33. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed

Oldalak: « 1 2 ... 9 ... 17 18 [19] 20 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Bernáthy Zsófia
Diák Eridon (H), Színjátszós, Elsős diák


azért is
offline
RPG hsz: 94
Összes hsz: 124
Írta: 2021. június 18. 00:25 | Link

Lilla
Kávé | Outfit

Kétségtelenül furcsa hangulata volt a beszélgetésünknek. Ha pedig valaki látott volna minket így, valaki, aki ismer, biztosan nem tudta volna hova tenni a köztünk elhangzó csendes, már-már barátságos szavakat. Azonban ha megnézte volna Lillát, bárki más megtalálhatta az okát, hogy most miért nem veszekszünk. Igaz, éles a nyelvem, és az is igaz, hogy sokszor élvezem a csipkelődést a Vizsnyiczky lánnyal, ám az is tény, hogy szörnyeteg nem vagyok. Nem tipornék olyan valakit a porba, aki már amúgy is a sárban fekszik. Ha pedig nem adtam volna neki kávét, Lillánál a sárban fekvés talán nem csak képletes feltevés maradt volna.
Halak kortyoltam a megcukrozott kávémba, s közben végigkövettem az arcán legördülő könnycseppet. Bakker, tényleg megsajnáltam volna Vizsnyiczky Lillát? Mégpedig azért, mert megbántotta a legjobb barátnőmet? Talán teljesen bediliztem...
Még mindig nem láttam tisztán, pontosan mi is a baja a lánynak. Beláthatná volna már, hogy Sári 18 évesen el tudja dönteni, mi a jó neki, meg tudja védeni magát és vannak saját érzései. Nincs szüksége a nővére babusgatására. Pláne nem a kiosztó szavaira. Csak ilyenkor érzem meg igazán, mekkora szerencsém van, hogy az én drága Lídiám idén már nem boldogít a Bagolykőben.
Lassan tettem le a bögrém a pultra, ahogy beszélni kezdett. Csak ekkor éreztem meg, hogy ez valami nagyobb Lillában annál, minthogy féltékeny a húgára, vagy, hogy nem szimpatikus neki a navinés srác. Mégis megráztam a fejem, jelezve, hogy irrelevánsnak gondolom az érveit.
- És ki védi meg, mikor te bántod? - kérdeztem halkan. Szavaimat most nem rosszindulat vezérelte, hanem az őszinteség. Az pedig fájni tud, még ha a legnagyobb jóindulattal is mondják ki. Közben értettem, miért mondja amit mond, s ahogy ő is, én is szerettem volna, ha barátnőm biztonságban van. Tudtam azonban, hogy Sári tud vigyázni magára. A trauma mellett talán erőt is adott neki az, amin keresztül ment.
Egy darabig csak figyeltem a levitást, vártam, hogy kisírja magát. Egy idő után azonban nem bírtam, kénytelen voltam hozzászólni: - A könnyek nem fogják kibékíteni. Inkább szedd össze magad, és eszelj ki valami jó bocsánatkérést a mindentudó levitás agyaddal! - Végszóra ittam ki bögrémből az utolsó kortyokat. Nem szóltam többet, csak, mikor már megnyugodott kicsit. - Nem fog gyűlölni, ha látja, hogy elfogadod a boldogságát - adtam át neki újabb bölcsességem. Hogy én milyen jó tanácsadó lettem itt hirtelen!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Vizsnyiczky Médea Lilla
INAKTÍV


bulbulimia
offline
RPG hsz: 154
Összes hsz: 203
Írta: 2021. június 26. 17:54 | Link


* * *

Hajlamos volt rá, hogy önmagát a szabályok, igazságok fölé helyezze. Hogy ne érvényesítse önmagára azt, amit másoktól elvárt. Ez amolyan kiegészítése volt a cél szentesíti az eszközt elvnek, de egyszerűen arra is visszavezethető volt, hogy ő sem tökéletes. Sőt, nagyon távol áll attól. Hiába az esze, a tehetsége, a szorgalma. Hiába a rendkívüli eredményei, bizonyos dolgokban nagyon is alulteljesített, csak épp a világért se ismerte volna be.
Most azonban átlépett az önmaga köré épített falon, megnyílt valaki előtt, akinek korábban egy apró bibit nem mutatott volna meg az ujján, és képes volt meglátni, és befogadni azokat az igazságokat, amiket nem akart eddig.
Pedig nem kellett lángésznek lenni ahhoz, hogy lássa, ő maga az, aki az árkot ássa Sári és önmaga között. Húga csak éli az életét, ahogy ő szeretné, és Lilla az, aki ezt nem hajlandó elfogadni.
Pedig nem rosszindulatból ilyen vele.
- Én nem akartam bántani - mondta azzal a szomorúsággal hangjában, amiből nyilvánvalóan kitűnt, hogy tudja, mégis sikerült.
Elszúrta, talán menthetetlenül, és erre itt kesereg éppen ennek a csajnak. És Zsófinak igaza volt, a legkevésbé sem volt semmi értelme annak, hogy itt sajnáltatja magát előtte. Talán már kezdte kínosnak is érezni a szőkét, és Lilla cseppet sem tudott ezen csodálkozni.
Megtörölte újból arcát, és visszanyelte maradék könnyeit. Bólintott. Csak úgy magának, de Zsófinak is.
- Nem hinné el, ha bocsánatot kérnék.. de talán idővel majd újra hozzám szól, ha addig békén hagyom.. ugye? - tette még hozzá a megerősítést váró kérdést is nem túl kifinomult, de valóban egyetlen működőképesnek tűnő tervéhez. Testvérek voltak, előbb-utóbb kénytelenek lesznek újra beszélni.
Ugye?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Alexander Burton
Mestertanonc Navine (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Művészetis tanonc, Másodikos mestertanonc



offline
RPG hsz: 116
Összes hsz: 132
Írta: 2021. július 3. 23:08 | Link


a nem randi



Az a baj, hogy a szavaknak nem csak akkor van más értelme, ha a szótárban keresik, hanem akkor, amikor azt a másik meghallja. Lehet itt aztán mindenfélét keresgélni szinonima alatt, ha egyszeriben az egyértelmű szavak is másképp hatnak. Nem látja senki, főleg nem ő a gondolataimat, amivel nincs is baj, mert talán az jobban összezavarná őket. Néha elképzelem, hogy milyen: mint valami hatalmas tér, tele színekkel, képekkel, gondolatokkal, de akkora kavarcban, hogy lehetetlen rajta kiigazodni. Meztelen valóság, vagy épp egy-egy test részlete, amelyből azt hinnék, hogy a fene nagy perverzióm kívánom kiélni, pedig nem. Soha, egy akt festése alatt sem gondoltam másra, mint hogyan és milyen ütemben táncoljon esetem. A test néha reagál, az agy azonban annyira kikapcsol és másfelé kalandozik, hogy nem az jut az eszembe, hogy hozzá, vagy magamhoz nyúljak. Nem azért csinálom, hogy pótoljak valamit, hanem mert ez is művészet. Van, aki igen, láttam már korábban, még a tengerentúlon olyat, aki bár csodásan bánt a vászonnal, de elvesztette a kontrollt, ha valami ilyesmit látott. Lilla bizonyára ennek említése hallatán még furábban nézne rám és lehet, hogy az eddig biztosított nyugalmat zavarnám fel. Nem tudom hányan és hogyan akarták eddig arra az egy dologra megkaparintani, de ezek szerint nem egyszer és nem kétszer, ha ennyire bizalmatlan.
- Kicsit? Nyugodtan mondhatod, hogy nagyon. Ez nekem nem sértés, nem akarok nem fura lenni. Ki akarok tűnni – mint minden művész. Ki a külsejével, ki a viselkedésével, ki a tényleg forradalmi, új világával és annak ábrázolásával. Az átlaghoz tartozni csak annyira kell, amennyi a mindennapokhoz elég. De én leszek fura, sőt, akarok az lenni.
Az evésben persze nem kell, nincsenek furcsa szokásaim, sem éppen az, hogy kézzel eszem villa helyett, így aztán, ebben semmit sem találhat senki.
- Máris – tolom közelebb a tányért, hogy kényelmesen elérhesse a tányért és ne kelljen mégse belefeküdjön a tányérba. - A citrom sem rossz, legközelebb azt próbálom ki – húzom vissza és folyatom a falatozást. Nem sietek, nincs is értelme betömni egyszerre, mert akkor valóban szétégeti a számat, így aztán, ráérek azzal, ha néha hagyok pár falat szünetet.
- Lehet, persze. De szerencse kérdése és persze, tehetség. Szeretném azt hinni, hogy kiemelkedik a sajátom annyira, hogy eladható legyen. Vélhetően míg befutok, ha befutok, valamit kezdenem kell majd magammal, de mindenképp olyasmit szeretnék, ami köthető a művészethez. Ezt keresem még, mert a múzeumi teremőr annyira nem vonzó állás – nevetek egyet, hogy egyelőre ennyit találtam és az is inkább öregeknek való. - És te? Neked mik a terveid?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bernáthy Zsófia
Diák Eridon (H), Színjátszós, Elsős diák


azért is
offline
RPG hsz: 94
Összes hsz: 124
Írta: 2021. július 4. 14:59 | Link

Lilla
Kávé | Outfit

Lassan kortyolgattam a kávét. Úgy éreztem, nekem is szükségem van az italra, ha ezt a beszélgetést túl akarom élni. Szörnyen furcsa volt Lillával beszélgetni. Beszélgetni egy olyan témáról, amiről igen agresszív véleményt alkottam. Most mégis kedvesen szóltam hozzá. keserű őszinteséggel, de kedvesen. Túlságosan rossz állapotban volt ahhoz, hogy kiabáljak vele. Valószínűleg felállt volna, és ott hagy, abban pedig hol a szórakozás? Akkora szörnyeteg pedig én sem vagyok, hogy még jobban megkeserítsem a napját, még jobban meggyötörtté tegyem, mint ahogy bejött az étterembe. Még kávét is kapott tőlem, végig is hallgattam, még tanácsokkal is elláttam! Hátha jobb állapotban távozik, mint ahogy bejött.
Hangom tele volt keserűséggel, ahogy kérdeztem, mert tudtam, ő is pontosan tudja, sikerült bántania a testvérét. Ő legalább tudomást vesz róla, hogy bántotta a testvérét. Abban nem voltam biztos, hogy nem teszi meg újra. Hiszen láthatóan nem ismerte annyira Sárit, hogy tudja, mivel bántja meg. Persze erős nekem ítélkezni afölött, milyen testvér is Lilla, indulataim azonban erősebbek voltak annál, mint hogy az véleményt az agyam mélyére űzzem. Nem mondtam ki, de magamban megállapítottam a dolgot.
- Mégis sikerült - vetettem a szemébe. Talán gonosz volt tőlem, hiszen látszott rajta, hogy tudja. Én is dühös voltam azonban, nem tudtam megfékezni magam.
Hátra dőltem ismét, a pulton hagyva kiürült bögrémet. Kicsit elszégyelltem magam hirtelen reakcióm miatt, túlságosan dühös voltam azonban ahhoz, hogy bocsánatot kérjek. Elnéztem róla kérdésére. Nem akartam neki nemet mondani, hiszen ott volt az esélye annak, hogy kibékülnek. Ugyanakkor annak is, hogy nem. Összefontam karjaim mellkasom előtt, és a szemközti falat kezdtem bámulni.
- Talán - válaszoltam végül. Lassan fordítottam vissza rá arcomat. Nem akartam hazudni neki, így ez a szó tűnt a legkifejezőbbnek. Nagyon szerettem volna igent mondani, hiszen Sárinak is sokkal jobb lett volna, ha kibékülnek a nővérével. Tudtam azonban, hogy az én kapcsolatom Lídiával sosem állt helyre, és ahogy most állnak a dolgok, nem is fog.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Vizsnyiczky Médea Lilla
INAKTÍV


bulbulimia
offline
RPG hsz: 154
Összes hsz: 203
Írta: 2021. július 17. 20:46 | Link


* * *

Túl finom volt minden. Nem csak az, amit elébe tettek le, de sajnos Alexanderé is, és bár csak egy falatért hajolt közelebb, legszívesebben húzta volna magával utána az egész tányért. Szerencsére volt annyi önuralma, hogy ne tegye, de ami a keze ügyében volt, az gyorsan fogyatkozott. Anélkül, hogy igazán realizálta volna. Lekötötte figyelmét közben a társalgás. Még úgy is, hogy nem látta a srác művészetének értelmét, vagy hasznát a világban, sőt, még azt is megkérdőjelezte, hogy megélhet-e majd belőle. De talán pont ezért érdeklődött, mert ez olyasmi volt, amit egész egyszerűen nem tudott megérteni.
Pedig belegondolva, mitől volt különb ettől a zongorázás? Lilla imádta, még versenyekre is járt fiatalabb korában. De, talán az lehetett a dolog nyitja, hogy ő sosem gondolt erre megélhetésként. Komolyan vette, de akkor is csak kikapcsolódásnak, egy hobbinak, aminek élhetett, de ami leginkább az ő boldogságát szolgálta, semmint mások szórakoztatását.
- Már pont akartam kérdezni, hogy milyen alternatív terved van - mondta aztán egy bólintás közben. Tehát annyira nem volt Alex elrugaszkodva a földtől, hogy ne legyen tisztában vele, a hivatás amit választott, közel nem biztos, hogy jövedelmező lesz. Nem egy konkrét tudást szerzett meg, amivel bizonyos, létfontosságú feladatot láthat el.
- Megpróbálkozhatnál a restaurálással, és közben lobbizhatsz a saját portfólióddal is - merengett el, de aztán megrázta a fejét, mielőtt jobban belemerült volna. - Bocs, nem az én dolgon kitalálni, mit kezdj magaddal, csak ilyen probléma-megoldó a gondolkodásom.
Nem volt véletlen az ő szakiránya sem, elvégre ha valahol igen komoly problémák voltak, az a társadalomban keresendő. A politikában pedig ott lehet, ahol a döntések születnek. Ahol ezrek sorsát és életét befolyásolják.
- Politikus leszek. Képviselő, miniszter, aztán ki tudja. Hosszú távú terveim egészen a csúcsig mutatnak. - Nem volt B terve. Illetve volt, persze, de nem gondolt úgy rá, hogy valaha szüksége lenne rá.
Valami egész másra viszont határozottan szüksége volt, mert ahogy a tányérjára pillantott, elsápadt kissé. Teljesen üres volt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Vizsnyiczky Médea Lilla
INAKTÍV


bulbulimia
offline
RPG hsz: 154
Összes hsz: 203
Írta: 2021. július 17. 22:10 | Link


