36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Északi szárnyÉszaki Torony

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Návay L. Viktor
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. március 28. 19:22 | Link



Őrnagy mellett valószínűleg nem férne meg egy bagoly. Nem tudom, hogy ki tépne meg kit hamarabb, de kizártnak tartom, hogy egy macska meg egy bagoly valaha is különösen jó barátok lennének, így eszem ágában sincs saját bagolyt szerezni. Meg aztán amúgy is ott vannak az iskola baglyai erre a célra, úgyhogy nincs is nagyon miért vennem egy tollast, hogy aztán élete végéig ketrecben tarthassam, amikor éppen nem levelet vagy csomagot visz valamerre. Jelen pillanatban csak egy levelet szándékszom elküldeni anyának. Van ugyan egy telefon valahol a hátizsákom mélyén - még mindig -, és biztos, hogy Matthew még rúnázni is tudná mostanra, csak be kellene vinnem, de az igazság az, hogy semmi kedvem hozzá, hiába rágja a húgom a fülem. Csak egy elektromos szerkentyű, ami nélkül nem is elképzelhetetlen az élet. Még reggel megírtam a levelet, bár idáig eljutni csak most sikerült. Felkapaszkodom a toronyba, majd az egyik láthatóan nem hullafáradt madár lábához rögzítem az összehajtogatott pergament és útjára engedem Szeged felé. Ezzel meg is volnánk. Csak pár pillanatba telt és egy rövidebb sétába, igazán semmiség. Mennék is vissza a Levita tornyába, aztán meg a faluba is jó lenne benézni, amikor az egyik tollas már majdhogynem panaszosan huhog egy sort. Hirtelen nem is tudom, melyikük az a sok közül, de amikor ismét huhog párat, megtalálom. Laposakat pillogó fáradt uhu a szóban forgó példány. Fogalmam sincs, mi baja lehet, de csak nem árt meg neki, ha kicsit megsimogatom. Vagy igen? Sehol nem tiltja szabályzat az iskolai baglyokkal való törődést, pedig futólag még meg is nézem, nincs-e valami az ajtóra kifüggesztve mondjuk. Ha volt is, már nem találok erre vonatkozó nyomot, hogy miként kell vagy szabad foglalkozni a madarakkal, ha nem csak postai csomagküldő szolgálatként használná az ember fia, lánya, unokája. Megkeresem inkább az uhut, és óvatosan megsimogatom. A baglyok tudtommal nem valami szelíd, házban tartandó madarak alapvetően, de ezek nem szabad példányok, és szegényke elég elkínzottnak látszik. Hosszú utat tehetett meg.
- Na, mi a gond? Nem foglalkoznak veled eleget? - kérdezem meg, miközben ismét megsimogatom. Nem értek annyira az állatokhoz, hogy feltűnjön, ha netán valami betegsége lenne - leszámítva, ha vérzik, mert az azért elég látványos -, de mintha máris másképp huhogna, hogy valaki foglalkozik vele. Ha valamiben, hát ebben hasonlít Őrnagyra ez a madár is. Igényel némi figyelmet.
Hozzászólásai ebben a témában
Rozsos Annamária
INAKTÍV


Mindenki Glenn Cullenje
offline
RPG hsz: 485
Összes hsz: 767
Írta: 2015. március 28. 19:41 | Link

Návay L. Viktor

Érdekes lenne, ha leülnénk egy kicsit asszociációs játékot játszani egy varázslós környezetből érkezett diákkal, meg egy muglik közül jöttel. Hagyjuk a rögtön beugró dolgokat, mint a mozgó festmények, a varázspálcának hívott csinosabb raklaphulladék, vagy a full extrás, manó-biztosította ellátás. Legyen egy másik szó, ami még mindig a lista elején van, de azért nem kapásból ugrik be a kérdezőnek. Baglyok.

A muglik erre maximum annyit mondanának, tűnődik el navinés kisleányunk a magasba caplatva, hogy huhog, meg halált jelent, oszt ennyi. Kész, üres. Ja, meg köpet. A mugliknak nagyjából semmi dolguk sincs ezekkel az okos madarakkal, ezért is pislogott olyan ostobácskán, mikor apukája egyszer elmesélte, hogy amúgy a varázslók Doktor Bubóval üzengetnek egymás közt. Mivel ő kevert lakosságú helyről jön, ezzel nem igazán volt szokás élni. Idekerülve viszont szembesült ezzel a kicsit se praktikus megoldással a tiszta, bár tagadhatatlanul nem olyan pontos és lelkes postával szemben.

Megtanulta kezelni az elhullajtott tollakat a reggelijében, a rejtélyes módon táskáján mosolygó bagolyláblenyomatokat, meg a kis élő és aranyos, hiszen madár, postások buzgalmát, de hát nem nőttek a szívéig ezek a módszerek. Egészen a minapig, amikor leesett neki, hogy a baglyok madarak. Neki meg híres madárimádatusa van; ez egy kezelhető, de a kamaszkor végéig mindenképpen eltartó betegség, amely képes kiváltódni a madarak puszta említésére is, és valami nagyon elkanyarodott anyai ösztönökkel állhat kapcsolatban, mert ilyenkor muszáj agyonsimogatnia, agyontömnie és agyonmacerálnia bármilyen tollast, ami hajlandó megvárni, amíg ő odacaplat mellé.

Szóval ez a háttere annak, hogy ő most kemény pénzen vásárolt, tekintélyes mennyiségű bagolycsemegével caplatott fel ide a francba. Ő most halálra fogja szeretgetni, tömni, és ha lehet, kopaszra simogatni az összes baglyot. Kicsit megtorpan, mikor látja, hogy más is van itt, de hát ez elő szokott fordulni, céljában ez nem állíthatja meg.

 - Helló. - köszön oda nagyobb érdeklődés nélkül, de azért elég barátságosan a fiúnak, és olyan vehemenciával, amit öregasszonyok tanúsítanak hat macskájukkal szemben, a baglyok felé fordul, lerakja az elemózsiát, és egy kis marék csemegével a kezében az egyik random bagoly felé sasszézik lassan és óvatosan és tisztelve a madarat és már azt nézve, hol tudná leginkább szétsimogatni.
Hozzászólásai ebben a témában
Návay L. Viktor
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. március 30. 17:41 | Link



A panaszosan huhogó tollas a mellékelt ábra alapján csak némi törődésre vágyik, hát foglalkozom vele kicsit. Egy kis bagolysimogatásba még nem halt bele senki tudtommal. Rendben, terjeszthetnek ők is mindenféle madárinfluenzát és hasonló gyönyörűségeke - nem szakosodtam ilyesmire és nem is köt le különösebben, hogy minden részletet tudni akarjak ezekről -, de talán csak nem én leszek az első, aki ilyesmibe belepusztul. Foglalkozzunk inkább a bagollyal, aki meglehetősen kimerültnek tűnik, és nem feltétlen mondanám barátságosnak, de legalább értékeli, hogy valaki foglalkozik vele. Majdhogynem elégedettnek tűnik újabb huhogása. El is töprengenék rajta, hogy vajon mennyit foglalkoznak velük, ám ekkor valaki benyit és még rám is köszön.
- Üdv - válaszolok, és nem igazán figyelnék rá a továbbiakban, ha nem állna neki etetni az egyik baglyot, és ahogy elnézem, nem csak azzal szándékszik foglalkozni. Nem zavar egyébként, csak tényleg nem láttam sehol semmit erre vonatkozólag, hogy lenne valaki, aki a madarakkal foglalkozik, alkalmanként szétsimogatja őket, meg ilyesmi. Lehet, hogy elveszett a papír, pedig eredetileg létezett egy leírással, hogy mondjuk él a környéken egy madárbolond illető, a tollasok kopaszra simogatását tessék csak ráhagyni, bármennyire panaszosan is huhognak a hiányában. Nem ripakodnak rám, az elég biztató, de azért jónak látom rákérdezni, hogy vajon puszta önszorgalomból műveli-e mindezt netán, vagy hogy is megy ez pontosan?
- Ne haragudj, te gondozod őket? - érdeklődöm és egyszerre csak egy kérdést intézek hozzá, mert a köszönés elég univerzálisnak minősíthető volt, és még kiderülhet, hogy nem beszél magyarul. Tán még angolul se, az lenne csak az igazi, de egyelőre maradjunk abban, hogy reménykedem, érti a kérdést, és magyarul válaszol vissza. Addig is pár kérdő pillantás után inkább a megsimogatott bagoly lábán található gyűrűt kezdem vizslatni, hátha kiderül, hogy nem egy szám a neve szerencsétlennek.
Utoljára módosította:Návay L. Viktor, 2015. március 30. 17:41
Hozzászólásai ebben a témában
Rozsos Annamária
INAKTÍV


