Ha néhány szóval kéne jellemezni a bagolyházat, márpedig el lehet néhány szóval intézni, csak nem érdemes, akkor azt mondanád róla így első látásra, hogy büdös, zajos és túl sok a levegőben szálló, gazdátlan toll a helyiségben.
Persze hosszasabb elidőzés során felfedezheted a kedves, törődést igénylő szárnyasok tömkelegét, akik izgatottan várják, hogy feladj egy kisebb csomagot, vagy legalább megvakard a kis tollas fejük búbját, mert azt nagyon szeretik. A helyiség az elhullajtott tollakat és pihéket leszámítva egy széltől védett félig kő, félig fa építmény a kastély oldalában. Tágas ablakait gyakran tárják nagyra a kellemetlen percek elkerülése végett. A magasban, egy-két méterrel a fejed fölött megannyi farúd szeli keresztbe a magas helyiség belső terét, úgyhogy vigyázz, hova állsz! Azonban a falak mentén is sok kis kuckó található a remetelelkű baglyoknak, akik inkább talajközelben szeretnének pihenni vagy aludni. Közvetlenül az ablakpárkányok alatt sárga szalmával bélelt hosszúkás tálak találhatók, tele magokkal, olykor rágcsálótetemekkel, és hasonló finomságokkal, amik ellenállhatatlan falatoknak tűnnek a tollasok számára. Friss víz is mindig akad oldalt, folyamatosan zubog alá az ablakpárkánynak támasztott, miniatűr szikláról, amely alatt egy tál vezeti el a fel nem használt vizet.
Miközben óvatosan sétálsz a gerendák alatt, minduntalan gyanakvón felfelé nézve, egy-egy bátrabb bagoly repül oda hozzád és telepszik a válladra, hogy jusson neki valami finomság, vagy csak ujjcsipkedés.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=861398#post861398][b]Jankovits Dorián - 2023.03.27. 00:23[/b][/url]

Még mindig a szaros bagolyházat takarítom, mióta az a vén keselyű elkapott a fejetlenség folyosóján a deszkámmal. A deszkát meg persze nem kapom vissza a tanév végéig. Gyalogolhatok, ahogy azt Kakasi óhajtotta, mert félek, hogy ha behoznám a pótdeszkám, az is ugyanott végezné. A madarakkal egyébként nincs bajom szerencsére, és így egy teljes hét után már a szag sem zavar annyira. Az igen, hogy én is bűzlök, mire végzek, de erre való tekintettel hordom magammal a váltás ruhát és zuhanyzok a hálókörletben. Különben Bella még a hitéből is kitérne, azt meg ki akarná? Én biztosan nem. A cuccaimat ott hagyom az Eridonban és felbaktatok az északi toronyban található bagolyházba letudni a mai kört is. Szusszanok egyet a lépcső tetejére érve, amikor meglátom az uborka és paradicsom termesztésével foglalkozó, meglepően sete-suta navinést. Nem is értem, ő mit tudott csinálni, amiért megbüntették. Olyan tipikus jó gyereknek tűnt mindig is. Mondjuk van pár idegesítő szokása, mint ez a hülye szájharmonika is, de most csak a szememet forgatom erre is.
- Mit is műveltél, hogy megbüntettek? Kiengedted az unikornisokat legelni? - kérdezem meg egy fél pillanatra megállva mellette, majd benyitok a baglyokhoz. A lapátot már le se vittem tegnap, csak az ajtó mellé támasztottam, úgyhogy most megragadom és már neki is állok. Rutin már ez. A szüleim biztos nem lennének büszkék, ha tudnák, hogy ilyen nagy gyakorlatom van itt a takarításban, de szerencsére ilyesmire nem érnek rá.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=861482#post861482][b]Jankovits Dorián - 2023.03.28. 19:33[/b][/url]

- Miért nem tartod a szobádban a zöldségeidet? Egyáltalán miért neveled azt a sok bigyót? - kérdezek vissza máris. Nem szánom én ezt sértőnek, sőt, szerintem teljesen konstruktív javaslatot osztok meg vele éppen. Ha megbüntetik, amiért az erkélyig kell elmennie öntözni, akkor nem az erkélyen kellene tartani. Egyszerű, mint az egyszeregy. Nekiállok közben a lapáttal ügyködni. Nem tudom, mit esznek ezek a madarak, és főleg mennyit, de biztos vagyok benne, hogy egy troll szégyenben maradna mellettük, amennyi madárszart kitakarítunk itt reggel meg este.
- Na jó, de abban mi lenne a büntetés? Melyik tanár küldene ide ezzel szívni, ha két pálcasuhintással le is tudnánk az egészet? - tűnődöm el hangosan a dolgon. Lehet, hogy filozofálnom kéne? Lövésem sincs, mihez akarok kezdeni az életemmel majd, bár szerencsére még a varázslástani alapvizsgáig is van egy évem, azalatt megálmodhatom.
- Hm? Lökjed - adok engedélyt, hogy kérdezzen is, ha már ennyire akar valamit. Remélem, nem azt, hogy kimehet-e pisilni, bár azért ennél kicsit talán mégis életképesebb minden első benyomás ellenére. Kicsit olyan málészájúnak tűnt elsőre, akinek megalszik a szájában a tej, de azért viszonylag pozitívan változott ez, mióta már pár napja együtt takarítjuk ezt a helyet. Meg is állok a lapátolással, annak a szárára támasztom az alkarom és figyelek.
- Bellával? Igen, mondhatjuk így is - válaszolom szélesen elvigyorodva, még a vállamat is kihúzom. Bella az első tartósabb hódításom, noha be kell látnom, hogy ő jobban ragaszkodik a kizárólagossághoz, mint én. Mondjuk na, főnyeremény a csajom. - Csak nem tanácsot szeretnél, hogy szedd fel valamelyik menő csajt?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=862439#post862439][b]Jankovits Dorián - 2023.04.08. 14:13[/b][/url]

- Hát akkor meg tartsd a Navine területén - közlöm vállat vonva. Ennek a gyereknek is lassabban jár az egyik fogaskerék, ha nem hiányzik teljesen. Eleve zöldségeket nevelni az iskolában, mintha nem kapna eleget a sulis kosztból vagy valami. Szememet forgatva kapargatom meg inkább a lapáttal a padlót, ahol épp vastagabban van rétegződve az egész madárürülék. Hát mégis mi a jó édes akármit esznek ezek a madarak, hogy tegnap este óta megint úgy néz ki az egész hely, mintha senki se takarított volna? Szóba hozza aztán Bellát, és gyanítom máris, hogy azért, mert tanácsot óhajt kérni csajozáshoz. Tudom ám, hogy szegény Korit hajkurászta, meglehetősen sikertelenül, de egész jó alapul szolgál néhány vicces sztorihoz. Meg Inezzel is volt valami, rémlik, de mégse sikerült egyik csajt se megfognia, ami azért valahol ciki. Nem ronda pedig, csak ritka béna szerintem. Olyan régimódian jófiús, ami nem igazán sok csajnál nyerő amúgy sem tapasztalataim szerint. Mondjuk az is biztos, hogy Pankának nem szeretnék olyan pasit kívánni, mint amilyen én vagyok, vagy legalábbis voltam Bellát megelőzően - habár kacsintgatni nem felejtettem el azóta se, de csak ésszel -, úgy csapnám le, hogy attól nyekken. A húgom szívét összetörni mégse ér. Cikizni is csak nekem szabad, testvéri szeretetből, ez van.
- Hát, először is szabadulj meg a paradicsomoktól, de legalábbis ne azzal koslass Kori után, mert közröhej tárgya vagy - javaslom olyan komolyan, mint amilyen komoly egy vakbélgyulladás lehet még. Amit a folyosón produkálni sikerült, amikor Kakasi elkapott gördeszkázni, az is félelmetesen ciki volt. Elsüllyedtem volna már a helyében. - Meg ne legyél ilyen jófiú. Az olyan, mint a mágnesnek az antipólusa, vagy mi a fene. Tudod, amikor fordítva tartod és baromira taszítja egymást a kettő. Na úgy.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=862443#post862443][b]Jankovits Dorián - 2023.04.08. 16:13[/b][/url]

- Ó, hogy az a... - mordulok fel, amikor a már éppen feltakarított területre pottyant az egyik bagoly, aztán követi a másik. Ez olyan véget nem érő feladat, de komolyan, mint annak a görög csávónak, aki a követ görgette fel a helyoldalon vagy hogy is volt az. Szisziakármi. Sose figyeltem igazán a mitológia órákon, csak ez ragadt meg valamiért meg a másik csávó, aki tüzet gyújtott, aztán egy keselyű marcangolta, mert ez állítólag jó nagy hülyeség volt, mint az, hogy én a folyosón gördeszkáztam. Na, tessék, Kakasi már a görög mitológiában is ott volt. Nem csoda, hogy olyan vén az öreglány. Pár pillanatig nem is figyelek túlságosan, de azért bólogatok arra, hogy ezzel a meglátással ezek szerint Kori is egyetértett.
- Például ne rohangálj már utánuk. Feltűnően szaladsz Kori után is, csak a hülye nem látja. Ajándék meg ha a pletykák igazak, a bálra is elhívtad, meg úgy minden. Hagyd a fenébe. Ne bombázd se ajándékkal, se érdeklődéssel, mert nyilván nem is jön be neki. Amilyen fejet vágott múltkor a folyosón is, egyáltalán nincs elájulva ettől - magyarázom neki. Talán nem javaslom, hogy kezdje azzal, hogy nem keresi a lányt, miután a lelátó alatt smároltak, az már egy következő szint. Főleg, ha még azt is bevállalja az ember, hogy esetleg szembe találja magát egy kissé ideges fiútesóval.
- Legyél kicsit távolságtartó. Nem kell ordas nagy bunkónak lenni, ne vérig sértsd, de ne mássz rá, mert azt mindenki utálja. Esetleg...ööö... lássuk, kezdhetsz egy antibókkal mondjuk. Meg szerintem az érdeklődés a fontos, ha felpofoz, az is az, mert azt még át tudod forgatni. Baj akkor van, ha levegőnek néz - értekezek hangosan. Mondjuk antibókot rég használtam, szerintem ehhez már túlságosan is kiépítettem a kis technikámat, de ő még elég kezdő.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=862457#post862457][b]Jankovits Dorián - 2023.04.08. 18:48[/b][/url]

- Akarsz lapátolni? - kérdezem meg, amikor felröhög a derült égből érkező ajándékcsomagon. Pedig már feltakarítottam azt a részt, aztán most mehetek vissza. Kelletlenül teszem meg azt a két lépést, aztán vissza és folytatom, ahol abbahagytam.
- Azért az már állatkínzás lenne szerintem. Alapvetően bírom őket, csak utánuk takarítani szar ügy, szó szerint - válaszolom egy grimasz kíséretében megrántva a vállam. A kérdésére válaszul aztán már kész kiselőadásba kezdek, a lapátolást is abbahagyva végül, inkább megtámaszkodom a lapát nyelén kicsit. Ez fontos téma, foglalkozzunk azzal.
- Antibók. Mondjuk... ismered Agyarkát? Mi is a neve... óh, megvan, Aporka. Akinek olyan nagy szemfogai vannak, szerintem már mosolyogni se mer szegény nyitott szájjal, pedig amúgy cuki lány, na de szóval... odamész és azt mondod neki, hogy figyi, hát én nem bírom alapból az ekkora szemfogakat, de neked kifejezetten jól áll... vagy tudomisén, a zsíros hajról sose gondoltam volna, hogy szexi, de a tied meglepően jól néz ki... gyakorlatilag egy burkolt sértés is. Nem mindenkinél válik be. Agyarkánál talán inkább mégse próbáld ki, mert szegény szerintem már nagyon érzékeny a dologra, szóval ezt mérlegelni kell. Bella is ideges lenne egy ilyentől például, de... szóval ehhez a lányról is tudni kell valamit - válaszolom neki nagyon okosan, elvégre mégiscsak jártas vagyok a témában. Lassan alig van lány, akinek még nem mutattam meg közelebbről a titkos zugok valamelyikét.
- Ja, meg ha Kakasi elkap, itt végzed úgyis - állapítom meg keserű éllel, majd vállat vonok.
- Dobolok is amúgy, az is menő, de lehet a stílusodon is kéne kicsit csiszolni. Szakadt farmer, póló, laza hányavetiség, egy bőrkabát... és smúzoltam. Ő nem az, akit sértegetni akarsz. Meg lássuk... csajt akarsz vagy rovátkákat? - kérdezem meg ezt is, lehet innen kellett volna kezdeni, mert nem mindegy, hogy egy röpke hódítás-e a cél vagy egy hosszabb idejű valami. Utóbbiban mondjuk nem is vagyok én a téma tudora, ezt kénytelen vagyok belátni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=862614#post862614][b]Jankovits Dorián - 2023.04.10. 18:43[/b][/url]

- Jól látod, nincs univerzális recept - válaszolom nagyon is bölcsen. Elvégre mondhatom, hogy jártas vagyok a témában. Már nem is számolom igazából. Elsőben egyébként még én is nyüzüge kiscsávó voltam a tornasor közepén valahol, de azóta már szerintem lassan el se hinné rólam senki, ha nem mutatok képet. Kinőttem magam azóta, szó szerint is. Megtámaszkodva a lapát nyelén ecsetelem neki a téma tudoraként, hogy mihez is kezdhet.
- Hmm... hát Korinál szerintem semmi esélyed sincs. Szerintem neki egyáltalán nem a jófiúk jönnek be - válaszolom némi gondolkodás után. Mondjuk sose hajtottam rá, mert túl sok mindenre hatna ki, ha bepipulna rám aztán, és én meg nem szeretném, ha bántódás érné a tökéletes kinézetemet, márpedig azt nem úsznám meg ép bőrrel. Felhorkanok aztán a kérdésére, hogy mivel is lehetne lekenyerezni Kakasit.
- Szerintem egy fél báránytetemmel még akár esélyünk is lehet - válaszolom, körbe pillantva azért, hogy nem bukkan-e elő mindjárt valamelyik sarokból, mert már komolyan kezdem elhinni, hogy a vén keselyűnek mindenhol van szeme és távolba lát, de legalábbis át a falon is. Megvakargatom a homlokom, aztán visszatérek az eredeti témához, a munkát továbbra is hanyagolva egyelőre.
- Hát öcsém, nálad tényleg nincs minden a helyén. Nagyon szép ez a hősszerelem, de ha Kori egyszer nemet mondott, akkor nem ott kellene folytatni, hogy tovább ostromlod. Szerinted mit érsz el azzal, hogy rohansz utána, amikor ő menekül? Menekülni fog tovább. Azt fogja hinni, hogy valami hülye megrögzött barom vagy - próbálom felrázni a szép álmokból. - Nem szedném fel sehogy sem. Megpróbálhatod esetleg féltékennyé tenni, aztán ha az se válik be, akkor keresni valaki mást és elfelejteni. Semmi nagy barátság, semmi haverság, nulla, zéró... érted?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=863186#post863186][b]Jankovits Dorián - 2023.04.17. 22:10[/b][/url]

- Szerintem nincs olyan lány, aki most egy olyan pasit akarna, aki nem menő, márpedig a menő az, aki nem csúszik térden előtte, hogy nézzen rá - válaszolom neki. Ha kicsit közelebb lenne, még talán vállon is veregetném. Én se vagyok az, aki másokba beleköt vagy elveszi az ebédjüket, szerintem az ember nem vagány attól, ha másokat bánt.
- Ha Bellát letámadom azzal, hogy úristen, de csodaszép és én szívből szeretem, meg el akarok lovagolni vele a naplementébe egy unikornis hátán, tutira visítva menekült volna ki a világból is. Azzal kezdtem, hogy csak ráköszöntem, hogy helló, de néha vissza se köszöntem, csak dumáltunk a haverokkal. Mindenkinek az elérhetetlen kell. Le merném fogadni, hogy egy héten belül mindent is tudott rólam, mert nem próbáltam folyamatosan az orra alá dörgölni, hogy érdekel - osztom meg vele a nagy bölcsességet, ha már Belláról kérdez. Tulajdonképpen az elején egyébként össze se akartam jönni vele úgy annál tovább, hogy elmondhassam, megvolt az ügyeletes méhkirálynő is, mert mekkora kihívás. Aztán meg minél több időt töltöttünk együtt, annál jobban az ujja köré csavart, most gyakorlatilag az ablakon is kiugranék, ha szépen kérné. Azért remélem, nem kér soha ilyet, de ez jelenleg egyébként is mellékes Jacobot illetően, úgyhogy nem osztom meg vele, csak elbámulok kicsit az ablak irányába. Lehet, ki se férnék, csak kétrét hajolva. Hmm. Logisztikai gondok adódnának.
- Ja... igen... szóval... ne borulj senki nyakába, mert menekülni fognak. Legyél távolságtartó, nem túl érzelmes, a tündérmeséket hagyd meg az ovisoknak. Lehetsz a fényes páncélú lovag, de csakis ha van értelme. Akkor mentsd meg a póktól, ha visít. Ha magának lecsapná, akkor fölösleges. Meg ne beszélj kapcsolatról, házasságról, hány gyereket akarsz. Koncentrálj a pillanatra - magyarázok. Fuh, nekem ilyet kéne tanítani. A végén még megtalálom itt a hivatásom, úgyis kéne valami szakmai irányt jövőre találnom. Lehetek a randi guru.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=863560#post863560][b]Jankovits Dorián - 2023.04.24. 00:28[/b][/url]

- Most mondtam... se házasság, se gyerek, se unokák, de még kapcsolat se, semmi - sorolom ismét, ezúttal nyomatékosan hangsúlyozva is minden egyes szót. Hát mit nem lehet ezen érteni, öcsém? Egyszerű, mint az kétszer kettő. Mindenki tudja, hogy az eredmény négy. Persze, előfordul néha még a matekban is, hogy öt, és kiderül a lányról, hogy már óvodáskora óta az esküvőjét tervezi és heti kétszer férjhez ment már a kutyához a párnahuzatot a fejére terítve fátyol helyett vagy éppen a függönyt, de az szerintem igazi ritkaság. Majd ha mégis találok, akkor lehet, hogy tovább irányítom Jacobhoz, ha neki is ez a szíve vágya.
- Hát ritka, akit nem, de Korinál tuti nem vágódsz be ezzel - válaszolom határozottan. Nem mintha én próbálkoztam volna nála, de azért még hülye nem vagyok. Sőt, ezekhez elég jó szemem van igazából, meg hát amúgy is, az évfolyamtársamról van szó, aki szintén Eridonos. Négy év, ember. Azalatt igazán sok mindent meg lehet tudni bárkiről. Ismét elkezdek a lapáttal ügyködni, hogy haladjunk ezzel is, mert mégiscsak el kéne majd jutnom a hálókörletbe is lezuhanyozni, még mielőtt Bellával találkozom, hogy ne olyan szagom legyen, mint aki egész nap a bagolyházban aszalódott.
- Na szóval akkor... öhh, szia, Kori... hát te? - fordulok meg, amikor meghallom a hangját. Emlegetett szamár, ugye. Hogy is van, háromszor kell elmondani valaki nevét? Az övé kicsit többször is elhangzott ma, remélem, nem Kakasi lesz a következő, aki megjelenik a semmiből. Mondjuk engem nem zavar különösebben, hogy vajon mennyit hallhatott, semmi olyat nem mondtam, amit ne mondanék el előtte is, csak meglepett, hogy felbukkant. Lapátolok is inkább tovább, főleg, hogy már ő emlegeti a nénit.
- Szóval ide még nem lát el? Pedig már fogadni mertem volna rá, hogy távolba is lát, meg olyan lézertekintete van, aminek a fal se gond - dünnyögöm inkább magamnak, de nem annyira halkan, hogy ne hallják.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=863650#post863650][b]Jankovits Dorián - 2023.04.26. 01:43[/b][/url]

Tessék, itt az alkalom, hogy máris gyakorlatba ültesse, amit éppen tanítottam, erre úgy eltátja a száját, hogy még egy madártollat is sikerül benyelnie. Jó, hogy valamelyik apróbb bagoly be nem repül éppen a száján. Te szentséges szalamandra, szedd már össze magad. Inteni próbálok neki a számat is elhúzva, de ettől meg úgy fogok kinézni záros határidőn belül, mint akire rájött a rángógörcs, ha nem hagyom abba. Úgyhogy inkább abbahagyom.
- Jaj, hagyjál már a hülyeséggel. Ha animágus lenne, tuti keselyű lenne, azt meg nem látok egyet se, a baglyokkal meg csak nem traccsol egy tea mellett. Vagy igen? - kérdezem meg kissé elbizonytalanodva, de nem sikerül sokáig filozofálni rajta, mert miközben tanácstalanul vakargatom a tarkómat végignézve a madarakon, valami csoda folytán Jacobnak mégis  sikerül összekapnia magát, és olyat mond, hogy már majdnem büszkén húzom ki magam a dolog fültanújaként. Na így. Ez már valami. Látom Korin is, hogy erre tuti nem számított a navinéstől, de veszi a lapot, és csípkelődve reagál. Tökéletes. Zseni vagyok, basszus. Tényleg ez lesz az életcélom, én leszek a randiguru, ha ez összejön. Megtámaszkodom a lapát nyelét, várakozón pillantva rájuk. Kíváncsi vagyok, mi lesz még ebből, mert eddig a madártolltól eltekintve egészen reményteli alakítást nyújt. Van benne lehetőség, csak ki kell kupálni, mondom én.
- Meglesz. Már gyakorlott vagyok - felelem vállat vonva, és ismét nekiállok lapátolni. Ha átlag havi egy hetet nem töltök itt, akkor ne legyen a nevem Jankovits. Szerintem már a baglyok is kifejezetten bírnak, teljes mértékben békén hagynak, legfeljebb csak egy újabb adag kakival szoktak megajándékozni alkalmanként, bár arról egyszer azt hallottam, hogy úgyis szerencsét hoz. Jacob közben megindul nagy lendülettel, és abban a fél percben, amíg nem figyelek, nem tudom, mi történik, de a következő kép, hogy térdig trutymóban úszik Kori is, meg ő is. Na, ezt meg pont nem így kell.
- Merlin csíkos gatyájára... - dünnyögöm. Nem tudok máshova nézni, ez olyan, mint egy tömegkarambol. Odanéztél? Na akkor így jártál. Meg hát... basszus, te gyerek.
- Kori... vááárj - kiáltok utána, hátha még minimálisat menthetek az egészen. Nem is spatula van nálam, legalább azt. Ez egy lapát, de végülis, jó, hogy nem robbant fel. Mindegy, most csapom csak homlokon magam, hogy már kifordult az ajtón. - Na ez meg kicsit sok volt. Gyakorolni kell még, öcsi. Keress könnyebb célpontot kezdetnek.