* * *

Szavaira Lilla felpillantott Zsófira. Látta rajta a haragot, talán megvetést is, olyasmiket, amiket maga is érzett önmaga felé. Jól esett volna a feloldozás, egy-két megnyugtató szó, de rá kellett ébrednie, hogy a lehető legrosszabb embertől várja ezt. Már ha egyáltalán várta.
- Igen - mondta elszorult torokkal. Igen, sikerült megbántania a húgát, sikerült talán végérvényesen maga ellen fordítania azt, akit a legjobban szeretett. Ezen nem volt mit szépíteni. És bár fájt Zsófia őszintesége, egyúttal hálás is volt érte. Afféle ébresztő volt, hogy sírhat, kesereghet, sajnálhatja önmagát, attól még nem változik semmi.
Csak elfogadni volt számára ez kvázi lehetetlen, mert Lilla meg akart oldani minden problémát, amivel szembekerült. Igaz, épp ez a tulajdonsága sodorta ilyen helyzetbe, mert úgy gondolta, Sárinak szüksége van arra, hogy ő beleszóljon az életébe, mégis nehezére esett egyszerűen csak feladni, nem erőlködni tovább, hanem hagyni, hogy az idő gyógyítsa be a sebeket.
Zsófia már ránézni sem akart a másikra. Talán - visszhangzott Lilla fejében, és ő bólintott. Csak úgy magának. Megdörgölte szemeit ismét, majd letette a kiürült bögrét, és pár knútot is előkotort a zsebéből. Többet, mint kellett volna, de nem számolgatta.
- Köszönöm... a kávét - mondta halkan, finoman megnyomva az utolsó szót. Annál több mindenért volt hálás, de nem voltak egyszeriben öribarik, és különben is, elégedjen meg annyival, hogy ilyen állapotban látta őt Zsófi.
Felállt, kissé bizonytalanul, és egy bólintással elköszönt, majd távozott. Még mindig várt rá a sok munka a toronyban, de most ha lehet, még kevésbé érezte azt, hogy képes lesz megcsinálni azokat. De talán...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Alexander Burton
Mestertanonc Navine (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Művészetis tanonc, Másodikos mestertanonc



offline
RPG hsz: 116
Összes hsz: 132
Írta: 2021. augusztus 31. 22:12 | Link


a nem randi


Szép ráérősen fogyasztom a kacsámat a tányérról, én nem sietek, ámbár nyitva van a lehetőség a másik számára, hogy ha szeretne, akkor menjen. Azonban ő is jóízűen választott, így aztán a be-beálló csend nem kínos, hiszen teli szájjal mégsem olyan kényelmes beszélni, no meg, elviekben nem illik. Gyakorlatilag hallom, miközben Lilla épp rág és nyel, nem beszél, hogy a körülöttünk lévő asztalok közül nem mindenhol él a „szabály”, a tipikusan formált szavak mellé csámcsognak is pár sort, amitől csak kiráz a hideg, de alapvetően nem zavar. Az sem, hogy két világot képviselve diskurálunk róla mégis, amit neki lehetetlen, nekem nagyon is valós, mégsem nyálfröcsögős vita az. Sőt. Így vitázni már szeretek, máshogy meg nincs is értelme, ezzel lehet haladni. Az, hogy minek néz és mit gondol, már az ő dolga, nem zavar, hiszen nem arra kell adnom, mit gondolnak az emberek, hanem, hogy mit akarok, szeretek csinálni. Lenyelem a falatot, a szalvétát felvéve törlöm meg a szám szélét és ingatom meg a fejem.
- So-so, hogy van alternatív. Inkább csak ötlet, vagy akarat rá, hogy legyen – nem örülnék neki, azonban lehet engem is csak halálom után fognak értékelni, amikor valami garázsvásáron, antikvitásban meglelik a képeim és értelmezik. Addig viszont ki kellene húznom valahogy, szerencsére nem vagyok köteles a mugli foglalkozások közül válogatni, így aztán, kicsivel jobb a helyzet.
- Nagyon jó ez a gondolkodás – vágom rá, amikor szabadkozik. Egyáltalán nem bolondság az, amit mond, sőt, mi több, egészen jól cseng. Bár nem éppen szeretek mások műveit másolni, vagy épp alkotni, de a restaurálás nem is épp ezt takarja, így az, ha megmentek valamit, szebben hangzik. - Eddig az én ötleteim mellett is ez a legjobb megoldás. Megnézem mit tudok kihozni belőle. Köszönöm – engedek meg egy mosolyt, hogy tényleg hálás vagyok, nekem ott volt ez a lehetőség a szemem előtt és tessék, nem is láttam. Persze, nem csak rólam van szó, a lehető legtávolabbi dolog ugyan a politika, de van, akinek ez nyerő. Mint neki. És ahogy nézem, a kiállását, egy sötét blézerrel, a kép tiszta. Látom magam előtt.
- Nos, női miniszter is kell a világnak, meg ne állj a csúcsig! De értelek. Bár a politika nekem az, mint neked az én festészetem, bár szerintem ezzel nincs is baj. És mit képviselnél? - több van, annyit még én is tudok. Vagyis remélem. Eszek addig én is, nekem még van némi a tányér egyik oldalán és nem is szándékozom meghagyni. Felpillantva kapom el a lány arcát, amit nem nekem címez, de meglepő.
- Minden oké? - mert lehet hirtelen evett, lehet bármi, de attól még akad. A szemeim nehéz becsapni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Zámbori Ezra Valdemár
Tanár, Elemi mágus


Világcsavargó
offline
RPG hsz: 26
Összes hsz: 32
Írta: 2021. október 17. 14:03 | Link

