Ha néhány szóval kéne jellemezni a bagolyházat, márpedig el lehet néhány szóval intézni, csak nem érdemes, akkor azt mondanád róla így első látásra, hogy büdös, zajos és túl sok a levegőben szálló, gazdátlan toll a helyiségben.
Persze hosszasabb elidőzés során felfedezheted a kedves, törődést igénylő szárnyasok tömkelegét, akik izgatottan várják, hogy feladj egy kisebb csomagot, vagy legalább megvakard a kis tollas fejük búbját, mert azt nagyon szeretik. A helyiség az elhullajtott tollakat és pihéket leszámítva egy széltől védett félig kő, félig fa építmény a kastély oldalában. Tágas ablakait gyakran tárják nagyra a kellemetlen percek elkerülése végett. A magasban, egy-két méterrel a fejed fölött megannyi farúd szeli keresztbe a magas helyiség belső terét, úgyhogy vigyázz, hova állsz! Azonban a falak mentén is sok kis kuckó található a remetelelkű baglyoknak, akik inkább talajközelben szeretnének pihenni vagy aludni. Közvetlenül az ablakpárkányok alatt sárga szalmával bélelt hosszúkás tálak találhatók, tele magokkal, olykor rágcsálótetemekkel, és hasonló finomságokkal, amik ellenállhatatlan falatoknak tűnnek a tollasok számára. Friss víz is mindig akad oldalt, folyamatosan zubog alá az ablakpárkánynak támasztott, miniatűr szikláról, amely alatt egy tál vezeti el a fel nem használt vizet.
Miközben óvatosan sétálsz a gerendák alatt, minduntalan gyanakvón felfelé nézve, egy-egy bátrabb bagoly repül oda hozzád és telepszik a válladra, hogy jusson neki valami finomság, vagy csak ujjcsipkedés.

Egy, a legközelebbi tanteremből odalebegtetett padon szélein ücsörögnek a bagolyház bejáratától nem messze. Kettejük között az Edictum néhány száma van kiteregetve, amiből itt is, ott is kivágott kockák hiányoznak. Akad még két pohár, némi kekszmorzsa és írószerek, az üres pergamen szélén pedig sorakoznak a hiányzó újságdarabkák: az iskola valamennyi férfi tanárának mozgó fotói.
-Hát ez ritka előnytelen lett, ughhh- fordítja oda Kati a legújabb szerzeményét Schnelsenről, akinek hatalmas sasorra a fotó jelentős részé kitölti. Aztán ismét megnézi, viszolygó arccal motyogva valamit a fényképész képességeiről, vagy inkább azok hiányáról.
-Ennél még a Valuskát is jobban sikerült lekapni... Förtelem,- ejti a képet a többi mellé, valahova a sor legvégére tolva, Nagy messziről csillogó, tar feje búbja mellé.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=881047#post881047][b]Várffy Altea Katalin - 2024.08.21. 20:25[/b][/url]

Egy, a legközelebbi tanteremből odalebegtetett padon szélein ücsörögnek a bagolyház bejáratától nem messze. Kettejük között az Edictum néhány száma van kiteregetve, amiből itt is, ott is kivágott kockák hiányoznak. Akad még két pohár, némi kekszmorzsa és írószerek, az üres pergamen szélén pedig sorakoznak a hiányzó újságdarabkák: az iskola valamennyi férfi tanárának mozgó fotói.
-Hát ez ritka előnytelen lett, ughhh- fordítja oda Kati a legújabb szerzeményét Schnelsenről, akinek hatalmas sasorra a fotó jelentős részé kitölti. Aztán ismét megnézi, viszolygó arccal motyogva valamit a fényképész képességeiről, vagy inkább azok hiányáról.
-Ennél még a Valuskát is jobban sikerült lekapni... Förtelem,- ejti a képet a többi mellé, valahova a sor legvégére tolva, Nagy messziről csillogó, tar feje búbja mellé.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=881049#post881049][b]Sigrid Agnes Sjölander - 2024.08.21. 20:44[/b][/url]

