36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed

Oldalak: « 1 2 [3] Le | Téma száljai | Témaleírás
Eleanora Savannah Vila de La Rosa
Független boszorkány


Queen of Poisons
offline
RPG hsz: 75
Összes hsz: 328
Írta: 2020. október 21. 09:07 | Link


gyóntass, te állat | outfit

Mindenki, aki csak egy hangyányit is ismeri, pontosan jól tudja, hogy egyáltalán nem istenfélő. Épp ellenkezőleg, az a végtelen hosszú sor, ami a pokolba vezet, megnyílik előtte, mint a tenger Mózes előtt, ahogy jó kedélyűen kárhozatba vonul. Éppen ezért teljesen jogosan teheti fel bárki azt a kérdést, hogy mégis mi a lópikulót keres az Édenkertben.
A válasz az új tulajdonos személyében keresendő, aki pap ugyan, ám egy felsőbb hatalom igencsak jól bánt vele. Ilyen külsővel azért nem áldanak meg minden születendő gyermeket. Persze Nora egyelőre csak pletykákat hallott, hogy a szexi atya mennyire dögös és hirtelen mindenki végtelenül bűnösnek érzi magát, csak kerüljön a kezei közé. Mondanom sem kell, hogy a bűnben senki sem jár oly aktívan élen, mint a nő, hiszen a paráználkodást már annyiszor megtette, hogy a bűnbocsánathoz ezer miatyánk is kevés lenne. Erről persze nem kell tudnia senkinek, hiszen ha jól sejti, csak valami vicc akar lenni, hogy valóban egy pap dolgozik itt: mégis ki az a marha, aki a csodás testét eltékozolja és önmegtartóztatásra ítéli saját magát? Nos, amennyiben Balázs ilyen, hát fel kell kötnie a gatyáját, mert Nora társaságában a cölibátus örökkévalósága villámgyorsan percekké rövidülhet.
Belépve az új vendéglátó egységbe azért egy kicsit elbizonytalanodik. Eléggé vallásosnak tűnik, szóval nem kizárt, hogy valóban egy pappal van dolga. Még jobb! Sohasem rontott még meg hívő embert, épp itt az ideje, hogy elkezdje. A pulthoz lép, s lévén kevés a vendég, így merészen felkönyökölve, haját hátravetve fordul a neki épp háttal álló férfi felé.
- Elnézést, Balázs atyát keresem. Esetleg itt van? - aki hallja ezt a kérdést és végigtekint a nő egyébként teljesen elegáns és ízléses, mégis végtelenül dögös szettjén, hozzácsapva az enyhe sminket, mely kiemeli szemét és ajkait, nem feltétlenül arra asszociál, hogy isteni közreműködésben reménykedik. Nem is. Isteni beavatkozás a cél.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Sébastien Lafayette Béliveau
INAKTÍV


#Barázdabillegető
offline
RPG hsz: 96
Összes hsz: 140
Írta: 2020. október 26. 18:11 | Link

Nath-nek címezve

Napokig tűnődött, hogy álom volt-e vagy valóság. A láz gyakorta játszik a naiv elmével, hogy csalfa illúziókba ringassa vágyott vagy féltett találkozókról, elsuttogott szavakról, érintésekről. Nehéz megkülönböztetni az igazságot a téveszmétől, mikor még álomképnek is túlságosan szürreális az emlék. De egy kérdésre se lázzal, se nélküle nem tudott feleletet adni; melyiknek örülne jobban? Csalódott lenne, ha kiderülne, hogy talán soha nem kap kielégítő válaszokat a feltett és fel nem tett kérdésekre egyaránt? Szüksége van-e egyáltalán rájuk, hogy magában nyugtázhassa a történteket vagy csupán önzőségéből adódóan szeretné kifaggatni Alfredet? Bármelyik opció is legyen a megoldás, az tény, hogy túl sok a kérdőjel húzódik a férfi őszinte szavai mögött. Mert ezt a tényt nem vonhatja kétségbe; vele őszinte volt.
Ahogy csitult a láz és tagjaiba visszatért az erő, úgy nyert bizonyosságot minden; megtalálta a borítékot asztalának fiókjában. Óvatosan vette kezébe és még óvatosabban nyitotta ki, hogy némán, aggodalomtól és kétségektől barázdált homlokkal olvassa el újra és újra a gyermekded vonalak által kreált mondatokat. Fogalma sincs, hogy csupán perceket vagy esetleg órákat ült e a lap fölé görnyedve, míg lelkének háborgó tengere szelíd, tiszta víztükörré simult. Tudja, hogy helyes, jó szándék vezérelte tetteit és ezzel hozzájárult ahhoz, hogy egy család boldogságban élhesse tovább a hétköznapok monotonitását. A szándék helyes volt és talán nemes is, de mégis... mégis ítéletet mondott egy ismeretlen fejére, egy olyan ember által, akiről nem tud semmit. Mert lehet, hogy nem az ő keze lett piszkos, de ő irányította a kezet a megfelelő személy ellen... Tudnia kell a válaszokat.

Tekintete ismét, még utoljára a tömör üzenetre vetül, majd az órájára siklik. Korán érkezett, még úgy is, hogy igen nagy kerülővel ért az épület elé. Ki kellett szellőztetnie a fejét, mielőtt leül Alfreddel szembe. A levelet összehajtva csúsztatja a zsebébe és néz még egyszer körbe, vizslató tekinteteket keresve. Talán paranoidnak tűnhet, de folyamatosan azt várja, hogy Alfred egyik embere felbukkanjon az egyik sarkon, kilépjen a vele szemközti robosztus ajtón és ismét kellemes fogadtatásban részesítse. Sóhajtva dörgöli meg  kisvártatva orrnyergét és engedi el a nyomasztó gondolatokat.
- Maradj velem, Odin - leheli maga elé a szavakat, majd azokból bátorságot merítve nyomja le a kilincset és határozott léptekkel terem beljebb. Kékjeit végigjáratja a helyiségen, majd megakadnak az ebédpartnerén. Egy pillanatnyi időt engedve magának indul el és foglal helyet vele szemben.
- Azt hallottam, hogy az Úr vacsoráját mindenképp érdemes itt kipróbálni. De gondolom nem emiatt választottad ezt a helyet - mondja kellemes, nyugodt hangon, ahogy tekintete Alfred arcára vetül.
- Köszönöm, hogy önerőből érkezhettem - teszi hozzá, egy kis mosollyal a szája szegletében. Kékjeivel nem ereszti a másikét. Ha már lehetőséget kapott, nem akar lemaradni egy mozzanatról sem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Nemes Balázs
Bogolyfalvi lakos


Balázs atya
offline
RPG hsz: 105
Összes hsz: 111
Írta: 2020. október 31. 19:16 | Link

Thomas
Egy szép délutánon


Egyedül nem volt olyan egyszerű egy éttermet megnyitni, vagy egyáltalán rendbe hozni, nem beszélve arról, hogy egy ideig zárva volt a hely, a régi alkalmazottak pedig felmondtak. Nem igazán tudtam kire támaszkodni, alkalomadtán megfizettem egy-egy szakembert, de a munka jó részét egyedül kellett megoldanom. A hely persze már szinte majdnem tökéletes volt, mégis akadt még bőven teendő. Odabent el kellett rendezni az asztalokat, a székeket, alaposan fel is kellett takarítani, lehúzni az új ablakokról a fóliát, felszerelni a dekorációt. Ehhez jól jött volna egy-két ügyes kéz, de mivel még nem régóta éltem Bogolyfalván, így ismerős sem volt túl sok, akire támaszkodhattam volna. Asztridot nem akartam leterhelni, neki meg volt a maga baja most, hogy elveszítette az édesapját. A húgomra megint nem számíthattam, vele nagyon sok gond volt. Mácsai meg...nos, nem hinném, hogy épp ő lett volna az, aki a szabadidejét velem töltötte volna. Emiatt is döntöttem úgy, hogy elkezdek alkalmazottak után kutatni. A helyi újsághoz egyelőre nem sikerült elmennem, az üzlet ajtajára, oldalára, s még néhány üres felületen elhelyeztem egy álláshirdetésről szóló szórólapot, remélve azt, hogy előbb vagy utóbb valaki csak betér hozzám. Addig is, mivel munka mindig akadt bőven, most épp odakint tevékenykedtem.
Egy létrát húztam a bejárathoz, majd felmászva arra, megpróbáltam egy halászhálót elhelyezni dekorációként a faburkolaton úgy, hogy az kívülről tényleg úgy tűnjön, mintha egy bárka lenne. Ez a munka viszont nem volt olyan egyszerű, meg is izzasztott a nagy nyújtózkodás.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lóránt Emma Regina
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 98
Összes hsz: 236
Írta: 2020. október 31. 23:01 | Link


állásinterjú


Nem is olyan rég volt az, hogy megújult ez a hely és bár nem voltam törzsvendég, de az egyik elég kínos „randim” itt történt, még tavaly, amikor is a srác annyira izgult, hogy nemhogy a nevem sem tudta, de beszélni sem. Aztán kibökte végül, hogy az exét szereti, és úgy voltam vele, ne kínozzuk egymást, végül egy jót ettünk, majd azóta is simán beszélünk, sőt mi több, én adtam tippet neki, mit vegyen a barátnője szülinapjára. Néha nem minden válik rosszá, ami úgy kezdődik. A lelkem se sérült, eleve nem is vettem túl komolyan, és tessék, lett egy egész jó barátom. Csak így tovább!
Most azonban nem randi miatt jöttem el idáig. Igazából, nem is elsőre jöttem. A nap elején láttam, hogy munkaerőt keresnek, nekem pedig, mivel nem lóghatok örökké anyámék tárcáján, jobb lenne, ha elkezdenék kicsit önállóbban létezni. Legalább annyival, hogy ne kelljen extrát kérnem, ha mégis valamire szükség van, de Zsófival elköltöttük előtte valami szépre. Így kerek. Így visszasiettem a kastélyba, hogy mint ahogy azt már tanultam, egy fehér ingbe, fekete nadrágba bújtassam magam, felülre a kabát alá egy egyszerű kardigán kerül és hajamat feltűzve induljak vissza, mintha nagyon komoly álláskereső nő lennék. Ezt is kell gyakorolni, plusz, mivel hallottam, hogy valami hívő ember vette át a helyet, nem hiszem, hogy kivágott felsőben illik ilyet meglépni. Szóval, előre mentem a dolognak kicsit, legalább ezzel és higgadtan állok meg a Bárka előtt. A neve fura, de az előbb említett ténnyel kezelve nem annyira, szóval elengedem. Nagy levegő és belépek.
- Hű – nem bírom ki, hogy ne nézzek nagyot. Ez nagyon megváltozott, ha tengeribeteg lennék, a hangok miatt talán már fordulnék is ki. Lassan engedem el a kilincset, majd beljebb sétálva veszem le kabátom és akasztom karomra. Akkor most kellene megkeresni a tulajt, de csak egy férfit látok, akire ráillik, hogy itt dolgozhat. Fogalmam sincs, hogy néz ki a vezető, de ha ilyen férfiak dolgoznak ott, mint ő, már remélem alá is írhatom a szerződésem. Kellemes mosollyal lépkedem felé.
- Elnézést kérek. Nemes urat keresném, az állásügyben. Segítene? – mert én idősebbre tippelek, már csak a hit miatt is, nem tudom. De na, van szemem. És most jót lát.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bernáthy Zsófia
INAKTÍV


azért is
offline
RPG hsz: 94
Összes hsz: 123
Írta: 2020. november 5. 21:43 | Link

Nemes úr
Munka | Outfit

Nem szoktam izgulni a dolgokon, most mégis kicsit összeszorult a gyomrom ahogy a falu felé sétáltam. Nagyon kellett az a meló, és mivel a szüleim tudtak a dologról, nem bukhattam el. Életem végéig hallgatnám a dolgot. Ahogy Lídiától is, hogy még munkát keresni se vagyok képes. Aztán lassan talán egy lakás is jól jönne a faluban, hiszen már nem vagyok kényszeres hazajárni a szünetekre, nem kell egy levegőt szívnom az otthoniakkal, csak ha kedvem van hozzá. Aztán ahhoz is kell a pénz. Már csak, hogy önellátó lehessek.
Még a sarkaim kopogásától is ideges lettem, pedig az általában megnyugtat és magabiztosságot ad. Nem is tudom, mi lett azzal a hatalmas energiámmal és önbizalmammal. Nagy izgalmamban talán kicsit sok sminket pakoltam az arcomra, a pálcámat pedig majdnem a kastélyban hagytam.
Nagyot nyeltem, ahogy beértem a vendéglátó negyedbe. Csak egészen kicsin múlt, hogy nem tapostam el egy macskát, aki átrohant előttem. Inkább félre húzódtam, és kifújtam kicsit magam. A táskámból elővettem a kistükröm, és ellenőriztem az arcom. Azt rendbe szedve picit nyugodtabban indultam tovább.
Amint beléptem, nyugtáztam, hogy megtaláltam a helyet, hiszen nem csak a külső, a belső is visszaadja a Noé Bárkája nevet. Kihúztam magam, és minden önbizalmam összeszedve a tulaj keresésére indultam. Eddig csak bagollyal kommunikáltunk, nem tudtam, hogyan néz ki. Iroda után nézve indultam el. Közben alaposan megvizsgáltam az éttermet. Rendesen átalakította az új tulaj, és annak ellenére, hogy sokkal egyszerűbbnek képzeltem a helyet, izgalmas látványvilágot kaptam.
Körbejárva csak a mosdót találtam, irodát nem, így megálltam a bejárat mellett, hátha felbukkan valaki, aki majd segítségemre lesz.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Szentmihályi L. Izabella
INAKTÍV


bejegyzett terromágus
offline
RPG hsz: 816
Összes hsz: 21707
Írta: 2020. november 7. 21:53 | Link

Balázs
[zárt] || kinézet

Szorosabbra húzom magamon a kabátomat még úgy is, hogy már csak pár percnyire vagyok az étteremtől és hamarosan már a remélhetőleg melegben élvezhetem az elkövetkezendő egy órámat. Este nyolc múlt kicsivel egy csodás és hideg péntek este, így elméletben az étterem már nincs nyitva, de valószínűleg ha az összes alkalmazott nincs is már itt, páran még igen. Bízom benne, hogy egyelőre teljesen nem zártak be és legalább az az ember ott tartózkodik, akihez én ma jöttem. Nem jelentettem be a jövetelem, még csak utalni sem utaltam rá régebbről, így egy hatalmas meglepetés vagyok ma. Remélhetőleg nem rossz meglepetés.
Az ajtó előtt megtorpanok egy kicsit, mert általában előbb zárnak, minthogy végezzenek az összes benti munkával, de azért megpróbálkozom. A kilincs könnyedén nyomódik le a kezem alatt, amit egyszerre rosszallok és meg is könnyebbülök, mert akkor nem feleslegesen gyalogoltam le a faluba, és belépek. Kellemes meleg fogad, az ajtót halkan csukom be magam mögött, majd rögtön körbe is pillantok, emberek után kutatva. Hirtelen senkit nem látok, a falon lógó növények azonban azonnal szemet szúrnak. Végigsimítok a lelógó leveleken, ezzel együtt az elememmel egy kis életet is lehelek beléjük. Elégedetten nézem, ahogy a növények némileg felébrednek és a szememben sokkal élettelinek tűnnek. Csodálom még őket pár pillanatig, aztán tovább lépdelek az étteremben, sálamat közben kibontom a nyakamból.
- Hahó? – szólok bele a csendbe, és az asztalok között szlalomozva közelebb bátorkodom a pulthoz. Egyelőre sehol senki, de már így is konkrétan betörtem ide, hiába volt nyitva az ajtó, úgyhogy hátra már igazán nem akarok menni, hátha valaki reflexből rám hívja az aurorokat. A pultot ott hagyva elindulok a boxok felé, közben kieresztem a mágiám, az étteremben emberek után kutatok és sikerrel is járok. Van még itt valaki. Több hangot nem adok ki, csak hátat fordítok a pultnak és a falakon függő történeteket kezdem el tanulmányozni, míg várom, hogy észrevegyék a jelenlétem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Alexander Burton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 118
Összes hsz: 134
Írta: 2021. január 31. 20:30 | Link


a nem randi


A hét közepén írtam neki levelet, azzal a címmel és idővel, amikorra én már az étteremben leszek. Mert enni mindig jó, ülni és beszélgetni, a tél még csípős ahhoz, hogy ne végig kint és ne minden sétával teljen. Nézegettem, hogy mik akadnak errefelé, egy gyorsétteremnél már csak azért szerettem volna tartalmasabbat, mert nem feltétlen vagyok oda érte, ha már lehet, akkor jobbat keresek, ha nem, akkor megteszi. Szerencsére a faluban több lehetőség is van, és ez itt egészen új, mint ahogy megtudtam. Aznap, mielőtt az üzenetet küldtem, ettem egyet a keleti ízekből és meglepően finomnak találtam. Az étlap szerint hétvégén más a menü, más a felhozatal, de ez nem tántorított el attól, hogy erre essen a választásom.
Nem öltözöm túl, egy sötét pulóver, sötét farmer van rajtam, a kabátom és semmi olyan, amelyből az tűnne, másra készülök, a pulóver alatt is csak egy egyszerű, szürke póló pihen, mert ez a kényelmes, ennek a nyaka nem szorongat annyira, mint a legtöbb felső, amit nem veszek meg végül, mert iszonyatosan zavar. Az órámra pillantok, majd kényelmesen indulok meg, nekem itt a faluban könnyebb és gyorsabb az odajutás, így ráérősen, mégsem későn kanyarítom magamra a kabátot és indulok meg végül. A falu csendes, egész békés, tartja még a téli táj szépségeit, messze még a tavasz, ez biztos. Nekem ez a havas, hideg még mindig szokatlan, de egészen hamar megbirkóztam vele, az első napokban, hetekben az első itteni telemen meg akartam fagyni, mára azonban kényelmesen mozgok ebben is. Szerencsére, mert más nincs alapon, ezt kell elviselni, azoknak lehet érdekes, akik viszont olyan tájakról érkeztek, ahol szinte örök a nyár és a napsütés. Nem tudom, bírnék-e olyan tájon élni, de gondolatnak jó lesz az utamra. Lépkedem, míg végül el nem érem a helyet, megállok odakint, a ponton, amit körbeírtam a lánynak, hogy ott fogom várni és így is lett. Még sehol sem látom, csak más, ismert és ismeretlen arcok járnak járnak erre, így kezeim kényelmesen pihennek zsebeimben. Bütykeim, kézfejem még mindig kicsit repedezett, a pár napja hideg és szél kombinációja nem tett jót neki, de a patikában kaptam egy jó krémet rá, amely még nem is szörnyű illatú így az, és parfüm illata leng körbe. Tekintetem az út felé irányítom, ahol meglátom a szőke hajzuhatag tulaját és intek neki. Megvárom míg közelebb ér, akkor moccanok csak.
- Szia! Örülök, hogy eljöttél - mert tehette volna másképp is, ugyebár, nem tiltott visszalépni semmitől sem. - Csak utánad - ezt már akkor mondom, miután a hely felé lépünk és ajtót nyitok neki.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
offline
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2021. február 19. 17:38 | Link

Belibubú
Kinézetem


Mindent IS rendeltem a menüről, és ennek leginkább kettő oka van, egyrészt, hogy a nőiségem csodás ténye kopogtat az ajtón, másrészt, hogy a telihold is közeleg. Gyakorlatilag kijövök az egyikből, lesz pár jó napom, és beleesek a másikba. Csoda, hogy ma olyan nagyon bújtam az én farkasomhoz? Innen jegyezném meg, hogy a fenséges vacsorám fő szponzora is ő, ami valószínűleg azért eshetett meg, mert már az agyára mentem. De hát ha egyszer ilyenkor nem tudom nem kifejezni, hogy mennyire szexi minden egyes őszbe hajló hajszála, amiket én okoztam neki, akkor nem pénzt akarok, hanem csak a túlcsorduló érzelmeimet kiengedni. De hát az apukám mindig azt mondta, hogy amit adnak az el kell fogadni. Kivéve persze a vérfarkas harapást, de az élet nem lehet tökéletes.
- Elvileg Zina is jön, de szerintem beszippantották a könyvek.
Pillantok rá Beliánra, és magamban vállon veregetem magam, mert már vagy negyed órája együtt vagyunk, és még nem jegyeztem meg, hogy nem éppen tetszetős a kinézete. Egyelőre lefoglalom magam néhány anaászdarabbal, de minek is áltatom magam? Én vagyok Angyal Odett, aki velem barátkozik, tudja, hogy mire számíthat.
- Megjegyzem a nyilvánvalót, hogy elkerüljük a felesleges udvariaskodást. Ritka szarul nézel ki.
Pillogok is hármat, hogy érezze, nem érzek bűntudatot a megjegyzés miatt. Fun fact, hogy szoktam érezni ilyet, ritkán, de szoktam. Mondjuk, amikor látom Somogyit, hogy mennyire pocsékul fest, de hát nem gondolhatja senki, hogy majd én a lelkét ápolom annak a gyökérnek. Mert nem.
- Mit csinált tudjukki?
Mert tudom, hogy ilyenkor nem mondjuk ki a nevét, mert ha kimondjuk, azzal sebeket képünk fel, és azt nem nagyon akarom. Komolyan, ha itt nyíltan elsírja magát, akkor én leszek az érzéketlen, mert csak sután veregetem a vállát, miközben azon agyalok, hogy elhívom Mihailt sétálni a holdfénybe. Szóval legyen noname emberke. A gyömbéremet magamhoz véve, nagyon szívok belőle a szívószállal, miután törökülésbe húzva magam, hogy ne legyek illetlen, a bőrkabimmal betakarom magam. Mondjuk, ha ennyit megeszek, és már pedig megeszek, akkor olyan leszek, mint, aki lenyelt egy lufit, pletykára fel.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Vizsnyiczky Médea Lilla
INAKTÍV


bulbulimia
offline
RPG hsz: 154
Összes hsz: 201
Írta: 2021. május 10. 16:26 | Link


* * *

Csak egy kései vonattal sikerült megérkeznie Bogolyfalvára. Ugyan végigaludta az utat, mégis rettenetesen, gyötrelmesen fáradt volt, fájt mindene, és természetesen gyomra is égett. Ujjperceit ropogtatva, a hegeket dörgölve lépdelt az utcakövön, és fájó szemével hunyorogva tekintett fel egy kinti órára. Rögtön el is kellett vetnie, hogy a Partonum felé veszi az irányt, hiszen az már bezárt. De talán még a Bárka, ahol már járt egyszer Alex-szel, nyitva van.
El is indult a még kivilágított étterem irányába, és közben magában fogadkozott, hogy csak egy kávét kér. Nem ehet, főleg nem ilyen későn, és különben is, talán azzal már amúgy sem szolgálnák ki. Viszont az életmentő nedűre mindenképp szüksége volt, ha még át akarja nézni azokat a nyüves szellemjogi tételeket. Szóval ha kell, könyörögni fog. Igen, arra is hajlandó, bármire, csak adjanak neki egy kávét. A fémes ízt is szerette volna száműzni szájából, de leginkább arra volt most szüksége, hogy fogjon az agya.
Még nyitva volt. Leglalábbis sikerült lenyomnia a kilincset és akadálytalanul benyomni az ajtót, majd belépni a kellemesen meleg térbe. Valóban úgy tűnt záróra van, vendég ugyanis már nem volt, vagy legalábbis Lilla első ránézésre egyet se pillantott meg. Csak egy alak tűnt fel neki, miközben beljebb lépett, és várta, hogy szeme hozzászokjon a benti fényhez, ő pedig alighanem egy itt dolgozó volt. Háttal volt neki, így nem is volt esélye felismerni, mielőtt megszólította volna.
- Jó estét! Bocsánat, tudnék még rendelni..? - kérdezte, egyelőre csak udvariasan, de nem esedezve.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Zámbori Ezra Valdemár
INAKTÍV


Világcsavargó
offline
RPG hsz: 46
Összes hsz: 58
Írta: 2021. október 17. 14:03 | Link

             Ambrózy Henrik.
ma
Az oktatók is csak emberek, és bizony időnként nekik is kijár nem kevés a szórakozásból. Ezra soha nem tekintett magára karót nyelt tanárként. Volt idő, amikor még csak meg sem született a gondolat a fejében, valamikor régen, amikor Bagolyfalva még valóban falu volt, sem mint város. Amikor még a Bagolykő falai közt volt kiscipő, egy gyönyörű, ukrán barátnővel és nem is olyan népszerűtlen társasággal. Akkoriban Ambrózy Henrik egy volt a felsőbb éves tanoncok között, hasonló tudásvággyal és sokkal több közös ponttal, mint ahogy az elsőre kirajzolódni látszott, a két igencsak jóképű gyerek között. Henrik jobban ismerte bárkinél. Okkal voltak barátok. Nem volt kifogás, nem volt ítélkezés még akkor sem, amikor néhány helyzet szinte megkövetelte azt. A férfi a mai napig emlékszik, az összes bajkeverésükre és az azoknál is okosabb megoldásokra. Úgy mint az üzenetre, ami évekkel később Nepálban egy szekrény zárt ajtaja mögött várta, benne mindazzal az információval amire Ezrának szüksége volt egy bizonyos háborút érintő kutatásához. Jobban kellett neki az a levél, mint egy falat kenyér. Cserébe pedig titkos írások fordításait küldte az okkultizmus kutatójának. Hol lábjegyzetben, hol a margóra kanyarintott mellé pár mondatot. Talán az utolsó ilyen az volt: “Még Szváziföldön is ismerik a nevedet, hogy a fene enne meg!”
A levelezés lassan megszakadt, két-három éve teljesen kikopott… amíg Ezra az intézmény tanárainak pergamenén fel nem ismerte régi cimborájának mágusok közt világszerte ismert nevét. Vacillálás nélkül küldte el a baglyot.
Meghívta egy pofa sörre a Bárkába, ahova zsebébe süllyesztett kezekkel lépett be. A pulthoz sétált, arcára ugyan nem ült ki mennyire nincs ínyére ez a mágikus dekoráció a tengerrel, már mindegy volt, az utolsó pillanatban nem változtathatott a helyszínen. Így hát baseballsapkáját fentebb tolva pillantott a pultosra. - Egy korsó világos sört kérek, abból amit tartotok - pulton támaszkodó jobbját emelte szájához és hüvelykujjára harapva figyelte az étterem részhez somfordáló párokat és családokat, amíg barátja érkezését várta. A sarokban ülő női szempillák rebegése gyanúsabb volt annál, hogy ne sandítson hátra válla felett, arcán hitetlenségében elterülő mosollyal.
- Bevallom olyan fazont kerestem, aki fél lábbal a sírban van - nevetett halkan, akaratlan húzta ki magát kicsit jobban. - Pocsék poén, és még nem is ittam - bólogatva koppintott a pultra, ahogy felkelt egy kézfogás erejére, közben szabad keze megveregette a barátja vállát. - Szevasz Henrik.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ha a természet maga az ember
Machay Adél
Egyetemi hallgató, Művészetis tanonc, Végzett Diák


Gucci Vanilla - ex-Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 1505
Összes hsz: 1526
Írta: 2022. január 17. 17:15 | Link

Will
- január 20., este -
Who's fat? Not me!


Kitűnő hangulatban érkezett, majd' kicsattan! Még a ruházatát is nagy gonddal válogatta ki, hogy megfelelően laza, de egyben kellően elegáns is legyen az alkalomhoz, pedig csak egy vacsorát készülnek elkölteni együtt. Mégis, végre csinálnak valamit közösen is, nem csak fúrják egymást ugyanolyan intenzitással. De persze a jó hangulata nem ennek köszönhető, inkább a ténynek, hogy borzasztóan élvezi az esküvői szervezkedést. Elhozott mindent a válltáskájába sűrítve (éljen a tértágítás), hogy átbeszélhessék az utolsó részleteket is Willel. Azt mondják, a feleséget ilyen piti dolgokkal teljesen jól le lehet foglalni, és milyen igaz. Még mindig nagy gonddal szervez, pedig már csak néhány röpke napjuk van az esküvőig. Sosem lehet valami elég tökéletes, mindig talál javítanivalót. Főleg a menüsorral vacakolt sokat, de végül elégedetten hagyta békén a séfek megtépkedett idegszálait.
- Üljünk középre, látni szeretném az ablakokat! - Vidám, csevegős, még az ujjait is belefűzi Willébe, ahogy légies mozdulattal elkezd lavírozni a középen levő két-négyszemélyes asztalok között, és kiválasztja a legközpontibbat. Nyilván.
- Elhoztam a teljes listát, a mintás füzetet, és a teendőink listáját is. Mindent megnézhetsz, ha akarod. - Lehet, hogy Adélnak tényleg csak ennyi kell, hogy kedves legyen: adj neki szerveznivalót és belelovallja magát.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Adler Szabolcs Iván
Házvezető Levita, Egyetemi tanár


Klasszik a nem felvevés.
offline
RPG hsz: 8
Összes hsz: 109
Írta: 2022. április 10. 17:45 | Link

Szilágyi Rozina

Távolról sem indult zökkenőmentesen ez a tanév, amit valahol őszintén sajnálok. Túl nagy elvárásokkal álltam volna ez előtt a változás előtt? Meglehet. De egy pillanatig sem jelenti, hogy megfordul a fejemben a megfutamodás gondolata.
A legnagyobb feladatot talán az adta, hogy helyettest jelöljek ki. Rengeteg kiváló tanár van a kastély falai között, de összefutva Laines-szel már nem is volt kérdés. A birtokom ügyeit is rábízhatom, akkor a közös munka gördülékenysége már garantált. Jelenlegi helyzetben pedig örülök, ha valami könnyebb. Ezért is keresek magam mellé aszisztenst. Soha nem gondoltam, hogy ide jutok - ez már majdnem olyan, mintha a hatalmas Adler Vince nyomdokaiba kívánkoznék lépni.
Péntek délután hagyom el a kastélyt, de nem megyek azonnal Villányba. A városba a vendéglátó negyedben ülök be az egyik étterembe, ahogyan azt a hirdetésben is már előre tudattam minden potenciális jelentkezővel. Magamhoz hívom a pincért, aki vagy átáztatta magát is rozéval vagy megbotlott a saját lábában, de miután kikérem a konyakomat, már nem is foglalkoztat.
Apró, bőrkötésű noteszemet nyitom ki és amíg várakozom áthúzok néhány teendőt. A prefektusi pályázat láttán egy halvány mosolyra görbül ajkam széle, mert elég ígéretesnek tűnik már most a mezőny. Jókedvem illan el, Borbély neve láttán, mellette a böntetése határidejével. A fekete notesz végül a kabátzsebemben köt ki, közben pillantok körbe, hátha érkezett már jelentkező, aki a találkozóra jött.
Utoljára módosította:Adler Szabolcs Iván, 2022. április 10. 17:50 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Theodore B. Marchetti
Diák Eridon (H), Elsős mestertanonc


tasmanian devil | Sátánka
offline
RPG hsz: 138
Összes hsz: 212
Írta: 2022. május 31. 21:45 | Link


gyere, egyél egy jót | ma is kinézek


Teddy és Ramóna a két véglet. Míg egyikük nyitott és könnyen kezeli a világot, a másikuk nehezen nyílik meg és tart tőle. Ebben a felállásban, hivatalosan neki semmi keresnivalója nem lenne Ramóna életében, semmilyen formában sem, mégis ott van. Itt van, pontosan mellette haladva, ráérősen, a lány tempóját felvéve. Akármennyire is zakkant, annyi leesett neki, hogy valami - az eddigieken kívül - nyomja a másik lelkét, mintha még jobban bezárkózott volna. Hallotta, hogy van valami seggfej, aki cseszteti a diákokat, mert ennyi esze van és azt sem jóra használja, na de csak nem őt is belevette? Vagy a tanulnivaló, egy morcos tanár, nehéz kérdések, korai vizsgapara. Ezen szeretne változtatni, ha kiadja magából, az is jó, ha egy kis időre elfelejti, az is. Csak legyen könnyebb. Így dobta be az ötletet, hogy péntek tanítás után menjenek el enni - akkor biztos nem aggódik a tanulnivaló miatt, illetve, előtte nap amúgy is esett, franc se akar elázni. Mert ugye, hiába nyomja magára a bűbájt, az nem az igazi.
- Szóóóóval... mi a helykó? - böki felé, amikor lecsüccsennek az asztalhoz. A menüt veszi ujjai közé és még ugyan nem foglalkozik vele, tudja, hogy kólát fog inni. Napok óta azt akar, de az ebédhez mindig gyümölcslevet adnak és azt már rohadtul unja, a víz pedig olyan snassz. Persze, kell még neki a cukor, hogy is ne, de ezzel most senki ne foglalkozzon. Teddy sem teszi, csak él a világba, mint mindig. A legegyszerűbb, de tudja, nem mindenki képes erre, így nem kényszeríti akaratát. Ma szép lassú és - magához képest - nyugodt, mint a lány. Vagyis reméli, hogy nyugodt.
- Ma hagyd el a fogyókúrádat, bármit is ehetsz és elvárom, mert különben megsértődök - nevetgél, hogy ez persze nem igaz, de na, hátha feldobja.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában



William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 1817
Összes hsz: 1868
Írta: 2022. augusztus 3. 21:15 | Link

Yezebel


"Wanna catch up?"
Délelőtt a pubban percekig nézett farkasszemet az üzenettel, újra és újra kitörölte, míg végül egy szíverősítő fröccs és némi személyes pep talk-ot követően elküldte azt. Négy nap telt el azóta, hogy a sötétben, a lepedőjébe gabalyodva felhívta a nőt, lehet, erre nem is emlékezne, ha beszélgetés nem hagyott volna benne kényelmetlen, feszengő érzéseket. Sürgősen le kell szoknia róla, hogy részegen telefonálgat. De addig nem történik semmi, amíg csak beszélgetnek a lehetőségekről, igaz?
Ha valaki figyelné, joggal hihetné azt, hogy épp megcsalni készül a barátnőjét vagy a feleségét. Korábban jött így, hogy Mina átvállalta tőle a zárást, így már egy ideje az étlap szélével babrál, a telefonján matat, nézelődik, szötyög, mint egy kisiskolás az igazgatói iroda előtti kanapén.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


wow those are bold words
for someone in stabbing range

Esther Rebecca Krise
Mestertanonc Rellon (H), Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár, Harmadikos mestertanonc



offline
RPG hsz: 192
Összes hsz: 194
Írta: 2023. április 8. 19:07 | Link

William.Testvérem


Amikor már úgy tűnt, hogy kezd rendeződni a kapcsolatunk, és egyre több időt töltöttem a testvérem társaságában, ráadásul Nathaniel is itt volt velem, akkor jött a nagyi, aki egész szünidőre elvitt magával. Én pedig mentem. Ellenkezés nélkül. Rossz szó nélkül. Csak mentem, hogy táncoljak. Nem csak Angliában, hanem Franciaországban, Spanyolországban, Dániában, de még Japánban is. Az országok, már amennyit láttam belőlük, gyönyörűek voltak, mint mindig, a táncom jó volt, mint mindig, és az érzés, hogy nem ezt akarom csinálni, jelen volt, mint mindig.
Az elmúlt napokban pedig valami más is jelen van, valami ismeretlen, de élvezetes érzés, valami olyan, amit nem tapasztaltam még, de nagyon imádom, és olyan vagyok, mint a szomjazó, még többet és többet akarok. Ezért is csak most találkozom Willel, mert mostanra megtanultam elrejteni ezt az egészet. Miért is? Nem csak azért, mert egy tanárom, mert nem engedték, hogy leadjam a tárgyát, egyáltalán nem, hanem azért, mert magamnak akarom most még ezt, mindenféle kritika és megjegyzés nélkül. Én hiszek abban, hogy jár a boldogság, még akkor is, ha ennek a családnak vagyok a tagja. Csak ez most még kicsit had legyen az én örömöm.
A távollétemben egy új hely is megjelent, vagyis, egy régi lett új, így ebbe sétálok most be, hogy a foglalt asztalhoz lépjek, és amíg várakozom rá egy cukormentes kék limonádét szürcsölgetek az étlapot böngészve, számolgatva, hogy mi fér bele és mennyi mozgásra lesz szükségem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Jankovits Dávid
Mestertanonc Eridon (H), Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Harmadikos mestertanonc


a báty
offline
RPG hsz: 57
Összes hsz: 58
Írta: 2023. május 13. 01:38 | Link

Sadie

Ma interjúm lesz! Komolyan, mint a filmekben... Inget húztam, halványlilát, mert ez volt otthon vasaltan, de a nyakkendőt már túlzásnak éreztem volna hozzá, úgyhogy az a ruhásszekrényben maradt. Nagyon izgatott vagyok, elvégre nem hiába plakátoltam körbe a sulit és a fél falut, akarom mondani várost, de nekem falu marad, mégiscsak itt nőttem fel. Szóval, majd kiugrottam a bőrömből, amikor elkezdtek jelentkezgetni a diákok. A legtöbbeket persze a piszkos anyagiak érdekelték. Ilyen szempontból féltem, hogy fel tudom-e venni a versenyt a többi vendéglátóhellyel. Biztosan többeknek ez volt az ok, amiért végül mégsem fixáltunk le beszélgetést, de a mostani egy ilyen alkalom. Ráadásul futárnak, ha jól tudom! Eldöntöttem már korábban, hogy laza és vicces főnök leszek, akit szeretnek az alkalmazottai, úgyhogy nem akarok túl nagy feneket a dolognak, mégiscsak diák vagyok még én magam is, pontosan tudom, milyen elképzelései lehetnek valakinek.
Délelőtt, nyitásra várom a bátor nekifutót, akiről annyit tudok, hogy alattam jár a Bagolykőben, de bevallom hősiesen, nem emlékszem rá, hogy beszéltünk volna korábban, vagy hogy egyáltalán a kastélyban volt-e. Lehet, hogy már túl nagy köztünk a korkülönbség, vagy csak szétszórt vagyok, és már képtelenség ennyi mindent fejben tartanom... Ez van. Amúgy azért esett erre az időpontra a választásom, mert ilyenkor még általában nincs nagy tumultus, az ugye az ebéd- és vacsoraidők. Egy igazi főnök biztosan hátul, a személyzeti helyiségben megbújva várná a jelentkezőt, akinek először oda kéne menni az egyik alkalmazotthoz, hogy jelezzen, majd kötelezően váratnánk öt percig legalább, hogy teszteljük az idegeit, de én még ezt is másképp akarom csinálni, jó nekem leülni az egyik pulthoz közeli asztalnál, s mialatt várok, az étteremmel kapcsolatos iratokat lapozgatom át ujjaimmal, na meg van nálam egy előzetesen kapott önéletrajzféle is, de az majd később.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bánffy Zsolna Alexandra
Diák Levita (H), Bogolyfalvi lakos, Elsős mestertanonc



offline
RPG hsz: 170
Összes hsz: 195
Írta: 2023. szeptember 21. 23:24 | Link

☆.´ `. ☽¸.☆, Dávid ☆,.¸☽ .` ´.☆

ruhácska | Hát ez meg mi?


Kicsit elmászkáltam az időt. Nem tehetek róla, olyan rég volt már, hogy itthon voltam Magyarországon és Bogolyfalván, hogy azt hittem, majd egyetlen nap alatt letudok mindent.
Tévedtem. A város nagyobb lett, üzlet is több nyílt a téren, én pedig... nos nem bírtam megállni, hogy ne vegyek pár dolgot.
Ezért van, hogy két táskával a kezemben, tipegek be a minisztériumba, hogy biztosítsam apámat arról, zökkenőmentes volt a költözködés, és teljesen rendben vagyok. Kicsit csalódottá válok, hogy sem ő, sem az idősebbik bátyám nem ér rá velem enni, de persze megértem. Sok a munka.
Gyorsan hazamegyek, csak ledobom a sarokba a két táskát, és indulok is vissza, épp csak egy köszönést elejtve Farkasnak, aki megint a növényeit nézegeti. Lehet, igaza lesz anyámnak, és valami tényleg nem oké vele, de ezt sem ma fogom kideríteni.
Ahogy a vendéglátó negyedhez érek, be is lépek az egyik hely ajtaján, ahol élelemhez tudok jutni. Jelenleg úgy vagyok vele, teljesen mindegy, mit raknak elém, én azt magamba erőszakolom.
Ahogy szoktam, le is ülök az egyik asztalhoz - kicsit hiányolva a recepcióst természetesen -, és jó kislány módjára várok, hogy valaki észre vegyen. Közben azért az itallapot is megnézem, de hogy őszinte legyek, a felsoroltak közül, nem sokat ittam. Persze a hátam egyenes, és a tartásom sem illik a többi vendég közé, de ezek az apróságok azok, amik ellen már nem tudok mit tenni.
Utoljára módosította:Bánffy Zsolna Alexandra, 2023. szeptember 21. 23:29 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Hegedüsh Marcell
Bogolyfalvi lakos


Tesco-Gazdaságos Johnny Depp || the Son of Anarchy
online
RPG hsz: 337
Összes hsz: 378
Írta: 2023. szeptember 25. 15:04 | Link

Rudolf
¤ egy kis update ¤ GIF ¤

Nagyot fújtatva tolom el magam elől az üres tányért, amiről az egész marhaburger eltűnt, és a mellé tartozó, nagy adag sült krumpli is mind a gyomromban végezte. Általában jó étvágyam van, noha az utóbbi pár hónapban annyi minden járt a fejemben, hogy csupán akkor ettem valamit, amikor Elektra belém tessékelte. Pedig egy igazi konyhatündér, én mégis képtelen voltam rendesen enni a folytonos gyomorideg miatt. Most legalább úgy néz ki, hogy kapok egy szerény kis állást a temetőben, de nem szeretném elkiabálni. Éppen erről számoltam az imént Rudolfnak is, hogy még tereljem addig a figyelmet találkozónk valódi okáról, amíg nem állok rá készen. Furcsa. Most is ideges a gyomrom, mégis befért az a fejem-méretű burger. Talán valahol megnyugtat így is Rudolf társasága. Nem beszéltem felszínes dolgokról, de az ok, amiért ma ide hívtam még mindig a levegőben lebeg felettünk. Egy apróbb böfögést elfojtva dőlök hátra, és látványosan fogok rá teli pocakomra. Finoman meg is paskolom, már szinte Télapó módjára, majd tovább fújtatva dőlök előre a korsó sörért. Szerényen mosolygok barátomra, amikor összetalálkozik tekintetünk. Azt hiszem, hogy itt lesz az ideje végre beszélnünk erről az „elefántról a szobában” – ahogyan a művelt angol mondaná. Elhúzom hát elgondolkodón ajkaimat, majd, amikor beáll egy kicsi csend kettőnk között; váratlanul belekezdek.
Tudod, hogy nem azért nem kerestelek eddig annyira, mert… – sóhajtok. – Mert akármi bajom is lenne, vagy mert nem érdekelsz. Mert nagyon is, csak… újfent össze kellett kaparnom magam. Megérted?és még tényleg őszintén csodálkozom azon, hogy házaspárnak néznek bennünket olykor?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Herlai Hélia
Diák Levita, Másodikos diák


Hél
offline
RPG hsz: 29
Összes hsz: 34
Írta: 2023. szeptember 30. 16:46 | Link

Sadie

Délutáni bevásárlásomból indultam el kicsit császkálni. Kezemben a teli vászonszatyor, amiben megtalálható 4 db alma, 2 tábla csoki, 3 db tökös derelye, egy fogkefe, gyógyfüves sampon, vaníliás vaníliás parfüm és egy frissítő arcmaszk. Persze nyilván nem létszükséglet, de ezt a pofit karban kell tartani. Szeretem a mostani időt, és ilyenkor szívesen andalgok még pénz nélkül is egy túlárazott fenszi kávéval. Igen, FENSZIvel, miközben a néhol feltámadó őszi szellő totál összeboglyazza a belőtt séróm, odaragad a számhoz, és a szememhez, amitől nyilván lófoknyit nem látok. Mert persze a valóságban fele annyira nem szép az ősz, de azért akkor is jó, ha szar. Értitek, na. Most éppen nem vet fel a pénz, gondolom, hogy anya miért nem küld, de nem érdekel. Az is szembe jutott, hogy vállalhatnék valami diákmunkát a kávézóban, vaaaaagy, én is lehetnék seprűs futár. Ezzel mondjuk csak annyi a baj, hogy nem igazán szeretek repülni. Nem azt mondom, hogy béna vagyok, de nem érzem valami komfortosnak, csak akkor ülök rá, ha muszáj. Órán, például. A cukrászdában lehetnék mondjuuuuk Aide de cuisine? Áhh, nem folyton csupa ragacs lennék, fujj. Kis szatyrocskámmal megközelítem a burgerezdét, de nem akarok bemenni, csak belesni. Nem látok be annyira, hogy megnézzem mondjuk a menüsort, de mivel rendelni már úgysem tudnék, így végülis nem baj. Bénán nézhetek ki, ahogy befelé leskelődök, mint valami béna kis Twist Olivér, pedig nem vagyok szegény gyerek, csak már egy ideje nem küldnekek apanázst a szüleim, amitől a hétvégi kajás bevásárlásaim egyre kevesebb cuccot tartalmaznak. Egy nagyobb fajta sóhajtás kíséretében fordulok meg, hgy visszamenjek. Ahogy az ajtó előtt haladok el, valaki kifele jön és az ajtó lendületesen a hátamnak szalad, amire egy kisebbfajta nyögéssel válaszolok, és egy előre bucskázással fejezem be. Az első aire gondolok, hogy au, mert a tenyerembe beleáll egy kisebb kavics, de ami kij9n a számon, az nem éppen az au, mert a szatyrom teljes tartalma nem borul ki, de az almák persze hamar kiszaladnak.
-Basszus, minden ajtót ekkora lendülettel vágsz ki?
A cuccaim igyekszem felszedni, hogy ki váta rám az ajtót, még nem látom. Az is lehet, hogy tele a keze kajával, és csak a lábával tudta kinyitni. De a tenyeremem akkor is fáj, és baszki. Az ajtó másik oldalán is állhatnak emberek.
Utoljára módosította:Herlai Hélia, 2023. szeptember 30. 16:54 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

H.H.
Somlay Kornél
Prefektus Levita, Pro Levita-díjas, Harmadikos diák


Som, Somi
offline
RPG hsz: 150
Összes hsz: 194
Írta: 2023. november 11. 15:18 | Link

Sadie Sallow


Nagyon rég jártam már erre. Bokros teendőim nem engedik, hogy a szabadidőmet a kastély falain kívül töltsem, hiszen mindig történik valami esemény, ami miatt aktiválnom kell prefektusi oldalamat. Ám, most eljött az ideje, hogy kimozduljak a négy fal közül és korgó hasamra hallgatva utam egyenesen Bogolyfalvára vezet, keresnem kell valami ennivalót! Sok lehetőség közül nem tudok választani, a kávé kevés lenne, a pizzázóból Steph miatt kitiltottak, így eljött az ideje, hogy kipróbáljam a hamburgert. A vendéglátó negyeden keresztül vágva, egyenesen az épülethez sétálok. Senki nincs az étterem előtt, lehet, hogy az időjárás miatt vagy azért, mert mindenki bent ül. Most kicsit antiszociális kedvemben vagyok, ezért lassan közelebb sétálok az étteremhez és benézek az egyik ablakon, ha túl sok a vendég, akkor inkább elengedem ezt a sztorit mára, de szerencsémre sok az üres asztal és kevesen is vannak bent. Mielőtt belépek felkészülök a nagy eseményre, a rendelésre.
-Szia, én egy Bogoly burgert kérek! -ezt az egy mondatot ismételgetem halkan, hogy majd mikor belépek az ajtón és elsétálok a pultig, akkor magabiztosan leadhassam a rendelést. Tudom, elég gáz, hogy egy ilyen okos és jóképű fiúnak előre fel kell készülnie egy könnyed interakcióra, de nem tudok mit tenni. A rendelés leadás sose tartozott az erősségeim közé. Valamiért az a gondolat él bennem, hogy majd a pult másik oldalán álló dolgozónak rosszul mondok valamit és kinevet, ezt nem szeretném, így érthető, hogy miért beszélek magamban.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Jankovits Dávid
Mestertanonc Eridon (H), Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Harmadikos mestertanonc


a báty
offline
RPG hsz: 57
Összes hsz: 58
Írta: 2023. december 27. 20:42 | Link

Gréta

Gréta azt mondta, hogy nincs ellenére, ha az étteremben találkozunk. Kint hideg van, elhúzódott a zárás, a többiek még javában a konyhát takarítják. de nem sok vizet zavarnak, a csapat felét hamar el tudtam engedni. A vendégtér már ragyog, egy pálcaintéssel mozgásba lendült a seprű, a felmosórongy, mögöttük lebegett kissé billegve a horpadt fémvödör, a székek pedig két szemközti kivételével fejjel lefelé fordulva az asztal tetejére költöztek éjszakai álmukra. Ami megmaradt aznapról, és sajnos ki kellene dobni, abból meg tökéletes vacsora-alapanyag lesz két barátnak.
- Mit kérsz? Kiszolgállak, csak mondd meg, hogy mi kell a pultból, ami maradt - kínálom fel készségesen Grétának, amint megérkezik. Egy kicsit még sürgök-forgok, de kezdek megnyugodni, hogy nap vége van, lejárt a műszak, és innentől miénk a terep. Én zárok, a helyiségben kissé már félhomály van, a legtöbb fény a konyha, pult felől szűrődik be, de remélem ez nem zavarja majd. - Nekem jó a spagetti - árulom el, a hamburger megunhatatlan, de nem ehetem azt mindig. Veszek egy kis adag édesburgonyát is, meg finom spagettit egy tálba, a sajtot nem sajnálva megszórom, üdítőnek kólát választok a tálcámra, és már csak arra várok, hogy az ő rendelését is összekészítsem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dr. Kozák Dávid
Gyógyító, Független varázsló



offline
RPG hsz: 87
Összes hsz: 89
Írta: 2023. december 29. 14:55 | Link

Gréta


Bevallom férfiasan, amikor a Főorvos közölte velem, hogy hozzám fog beosztani egy gyakornok jelöltet, azt hittem ott helyben felmondok. Szerintem látta rajtam, hogy ilyesmit fontolgatok, ezért vállon veregetett és azt mondta, nálam jobb embertől nem tudna tanulni az a lány. Mondom mi van? Lány? Na már csak ez hiányzik. Érzelgős megnyilvánulások, meg mindenféle csajos kis hülyeség hallgatása vár rám mostantól a munkanapokon? Morgolódtam egész álló nap, aztán este Franco és Nero ellátása közben egyfolytában ezen gondolkoztam. Ne ítélkezzek alaptalanul. Végül úgy döntöttem, adok egy esélyt ennek az egész mentorkodósdinak. Mit csinál egy jó mentor? Tettem fel a kérdést magamnak. Erre a volt feleségem biztos tudná a választ, de nekem csak egy közös evés jutott eszembe. Ráfirkantottam másnap pár sort egy lapra, amin elhívtam burgerezni Grétát. Lehet, hogy taplónak hisznek - mert sokszor az is vagyok - de nem akarom, hogy ő is startból annak tartson. Szeretek ide járni. Nagyon jó a kaja és fiatalos hely. Ennél jobb kezdetet nem tudtam kitalálni. Farmer és szürke pulóver van rajtam, alatta fehér ing és persze a fejemen a háromnapos borostám. Kinn várok a hely előtt miközben nézem a sétálgató embereket. Elmosolyodom amikor meglátok egy-egy mobilt. Olyan jó látni, ahogy kezdenek ide is bejúszni a kütyük. Nekem is van mobilom. Idén kaptam karácsonyra, de még fel kell rúnáztatnom, hogy itt is tudjam majd használni. Ez az első feladatom az újévi listán. Pár perc és a lány ideér. Érdekesnek ígérkezik ez a találkozás, az szinte biztos.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Létai Roland
Aurortanonc, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 247
Összes hsz: 345
Írta: 2024. január 14. 18:28 | Link

Gréti
#hátte? - kinézet

Reginek hoztam el pár cuccot, de szerintem csak látni akarta a fejem. Már csak azért is, mert mostanában a szakítás utáni tanulmányba menekülés állapotba tettem magam. Ez mondjuk kedvezett az év végi átlagnak is biztosan, másrészt kicsit jobban kezdett érdekelni az auror szakma is. Szóval a mentorommal való találkozások leredukálódtak a minimális szintre, és amennyire csak lehetett rövidre fogtam a dolgot. Máskor meghallgattam volna az ő panaszait is, meg ugye beülünk néha egy kávéra, de mostanában nagyon nem voltam abban az állapotban. Nyilvánvaló, hogy emiatt kellett ma meglátogatnom a kirendeltségben és nem engedett el egy kávé és egy rövid beszélgetés nélkül, ami amúgy legalább fél óra volt. Oké, nem sok, de a legutóbbi öt percnél biztosan fényévekkel több. na meg én is egész élhető voltam, nem vagyok már annyira lelombozva és elmondtam neki az okokat, hogy mi ez a nagy emberkerülésem. Végül is útnak engedett, én átadtam neki a kért papírokat és a féléves tervet, amit kért tőlem. Emiatt mellesleg meg is dicsért, nem várta ilyen koránra tőlem. Ebben kategorikusan egyetértettünk, csak hát nem volt jobb dolgom. De most már a vendéglátó negyedben sétálok, felrémlenek az emlékek. Rheina-t itt mentettem meg a kötözködőktől, na az vicces volt. Jól be voltam fosva én is, de szerencsére a delikvensek részegek voltak, nem volt nehéz dolgom, bezsebelhettem pár jó pontot nála. Kár, hogy ő is elhúzott, de ez várható volt, ha már annyira nagyon ment neki ez a szabás varrás. Ezért megölne, de szerencsére úgy tudom nem lett legilimentor, szóval védve vagyok, ahaha. Pont a Bogoly Burger tűnik fel, na egy kézműves hambira vevő vagyok, szóval arra is fordítom a fejem, meg az útirányom. Belépve körbenézek, minden oké, a hely nem igazán változott, néhány dekor, meg biztosan új vendéglátók lehetnek, de az nem érdekel. Ekkor látom meg a majmot tömő Grétát, el is mosolyodok annak ellenére, hogy a gyengébbik nemet mostanában Regin kívül eléggé kerültem. Jó fej volt legutóbb is, meggyógyította a csípésem. Vagyis adott rá krémet.
- Helló Gréta, szabad a hely? - huppanok le vele szemben, megelőlegezve az igenlő választ. Kényelembe helyezem magam, és böngészni kezdem a kínálatot. Ma lesz vagy kettő, majd megőrülök az éjségtől. Jó nem, de max elviszem. Pécsen is van hambizó, de valahogy ez az igazi. - Mi van veled mostanság? Még ide jársz egyáltalán? - ki tudja, hogy ki mikor lép re az öreg kastélyból. Remélem nem veszi zokon a hirtelen letámadásom, ha meg igen, akkor rövid úton távozom. Kicsit érzékenyebb vagyok a nőkre mostanság, mondtam már?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Eszterházy Konstantin
Független varázsló


legjobb tesó
offline
RPG hsz: 15
Összes hsz: 22
Írta: 2024. február 18. 18:53 | Link

Cicám

- Olyan vékony vagy, bébi, muszáj ennünk egy jót - aggodalmas anyuka és szerető egyben, még a tekintete is kétségbeesést tükröz. Mondjuk utóbbi csak a színjáték része, minél drámaibban adja elő, Csinszka annál inkább rávehető lesz a duplaburgerre.
- Amúgy is éhen halok. Anyám hozott valami cuccot, amit ő főzött. Az étvágyam is elment tőle két napra. Mintha trolltakonyba áztatott volna galuskát... - Szájához emeli az öklét, a gyomra fordul egyet, de amint belépnek az étterembe és megcsapja orrát az egészségtelen, zsíros kaja és olajos krumpli illata, összefut a nyál a szájában és kezd visszatérni belé az élet.
- Mi a helyzet amúgy? Vagy három napja nem küldtél snapet, kezdtem aggódni - őszinte érdeklődéssel fordul a nő felé, akinek egész idő alatt a derekán tartja a kezét. Közel húzza magához és lopva a nyakába csókol. Képtelen fegyelmezni magát, ha az oldalbordájáról van szó. Egyelőre nem akarja szóbahozni, hogy Valentin napon mit csinált, mert kezdetekben volt arról szó, hogy magával viszi az esküvőre.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Óvári Bernadett
Minisztériumi dolgozó, Illúziómágus, Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos


Detti
offline
RPG hsz: 36
Összes hsz: 39
Írta: 2024. február 26. 20:57 | Link



- Na várj... azt mondod, hogy ez most egy randi? - kérdezi meg nagy szemeket meresztve a vele szemben ülő Balázsra a félig megevett hamburger fölött. Még jó, hogy véletlen sem öltözte túl ezt az alkalmat. Bő, fekete pólót visel, aminek az elején a Guns N'Roses tagjai virítanak, még ha kissé megkopva is, na meg kék farmert és bakancsot. Magassarkút azóta se húzott, hogy csónakházban volt alkalma Balázshoz vágni őket a karácsonyi bál estéjén. Ma se tudja, mi is motiválta pontosan arra, hogy elfogadja azt a meghívást, ráadásul Mátétól, beleerőltesse magát abba az egész maskarába, és el is menjen, de legalább valami jó abból is kisült, végtére is itt vannak. Igaz, az valahogy elsiklott a füle mellett, már amennyiben egyáltalán valaha is elhangzott, hogy ez egy randi, de legalább véletlen se gondolta túl.
- Nem öltöztem túl, de nézzük a jó oldalát. Ha kikuncsorogtad volna csodával határos módon, hogy még egyszer magassarkút húzzak, lehet, hogy az este végére egy gyógyító operálhatná ki belőled - jegyzi meg egy kortynyi jeges teát követően, majd ismét beleharap a hamburgerébe. Akármit is gondolt Balázs, amikor ezt kitalálta, helyet biztosan jól választott. Hátát a szék támlájának dönti, és a szalvétával megtörli a száját, mielőtt ismét megszólalna.
- Uhm... jövő hónapban elutazom egy hétre Stockholmba... és arra gondoltam, ha van kedved, megmutathatom, hol diplomáztam... meg ilyenek - osztja meg, min is gondolkodott éppen, aztán az utolsó falatot is befalja, mellé két szál sült krumplit is bekapva.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: « 1 2 [3] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed