36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Wolgast Bellafonte
INAKTÍV


Répasrác
offline
RPG hsz: 190
Összes hsz: 7542
Írta: 2014. június 27. 12:09 | Link

Ágoston


Éppen itt volt már az ideje, hogy új pálcát szerezzek. Átöltöztem utcai viseletbe, aztán leindultam a faluba. Út közben egyszerű levitációs bűbájokkal próbálkoztam, hátha mégis működni kezd, de szokás szerint nem értem el semmit. Biztos, hogy nem vagyok kvibli, mert amikor kölcsönkértem Bran pálcáját, akkor azzal tudtam varázsolni. Az sem volt az igazi, de én nagyon élveztem.
A faluban nagyjából tudtam, merre kell menni, de korgó gyomrom emlékeztetett, hogy üres hassal nem jó üzletekbe bonyolódni, ezért betértem egy jó illatokat árasztó épületbe, amire az volt ráírva: Falatozó Gyorsétterem. Amint beléptem, elámultam, hogy mennyi ember van ott. Biztos valami turista csoport. Elmentem a pulthoz, és megnéztem a választékot. Hétvége volt, csak most tudtam erőt venni magamon ahhoz, hogy lejöjjek ide egy új varázsszerszámért. Csupa olasz kaja mindenütt. Rendeltem valami spagettit, meg egy calzonet, és amíg az ételre vártam, helyet kerestem, ahova leülhetnék. A turisták minden helyet elfoglaltak, egy asztal kivételével, de ott is ült már valaki. Mindazonáltal ott volt a legtöbb hely, ezért amint megkaptam az ínycsiklandozónak tűnő ételeimet, elindultam az asztal felé. Egy nálam pár évvel idősebb, szőkésbarna hajú srác ült ott.
-Helló! Bocsi, leülhetek? -kérdeztem, aztán leültem vele szemben. Haraptam egyet a töltött pizzámból, aztán amint lenyeltem, kezet nyújtottam a fiúnak.
-Wolgast Bellafonte vagyok. De szólíts csak Wolgnak, vagy Wolginak, vagy ahogy akarsz -mosolyogtam rá. Megkóstoltam a tésztámat is. -Te is a Bagolykőbe jársz, ugye? -nagyon kicsit ismerős volt az arca, lehet, hogy elmentünk egyszer egymás mellett a folyosón.
Hozzászólásai ebben a témában

-=Éjfélkirály|Avatartalan=-
csacsi
Fandler Ágoston
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 139
Összes hsz: 2644
Írta: 2014. június 27. 12:51 | Link

Wolgast

Szívesen töltöm egy-egy nyugalmasabb napom az iskolán kívül. Ilyenkor általában a faluba megyek le, ha nem a természetbe. A családom ebben a hónapban anyagi gondokkal küzd, nehezebben jöttek ki, de ez nem tartozik senkire. Ebből adódóan a havi költőpénzem is kevesebb lett.
Nem szeretem szórni a pénzt, de így a hó végén már jobban megengedem magamnak a költekezést, mert tudom, hogy hamarosan érkezik otthonról az utánpótlás. Délelőtt jártam egyet a tavacska környékén, kiültem a stégre, amíg nem volt olyan meleg az idő, aztán visszafelé jövet már nagyon korogni kezdett a gyomrom. Be is tértem a legközelebbi étkezdébe, ami még olcsó árajánlataival is kedvező választásnak bizonyult. Nem hiába tömte a hasát a fele falu, na meg az ország minden tájáról összeverbuválódott turistacsoport, akik nagyon viccesen néztek ki.
Oltári nagy szerencsém volt, hogy nekem jutott az utolsó szabad asztal. A többiekre bizonyára számítottak az üzemeltetők, ezért előre főztek rájuk. Nekem tehát volt miből válogatnom, a nagy forgalom ellenére is. A jól bevált, kedves emlékeket idéző hamburger és sültkrumpli kombináció mellett döntöttem, de kértem hozzá egy kis adag ketchupot és mustárt is. Üdítőnek természetesen a kóla társult. Azért reméltem, hogy a tősgyökeres varázslóturisták nem néznek olyan morcos szemmel rám, ahogy egy varázslófaluban eszem a kifejezetten mugli ételeket.
Miután leültem, először csak szemenként ettem a krumplit. Még mindig végtelen hálás voltam az égnek, hogy nem ült le mellém senki. De ami késik, nem múlik, így volt ez akkor is. Új vendég érkezett, így a vak is kitalálhatta, hogy mellettem fog lecsüccsenni. Így legyen ötösöm a lottón.
- Persze, nyugodtan. - egy pillanatig meglepetten meredtem magam elé, hiszen egyértelmű, hogy engedem leülni. Mi történne, ha nemet mondok?
Egy kicsit kínosan éreztem magam a kéznyújtása miatt, mert pont a jobb kezemmel tettem a számba a krumpliszálakat, így az csupa zsír volt már akkor, amikor ő jött. Volt azonban az asztalon szalvéta, így egy gyors törlés után viszonoztam a fiú, azaz Wolgast kéznyújtását.
- Fandler Ágoston, engem is hívhatsz akárhogy. Tetszik a neved, még nem találkoztam olyannal, akit így hívnak. - mosolyodtam el - Persze, ahogy az itteni diákok kilencvenkilenc százaléka. - jegyeztem meg egy kicsit zavartan.
- Elviselhetetlen ez a tömeg, mi? Így egyszerűen nem lehet normálisan enni! De azért mégiscsak jobb, mint amit a kastélyban kapunk... - panaszkodtam egy kicsit, majd beleharaptam a hamburgerembe.
Hozzászólásai ebben a témában
Wolgast Bellafonte
INAKTÍV


Répasrác
offline
RPG hsz: 190
Összes hsz: 7542
Írta: 2014. június 27. 20:03 | Link

Tony


 A másik srác is bemutatkozott, aztán érdekesnek találta a nevem. Már megszoktam ezt a reakciót, én is érdekesnek találom a saját nevem.
-Akkor hívlak Tonynak. -mosolyogtam rá. Az ő nevével már találkoztam, bár az egy szórakozott pap volt, aki nagyon értelmes fiúnak talált. Megráztam a fejem, nem akartam rá gondolni, mert büdös volt az atya szája és imádott az ember arcába mászni miközben beszélt.
 Tony nem szívlelte ezt a tömeget, amivel én is egyetértettem.
-Szerintem is zavaró ez a sok ember. A suliban pedig szerintem nem olyan rossz a kaja... Bár ez tényleg jobb. -Ettem egy kicsit a spagettimből, aztán folytattam. -Nem levitás vagy, ugye? Nem emlékszem, hogy találkoztunk volna -mondtam. Egy kissé módosult tudatállapotú turista kezeivel kalimpálva megpróbált  elhaladni az asztal előtt. Az egyik heves karlendítésével leverte az asztalról a spagettit, majd ő maga is követte a tészta gyászos útját a föld felé, és elterült a padlón. Egy darabig néztem a szerencsétlent, aztán sóhajtottam, majd haraptam a calozémből. -Legalább volt olyan figyelmes, hogy a finomabbat meghagyta -mondtam anélkül, hogy felnéztem volna.
Hozzászólásai ebben a témában

-=Éjfélkirály|Avatartalan=-
csacsi
Fandler Ágoston
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 139
Összes hsz: 2644
Írta: 2014. június 29. 00:09 | Link

Wolgast

Tőlem aztán hívhat akárhogyan, csak logikus módon képezze a nevemből.
- Jó választás - mosolyogtam vissza.
Azt hiszem jellemző szokás volt még az általánosban, hogy a menzán a folyamatos locsogás miatt elhúztam az időt, ezért nagyon kellett sietnem a buszhoz, és még éhes is maradtam, mert alig fogyott valami a tányéromból. Pedig igazán nem én tehettem róla! Azok a sunyi konyhásnénik direkt tűzforróra csinálták, hogy még az ízlelőbimbóink is leégjenek. Mivel most sem akartam túlzottan elnyújtani az étkezést, újabb falattal haraptam az ételből. Nagyon nem szerettem volna, ha Wolgi előbb végez, mint én.
- Azért jó, hogy nem egy idegen turistával szemben ülök most. - motyogtam teli szájjal egy vállvonás kíséretében. Azért persze a szám előtt tartottam az egyik kezem, hogy véletlenül se repüljön át onnan semmi az ő térfelére.
- Dehogy... Navinés vagyok. - válaszoltam két harapásnyi szünet között, amikor az adagom felén már túl voltam - Ami azt illeti, nekem látásból ismerős vagy, de még nem futottunk eddig össze.
Ami ezután következett, az nagyon megdöbbentett. Akaratlanul is elnevettem magam, mert nagyon emlékeztetett az első itteni látogatásomra. Sajnáltam a bácsit, de tényleg az ő hibája, hogy leverte szegény Wolgi kajáját.
- Fogalmam sincs, mit kell ilyenkor mondani - hebegtem egy kissé elvörösödött arccal - Ez pech. De ha szerinted az a finomabb, akkor örülök. Most már ügyelj jobban! - pillantottam körbe a helyiségen belül, majd a tálcát egy kicsit beljebb húztam az asztalon, hogy még véletlenül se essen le.
Hozzászólásai ebben a témában
Wolgast Bellafonte
INAKTÍV


Répasrác
offline
RPG hsz: 190
Összes hsz: 7542
Írta: 2014. június 30. 12:41 | Link

Tony


Nem a legbarátkozósabb típus ez a srác... -jöttem rá szépen lassan. Persze, nem is tűnik olyan magányos farkasnak... Ő navinés, mint kiderült. Érdekes, én azt hittem a navinésok barátkozóbbak. Dehát kivételek mindenütt akadnak, ahogy én sem igazán illek a levitába a lustaságom miatt, mégis oda kerültem. Az is lehet, hogy csak most nincs olyan hangulatban.
Az étel borogatós akción elnevette magát, amit én jó néven vettem. Végre valami emberi reakció!
A kínos csend elkerülése végett kötelességemnek éreztem mondani valamit.
-Nem tudod, merre van a pálcakészítő? A pálcán hasznavehetetlen, és szeretnék egy újat venni. A faluban pedig még nem sokszor jártam, ezért nem tudom, mi merre van. Hogy jelezzem mondanivalóm végét, haraptam egyet a töltött pizzámból. Tulajdonképpen tudtam, hogy merre van, de más nem jutott eszembe, amiről beszélhetnénk. Annyira még nem voltunk jóban, hogy a múltjáról kérdezősködjek, ha meg a sajátomról kezdtem volna el mesélni, akkor nem értené, hogy ezt most miért mondom.
Utoljára módosította:Wolgast Bellafonte, 2014. június 30. 12:42
Hozzászólásai ebben a témában

-=Éjfélkirály|Avatartalan=-
csacsi
Fandler Ágoston
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 139
Összes hsz: 2644
Írta: 2014. július 2. 10:50 | Link

Wolgast

Egy darabig csend volt, ami a hasznomra vált, mert folytathattam az evést. Közben valahogy átfutott a fejemen, hogy mit is akarok csinálni a nap hátralévő részében, de biztos elhatározásra még nem jutottam. Egyelőre Wolgi ült velem szemben, aki kezdett egyre szimpatikusabbá válni. Valahogy jobb kedvre derültem a jelenlététől. Nem is siettem a távozással, pont emiatt.
- A pálcakészítő? - kérdeztem vissza, amíg elpillanthattam az egyik ablak felé, hogy nagyjából betájoljam magam - Hát a téren! - vágtam rá mosolyogva -
- Láthatnám? - kérdeztem udvariasabb hangsúllyal - Én is kínlódok a varázslással, sajnos még mindig nem megy úgy, mint kellene. Lehet, hogy nálad sem a pálca lesz a ludas, de csak az én esetemből következtetek. Én a mugli származásomból adódóan hadonászok gyengébben a bottal. - nevettem el magam a kínossá vált mesélésben, ami nem is igazán tartozott a fiúra. Utálok erről beszélni. Ki ne tenné? Ez az én gyengém, ami jobb, ha nem kürtölődik szét.
- Ne aggódj, bőven lesz még alkalmad felfedezni a falut. Ha gondolod, akár én is segíthetek. Ha teszem azt innen sétálsz a térre, akkor a szálloda közelében fogod megtalálni a pálcakészítő üzlet táblácskáját. A bazinagy hotelt gondolom nem lesz nehéz kiszúrni. Vagy menjek veled? - csillantak fel rajtra készen a szemeim -
A hamburgerem már a végét járta. A krumpliból szokás szerint hagytam néhányat, mert utólag jobban szeretek csipegetni belőle. Itt még a kevés is soknak számít, ha azt kérek, így még az is előfordul, hogy nem eszem meg mind.
- Egyébként mit szoktál csinálni, ha épp nem tanulsz? Van valami különös hobbid? - bátorkodtam feltenni a kérdést
Hozzászólásai ebben a témában
Wolgast Bellafonte
INAKTÍV


Répasrác
offline
RPG hsz: 190
Összes hsz: 7542
Írta: 2014. július 10. 14:38 | Link

Tony


Tony elmondta, merre találom azt a bizonyos boltot. Megkérdezte, megnézheti-e a pálcámat. Természetesen odaadtam.
-Galagonya főnixtollal. Egy lány állapította meg nekem. Ezt örököltem, és szerintem ez lehet a baja. Nem fogad el gazdájaként.
Ő sem egy pálcavirtuóz, mint kiderült, bár szerintem más okok miatt. Nem hiszem, hogy anyám olyan szerencsétlen lett volna varázslás terén, hogy én azt így megörököljem. Bár fene tudja. Aztán Tony felajánlotta, hogy elkísér. Eszembe jutott Állia, aki hasonló kérdéssel állt elém, de neki valamiért nemet mondtam. Most viszont éreztem, hogy talán mégis jól jönne valaki, aki támogat.
-Komolyan elkísérnél? - mosolyogtam rá - Köszi, az jó lenne. De csak ha tényleg nincs más dolgod. Elboldogulok én egyedül is, csak... Azért mégis jobb társaságban lenni, mint egyedül.
Mégis egészen jó arc a srác. Ez az én bajom, mindig a rosszat feltételezem az emberről. Mindig kiszúrom a szálkát mások szemében. Állia meg pont azt mondta, hogy túlságosan megbízom mindenkiben. Tulajdonképpen ez is igaz. Tonyban is totál megbízom.
-A hobbim? - eszmélek föl gondolataimból - Hát... Szeretek kutyát sétáltatni az erdőben. Főleg este. Tudod, van egy koromfekete kutyám, egy kuvasz-labrador keverék. Szóval ilyen nagy dög. Elég ijesztő, amikor a sötétben nem is látom hogy hol van. De én pont ezt élvezem. - Elgondolkodtam, van-e még valami hobbim. - Ezenkívül sok répát eszem. Bár ez nem is hobbi, ha jobban belegondolok. - mondtam összehúzott szemekkel.
-És neked vannak hobbijaid?
Hozzászólásai ebben a témában

-=Éjfélkirály|Avatartalan=-
csacsi
Fandler Ágoston
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 139
Összes hsz: 2644
Írta: 2014. július 10. 15:15 | Link

