hol lábjegyzetben, hol a margóra kanyarintott mellé pár mondatot. Talán az utolsó ilyen az volt: “Még Szváziföldön is ismerik a nevedet, hogy a fene enne meg!”
A levelezés lassan megszakadt, két-három éve teljesen kikopott… amíg Ezra az intézmény tanárainak pergamenén fel nem ismerte régi cimborájának mágusok közt világszerte ismert nevét. Vacillálás nélkül küldte el a baglyot.
Meghívta egy pofa sörre a Bárkába, ahova zsebébe süllyesztett kezekkel lépett be. A pulthoz sétált, arcára ugyan nem ült ki mennyire nincs ínyére ez a mágikus dekoráció a tengerrel, már mindegy volt, az utolsó pillanatban nem változtathatott a helyszínen. Így hát baseballsapkáját fentebb tolva pillantott a pultosra. - Egy korsó világos sört kérek, abból amit tartotok - pulton támaszkodó jobbját emelte szájához és hüvelykujjára harapva figyelte az étterem részhez somfordáló párokat és családokat, amíg barátja érkezését várta. A sarokban ülő női szempillák rebegése gyanúsabb volt annál, hogy ne sandítson hátra válla felett, arcán hitetlenségében elterülő mosollyal.
- Bevallom olyan fazont kerestem, aki fél lábbal a sírban van - nevetett halkan, akaratlan húzta ki magát kicsit jobban. - Pocsék poén, és még nem is ittam - bólogatva koppintott a pultra, ahogy felkelt egy kézfogás erejére, közben szabad keze megveregette a barátja vállát. - Szevasz Henrik.
Szál megtekintése

ha a természet maga az ember
Zámbori Ezra Valdemár
INAKTÍV


Világcsavargó
offline
RPG hsz: 46
Összes hsz: 58
Írta: 2021. december 5. 13:35 | Link

             Ambrózy Henrik.
ma
Viszont látni egy régi ismerőst gyakrabban megesett Ezrával, mint az ember gondolná. Ezen helyzeteket a sok utazás hozta magával, hiszen teltek el úgy hónapok, hogy senki nem tudta Közép-Európa melyik részén bukkan fel a férfi és mikor belefutottak már meg sem kérdezték meddig tervez maradni. Többek között ezzel is járt a kalandor lét. Most mégis úgy érezte, mintha Henrikkel tegnap találkozott volna utoljára. Pedig nagyon nem így volt.
Halk nevetése kapott erőre és szabad keze akaratlan dörzsölt egyet szakállán. - Próbállak utolérni, hogy kiegyenlítsek - mondta a fiatalabb. Henrik mellett hajlamos volt a határozottságából visszavenni. Néha ez szórakoztató sztorikhoz vezetett, néha pedig fergetegeshez.
- Téged is, barátom - mosolya éppen úgy húzódott ívre, mint annak a kamasznak, aki alig várta a következő ötletet, aminek az eredményét megúszósra vehetik. Elengedte Henriket és közelebb húzta a pultra tett korsót. Addig nem bántotta amíg a pultos pedig intézte a másik világos sört.
- Ne is mondd! Mintha a kastély falai fáradtan sóhajtottak volna - reflektált érdesebb, ugyanakkor nevetős hangon. Nem véletlen írta meg mihamarabb azt a baglyot. Azért jött ide, hogy oktasson, mint érett, felelősségteljes és céltudatos felnőtt, akivé vált. Aha. Rögtön képes lett volna a cimborájával előkészítőssé avanzsálódni. Még csak azt sem mondhatta, hogy "mint a régi szép időkben", amikor néhány éve a levelezéseik is hasonló hangulatot árasztottak magukból. Két komoly kutató - de ha Ezra egyetlen Henriknek szánt levelet egy megbízójának címzett volna meg, valószínűleg kaotikus véget ért volna a történet.
– Várj csak... - egy pillanatra el kellett gondolkodnia, hogy meddig kell visszanyúlnia a múltba. - Bejegyzett lettem a Durmstrangban... - megbillegtette tenyerét, hátha jól lőtte be, majd folytatja. - Aztán egy időre hazajöttem. Dolgoztam Pilismogyorón és Kisispotálytölgyesen, amíg elvégeztem a levelező tanárit az Uagadou-n. Kimentem a lengyel, majd a német rezervátumokhoz részt venni projektekben. Ott voltak az első tanítványaim - tette hozzá, hogy a legjobb barátja is tisztában legye vele merre is kezdték el lebácsizni a diákok. - Legutóbb a kirendeltség Dániába küldött egy kiküldetésre, onnan érkeztem ide - fejezte be és akkor még visszafogta magát. Pedig ezer évig képes lett volna a germánok és a szlávok közti megtapasztalt különbségeket fejtegetni. Helyette visszakérdezett Henriknél. - És neked? Bejött az oktatás a Bagolykőben?
  
Szál megtekintése

ha a természet maga az ember
Bogoly Burger - Zámbori Ezra Valdemár hozzászólásai (2 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed