Az étterem egy magas téglaépület földszintjén várja vendégeit. A hosszúkás helyiség kissé indusztriális stílusjegyeivel egyértelműen a fiatalabb korosztályt kívánja megszólítani, melyhez pénztárcabarát árak is társulnak. Itt találtak új otthonra az előkészítő iskola leselejtezett padjai és székei, amiktől a tulajdonos elmondása alapján még egyedibbé varázsolódik a hely. Belépve nem túl erős fények, de annál intenzívebb gyorsétterem-illat fogad mindenkit. Az asztalokon egy-egy nagyobb méretű, üres konzervdobozban találhatóak evőeszközök, szalvéta, valamint egy laminált étel-és itallap.

A menüsort elnézve hamar kiderül, hogy az étterem fő profilját a különböző kézműves hamburgerek alkotják, amelyekből rendeléskor ízlés szerint új változatok kérhetőek, egyedi feltétekkel – ennek mindössze csak a képzelet szab határt. Népszerű specialitásuk Bogoly Burger névre hallgat, de senki ne aggódjon, még nyomokban sem tartalmaz boglyokat, ugyanakkor a recept szigorúan titkos! Azoknak, akik valami mást ennének, egy üvegezett pult mögül tudják kiválasztani az aznapi ajánlatot. Állandó elemként a leveseken túl rántott- és töltött húsok, sajt, hal, hot-dog, saláták, különféle köretek találhatóak, a burgonyából is püré, csónak, steak, hagyományos, vagy éppen édes változatokkal. Desszertnek ajánlani szokták a tejszínhabbal és meggyel díszített shakeket, amerikai és magyar palacsintákat, somlóit és tortaszeleteket. Ha viszont ez se volna elég, a falnál egy mágikusan forgó gyros-hústorony tetszeleg, melyet néhány pálcaintéssel apró falatokra lehasítanak, s tálban vagy pitában szolgálnak fel.

Rendelés után egy sorszámot kap az érkező, a pult feletti kijelzőn pedig láthatja, ha elkészült a vágyott étel. Elviteles rendelés esetén csomagolási díjat számolnak fel, emellett jó hír, hogy házhoz is szállítanak, méghozzá seprűn! Az olcsó árak velejárója talán a többi étteremhez képesti alacsonyabb minőség, valamint a túlnyomórészt diákokból álló személyzet amatőrsége, emiatt ne lepődjön meg senki, ha elsőre valamit nem úgy készítenek el, ahogyan az illető kérte.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=708042#post708042][b]Moondance Williams - 2017.11.12. 19:23[/b][/url]

A tél közeledtével egyre hamarabb sötétedik. És ez ma se volt másképp. A lovasudvarból, hazafelé úgy döntöttem, hogy viszek haza némi harapni valót, mert ma nem volt időm főzni, és Ellára nem akartam rátukmálni a feladatot. Úgy hogy a loviból egyenest a falatozóba rohantam, úgy ahogy voltam kutyámmal az oldalamon. Mivel bal karom még mindig fel volt kötve a baleset óta, nehezebben mozogtam, ilyenkor örültem, hogy Démon, rendesen meg volt nevelve, és nem rohangált el, így nem kellett a pórázt tartanom. Mindketten bementünk a kajáldába, mivel belehetett vinni a kedvenceket, és minket már amúgy is jól ismertek, tudták hogy malamutom nem csinál bajt. Sőt mikor a felszolgáló meglátott minket, vidáman ránk mosolygott, és Démon kapott egy szép szelet sült szalonnát. Megrendeltem, a két adag spagettit, és addig leültem, egy asztalhoz még összekészítik elvitelre az ételt. Utána meg rohanhattam haza tanulni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=708052#post708052][b]Moondance Williams - 2017.11.12. 19:57[/b][/url]

Miután bementem és megrendeltem, az ételt leültem egy asztalhoz. Egy ideig, nyugton, ültünk, mikor Démon felkapta a fejét, és észre vettem, hogy egy srác közeledik felém. Kicsit meglepett, mikor oda ért és bemutatkozott. Nem is a bemutatkozása, hanem az utána következő invitálás.
- Szia én pedig Moondance Williams vagyok. Közben rá pillantottam, a kutyára aki hagyta magát megsimogatni. Mindig imádja ha foglalkoznak vele.
- Á, szóval, hogy a szoknyapecérek ne zaklassanak mi? Micsoda daliás hős lovag vagy. - mondtam, majd felkeltem, hogy ne bántsam meg. Nem szerettem senkit megbántani, majd mosolyogva követtem őt az asztalához.
- Még nem láttalak itt. Új diák vagy? - kérdeztem tőle kíváncsian.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=708063#post708063][b]Moondance Williams - 2017.11.12. 20:31[/b][/url]

Láttam, hogy kicsit lelombozódott, de ez van. Nem mindig jöhet be minden amit eltervezünk. Mikor megkérdezem, hogy új e rögtön kapok választ tőle. Magasra szaladnak szemöldökeim, mikor folytatja az udvarlást. És innen már tudtam, hogy másfelé járnak a gondolatai.
- Kösz, de látszik, hogy nem ismersz. Se komolynak, se szépnek nem mondott még senki. Én vagyok az ügyeletes bajkeverő. - mondom nyugodtan, és nem érdekel ki mit gondol rólam. De azt meg én nem gondoltam volna, hogy egy elsősnek akad meg rajtam a szeme.
- Köszi, úgy látszik mindenki imádja a kutyámat. - mondom nyugodtan. - Nem a kastélyban lakom, egy barátommal lakok a faluban. - válaszolom kérdésére. Gondolom nem pont ezt a választ várta, majd kitért a nevemre.
- Köszi, leginkább Európában tényleg nagyon ritka. - válaszolok neki.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=708092#post708092][b]Moondance Williams - 2017.11.13. 07:22[/b][/url]

Kicsit meglepődtem, mikor megszólalt, hogy a bajkeverőket is szeretik. Először nem tudtam mire gondolt, de aztán leesett. Szegény kölyök, megkérdezte haza kísérhet e. Erre most még is mit válaszolhattam volna? Se elkeseríteni, se biztatni nem akartam szerencsétlent. Ezért csak ép vállamat megvontam.
- Tőlem, ha nincs jobb dolgod. - mondtam nyugodtan. Mások, már ennyi után menekültek volna de alá kellett írjam a kölyök kitartó volt. Továbbra is próbálkozott. Majd újra a kutyára tértünk, rá, de rögtön utána kérdéseket kaptam, megy egy bókot is. Ami igazán meglepett.
- Köszi, nem mindig ilyen szelíd. Most csak biztos elfáradt, egész nap rohangált. Amúgy öt éve van velem, de ő maga hat éves, egy menhelyről van - mondtam nyugodtan. - Mit szeretek csinálni? Bármi ami extrém sportnak minősül. Vagy legalább legyen sport. Leginkább snowboardozni szeretek. - Mondtam.
- És te? - kérdeztem tőle, hogy azért ne csak rólam legyen szó. És végül is haverok még lehetünk.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=708288#post708288][b]Moondance Williams - 2017.11.15. 19:54[/b][/url]

Ismét csak vállat tudtam vonni mikor kijelentette akkor haza kísér. Láttam, ahogy gyorsan felöltözött, és a szendvicse maradékát letuszkolta.
- Azért bele ne fulladj, ennyire nem sietünk. - mondtam neki mikor visszajött hozzánk. Hallgattam mit mondott. Azt állította, hogy szolid visszahúzódó srác, bár ez nem ez látszott hirtelen.
- Néha nincs is jobb a magánynál. - mondtam csak úgy spontán és tovább hallgattam amit mond. A vívás már érdekesen hangzott.
- Jól hangzik a vívás, bár sose próbáltam. Nem elég izgalmas nekem. - mondtam, ahogy Démon hirtelen felpattant, és a pulthoz rohant. Mivel előre fizettem, csak oda adták a kutyának a szatyrot és oda hozta nekem. Elköszöntem a pultban állóktól majd én is felkeltem. - Akkor induljunk. Démon már türelmetlen. - néztem az ajtóban álló kutyára és megindultam felé. A kutya csak állt az ajtóban és farkát csóválta. Elég vicces látvány volt szatyorral a szájában.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=708544#post708544][b]Moondance Williams - 2017.11.18. 23:35[/b][/url]

Miután felöltözött, meg is kaptam a rendelést, és a kutya azonnal az ajtó felé vette az irányt. Nagyon türelmetlen volt, már haza akart menni, hisz egész nap a lovardában voltunk. Közben hallgattam a fiút amit mondott.
- Lehet hogy van akinek extrém sport, de ha nem gyors, magas vagy veszélyes az nem számít nekem extrém sportnak. Nincs is annál jobb mikor száguldasz lefelé a meredek hegyoldalon, és sose tudhatod mi fog következni a következő pillanatban. - mondtam nyugodtan ahogy az utcán sétáltunk. Démon előttünk ügetett, de nagyon figyelt, nehogy túlságosan előre szaladjon.
- Szóval versenyeztél? Az nem rossz. Egy két versenyen én is indultam már. Főleg Alaszkában, és Kanadában. De jártam már Németországban is versenyekre. - válaszoltam a kérdésére. Sajnos a Junior korosztályból kiöregedtem, és eléggé riaszt, hogy a profik közé merészkedjek. De nincs menekvés előle. Ahogy beszélgettünk az új negyed felé haladtunk, hogy minél hamarabb haza érjek. A kis sráccal semmi bajom nem volt, de már fáradt voltam. És érdekesnek találtam, hogy az enyhén bunkó modorom ellenére is kitartott annál, hogy haza kísérjen, és ismerkedjen velem.
- És eddig hogy tetszik a suli? - kérdeztem tőle kíváncsian, ne csak rólam legyen már szó.