Wolgast

Nem sokat értem a pálcájával, hiába landolt a kezemben. Felvilágosított, hogy mit kell róla tudni, én pedig jól nevelt kisfiúként bólogattam párat.
- Egy lány állapította meg... - néztem fel vigyorogva - Micsoda titokzatoskodás. Nagy népszerűséged van a lányok körében? - próbáltam puhatolózni ebben a témában.
- Egyébként nem értek a pálcákhoz, csak gondoltam megnézem. Látszik, hogy nem egy mai darab. Köszönöm, hogy láthattam. - adtam vissza a kezébe a kinézegetésem után.
Valószínűleg nem várt különösebb szakértői véleményt a részemről, mégis úgy éreztem, hogy pár mondatot illene mondanom, ha már így elkértem.
- Örökölt pálca... Azokkal mindig csak a baj van, ne emészd magad! A pálca választja a varázslót, ne feledd! Szerintem tuti elboldogulsz majd, ha megtalálod a megfelelőt. - kacsintottam biztatásképpen Wolgira.
Természetesen szívesen elkísértem volna. Persze csak akkor, ha ő is szeretné. Mondjuk én is csak úgy vagyok nyugodt, ha vele vagyok, és nem hagyom magára a faluban bóklászni.
- Ezzel egyetértek - mosolyogtam vissza - Az az igazság, hogy én sem szívesen lennék most egyedül, ráadásul nem sietek különösebben sehová. Úgyhogy felőlem akár most is indulhatunk, ha végeztél.
Az én adagom már a végét járta. Az asztalon könyökölve figyeltem a beszélgetőpartneremre. Szerencsénkre a turisták nagyobbik hányada is távozni készült. Ez a turnus is lement, a falunézésüknek pedig még nincs vége. Gondolom a szállásukra mennek vissza... De mit is törődöm velük, amikor itt van Wolgast, aki a hobbijairól mesél?
- Én egy kicsit félek a kutyáktól - sütöttem le a szemeim - De a tiéd biztos aranyos és szelíd lehet. Szereti az embereket?
Rossz emlékeim vannak a kutyákról. Mindig megijesztenek a kerítés túloldaláról, ha a járdán sétálok. Máskor meg összeverekszenek, vagy engem ugatnak, ne adj Isten megkergetnek. Nem sokszor fordult elő, de nagyon félek attól, hogy egyszer valamelyik megharap.
- Répaa. Az finom, de csak úgy simán. Különös hobbi... Azt mondják, ha sokat eszel, te is sárga leszel.
Ez azt hiszem tényleg igaz, de csak egy bizonyos mennyiség után következik be, amit normális ember nem ér el. Egy répafanatikusnál azonban megeshet. Csak jó tanácsként mondtam neki, nem volt kedvem hirtelen virággal a gyengélkedőre készülni.
Ledermedtem, mert az én hobbijaimról kérdezett, amiről nagyon rég gondolkodtam, az elmúlt egy évben ellustultam és szinte csak a tanulásra koncentráltam.
- A tanulás és a dök tevékenységek után csak punnyadok. Régebben kajakoztam, jártam zongorára is, de manapság alig van kedvem és időm valamire. Azt hiszem szívem szerint a barátaimmal lógnék állandóan. Nem tudom... Régebben sokkal több hobbim volt, aztán a kastélyban az évek alatt kikoptak. Fura. - vontam vállat - Van még a kajádból?



Hozzászólásai ebben a témában
Wolgast Bellafonte
INAKTÍV


Répasrác
offline
RPG hsz: 190
Összes hsz: 7542
Írta: 2014. július 10. 15:52 | Link