Mindenki Glenn Cullenje
offline
RPG hsz: 485
Összes hsz: 767
Írta: 2015. április 1. 00:03 | Link

Návay L. Viktor

A bagoly egy pillanatra furcsán néz rá, biztos érzi, hogy a lány kicsit madárbajos, de aztán elfogadja a csemegét, amire a navinésből kiszakad egy meglepett sóhaj, ami őt is váratlanul éri. De minden oka megvan, hogy féljen a bagolytól; nem szeretné, ha lecsípné az ujját, vagy belemászna a szemébe, vagy nekiállna karatézni hirtelen. De ha elfogadja, az jó. Annak örül a kis navinés lelke. Akkor már egyszerre szép lassan közelíti is a másik kezét a bagoly felé, és lassan végigsimít rajta, és amikor erre se kaparják ki a szemét, mentálisan felvisít, és gyorsan benyúl a zsebébe, és vesz még ki madárkaját. Útközben elhullajtott pár darabot, na, és gyorsan betömködte a zsebeibe.

 - Nem, de szeretném. - először kicsit felhorkan, hogy úgy nézek én ki, mint aki baglyot gondoz, aztán eszébe jut, hogy nem is rossz ötlet, nézhetne úgy ki, mint aki baglyot gondoz. Korlátlanul lehetne madarat simogatni, meghallgatni a lelki bajaikat.. várjál, ez sok lesz. Szóval korlátlanul lehetne madarak közt lenni, hát kell annál több?

 - Csak gondoltam, kicsit megsimogatom őket, ha engedik, mert itt biztos nem foglalkoznak velük nagyon. - a mondat második fele lenéző és durcás. Nagy lelkesedésében nem veszi észre, hogy ennyi baglyot elég munka ellátni, arra nincs se idő, se lehetőség, hogy lelki támaszt nyújtson nekik, akárki gondozza is őket. De hát erre van ő, majd ő elegyengeti a problémájukat, miegyéb.

 - Vegyél ám nyugodtan. - int a fejével a tekintélyes mennyiségű madárkaja felé, ami kicsit távolabb fekszik tőlük. A kezével nem mutathat, mert az a bagoly tollaiban turkál, amit szemlátomást ő is, meg a bagoly is élvez. A bagoly ugyan elég nyilvánvalóan holdkórosnak nézi őt, de tegyük hozzá, teljes joggal. - Igazság szerint, hozhatnál ide nekem egy dobozzal, ha gondolod. - néz kérően a srácra, mert mi tagadás, kicsit meszecskén van a csemege, ő meg itt nem hagyja a jó kis puha tollazatot, ami lehet bolhás meg akármilyen, ő most szét fog simogatni.
Hozzászólásai ebben a témában
Návay L. Viktor
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. július 15. 16:01 | Link



Nem értem, mire a horkantás, hiszen ő sétál madáreleséggel és próbálkozik az egyik bagoly etetésével, eléggé logikusnak tűnik, hogy még ha csak önkéntes alapon is, de ő legyen az a valaki, aki a baglyokat gondozza. Úgy értem, valaki gondozza őket, nem? Kérdőn pillantok felé, de már jön is a válasz. Önkéntes alapon csinálja. Közben simogatom tovább a magam tollasát, aki egy kis extra - vagy lehet, hogy nem is extra - törődést igényelt bánatos huhogás közepette.
- Valaki csak eteti őket, gondolom. Ha más nem, hát a manók leghamarabb, a törődés viszont... tény, hogy kicsit hadilábon áll a rendszer ezzel, ahogy elnézem. Igaz, hogy időigényes munka, de nem árt, ha legalább néhanapján megsimogatja őket valaki, biztos, nem egy-két diák van, aki bele se gondol, hogy többek csomagszállító ketyeréknél - mélázom el hangosan a baglyokkal való foglalkozás kérdésén és simogatom tovább a tollast. Lassan le fogom simogatni a tollait is, ha nem hagyom abba, de máris olyan hálásan huhog, hogy akaratlanul is elmosolyodok.
- Na jól van, na... mára ennyi elég is, pihenj, aludj, akármi - beszélek a bagolyhoz, mintha értené is mit mondok, még egyszer megsimogatom, aztán beszerzem azt az említett doboz csemegét, és elindulok a lány felé. A semmiből telepedik a vállamra egy töpszli kis tollas, ami inkább néz ki tollcsomónak, mint bagolynak. Vékony hangja roppant idegesítő, inkább emlékeztet csirkére, mint bagolyra, de nem ítélünk el egy tollast sem.
- Tessék, és kösz. Akkor már besegítek, ha szabad - válaszolom letéve mellé a dobozt, és leemelem a vállamról a tollcsomót, ami erre lelkesen az ujjamba csíp. A kis komisz.
- Amúgy Viktor vagyok, és ha már itt vagyunk, egyúttal meg is alapíthatnánk a Bagolysimogató Egyletet, na mit szólsz hozzá? - javaslom egész jókedvűen, mert bár a kis huhogó csipkedős kedvében van, egy kis csemegétől máris elhallgat, mert még a szeme is keresztbe áll, olyan hevesen veti rá magát az ennivalóra. Szórakoztató teremtmény, annyira, hogy el is nevetem rajta magam.
Hozzászólásai ebben a témában
Rozsos Annamária
INAKTÍV


Mindenki Glenn Cullenje
offline
RPG hsz: 485
Összes hsz: 767
Írta: 2015. július 17. 08:41 | Link

Návay L. Viktor

 - Olyan, mint a kutya; azt is eteted meg itatod, de simogatni is kell, legalább annyit. Csak a baglyok büszkék, nem pitiznek. Ők csak kinyilvánítják a véleményüket. - mindig is irigyelte a madarakat azon jó tulajdonságuk miatt, hogy ha ők tesznek valamire, akkor azt komolyan is gondolják. Jó, a baglyok szobatiszták, már ahogy egy bagoly az lehet, de mindamelett nagyon okosak is, és ha nem tetszik nekik a képed, akkor rád is tehetnek. Vagy leköpeteznek. Oké, ezt most túlhúztam.

 - Jaj, csak gyere. - csivitel lelkesen, nem is gondolta volna, hogy nem hogy nem röhögik körbe, még más is becsatlakozik a bagolylélelkmentő programjába.

 - Jó, kapsz ám te is, ne aggódjál. Itt van, na. - kínálgat egy kisebb termetű baglyot, aki vágyakozóan pislog a lány kezében levő csemegére. A madár az az igazi torkos fajta, neki ugyanis nem elég az, amit a tenyerében van, egy kis bőr is kell mellé. - Na! - néz csúnyán a bagolyra, de mit érdekli az a madarat. Nincs mese, markolni kell a csemegéből. Egyik kezéből esznek, időnként szó szerint is, a másik meg bagolytollakban turkál. Már csak a két vállára meg a fejére kéne egy-egy madár, és elmehetne valami erdei embernek.

 - Jó ötlet. - neveti el magát, de beindul a szervezési vágya is. - Csinálok hozzá plakátokat. - vigyorog előre, mert most elképzelte, ahogy szabadidős programként a diákok feljárnak a bagolyházba, és baglyokat dögönyöznek. Érdekes egy kép, az biztos.

 - De hát nem jó dolog? - teszi fel a költői kérdést, miközben a második baglyot is vakarászni kezdi. - Nem tudom, melyikünk élvezi jobban. - mármint a bagoly-e vagy az ember-e, de kérdése félig meg is oldódik. A torkos bagoly nem simiért van itt. Neki enni kell. Hogy ezt nyomatékosítsa, keményen belecsippent a lány kisujjába, és akkor megfordul a lányka fejében, hogy ez sem csak öröm és boldogság.

 - Jóvannamár. - pislog könnyes szemmel az ujjára, mert ez fáj, nem is kicsit, de megadóan markol egyet a csemegéből. Mármint hát, ha nem ad neki enni, legközelebb minimum a szemét kaparják ki. A baglyok se mind kis aranyosak, na.
Utoljára módosította:Rozsos Annamária, 2015. július 17. 08:43
Hozzászólásai ebben a témában
Návay L. Viktor
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. szeptember 4. 21:35 | Link



- Kicsit akkor, mint a macskák, bár azok inkább istennek képzelik magukat, sokszor az a gyanúm - morfondírozok félhangosan azon, amit éppen kijelentett. Van benne igazság, többet azonban inkább macskához van szerencsém, mint bagolyhoz, huhogó tollcsomóból ugyanis sajáthoz nincs szerencsém, soha nem is volt. Mindig is iskolai baglyokkal küldtem levelet, az otthoni mintapéldány szétszeretgetése pedig anyáról lányára szálló hagyomány, ez idő tájt a Regié a megtiszteltetés, hogy alkalomadtán kopaszra simogassa. Javaslatát nem kell megismételnie közben, besegítek ám szívesen, végtére is ezek a madarak is megérdemlik a törődést.
- Úgy szeretnek, majd megesznek - állapítom meg vigyorogva, amikor a kis torkos bagolynak nem elég az eledel, még a lány kezébe is belecsíp, közben pedig megsimogatom az engem kiszemelő másik kis kelekótya tollast.
- Na, még a végén itt kiderül, hogy kis vérengző fenevadak ezek a pöttöm tollcsomók - adok még egy kis eledelt a bagolynak és simogatom aztán máris tovább szabad kezemmel, miközben másik tenyeremből éppen vígan falatozik, hadd érezze a törődést. Közben zseniálisnak tűnő ötlet pattan ki a fejemből, mégpedig egy bagolysimogató egyleté. Jót tenne egyik-másik magába forduló, 'engem senki se szeret' jelmondattal lézengő egyénnek, a baglyokról nem is beszélve. Na jó, nem tudom, hogy a bagolysimogatás is van-e olyan hatással, mint a terápiás kutyák bevetése az ilyen gondoknál, de miért ne lehetne? Nem hallottam még az ellenkezőjéről sem.
- Beajánlhatnánk Zójához is terápiás célzattal. Hm, Bagolysimogató Egylet... bé-es-e... ááá, furán hangzik. Legyen BEGy. Komolyan gyárthatnánk hozzá plakátot is, meg toborozhatnánk embereket. Biztos akadnának jelentkezők, ha tudnák, hogy mennyire jó dolog baglyokat simogatni - jelentem ki nagyon is lelkesen. Kicsit úgy érzem magam ettől, mintha most feltaláltam volna a spanyol viaszt, hiába tudom, hogy nem így van. Szórakozottan megvakargatom a tarkóm, és amint a töpszli kis bagoly felreppen a helyére - gondolom, jól lakott -, újabb baglyot simogatok meg. Igaza van a kolleginának, nem tudom eldönteni, melyikünknek tetszik jobban, a bagolynak-e vagy nekem, hogy éppen kitartóan simogatom a tollait.
Hozzászólásai ebben a témában
Rozsos Annamária
INAKTÍV


Mindenki Glenn Cullenje
offline
RPG hsz: 485
Összes hsz: 767
Írta: 2015. szeptember 5. 08:39 | Link

Návay L. Viktor

 - Az biztos. - szisszen fel, amikor újabb csípés jelzi, hogy kifogyott a kezéből a csemege. Csúnyán néz a bagolyra, de őszintén, baglyokkal nézés területén nem lehet verenyezni Még egy marék csemege, nesze, te kis emberevő dög.

 - De jó! - kiált fel meglepetten, mert ez egy zseniális ölet volt, kérem szépen. Valószínűleg az a fajta, ami pillanatnyilag nagyon jó, de persze sose lesz belőle semmi, addig viszont már látja is maga előtt a plakátjait azon a ronda modern módon, amiken égszínkék hátteren egy nagy bagolybegy foglalja el a főhelyet, a BEGY és a többi szöveg pedig ronda narancssárga betűtípussal van szedve. Az egész úgy nagyjából visszataszító, de ő egyrészt ennyire képes, másrészt ennél jobb nem is kell.

 - Majd kiállok vele a bejárati csarnokba. - javasolja lelkesen és már látja is magát, ahogy egy hatalmas táblát hurcolászva demonstrál egyet a bejáratnál, azt kántálva, hogy Vazul néni nem tágít.. izé, gyertek begyelni. Vagy valami hasonlót, na.- Biztos használna, ez terápiás egy dolog. - szabatosan éppen nem tud fogalmazni, ugyanis itt az ideje kinőni a harmadik kezének, jött ugyanis még egy kis kuvik ebédelni. És amúgy is, ez terápiás. Embernek is, bagolynak is.

Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Északi szárnyÉszaki Torony