-De a hoppanálás tanár... ahh... kár, hogy meleg - jelenti ki egy kissé bánatos sóhaj kíséretében, odébb tolva a fotót. Hát milyen szép már az az ember, szinte már nőiesen szép vonásokkal. Sóhajt még egyet, aztán fogja a előtte heverő Edictumot és tovább lapoz benne, hátha talál egy képet Hubáról is.
-Ki hiányzik még? Hubáról ebben kellene lennie egynek, ha jól emlékszem, de mindjárt... meg is van. Jaj, mennyire cuki már, most nézd meg. Mint valami nagy gyerek, szinte hallom a hangját is, már vagy ezerszer szólt rám, hogy ne magázzam...- meséli a végét már inkább dünnyögve, közben pedig nyúl is olló után, hogy kivágja az a képet is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=881051#post881051][b]Várffy Altea Katalin - 2024.08.21. 20:59[/b][/url]

-Aaa...Az a bodros, kék szemű?- találgatja, mert a hoppanálás olyannyira nem szerepelt a prioritásai közt, hogy el is felejtette, hogy jelentkezhetne rá. Az évnyitóról meg egyik-másik vacsoráról dereng az arc, aztán a fotóra pillantva hümmög. Elhanyagolható veszteségként könyveli el a dolgot - neki annyira nem tetszik, de ízlésről nem illik vitát nyitni.
- Nem állítom, hogy Vézéerr elviselhetőbb lenne, ha meleg lenne,- kanyarodnak el gondolatai egy pillanatra, miközben szarvakat és bajuszt firkál unokabátyja fényképére, hanyagul félredobva a - vágás helyett - kitépett darabkát. - De legalább nem fenyegetne, hogy megnősül és klónokat gyárt magából...- füstölög, mert egyszer rémálmodott azzal, hogy Várffy-Zoller egypetéjű hármasikreket kellett pesztrálnia, akik egytől-egyig úgy néztek ki, mint egy miniatűr, díszöltönyös, pökhendi Lóbelt.
- Hát ha a cukiság szempont, akkor inkább a sámánisztikát venném fel. Csak persze nincs mosolyogós képe! A fele banda olyan arcot vág, mintha büntetésből fotózkodna,- dohog, pedig akkor a legelragadóbb egy sármos úriember, ha úgy merlinigazából rámosolyog szíve hölgyére. Attól elgyengül a térd és... aztán kiderül, hogy persze gyereke van.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=881053#post881053][b]Sigrid Agnes Sjölander - 2024.08.21. 21:05[/b][/url]

Alti

-Iiiigen - közli egy ábrándos pillantást vetve a képre, majd újabb lemondó sóhajt hallat. Bercinek több esélye van sajnos itt, mint neki, mint azt elsőkézből hallotta véletlenül nem is olyan régen. Vet aztán egy pillantást az éppen átpingált képre is, majd kissé megvonja a vállát.
- Nem néz ki rosszul, de azért nem olyan tökéletes, mint hiszi - állapítja meg kritikusan, ha már Altiban egyébként is bízik annyira így három év után, hogy el merje mondani a véleményét. Felkuncog a klónok említésére, majd visszatér aztán az előtte heverő újság lapozásához, hátha talál még benne képet a tanári karról. Futólag megáll a mellékesen melodimágiát oktató Fridánál, de aztán gyorsan tovább is lapoz, hiszen mégiscsak a férfitanárokról készítenek listát.
- Ezzel nem tudok vitatkozni, meg a csillagászatosat is add hozzá... és Hollót is szerintem. Neki is olyan cuki a haja, meg amilyen kis pimasz tud lenni a mosolya... meg ó... jaj, na... gyorsan akartam mondani... de a navinés, tudod... Sz.... Szzzzz.... - igyekszik leküzdeni hirtelen jött lapsusát, de ezen nem igazán segit a koncentráció, sem az, hogy ujjait a homlokának ütögeti. Türelmetlen mozdulattal lapoz még egyet a lapon, mielőtt tenyerét annak csapná amolyan heurékaként. - Selwyn. Na ő is. Kár, hogy nem tanít. Amúgy lehet meg kéne lesni, hogy kik tanítottak még itt korábban.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=881054#post881054][b]Várffy Altea Katalin - 2024.08.21. 21:11[/b][/url]

- Nyugodtan lehetsz őszinte,- áll meg, jelentőségteljes pillantást vetve Sigridre, miközben mosoly bújkál a szája sarkában. Nem kell itt finomkodni, Robi egy hólyag, és sajnos nem elég jóképű hozzá, hogy elnézze neki. Hollónál ciccent egyet, aztán rájön, hogy az ifj. kiadásról van szó. Összevonja a szemöldökét, aztán biccent, mert vééégülis, a mosolya tényleg jó.
- Navines?- akad meg, mert Oshiro tanítja a csillagászatot, nem? Aztán az elnyújtott hangból rájön, hogy a másik sárga házvezetőre gondol Sigrid, amit... hirtelenjében nem tud hova tenni. Az ő asszociációja a férfire, hogy túl sokszor kapott kis híján szívrohamot a váratlan megjelenésétől, szóval sosem akarta különösebben megnézni.
- Hmmm... Elvileg tanított valaha. Elnézést,- lecsusszan a pad széléről, odapenderülve az egyik közeli portré elé és udvariasan megkocogtatja a keretét. - Kegyed tudja esetleg, mikor és mit tanított Selwyn professzor?- a cuki hangját használja, mert az arckép egy középkorú boszorkáé, aki kicsit ellágyul a megszólításra. - Melyik, bogárkám? Áh, az idősebbik! Az Sötét varázslatokat, de van annak már vagy tíz éve is.- Kati megköszöni a segítséget, Sig felé tátogva hangtalanul a "tíz éve?!" részt. Egek...
- Kikérhetjük az archívból a régi Edictumokat. Lehet, még diákkori képeket is találunk,- kuncog, amint feltornássza magát vissza a helyére. Kellene még egy kép Ambrózyról, aztán...- Ki hiányzik még?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=881055#post881055][b]Sigrid Agnes Sjölander - 2024.08.21. 21:13[/b][/url]

Alti

Az öregebbik Hollónak is megvan ugyan a maga sármja Sigrid szerint, de pusztán azért nem adja a listához, mert mégiscsak a nagyapja lehetne. Már akkor is itt tanított, amikor az apja idejárt.
- A házvezető, akinek a csillagászattan tanár a helyettese... meg ő a gondnok is - igyekszik összeszedni és felsorolni minden információt, aminek csak birtokában van az említett Swleynről, ami nem sok, mint a mellékelt ábra mutatja, de mégis több a semminél. Kíváncsian pislog aztán, amint ehhez mindjárt újabb morzsákat kap előbb Altitól, aztán meg az egyik portrétól.
- A mostani SVK tanár... vicces tud lenni, azt bírom, de azt nem tudom, Berci mit eszik rajta - állapítja meg hangosan, majd megrántja a vállát. Végtére is mindegy neki. Végighallgatta már párszor, hogy uuu meg aww, aztán most már leginkább oda se figyel erre.
- Lehet. Kíváncsi lennék hányan jártak ide, meg mondjuk apuról is találok-e képet... - töpreng el hangosan, mielőtt azon gondolkodna el, ki is hiányozhat még. - Zámbori megvan? Meg... aki azt a mineroizét tanítja - válaszolja, sóhajtva is egyet. Ez az egyetlen tárgy körülbelül, amit ugyan tanulhatna, de mivel ütközik a kviddiccsel, nagy nehezen lemondott róla. Tovább lapozgat még az Edictumban kicsit aztán, mielőtt egy újabb szükséges képre akadna. - És a Levita házvezető? Róla tudjuk, mit tanít amúgy? Mert én még tutira nem voltam egy óráján sem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=881057#post881057][b]Várffy Altea Katalin - 2024.08.21. 21:18[/b][/url]