Tony


-Népszerű... Hát, azt azért nem mondanám - vigyorodtam el. - De el tudok velük beszélgetni.
Visszaadta a pálcámat, és megköszönte hogy megnézhette. Iszonyatosan jól nevelt srác. Én sem vagyok bunkó vagy kultúrbarbár, de Tonytól messze elmaradok illemtani szempontból.
Úgy döntött, elkísér, aminek örültem. A töltött pizzámra néztem, és megállapítottam hogy még a fele megvan. Haraptam is belőle rögtön két nagyot. Amint lenyeltem, válaszoltam a feltett kérdésre.
-Negró -mert így hívják a kutyát -imádja az embereket. Soha nem harapott meg senkit, még csak rá sem mordult egyre sem. Persze csak akkor ilyen ártatlan, amikor sétáltatom, vagy csak azokkal, akik a telkünk területén tartózkodnak. Természetesen jó házőrző lévén minden gyanús alakot megugat. Érdekes módon a kisgyerekekre sosem ugat. Vagy az öregekre. Mintha kiszűrné, hogy ki gyanús, és ki nem.
Ő érdekes módon nem lepődött meg a répás hír hallatán, mint ahogy azt már megszoktam.
-Azért annyit nem eszem - vigyorodtam el magam. - Napi négy-öt darabot eszem meg átlagban. Az nem elég a sárguláshoz, amint látod - mutattam a karomra.
Ő bezzeg jó tanuló. Neki inkább lenne a helye a levitában, mint nekem.
-A kajakozás jó sport! Attól menő felsőtested lesz. - kacarásztam. - Milyen a dök? Gondolkodtam rajta, hogy én is tag legyek, de félek, hogy alul teljesítenék.
Haraptam még párat a finomságomból, és már el is tűnt. Kár, hogy a tésztám odalett, az is elfért volna a pizza mellett. Viszont nem veszek újat, inkább a pálcára tartogatom a pénzem, nem tudom mennyibe fog kerülni, és anyagilag nem igazán vagyok a csúcson.
-Akkor ha végeztél, indulhatunk!
Hozzászólásai ebben a témában

-=Éjfélkirály|Avatartalan=-
csacsi
Fandler Ágoston
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 139
Összes hsz: 2644
Írta: 2014. július 10. 16:24 | Link

Wolgast

- Akkor gondolom barátnő még nincs. - tudtam le a dolgot - Jó is, ha szót ért az ember velük.
Furcsán hangzott, hogy nem bánt az a kutya senkit. Pontosabban Negró, mert megtudtam a nevét is. Hát persze, fekete szőrű kutyának találó név. Anya barátnője valami kutatóközpontban dolgozik, ahol többek között kutyákkal is foglalkoznak. Érdekes lehet... Állítólag rengeteg kapcsolat és hasonlóság van a kisgyerekek és a felnőtt kutyák között. Másrészt csomó ideje háziasított állat, aki az ember legjobb barátja. De akkor is vigyázni kell, néhány fajta olyan durva tud lenni.
- De jó, ez tök érdekes - mosolyogtam - Tanítottál neki trükköket is?
Napi négy-öt... Hirtelen azt sem tudtam, mennyibe kerül a zöldségesnél. Az azért sok. Egy idő után ráununk arra, amit napi szinten túlzott számban fogyasztunk, legyen az bármilyen finom. Wolgi sajnos súlyos répafüggő lehet, ha a szervezete nem akadályozza ezt meg. Megmutatta viszont a karját, ami tényleg nem volt olyan színű. Egy darabig gyanakodva vizsgáltam át tetőtől talpig a gyereket, de mindent rendben találtam.
- Csoda! - lepődtem meg, s néztem rá úgy, mint egy különös tiszteletet érdemlő emberre.
- Én anno nem a felsőtestem miatt kezdtem el, de az is lesz, ja. Mondjuk nekem most annyira nem az igazi. - néztem be a pólóm alá a nyakamnál egy pillanat erejéig - Nálad a sport sosem játszott szerepet az életedben? - érdeklődtem.
- Hát, ne is mondd... Én vagyok az elnökhelyettes, nem hencegésből. Nagyon fárasztó dolog tud lenni, de szeretek segédkezni egy-egy program szervezésében. Mindig van valami jó dolog, és így az elsők között értesülök ezekről, sőt, még bele is szólhatok. Egy ideje már tag vagyok, szerintem jó. De te tudod...
De nem akartam a DÖKös gondokat felidézni, örültem, hogy egy picit kikapcsolódhattam az asztalnál ülve. Mindkettőnk végzett, úgyhogy felálltam, leporoltam magam és eltakarítottam magam után. Jó volt beugrani ide, mert a legutóbbi látogatásom óta már el is felejtettem a krumpli ízét. Még jövök párszor, ha tudok.
Wolgi is összekészült, aztán távoztunk. Utunk még nem ért véget, hiszen én kísértem őt a pálcakészítőhöz.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed