Ha néhány szóval kéne jellemezni a bagolyházat, márpedig el lehet néhány szóval intézni, csak nem érdemes, akkor azt mondanád róla így első látásra, hogy büdös, zajos és túl sok a levegőben szálló, gazdátlan toll a helyiségben. Persze hosszasabb elidőzés során felfedezheted a kedves, törődést igénylő szárnyasok tömkelegét, akik izgatottan várják, hogy feladj egy kisebb csomagot, vagy legalább megvakard a kis tollas fejük búbját, mert azt nagyon szeretik. A helyiség az elhullajtott tollakat és pihéket leszámítva egy széltől védett félig kő, félig fa építmény a kastély oldalában. Tágas ablakait gyakran tárják nagyra a kellemetlen percek elkerülése végett. A magasban, egy-két méterrel a fejed fölött megannyi farúd szeli keresztbe a magas helyiség belső terét, úgyhogy vigyázz, hova állsz! Azonban a falak mentén is sok kis kuckó található a remetelelkű baglyoknak, akik inkább talajközelben szeretnének pihenni vagy aludni. Közvetlenül az ablakpárkányok alatt sárga szalmával bélelt hosszúkás tálak találhatók, tele magokkal, olykor rágcsálótetemekkel, és hasonló finomságokkal, amik ellenállhatatlan falatoknak tűnnek a tollasok számára. Friss víz is mindig akad oldalt, folyamatosan zubog alá az ablakpárkánynak támasztott, miniatűr szikláról, amely alatt egy tál vezeti el a fel nem használt vizet. Miközben óvatosan sétálsz a gerendák alatt, minduntalan gyanakvón felfelé nézve, egy-egy bátrabb bagoly repül oda hozzád és telepszik a válladra, hogy jusson neki valami finomság, vagy csak ujjcsipkedés.
|
|
|
Szentesi Alíz Zsófia INAKTÍV
tulipánhercegnő offline RPG hsz: 230 Összes hsz: 1276
|
Írta: 2014. július 26. 16:36
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=343963#post343963][b]Szentesi Alíz Zsófia - 2014.07.26. 16:36[/b][/url] GwengöncA kezeiben egy levelet szorongatva lépdelt a bagolyház ajtaja felé. A levél már teljesen gyűrött volt, külsőleg úgy nézhetett ki, mint amit megtéptek, holott a lány csak sokszor vette a kezébe. És igen, csak az idevezető úton gyűrte össze ennyire. Ideges volt. Az első, amit észre lehetett venni rajta, az ez volt. A ruhája kifogástalanul állt rajta, ő viszont ezzel most nem törődött. Lassú, még is nagy léptekkel igyekezett a bagolyház felé, hogy feladja a levelet. Mióta itt volt, még sosem küldött a nevelőszüleinek levelet. Már két éve itt tanult, de még egyszer sem érkezett tőlük posta és a lány sem küldött nekik. Most viszont úgy érezte, hogy tájékoztatnia kell a szüleit arról, ami itt történik. De nem kell semmi rosszra gondolni, csupán csak a szoba és a lakótársairól írt néhány sort. Az év vége már nagyon gyorsan közeledett, ő még is csak most tájékoztatta őket erről a dologról. Valahogy egész évben nem jutott rá ideje, hogy végre kanyarítson néhány sort erről a dologról. Leírta, hogy a szobatársai nagyon kedvesek voltak vele, az egyiknek két kutyája is van, és hogy Poszeidón rögtön be is mutatkozott Elenának. Aztán elmagyarázta, hogy ki az az Elena, majd mesélt róla, végül pedig Gwenről is írt. Mindkettőjüket nagyon megkedvelte már és remélte, hogy az érzés is kölcsönös volt. Nem szeretett senkivel sem rosszban lenni, a szobatársaival pedig meg főleg nem kellett. Amíg ezeken elgondolkozott és megmosolyogta is magát, addig odaért a bagolyház ajtajához. A kilincsre helyezte a kezét, majd lassan lenyomta azt és belépett. A baglyok csiripelése és barátságos huhogása fogadta a kislányt, aki rögtön a sajátjához sietett, és megsimogatta a madarat. Csillogó szemekkel pillantott körbe, de még senkit sem látott a házban.
|
|
|
|
Szentesi Alíz Zsófia INAKTÍV
tulipánhercegnő offline RPG hsz: 230 Összes hsz: 1276
|
Írta: 2014. július 27. 18:18
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=344928#post344928][b]Szentesi Alíz Zsófia - 2014.07.27. 18:18[/b][/url] Gwen Ahogy ott álldogált, kezében azzal a levéllel, az jutott eszébe, hogy talán oda is kéne adnia Narának, aki majd eljuttatja a nevelőszüleinek. Erre a gondolatra megrázta a fejét és a kis levélkét a bagoly csőrébe adta, majd szépen és érthetően elmagyarázta neki, hogy vigye a levelet a nevelőcsaládjához, majd amikor a bagoly elment, nagyot sóhajtott és már éppen indult volna kifelé, amikor nyílt az ajtó és egy ismerős lépett be rajta. A kislány elmosolyodott, aztán végigmérte háztársát. Szőke haj, zöld, macskaszerű szemek, ez csak is Gwen lehet. Figyelte, ahogy az említett beljebb lép, majd amint megpillantotta a kis vöröst, közelebb jött és köszönt is neki. A lány még szélesebben elmosolyodott, aztán bólintott. - Szia Gwen! - Köszönt neki hangosan, ezzel valószínűleg felébresztette az épp alvó baglyokat. - Semmi különös, épp most küldtem el egy levelet... és ahogy látom te is. Fontos? Pillantott a lány kezében lévő gyűrött lapocskára, aztán eszébe jutott, hogy ő is hasonlóképpen küldhette el a sajátját. Közben volt ideje a lány ruhájára is pillantani, aki egy egyszerű, rózsaszín ruhát viselt. Tekintete az alapos szemle után visszavándorolt a lánykára, aki remélhetőleg nem vette tolakodásnak a ruhaszemlét. A vöröske egy hatalmas mosolyt vélt felfedezni a lány arcán, amit persze, hogy nem hagyott szó nélkül. - Történt valami? - Méregette a szemeivel a háztársát. - Úgy vigyorogsz itt már két perce, mint a tejbetök. Csak nem... Elképedve állt a szobatársa előtt, kezével pedig a kereszt alakú nyakláncát birizgálta, azonban most hirtelen leengedte a kezeit, amik hangosan csapódtak a combján. Tágra nyílt szemmel fürkészte az arcát, majd folytatta a beszédet. - ... egy fiú? - A pletykákból tudta, hogy Gwen egyszer már volt "kapcsolatban" itt az iskolán belül. Ha bár az nem volt valami nagy igazi kapcsolat, inkább csak valami cupido féleséges-játék, sokan azt állították, hogy a kapcsolat több volt annál. Sajnos akár hányszor faggatta Gwent, vagy Elenát, egyikőjük sem mondott semmit sem neki, amiért egy kicsit haragudott rájuk, de ez rögtön elpárolgott, amint kiejtette az utolsó két szót.
|
|
|
|
Szentesi Alíz Zsófia INAKTÍV
tulipánhercegnő offline RPG hsz: 230 Összes hsz: 1276
|
Írta: 2014. július 27. 19:44
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=345003#post345003][b]Szentesi Alíz Zsófia - 2014.07.27. 19:44[/b][/url] Gwen~ Nem tűnik megbántottnak, vagy szomorúnak, szóval biztos, hogy örül valamiért. De miért? Ha fiú van a dologban, arról a pletykák már rég értesítettek volna, de akkor hogy? Vagy mi... ~ körülbelül ez játszódott le a vörös hajú lányka fejében szobatársa belépésekor. Nem volt nagy pletykás lány, sőt, életében talán ha egyszer árult volna el egy titkot(akkor is a húgáét), így nem értette, hogy mi volt Gwen jókedvének oka. Persze örült annak, hogy a lány örül és boldog, de kicsit furcsállotta már ezt a nagy mosolygást. Árgus szemekkel figyelte a szőke minden mozdulatát, ahogy rákötötte a madár lábára a levelet, a bagoly elrepült, a szöszi pedig újra ráfigyelt. A kérdésére csak három szóval válaszolt, majd rögtön bele is kezd egy kérésbe, vagy inkább kérdésbe. Ahogy kiejtette a szavakat, a kis vörös hirtelen ledermedt, majd nagyokat pislogott rá. - Hogy... én? Mint... koszorúslány? - Úgy dadogta a szavakat, mintha Gwen körülbelül valami halálos ítéletet mondott volna rá, pedig ilyenről szó sem volt. - Hát.. persze. Mármint igen, benne vagyok... azt hiszem. Ez a hír kicsit letaglózta a vöröst, de a végére már mosolyogva mondott igent, habár hangjában egy kis bizalmatlanság hallatszott. Nem erre számított, hiszen bár már két éve ismerik egymást, még csak év eleje óta laktak egy szobában, de ő személy szerint nagyon megkedvelte a szöszkét és a másik vöröskét is. A beszélgetés végül átterelődött Gwen jókedvének okára, vagyis arra, hogy talán gy fiú áll a dolog mögött. A vörös gyanakodva méregette a lányt, aki közben belefogott a magyarázkodásba. Valami fiúról beszélt, de az még nem derült ki, hogy ki is volt az, akinek a lány belebokszolt a kezébe, aztán elmentek ebédelni. A lány nagyokat pislogva hallgatta a mesét, aztán pislogott párat, amíg tekintete más pontokra ugrált, majd visszanézett a barátnőjére. - Ki is ez a fiú? - Kérdezte végül egy nagy levegővétel után. Az ugyanis még a mese végén sem derült ki, hogy ki is az a rejtélyes idegen, aki ilyen nagy mosolyt tudott kiváltani a szösziből. Azért a tekintetét még mindig nem vette le a lányéról és a szemei még mindig árgusan meredtek a szobatársára, de most már kezdett megenyhülni és pár perc múlva akár még ő is lelkesen részt vehet ebben a témában. Azt azonban remélte, hogy Gwen hirtelen felindulásból nem kezd el most neki fiút hajkurászni.
|
|
|
|
Szentesi Alíz Zsófia INAKTÍV
tulipánhercegnő offline RPG hsz: 230 Összes hsz: 1276
|
Írta: 2014. július 27. 21:56
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=345127#post345127][b]Szentesi Alíz Zsófia - 2014.07.27. 21:56[/b][/url] Gwen Kicsit villámcsapásként érte ez a meghívás, de végül elfogadta. Még sosem volt esküvőn, főleg nem koszorúslányként, ezért ez a meghívás egyrészt nagyon meglepte, de jól esett neki, másrészt pedig örült, hogy Gwen őt is meghívta, hiszen akkor a szöszi is kedveli a vöröskét, ami jó jel. A rózsaszín ruhája csak bólint egyet, habár különösebben nem kedveli azt a színt, most még is elviseli, hiszen nem az ő esküvője lesz, így nem mondhatja meg, hogy milyenbe szeretne megjelenni. A bólintás után inkább békén hagyja az esküvőt és inkább a fiúkra terelte a szót, mert hogy hát ugye valószínűleg Gwen csak is egy hímnemű miatt vigyoroghatott úgy, mint egy tejbetök. A kislánynak igaza is volt, a háztársa nem sokkal a kérdés után be is vallott a neki, hogy csakugyan egy hímnemű állt a dolog mögött, így a vöröske elmosolyodott és karjait egybefonta a mellei előtt, majd szépen a mellkasára helyezve ott nyugtatta őket. Mikor a szöszi kinyögte a nevet, gyorsan végigfuttatta az emlékezetében, aztán lassan rájött, hogy kiről is van éppen szó. A "tényleg nincs semmi"-re csak hümmögött egyet, majd megvonta a vállát. - Kolf? - Kérdezett még gyorsan rá a fiúra, aztán sóhajtva a lányra emelte szemeit. - Nincs senki a láthatáron, de talán jobb is ez így. A mondat végét elharapta és el is halkult közben, ugyanis nem gondolta ám ő azt komolyan. Nagyon szeretett volna már valakit az oldalán tudni, tekintve, hogy tizenkét és fél éves mostohahúga, a kis vörös évkezdése előtt szakított harmadik barátjával, amire a főnix újra csak hümmögött egyet, mind ott, mind itt, Gwen előtt is. Remélte, hogy a lány nem vett észre különösebb reakciót rajta, így, hogy elfeledtesse a szöszkével, megrázta a fejét és rámosolygott. - Veled egyébként mi újság? - Tette fel azt a kérdést, amivel Gwen a beszélgetést kezdte. Reggel óta nem is beszélt a lánnyal, akkor is csak annyit, hogy "mentem, szia!", aztán már indult is le, futni. Mostanában a szokásává vált, hogy hajnalok hajnalán, amikor még mindenki alszik, felkel és lemegy futni a faluba, majd vissza. Ilyenkor néha alva találja Gwent, aminek roppantul örül is, hiszen mint nemrég megtudta, a barátnője alvászavarokkal küzd, néha pedig nem, olyankor aggódik érte, de a gondolatai gyorsan összekuszálódnak és a futásra koncentrál.
|
|
|
|
Szentesi Alíz Zsófia INAKTÍV
tulipánhercegnő offline RPG hsz: 230 Összes hsz: 1276
|
Írta: 2014. augusztus 6. 22:28
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=352837#post352837][b]Szentesi Alíz Zsófia - 2014.08.06. 22:28[/b][/url] GwenA fiú téma nem volt éppen a kedvence, de ha most kezdett volna el terelni, akkor a szöszke biztos megsejtethetett volna valamit, és esetleg téves elméletei lennének a vörös szerelmi életéről. Gwenről elég gyorsan lerítt az, hogy a vörös jó fiúról beszélt. A "lehet" szó mindig az igent jelenti, de ezt nem árulta el a szobatársának, csupán csak bólintott rá egyet. A visszakapott kérdésre teljesen őszintén válaszolt, amit rögtön meg is bánt, amikor Gwen rögtön faggatni kezdte. Sóhajtott egyet, majd megrázta a fejét, vörös tincsei pedig újra himbálózni kezdtek. - Nincs senki, és nem is lesz - sóhajtotta végül, majd a kezével hátrafogta a haját, de hajgumi híján el kellett engednie. Így csak megfogott egy tincset és csavargatni kezdte. Először a kisujjára, majd a mutatóujjára csavarta a vörös tincset, végül pedig elengedte. Körülnézett a bagolyházban és elgondolkozott, hogy talán nem is itt kéne erről beszélgetniük. Ezt azonban még nem volt alkalma felhozni, mert a téma újra terelődni kezdett és most már arról volt szó, hogy mi újság, de a kis vörös különösebbet nem tudott mondani. A szobatársa kérdésre megrázta a fejét, majd elgondolkodva tekintett az egyik ablak felé. - Reggel igen, láttam. Aludt. És te is - mosolygott rá a lányra majd az ajtó felé lépett. - Nem megyünk el valahova? Hangosak a baglyok. Tényleg nem lett volna jó ott megbeszélni a dolgokat, ha akár még csak egy kis beszélgetésről is lett volna szó, a vörös jobb szeretett csendes helyen beszélgetni. A szobatársa válaszát meg sem várva elindult az ajtó felé, de még nem lépett ki rajta. Visszafordult a szöszi felé, majd intett a fejével és ha a lány is csatlakozott hozzá, kilépett a nyílászárón.
//folyt. köv. lélek szoba(?) //
|
|
|
|