36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed
Bogoly Burger - Mai Hamada hozzászólásai (5 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Mai Hamada
INAKTÍV


Poisonshaker
offline
RPG hsz: 25
Összes hsz: 42
Írta: 2016. június 14. 23:01 | Link

Krisztina

Ha kedd, akkor távol-keleti konyha. Legalábbis ezt ajánlották, ezért is választottam ezt a gyorséttermet, miután sikeresen lejutottam a vonatról. Sohasem tartozott a kedvenc elfoglaltságaim közé összezsúfolódni néhány fiatalabb diáktársammal egy minimális oxigénszinttel rendelkező, szűk kocsiban, de az elhatározásom komolyabb volt, mint az ellenérzéseim. A megfelelő levegőmennyiséggel együtt az étvágyam is megérkezett és nem is nagyon akaródzott egyelőre bemennem a kastélyba, épp csak futólag látogattam meg, hogy megkeressem a szobámat és már el is illantam.
Merőben új volt számomra a helyzet, hiszen felépítettem az életemet otthon, Japánban és bár tudtam, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki egészen Magyarországig menekült, mégsem éreztem jobban magamat a ténytől. Az ételt kedvetlenül tologattam csak oda-vissza, annak ellenére, hogy éhes voltam és inkább felmértem a környezetemet. Nem sokan tartózkodtak bent, de ahhoz elegen, hogy elűzze az unalmamat az elemzésük, miközben a tálcám mellé kiterített papirosra levelet fogalmaztam az apámnak, hogy tudja, rendben megérkeztem, semmi és senki nem próbált eltéríteni, vagy esetlegesen magával cipelni valahová az út alatt és továbbra is itt akarok tanulni.
Körülöttem szinte összeolvadtak a beszélgetések monoton zajai, adhattam időt magamnak, hogy pontosan átgondoljam, mit szeretnék leírni. Nem akartam, hogy azt érezze, nem vagyok egészen biztos magamban. Ezt a luxust most nem engedhettem meg. Szinte csak tőmondatokat írtam, enyhe családias színezettel és nem volt szükségem többre, mint négy sor.
Ahogy végeztem a papirost szabályosan összehajtottam. Felrémlett bennem, hogy Kim talán szívesen venné, ha neki külön írnék egy valamivel mélyen szántóbb üzenetet, de egyelőre még nem voltam görög tragika és szerettem volna megtartani ezt a jó szokásomat.
Mai Hamada
INAKTÍV


Poisonshaker
offline
RPG hsz: 25
Összes hsz: 42
Írta: 2016. október 13. 23:32 | Link

Boróka

Az órámra pillantottam, miközben unalmamban egyenletesen doboltam az asztal lapján. Egy könyv fölé hajoltam újra meg újra, de egyszerűen képtelen voltam felfogni a szavak értelmét. Nem mintha untam volna -á, dehogy, elvégre még csak három órája ültem különböző pozitúrákban a szobámban. Hol a térdemet átkulcsolva, hol hason fekve, most beszabadultam a gyorsétterembe és a tálcámon az érintetlen étellel bámultam csak magam elé.
Egyáltalán nem voltam éhes, de nem bírtam már tovább bent aszalódni és ez a kellemeset a hasznossal dolog elég jó megoldásnak tűnt. A könyvet még a legutóbbi születésnapomra kaptam aputól és bár egyáltalán nem az én világom volt, ezt soha, semmilyen körülmények között nem vetettem volna a szemére.
Kim írt.
Ő kérte, hogy lapozzam át. Szerinte érdemes lenne megpróbálnom kibékülni apuval, szerintem pedig érdemes lenne nem beleszólnia most ebbe az egészbe. Félreértés ne essék, imádtam őt, de a mi kapcsolatunk még jóval azelőtt romlott el, hogy ő megjelent volna az életünkben és nem sokat javult az elmúlt időszakban. Annak ellenére sem, hogy én minden tőlem telhetőt megtettem. Apa egyre inkább magába fordult, mióta én elköltöztem otthonról.
Na meg itt volt Ricsi is.
A srác az idegeimre ment, de el kellett ismernem, hogy zseniálisan csinálta. Sikerült a lehető legrosszabb hangulatomban megtalálnia és még így sem küldtem el melegebb éghajlatra, szóval mondhatni fejlődtem.
Lapoztam és a kezem megállt mozdulat közben. A két oldal közé egy vékonyka papírra írt levelet szorítottak be. Óvatosan húztam ki és hajtottam két felé, hogy felfedjem az apró, dőlt betűkkel szedett írást.
Elszorult a torkom.
Szál megtekintése
Mai Hamada
INAKTÍV


Poisonshaker
offline
RPG hsz: 25
Összes hsz: 42
Írta: 2016. október 16. 17:45 | Link

Boróka

A levél sorait újra és újra átfutottam, közben mögöttem nyílt és csukódott az ajtó, de egy pillanatig sem voltam képes ezzel foglalkozni. Megdöbbentett mindaz, ami benne állt és amilyen formában. Mégis erről én miért nem tudtam? Mikor történhetett mindez? Dátum ugyan nem állt a levélben, de képtelen voltam felidézi magamban egyetlen emléket is, ami ehhez az incidenshez kötődne. Márpedig én biztosan észre vettem volna, ha valami nincsen rendben.
Hátradőltem a székemen és egy röpke pillanat erejére lehunytam a szemeimet és a levelet visszaejtettem a könyvre. Összefontam a kezeimet a hátam mögött és megfeszítettem a vállamat, hátha elmúlik a görcs, ami hirtelen beleállt.
A papírt figyeltem és az emlékezetemben kutattam –abszolút eredménytelenül. Közben láttam a szemem sarkából, hogy felemelkedik a kislány a másik asztalnál, de csak akkor tudatosult bennem, hogy hozzám akar leülni, amikor már visszafordíthatatlan volt a folyamat.
Szerettem volna csendben elfogyasztani az ebédemet. Olyan nagy kérés ez? Most komolyan, miért van az, hogyha az utóbbi időben kimerészkedem a kastély falai közül –szorosabban véve a szobámból–, akkor valaki szinte azonnal a nyomomba szegődik? Miért vonzom én ennyire az embereket? Mintha a homlokomra lenne tetoválva, hogy barátokra van szükségem.
-Szerintem összekeversz valakivel, kislány. –igyekeztem egy mosolyt villantani, ahelyett, hogy elküldtem volna kapásból melegebb éghajlatra. -Nagyon rossz ajtón kopogtatsz, ha alvilági ügyekről van szó. De mondd csak, mióta vagy te ilyen jóban velük?
A kérdés már-már egy kihallgatásra hasonlított. Fejemet enyhén oldalra billentettem és felvontam a szemöldökömet. Más esetben egyszerűen csak leépítem a lányt és magára hagyom, mit sem törődve azzal, hogy ő milyen ostobaságokat hadovál, de kissé aggasztott, hogy esetleg másoknak is mesél a kis feltételezéséről –ami úgy, ahogy volt ostobaság. Nem szerettem volna, hogy egy alaptalan pletyka kelljen szárnyra.
Hát támadtam.
Szál megtekintése
Mai Hamada
INAKTÍV


Poisonshaker
offline
RPG hsz: 25
Összes hsz: 42
Írta: 2016. október 27. 21:45 | Link

Boróka

A kislány rendkívül beszédes és ez már kezdett az idegeimre menni. A könyvet félre toltam magam elől és összekulcsolt kezeimet az asztal lapjára helyeztem, miközben igyekeztem úgy tenni, mintha minden figyelmemet neki szentelném. Halvány fogalmam sem volt róla, miről fecseg össze vissza, de egészen addig nem is érdekelt, amíg megingathatatlanul nem állított ostobaságokat. Összecsattant a fogsorom és kicsit közelebb hajoltam hozzá az asztal felett.
-Mégis miből sikerült kikövetkeztetned, hogy én voltam? –szegeztem neki megvillantó íriszekkel a kérdést.
Nem csak az bosszantott, hogy a kislány ennyire határozott, hanem a téma is, amit feldobott. Nem szerettem a pletykákat, főleg nem akkor, ha azok rólam szóltak. Persze tökéletesen hidegen tudott hagyni egy-egy szóbeszéd, az emberek mindenfélét fecsegnek, de ez nem abba a kategóriába tartozott. Így elnézve a lány könnyedén osztja meg másokkal a felfedezéseit és valamilyen érthetetlen okból kifolyólag nem örültem volna neki, ha felreppen, hogy én alvilági alakokkal üzletelek. Ártott volna a lehetőségeimnek, a gyakornoki munkámnak és nagy valószínűséggel még apa is a fejemet vette volna.
-Szerinted. Pontosan ezen van a hangsúly! –mutattam rá. -Ha valamiben nem vagy biztos, akkor kérdezz. Ez egy elég jó taktika lehet. –javasoltam neki és még magamat is sikerült meglepnem vele, milyen kedves vagyok.
Alapjába véve nem rajongtam az emberekért. Valószínűleg ők sem rajongtak értem. Ez a része a dolognak már egyáltalán nem érdekelt. Most is csak azért jöttem ide, hogy nyugodtan olvashassak és megehessem az ebédemet, erre tessék! A nyakamba kaptam egy újabb koloncot. Komolyan, miért járok így folyton? Mintha a fejemre lenne ragasztva egy neonvillogó „szeretetszolgálat” felirattal.
A kislány könnyedén választ adott minden kérdésemre, én pedig enyhén félrebillentett fejjel figyelmesen hallgattam a szavait. Gyanítom érezte, hogy valamiféle szándék húzódik a kérdésem mögött, mert egyik pillanatról a másikra vált sokkal óvatosabbá.
-Növényvédőt. –ismételtem meg a szót, abban bízva, hogy ezzel majd további magyarázkodást tudok kicsikarni belőle.
Tetszett, ahogy szegény szenved a válaszadással. Halvány görbület látszott az arcomon, miközben lepillantottam a tányéromon csücsülő salátára és csirkemellre. Lassan húztam magam elé tálcát és vettem fel a kést meg a villát, miközben végig a kislányt tanulmányoztam.
-Biztos vagy benne, hogy jó ötlet ilyen nyíltan beszélni a piszkos kis ügyleteidről? –vontam fel a szemöldökömet. -Nem aggódsz, hogy esetleg nem megfelelő személynek mondod ezt el?
Vágtam egy falatot a csirkéből, így adva a kislánynak lehetőséget, hogy végre egyszer átgondolja a mondanivalóját.
Szál megtekintése
Mai Hamada
INAKTÍV


Poisonshaker
offline
RPG hsz: 25
Összes hsz: 42
Írta: 2016. november 9. 11:54 | Link

Boróka

Megingathatatlanul állította az igazát, én pedig már régen megbántam, hogy belementem ebbe a sehová sem vezető csevegésbe. Teljesen biztos volt benne, hogy tudja miről beszél, én pedig teljesen biztos voltam benne, hogy a lánynak szüksége lenne egy jó barátnőre, akit nem zavar, hogy ennyit fecseg teljesen feleslegesen.
Érdekelt volna, hogy milyen indíttatásból ült le mellém, még akkor is, ha ismerősnek vélt. Talán látott valakit akkor, aki hasonlított rám és talán még abban is biztos volt, hogy engem látott, de ez nem jogosította fel rá, hogy idejöjjön és elrontsa az ebédemet.
- Gondolod, hogy szégyenkeznék? -kérdeztem meg csak úgy, mellékesen és összefont karjaimat az asztallapra helyeztem.
Már régen elment az étvágyam és a levéllel sem volt időm foglalkozni, ugyanis a kislánynak, akit nagyon zavart, ha kislánynak szólítottam, megeredt a nyelve. Ha nem ebben a helyzetben lettünk volna és engem akár csak egy pillanatig is foglalkoztatott volna a kérdés, hogy vajon a lánynak mi járhat a fejében, mi a háttere és mi mindennel foglalkozik szabadidejében, akkor most kifejezetten aranyosnak találtam volna, hogy ennyire próbálja nekem bebizonyítani a növényvédők jótékony hatásait. Naná, majd pont egy alvilági alakot fogok megkeresni, hogy ugyan adjon már nekem valamit meztelencsigák ellen. Ezt most komolyan mondja?
Egy mosoly költözött az ajkaimra -számító és sötét görbület.
Ő is észre vette, hogy a kérdés kicsit keményebben csattant, mint feltétlenül szükséges lett volna és azonnal visszakozni kezdett, majd rám terelte a szót. Védekezett. Hát persze, én is ezt tettem volna a helyében, ha van valami titkolnivalóm.
Nem hittem, hogy akkor én most a lányka segítségével lebuktathatok egy komplett csempészhálózatot, de érdekelt volna, hány ilyenről beszélhetünk az iskola közvetlen közelében. És egyáltalán! Miért nem foglalkozik senki sem ezzel a problémával? Itt gyerekek vannak.
Hátradőltem a székemen és kissé elsötétülő íriszekkel méregettem a kislányt.
- Miért vagy ennyire ideges, ha nincsen semmi rejtegetni valód, kislány? -figyeltem, ahogy levágta az evőeszközeit és én tudtam, hogy nyert ügyem van. A dühös ember nem gondolkodik racionálisan. - Én nem találkoztam a te kis beszerződdel, de ha mégis én lettem volna ott akkor éjjel, neked semmi közöd sem lenne hozzá.
Szál megtekintése
Bogoly Burger - Mai Hamada hozzászólásai (5 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed