Az étterem egy magas téglaépület földszintjén várja vendégeit. A hosszúkás helyiség kissé indusztriális stílusjegyeivel egyértelműen a fiatalabb korosztályt kívánja megszólítani, melyhez pénztárcabarát árak is társulnak. Itt találtak új otthonra az előkészítő iskola leselejtezett padjai és székei, amiktől a tulajdonos elmondása alapján még egyedibbé varázsolódik a hely. Belépve nem túl erős fények, de annál intenzívebb gyorsétterem-illat fogad mindenkit. Az asztalokon egy-egy nagyobb méretű, üres konzervdobozban találhatóak evőeszközök, szalvéta, valamint egy laminált étel-és itallap.

A menüsort elnézve hamar kiderül, hogy az étterem fő profilját a különböző kézműves hamburgerek alkotják, amelyekből rendeléskor ízlés szerint új változatok kérhetőek, egyedi feltétekkel – ennek mindössze csak a képzelet szab határt. Népszerű specialitásuk Bogoly Burger névre hallgat, de senki ne aggódjon, még nyomokban sem tartalmaz boglyokat, ugyanakkor a recept szigorúan titkos! Azoknak, akik valami mást ennének, egy üvegezett pult mögül tudják kiválasztani az aznapi ajánlatot. Állandó elemként a leveseken túl rántott- és töltött húsok, sajt, hal, hot-dog, saláták, különféle köretek találhatóak, a burgonyából is püré, csónak, steak, hagyományos, vagy éppen édes változatokkal. Desszertnek ajánlani szokták a tejszínhabbal és meggyel díszített shakeket, amerikai és magyar palacsintákat, somlóit és tortaszeleteket. Ha viszont ez se volna elég, a falnál egy mágikusan forgó gyros-hústorony tetszeleg, melyet néhány pálcaintéssel apró falatokra lehasítanak, s tálban vagy pitában szolgálnak fel.

Rendelés után egy sorszámot kap az érkező, a pult feletti kijelzőn pedig láthatja, ha elkészült a vágyott étel. Elviteles rendelés esetén csomagolási díjat számolnak fel, emellett jó hír, hogy házhoz is szállítanak, méghozzá seprűn! Az olcsó árak velejárója talán a többi étteremhez képesti alacsonyabb minőség, valamint a túlnyomórészt diákokból álló személyzet amatőrsége, emiatt ne lepődjön meg senki, ha elsőre valamit nem úgy készítenek el, ahogyan az illető kérte.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=750769#post750769][b]Bodza Edina Gyöngyvér - 2019.02.23. 22:18[/b][/url]

Ha egyszer a baj úgy dönt, hogy bekopog hozzád, soha ne nyiss neki ajtót. SOHA! Különben csőstől jön, és rokonostól, és ott marad nálad, ki tudja, meddig. Ha meg kirugdalod nagy nehezen az ajtón, vissza-pofátlankodja magát az ablakon.
Ez történt mostanában velem is. Olyan szintű vukkozhatnék jött rám, hogy ott kellett hagynom a tortilla-szendvicsemet, amit kértem, és első utam azonnal a mosdóba vezetett.
A kellemetlen esetet követően kopogás hallatszott a fülke túloldaláról.
- Róka-vészhelyzet – céloztam kicsit cenzúrázottabban,  mert nem mertem esküt tenni rá, hogy ha kimondom nyíltan, akkor nem jön-e rám újra.
Mi a bánatos nyavalyát ehettem össze, amitől így kiborult a gyomrom? Szinte biztos voltam benne, hogy gyomorrontás lehet a háttérben, semmi más, mert olyan ártatlan voltam, mint a ma született bárány. És köszönöm szépen, még viruló rózsakert szeretnék maradni tizenhét éves koromig. Azon nem változtatok, az egy folyamat, amire meg kell érni, és én még nem éreztem késznek magam ilyesmire tizenöt évesen.
- Köszi a törődést, aranyos tetszik lenni – legfeljebb elhajt a sóhivatalba a magázódásért, de azt, hogy odafigyelt rám, mégis illő megköszönni. A megszólításokkal néha bajban vagyok, külső alapján nem mindig lehet eldönteni, tegezhetem-e az illetőt vagy sem. Sose tudni, hogy ki mire sértődik meg, ugyebár…

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=750900#post750900][b]Bodza Edina Gyöngyvér - 2019.02.25. 16:45[/b][/url]

Valahogy éreztem, hogy kínos kérdések nélkül nehezen fogom ezt a helyzetet megúszni. A válaszokkal azért óvatos vagyok, sose lehet tudni, mikor nyit be kisgyerek, nem kéne idejekorán khm, infódömpingelni őket.
- Mielőtt megkérdőjelezné az ártatlanságomat, bírónő… – vicceltem el a dolgot, hogy kicsit jobb kedvre derítsem magam. A rókákat nem csak a tyúkok nem szeretik, de az emberi gyomor sem. – ...megnyugtatom, hogy az én virágoskertembe illetéktelen, mozizni való csomaggal nem lépett senki.
Csodálatos egy nap. Vicceltem. De már kezdtem hozzászokni, hogy a baj úton-útfélen megtalál, valamilyen formában. Ez van. Ezt kell szeretni, vagy nem, de az már tovább nem az én bajom. Nem mindig, pontosítsak.
- Ja. Eléggé felborult az életritmusom, ééééés szerintem valamelyik kajára gyanakodhatunk, amit mostanában megettem – egész listát tudtam volna felsorolni arról, hogy mi mindent zabáltam össze mostanában. Szeretek enni, kicsit meg is látszik így, kénytelen leszek ledolgozni, ha nem akarok pocit növeszteni. Pedig kimondottan utálok sportolni, a jóga sem épp egy leányálom. Azt azért elismerem, hogy most már könnyebb, túl a sokadik alkalmon, de attól még nem fogok szerelmi ódákat zengeni a sportághoz.
Jól van, taps-taps önmagamnak, hogy egy gyomorrontástól milyen témákig el tudok jutni. Tanács a gondolatolvasóknak: inkább ne kísérletezzenek megtudni, mi járhat egy női egyed agyában. Pláne az enyémben, különben pár darab… na jó, pár száz agysejtjüknek tuti annyi.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=751836#post751836][b]Bodza Edina Gyöngyvér - 2019.03.14. 22:59[/b][/url]

Örültem, hogy a doktornő is örült, ám a következő lépésnél egy pillanatra időt kértem, kezemmel T-betűt formálva, és szaladtam is vissza fülkébe. Csak tudnám, mitől sokallt be rám a testem… nem is zabáltam mostanában olyan… sokat. Na jó, tényleg elvetettem a sulykot, kicsit lehetnék óvatosabb is, és összeszedettebb, nem kéne idejekorán kikezdenem a szervezetem, de ha egyszer nem bírok nemet mondani a jó kajának.
Most tegye fel a kezét bárki, aki uram bocsá’ nem esett már áldozatul a kaja hívogató szirénhangjának? Nem mintha lenne olyan, de na. Ami jó, az jó.
- Hát nem éppen. Néééééha… eljárok éttermekbe is. Éééés anyáék kosztján is szoktam élni. Meg amíg élt a nagyi, addig az övén is éltem – oké, újabb adag higiénia-kör letudva. Azt hiszem, az a rendelt kaja már ott marad, ilyen állapotban biztos, hogy nem vágom be a megmaradt negyedet.
- Ez most először. Eddig még nem lett bajom egy kis kaja-kollázstól. Biztos, hogy tudni akarja, miket ettem az utóbbi időben? – vontam fel a szemöldököm. – Jobb, ha van hozzá Pulizer-pennája, ha le is jegyzetelné.
Eh, lehetne jobb is a modorom, de most egy ilyen helyzetben az agyam nem igen képes arra is energiát fordítani, hogy mézes-mázos legyen a hangnemem. Mélyeket lélegezve próbáltam nyugtatni magam.
Jó, talán most már minden rendben lesz. Remélem.
- Sima gyomorrontás, talán, ha kipihenem, és két-három hétig diétán tartom magam, elvileg nem lehet gond, mi a véleménye? Jó lesz így, vagy esetleg inkább mást javasolna?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=755820#post755820][b]Bodza Edina Gyöngyvér - 2019.04.19. 11:32[/b][/url]

Na, egyelőre úgy festett, a gyomrom kibírja, míg visszaérek a suliba, és a gyengélkedőig el tudok vánszorogni valami gyomornyugtató főzetféléért. Nem akarok kiesni a lendületből, mert utána baromi nehéz behozni a lemaradásomat, ráadásul egyszerre két suliban is helyt kell állnom. Még jó, hogy a mugli suliban csak magántanulóként vagyok jelen.
Azt csak a szüleim kedvéért teszem, hogy megnyugtassam őket, minden esetre van megoldás-végzettség. Viszont annyira bejön a varázsvilágbeli lét, hogy nem kell félniük attól, hogy egy nap a küszöbön látnak agyongyötörten szál bőrönddel, állatokkal-gyerekkel felpakolva.
Ennyire vagyok óvatos.
- Húha, ezt hogy lehet betartani? – hüledeztem, mert eddig még nem nagyon került sor diétára nálam. Legutoljára kiskoromban estem túl ilyen dolgokon, de azt is könnyen kihevertem, nem voltam egy nagyon betegeskedő kölyök, a kicsikkel ellentétben.
- Rendben, mindenképpen felkeresem, ha nem javulna a helyzet. Ettől még járjak órákra, vagy inkább egy-két napra offoljam-e magam? – Ezt azért jó tudni, biztonsági esetre.
Egyelőre reménykedem benne, hogy ez csak simán kaja-túladagolás volt, és nem valami vírusos izé, de egy gyengélkedős látogatás és rögtön kiderül, hol van a kis ördögfióka elásva.