- Ráczhalmi? Hallanád, amit apámék mondanak róla!- kontrázik rá a dologra, mert az ügyeletes katasztrófa a régebbi aranyvérű családok körében elrettentő példaként jár körbe. - Azt hiszem, a megszólalásig szép a legjobb kifejezés,- jegyzi meg gonosz kis vigyorral, mert akármilyen szépek a szemei vagy jóvágású az arca, amint kinyitja a száját, az egésznek kaput.
- Elég sokan, 'sszem. Egyszer végignéztem a trófeatermet. Vagyis... emlékszel arra, amikor VZR öszes képére bajszot bűvölt valaki?- néz jelentőségteljesen (és picit feszengve, abból kiindulva, amint a blúza ujját gyűrögeti) Sigre. -Naszóval akkor egy csomóaknak kiszúrtam a nevét.- A portrék jelenlétében ennél nyíltabban nem mer nyilatkozni, ha már Laci derekasan tartja a száját.
- Zámborinak fantasztikus a...hátsó nézete,- bukik ki belőle, némi pír kíséretében, - de arról aligha találunk Edictum képet...- Ellenben a mineralopatomókusról valszeg lesz, ha elég sokáig túr, mert rémlik neki. Vad lapozgatást követően odarakja Agnes elé a kérdéses számot.
- Foggalmam sincs, én se. Amilyen a színvonal, nem láttam értelmét. Anyáék elkezdtek fenyegetni, hogy átiratnak, de mindig azzal érvelek, hogy nekem csak egy papír kell. De... nem tudom, mi lesz, ha nem jön be a bájitalkészítés,- néz le maga elé, megfeledkezve a eddigiekről. Pedig pont azért kezdtek bele, hogy eltereljék a figyelmét, erre paff, már megint itt szorong

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=881058#post881058][b]Sigrid Agnes Sjölander - 2024.08.21. 21:20[/b][/url]

Alti

- Ez mondjuk Bercit a legkevésbé sem szokta zavarni - válaszolja megvonogatva a vállát. Annyira azért nem ismeri a rokonát, hogy ilyen preferenciákra rá merjen kérdezni, azt pedig inkább nem ismétli meg, hogy Ráczhalmi azért szerinte is vicces. Talán ízig-vérig eridonos, de Sigridnek igazán semmi baja az Eridonosokkal. Jó néhányat kedvel, mert szórakoztatónak találja a társaságukat, más minőségben, mint Altiét. Vele sem unatkozik, panaszra semmi oka, egyszerűen csak az Eridonosok szétszórtsága és pörgése valami teljesen más élmény, mint a Rellonos barátaival lógni. Persze az is igaz, hogy az Eridonosokkal egyébként is kevesebbet lóg, mert többük éppen emiatt le is fárasztja hosszútávon.
- Ne… neeeee… - szalad ki a száján, hitetlenkedő fejrázás közepette kérdő tekintettel pislogva barátnőjére, de nem teszi fel a kérdését, mielőtt még valamelyik portré netán hallgatózna. Inkább a kezét a szájára tapasztva próbál nem túl hangosan visítva nevetni ezen. Alti bizonyára így is megérti, a hangsúlyából, hogy azt szeretné kérdezni, hogy komolyan ő volt? Azon nagyon nevetett, amikor látta. - Mesélj, kiket láttál ott? Sose néztem igazán végig. Be kellene pótolnom ezt a kihagyást, úgy érzem - állapítja meg valamivel később már egészen komoly ábrázattal, de nem sokáig tart ez, mert elég Zámborinak szóba kerülnie.
- Ki tudja… valamelyik elemi mágusos izén még akár - veti fel meglepően optimistán, és már lapozni is kezdi a keze ügyében lévő példányt, mert úgy emlékszik, épp valamelyik elemi mágussal akad benne interjú is. Egyelőre azonban nem találja. Lehet másik lapszám lesz az? - Uhm… hát a tavalyi balhé után apu is felvetette, hogy átirat a Durmstrangba, ha nem javul a helyzet, könyörögnöm kellett, hogy már épp barátokat szereztem, hadd ne kelljen elölről kezdenem az egészet. De miért ne jönne be a bájitalkészítés? A rokonaimnak, akik azt választották, tökre bejött. Apu nagynénje azt mondja, hogy csak jól kell szakosodni… mondjuk épp a svéd suli igazgatója, szóval neki igazán mindegy, de ilyen mágikus sérülések gyógyítására szakosodott, azt hiszem, aztán fel is talált valamit a sárkányláng okozta égési sérülésekre, és a királytól kapott valami kitüntetést érte pár éve. Van már amúgy bármi elképzelésed, hogy mi érdekelne igazán?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=881059#post881059][b]Várffy Altea Katalin - 2024.08.21. 21:34[/b][/url]

- Pfff, de ő csak dekornak tartaná,- forgatja a szemét, mert nyílt már alkalma megfigyelni a srácot és az öltözködését. Elég árulkodó, hogy ne éljen durvább kifejezéssel. -
- De,- biggyeszti le a száját, - az volt, amikor a gólyák…- nem kell befejeznie a mondatot, hogy Sig értse, arra az incidensre gondol, ami mostanra elhalványult valamelyest. Ettől még mindig feszülten megrázza a kézfejét, nevetésbe fulladva fújtatva egyet, mert csodával határos módon nem átkozott meg senkit, de a késztetés… sosem múlt el teljesen.
- Várnait és Farkasházyt biztosan… szerintem valamelyik Selwynt is, a krípibbet talán,- hümmög, mert a tablókat bogarászva rá kellett jönnie, hogy nem mindig egyértelmű a fiatalkori képekből rokonok esetén, melyik kicsoda. – Tudtad, hogy a suli rendezett valaha Trimágus tusát is?- fűzi hozzá, mert ez őszintén meglepte. Nem a diákok kimagasló érdemeiről hires a tanoda, bár talán a bájitaltan ilyen téren kivétel.
- Ez… lehet hogy, sőt… biztos, hogy beképzeltség,- enyhe pír kezd terjengeni az arcán, mert hangosan még sosem ismerte el mindezt,- de én ki akarok tűnni. Van tehetségem hozzá,- lóbálja a lábát, elfehéredő ujjakkal szorítva a pad szélét,- de hogy elég-e? Nem bírnám, hogy egy laborban főzzem a megrendeléseket, a tanítás kész rémálomnak tűnik… Már negyedikes vagyok, most először neveztem saját bájitallal és…- elharapja a mondatot, az also ajkát harapdálva. Lehet, hogy full feleslegesen csöveznek itt, az eredményhirdetést hozó bagolyra várva, ám megint kezd sápadni és nehezen ül egy helyben.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=881075#post881075][b]Sigrid Agnes Sjölander - 2024.08.22. 20:25[/b][/url]

Alti

Nem vitatja a kijelentést, mert inkább tény egyébként is, azt pedig minek vitatni. Pillanatok kérdése csak amúgy is, hogy öklét félig a szájába gyömöszölve próbáljon nem hangosan visítani azon, amit barátnője félszavakban megoszt éppen. Ebből is érti, és csak azt sajnálja, hogy ő ilyenek helyett folyton csak a könyveit bújja. Néha tényleg élhetne kicsit, ahogy azt már többen javasolták, akkor legalább okkal kerülhetne be az Edictumba is. Azt kevésbé bánná, mint az alaptalan pletykákat.
- Na majd egyszer megnézem - jegyzi meg, amikor végre sikerül elnyomnia a kényszert, hogy kétrét görnyedve nevessen, felhívva minden portré figyelmét az egész kastély területén gyakorlatilag, mert ezek gyorsabban kommunikálnak úgyis, mint egy telefon.
- Komolyan? Ki gondolta volna... most meg a legjobb benne a tehetséggondozó gyakorlatilag, mert egyáltalán van - dünnyögi elgondolkodva, mielőtt még rátérnének a bájitalfőzés kérdésére is. Sigrid szerint azzal igazán jól meg lehet élni, legalábbis ő ezt látja a környezetében, mint azt meg is osztja, éppen csak neki nem erőssége a főzőcskézés. Sem a laborban, sem a konyhában. Ha nagyon figyel, csak összejön, de nem megy ösztönösen, mint Altinak, néha kicsit talán még irigy is. Ha egy pillanatra nem koncentrál minden idegszálával, biztos, hogy kifelejt valamit vagy éppen eggyel többet kavar rajta, egy pillanattal tovább hagyja, és már kész is a baj. Farkasházy szerint csak túlságosan rágörcsöl, amit nem kellene, és ezt a pszichológus is megerősítette, de fogalma sincs, hogy nem kellene azon aggódnia, hogy egyszer felrobban az üst tartalma vagy mérget kever gyógyital helyett. - Akkor miért nem mész ilyen bájitalelemzőnek? Apuéknak van egy a parancsnokságon. Úgy emlékszem, a veritaserumot is ő főzi nekik, de ami még izgibb, hogy kimehet a helyszínre, ha valami történik, és akkor ő elemezgeti ki, hogy milyen bájitalt használtak ott, ha volt olyan vagy ő használ bájitalt, ilyen mindenféle izéket... ha érdekel, amikor legközelebb jön apu megkérhetem, hogy meséljen. Meg a minisztériumoknak is van ilyen hivatalos elemzője... és egyetemen tanítani szerintem tutira nem ilyen béna, mint itt, ahol a fele embert nem is érdekli, mert muszáj. Van amúgy valami hír?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=881078#post881078][b]Várffy Altea Katalin - 2024.08.22. 22:22[/b][/url]

Csillogó szemekkel figyeli, amint Agnes a kacagását próbálja visszafojtani, egy kicsit sajnálva, hogy nem engedheti szabadjára - egész kipirodosik az arca az erőlködéstől, de ilyenkor eltűnnek az aggodalom apró gyűrődései. Sosem mondaná neki szemtől-szembe, mert iszonyatos bunkóság, ám titkon azt gondolja, többet kellene mosolyognia. Olyan jól áll neki! Meg jót is tenne, megérdemelné, hogy sokkal, sokkal többet nevessen. Akár egy hatalmas napraforgóföld, megmagyarázhatatlan nyár-érzés nézni.
A pillanat elillan, de a melegségből megmarad egy kevés, amint Sig hirtelen analitikus üzemmódba kapcsol és jóformán lélegzetet sem véve sorolja, hogyan lehetne megoldani a helyzetet. A szorítása lazul, aztán egy ponton közelebb csusszan, mert szereti, hogy mindig, mindenhez van ötlete Agnesnek. Valahogy... megnyugtató.
- Nincs. Nem is biztos, hogy van most értelme itt ülni,- mert hát attól, hogy ma kellene döntésnek születnie, a kiértesítés nem feltétlenül történik meg azonnal. Csak ő reméli, különben megint nem fog semmit aludni, s a gondolattól fáradtan Sig vállára hajtja a fejét pár pillanatra. Aztán felötlik benne valami.  
- Tudod,- néz fel egy fejjel magasabb barátjára, míg felegyenesedik - nagyon cuki, amikor ennyire komoly vagy. De nem várom, hogy megoldd, jó? Már az segít, hogy nem küldesz el a fenébe a nyígásommal.- Tudja, milyen aggódós, mennyire meg akar felelni mindenkinek, szóval nem fair, hogy stresszelje magát Alti miatt.
- Úgy... zizgek, mintha pattogós cukorral lennék töltve,- dörzsöli aztán meg a saját karját, s ahogy maga elé nyújtja a kezét, finoman remeg.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=881086#post881086][b]Sigrid Agnes Sjölander - 2024.08.23. 19:53[/b][/url]

Alti

- Remélem, lesz hamarosan - válaszolja, feltartva egymáson keresztezett mutató és középső ujját, hogy mutassa, ő bizony drukkol. Tényleg komolyan szurkol Altinak, amióta csak szóba került az egész pályázat, hiszen látja, mennyire szeret bájitalokat főzni, és tényleg ügyes is benne. Megérdemelné, hogy megnyerje a fődíjat is ezen a pályázaton. Elmosolyodik, amikor Alti a vállára hajtja a fejét. El tudja képzelni, mennyire idegesítő lehet várakozni. Mint amikor a vizsgaeredményeket várja az ember, csak még az is a köbön elmélete szerint.
- Van, aki elküldene? - Meglepetten pislog a másikra. Ő nem érzi ezt panaszkodásnak sem, csak megbeszélik az élet nagy dolgait, ami teljesen természetes. - Azért meg... bocsi. Tudom, hogy te is meg tudod oldani magadnak, csak ötletek voltak, hátha tudok valami hasznosat mondani, de nyugodtan mondd bármikor, ha hagyjam, mert csak kibeszélnéd magad - válaszolja kicsit szabadkozva, zavart mosollyal. Nem akar ő senkinek semmit megmondani amúgy sem, úgy érzi, ahhoz még bőven keveset tud a világ dolgairól, hogy a bölcset játssza, csak nagyon szeretne segíteni mindig mindenhol, ha éppen úgy alakul. Ez pedig felül tudja írni a józan észt alkalom adtán. Lehet, hogy barátnője megnyugtatására inkább a melodimágiát kellene bevetnie, mert sejti, hogy majd akár még aludni sem fog tudni az izgalomtól, mint ő vizsgák előtt és után, de elhessegeti a gondolatot, mert nem érzi fairnek. Egyre inkább hajlik rá, hogy ha valaha érdemben használni is fogja a képességét, akkor csakis állatokon.
- Menjünk? - kérdezi megkönnyebbülten, amikor maga Alti vált témát, mutatva, hogy a keze is remeg, még ha csak éppen észrevehetően is. - Összepakolhatjuk ezt, és ki tudja, az is lehet, hogy már ott vár a levél az ágyadon az eredménnyel. Megnézzük? Meg van valahol dunakavicsom, megetethetjük Darwinnal.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=881115#post881115][b]Várffy Altea Katalin - 2024.08.25. 21:38[/b][/url]

Egész közel jár a valósághoz Agnes, mert Katinak ez most az első olyan "vizsgája", aminek az eredménye tényleg nyom a latban a szemében. Az összes többi tárgy - kevés kivétellel - unalmas vagy amint elhagyja az iskolát, érdektelen információ lesz. Persze, sose nézi le a jó tanulókat, de neki nem jutott elég ész ahhoz, hogy versenyezzen Siggel. Nem is akar.
- Sokan. Túl temperamentumos vagyok anyám szerint, ami magyarra fordítva hisztis és nyafogós,- s ezzel a véleménnyel nincs egyedül, megkapta már párszor, hogy túl heves Rellonosnak, amire a szemét forgatja általában. Aki nem akarja, hogy megátkozzák, ne kekeckedjen feleslegesen.
- Ajjjh, nem... nem azért mondtam! Nem kell bocsánatot kérned, csak... Ne érezd úgy, hogy a felelősséged, jó?- böki oldalba vállával, mert egyáltalán nem akarta, hogy a szőke rosszul érezze magát. Őszintén segíteni próbál, csak néha túlparázza a dolgot.
- Még...még egy kicsit maradnék,- piszkálja cipője orrával a pad lábát, mert a zsibbadós érzés ellenére türelmetlen is. Maga sem tudja, miért ragaszkodik ehhez a helyhez, mintha itt a bagoly könnyebben megtalálná, csak mert a közelben térne nyugovóra. - Ragasszuk fel a képeket, aztán mehetünk,- adja be végül a derekát, mert Sig érvelése túl józan. Így legalább az Edictumok maradékát bedobhatják a baglyok alá szánt papírok közé és nem kell a legközelebbi kandallóig cipelni őket.
- Még mindig nem hiszem el, hogy Rothman valahogy megfűzte a pszichológust,- esik pillantása az utolsó lapra, ami ezen a ponton csaknem ósdinak számít. - Meg azt se, hogy milyen kevés a női tanár,- füstölög magának, mert ha azokat akarnák rangsorolni, már réges-rég készen lettek volna, díszlecekkel, illusztrált ábrákkal együtt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=881156#post881156][b]Sigrid Agnes Sjölander - 2024.08.28. 20:17[/b][/url]

Alti

- Pedig az nem baj szerintem... a hisztis meg nyafogós túlzás, de a temperamentum... az nem rossz dolog - válaszolja, igyekezve értelmes mondatokká fűzni a gondolatait. Ő szeretne temperamentumosabb lenni, mert gyakran egy álmából felvert, félig kómás gyereknek érzi magát, akinek az étel is kiesne a szájából, ha nem figyelne oda. Pedig igyekszik, de valahogy mégis olyan nehezére esik sokszor kiállni az igazáért vagy magáért például, arról nem is beszélve, hogy mennyit szöttyög sokszor minden egyes mondatán is, mire végre ki meri nyögni őket. Csodálja és titkon kicsit irigyli is ALtit, amiért olyan, amilyen.
- Ühümm - helyesel a kérdésre válaszul, bólogatva. Nem veszi zokon a dolgot. Tudja magáról, hogy ha a barátairól van szó, gyakran kapcsol ilyen tanácsadós üzemmódba, pedig gyakran éppen, hogy nem kellene, ezért nem bántódik meg, ha szólnak, hogy ne tegye. Az egész mögött valóban még ennél is gyakrabban érzi úgy, hogy az ő vállát nyomja egy egész világ terhe, és ha valami elromlik, ahhoz biztosan köze van, ezért igyekszik valami hasznosat is tenni, de már eljutottak eddig a pszichológussal, úgyhogy végre valahára dolgozik ezen. Kiderült, hogy erre semmi szükség, már csak fel kell fogni a dolgot szívvel is, nem csak ésszel. Javasolja azt is, hogy mehetnek, ha barátnője inkább azt szeretné, de nem bánja, hogy a válasz nemleges. Amúgy sem értek még a teljes projekt végére, azt befejezetlenül hagyni pedig nem hagyná aztán nyugodni később, amíg csak kész nem lesz. Jobb, ha inkább most érnek a végére.
- Ragasszuk - visszhangozza a felvetést, bólint is egyet, és már hajol is a pergamen fölé, hogy elkezdje felragasztani a hozzá közelebb eső képeket, amiknek helyet is találtak. Néhány még azért hever egymáson, kis kupacban, amíg ki nem találják, hova kerüljenek.
- Biztos van benne valami érdekes... de azért egyetértek, én sem értem, hogy sikerült - állapítja meg, magában azt is hozzáfűzve, hogy ez tulajdonképpen azt jelenti, neki is van remény. Majd csak megcsókolja egyszer őt is valaki, mint a békát a mesében például, nem kell erről lemondani, történnek még csodák.
- Olyan, mintha a varázslók szívesebben mennének tanárnak, mint a boszorkányok, bár azt nem tudom, hogy ez az arány milyen az előkészítőben vagy az egyetemen... érdekes lenne tudni, hogy nem csak a Bagolykőben van-e így, mert valamiért kevesebb nő merészkedik ide... aki van, abból is van, aki auror meg ilyenek - fűzi tovább a gondolatot, azt nem osztva meg kivételesen barátnőjével, hogy azért az ő fejében a tanárnők is értékelve vannak, pontosan tudja, kinek hányast adna, pont annyira, mint ahogy most végig vették a tanárokat. - Lehet, simán félnek, csak amilyen évnyitóink például lenni szoktak... lehet, hogy én is máshol tanítanék a helyükben.