             Ambrózy Henrik.
ma
Az oktatók is csak emberek, és bizony időnként nekik is kijár nem kevés a szórakozásból. Ezra soha nem tekintett magára karót nyelt tanárként. Volt idő, amikor még csak meg sem született a gondolat a fejében, valamikor régen, amikor Bagolyfalva még valóban falu volt, sem mint város. Amikor még a Bagolykő falai közt volt kiscipő, egy gyönyörű, ukrán barátnővel és nem is olyan népszerűtlen társasággal. Akkoriban Ambrózy Henrik egy volt a felsőbb éves tanoncok között, hasonló tudásvággyal és sokkal több közös ponttal, mint ahogy az elsőre kirajzolódni látszott, a két igencsak jóképű gyerek között. Henrik jobban ismerte bárkinél. Okkal voltak barátok. Nem volt kifogás, nem volt ítélkezés még akkor sem, amikor néhány helyzet szinte megkövetelte azt. A férfi a mai napig emlékszik, az összes bajkeverésükre és az azoknál is okosabb megoldásokra. Úgy mint az üzenetre, ami évekkel később Nepálban egy szekrény zárt ajtaja mögött várta, benne mindazzal az információval amire Ezrának szüksége volt egy bizonyos háborút érintő kutatásához. Jobban kellett neki az a levél, mint egy falat kenyér. Cserébe pedig titkos írások fordításait küldte az okkultizmus kutatójának. Hol lábjegyzetben, hol a margóra kanyarintott mellé pár mondatot. Talán az utolsó ilyen az volt: “Még Szváziföldön is ismerik a nevedet, hogy a fene enne meg!”
A levelezés lassan megszakadt, két-három éve teljesen kikopott… amíg Ezra az intézmény tanárainak pergamenén fel nem ismerte régi cimborájának mágusok közt világszerte ismert nevét. Vacillálás nélkül küldte el a baglyot.
Meghívta egy pofa sörre a Bárkába, ahova zsebébe süllyesztett kezekkel lépett be. A pulthoz sétált, arcára ugyan nem ült ki mennyire nincs ínyére ez a mágikus dekoráció a tengerrel, már mindegy volt, az utolsó pillanatban nem változtathatott a helyszínen. Így hát baseballsapkáját fentebb tolva pillantott a pultosra. - Egy korsó világos sört kérek, abból amit tartotok - pulton támaszkodó jobbját emelte szájához és hüvelykujjára harapva figyelte az étterem részhez somfordáló párokat és családokat, amíg barátja érkezését várta. A sarokban ülő női szempillák rebegése gyanúsabb volt annál, hogy ne sandítson hátra válla felett, arcán hitetlenségében elterülő mosollyal.
- Bevallom olyan fazont kerestem, aki fél lábbal a sírban van - nevetett halkan, akaratlan húzta ki magát kicsit jobban. - Pocsék poén, és még nem is ittam - bólogatva koppintott a pultra, ahogy felkelt egy kézfogás erejére, közben szabad keze megveregette a barátja vállát. - Szevasz Henrik.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ha a természet maga az ember
Ambrózy Henrik
Tanár, Mestertanonc Tanár, Világalkotó, Navigátor, Staff, Bogolyfalvi lakos


HeRNik | naGIGÁThor
offline
RPG hsz: 245
Összes hsz: 1223
Írta: 2021. november 1. 20:40 | Link

Ezra

Igencsak meglepődött, mikor az évnyitó előtt szembe találta magát az új tanári névsorral, melynek legvégén ott virított rég nem látott barátjának, Zámbori Ezrának a neve. Hihette volna, hogy ez bizonyosan egy másik ember, de mégis, ki az, aki ilyen nevet adna a gyerekének a férfi szülein kívül? Felkészült ugyan, hogy elküldjön egy szemrehányó baglyot azt illetően, merre járt cimborája, azonban megelőzték. Ahogy a sorokat olvasta, felrémlettek előtte korábbi levélváltásaik, régi közös balhéik, amiket általában megúsztak. Emlékszik, hogy ő segített költözni Ezrának, mikor Natasa bejelentette: terhes. Akkoriban még Lillával alkotott egy párt, akire egyébként a mai napig meleg szívvel gondol, még annak ellenére is, hogy mikor a legnagyobb szüksége lett volna rá, elhagyta és megcsalta. Nem feltétlenül ebben a sorrendben. Persze ezekről már nem valószínű, hogy tud az elemi mágus, hiszen utazásai igencsak messzi tájakra szólították, s hacsak annak idején össze nem futottak, vagy találtak kutatásaikban egybevágó információkat, vajmi keveset tudtak arról, melyiküket épp hová eszi a fene. Henrik ugyan egy ideje megvetette lábát Bogolyfalván, továbbra is járt konferenciákra, mentett meg sárkányrezervátumot és kobzott el igen veszélyes okkult tárgyat. Járt ő mindenfelé, ám útja egyetlen egyszer sem keresztezte barátjáét – egészen mostanáig.
A Noéhoz érve természetesen nem kellett sokáig keresgélnie, hisz szakáll ide vagy oda, Ezra továbbra is ugyanaz az ember maradt. Egyszerre végtelenül esetlen és talpraesett, egyszerre ügyetlen flótás és női szívek darabokra törője. – Úgy látom azokat az éveket, amiket öregedtem, te szedted magadra – arcán azonnal elterül az a mosoly, amit egy férfi csak és kizárólag a legjobb barátjának tartogat. Nem igazán leírható ez, olyan, mint amikor valakik azután is ott folytatják, ahol abbahagyták, miután évekig nem találkoztak.
- Jó látni Ezra – nem fukarkodik ő sem, a kézfogás kíséretében hasonló gesztussal, vállveregetéssel üdvözli rég nem látott ismerősét. A pultos szerencsére nem most tölti itt első napját, így rögtön meg is kérdezi, adhatja-e ugyanazt Henriknek, mint társának, ő pedig biccent és megköszöni. – Amikor megláttam a neved a tanárlistán, nem is hittem el. Az iskola rémei újra együtt – arckifejezése enyhén nosztalgikussá válik, ahogy felrémlenek előtte a korábbi Edictum interjúk. Egyik alkalommal úgy gondolták, a két csintalan srácot egyszerre kérdezik barátságukról, jövőbeni terveikről, ők pedig csak hetykén megállapodtak abban, hogy külön-külön bár mindketten roppant intelligensen és érett felnőttként képesek viselkedni, ha egymás mellé verődnek, még a tizenkét éveseket is megszégyenítik magatartásukkal. – Merre jártál, mióta nem hallottam felőled?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Zámbori Ezra Valdemár
Tanár, Elemi mágus


Világcsavargó
offline
RPG hsz: 26
Összes hsz: 32
Írta: 2021. december 5. 13:35 | Link

             Ambrózy Henrik.
ma
Viszont látni egy régi ismerőst gyakrabban megesett Ezrával, mint az ember gondolná. Ezen helyzeteket a sok utazás hozta magával, hiszen teltek el úgy hónapok, hogy senki nem tudta Közép-Európa melyik részén bukkan fel a férfi és mikor belefutottak már meg sem kérdezték meddig tervez maradni. Többek között ezzel is járt a kalandor lét. Most mégis úgy érezte, mintha Henrikkel tegnap találkozott volna utoljára. Pedig nagyon nem így volt.
Halk nevetése kapott erőre és szabad keze akaratlan dörzsölt egyet szakállán. - Próbállak utolérni, hogy kiegyenlítsek - mondta a fiatalabb. Henrik mellett hajlamos volt a határozottságából visszavenni. Néha ez szórakoztató sztorikhoz vezetett, néha pedig fergetegeshez.
- Téged is, barátom - mosolya éppen úgy húzódott ívre, mint annak a kamasznak, aki alig várta a következő ötletet, aminek az eredményét megúszósra vehetik. Elengedte Henriket és közelebb húzta a pultra tett korsót. Addig nem bántotta amíg a pultos pedig intézte a másik világos sört.
- Ne is mondd! Mintha a kastély falai fáradtan sóhajtottak volna - reflektált érdesebb, ugyanakkor nevetős hangon. Nem véletlen írta meg mihamarabb azt a baglyot. Azért jött ide, hogy oktasson, mint érett, felelősségteljes és céltudatos felnőtt, akivé vált. Aha. Rögtön képes lett volna a cimborájával előkészítőssé avanzsálódni. Még csak azt sem mondhatta, hogy "mint a régi szép időkben", amikor néhány éve a levelezéseik is hasonló hangulatot árasztottak magukból. Két komoly kutató - de ha Ezra egyetlen Henriknek szánt levelet egy megbízójának címzett volna meg, valószínűleg kaotikus véget ért volna a történet.
– Várj csak... - egy pillanatra el kellett gondolkodnia, hogy meddig kell visszanyúlnia a múltba. - Bejegyzett lettem a Durmstrangban... - megbillegtette tenyerét, hátha jól lőtte be, majd folytatja. - Aztán egy időre hazajöttem. Dolgoztam Pilismogyorón és Kisispotálytölgyesen, amíg elvégeztem a levelező tanárit az Uagadou-n. Kimentem a lengyel, majd a német rezervátumokhoz részt venni projektekben. Ott voltak az első tanítványaim - tette hozzá, hogy a legjobb barátja is tisztában legye vele merre is kezdték el lebácsizni a diákok. - Legutóbb a kirendeltség Dániába küldött egy kiküldetésre, onnan érkeztem ide - fejezte be és akkor még visszafogta magát. Pedig ezer évig képes lett volna a germánok és a szlávok közti megtapasztalt különbségeket fejtegetni. Helyette visszakérdezett Henriknél. - És neked? Bejött az oktatás a Bagolykőben?
  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ha a természet maga az ember
Machay Adél
Mestertanonc Rellon (H), Művészetis tanonc, Elsős mestertanonc


Gucci Vanilla - Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 549
Összes hsz: 559
Írta: 2022. január 17. 17:15 | Link

Will
- január 20., este -
Who's fat? Not me!


Kitűnő hangulatban érkezett, majd' kicsattan! Még a ruházatát is nagy gonddal válogatta ki, hogy megfelelően laza, de egyben kellően elegáns is legyen az alkalomhoz, pedig csak egy vacsorát készülnek elkölteni együtt. Mégis, végre csinálnak valamit közösen is, nem csak fúrják egymást ugyanolyan intenzitással. De persze a jó hangulata nem ennek köszönhető, inkább a ténynek, hogy borzasztóan élvezi az esküvői szervezkedést. Elhozott mindent a válltáskájába sűrítve (éljen a tértágítás), hogy átbeszélhessék az utolsó részleteket is Willel. Azt mondják, a feleséget ilyen piti dolgokkal teljesen jól le lehet foglalni, és milyen igaz. Még mindig nagy gonddal szervez, pedig már csak néhány röpke napjuk van az esküvőig. Sosem lehet valami elég tökéletes, mindig talál javítanivalót. Főleg a menüsorral vacakolt sokat, de végül elégedetten hagyta békén a séfek megtépkedett idegszálait.
- Üljünk középre, látni szeretném az ablakokat! - Vidám, csevegős, még az ujjait is belefűzi Willébe, ahogy légies mozdulattal elkezd lavírozni a középen levő két-négyszemélyes asztalok között, és kiválasztja a legközpontibbat. Nyilván.
- Elhoztam a teljes listát, a mintás füzetet, és a teendőink listáját is. Mindent megnézhetsz, ha akarod. - Lehet, hogy Adélnak tényleg csak ennyi kell, hogy kedves legyen: adj neki szerveznivalót és belelovallja magát.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 801
Összes hsz: 829
Írta: 2022. január 17. 19:24 | Link



Lepillant az összekulcsolt ujjaikra, míg követi a nőt a karcos januári hideg után kényelmetlenül melegnek tűnő teremben. A kabátját már belépés után kicipzározta, mivel azt melegítő bűbájokkal látták el gondoskodó kezek, alatta csak egy feketébe hajló, mélyzöld inget és farmert visel.
Őszintén azt hitte, jobban fogja gyűlölni a szervezést. Amikor elkezdődött, az életében maradt kevés férfitől együttérző pillantásokat és poszt-traumás szájhúzást kapott, ami nyomban pánikba ejtette őt. Adél azonban minden elvárás ellenére hősként vállalta magára a feladatokat, konspirált az anyjával, a szervezővel, a vendégekkel, de az ő családjával is. Neki semmi más dolga nem maradt, mint bólintani. És igen, ő bólintott - mindenre. Az üzenet érkeztekor arra is, hogy a délelőttös munkája végeztével találkozzanak, hogy megbeszéljék azokat a részleteket, amik kimaradtak. Valójában kevésbé nem is érdekelné, milyen szalvétagyűrűkről vagy ülésrendről kíván beszélni vele a lány.
Csak látni szerette volna őt.
   -  Na mutasd - felel könnyedén, a kabátját a szék háttámlájára teríti, aztán ül le az elvarázsolt ablakoknak háttal. Határozottan feszült és ingerült volt, amíg a nőre várakozott a Boglyas téren, hogy aztán együtt sétáljanak ide, Adél csicserő hangulata azonban amellett, hogy őszintén meglepte, hamar rá is átragadt. Nem foglalkozik vele, hogy mi az oka annak, hogy a lány arca nem sistereg a gőg és cinizmus alatt, de be kell vallania, határozottan helyesebb így.
   -  Mert, mit kell még csinálni? Azt hittem innentől kezdve csak várni kell.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Machay Adél
Mestertanonc Rellon (H), Művészetis tanonc, Elsős mestertanonc


Gucci Vanilla - Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 549
Összes hsz: 559
Írta: 2022. január 17. 19:44 | Link

Will
- január 20., este -


Elég Willnek csak annyi érdeklődést mutatnia, amit egy tökéletesen, ehhez a témához némileg analfabéta férjjelölttől elvárhatunk (Na mutasd), és máris felcsillannak a szemei. Kellemes a környezet (egy koszos faluhoz mérten), és a vőlegénye arca nem mogorva, nem akarnak veszekedni, hanem az esküvői szervezés maradék lépéseit veszik át.
Elő is kapja először a meghívottak listáját a táskából, rögtön Will felé nyújtva, s ha megszabadították tőle, előtúrja a jegyzeteit és az emlegetett, mintákkal teli füzetet is.
- Dehogy, Will! Nem ilyen egyszerű ez. Van egy rendes, tételes listám, amiben te is érintett vagy, ezt hagytam a végére mint nem annyira fontos dolgokat. A nagyobb kérdésekkel már nem kell foglalkoznod, ezek inkább preferenciabeliek. - Még egy toll is napvilágot lát, aminek a végét oda sem figyelve rágcsálgatja, miközben a listáját futja át. Az emlegetett tételek tényleg nem alkotnak hosszú sort.
- Rendben, első kérdés! Milyen virággal díszítsünk? Nem tudtam, mi a kedvenced, és valahogy össze kellene egyeztetnünk az igényeinket. - Teljesen átmegy professzionálisba, feszült figyelemmel ajándékozza meg a vele szemben ülőt, miközben már rég rendelhetnének is, ha képes lenne arra is koncentrálni. Valószínűleg ez a férfias feladat a vőlegényére hárul, hogy intézze a pincért.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 801
Összes hsz: 829
Írta: 2022. január 17. 20:40 | Link



   -  Öhhh...
Apró, szenvedő nyögéssel veszi át a jegyzeteket a poharak és tányérok fölött, hogy az asztalra könyökölve maga elé emelje azt. A szeme felületesen fut végig a javarészt ismeretlen nevek és melléjük kanyarított megjegyzések listáján: ismeretségek, titulusok, partnerek, akik közelébe nem ültethetők. Ezen a beszélgetésen rövid ideig volt csak jelen, mielőtt teljesen összezavarodva nem menekült volna el a könyvtárszobából. Tudta persze, hogy az aranyvérűek hálózata népes és szövevényes, azonban addig, amíg érdektelen kívülállóként szemlélte, sokkal könnyebb volt megemészteni a viszonyokat.
   -  Aaha... aha...
Láthatóan már most nem figyel arra, amit a lány beszél. Preferenciák és tételes listák, vagy valami ilyesmi. Felpillantva int a távolabb álldogáló pincér felé: amikor a listát visszaejti a tányérjára, már tudja, hogy az elhatározása ellenére valamennyit mégis innia kell ehhez.
   - A kedvenc... én nem tudom, én... - átveszi az étlapot (a lány felé is nyújtanak egyet közben), addig erőszakolja vissza a koncentrációját az asztalhoz. Virágok, persze. Látszólagos érdektelensége ellenére azonban a gyors válasza meglepő lehet: Lilaakác. Orgona. De nem hiszem, hogy az hozzád passzolna. Te nem vagy olyan... akácos.
Utoljára módosította:William Martin Krise, 2022. január 17. 23:09 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Machay Adél
Mestertanonc Rellon (H), Művészetis tanonc, Elsős mestertanonc


Gucci Vanilla - Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 549
Összes hsz: 559
Írta: 2022. január 17. 23:05 | Link

Will
- január 20., este -


Machay Adélt gyerekkora óta arra is nevelték, hogy olvassa az általános hangulatot, legyen társasági, tudjon navigálni bármilyen szociális helyzetben. Így aztán Will tanácstalansága sem kerülheti el a figyelmét. Lassú mozdulatokkal hajtja össze a jegyzetfüzetét, rakja rá a mintafüzetre, majd az egészet elsüllyeszti vissza a táskájába egy szusszanással. A mosolya szelídebbé változik, csökken valamennyit, de nem sokat.
- Milyen vagyok szerinted? Mi illene hozzám? - Azt nem árulja el, hogy a csokra már készen van ettől függetlenül, de hallani szeretné, mivel azonosítaná őt Will? Ez is olyasmi, amin még nem gondolkodott, mert valahogy nem adta magát a kérdés a sok súrlódás mellett.
- Ha azt ott visszaadod... - A fejével a vendéglista felé bök, miközben egy köszönöm kíséretében elveszi az étlapot a pincértől, gyorsan átfutja, - ... elteszem és csinálhatunk valami mást. - és végül csak rábök a napi menü leves elemére, mert többet aligha bír meg most a gyomra még bájitallal együtt is. Napjai vannak hátra hajadonként, gyakorlatilag egyre nő a stressz benne is. Ma úgy indult el ide, hogy kivételesen nem fognak egymásnak esni, és ha ehhez az kell, hogy most félretegye a szervezést fél órára, akkor hajlandó rá. Szüksége van rá, hogy Will a lehető legjobban álljon az egészhez néhány nap múlva, elvégre ez fogja megalapozni legalább a következő három évüket.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 801
Összes hsz: 829
Írta: 2022. január 17. 23:35 | Link



Kinyitja az étlapot és maga előtt leteszi az előkészített tányérra, afölött azonban a listát böngészi tovább. Megfordítja a papírt, közben pillant fel a lányra és nézi végig felvont szemöldökkel, ahogy a füzet ismét eltűnik a kézitáska mélyén. A listát leereszti a kezében.
   -  Ne. Ezért vagyunk itt. Kérlek.
Valójában szívesebben emelné fel a keze ügyében heverő villát, hogy az orrán keresztül lobotomizálja magát vele, mint hogy a szervezéssel foglalkozzon. Nem azért, mert nehezére esne, de minden egyes kiválasztott asztali futóval, minden egyes rábólintott tortadísszel és ajándéklistával közelebb kerülnek huszonnegyedike reggeléhez. És tudja, hogy ő fel fog ébredni aznap, felöltözik, lesétál a hévízi birtok kertjébe és zokszó nélkül feleségül veszi a lányt. És azt is tudja, hogy a világ sem lesz jobb vagy rosszabb emiatt, egyiküket sem éri majd isteni megvilágosodás az oltár előtt, de mégis. Amennyire könnyen feldolgozta az eljegyzést hetekkel ezelőtt, az iszonyat annál alattomosabban ütötte fel a fejét benne.
Azonban nem fogja elrontani a lány törékeny örömét. Nem ma. Nem most.
   -  Nem tudom - billenti félre a fejét, a papír szélét az ujjai közt morzsolgatja - Talán... nem is tudom, tényleg. Ahhoz jobban meg kellene ismerjelek. Mindenkihez illik egy virág. A tiéd szerintem valami - a feje a másik irányba billen - fehér.
Leander - ez ötlik az eszébe, félreértett és irritál, ha a bőrödre kerül. A száját rágcsálja, a fejét ismét a listára biccenti le, a keze a poharába kitöltött víz felé nyúl... majd megáll, ahogy épp az ujjai vége érinti a karcsú üveget.
   -  What the hell...?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Machay Adél
Mestertanonc Rellon (H), Művészetis tanonc, Elsős mestertanonc


Gucci Vanilla - Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 549
Összes hsz: 559
Írta: 2022. január 17. 23:49 | Link

Will
- január 20., este -


Kicsit tovább időz a tekintete Will kézfején, majd az arcán, a szemei alatti egy tónussal sötétebb bőrön, ami talán nem lenne ott, ha egy nyugodt, beütemezett, birkaszerű életet élne. Talán. Vagy, ha kevesebbet inna, többet pihenne... Na és? Ettől még pazarul néz ki. És egyre jobban ott mozog visszatérő, viszkető érzésként a bőre alatt, hogy szeretné maga alá gyűrni ezt a sokszor lobbanékony, hirtelen haragú fafejet.
- Rendben, de akkor majd a végén. - Most már nem szedi újból elő. Az sokkal jobban érdekli, mi jár a leendő férje agyában róla. Kicsit macska-egér játék ez most már közöttük, hogy anélkül próbálnak véleményt formálni egymásról, hogy igaziból beszélnének magukról a másiknak. De úgy tűnik, Willnek ez egész jól megy, ugyanis a fehérre szinte felragyog az arca. Fehér, igen, az ártatlanság, a bemocskolhatóság... Rengeteg jelentése lehet, ahogy ő is több arccal rendelkezik, mint egy.
- Szerencsére a csokrom is fe- - Hér, mondaná, de nem jut el odáig. Összezavarodva vonja össze a szemöldökét és azonnal lepillant a listára, bár fejjel lefelé szinte lehetetlen kiolvasnia az apróba szedett betűket.
- Mi a baj? -
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 801
Összes hsz: 829
Írta: 2022. január 18. 00:01 | Link



Ha nem a legutolsó helyen, utólag és tollal került volna a listára, esélytelen lett volna, hogy a szeme megakadjon a néven. Neveken - ki a másik? Jeremy? Ki az a Jeremy? Miért kötötték össze őket kapoccsal?
Értetlenül fordít a lapon ismét egyet, mintha a hátuljától vérná a megoldást, azonban csak pedánsan felsorakoztatott neveket lát. A tekintete visszahull a névre. Majd anélkül, hogy a fejét megmozdítaná, föl a menyasszonya arcára.
   -  Te hívtad meg...? - kérdi csöndesen.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Machay Adél
Mestertanonc Rellon (H), Művészetis tanonc, Elsős mestertanonc


Gucci Vanilla - Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 549
Összes hsz: 559
Írta: 2022. január 18. 00:06 | Link

Will
- január 20., este -


Nem telik bele sok időbe, hogy rájöjjön, min akadt meg Will szeme. Hosszan nézi a fejjel lefelé fordított, írott neveket. Az egyik mindkettejük számára ismert, a másik ezek szerint nem, hiszen Will csak arra az egyre kérdez rá. Lassan bólint.
- Úgy gondoltam, ott a helye. Ha... nem bírnád a feszültséget. Én nem ismerlek úgy, mint ő. Egy támaszt te is megérdemelsz. - Bár tisztában van azzal is, milyen éktelenül kegyetlen is lehet ez Willre nézve, ha tényleg szereti a lányt. Noha elhangzott párszor mindkettejüktől a cáfolat, ezt elég nehéz elhinni most is, látva Will reakcióját.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 801
Összes hsz: 829
Írta: 2022. január 18. 12:13 | Link



Hüledezve dől hátra a székén, elengedi a listát, hogy az visszahulljon a tényárján hagyott étlapra. Egy pillanatra düh lobban fel benne; azonban ezt szinte nyomban felülírja a zavarodottsága.
Már egy ideje semmit sem ért Adél viselkedését illetően. Érzi, hogy a lány legjobb eseteben is semleges, de inkább ellenséges vele, egész addig, amíg váratlanul meg nem próbálja becserkészni, csak, hogy percekkel később ismét hűvössé váljon. Ez pedig nem segít azon, hogy elhelyezze, hányadán állnak egymással. Adél csak szövetséget vár az esküvőtől, ezt támasztanák alá a szavai és az, hogy meghívta Júliát. Akkor azonban miért hozakodott elő a közös gyerek tervével és miért dörgölőzik hozzá, aminek annyira nehéz ellenállnia?
   -  És miből gondoltad, hogy én azt akarom, hogy ott legyen? - kérdez vissza élesen, ám a hangja nem nyíltan ellenséges. A pincér felé csak kurtán megrázza a fejét, jöjjön vissza később - Mert nem akarom.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Machay Adél
Mestertanonc Rellon (H), Művészetis tanonc, Elsős mestertanonc


Gucci Vanilla - Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 549
Összes hsz: 559
Írta: 2022. január 18. 16:53 | Link

Will
- január 20., este -


Egy pillanatra sem fordítja el a tekintetét Willről. Ellenkezés helyett hagyja, hogy kijöjjenek belőle a szavak - kezdi kapizsgálni, hogy ha szeretné bármilyen szinten is megpuhítani Willt, rengeteg türelemre lesz szüksége, és okos sakklépésekre a képzeletbeli táblájukon.
Másfelől lehet, tényleg érez egy pici türelmet iránta, egy hangyányi beleélést Will helyzetébe, hiszen ő maga majdnem ugyanebben a csónakban evez, plusz a baba. Egy nagyon picit hajlandó megérteni, hogy a vőlegénye nyakán ugyanúgy csattant a családi póráz, mint az övén.
Az arckifejezéséről ugyan eltűnik a mosoly, helyette viszont nem a semleges, vagy a gőgös tér vissza, inkább az elgondolkodó.
- Mert én rohadt magányos leszek aznap, azt hiszem. - Hazudik. Ezért hívta el Jeremy-t. Nem hazudik: lelkileg nem lesz ott vele senki. - És nem feltétlen kívánom neked ugyanezt. Nem vagy az ellenségem, mindezek után semmiképpen sem. - Szusszant egyet, végül a listára csúszik át a tekintete. - Talán szeretnék végre egy barátot... még ha nem éppen a legjobban is indult... Nem, semmi sem indult jól közöttünk. - Ismét felnéz Willre.
- Ha nem szeretnéd őt ott látni, megkeresem és megmondom, hogy mégsem áll az ajánlat... Megpróbálom tiszteletben tartani a döntésed. -
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 801
Összes hsz: 829
Írta: 2022. január 18. 17:13 | Link


Honnan fogom tudni, hogy melyik véla?
Ne aggódj: tudni fogod.

Összefonja a karjait maga előtt, rövid ideig viszonozza csak a lány pillantását, mielőtt kényszerűen elpillantana a válla mellett. Petre idejekorán figyelmeztette rá, hogy a Machay család vére illékony és robbanékony, akár a benzin. Akkor nem értette, mire céloz ezzel, csak ingerülten elhessegette a megjegyzést, hiszen találkozott már kiszámíthatatlan emberekkel, miért a lány lenne az, akit képtelen kezelni? Ajtócsapkodásra és fizikai agresszióra, kieresztett karmokra és fogakra számított, ami különben nem megrémítette, inkább izgatta a fantáziáját. Helyette azonban a női lélek egy olyan hurrikánjával találta szemben magát, amihez ő, úgy tűnik, kevés.
A nyílt erőszakban otthon van. Nem szoríthatja sarokba vele. A logikátlan viselkedés azonban olyasmi, ami kognitíve a padlóra küldi őt.
Másodpercekig csak a szemközti falat fürkészi, az ajkát rágcsálja, az ujjai megfeszülnek a saját karján. Végül ő is visszapillant a lányra.
   -  Én is szívesebben vennék el egy barátomat jövő héten, mint egy idegent. Szóval - előrébb dőlve felemeli a listát az étlapról, hogy a lány felé nyújtsa  - Truth or dare?  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Machay Adél
Mestertanonc Rellon (H), Művészetis tanonc, Elsős mestertanonc


Gucci Vanilla - Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 549
Összes hsz: 559
Írta: 2022. január 18. 17:25 | Link

Will
- január 20., este -


Szinte felragyog az arca. Finom, vékonyka mosolyba rendeződik a szája, körülötte két gödröcske rajzolódik ki éppenhogy. Sokkal többet kap, mint amit remélt. Azt hitte, újból visszadobják majd a gesztusát és kezdheti elölről az egyezkedést ezzel a rém makacs emberrel, de nem. Kezdi új színben látni ezt a vacsorát, nem csak egy esküvő előtti megbeszélésnek, hanem egy külön sikerélmény potenciális folyamatának.
- Truth shall be then. - Hallatszik némi francia akcentus az angoljában egyébként. Legalább nem hunglisht tol.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 801
Összes hsz: 829
Írta: 2022. január 18. 17:43 | Link



Truth. Remélte. Az ő arcára is félmosoly rendeződik, ahogy az asztalra könyököl, épp csak egy pillanatra emeli meg a kezét a korábban elküldött pincér felé. Amíg az odaér, ő felületesen átfutja az étlapot. Nem kell gondolkodnia a kérdésén: a ködös képeken átszűrve az egyedüli élénk emlékkép a Júliával töltött első estéjéről a kérdés, amit a csónakban feltett neki. Anélkül, hogy felpillanatana, a sorokat böngészve visszhangozza azt vissza:
   -  Mi a legrosszabb dolog, amit valaha tettél?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Machay Adél
Mestertanonc Rellon (H), Művészetis tanonc, Elsős mestertanonc


Gucci Vanilla - Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 549
Összes hsz: 559
Írta: 2022. január 18. 17:50 | Link

Will
- január 20., este -


- Hmmm... - Nehéz kérdés, látszik az arckifejezésén is, ahogy összeráncolja a szemöldökét, oldalra billenti a fejét. Őszintén szólva nincs olyan dolog eddig, amit megbánt volna őszintén, vagy nem jut eszébe, mert az agya gondosan védi tőle. Olyan van, amire mások mondták, hogy kegyetlen, rossz tett volt. Míg a pincérük Will rendelését is felveszi, van ideje gondolkodni, de végül ő is távozik. Ajkát beharapva kormányozza vissza rá a tekintetét.
- Talán... Amikor hétévesen majdnem vízbe fojtottam a bátyám. Akkor jött elő a varázserőm, és Dominik nem tudott úszni. Véletlenül kitaszítottam a csónakból, aztán... visszahúztam az evezőt, hogy ne tudjon belekapaszkodni. - Kissé megvonja a vállait. Van valami hátborzongató abban, milyen nyugodtan mesél erről, de voltaképp már többször említette, mennyire gyűlöli a bátyját. De felemlegethette volna Elizát is, elvégre neki az ollót vágta a kézfejébe, és valószínűleg kivájta volna a szemeit, ha a szülei nem lépnek közbe. A féltékenység...
- Te jössz. Felelsz vagy mersz? -
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 801
Összes hsz: 829
Írta: 2022. január 18. 18:02 | Link



Ahogy a pincér mellé lép, ő különösebb gondolkodás nélkül bök a Noé Bárkája felé, a tekintete akkor már az itallapot böngészi úgyis, így bőven ad időt a lánynak töprengésre. William analitikus ember és passzív megfigyelésből tanulja a legtöbbet a körülötte élőkről. Nem mondaná, hogy empatikusabb, mint az átlag, de kétségkívül érzéke van hozzá, hogy felismerje a szavak mögött lapuló valódi igazságot. Így valójában az nem is számít, mit felel a lány; ellenben az, hogyan.
Leadja a rendelését, a pincér az étlapokkal együtt távozik, ő pedig az asztal terítőjén támaszkodva néz vissza a lányra.
Apró vállrántás. Változatlan arc.
   -  Akkor valódi szent vagy, hogy hétéves korod óta nem tettél semmi igazán súlyosat. Felelek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Machay Adél
Mestertanonc Rellon (H), Művészetis tanonc, Elsős mestertanonc


Gucci Vanilla - Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 549
Összes hsz: 559
Írta: 2022. január 18. 18:24 | Link

Will
- január 20., este -


- Jean-Paul megfelelő rövid pórázon tartása rossznak számít? - Nincs értelme szépítenie, főleg hogy mindkettőjüknek megvannak a kisebb-nagyobb múltbeli foltjai. - Bár tény, bizonyítható súlyos dolgok nincsenek a lajstromomon. - Ő csak egy csendes szarkavaró a háttérben, semmi több. Igazán kispályás egy elszúrt kísérlethez képest. De, ha már faggatnak...
- Mit becsülsz egy emberben legjobban? -
Utoljára módosította:Machay Adél, 2022. január 19. 04:16 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 801
Összes hsz: 829
Írta: 2022. január 18. 20:03 | Link



Bájos. Mintha csak a szívére vette volna a megjegyzést, szúrja oda a kiegészítését a lány, hogy mutassa, mennyire kemény valójában. William az élete során minimum kartávolságra tartotta az alvilágot és az igazán illegális dolgokat, azokat a nagyapja intézte helyette, neki elég volt süketnek és vaknak tettetnie magát. Ennek ellenére sem hiszi, hogy Adél bármi olyasmit tett volna, amit ő ne látott volna korábban. Talán bolti lopás, megcsalás, hasonlók: a hozzá hasonló lányok bűnlajstromán többnyire ezek szerepelnek.
Kérkedőn mozdul meg a szemöldöke, a kérdésre felpillant a plafon felé. Az őszinteséget, mondhatná, ezzel azonban hazudna, ő ugyanis sosem tartotta életrevaló erénynek az igazmondást. Az intelligencia talán közelebb áll a valósághoz, ez azonban nem becsülendő tulajdonság a szemében, legfeljebb csodálandó.
   -  A kíváncsiságot. A lázadást. - felel végül könnyedén - Te jössz. De felelj.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Machay Adél
Mestertanonc Rellon (H), Művészetis tanonc, Elsős mestertanonc


Gucci Vanilla - Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 549
Összes hsz: 559
Írta: 2022. január 18. 20:10 | Link

Will
- január 20., este -


Sehol sem áll a vőlegényéhez képest, ami a bűnözést illeti, de egy ilyen búra alatt nevelt kislánytól az volna a meglepő, ha alvilági figurákkal császkált volna és néhány csúnya eset is lappangana a háttérben. Nem, semmi ilyesmi nem történt, csak az agressziója viríthat az önéletrajzában nagy no-no-ként.
Közben van ideje a másik minden rezzenését szemügyre venni, ahogy megmozdul a szemöldöke, megcsillannak a szemei, mindent befogad az utolsó gyűrődésig. Rohadjon meg, hogy milyen jól néz ki.
- Csakis. Kérdezz nyugodtan. - Nem is veszi észre, mikor rakják le eléjük a levest, vagy hogy a mosolya mikor megy át élvezkedő, kicsit mániákus vigyorfélébe. Mint aki várja, hogy pengeélen táncolhasson és bármikor leeshessen onnan.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 801
Összes hsz: 829
Írta: 2022. január 18. 20:18 | Link



Csak helyreáll az univerzum békéje: a poharába bor kerül az abrosszal betakart üvegből. Ő azonnal utána nyúl, hátra is dől vele, amíg elé is lekerül a vacsorája, fölötte azonban ő is a lányt nézi. Az ő arcán nem ül mosoly, inkább elgondolkodóan semleges. Megbillenti a pohár tartalmát.
   -  Mondd meg nekem, honnan van a főzet valójában.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: « 1 2 ... 9 ... 17 18 [19] 20 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed